PK BH 2000/442
PK BH 2000/442
2000.10.01.
A közös tulajdon megszüntetése iránti perben a volt házastársak lakáshasználatára vonatkozó korábbi jogerős ítéletnek a megszüntetési mód tekintetében meghatározó jelentősége van [Ptk. 148. § (2) bek.].
A jogerős ítélettel megállapított tényállás szerint a peres felek házastársak voltak, házasságukat a bíróság felbontotta; a bontóperben a felek a közös lakás osztott használatában egyeztek meg.
A felek között a lakáshasználat újrarendezése és tulajdonjog megállapítása iránt újabb per indult, amelyben felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság is határozott. E döntés eredményeként a perbeli lakás kizárólagos használatára az alperest jogosította fel, a felperest pedig kötelezte az ingatlan 30 napon belüli kiürítésére, annak megállapítása mellett, hogy elhelyezésre nem tarthat igényt. Az alperest kötelezte, hogy a lakás elhagyásával egyidejűleg fizessen meg a felperesnek lakáshasználati jog ellenértékeként 64 620 forintot, egyben megállapította, hogy az ingatlanból a felperest 85/100, az alperest 15/100 tulajdoni hányad illeti.
A felperes e kiürítési kötelezettségének nem tett eleget, az alperes a lakáshasználati jog ellenértékét bírói letéttel teljesítette, és a felperes ellen a lakás kiürítése iránt végrehajtási eljárást indított.
A jelen perben az elsőfokú ítélet a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdont oly módon szüntette meg, hogy a felperes 85/100 illetőségét az alperes tulajdonába adta a beköltözhető forgalmi érték figyelembevételével, és az alperest 15 nap alatt 496 380 forint megváltási ár megfizetésére kötelezte. A döntés során úgy foglalt állást, hogy a perben olyan adat, amely a jogerős ítélettel megállapított lakáshasználat megváltoztatására alapot adott volna, nem volt megállapítható, lakáshasználati joggal az alperes rendelkezik, aki teljesítőképességét igazolta, ezért a Ptk. 148. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával őt jogosította fel a magához váltásra.
Az ítélet megváltoztatása, a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdonnak felperes általi magához váltással való megszüntetése iránt a felperes fellebbezett. Fellebbezésében hivatkozott az alperest megillető kisebb tulajdoni hányadra, arra, hogy a perbeli ingatlan eredetileg különvagyona volt, és abban 25 éve megszakítás nélkül lakik. Ezen túlmenően előadta, hogy rokkant, és csekély jövedelme folytán a tulajdonjog megszerzésére ápolása és gondozása biztosítása érdekében, tartási szerződés céljából van szüksége.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta, és a felperest másodfokú perköltségben marasztalta. Ítéletében rámutatott arra: annak a körülménynek, hogy a felperes a jogerős ítélet ellenére változatlanul a lakásban lakik, nincs jelentősége, mert a jogerős ítélettel szembehelyezkedő magatartására eredménnyel nem hivatkozhat. A perben feltárt adatok sem alkalmasak annak a többlettényállásnak a megállapítására, amelynek alapján a bíróság a használatot a korábbitól eltérően rendezhetné. Az adott tényállás mellett – alperesi vállalás vagy cserelakás biztosítása hiányában – az alperest a lakás elhagyására nem lehet kötelezni, ezért a felperes által kért megszüntetési mód nem alkalmazható.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, az ítélet megváltoztatása és a keresetének való helytadás iránt. Arra hivatkozott, hogy a Ptk. 148. §-a (2) bekezdésének megsértésével szüntette meg az alperes általi magához váltás útján a jogerős ítélet a közös tulajdont, mert a felperes az ingatlanban bentlakó tulajdonostárs, aki a tulajdonjog megszerzéséhez „beleegyezett”. Utalt arra is, hogy a nagyobb tulajdoni hányad is a felperesi magához váltást indokolja és megismételte, hogy az ingatlan eredetileg különvagyona volt, abban 25 éve megszakítás nélkül lakik, személyi körülménye és betegsége miatt az ingatlanra szüksége van. Utalt arra is, hogy az alperes körülményei előnyösen megváltoztak, egyedül él, vállalkozói tevékenységet folytat, gépkocsit vásárolt, és elhelyezése is megoldott.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme az ítélet hatályában való fenntartására és a felperes perköltségben marasztalására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerinti jogszabálysértést a Ptk. 148. §-ának (2) bekezdése megsértésében jelölte meg. Eszerint a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit. A perbeli esetben a felperes általi magához váltás elrendeléséhez a felperes mint tulajdonostárs beleegyezése önmagában nem elegendő. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az alperes a jogerős ítélet alapján kizárólagos lakáshasználattal rendelkezik, jogszerű bentlakónak tehát őt és nem a felperest kell tekinteni. A felperes magához váltani csak alperesi lakottság nélkül kívánt, az alperes azonban ettől elzárkózott, a PK 10. sz. állásfoglalás alapján ezért a felperes általi megváltásra csak az alperes kizárólagos lakáshasználati jogának a fenntartása mellett lett volna lehetőség. Ennek alkalmazása viszont – a korábbi perekből kitűnően – a volt házastársak közötti együttélés lehetetlensége miatt szóba sem kerülhetett, de a felperes ilyen módon nem is kívánt magához váltani. Ezért a közös tulajdon megszüntetésének más módja nem volt, mint az alperes általi magához váltás. Nem jogszabálysértő tehát a Ptk. 148. §-ának (2) bekezdése alapján a kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező alperes megváltásra való feljogosítása. A döntés során a felek személyi és egészségi helyzetének ügydöntő jelentősége nincs, a jogerős ítélettel megállapított használat megváltoztatása ugyanis a per tárgyát nem is képezte. Mindezek alapján jogszabálysértés nélkül döntött a jogerős ítélet a közös tulajdon megszüntetéséről.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 23.163/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás