PK BH 2000/446
PK BH 2000/446
2000.10.01.
Az öröklési szerződésen a fél aláírásának közjegyzői hitelesítése (a tanúsítvány) nem teszi a szerződést közokiratba foglalttá, ezért a szerződés tanúk aláírása nélkül érvénytelen [Ptk. 629. § (1) bek., 656. §; 1991. évi XLI. tv. 111. §, 129-132. §-ok, 136-147. §-ok; 6/1958. (VII. 4.) IM. r. (He.) 60. § (2) bek., 61. § (2) bek.].
Az örökhagyó törvényes örököse gyermeke, B. F.-né. Az örökhagyó 1997. január 9-én öröklési szerződést kötött I. I.-vel, akit általános örökösévé nevezett. Az öröklési szerződés kézírással készült, azt a szerződő felek a szerződéshez fűzött közjegyzői tanúsítvány szerint 1993. január 13-án a közjegyző előtt saját kezűleg írták alá.
A hagyatéki eljárásban az eljárt közjegyző az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatállyal az örökhagyó törvényes örökösének adta át a 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 61. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a 60. § (2) bekezdése alapján, és a szerződéses örökös csatolt öröklési szerződéséről megállapította, hogy annak nincsenek meg a törvényben meghatározott alaki kellékei, mert azt a szerződő feleken kívül két tanú nem írta alá, és a tanúk aláírásának hiányát a közjegyzői tanúsítvány nem pótolja. Az öröklési szerződés érvényességét állító szerződéses örököst pedig igénye peres úton való érvényesítésére hívta fel.
A végzés ellen a szerződéses örökös fellebbezett.
A másodfokú bíróság az eljárt közjegyző végzését helybenhagyta. Végzése indokolásában rámutatott, hogy az öröklési szerződésre a Ptk. 629. §-ának (1) bekezdésében írt, az írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A tanúk aláírásának hiányát pedig a közjegyzői tanúsítvány nem helyettesíti. Az alakiságokat a Ptk. szabályai határozzák meg, és közömbös, hogy az eljárási jogi rendelkezések szerint az okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül-e.
A jogerős végzés ellen a szerződéses örökös felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A végzés megváltoztatását, a hagyatéknak az öröklési szerződés alapján a részére való átadását kérte. Felülvizsgálati kérelme szerint az eljárt közjegyző és a másodfokú bíróság a hagyaték átadása során a törvényt tévesen értelmezte, és azt megsértve adta át. Álláspontja szerint az öröklési szerződés alaki hibában nem szenved, és a hagyatékot végleges hatállyal a szerződéses örökösnek kellett volna átadni. Hivatkozott a Ptk. 656. §-ában foglalt törvényi szabályozásra, mely szerint az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Utalt a közjegyzőkről szóló törvény (1991. évi XLI. törvény) 111. §-ában foglaltakra is. Álláspontja szerint a közjegyzői tanúsítvány az aláírások hitelesítéséről szóló közokirat. A szerződést a tanúsítvány közokirattá tette, ezért a tanúk aláírására nem volt szükség.
A szerződéses örökös Pfv/5. sorszám alatt felülvizsgálati kérelmét kiegészítette. Ebben kifejtette, hogy az öröklési szerződés a Pp. 196. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint teljes bizonyító erejű magánokirat, ami a Ptk. 627-632. §-ai szerinti írásbeli magánvégrendelet érvényességi kellékeinek megfelelt.
A törvényes örökös felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt rögzíti, hogy a Pp. 273. §-ának (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni, ezért a szerződéses örökös Pfv/5. sorszámú beadványában foglaltak érdemi vizsgálatát mellőzte.
A felülvizsgálati kérelem érdemét illetően a felülvizsgálati kérelem azzal érvel, hogy a közjegyzői tanúsítvány közokirat, ennélfogva az öröklési szerződés is olyan közjegyzői okiratnak tekintendő, amelyhez tanúk aláírása már nem szükséges. Ez az érvelés azonban téves. Közokiratnak tekintendő az közjegyző által a törvényben írt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat és a közjegyzői tanúsítvány (Ktv. 111. §). Lényeges különbség azonban közöttük, hogy a közjegyzői okirati forma azoknak a jogügyleteknek és jognyilatkozatoknak az írásba foglalására szolgál, melyekhez különleges bizonyító erőt kívánnak fűzni, a tanúsítvánnyal a közjegyző olyan tényeket rögzít, amelyek általában nem lehetnek közjegyzői okirat tárgyai. A közjegyzői okirat tehát közokiratba foglalt szerződés, a tanúsítvány a közjegyzői megállapítások rögzítése. A közjegyzői okiratot a felek aláírják, annak tartalmát a felek alakítják ki. Ezzel szemben a tanúsítvány tartalmára a félnek befolyása nincs. A közjegyzői okirat a közjegyzői törvényben meghatározott kötelező előírások és alakiságok betartásával készül (Ktv. 129-132. §), míg a tanúsítványok kiállítása jegyzőkönyv vagy záradék formájában történik (Ktv. 136-147., §). Míg tények közjegyzői okirati formában is érvényesen rögzíthetők, a közjegyzői tanúsítvány a közjegyzői okirati formát nem pótolhatja. Mindezekből következően a jelen ügyben csatolt öröklési szerződésről is azt lehet megállapítani, hogy az nem a közjegyzői törvényben meghatározott alakiságok megtartásával készült, a Ktv. 136. §-ának megfelelő közjegyzői okiratnak nem, csupán magánokiratnak tekinthető. A közjegyzői tanúsítvány pedig csak a szerződő felek részéről történt aláírásnak a valódiságát mint tényt tanúsítja. Mivel tanúk aláírása hiányzik, ezért jogszabálysértés nélkül állapította meg a jogerős határozat a Ptk. 629. §-ának (2) bekezdésében írt alaki kellék hiányát. Ebből következően helyesen történt a He. 60. §-ának (2) bekezdése alapján az öröklési vitára figyelemmel a hagyaték ideiglenes átadása a törvényes örökös részére.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 89. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275/B. §-a és 78. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződéses örököst kötelezte a törvényes örökös felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. (Legf. Bír. Pfv. II. 21.588/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás