35/2000. (X. 18.) GM rendelet
a szeszfokmérők, valamint az alkohol-sűrűségmérők műszaki és metrológiai követelményeiről, vizsgálatáról és hitelesítéséről1
2015.04.01.
a) a szeszfokmérőket, illetve
b) alkohol-sűrűségmérőket
gyártó, forgalmazó és importáló gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], illetve a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és kereskedelmi képviseleteire (a továbbiakban együtt: gyártó) terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) szeszfokmérő: víz és etilalkohol elegyek szeszfokának mérésére szolgáló, üvegből készült mérőeszköz (areométer), amely az elegy szeszfokát
– tömegszázalékban, vagy
– térfogatszázalékban
méri;
b) alkohol-sűrűségmérő: víz és etilalkohol elegyek sűrűségének mérésére szolgáló, üvegből készült mérőeszköz (areométer);
c) szeszfokmérő és alkohol-sűrűségmérő forgalomba hozatala: a szeszfokmérő és alkohol-sűrűségmérő ingyenes vagy visszterhes elidegenítése a fogyasztók és a felhasználók részére;
d)3 illetékes ellenőrző hatóság: külön jogszabály alapján a szeszfokmérő és alkohol-sűrűségmérő fogyasztói forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság, a műszaki és metrológiai követelmények ellenőrzése tekintetében a mérésügyi hatóság;
e) hitelesítési engedély: a hitelesítésre jogosult szerv által a típusvizsgálat alapján kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a szeszfokmérő vagy az alkohol-sűrűségmérő típusa e jogszabályban előírt műszaki és metrológiai követelményeknek megfelel;
f) hitelesítési bizonyítvány: a hitelesítésre jogosult szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a szeszfokmérő, illetve alkohol-sűrűségmérő a hitelesítési eljárás során az előírt pontosságnak megfelelt;
g)4 hitelesítésre jogosult szerv: a hitelesítési engedély, illetve a hitelesítési bizonyítvány kiadására jogosult szerv;
3. § (1)5 A szeszfokmérők és alkohol-sűrűségmérők akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek az e rendeletben meghatározott műszaki és metrológiai követelményeknek.
(2) A szeszfokmérő és alkohol-sűrűségmérő akkor felel meg az e rendeletben meghatározott műszaki és metrológiai követelményeknek, ha általános leírásuk, szerkezetük, skálabeosztásuk és számozásuk, osztályozásuk és méreteik, a feliratok és jelölések megfelelnek az e rendelet mellékletében foglalt feltételeknek.
(3) Forgalomba hozatal előtt a gyártó köteles gondoskodni arról, hogy a hitelesítésre jogosult szerv a szeszfokmérőt és az alkohol-sűrűségmérőt az első hitelesítést igazoló bélyeggel (jelöléssel) ellássa.
4. § (1) A szeszfokmérő és az alkohol-sűrűségmérő típusvizsgálatát és hitelesítését a gyártó vagy képviselője a külön jogszabályban foglaltak alapján köteles a hitelesítésre jogosult szervnél kezdeményezni.
(2) A hitelesítésre jogosult szerv a típusvizsgálat során:
a) ellenőrzi a gyártó vagy képviselője által rendelkezésre bocsátott műszaki dokumentumokat,
b) megvizsgálja, hogy a szeszfokmérő vagy az alkohol-sűrűségmérő típusvizsgálatra bemutatott példánya megfelel-e az e rendeletben előírt műszaki és metrológiai követelményeknek.
(3) Ha a szeszfokmérő vagy az alkohol-sűrűségmérő típusvizsgálatra bemutatott példánya megfelel az e rendeletben meghatározott műszaki és metrológiai követelményeknek, akkor a hitelesítésre jogosult szerv a típusra kiállítja a hitelesítési engedélyt.
5. § (1) A hitelesítésre jogosult szerv a hitelesítés során ellenőrzi, hogy a szeszfokmérő vagy az alkohol-sűrűségmérő megfelel-e a jóváhagyott típusnak.
(2) Ha a szeszfokmérő vagy az alkohol-sűrűségmérő megfelel a jóváhagyott típusnak, akkor a hitelesítésre jogosult szerv kiállítja a hitelesítési bizonyítványt és a mérőeszközre bélyegzéssel jelöli a hitelesítést.
(3) Hitelesítési bizonyítvány csak arra a szeszfokmérőre vagy alkohol-sűrűségmérőre állítható ki, amelyet a gyártó vagy képviselője egyértelmű azonosításra alkalmas jellel látott el.
6. § (1) Az e rendeletben meghatározott mérőeszközöket 20 °C referencia-hőmérsékleten kell kalibrálni, az OIML (Nemzetközi Mérésügyi Szervezet) által közzétett nemzetközi alkoholtáblázatban megadott értékek szerint.6
(2) Az e rendeletben meghatározott mérőeszközöket vízszintes, szabad folyadékfelületre kell skálázni.
7. § Az e rendeletben előírt műszaki és metrológiai követelmények megtartását az illetékes ellenőrző hatóságok jogosultak ellenőrizni, és hatósági jogkörükben intézkedni az esetleges jogsértések megszüntetése iránt.
8. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a tagországok szeszfokmérőire és alkohol-sűrűségmérőire vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló – a 82/624/EGK irányelvvel módosított – 76/765/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Melléklet a 35/2000. (X. 18.) GM rendelethez
A szeszfokmérők és alkohol-sűrűségmérők általános leírása, szerkezetük, skálabeosztásuk és számozásuk, osztályozásuk és méreteik, a rajtuk alkalmazott feliratok és jelölések
1. A mérőeszközök leírása
1.1. A szeszfokmérők és alkohol-sűrűségmérők üvegből készült mérőeszközök, amelyek a következő részekből állnak:
– egy hengeres test, amelynek az alja kúpos vagy félgömb alakú, amely légbuborékot nem zárhat be, valamint
– egy, a test felső részéhez illesztett, felső végén zárt, üreges, hengeres szár,
1.2. A mérőeszközöknek a hossztengelyükre szimmetrikusnak kell lenniük.
A keresztmetszet nem mutathat hirtelen változást.
1.3. A test alsó részének ballasztanyagot kell tartalmaznia, a mérőeszköz tömegének kalibrálása végett.
1.4. A szár belsejében a beosztott skálát szilárdan kell rögzíteni.
2. Szerkezeti előírások
2.1. A mérőeszközök gyártásához használt üvegnek átlátszónak kell lennie, és mentesnek minden olyan hibától, ami a skála leolvasását zavarja.
Az üveg köbös hőtágulási együtthatója legfeljebb 27 x 10–6 °C–1 lehet.
2.2. A ballasztanyagot a mérőeszköz aljában kell rögzíteni. A mérőeszközt elkészítése után egy órán keresztül 80 °C-on, vízszintes helyzetben kell tartani, majd utána lehűteni ugyanebben a helyzetben. Ez után úgy kell úsznia, hogy tengelyének iránya a függőlegestől 1,5°-nál nagyobb mértékben ne térjen el.
3. Skála
3.1. A 3.5. és a 3.6. pontban említett mérőeszközöknek csak egy skálája lehet.
3.2. A skálát és a feliratokat sima, matt felületre kell felvinni.
A skálát szilárdan kell rögzíteni a szárban, és egy referencia jelet kell alkalmazni a száron, hogy a skála esetleges elmozdulása látható legyen.
A skála és a feliratok nem mutathatnak torzulást, nem fakulhatnak ki, és nem színeződhetnek el, ha azokat 24 órán keresztül 70 °C-on tartják.
3.3. Osztásvonalak:
– az osztásvonalaknak a mérőeszköz tengelyére merőlegesnek kell lenniük,
– azokat jól láthatóan és maradandóan, fekete színnel
kell felvinni (a névleges mérési tartományon túl az osztásvonalak eltérő színűek is lehetnek),
– az osztásvonalak vastagsága nem haladhatja meg a 0,2 mm-t.
3.4. A skálán a rövid osztásvonalak hossza a szár kerületének legalább az 1/5-öd része legyen, a közepes osztásvonalak hossza az 1/3-ad része, a hosszú osztásvonalak hossza pedig legalább a kerület fele legyen.
3.5. A szeszfokmérők névleges mérési tartományát tömeg- vagy térfogat-százalékban kell feltüntetni.
A mérési tartomány nem lehet nagyobb, mint 10%(m/m), vagy 10%(V/V).
A skála legkisebb osztásköze 0,1% legyen.
A skálát a névleges mérési tartományt meghaladóan 5–10 osztásvonalnak megfelelő mértékben kell meghosszabbítani.
3.6. Az alkohol-sűrűségmérők névleges mérési tartományát kg/m3-ben kell megadni.
A mérési tartomány nem lehet nagyobb, mint 20 kg/m3.
A skála legkisebb osztásköze 0,2 kg/m3 legyen.
A skálát a névleges mérési tartományt meghaladóan 5–10 osztásvonalnak megfelelő mértékben kell meghosszabbítani, azonban a skála mérési tartományának felső határa nem haladhatja meg az 1000 kg/m3 értéket.
4. Beosztás és számozás
4.1. A szeszfokmérőkön a skála egyik végétől számítva minden 10. osztásvonalnak hosszúnak kell lennie. Két hosszú osztásvonal között minden ötödik osztásvonal közepes, a többi pedig rövid legyen.
Csak a hosszú osztásvonalakat kell megszámozni.
4.2. Az alkohol-sűrűségmérőkön a skála egyik végétől számítva minden 5. osztásvonalnak hosszúnak, minden hosszú osztásvonal között négy rövid osztásvonalnak kell lennie.
Csak minden 5. vagy 10. osztásvonalat kell megszámozni.
4.3. A névleges mérési tartomány határait jelölő osztásvonalakhoz tartozó értékeket teljes számokkal kell megadni. Az alkohol-sűrűségmérőkön a többi számot rövidíteni lehet.
5. A mérőeszközök osztályozása és főbb méretei
5.1. A mérőeszközök az alábbi pontossági osztályokba sorolhatók:
– I. osztály: a legkisebb osztásköz távolság 1,5 mm a mérőeszközbe nem építhető be hőmérő,
– II. osztály: a legkisebb osztásköz távolság 1,05 mm a mérőeszközbe be lehet építeni hőmérőt,
– III. osztály: a legkisebb osztásköz távolság 0,85 mm a mérőeszközbe be lehet építeni hőmérőt.
5.2. A mérőeszköz test külső átmérőjének 19 és 40 mm között kell lennie.
A szár külső átmérője az I. és II. osztályba tartozó mérőeszközöknél legalább 3 mm, a III. osztályba tartozó mérőeszközöknél legalább 2,5 mm legyen.
A szár legalább 15 mm-rel nyúljon a legfelső osztásvonal fölé.
A legalsó osztásvonal a szár keresztmetszet változásától legalább 5 mm-re legyen.
6. Feliratok
6.1. A mérőeszközökön az alábbi feliratokat kell olvashatóan és maradandóan feltüntetni:
– I., II. vagy III. osztály,
– kg/m3 vagy térfogatszázalék vagy tömegszázalék,
– 20 °C,
– etanol,
– a gyártó neve vagy azonosító jele,
– a mérőeszköz azonosító száma.
6.2. A mérőeszköz tömegét, szükség esetén fel lehet tüntetni a testen mg-ban kifejezve.
7. Legnagyobb megengedett hibák és hitelesítés
7.1. A szeszfokmérőkre és az alkohol-sűrűségmérőkre megengedett legnagyobb hiba:
– I. osztály esetében ± fél skálaosztás,
– II. és III. osztály esetében ± egy skálaosztás.
7.2. A hitelesítést a névleges mérési tartomány legalább három pontján kell elvégezni.
8. Szeszfok meghatározásánál használt hőmérők
8.1. Szeszfok meghatározására használt mérőeszközbe beépített hőmérők:
Amennyiben a szeszfok meghatározására használt mérőeszköz a II. vagy III. osztályba tartozik, úgy higanyos hőmérőt lehet beleépíteni.
8.1.1. A hőmérőnek 0,1 vagy 0,2 vagy 0,5 °C beosztásúnak kell lennie, és 0 °C-nál nem szükséges skálaosztásnak lennie.
8.1.2. A legkisebb osztásköz távolság:
– 0,8 mm, ha a hőmérő 0,1 vagy 0,2 °C beosztású,
– 1,0 mm, ha a hőmérő 0,5 °C beosztású.
8.1.3. A vonalak vastagsága nem haladhatja meg egy osztásköz 1/5-öd részét.
8.1.4. A legnagyobb megengedett hiba:
– ±0,10 °C, ha a hőmérő 0,1 °C beosztású,
– ±0,20 °C, ha a hőmérő 0,2 vagy 0,5 °C beosztású.
8.1.5. Az első hitelesítés során a beépített hőmérő hibáját a névleges mérési tartomány legalább három pontján kell meghatározni.
8.2. Szeszfok meghatározására használt mérőeszközben nincs beépített hőmérő.
8.2.1. Amennyiben a szeszfok meghatározásához használt mérőeszköz az I. osztályba tartozik, úgy az alkalmazható hőmérő:
– bármilyen fémellenállás-hőmérő, amely lehetővé teszi a víz és etilalkohol elegyek hőmérsékletének meghatározását ±0,1 °C legnagyobb megengedett hibával,
– üvegből készült higanyos hőmérő, 0,1 vagy 0,5 °C beosztással.
Higanyos hőmérőkön 0 °C-nál osztásvonalnak kell lennie, a megengedett legkisebb osztásköztávolság 0,8 mm és a vonalak vastagsága nem haladhatja meg az osztásköz 1/5-öd részét.
A legnagyobb megengedett hiba ± egy osztásköz.
8.2.2. Ha a szeszfok meghatározására használt mérőeszköz a II. vagy a III. osztályba tartozik, akkor üvegből készült higanyos hőmérőt kell alkalmazni.
8.2.2.1. A hőmérő 0,1 vagy 0,2 vagy 0,5 °C beosztású legyen, és 0 °C-nál skálaosztásnak kell lennie.
8.2.2.2. A legkisebb osztásköz távolság:
– 0,8 mm, ha a hőmérő 0,1 vagy 0,2 °C beosztású,
– 1,0 mm, ha a hőmérő 0,5 °C beosztású.
8.2.2.3. A vonalak vastagsága nem haladhatja meg egy osztásköz 1/5-öd részét.
8.2.2.4. A legnagyobb megengedett hiba:
– ±0,10 °C, ha a hőmérő 0,1 °C beosztású,
– ±0,20 °C, ha a hőmérő 0,2 vagy 0,5 °C beosztású.
9. Jelölés
9.1. A szeszfokmérők és alkohol-sűrűségmérők hátulsó részén, a test felső harmadán helyet kell hagyni az első hitelesítés jele számára.
9.2. Az első hitelesítés jele a hitelesítés évének utolsó két számjegye.
9.3. A jel felvitele a mérőeszközre maradandó módon (homokfúvással vagy fluorsavas tintával, illetőleg ezüst tartalmú bélyegzővel) történik. A jelnek jól láthatónak kell lennie.
