• Tartalom

2000. évi XXXIX. törvény

2000. évi XXXIX. törvény

a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól1

2011.12.22.

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény 20. §-a (4) bekezdésének, 30. §-a (2) bekezdésének, 32/A. §-a (6) bekezdésének, 39. §-a (2) bekezdésének és 50. §-a (5) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:

A köztársasági elnök

1. §2 A köztársasági elnök havi tiszteletdíja megegyezik a miniszterelnöknek a 20. § (1) bekezdésében meghatározott havi illetményének összegével.

2. § (1) A köztársasági elnök társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók, azzal, hogy tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(2) A köztársasági elnök megbízatásának időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

3. §3

4. § A köztársasági elnöknek minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.

5. § A köztársasági elnök elnöki rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni.

6. § A köztársasági elnök külön jogszabályban meghatározottak szerint két – személyi, illetőleg hivatali célra szolgáló – személygépkocsi használatára jogosult.

7. § A köztársasági elnök jogosult az állami vezetők részére külön jogszabályban biztosított zártcélú távközlő hálózat használatára.

8. § (1) A köztársasági elnök hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre és ellátmányként költségtérítésre, illetve – szükség esetén – különjáratú légiutazásra jogosult.

(2) A költségtérítés magában foglalja

a) az állami vezetőkre irányadó külön jogszabály szerinti külföldi napidíjat, továbbá

b) a kiküldetés teljesítésével összefüggésben felmerülő indokolt költségek számlával igazolt összegét.

(3) Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetőleg vonattal történik, a köztársasági elnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.

(4)4 Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.

(5) A köztársasági elnök külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén – ideértve a magáncélú utazást is –, illetőleg külföldi állami vezetők és más hivatalos külföldi küldöttségek fogadása (kísérése) céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára.

9. § A köztársasági elnök – hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően – külön jogszabály szerint személyi védelemre jogosult.

9/A. §5 A köztársasági elnök az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint a megbízatása megkezdésekor, megszűnésekor és félidejében – az esedékességtől számított harminc napon belül – vagyonnyilatkozatot tesz.

10. § (1) A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Köztársasági Elnöki Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) segíti.

(2) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hivatal vezetője állapítja meg, és a köztársasági elnök hagyja jóvá.6

(3) A Hivatal vezetőjét és vezetőhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel.

(4)7 A Hivatal vezetője közigazgatási államtitkári, vezetőhelyettese pedig helyettes államtitkári illetményre, illetőleg juttatásokra jogosult, jogállására egyébként a közigazgatási államtitkárra, illetőleg a helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A Hivatal működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete állapítja meg.

11. § (1) A köztársasági elnök jogosult a Kormány Központi Üdülőjének használatára.

(2) Az üdülőt a köztársasági elnökkel együtt üdülő házastársa (élettársa), gyermeke, gyermekének házastársa, továbbá szülője és unokája is igénybe veheti.

(3) A köztársasági elnök a saját és hozzátartozója üdüléséért térítési díjat fizet.

(4) A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.

12. § A köztársasági elnök halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) – egy összegben – a köztársasági elnök hat havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell, továbbá az a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként sem vehető figyelembe.

13. § A köztársasági elnököt és a volt köztársasági elnököt a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Hivatal külön megállapodása szerint térítésmentes egészségügyi ellátás illeti meg.

14. § (1) A volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű juttatás illeti meg, amely személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelem. Amennyiben a volt köztársasági elnök öregségi nyugellátásban részesül, a juttatás és a nyugellátás együttes havi összege nem haladhatja meg a mindenkori köztársasági elnök havi tiszteletdíjának összegét.

(2) Arra az időszakra, amíg a volt köztársasági elnök rendszeres kereső tevékenységet folytat, az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti meg.

(3) A volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyének járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából az (1) bekezdés szerinti juttatást kell a volt köztársasági elnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.

15. §8 (1) A volt köztársasági elnököt – kérelmére – ha ötéves hivatali idejét végig kitöltötte, megfelelő lakáshasználati jog illeti meg. E jogosultság a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyét is megilleti.

(2) Az (1) bekezdésben említett, a tisztséghez méltó lakást és annak fenntartását a Hivatal biztosítja.

(3) Amennyiben a volt köztársasági elnök közjogi tisztsége megszűnése jogcímén már lakáshasználati jogot szerzett, csak egy lakásra vonatkozó lakáshasználati jog illeti meg, saját választása szerint.

16. § (1)9 A volt köztársasági elnököt – ha ötéves hivatali idejét végig kitöltötte – megbízatása megszűnését követően személyes gépkocsi használat illeti meg.

(2) A személyes gépkocsihasználathoz a megfelelő színvonalú személygépkocsit és a gépjárművezetőt a rendőrség biztosítja.

17. § (1)10 A volt köztársasági elnököt – ha ötéves hivatali idejét végig kitöltötte – a megbízatása megszűnését követően – a Kormány által meghatározott helyen – kétfős titkárság alkalmazása illeti meg.

(2) A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit a Hivatal biztosítja.

18. § Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnt, jogosult e megbízatására utaló elnevezést használni.

19. § A volt köztársasági elnököt nem illetik meg az e törvény szerinti jogosultságok, ha megbízatása az Alkotmány 31. §-a (1) bekezdésének d) vagy f) pontja alapján szűnt meg.

A miniszterelnök

20. § (1)11 A miniszterelnök havi illetménye a miniszter alapilletményének 2,5-szerese.

(2) A miniszterelnököt egyebekben az e törvény 2–9. §-ában, továbbá 11. és 13. §-ában meghatározott juttatások illetik meg.

(3) A miniszterelnök halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) a miniszterelnök hat havi illetményének megfelelő összegű juttatás a 12. §-ban foglalt feltételek szerint illeti meg.

21. § (1) A volt miniszterelnök, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulása miatt, vagy annak következtében szűnt meg, hogy az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonta és új miniszterelnököt választott, további hat hónapon – lemondása, illetőleg a Kormány lemondása esetén három hónapon – keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(2) Amennyiben a miniszterelnök megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.

22. §12 (1) A volt miniszterelnök a megszűnt tisztségére utaló elnevezés használatára, valamint kérelmére – ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte – a 14. § szerinti juttatásra jogosult.

(2) A volt miniszterelnök

a) a 16. §-ban meghatározottak szerint személyes gépkocsi használatra a megbízatása megszűnését követően annyi ideig jogosult, ameddig e tisztségét betöltötte,

b) a 17. §-ban meghatározottak szerinti titkárság alkalmazására a megbízatása megszűnését követően annak az időtartamnak a felére jogosult, ameddig e tisztségét betöltötte.

23. § A volt miniszterelnököt nem illetik meg az e törvény szerinti juttatások, ha megbízatása az Alkotmány 33/A. §-ának d) vagy e) pontja alapján szűnt meg.

Az Országgyűlés elnöke

24. § (1) Az Országgyűlés elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetőleg a volt miniszterelnököt e törvény alapján megillető tiszteletdíjra és juttatásokra jogosult, a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) Az Országgyűlés volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és megbízatása az Országgyűlés működésének befejezése miatt szűnt meg, további hat hónapon – lemondása esetén három hónapon – keresztül a havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatásra jogosult. A juttatásra egyebekben a 21. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az e törvény szerinti juttatások nem illetik meg az Országgyűlés volt elnökét, ha megbízatása az Alkotmány 20/A. § (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján szűnt meg.

(4) Az Országgyűlés elnökének halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) az Országgyűlés elnöke hat havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás a 12. §-ban foglaltaknak megfelelően illeti meg.

Az Alkotmánybíróság elnöke

25. § (1) Az Alkotmánybíróság elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetőleg a volt miniszterelnököt e törvény alapján megillető illetményre és juttatásokra jogosult, a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) Az Alkotmánybíróság volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és e tisztsége a megbízatási időtartam letelte miatt, vagy az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága a 70. életévének betöltése, a megbízatási időtartam letelte vagy felmentése miatt szűnt meg, további hat hónapon – lemondása esetén három hónapon – keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult. A juttatásra egyebekben a 21. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az Alkotmánybíróság volt elnökét – ha egyúttal alkotmánybírósági tagsága is megszűnt – a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg évi harmincezer km keretig a személyes gépkocsihasználat.

(4) Az Alkotmánybíróság volt elnökét – ha egyúttal alkotmánybírósági tagsága is megszűnt – a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg a két fős titkárság alkalmazása.

(5) Az Alkotmánybíróság volt elnökét nem illetik meg az e törvény szerinti juttatások, ha az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 15. § (1) bekezdésének e) vagy g) pontja alapján szűnt meg.

(6) Az Alkotmánybíróság elnökének halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) az Alkotmánybíróság elnöke hat havi illetményének megfelelő összegű juttatás a 12. §-ban foglalt feltételek szerint illeti meg.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke

26. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetőleg a volt miniszterelnököt e törvény alapján megillető illetményre és juttatásokra jogosult, a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és e megbízatása a megbízatási időtartam letelte vagy bírói tisztsége a 70. életévének betöltése miatt szűnt meg, további hat hónapon – e tisztségéről vagy bírói tisztségéről való lemondása esetén három hónapon – keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult. A juttatásra egyebekben a 21. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg évi harmincezer km keretig a személyes gépkocsihasználat, ha egyúttal a bírói szolgálati viszonya is megszűnt, vagy az új bírói beosztásában gépkocsihasználati jogosultság nem illetné meg.

(4) A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét – ha egyúttal bírói szolgálati viszonya is megszűnt – a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg a két fős titkárság alkalmazása.

(5) Az e törvény szerinti juttatások nem illetik meg a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, ha e megbízatása a vezetői tisztségre való alkalmatlansága miatt vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének d), f) vagy i) pontja alapján, illetőleg azért szűnt meg, mert a tisztségének ellátására szakmai okból tartósan alkalmatlanná vált.

(6) A Legfelsőbb Bíróság elnökének halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) a Legfelsőbb Bíróság elnöke hat havi illetményének megfelelő összegű juttatás a 12. §-ban foglalt feltételek szerint illeti meg.

Közös szabályok

27. §13 (1) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselőt és volt közjogi tisztségviselőt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetésnek az adott közjogi tisztségviselő hivatali szervezetét tartalmazó fejezete fedezi.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben a Köztársasági Elnökség című fejezeten belül kell meghatározni azt az éves keretösszeget, amely a volt köztársasági elnök juttatásainak fedezetéül szolgál.

(3) Az Országgyűlés elnöke közcélú felajánlásai, adományai, vállalásai költségeinek fedezetéül a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül külön soron tervezett előirányzat szolgál, amely felett az Országgyűlés elnöke rendelkezik.

(4) A volt köztársasági elnök – ha ötéves hivatali idejét végig kitöltötte – a közéletben történő részvétele, közcélú felajánlásai, adományai, vállalásai költségeinek fedezetéül a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett előirányzat szolgál, amely felett a volt köztársasági elnök rendelkezik.

(5)14 A (3) és (4) bekezdés szerinti előirányzatból alapítvány, közalapítvány, társadalmi és egyéb szervezet, magánszemély pályáztatás nélkül is, egyedi döntés alapján támogatható, azonban az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben15 meghatározott közvetlen politikai tevékenységet folytató, illetve pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet nem támogatható. Az előirányzat a felette rendelkezni jogosult előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében előírt tartalmú támogatási szerződéskötési kötelezettség nélkül használható fel. Az Országgyűlés Hivatala a honlapján a kötelezettségvállalástól számított tizenöt napon belül közzéteszi az előirányzatból nyújtott támogatás kedvezményezettjét, a támogatás célját és összegét.

(6) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselő és volt közjogi tisztségviselő köteles a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat – ideértve az adatok megváltozását is – haladéktalanul közölni az érintett szervvel. A jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell visszafizetni.

28. § (1)16 Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjából a ,,miniszterelnök és'' szövegrész, 46. §-a (2) bekezdésének a) pontja, a köztársasági elnök tiszteletdíjáról szóló 1992. évi XXXVI. törvény, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény17 (a továbbiakban: Kátv.) 44–48. §-ai és 53. §-ának (3) bekezdése, továbbá (6) bekezdése, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. számú mellékletének 1. pontja, továbbá a köztársasági elnök és a Kormány tagjai megbízatásának megszűnésével kapcsolatos egyes kérdések átmeneti rendezéséről szóló 98/1994. (VI. 24.) Korm. rendelet a hatályát veszti.

(2)18

(3)–(5)19

(6) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

13. § ,,Az Alkotmánybíróság elnökének illetményét és juttatásait külön törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság többi tagja – köztük a helyettes elnök – a miniszterrel azonos illetményben, illetőleg juttatásokban részesül.''

(7)20

(8) A Bjt. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A tisztséghez fűződő juttatások tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese a miniszterrel, az OIT Hivatalának vezetője az államtitkárral, helyettese pedig – függetlenül attól, hogy a beosztást bíró vagy nem bíró tölti be – a helyettes államtitkárral azonos beosztásúnak minősül.''

(9) A Bjt. 104. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét – szolgálati idejétől függetlenül – a legmagasabb fizetési fokozatba kell besorolni.''

(10) Az e törvényben foglaltak nem érintik a hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt miniszterelnöknek, az Országgyűlés volt elnökének és az Alkotmánybíróság volt elnökének, valamint az őket megillető juttatásokban részesülő más volt közjogi tisztségviselőknek a korábbi jogszabályok alapján megállapított juttatásait.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2000. május 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2000. május 26. A törvényt a 2011: CCI. törvény 194. §-a hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.

2

Az 1. § a 2002: LXII. törvény 100. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 119. §-a alapján a tiszteletdíjat az 1. § alapján kell megállapítani azzal, hogy az érintett a tiszteletdíjnövekmény 50%-ára 2003. január 1-jétől, a további 50%-ára 2004. január 1-jétől jogosult.

3

A 3. §-t a 2010: CXLI. törvény 1. §-a hatályon kívül helyezte.

4

A 8. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (6) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 9/A. §-t a 2001: CII. törvény 1. §-a iktatta be, e módosító törvény 16. § (1) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteknek 2001. december 24-ét követő 90 napon belül kell első alkalommal vagyonnyilatkozatukat megtenni.

8

A 15. § a 2010: LXXX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 6. § (3) bekezdése alapján a 2010. augusztus 6-át megelőzően hivatalt betöltött volt közjogi tisztségviselőkre is alkalmazni kell.

9

A 16. § (1) bekezdése a 2010: LXXX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 6. § (3) bekezdése alapján a 2010. augusztus 6-át megelőzően hivatalt betöltött volt közjogi tisztségviselőkre is alkalmazni kell.

10

A 17. § (1) bekezdése a 2010: LXXX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 6. § (3) bekezdése alapján a 2010. augusztus 6-át megelőzően hivatalt betöltött volt közjogi tisztségviselőkre is alkalmazni kell.

11

A 20. § (1) bekezdése a 2002: LXII. törvény 100. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 156. § (1) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 22. § a 2010: LXXX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 6. § (3) bekezdése alapján a 2010. augusztus 6-át megelőzően hivatalt betöltött volt közjogi tisztségviselőkre is alkalmazni kell.

13

A 27. § a 2010: CLIII. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 27. § (5) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 136. §-a szerint módosított szöveg.

16

A 28. § (1) bekezdése a 2009: LXV. törvény 17. § g) pontja szerint módosított szöveg.

17

Az 1997: LXXIX. törvényt hatályon kívül helyezte és a tárgykört újraszabályozta a 2006: LVII. törvény.

18

A 28. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 445. pontja hatályon kívül helyezte.

19

A 28. § (3)–(5) bekezdését a 2006: LVII. törvény 77. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

20

A 28. § (7) bekezdését a 2009: LXV. törvény 17. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére