BK BH 2000/4
BK BH 2000/4
2000.01.01.
A Btk. XX. fejezetében büntetőjogi védelemben részesített szolgálatfajták közé csak azok sorolhatók, amelyek a büntető anyagi jog szempontjából a katonának minősülő alanyok hivatalos, a testület törvényben vagy szabályzatban, illetve parancsban meghatározott, szabályszerűen előírt tevékenységének ellátására vonatkoznak;
ennek megfelelően nem kötött formájú szolgálati tevékenység - a rendőr által egy kft.-vel kötött megbízási szerződés teljesítése körében ellátott forgalomirányító tevékenység - tekintetében a szolgálatban kötelességszegés vétsége nem valósul meg [Btk. 122. §, 348. § (1) bek.].
A katonai tanács a rendőr főtörzsőrmester vádlottat szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége miatt 150 napi tétel - napi tételenként 100 forint - pénzbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette, ellenben a vádlottat a szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt ellene emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján - bűncselekmény hiányában - felmentette. A tényállás a következő.
A rendőr főtörzsőrmester vádlottnak 1997. szeptember 19-én két egymást követő időpontban kellett szolgálati feladatot ellátnia. A nevezett ezen a napon 13.00-17.00 óra között a kft. megbízási szerződése alapján forgalomirányítási tevékenységet látott el, e tevékenység lejárta után pedig 17.00-22.00 óra között az alosztály hatályos szolgálatvezénylése alapján forgalomellenőrző-járőri szolgálatba volt vezényelve.
A vádlott a szerződéses forgalomirányító tevékenységet egyenruhában és rendőri minőségét egyébként is igazoló felszereléseinek igénybevételével volt köteles teljesíteni. A vádlott a forgalomirányító tevékenység megkezdése előtt az alosztályvezetőjénél jelentkezett, és jelentette a feladat megkezdését. A feladat ellátása során azonban rosszul érezte magát, ezért egy, a kereszteződés közelében lévő vendéglőben szeszes italt fogyasztott.
15.40 óra tájban állampolgári bejelentés alapján a rendőr őrnagy alosztályvezető tudomására jutott, hogy az útkereszteződésben egy ittas rendőr irányítja a forgalmat. Az ügyelet intézkedése alapján a vádlottat a kereszteződésből bevonták, és ittasságának mértékét az ún. Seres-ethylometerrel ellenőrizték. A műszer kimutatta, a vádlott pedig el is ismerte az italfogyasztást. A vádlott ittassága közepes fokú alkoholos befolyásoltságnak felelt meg. A vádlott a szerződéses munkából kiesett időre díjazásban nem részesült.
Az elöljáró a vádlottat az állapotára tekintettel nem engedte 17.00 órakor a vezényelt szolgálatba lépni, hanem a feladatot átcsoportosítással oldotta meg.
Az ítélet ellen a katonai ügyész a felmentés miatt, a szolgálatban kötelességszegés vétségében történő bűnösség megállapítása végett fellebbezett.
A katonai főügyész átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, és indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság mondja ki a vádlottat bűnösnek szolgálatban kötelességszegés vétségében is, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet hagyja helyben.
A bejelentett fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet felülbírálta, és ennek során megállapította, hogy a katonai tanács ítélete megalapozott.
A Legfelsőbb Bíróság az ügyészi fellebbezésben foglaltakkal nem értett egyet.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a katonai tanácsnak azzal a megállapításával, hogy a szolgálat és a szolgálati feladat teljesítése nem azonos. A két fogalom között legalapvetőbb különbség, hogy a tényleges szolgálatot az arra illetékes elöljáró a számára előírt rendben, szakmai ismereteinek felhasználásával, szabad akaratából tervezi, szervezi, vezényli és hajtja végre. A szolgálat megtervezése, megszervezése a helyi adatok összegyűjtéséből, értékeléséből és elemzéséből, a közrend, a közbiztonság és a közlekedésbiztonság erősítésére vonatkozó vezetői, parancsnoki elhatározásból és a végrehajtás feltételeinek a biztosításából áll.
A vádlott által a vádbeli napon 13.00-17.00 óra között a kft. megbízási szerződése alapján ellátott forgalomirányítási tevékenység nem a helyzeti adatok értékeléséből és elemzéséből, illetve nem a parancsnoki, vezetői elhatározásból került végrehajtásra, hanem a kft.-vel kötött és meghatározott személyekre, így a vádlottra is vonatkozó szerződés alapján.
Megalapozottan állapította meg a katonai tanács azt is, hogy a konkrét rendőri szolgálat olyan kötött formájú feladat, amely során a testülettel hivatásos szolgálati viszonyban álló személy a szervezet alaprendeltetéséből folyó valamely szakmai feladatot teljesíti az arra illetékes vezető vezénylése alapján. A szolgálatot ellátó személynek a szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettségét a testülettel fennálló szolgálati viszonya és a speciális alá-fölé rendeltség jellemzi.
A kifejtettek alapján tehát az állapítható meg - és ennek a katonai tanács meggyőző indokát adta -, hogy a szerződéses forgalomirányító tevékenység nem tekinthető vezényelt szolgálatnak, azt nem az arra illetékes vezető tervezte, szervezte és hajtatta végre. A megbízó és megbízott viszonyban álló személyek között alá- és fölérendeltségi viszony nincs, és a végzendő tevékenység kikényszerítését a megbízási szerződésben vállalt kötelezettség, nem pedig a hivatásos szolgálati viszony szabályozta. Erre figyelemmel a katonai tanács helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott által a vádbeli napon 13.00-17.00 óra között végzett tevékenysége során tanúsított magatartás - nevezetesen az ennek során történt szeszesital-fogyasztás - nem meríti ki a Btk. 348. §-ának (1) bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségének a törvényi tényállását, ezért az elsőfokú bíróság a Btk. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján - mivel a vádlott magatartása nem bűncselekmény - helyesen mentette fel az ellene emelt vád alól.
Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács a másik bűncselekmény vonatkozásában törvényesen állapította meg a vádlott bűnösségét, és helyes a cselekmény jogi minősítése is.
A büntetés kiszabására kiható körülményeket is helyesen sorolta fel a katonai tanács. Megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a rendőri szolgálatát mindeddig kiválóan ellátó vádlottal szemben a büntetési cél az enyhítő rendelkezés alkalmazásával kiszabott pénzbüntetéssel is elérhető. A cselekmény konkrét tárgyi súlyával arányban állóan állapította meg a pénzbüntetés napi tételszámát, és az egynapi tétel összegének megállapításánál helyesen vette figyelembe a vádlott vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyait és életvitelét. A vádlott szociális körülményeire figyelemmel megalapozottan jutott arra a következtetésre is, hogy a büntetési cél a pénzbüntetés végrehajtása nélkül is elérhető, és így a törvényi rendelkezésekkel összhangban függesztette fel próbaidőre annak végrehajtását.
A katonai tanács ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, így azokat a Legfelsőbb Bíróság ugyancsak helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. V. 670/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás