PK BH 2000/453
PK BH 2000/453
2000.10.01.
A közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol, így e tevékenységgel okozott károk megtérítése iránti perek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak [Pp. 23. § (1) bek. b) pont, 28. §; PK 42. sz.].
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a közjegyző alperes vele szemben kártérítési felelőséggel tartozik, mert az általa szerkesztett közokirat megfogalmazása pontatlan, egyes kikötései záradékolás útján való végrehajtásra nem alkalmasak, s a közjegyző a tájékoztatási és „értelmezési” kötelezettségét is elmulasztotta; az okirat tartalmát ugyanis a feleknek nem magyarázta meg.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy kártérítési felelősség terhelné. Hivatkozott továbbá arra is, hogy megállapítási kereset indításának nincsenek meg a feltételei.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Ítéletét azzal indokolta, hogy a kártérítési igény olyan természetű igény, amely kizárja megállapítási kereset indíthatóságát. Addig ugyanis, amíg a kár nem következik be, kártérítési kötelezettség sem keletkezik. Megállapítási keresetnek pedig csak az esetben van helye, ha az igény már létrejött, de az időelőttiség vagy más akadály miatt még nem érvényesíthető.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A keresetének helyt adó ítélet meghozatalát kérte.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolásán annyiban változtatott, hogy a megállapítási kereset indításának lehetőségét nem az elsőfokú ítéletben írt okból, hanem azért tartotta kizártnak, mert a felperesnek már kára keletkezett, így marasztalás iránti keresetet kellett volna előterjesztenie.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A már előadott érveire hivatkozva kérte a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát.
A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem volt lehetőség, mert az első- és a másodfokú bíróság az ügyben az eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozta meg érdemi határozatát.
A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja akként rendelkezik, hogy „a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak”.
A közjegyzői tevékenység az igazságszolgáltatás része. A közjegyző által kiállított okirat közokirat. A közjegyző az eljárása során tehát közhatalmi tevékenységet fejt ki. Annak megítélésénél, hogy a tevékenység közhatalmi tevékenység-e, a tevékenység jellege a döntő és nem az, hogy a tevékenységet kifejtő személy a feladatait milyen szervezeti keretek között látja el. Nincs döntő jelentősége tehát annak, hogy ezt hatósági feladatokat ellátó állami szerv alkalmazottjaként vagy más jogi felhatalmazás alapján végzi (PK 42. számú állásfoglalás).
Minthogy a közjegyző – bár nem hatóság alkalmazottjaként, de – közhatalmi tevékenységet gyakorol, az e tevékenységével okozott károk megtérítése iránt indított perek a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. Ezen a közjegyzőnek az 1991. évi XLI. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közvetlen kárfelelőssége sem változtat.
A hatáskör hiányát, ha az nem a per tárgyának értékétől függ, a bíróság hivatalból veszi figyelembe (Pp. 28. §.). E törvényi rendelkezést az első- és a másodfokú bíróság egyaránt figyelmen kívül hagyta. A mulasztás miatt mindkét bíróság a hatáskörébe nem tartozó érdemi döntést hozott.
A hatásköri szabályok megsértése súlyos eljárási szabálysértés, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazandó 251. §-ának (2) bekezdése alapján az első- és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésével a pert megszüntette, és a keresetlevelet a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján áttette a per tárgyalására hatáskörrel rendelkező megyei bírósághoz. (Legf. Bír. Pfv. V. 22.365/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás