494/D/2000. AB határozat
494/D/2000. AB határozat*
2007.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 2. § b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a gazdálkodó szervezetek között szállítási és vállalkozási szerződésből eredő jogvitákban eljáró választottbíróságról szóló 8/1978. (XII. 5.) IM rendelet 5. § második mondata alkotmányellenességének megállapítására és alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő és azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (2) bekezdése b) pontjának és a gazdálkodó szervezetek között szállítási és vállalkozási szerződésből eredő jogvitákban eljáró választottbíróságról szóló 8/1978. (XII. 5.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a második mondatának alkotmányellenességét, valamint „tegye lehetővé perújítás kezdeményezését”. Az indítványozó kifejtette, hogy a társasági szerződés alapján kikötött választottbírósági eljárás díját a Magyar Gazdasági Kamara mellett működő választottbíróság határozta meg és ezt az összeget nem tudja vitatni. A Legfelsőbb Bíróság Kf.III.28.643/1997/3. számú jogerős ítéletével jóváhagyta az első fokú bíróságnak azt a határozatát, amely elutasította az indítványozónak a Gazdasági Versenyhivatal határozata ellen benyújtott keresetét és megállapította, hogy a Magyar Gazdasági Kamara a Vtv. 2. §-a alapján nem tekinthető gazdasági tevékenységet folytató vállalkozónak, és ezért a választottbírósággal összefüggő tevékenysége nem tartozik a Vtv. hatálya alá.
Hiánypótlásra történt felszólítás után az indítványozó megküldte a jogerős bírósági ítélet kézhezvételének időpontját igazoló tértivevény másolatát és megjelölte az Alkotmánynak azokat a szabályait, amelyeket álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértenek. Kifejtette, hogy a támadott „két jogszabály nincs már hatályban, de ez az alkotmányjogi panasz szempontjából érdektelen”. Nézete szerint a kérdéses két jogszabály sérti az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdését, 70/K. §-át, valamint 77. §-ának (2) bekezdését.
2. Az Alkotmánybíróság a tértivevény alapján megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtotta be, ezért az indítványt érdemben vizsgálta.
A Vtv.-t a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 97. §-ának a) pontja, az R.-t pedig a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 64. §-ának f) pontja hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe általában csak hatályos jogszabályok alkotmányossági vizsgálata tartozik. Alkotmányjogi panasz esetében azonban hatályukat vesztett jogszabályokra is kiterjedhet a vizsgálat, ha a jogsérelmet okozó, alkotmányellenesnek tekintett jogszabály alkalmazhatóságáról kell dönteni (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.).
Az Alkotmánybíróság az indítványban foglalt kérelmet értelmezve megállapította egyrészt, hogy a Vtv. szabályának téves a megjelölése és az indítványozó a Vtv. 2. §-ának b) pontját tartja alkotmányellenesnek, másrészt, hogy a kérelem a támadott jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására, valamint a jogerős ítélettel lezárt jogvitában való alkalmazásának kizárására irányul. Az Alkotmánybíróság a vizsgálatot ennek megfelelően végezte el.
II.
Az indítvány elbírálása során alapul vett jogszabályok:
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„9. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
„70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.”
2. A Vtv.-nek az indítvány által hivatkozott rendelkezése:
„2. § E törvény alkalmazásában:
(...)
b) gazdasági tevékenység: nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő vagy szolgáltató tevékenység folytatása;
(...)”
3. Az R. hivatkozott szabálya:
„5. § (1) A választottbíróság szervezetére, működésére, eljárására, a felmerülő költségek viselésére vonatkozó kérdéseket egyebekben a felek – a Pp. 360–363. §-ának keretei között, az e rendelet mellékletében közölt eljárási szabályzatminta figyelembevételével – a választottbírósági hatáskör kikötéséről szóló írásbeli megállapodásukban rendezik. Ennek hiányában – az említett keretekben – eljárását a választottbíróság maga határozza meg.”
III.
Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.
1. Az indítványozó a Vtv. támadott szabályát az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdésével, 70/K. §-ával és 77. §-ának (2) bekezdésével tekintette ellentétesnek.
Az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdése a vállalkozás jogának elismerését és a gazdasági verseny szabadságának deklarálását tartalmazza. A Vtv. 2. §-ának b) pontja azt határozza meg, hogy mi tekintendő gazdasági tevékenységnek. Az indítványozó helytelennek tartja a gazdasági tevékenység törvényi meghatározását, valamint a jogszabályra épülő bírói gyakorlatot. A gazdasági tevékenység fogalmának törvényi meghatározása azonban sem a vállalkozás jogával, sem a gazdasági verseny szabadságával nem áll alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben.
Az Alkotmány 70/K. §-a kimondja, hogy az alapvető jogok megsértése miatt keletkező igények és a kötelességek teljesítésével kapcsolatos állami döntések elleni kifogások érvényesítése érdekében bírósághoz lehet fordulni. A Vtv. 2. §-ának a gazdasági tevékenység meghatározását tartalmazó szabálya nem zárja ki a bírósághoz fordulást.
Az Alkotmány 77. §-a a záró rendelkezések közé tartozik. A 77. § (2) bekezdése az Alkotmány szabályainak általánosan kötelező jellegét mondja ki. A Vtv.-nek a gazdasági tevékenység fogalmát meghatározó szabálya az Alkotmánynak ezzel a rendelkezésével nem áll alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatban.
Az elmondottak alapján az Alkotmánybíróság elutasította a Vtv. 2. § b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és az adott ügyben való alkalmazhatóságának tilalmára irányuló indítványt.
2. Az Abtv. 48. §-ának (1) bekezdése szerint alkotmányjogi panaszt – egyéb feltételek mellett – akkor lehet előterjeszteni, ha alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán jogsérelem keletkezett. A Legfelsőbb Bíróságnak az indítványozó által sérelmet előidézőnek tartott ítélete az R.-nek az indítványozó által támadott szabályára nem hivatkozott, azt nem alkalmazta. Ezért az R. szabálya tekintetében az indítvány nem felel meg az Abtv. 48. §-ában meghatározott feltételnek.
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. §-ának e) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha megállapítható, hogy a benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az R. 5. § második mondata alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt visszautasította.
Budapest, 2007. április 3.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k., Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás