2000. évi XXXIX. törvény
2000. évi XXXIX. törvény
a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól1
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény 20. §-a (4) bekezdésének, 30. §-a (2) bekezdésének, 32/A. §-a (6) bekezdésének, 39. §-a (2) bekezdésének és 50. §-a (5) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:
A köztársasági elnök
1. §2 A köztársasági elnök havi tiszteletdíja megegyezik a miniszterelnöknek a 20. § (1) bekezdésében meghatározott havi illetményének összegével.
2. § (1) A köztársasági elnök társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók, azzal, hogy tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(2) A köztársasági elnök megbízatásának időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
3. §3
4. § A köztársasági elnöknek minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.
5. § A köztársasági elnök elnöki rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni.
6. § A köztársasági elnök külön jogszabályban meghatározottak szerint két – személyi, illetőleg hivatali célra szolgáló – személygépkocsi használatára jogosult.
7. § A köztársasági elnök jogosult az állami vezetők részére külön jogszabályban biztosított zártcélú távközlő hálózat használatára.
8. § (1) A köztársasági elnök hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre és ellátmányként költségtérítésre, illetve – szükség esetén – különjáratú légiutazásra jogosult.
(2) A költségtérítés magában foglalja
a) az állami vezetőkre irányadó külön jogszabály szerinti külföldi napidíjat, továbbá
b) a kiküldetés teljesítésével összefüggésben felmerülő indokolt költségek számlával igazolt összegét.
(3) Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetőleg vonattal történik, a köztársasági elnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.
(4)4 Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.
(5) A köztársasági elnök külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén – ideértve a magáncélú utazást is –, illetőleg külföldi állami vezetők és más hivatalos külföldi küldöttségek fogadása (kísérése) céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára.
9. § A köztársasági elnök – hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően – külön jogszabály szerint személyi védelemre jogosult.
9/A. §5 A köztársasági elnök az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint a megbízatása megkezdésekor, megszűnésekor és félidejében – az esedékességtől számított harminc napon belül – vagyonnyilatkozatot tesz.
10. § (1) A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Köztársasági Elnöki Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) segíti.
(2) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hivatal vezetője állapítja meg, és a köztársasági elnök hagyja jóvá.6
(3) A Hivatal vezetőjét és vezetőhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel.
(4)7 A Hivatal vezetője közigazgatási államtitkári, vezetőhelyettese pedig helyettes államtitkári illetményre, illetőleg juttatásokra jogosult, jogállására egyébként a közigazgatási államtitkárra, illetőleg a helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) A Hivatal működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete állapítja meg.
11. § (1) A köztársasági elnök jogosult a Kormány Központi Üdülőjének használatára.
(2) Az üdülőt a köztársasági elnökkel együtt üdülő házastársa (élettársa), gyermeke, gyermekének házastársa, továbbá szülője és unokája is igénybe veheti.
(3) A köztársasági elnök a saját és hozzátartozója üdüléséért térítési díjat fizet.
(4) A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.
12. § A köztársasági elnök halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) – egy összegben – a köztársasági elnök hat havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell, továbbá az a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként sem vehető figyelembe.
13. § A köztársasági elnököt és a volt köztársasági elnököt a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Hivatal külön megállapodása szerint térítésmentes egészségügyi ellátás illeti meg.
14. § (1) A volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű juttatás illeti meg, amely személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelem. Amennyiben a volt köztársasági elnök öregségi nyugellátásban részesül, a juttatás és a nyugellátás együttes havi összege nem haladhatja meg a mindenkori köztársasági elnök havi tiszteletdíjának összegét.
(2) Arra az időszakra, amíg a volt köztársasági elnök rendszeres kereső tevékenységet folytat, az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti meg.
(3) A volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyének járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából az (1) bekezdés szerinti juttatást kell a volt köztársasági elnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.
15. §8 (1) A volt köztársasági elnököt – kérelmére – ha ötéves hivatali idejét végig kitöltötte, megfelelő lakáshasználati jog illeti meg. E jogosultság a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyét is megilleti.
(2) Az (1) bekezdésben említett, a tisztséghez méltó lakást és annak fenntartását a Hivatal biztosítja.
(3) Amennyiben a volt köztársasági elnök közjogi tisztsége megszűnése jogcímén már lakáshasználati jogot szerzett, csak egy lakásra vonatkozó lakáshasználati jog illeti meg, saját választása szerint.
16. § (1)9 A volt köztársasági elnököt – ha ötéves hivatali idejét végig kitöltötte – megbízatása megszűnését követően személyes gépkocsi használat illeti meg.
(2) A személyes gépkocsihasználathoz a megfelelő színvonalú személygépkocsit és a gépjárművezetőt a rendőrség biztosítja.
17. § (1)10 A volt köztársasági elnököt – ha ötéves hivatali idejét végig kitöltötte – a megbízatása megszűnését követően – a Kormány által meghatározott helyen – kétfős titkárság alkalmazása illeti meg.
(2) A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit a Hivatal biztosítja.
18. § Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnt, jogosult e megbízatására utaló elnevezést használni.
19. § A volt köztársasági elnököt nem illetik meg az e törvény szerinti jogosultságok, ha megbízatása az Alkotmány 31. §-a (1) bekezdésének d) vagy f) pontja alapján szűnt meg.
A miniszterelnök
20. § (1)11 A miniszterelnök havi illetménye a miniszter alapilletményének 2,5-szerese.
(2) A miniszterelnököt egyebekben az e törvény 2–9. §-ában, továbbá 11. és 13. §-ában meghatározott juttatások illetik meg.
(3) A miniszterelnök halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) a miniszterelnök hat havi illetményének megfelelő összegű juttatás a 12. §-ban foglalt feltételek szerint illeti meg.
21. § (1) A volt miniszterelnök, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulása miatt, vagy annak következtében szűnt meg, hogy az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonta és új miniszterelnököt választott, további hat hónapon – lemondása, illetőleg a Kormány lemondása esetén három hónapon – keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(2) Amennyiben a miniszterelnök megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.
22. §12 (1) A volt miniszterelnök a megszűnt tisztségére utaló elnevezés használatára, valamint kérelmére – ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte – a 14. § szerinti juttatásra jogosult.
(2) A volt miniszterelnök
a) a 16. §-ban meghatározottak szerint személyes gépkocsi használatra a megbízatása megszűnését követően annyi ideig jogosult, ameddig e tisztségét betöltötte,
b) a 17. §-ban meghatározottak szerinti titkárság alkalmazására a megbízatása megszűnését követően annak az időtartamnak a felére jogosult, ameddig e tisztségét betöltötte.
23. § A volt miniszterelnököt nem illetik meg az e törvény szerinti juttatások, ha megbízatása az Alkotmány 33/A. §-ának d) vagy e) pontja alapján szűnt meg.
Az Országgyűlés elnöke
24. § (1) Az Országgyűlés elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetőleg a volt miniszterelnököt e törvény alapján megillető tiszteletdíjra és juttatásokra jogosult, a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Az Országgyűlés volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és megbízatása az Országgyűlés működésének befejezése miatt szűnt meg, további hat hónapon – lemondása esetén három hónapon – keresztül a havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatásra jogosult. A juttatásra egyebekben a 21. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az e törvény szerinti juttatások nem illetik meg az Országgyűlés volt elnökét, ha megbízatása az Alkotmány 20/A. § (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján szűnt meg.
(4) Az Országgyűlés elnökének halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) az Országgyűlés elnöke hat havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás a 12. §-ban foglaltaknak megfelelően illeti meg.
Az Alkotmánybíróság elnöke
25. § (1) Az Alkotmánybíróság elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetőleg a volt miniszterelnököt e törvény alapján megillető illetményre és juttatásokra jogosult, a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Az Alkotmánybíróság volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és e tisztsége a megbízatási időtartam letelte miatt, vagy az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága a 70. életévének betöltése, a megbízatási időtartam letelte vagy felmentése miatt szűnt meg, további hat hónapon – lemondása esetén három hónapon – keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult. A juttatásra egyebekben a 21. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az Alkotmánybíróság volt elnökét – ha egyúttal alkotmánybírósági tagsága is megszűnt – a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg évi harmincezer km keretig a személyes gépkocsihasználat.
(4) Az Alkotmánybíróság volt elnökét – ha egyúttal alkotmánybírósági tagsága is megszűnt – a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg a két fős titkárság alkalmazása.
(5) Az Alkotmánybíróság volt elnökét nem illetik meg az e törvény szerinti juttatások, ha az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 15. § (1) bekezdésének e) vagy g) pontja alapján szűnt meg.
(6) Az Alkotmánybíróság elnökének halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) az Alkotmánybíróság elnöke hat havi illetményének megfelelő összegű juttatás a 12. §-ban foglalt feltételek szerint illeti meg.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke
26. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetőleg a volt miniszterelnököt e törvény alapján megillető illetményre és juttatásokra jogosult, a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és e megbízatása a megbízatási időtartam letelte vagy bírói tisztsége a 70. életévének betöltése miatt szűnt meg, további hat hónapon – e tisztségéről vagy bírói tisztségéről való lemondása esetén három hónapon – keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult. A juttatásra egyebekben a 21. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg évi harmincezer km keretig a személyes gépkocsihasználat, ha egyúttal a bírói szolgálati viszonya is megszűnt, vagy az új bírói beosztásában gépkocsihasználati jogosultság nem illetné meg.
(4) A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét – ha egyúttal bírói szolgálati viszonya is megszűnt – a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg a két fős titkárság alkalmazása.
(5) Az e törvény szerinti juttatások nem illetik meg a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, ha e megbízatása a vezetői tisztségre való alkalmatlansága miatt vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének d), f) vagy i) pontja alapján, illetőleg azért szűnt meg, mert a tisztségének ellátására szakmai okból tartósan alkalmatlanná vált.
(6) A Legfelsőbb Bíróság elnökének halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) a Legfelsőbb Bíróság elnöke hat havi illetményének megfelelő összegű juttatás a 12. §-ban foglalt feltételek szerint illeti meg.
Közös szabályok
27. §13 (1) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselőt és volt közjogi tisztségviselőt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetésnek az adott közjogi tisztségviselő hivatali szervezetét tartalmazó fejezete fedezi.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben a Köztársasági Elnökség című fejezeten belül kell meghatározni azt az éves keretösszeget, amely a volt köztársasági elnök juttatásainak fedezetéül szolgál.
(3) Az Országgyűlés elnöke közcélú felajánlásai, adományai, vállalásai költségeinek fedezetéül a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül külön soron tervezett előirányzat szolgál, amely felett az Országgyűlés elnöke rendelkezik.
(4) A volt köztársasági elnök – ha ötéves hivatali idejét végig kitöltötte – a közéletben történő részvétele, közcélú felajánlásai, adományai, vállalásai költségeinek fedezetéül a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett előirányzat szolgál, amely felett a volt köztársasági elnök rendelkezik.
(5)14 A (3) és (4) bekezdés szerinti előirányzatból alapítvány, közalapítvány, társadalmi és egyéb szervezet, magánszemély pályáztatás nélkül is, egyedi döntés alapján támogatható, azonban az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben15 meghatározott közvetlen politikai tevékenységet folytató, illetve pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet nem támogatható. Az előirányzat a felette rendelkezni jogosult előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében előírt tartalmú támogatási szerződéskötési kötelezettség nélkül használható fel. Az Országgyűlés Hivatala a honlapján a kötelezettségvállalástól számított tizenöt napon belül közzéteszi az előirányzatból nyújtott támogatás kedvezményezettjét, a támogatás célját és összegét.
(6) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselő és volt közjogi tisztségviselő köteles a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat – ideértve az adatok megváltozását is – haladéktalanul közölni az érintett szervvel. A jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell visszafizetni.
28. § (1)16 Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjából a ,,miniszterelnök és'' szövegrész, 46. §-a (2) bekezdésének a) pontja, a köztársasági elnök tiszteletdíjáról szóló 1992. évi XXXVI. törvény, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény17 (a továbbiakban: Kátv.) 44–48. §-ai és 53. §-ának (3) bekezdése, továbbá (6) bekezdése, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. számú mellékletének 1. pontja, továbbá a köztársasági elnök és a Kormány tagjai megbízatásának megszűnésével kapcsolatos egyes kérdések átmeneti rendezéséről szóló 98/1994. (VI. 24.) Korm. rendelet a hatályát veszti.
(2)18
(3)–(5)19
(6) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(7)20
(8) A Bjt. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(9) A Bjt. 104. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(10) Az e törvényben foglaltak nem érintik a hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt miniszterelnöknek, az Országgyűlés volt elnökének és az Alkotmánybíróság volt elnökének, valamint az őket megillető juttatásokban részesülő más volt közjogi tisztségviselőknek a korábbi jogszabályok alapján megállapított juttatásait.
A törvényt az Országgyűlés a 2000. május 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2000. május 26. A törvényt a 2011: CCI. törvény 194. §-a hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
Az 1. § a 2002: LXII. törvény 100. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 119. §-a alapján a tiszteletdíjat az 1. § alapján kell megállapítani azzal, hogy az érintett a tiszteletdíjnövekmény 50%-ára 2003. január 1-jétől, a további 50%-ára 2004. január 1-jétől jogosult.
A 3. §-t a 2010: CXLI. törvény 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (6) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 9/A. §-t a 2001: CII. törvény 1. §-a iktatta be, e módosító törvény 16. § (1) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteknek 2001. december 24-ét követő 90 napon belül kell első alkalommal vagyonnyilatkozatukat megtenni.
A 10. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 155. §-ának l) pontja, a 2010: XLIII. törvény 80. § j) pontja, a 2010: LVIII. törvény 72. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § a 2010: LXXX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 6. § (3) bekezdése alapján a 2010. augusztus 6-át megelőzően hivatalt betöltött volt közjogi tisztségviselőkre is alkalmazni kell.
A 16. § (1) bekezdése a 2010: LXXX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 6. § (3) bekezdése alapján a 2010. augusztus 6-át megelőzően hivatalt betöltött volt közjogi tisztségviselőkre is alkalmazni kell.
A 17. § (1) bekezdése a 2010: LXXX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 6. § (3) bekezdése alapján a 2010. augusztus 6-át megelőzően hivatalt betöltött volt közjogi tisztségviselőkre is alkalmazni kell.
A 20. § (1) bekezdése a 2002: LXII. törvény 100. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 156. § (1) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § a 2010: LXXX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 6. § (3) bekezdése alapján a 2010. augusztus 6-át megelőzően hivatalt betöltött volt közjogi tisztségviselőkre is alkalmazni kell.
A 27. § a 2010: CLIII. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (5) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg.
Lásd a 2011. évi CLXXV. törvényt.
A 28. § (1) bekezdése a 2009: LXV. törvény 17. § g) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1997: LXXIX. törvényt hatályon kívül helyezte és a tárgykört újraszabályozta a 2006: LVII. törvény.
A 28. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 445. pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (3)–(5) bekezdését a 2006: LVII. törvény 77. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 28. § (7) bekezdését a 2009: LXV. törvény 17. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás