BK BH 2000/341
BK BH 2000/341
2000.08.01.
Orgazdaság esetén az elkövető tudatának a megszerzés, az elrejtés vagy az elidegenítésben való közreműködés időpontjában át kell fognia, hogy az elkövetési tárgy a törvényben felsorolt vagyon elleni bűncselekmény valamelyikéből származik, melyre a tárgyi körülményekből lehet következtetést levonni;
ilyen következtetésre nyújt alapot, ha az elkövető a motorkerékpárt annak reális értékén jóval alul, a jármű forgalmi engedélyének hiányában, írásbeli adásvételi szerződés nélkül vásárolja meg [Btk. 326. § (1) bek., (2) bek. a) pont].
A városi bíróság az 1998. május 20-án kelt ítéletével a III. rendű terheltet orgazdaság vétsége miatt 150 napi tétel – napi tételenként 200 forint, összesen 30 000 forint – pénzbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette.
A megyei bíróság az 1999. március 9-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a pénzbüntetés végrehajtásának a felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, egyebekben az ítéletet helybenhagyta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A II. r. terhelt 1995 augusztusában egy ismeretlen személytől megvásárolta a mintegy 200 000 forint értékű motorkerékpárt, melyet korábban a sértettől tulajdonított el ismeretlen elkövető. A II. r. terheltől ugyanezen hónapban a III. r. terhelt a motorkerékpárt megvásárolta, a kért 140 000 forint vételár helyett azonban csupán 100 000 forintot fizetett, miután az eladó a jármű okmányait, forgalmi engedélyét nem tudta átadni, továbbá írásbeli adásvételi szerződést sem kötöttek. 1996 januárjában a III. rendű terhelt ezt a motorkerékpárt – iratok nélkül – egy kb. 70-80 000 forint értékű személygépkocsira elcserélte, erről az ügyletről sem készült írásbeli szerződés.
Az ítélet jogi indokolása szerint a motorkerékpár megvásárlásakor, illetve cseréjekor a terheltek tudattartalma kiterjedt arra is – a fenti körülmények miatt –, hogy az bűncselekmény, lopás útján került a II. r. terhelthez. Ha nem így lett volna, nem a motorkerékpár továbbadásával foglalkozott volna a III. rendű terhelt – aki a járművet okmányok nélkül használhatatlannak ítélte -, hanem a II. r. terhelttel szemben szükség esetén megfelelő hatósági közreműködéssel igyekezett volna az adásvételi ügyeket jogszerűen rendezni. Ezért a III. rendű terhelt bűnösségét orgazdaság vétségében [Btk. 326. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] megállapította.
A jogerős határozatok ellen a III. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amely szerint nem követte el az orgazdaság vétségét, mert ez ügyből haszna nem származott, csak jóhiszemű vevő volt.
A nyilvános ülésen felszólaló védő kifogásolta a terhelt vagyoni haszonszerzési célzatára vont következtetést; emellett az eladó és a védence közötti ismeretségre és az ebből fakadó bizalomra hivatkozott; utalt arra is, hogy a polgári jog nem ír elő az adott jogügyletre kötelező írásbeli alakszerűséget. Végső soron a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése mellett bűncselekmény hiánya okán a terhelt felmentését indítványozta.
A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, és ezért a megtámadott határozatoknak a hatályban tartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt a maga részéről sem látta alaposnak.
A Btk. 326. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki lopásból, sikkasztásból, csalásból..... vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.
Az irányadó tényállás szerint a III. r. terhelt a motorkerékpár megvásárlásakor a tényleges értékének mintegy felét fizette ki csupán az eladónak, miután a kialkudott vételárból a jármű kötelező kísérő iratának hiánya miatt még visszatartott 40 000 forintot. Nem kétséges tehát, hogy az ügylet megkötésekor vagyoni haszonszerzés célzata vezette.
Az is nyilvánvaló, hogy a forgalmi engedélynek az adásvétellel egyidejűleg kellett volna rendelkezésre állni. A forgalmi engedély ugyanis a jármű azonosítását és a mindenkori tulajdonos személyét igazolja, anélkül a jármű nem is vehet részt a közúti forgalomban. Jóllehet a jármű adásvétele és cseréje esetén a polgári jog szabályai írásbeliséget nem írnak elő, a gyakorlatban azonban mégis a szerződés írásban történő rögzítése szükséges. Az illetékes hatóságok ugyanis az írásbeli adásvételi szerződés adatai alapján vezetik be a forgalmi engedélybe a tulajdonos személyében bekövetkezett változást.
Jóhiszemű vevő mivoltára nem hivatkozhat a III. rendű terhelt, amikor a forgalmi engedély átadásának hiányában – ezáltal a vétel tárgyának, illetve az eladó tulajdonosi pozíciójának tényleges ellenőrzése nélkül – is jelentős összeget fizetett a járműért, azt birtokba is vette, majd hónapokkal később, szintén iratok nélkül túladott rajta. Az adott körülményekből így a III. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy nem jogszerű tulajdonátruházás alanya, az általa tudottan vagyon elleni bűncselekményből származó jármű megszerzését ennek ellenére vállalta.
Mindezekre figyelemmel a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének az orgazdaság vétségében történt megállapítására az anyagi jogszabályoknak megfelelően került sor, így a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt felülvizsgálati ok nem bizonyult alaposnak. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. IV. 1594/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás