40/2000. (X. 31.) AB határozat
40/2000. (X. 31.) AB határozat1
2000.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Fonyód Város Önkormányzata által alkotott Fonyód Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 24/1996. (XI. 28.) Kt. számú rendelete 18. § (1) bekezdésének harmadik mondata alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
Az önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:
,,18. § (1) A lakbér mértéke:
Komfortfokozat: Ft/m2/hó
összkomfortos 200
komfortos 160
félkomfortos 40
komfort nélküli 35
Ha a bérlő a lakását hozzájárulással albérletbe adja, vagy fizetővendéglátás céljára hasznosítja, 20%-kal felemelt lakbért kell fizetni.''
Az Alkotmánybíróság Fonyód Város Önkormányzata által alkotott Fonyód Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 24/1996. (XI. 28.) Kt. számú rendelete 18. § (1) bekezdés első és második mondatának megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó Fonyód Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 24/1996. (XI. 28.) Kt. számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 18. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a rendelet kifogásolt rendelkezése nem felel meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 34. § (2) bekezdése előírásainak, ,,ugyanis az önkormányzat a lakbér mértékét árhatósági jogkörében eljárva állapítja meg, melynek feltételeit az Lt. idézett rendelkezései határozzák meg'' és a lakbérek mértékét az önkormányzat rendeletével csak az Lt.-ben meghatározott módon és feltételek teljes körű betartása mellett lenne jogosult megállapítani. Az indítványozó szerint az Lt. ,,rendelkezései közül mértékadónak tekintettként kiemelt komfortfokozat szerinti differenciálás alkotmánysértő''. Véleménye szerint a kifogásolt rendelkezés sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, és ezért kérte, hogy az Ör. 18. § (1) bekezdését az Alkotmánybíróság ,,minősítse alkotmánysértőnek, és a felhatalmazás feltételeinek megszegése miatt – keletkezésére visszaható hatállyal – semmisítse meg''.
Fonyód Város Önkormányzata által a Fonyód Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 24/1996. (XI. 28.) Kt. számú rendelet módosításáról szóló 29/1998. (XII. 30.) Kt. számú rendelet (a továbbiakban: Örm1.) az alkotmánybírósági eljárás időtartama alatt módosította az Ör. 18. § (1) bekezdését, illetőleg a 16/1999. (XI. 15.) Kt. számú rendelete (a továbbiakban: Örm2.) – az Ör. 18. § (1) bekezdését érintően – kiegészítette az Ör. 18. §-át az (5) bekezdéssel. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében csak hatályban lévő jogszabály, illetőleg jogszabályi rendelkezés vizsgálatát végzi el, ezért az eljárását a módosító, illetőleg a kiegészítő hatályos önkormányzati rendeleti szabályozásra és – szoros tartalmi összefüggés miatt – a hatályos Ör. lakbérek mértékéről szóló 18. § (5) bekezdésére is kiterjesztette.
II.
1. Az Alkotmány indítvány által érintett rendelkezése:
,,44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
2. Az Lt. indítvány által érintett rendelkezése:
,,34. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni.''
3. Az Ör. kifogásolt rendelkezése:
,,18. § (1) A lakbér mértéke:
Komfortfokozat: Ft/m2/hó
összkomfortos 50
komfortos 40
félkomfortos 25
komfort nélküli 15''
4. Az Örm1. – Ör. kifogásolt rendelkezését módosító – rendelkezése:
,,1. § Fonyód Város Önkormányzat 24/1996. (XI. 28.) Kt. számú rendelet 18. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A lakbér mértéke:
Komfortfokozat: Ft/m2/hó
összkomfortos 200
komfortos 160
félkomfortos 40
komfort nélküli 35
Ha a bérlő a lakását hozzájárulással albérletbe adja, vagy fizetővendéglátás céljára hasznosítja, 20%-kal felemelt lakbért kell fizetni. Ha ezt hozzájárulás nélkül teszi, a hasznosítás időpontjától 40%-kal emelt lakbért kell fizetnie.''
5. Az Örm2. – Ör. kifogásolt rendelkezését érintő – rendelkezése:
,,1. § Fonyód Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló Fonyód Város Önkormányzat 24/1996. (XI. 28.) Kt. számú rendelet 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
,,(5) A bérbeadó külön döntésével az (1) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint számított lakbér mértékét annak 10%-áig csökkentheti, ha az erre vonatkozó körülmények és adatok (műszaki szakvélemény, dokumentumok stb.) azt a lakás minősége és a lakóépület állapota miatt megalapozzák.''
III.
Az indítvány részben megalapozott.
1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a helyi képviselő-testület rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése pedig előírja: ,,A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.''
Az Lt. a helyi önkormányzat képviselő-testületét több tárgykörben is felhatalmazta rendeletalkotásra. Az Lt. 34. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg. A lakbérek mértéke megállapításának módjáról az Lt. 34. § (2) bekezdése rendelkezik. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 7. § (1) bekezdése, valamint a Melléklet I. B) részében legmagasabb hatósági ár megállapítására hatalmazza fel a helyi önkormányzatot a ,,települési önkormányzat tulajdonában lévő lakások bére'' vonatkozásában. Az Ámt. 8. § (1) bekezdése szerint a legmagasabb árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.
Az Alkotmánybíróság a 78/1995. (XII. 21.) AB határozatában korábban már rámutatott arra, hogy ,,az Lt. a lakbér mértéke önkormányzati rendeleti szabályozásánál a lakás alapvető, példálódzó jelleggel meghatározott jellemzői, valamint a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatások figyelembevételét írta elő'' (ABH 1995, 556, 558.). A helyi önkormányzat a lakbér mértékének kialakításánál kizárólag az említett körülményeket, illetőleg azok jellegéhez kapcsolódó tényezőket veheti figyelembe. Az Alkotmánybíróság egy másik határozatában pedig megállapította: ,,Az Lt. és az Ártv. idézett rendelkezései alapján az önkormányzati rendeletben meghatározott lakbér a lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó által nyújtott lakáshasználat és szolgáltatás ellenértékeként megállapított hatósági ár, így mértékének megállapítása során elsősorban a nyújtott szolgáltatás értékére kell tekintettel lenni. Az Ártv. idézett 8. § (1) bekezdése a hatósági ár megállapítása során a szolgáltató gazdaságossági érdekeinek figyelembevételét is előírja.'' [1/1998. (II. 4.) AB határozat ABH 1998, 31, 37.]
Az Ör. 18. §-a és az Örm1. 1. §-a az Lt. 34. § (2) bekezdésében példálódzó jelleggel meghatározott jellemzői közül az önkormányzati tulajdonú lakások komfortfokozata alapján nyújtott szolgáltatásokra figyelemmel állapította meg az Ártv. rendelkezései szerint a lakbérek legmagasabb mértékét. Az Örm2. 1. §-a – az Ör. kifogásolt rendelkezését érintően – kiegészítette a lakbér mértékének megállapítási feltételeit oly módon, hogy az Ör. 18. § (1) bekezdésben megállapított legmagasabb hatósági ár annak 10%-áig csökkenthető a lakás minősége és a lakóépület állapota alapján.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy – az alkotmánybírósági eljárás időtartama alatt módosított – hatályos Ör. 18. §-ának rendelkezései lehetővé teszik a legmagasabb ártól, az Ör. 18. § (1) bekezdésében meghatározott lakbér mértékétől való eltérést, a lakbér mértékének csökkentését a komfortfokozattól független egyéb szempontok alapján. Az önkormányzat a lakbér mértékének megállapításakor nem lépte túl az Lt.-ben meghatározott rendeletalkotási jogkörét.
Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján úgy ítélte meg, hogy az Ör. 18. § (1) bekezdése, illetőleg az Örm1. és Örm2. – az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezését módosító és érintő – rendelkezései a lakbér mértékének komfortfokozat alapulvételével történő és az albérletbe adás, illetőleg fizetővendéglátás céljára történő hasznosítás esetén a 20%-kal felemelt lakbér meghatározásánál az Lt. 34. § (2) bekezdésében említett körülményeket vette alapul, és ezért azok nem sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 18. § (1) bekezdés első és második mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
2. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította: Az Lt. megalkotásakor a jogalkotó meghatározta azokat a jogintézményeket, amelyekkel a lakásbérlet szabályainak megszegése esetén a bérbeadó szankcionálhatja a bérlő jogellenes magatartását. A lakbér az Lt. 34. §-ának rendelkezései szerint a bérelt lakás mint bérlemény értékét és a bérbeadó által nyújtott szolgáltatások ellentételezését tartalmazza. A lakbér megállapítása az Lt. idézett rendelkezése alapján nem tartalmazhat szankciót a bérlő jogellenes magatartása miatt. Az Lt. 33. § (3) bekezdése szerint a bérlakás albérletbe adásához a bérbeadói hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendeletben kell meghatározni. Az önkormányzati bérlakás bérbeadói hozzájárulás nélküli – önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel ellentétes – albérletbe adása vagy fizetővendéglátás céljára történő hasznosítása a bérlő részéről jogellenes magatartás, de ez a lakbér magasabb megállapításával, többletlakbérrel nem szankcionálható. E magatartás miatt a bérbeadó a bérlővel szemben az Lt.-ben biztosított szankcióval, a lakásbérlet felmondásával élhet.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 18. § (1) bekezdésének harmadik mondata – annak az Lt. 34. §-ában foglaltakkal ellentétes volta miatt – törvénysértő és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján alkotmányellenes, és azt e határozat közzétételének napjával megsemmisítette.
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 758/B/1999/9.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás