• Tartalom

BK BH 2000/337

BK BH 2000/337

2000.08.01.
A büntetés-végrehajtási tiszthelyettes, aki a szolgálatának ellátására előírt kötelezettségeit hónapokon át sorozatosan megszegi azért, hogy a fogvatartottat jogtalan előnyhöz juttassa, a rendfokozat viselésére méltatlan, ezért a lefokozása indokolt (Btk. 131. §, 225. §).
A megyei bíróság katonai tanácsa az 1999. május 10-én kihirdetett ítéletével a büntetés-végrehajtási főtörzsőrmester vádlottat folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt 10 hónapi – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 1 évre a törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetésre ítélte.
A tényállás szerint a vádlott az általános iskola elvégzését követően ipariskolában fűtéscsőhálózat-szerelő szakképzettséget szerzett. 1989. április 1-jétől teljesít büntetés-végrehajtási szolgálatot a megyei büntetés-végrehajtási intézet állományában, körletfelügyelői beosztásban. Szolgálatának eddigi tartama alatt 4 alkalommal kapott dicséretet, 2 esetben fenyítették, de jelenleg érvényben levő fenyítése nincs. A büntetőeljárással összefüggésben a bv. intézet parancsnoka 1998. november 11-én kelt határozatával a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a szolgálati beosztásából felfüggesztette. Nős, korábbi házasságából származó 2 kiskorú gyermeke részbeni eltartásáról, az illetményének 40%-át kitevő tartásdíjfizetés formájában gondoskodik. Vagyona az édesapja haszonélvezeti jogával terhelt, 3 millió forint értékű családi ház. Havi nettó illetménye 50 000 forint. Büntetlen előéletű.
A vádlott 1998. május, június és július hónapokban ellátott 12 órás körletfelügyelői szolgálatai során legkevesebb 7 esetben – 1998. május 16-án, május 24-én, május 29-én, június 1-jén és július 18-án 15.00 óra utáni időpontokban, illetőleg részben munkaszüneti napokon szolgálati kötelmeit megszegve, jogosulatlanul kiengedte a zárkájából az intézetben előzetes letartóztatásban levő K. J. fogvatartottat, és számára nevelői engedély hiányában ellenőrzés nélkül telefonálási lehetőséget biztosított az épület földszintjén elhelyezett nyilvános telefonkészülék igénybevételével. K. J. fogvatartott a vádlott által lehetővé tett alkalmakkor az élettársával beszélgetett telefonon.
A büntetés-végrehajtási intézet házirendje szerint az előzetes letartóztatásban levő fogvatartottak a büntetőeljárást folytató hatóság engedélyével és az engedélyben feltüntetett személyekkel létesíthetnek telefonon kapcsolatot, írásbeli engedély alapján heti egy alkalommal, 10 perces időtartamban, mely beszélgetésekre gyakorlatban munkanapokon, munkaidőben 7 óra és 15 óra között, az intézeti nevelő ellenőrzése, felügyelete mellett kerülhet sor.
A vádlott ezen túlmenően 1998. június és július hónapokban – már pontosabban meg nem határozható időpontokban – a körletfelügyelői szolgálatai során az intézet egészségügyi szolgálatának tudomása, illetőleg elöljárói engedélye nélkül legkevesebb 3 alkalommal K. J. előzetes letartóztatásban levő fogvatartott kérésére Andaxin és Seduxen gyógyszereket vásárolt és vitt be a bv. intézetbe, mely gyógyszerek átvételét követően a fogvatartott azok vételárát a vádlottnak kifizette.
K. J. fogvatartott a részére biztosított telefonálási kedvezmény és a bevitt gyógyszerek fejében – előzetes megállapodás nélkül, utólag – több alkalommal néhány doboz cigarettát adott át – hálájának jeléül – a vádlottnak.
Az ítélet ellen a katonai ügyész jelentett be fellebbezést a lefokozás mellékbüntetés alkalmazása érdekében. A katonai főügyész a másodfokú tárgyaláson a fellebbezést fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés elbírálása során megállapította, hogy a katonai tanács a tényállást helyesen állapította meg, az csupán az elsőfokú tárgyalás meghozatalát követően történt változásra tekintettel szorult a következő kiegészítésre: „A megyei büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a vádlott szolgálati viszonyát 1999. augusztus 31-i hatállyal megszüntette.”
Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, és nem tévedett a cselekmények jogi minősítése kérdésében sem.
Az ügyészi fellebbezés alapos.
A vádlott hónapokon keresztül sorozatosan megszegte a fontos szolgálatának ellátására vonatkozó rendelkezéseket azért, hogy a fogvatartottnak jogtalan előnyt szerezzen. A büntetés-végrehajtási intézetben teljesítendő körletfelügyelői szolgálat kötelmeinek megszegése, a fogvatartottak kötött életrendjének fellazítása az intézet rendjét és fegyelmét veszélyeztette. A cselekményeknek a fogvatartottak körében ismertté válása alkalmas volt a büntetés-végrehajtási testület hivatásos állománya tekintélyének a csorbítására. A vádlott kötelességszegései oly mértékben sértették az általa viselt rendfokozat tekintélyét, hogy annak a viselésére méltatlanná vált.
A katonai ügyész a lefokozás mellékbüntetés alkalmazására irányuló fellebbezése alapos volt, ezért annak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, és a vádlott katonai mellékbüntetését – a Btk. 131. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján – lefokozásra súlyosította. (Legf. Bír. Bf. V. 1381/1999. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére