KK BH 2000/471
KK BH 2000/471
2000.10.01.
A kiskorú korlátozott cselekvőképessége kuratóriumi taggá történő kijelölését nem zárja ki. Az alapítvány jellegét mérlegelve kell eldönteni, hogy a kiskorú kuratóriumi tagsága életkorának megfelelő tisztség-e [1949. évi XX. tv. 8. § (1)–(2) bek., 67. § (1) bek.; Ptk. 11. § (1)–(2) bek., 12. § (1) bek., 14. § (2) bek. a) pont; 21/1996. (V. 17.) AB hat.].
A megyei bíróság a K. Diákokért Alapítványt 1996. augusztus 9-én kelt végzésében nyilvántartásba vette.
Az alapítók 1997. augusztus 11-én iktatott beadványukban bejelentették, hogy két kuratóriumi tag megbízatásáról lemondott, helyettük két új kuratóriumi tagot jelöltek ki. Közölték továbbá, hogy egyúttal változik az alapító okirat 8/a. pontja, mert az egyik lemondott kuratóriumi tag rendelkezett a bankszámla feletti aláírási jogosultsággal is.
A módosított alapító okirat 8/a. pontja szerint a bankszámla feletti aláírási jogosultsággal a kuratórium elnöke és Z. Hajnalka kuratóriumi tag rendelkezik. Z. Hajnalka újonnan kijelölt kuratóriumi tag 1982-es születésű, míg G. Alíz – a másik új kuratóriumi tag – 1980-ban született.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlást rendelt el, amelyben felhívta az alapítókat a kuratórium összetételére vonatkozó rendelkezés megváltoztatására, figyelemmel arra, hogy mindkét új kuratóriumi tagként jelölt személy kiskorú.
Az alapítók a hiánypótlási felhívásnak nem tettek eleget.
Az elsőfokú bíróság 1998. március 16-án kelt végzésével az alapító okirat 1997. június 10-én kelt módosításának nyilvántartásba vételét megtagadta. A végzés indokolása szerint a kuratórium az alapítvány ügyintéző, ügydöntő és képviseleti szerve, amelyben a kurátoroknak személyesen kell eljárniuk, mert nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a kuratórium ülésén és a határozathozatalban olyan személy is részt vegyen képviselőként, aki nem tagja a kezelő szervezetnek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint – figyelemmel a kuratórium feladataira és a kuratóriumi tagra ezek folytán háruló kötelezettségekre – kuratóriumi tagságra csak teljes cselekvőképességgel rendelkező személy alkalmas.
A végzés ellen az alapítók nyújtottak be fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását és az alapító okirat módosításának nyilvántartásba vételét kérték, hivatkozással arra, hogy a kuratórium testületként hozza meg döntéseit, ezért a döntéshozatalban részt vevő kuratóriumi tag jognyilatkozatot nem tesz. Ily módon a kuratóriumi tagra a Ptk. cselekvőképességi szabályai sem vonatkoznak.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alk.) 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Az Alk. 8. §-ának (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Az Alk. 67. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges.
A Ptk. 11. §-ának (1) bekezdése szerint cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. A Ptk. 11. §-ának (2) bekezdése értelmében aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A Ptk. 12. §-ának (1) bekezdése szerint korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.
A 14. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja.
A 21/1996. (V. 17.) AB határozatban kifejtettek szerint a gyermeket megilletik az alapjogok. Ahol a törvények nem szabályozzák a kis- és fiatalkorúak joggyakorlását, az Alkotmány alapján esetről esetre kell meghatározni, hogy a gyermek mely alapjogot milyen vonatkozásban gyakorolhat maga, illetve hogy ki gyakorolja nevében és érdekében, illetőleg hogy a gyermek voltára és az Alk. 67. §-ára tekintettel az alapjog gyakorlásának egyes területeiről nem zárható-e ki teljesen. A gyermek alapjoggyakorlásának – s ezen belül a személyes joggyakorlásnak – lehetősége a joggyakorlás következményeit átfogó döntési képesség kibontakozásával együtt a növekvő korral egyre szélesebb lesz.
A gyermek alapjoggyakorlása korlátozásának indokoltsága két tényező együttes mérlegelésétől függ: elég érett-e a gyermek általában az önálló döntésre; illetve a döntés tárgyától: az adott esetben mihez kell az érettség. A résztvevők „érettségét” általában az érintett társadalmi intézmények működőképességének védelme, azaz a közérdek követeli meg. A jogkorlátozáshoz azonban elégséges érv lehet a gyermek védelme saját maga ellen – azaz döntése következményeitől – is.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint – az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában foglaltakkal szemben – önmagában a kiskorú korlátozott cselekvőképessége a kuratóriumi taggá történő kijelölést nem zárja ki. Az Alkotmány idézett rendelkezéseire figyelemmel az alapítvány jellege alapján kell mérlegelni, hogy a kiskorúak kuratóriumi tagként való eljárása életkoruknak megfelelő tisztségnek minősíthető-e.
A feladatvállaló nyilatkozatokból megállapítható, hogy az elsőfokú végzés meghozatalának időpontjában – 1998. március 16-án – az 1980. évben született G. Alíz kuratóriumi tag 18. életévében, míg az 1982. évben született Z. Hajnalka kuratóriumi tag 16. életévében járt. Az alapító okirat 8. pontjából az is kitűnik, hogy az alapítók Z. Hajnalkát a bankszámla feletti aláírási jogosultsággal is felruházták.
A 16., illetve 18. életévükben járó kuratóriumi tagok a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a diákszervezetekhez, diákközélethez, iskolai oktatáshoz kötődő alapítvány kuratóriumi tagjává kijelölhetőek, ugyanakkor a Ptk.-nak a cselekvőképességre vonatkozó szabályai azt valóban nem teszik lehetővé, hogy a nyilvántartásba vett alapítvány bankszámlája felett rendelkezni jogosult személy korlátozottan cselekvőképes legyen.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának (3) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 258. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt bíróságot új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban hiánypótlás keretében fel kell hívni a kérelmezőket az alapító okirat olyan tartalmú módosítására, hogy a bankszámla felett rendelkezni jogosult mindkét személy nagykorú és cselekvőképes legyen, majd ezt követően hozható ismételten döntés az alapító okirat módosításának nyilvántartásba vételéről. (Legf. Bír. Kny. VI. 27.920/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás