340/B/2000. AB határozat
340/B/2000. AB határozat*
2009.03.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 254. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja, az indítványt egyebekben visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 259. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés azért alkotmányellenes, mert jogszabály alapján is lehetővé teszi zálogjog keletkezését. Mivel a Ptk. 685. § a) pontja alapján a kormányrendelet is jogszabálynak minősül a Ptk. értelmezésében, a Ptk. 259. § (1) bekezdése alapján akár kormányrendelettel is sor kerülhet zálogjog keletkeztetésére. Az indítványozó ezzel összefüggésben hivatkozott arra, hogy a gépjárművét szabálytalan parkolás miatt elszállították, ami miatt bírósághoz fordult. A bíróság a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Kr.) alkalmazta ügyében. Az indítványozó szerint a Kr.-t úgy is lehet értelmezni, hogy rendeleti úton alapított zálogjogot. Ez az indítványozó szerint az Alkotmány 13. § (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogot korlátozza, ugyanis a zálogjog a tulajdonjog részleges korlátozását eredményezi. Ezért a zálogjog – így a Kr. szerinti zálogjog is – az Alkotmány által védett tulajdonjogot is korlátozza. Az alapjog korlátozására tekintettel sérül az Alkotmány 8. § (2) bekezdése is. A Ptk. 259. § (1) bekezdése az Alkotmány 2. § (1) bekezdését is sérti, mivel – mint fogalmaz – „egyfajta kormányrendeleti diktatúra” jön létre, ha kormányrendelettel is lehetőség van zálogjog alapítására. Az indítványozó mindezek alapján kérte, hogy az Alkotmánybíróság „megsemmisítési jogkörében eljárva ... értelmezze az Alkotmánynak megfelelően” a Ptk. 259. § (1) bekezdése „jogszabály ... alapján” és „hatósági határozat ... alapján” szövegrészeit.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ptk. indítvánnyal támadott rendelkezését a hatályos Ptk. 254. § (1) bekezdése tartalmazza, így az Alkotmánybíróság az eljárását erre tekintettel folytatta le.
II.
1. Az Alkotmány indítványozó által hivatkozott rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
2. A Ptk. indítvánnyal támadott rendelkezése:
„254. § (1) Zálogjog szerződés, jogszabály vagy bírósági határozat és – ha jogszabály így rendelkezik – hatósági döntés alapján keletkezhet.”
III.
Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság az 1549/B/1992. AB határozatában arra mutatott rá, hogy „[a] törvényes zálogjog a Ptk. rendszerében olyan jogviszonyokhoz kapcsolódik járulékos biztosítékként, amelyek a felek szerződési szabadsága alapján jöttek létre. A törvényes zálogjog a szerződésből fakadó kötelmi jogi jogviszonyból származó követelés biztosítékául szolgál.” (ABH 1999, 461, 463.)
Az Alkotmánybíróság a 43/1991. (VII. 12.) AB határozatában a kötelező szerződéskötés törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban, vagyis kormányrendeletben történő előírásának alkotmányosságát vizsgálta (Ptk. 198. §). Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában kifejtette, hogy a szerződéskötési kötelezettség jogszabályi előírása a szerződési szabadságot korlátozza, amely alkotmányos jog az Alkotmány 9. §-ának egyik lényegi elemeként élvez alkotmányos védelmet, valamint azt, hogy a szerződési szabadságot korlátozó konkrét jogszabályok vizsgálata alapján ítélhető csak meg azok alkotmányellenessége. Önmagában az, hogy a Ptk. lehetőséget ad arra, hogy a szerződéskötési kötelezettséget kormányrendelet is előírhatja, nem alkotmányellenes. (ABH 1991, 201.)
2. Az indítványozó a Ptk. 254. § (1) bekezdését azért tartotta alkotmányellenesnek, mivel szerinte a Kr. rendelkezéseit úgy is lehet értelmezni, hogy a Kr. zálogjogot alapított rendeleti úton. Az indítványozó felvetésével ellentétben a Kr. rendelkezései alapján nem keletkezik zálogjog. A szabálytalanul elhelyezett gépjárművek elszállítására és őrzésére vonatkozó szabályozás – amint arra az Alkotmánybíróság a 2009. február 24-én elfogadott 624/B/2000. AB határozatában már rámutatott – nem hozható összefüggésbe a Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseivel. Az elszállításra és őrzésre vonatkozó szabályozás alapján nem arról van szó, hogy a gépjármű valamely követelés biztosítása érdekében zálogtárgyként szolgálna, hiszen az elszállítás és tárolás alapja egy szabálysértés (és nem polgári jogi követelés). Erre tekintettel a Ptk. 254. § (1) bekezdése az indítványozó által felvetett összefüggésben nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. Ugyanígy nem veti fel a Ptk. 254. § (1) bekezdése az elszállított gépjárművek vonatkozásában az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének és 13. § (1) bekezdésének sérelmét sem.
A fent kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság a Ptk. 254. § (1) bekezdés alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványi kérelmeket elutasította.
3. Az indítványozó a Ptk. 254. § (1) bekezdése Alkotmánynak megfelelő értelmezését is kérte az Alkotmánybíróságtól. Mivel az Alkotmánybíróság hatáskörébe jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságának vizsgálata tartozik, az Alkotmánybíróság ezt az indítványi kérelmet az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § b) pontja alapján – hatáskörének hiánya miatt – visszautasította.
Budapest, 2009. március 17.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás