MK BH 2000/33
MK BH 2000/33
2000.01.01.
A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek - eltérő megállapodás hiányában - azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. Ezért eltérő megállapodás hiányában a munkáltató követelheti a munkavállalótól a kirendelés keretében okozott kárának megtérítését [Mt. 106. § (1) és (2) bek., 169. § (3) bek.].
Az alperes tagsági viszonyban pénztáros munkakört látott el a felperes jogelődjénél. A felperes a különböző ágazataiból gazdasági társaságokat alapított, amelyek a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló tagjait is foglalkoztatták.
Az alperes jogviszonya a tagsági jogviszonyát nem érintve 1993. január 1. napján közös megegyezéssel megszűnt a felperesnél, de tovább dolgozott az előbb említett módon alapított kft.-nél, emellett változatlanul ellátta a felperesnél a korábbi feladatait. Az alperes és más hasonló módon foglalkoztatott munkavállaló munkabérének felét a felperes a kft.-nek átutalta.
A felperes keresete alapján a munkaügyi bíróság az ítéletével 1 010 175 forint kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest, mert a kirendelés keretében végzett munkája során ilyen összeggel nem tudott elszámolni.
A megyei bíróság az alperes fellebbezése nyomán az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A megyei bíróság szerint a felek a jogviszony megszüntetését követően szóban újabb munkaszerződést kötöttek. A felperes az ebből eredő kárát érvényesítette az alperessel szemben, aki nem tudta magát a felelősség alól kimenteni.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Tagadta, hogy a felperessel munkaviszonyban állt. A munkáltatója az Mt. 106. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat megsértve rendelte ki a felpereshez. Mivel a felperes kára nem munkaviszony keretében keletkezett, a polgári jog szabályai szerint a felelősség alól kimenthetné magát.
A felperes kérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet a megyei bíróság álláspontjával a felek között fennállt munkaviszonyt illetően, ez azonban az alperes felelősségét nem érinti. A perbeli adatok szerint az alperes munkaviszony jellegű jogviszonyában jogutódlás következett be, ennek következtében a kft.-vel állt munkaviszonyban. Az alperes a munkaviszonybeli kötelezettségei mellett ellátta a felperesnél is a pénztárosi feladatokat. Foglalkoztatása kirendelésnek minősül annak ellenére, hogy arról írásban nem állapodtak meg a felek. Az alakszerűség megsértése miatt az alperes a munkavégzést megtagadhatta volna a felperesnél, ennek hiányában azonban nem hivatkozhat a kirendelés jogellenességére.
Az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése szerint eltérő megállapodás hiányában a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. A kirendeléssel kapcsolatban eltérő megállapodás nem volt, ezért a felperes a kirendelés keretében okozott kárának megtérítését a munkajogi szabályok alapján követlehette az alperestől.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján az érdemét tekintve nem jogszabálysértő másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alperesnek pervesztessége folytán meg kell térítenie a felperes felülvizsgálati eljárási költségét, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.628/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás