KK BH 2000/470
KK BH 2000/470
2000.10.01.
Az alapító okirat módosításához valamennyi alapító akaratnyilvánítása szükséges [Ptk. 74/A. § (1)–(3) bek., 74/B. § (5) bek., 74/C. § (3), (4) bek.].
A Megye Múzeumaiért alapítványt a megyei bíróság 1993. augusztus 31-én kelt végzésével nyilvántartásba vette. Az alapítók 1998. december 14-én az alapító okiratot azzal egészítették ki, hogy az alapítvány feladatának tekinti a műemlékvédelem támogatását, illetve hogy az alapítvány pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselőjelöltet nem állította, és a jövőben sem állít. Egyúttal a kuratórium összetételét a 4 éves megbízatási idő lejárta miatt megváltoztatták, és a kuratórium elnökévé dr. V. Lászlót, elnökhelyettesévé dr. M. Róbertet, titkáraivá dr. H. Lászlót, dr. K. Lászlót és H.-né R. Katalint választották.
Az elsőfokú bíróság 1999. január 29-én kelt végzésével az alapítvány adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba vételét elrendelte.
A megyei főügyészség fellebbezést nyújtott be a végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára történő utasítása iránt. A fellebbezésben foglaltak szerint a változás nyilvántartásba vételét elrendelő végzés törvénysértő, mert a kijelölt új kuratórium minden tagja egyben az alapítvány alapítója is. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen mellőzte a képviseletre jogosult kuratóriumi tagok nyilvántartásba történő bejegyzését. Kifogásolta, hogy a 43 alapító magánszemély közül az alapító okirat módosítását csak 28-an írták alá, 15-en alapítói jogaikról lemondtak, holott ilyen jogosultságuk nincs.
A Legfőbb Ügyészség a fellebbezést a fentieknek megfelelő módosítással fenntartotta.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése szerint magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) – tartós közérdekű célra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre. A 74/A. § (2) bekezdése szerint az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A 74/B. § (5) bekezdése szerint az alapító az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A 74/C. § (1) bekezdése szerint az alapító – az alapító okiratban – kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A 74/C. § (3) bekezdése szerint nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító – közvetlenül vagy közvetve – az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolna. A 74/C. § (4) bekezdése értelmében ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt. A 74/A. § (3) bekezdése szerint a nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza.
A Ptk. 74/C. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 2. számú állásfoglalása kimondja, hogy az alapító egyben az alapítvány kezelője – tehát képviselője – nem lehet, mert törést szenvedne az az alapvető jogelv, hogy az alapítvány létrehozása után az alapító az alapítványi vagyonnal a továbbiakban nem rendelkezhet sem kizárólagosan, sem oly módon, hogy akár közvetlenül, akár közvetett módon az alapítványi vagyon felhasználásáról való döntésben meghatározó szerepet játszik. Ezért nem fogadható el a kérelmező alapító okiratának azon rendelkezése, amely kuratóriumi taggá kizárólagosan alapítókat jelöl ki. Helytálló az ügyészi fellebbezés a tekintetben is, hogy az elsőfokú bíróság tévesen mellőzte az alapítvány képviselőinek személyében bekövetkezett változás nyilvántartásba történő bejegyzését, figyelemmel arra, hogy az alapító okirat szerint a kuratórium képviseletére minden tag jogosult.
Törvénysértő az elsőfokú bíróság végzése azért is, mert az alapító okirat módosítását nem minden alapító írta alá, holott a Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése értelmében az alapítvány létrehozására, illetve az alapító okirat módosítására is az alapítók együttesen jogosultak. A 74/A. § (3) bekezdése a nyilvántartásba vételt követően az alapító rendelkezési jogát korlátozza, az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. A nyilvántartásba vétel után arra sincs mód, hogy alapítók alapítói tisztségükről lemondjanak, ahogy az alapítói jogok átruházására sincs lehetőség.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei főügyészség fellebbezését alaposnak találta, ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
Az elrendelt új eljárás során az alapító okirat szabályos módosítása és a jogszabálysértések megszüntetése esetén dönthet a bíróság az alapító okirat módosításának nyilvántartásba vételéről. (Legf. Bír. Kny. II. 27.556/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás