192/D/2000. AB határozat
192/D/2000. AB határozat*
2001.06.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenessége miatt benyújtott alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1993. január 1-jétől 1993. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabásról és biztonsági díjról szóló 29/1992. (XII. 15.) PM rendelet 2. számú mellékletében a biztosítottak osztályba sorolásának javulásáról vagy romlásáról meghatározott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1993. január 1-jétől 1993. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabásról és biztonsági díjról szóló 29/1992. (XII. 15.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú mellékletének a biztosítottak osztályba sorolási rendszere egyik eleméről (a besorolásnak károkozás esetén történő romlásáról) szóló rendelkezését alkotmányellenesnek tekinti az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva. Előadta, hogy kártérítési perben a Legfelsőbb Bíróság Pf. V. 21.327/1997/7. számú részítéletet hozott az R. alkotmányellenes szabálya alapján, és ezért őt sérelem érte. Az indítványozó beadványához csatolta a Legfelsőbb Bíróság határozatát tartalmazó boríték fénymásolatát annak igazolásául, hogy a részítéletet 1999. december 13-a után vette át, mellékelte továbbá annak a feladóvevénynek a fénymásolatát, amely bizonyítja, hogy indítványát az Alkotmánybírósághoz 2000. február 10-én küldte el. Az indítványozó azt kérte, hogy alkotmányjogi panasza alapján az Alkotmánybíróság semmisítse meg az R. hivatkozott rendelkezését és kötelezze a Pénzügyminisztériumot az alkotmányos jogszabály meghozatalára.
2. Az Alkotmánybíróság az indítvány és annak mellékletei alapján megállapította, hogy az előterjesztett alkotmányjogi panasz elbírálásának az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. §-a (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak.
II.
Az indítványozó az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésére hivatkozott. Ennek szövege a következő:
„A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
Az indítványozó az R. 2. számú mellékletének következő rendelkezését támadta:
„Ha a megfigyelési időszakban a szerződő kármentes volt, a besorolása egy osztállyal javul, egy okozott kár esetén kettő, két okozott kár esetén négy, három okozott kár esetén hat osztállyal romlik.”
Az R. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az R. 2. számú melléklete lépett helyébe a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményelszámolásának rendjéről, valamint az 1992. július 1-jétől 1992. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabásról és biztosítási díjról szóló 17/1992. (VI. 10.) PM rendelet 3. számú mellékletének. A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Kormány rendelet 17. §-a alapján viszont a 17/1992. (VI. 10.) PM rendelet hatályát vesztette. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint azonban hatályon kívül helyezett jogszabály vizsgálatára is sor kerül bírói kezdeményezés és alkotmányjogi panasz esetén (ld. például 393/B/1995. AB határozat, ABK 2001. január 29., 31.). Egyébként a 171/2000. (X. 13.) Kormány rendelet 3. számú melléklete 8. §-ának (4) bekezdése azonos rendelkezést tartalmaz az indítványozó által támadott jogszabállyal; a vizsgálatra tehát ezen az alapon is sor kerülne.
III.
Az indítvány megalapozatlan.
Az indítványozó szerint a támadott jogszabályi rendelkezés azért tartalmaz hátrányos megkülönböztetést, mert a baleset elkövetőjét a megfigyelési időszak végével nem sorolja előre, hanem az eredeti minősítéshez képest kettő osztállyal romlik a besorolása, hiszen három balesetmentes év kell ahhoz, hogy ismét utolérje az eredeti osztályát. Valójában a baleset okozója kétszeres büntetésben részesül, mert nemcsak romlik az osztályba sorolása, hanem nem is sorolják előre. Az indítványozó álláspontja az, hogy :
„Ezzel a helyzettel nem csak a balesetmentes szerződőhöz képest kerül hátrányos helyzetbe, hanem a kettő vagy három, netán ennél több balesetet elkövető szerződővel szemben is az, aki csak egy balesetet követett el.”
Az Alkotmánybíróság működésének kezdete óta érvényesül az Alkotmány 70/A. §-a (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimináció tilalmának az az értelmezése, amely szerint nem minden megkülönböztetés tilos, hanem csak az olyan különbségtétel, amely azt jelenti, hogy nem kezelnek mindenkit egyenlő méltóságú személyként, egyeseket nem azonos tisztelettel és körültekintéssel vesznek figyelembe a jogosultságok és kedvezmények elosztásánál [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46., 48.]. A jelen esetben nem állapítható meg ilyen sérelem annak következtében, hogy egyrészt a baleset okozóját nem azonos módon kezelik azzal a személlyel, aki nem okozott balesetet, másrészt amiatt sem, hogy az egy balesetet okozó személy más besorolást kap, mint a két vagy több baleset okozója (aki egyébként arányosan több, négy, illetve hat fokozattal rosszabb besorolást kap, mint az egy baleset okozója).
A gépjármű-felelősségbiztosítás díjtételeinek szabályozásánál a diszkrimináció és az egyenjogúság kérdését már 1991-ben vizsgálta az Alkotmánybíróság. A 43/1991. (VII. 12.) AB határozat úgy foglalt állást, hogy a diszkrimináció tilalma és az egyenjogúság nem hozható összefüggésbe a polgári jogi viszonyokra vonatkozó szabályokkal. Kimondta továbbá azt is, hogy nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik annak vizsgálata, megfelelnek-e a célnak és igazságosak-e a felelősségbiztosítási szabályok (ABH 1991. 201., 205.). Ezt a gyakorlatot követte az Alkotmánybíróság a gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos későbbi ügyekben is (104/B/1992. AB végzés, ABH 1992. 787., 788; 343/B/1993. AB határozat, ABH 1995. 834., 835–836.).
Az elmondottak alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 70/A. §-a (1) bekezdésének az indítvány alapjaként megjelölt szabálya és a támadott jogszabály között nincs értékelhető összefüggés, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Budapest, 2001. június 20.
Dr. Bagi István s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás