PK BH 2000/452
PK BH 2000/452
2000.10.01.
A kapcsolattartás újrarendezése a bíróság hatáskörébe tartozik, a kapcsolattartás végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik [Csjt. 92. § (5) és (6) bek.; 1997. évi XXXI. tv. 114. §].
A felek házastársak voltak, házasságukból 1991. szeptember 1. napján Márton nevű gyermekük született. A házasságot a bíróság az 1995. október 5-én kelt és első fokon jogerőre emelkedett ítéletével felbontotta. A bontóperben a felek egyezséget kötöttek, amelyben közös szülői felügyelet gyakorlásában állapodtak meg. A gyermek az alperes gondozásába került, rendezték a felperes tartásdíj-fizetési kötelezettségét, valamint az apa és a gyermek közti kapcsolattartást. A rendkívüli (időszakos) kapcsolattartás körében azt rögzítették, hogy az évi négyheti rendkívüli kapcsolattartás megosztásában és pontos időpontjában a szülők minden év május 31. napjáig állapodnak meg, külön megállapodás hiányában pedig az apát nyáron augusztus 1. napjától augusztus 21. napjáig illeti meg a gyermek elvitelének a joga.
1996-ban a felek között a nyári időszakos kapcsolattartás tárgyában nem jött létre megállapodás, ezután viszonyuk megromlott, a felperes és a gyermek közti találkozások rendje a korábbitól eltért, azt az alperes a felek szóbeli megállapodásához képest csak korlátozottan biztosította.
A kapcsolattartás újrarendezése iránt a felperes élt keresettel, az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, viszontkeresetében pedig a közös szülői felügyelet megszüntetését kérte.
A bíróság jogerős ítéletével a közös szülői felügyeletet megszüntette, a kapcsolattartást újraszabályozta. Kimondta, hogy az apa jogosult a gyermeket minden hónap páros hétvégéjén pénteken az óvodai, illetve iskolai foglalkozások végeztével saját háztartásába magával vinni, és köteles őt vasárnap este 19 óráig az anyához visszavinni, továbbá minden páratlan héten egy délután az óvodai, illetve iskolai foglalkozások után a gyermeket elvinni és aznap este 18.30 percig őt visszavinni. Az 1997-98-as tanévben a bíróság a délutáni kapcsolattartás napját csütörtöki napban állapította meg. Feljogosította a felperest, hogy minden második évben december 24-én 14 órától 19 óráig a gyermeket elvigye. A nyári időszakos kapcsolattartást az alperessel történő előzetes egyeztetés alapján négy hétre, az egyéb rendkívüli kapcsolattartást pedig a téli és tavaszi szünidő felére, valamint a kettős ünnepek másnapján délelőtt 9 órától 19 óráig biztosította a felperes részére.
Indokolása szerint a gyermek ragaszkodik az apához, a megfelelő szülő-gyermeki kapcsolat fenntartása indokolja a rendszeres kapcsolattartásnak a bírói egyezséghez viszonyított bizonyos bővítését, amely azonban nem sértheti az állandóságot és a gyermeknek a biztonságérzetét. Mivel az elsőfokú bíróság a nyári időszakos kapcsolattartás újrarendezését elmulasztotta, azt a másodfokú bíróság jogerős ítéletével pótolta.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben azt sérelmezte, hogy a nyári kapcsolattartás pontos és határozott rendezése nélkül a jogerős ítélet éppen a felek közti legvitatottabb kérdésben nem tartalmaz végrehajtható rendelkezést. Hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság a jogerős ítélet kiegészítésére irányuló kérelmét azzal utasította el, hogy a bírósági ítélet végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.
Az alperes a felülvizsgálati kérelemre nem tett észrevételt.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az egyezségkötés időpontjára figyelemmel a kapcsolattartás újrarendezése iránt a felperes által 1996. november 11-én előterjesztett kérelem elbírálása a Csjt. 92. §-ának (5) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik.
A szülők megegyezésének hiányában bírói ítélettel rendezett kapcsolattartás végrehajtásáról a Csjt. 92. §-ának (6) bekezdése értelmében a gyámhatóság gondoskodik. A végrehajtás során a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 114. §-ának b) pontja szerint eljáró városi gyámhivatal azonban az ilyen esetben a kapcsolattartás megvalósulásának módjára nézve már semmiféle döntést nem hozhat, feladata kizárólag az, hogy a bíróság által rendezett kapcsolattartást az arról hozott döntés tartalmának mindenben megfelelően elősegítse, illetőleg kikényszerítse. A bíróság feladata ezért, hogy a kapcsolattartást – különösen a felek közt vitás részeiben – olyan formában és részletességgel szabályozza, mely később nem ad lehetőséget arra, hogy az a felek között vita tárgya legyen.
Az adott ügyben a felek közt a nyári időszakos kapcsolattartással összefüggésben merült fel az a nézeteltérés, mely viszonyukat végleg megrontotta, és a köztük kialakult korábbi együttműködést lehetetlenné tette. Ezért a bíróságnak a nyári kapcsolattartás körében elő kellett volna írnia, hogy annak időpontjában a feleknek az év mely napjáig kell – mindkettőjükre kötelező erővel – megállapodniuk, illetve hogy megállapodás hiányában vagy a megállapodás be nem tartása esetén dátumszerűen melyik az az időtartam, amikor a felperes a gyermeket az időszakos kapcsolattartásra elviheti. A gyámhatóságnak a fenti kérdések rendezésére a végrehajtási szakban már nincs lehetősége.
A bíróság ezért jogszabályt sértett, amikor az időszakos kapcsolattartást csak részlegesen szabályozta, olyan döntést hozott, mely – önkéntes teljesítés hiányában – nem hajtható végre. Ez a hiányosság a felülvizsgálati eljárásban – a felek nyilatkozatainak és körülményeinek ismerete nélkül – nem pótolható.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a fenti hiány kiküszöbölése érdekében a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és erre nézve a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. II. 22.578/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás