PK BH 2000/348
PK BH 2000/348
2000.08.01.
Gépjármű haladása következtében felpattanó kő által másik gépjárműben keletkező kár megtérítésénél irányadó körülmények [Ptk. 346. § (2) és (3) bek.].
A felperes tulajdonában álló Seat Cordoba típusú személygépkocsi szélvédője 1996. szeptember 12-én a 4. számú főúton haladva megsérült. A kár úgy keletkezett, hogy egy Mercedes Benz típusú tehergépkocsi kerekéről egy kő felpattant. Az utóbbi jármű felelősségbiztosítója az alperes. A felperes keresetében a szélvédőcsere költségeinek megtérítése iránt támasztott igényt az alperessel szemben.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 63 958 Ft tőkét, valamint ennek 1996. október 1-jétől a kifizetésig járó, évi 20%-os kamatát. A Ptk. 346. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel megállapította, hogy a felperesnek olyan kára keletkezett, amely a két veszélyes üzem egyikének sem róható fel, de a tehergépkocsi működése körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az így keletkezett kárért az alperes köteles helytállni.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését – lényegében annak helyes indokai alapján – helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt. Vitatta, hogy a kárt okozó követ a nála biztosított tehergépkocsi kerekei verték fel. Emellett hangsúlyozta, hogy a kőfelverődést nem olyan rendellenesség okozta, amely bármelyik veszélyes üzem működése körében merült volna fel. Ezért kérte a Ptk. 346. §-ának (3) bekezdése alkalmazását, mely szerint a kárt a károsultnak kell viselnie.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a peres felek hozzájárulása alapján, a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az nem alapos.
Az alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést abban jelölte meg, hogy a kőfelverődés nem tekinthető olyan rendellenességnek, mely a veszélyes üzem működésének körén belül merült volna fel [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
A Ptk. 346. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni. A Ptk. 346. §-ának (3) bekezdése értelmében ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát – felróhatóság hiányában – mindegyik fél maga viseli.
A törvény idézett rendelkezéseire, valamint a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel a jelen felülvizsgálati eljárás során abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az egyik személygépkocsi kerekeitől felpattanó és a másik személygépkocsiban kárt okozó kő a veszélyes üzem működési körén belül vagy azon kívül felmerülő rendellenességként értékelhető-e. Ennek megválaszolása során abból kell kiindulni, hogy a jogszabály a rendellenesség fogalmát nem szűkíti le a fokozott veszéllyel járó tevékenység eszközére. Az ugyanis mindig valamilyen konkrét módon körülhatárolható térben, jelentkezik, és annak egy meghatározott körében fejti ki hatását. A perbeli esetben ebbe a körbe mind a személygépkocsi, mind az általa igénybe vett közút, mind pedig az azon esetlegesen elhelyezkedő kő beletartozik. Ez a kő ugyanis önmagában vagy egy gyalogossal (kerékpárossal, lovas kocsival) találkozva nem jelent olyan veszélyforrást, mely egy másik személygépkocsi megsérülésének és károsodásának a lehetőségét hordozná magában. Az úttesten heverő kő csakis attól válik ilyenné, hogy azt egy komoly erőforrással rendelkező és számottevő sebességgel haladó jármű kereke úgy löki meg, hogy saját mozgási energiájából olyan mennyiséget ad át a kőnek, amelytől az alkalmassá válik a károkozásra. Ebből az következik, hogy a gépkocsi mozgási energiája és a kő súlya együttesen fejt ki károkozó hatást. Ezért annak felverődését a veszélyes üzem működésének körén belül jelentkező rendellenességként kell értékelni. Ez pedig kellő alapul szolgál a Ptk. 346. §-ának (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmény alkalmazásához.
Emiatt egyik korábban eljárt bíróság sem sértett jogszabályt, amikor a felperes keresetét ennek alapján bírálta el. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdésének megfelelően hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 21.230/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás