53/2000. (XII. 18.) AB határozat
53/2000. (XII. 18.) AB határozat1
2000.12.18.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szervezett szemétszállítás rendjéről és módjáról szóló 6/2000. (III. 31.) ÖKT. számú rendelete 5. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2001. március 31-i hatállyal megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szervezett szemétszállítás rendjéről és módjáról szóló 8/1999. (IV. 19.) ÖKT. számú rendelete 5. § (1) bekezdése és 1. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűségére irányuló szabályát, mert a szemétszállítás díját lakásonként állapította meg, nem pedig a ténylegesen kibocsátott hulladék mennyiségéhez mérten. E rendelkezés magasabb szintű jogszabályba ütközik, ami az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti, ezáltal alkotmányellenességet eredményez.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 24. §-a alapján felkérte az önkormányzat polgármesterét, nyilatkozzék arról, hogy a kifogásolt fenti rendelkezések hatályban vannak-e. A polgármester nyilatkozata szerint a képviselő-testület a 6/2000. (III. 31.) ÖKT. számú rendeletében (a továbbiakban: Ör.) a 8/1999. (IV. 19.) ÖKT. számú rendeletet hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezett jogszabály utólagos normakontrollja – főszabályként – nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, ezért az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozót, nyilatkozzék arra nézve, hogy indítványát kiterjeszti-e az Ör.-re. A felhívásra az indítványozótól válasz nem érkezett. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. szabályozási módja (a szolgáltatási díj kiszámításának alapja egyedül a lakáshoz kötődik) azonos az indítványban szereplő önkormányzati rendeleti szabályozással. Minthogy az Ör. nem szüntette meg az indítványozó által alkotmányellenesnek tartott szabályozást, a tartalmi azonosság miatt az Alkotmánybíróság vizsgálatát kiterjesztette az Ör. 5. § (1) bekezdésére.
II.
Az Alkotmánybíróság által az indítvánnyal összefüggésben vizsgált jogszabályok:
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:
,,44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
2. A Ptk. érintett rendelkezése:
,,201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.''
3. Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvénynek (a továbbiakban: Kötv.) az indítványhoz kapcsolható rendelkezései:
,,1. § (1) A helyi önkormányzat által szervezett, a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az ingatlanon keletkező szilárd és folyékony hulladék elhelyezéséről – a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon – a helyi közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni, ha jogszabály vagy hatósági határozat eltérően nem rendelkezik.''
,,2. § A helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg:
f) az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét.''
4. Az Ör. kifogásolt rendelkezése:
,,5. § (1) A nem közületi ingatlan (lakás) tulajdonosok és használók bruttó szemétszállítási díjának összege 590 Ft/hó/lakás (egyszeri ürítés díja: 121,60 Ft + 12% áfa).''
III.
Az indítvány megalapozott.
A Kötv. 1. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat által szervezett, a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése olyan helyi közszolgáltatás, amelynek igénybevételére a helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója köteles. A 2. § f) pontja felhatalmazást ad az önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben állapítsák meg a tulajdonost terhelő – az elvégzendő szolgáltatás után járó – díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét.
Az Ör. 5. § (1) bekezdése szerint a hulladékszállítási díjfizetési kötelezettség normatív alapját a lakás képezi. A nem közületi ingatlanok (lakás) tulajdonosait és használóit terhelő bruttó szemétszállítási díj összege lakásonként számítandó ki, a díj pedig havonta fizetendő.
Az Alkotmánybíróság e rendelkezés elbírálásakor azt vizsgálta, hogy az Ör.-beli átalánydíj kielégíti-e az önkormányzati rendelettel szemben támasztott alkotmányos követelményeket, figyelemmel a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének polgári jogi elvére is.
Az Alkotmánybíróság a 26/1997. (IV. 25.) AB határozatában a települési szilárd hulladék elszállítási rendjének és a szolgáltatás díja megfizetésének önkormányzati szabályozása tárgykörében a rendeletalkotással szembeni lényeges követelményként fogalmazta meg, hogy a közszolgáltatás díja az átalányjellegtől a ténylegesen ellátott szolgáltatás értékéhez közelítsen. E határozat mellőzhetetlen követelményként rögzítette azt is, hogy valamely közszolgáltatás díjának megállapításakor a jogalkotó az érintett csoportokhoz tartozók körülményeit megfelelő figyelemmel, körültekintéssel és méltányossággal értékelje. A díjmegállapítás tehát nem lehet önkényes, az objektív ismérveknek megfelelően meghatározott igénybevevői körre (körökre) azonos tartalmú, illetve azonos joghatású rendelkezéseket kell megállapítani (ABH 1997. 482–486.).
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint kétségtelen tény, hogy a lakóingatlanban lévő lakások száma a szeméttárolók kihasználtságát jelentősen befolyásolhatja, korántsem biztos azonban, hogy a kibocsátott szemét tényleges mennyisége csak a lakások számának függvénye. Az Ör. azzal, hogy a lakossági szemétszállítási díj összegét kizárólag a lakóingatlanban lévő lakások számához köti, a szolgáltatást igénybevevőket megfosztja attól a lehetőségtől, hogy a tényleges szemétkibocsátás mértékéhez igazodóan fizessék a közszolgáltatás díját. Az Ör. az idézett szabályozással megsértette a Ptk. 201. §-ában megfogalmazott elvet, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűségének elvét, ezáltal közvetve az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 5. § (1) bekezdését alkotmányellenesség miatt megsemmisítette.
A megsemmisített Ör.-beli rendelkezés 2001. március 31-én veszti hatályát. E határnap megállapításával az Alkotmánybíróság lehetőséget kíván biztosítani az önkormányzatnak arra, hogy az Ör. vonatkozó szabálya újraalkotásáig a közszolgáltatás díjának fizetése folyamatosan biztosított legyen. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a megsemmisítés hatálybalépéséig az Ör. új szabálya megalkotható.
A határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről szóló rendelkezés az Abtv. 41. §-án alapul.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 552/B/1999.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás