PK BH 2000/53
PK BH 2000/53
2000.02.01.
„Diszkó” és sportpálya működtetésével kapcsolatos zajhatás birtokháborításként való értékelése [Ptk. 100. §; Pp. 163. § (1)-(3) bek., 177. § (1) bek.].
A felperes módosított keresetében az alperessel szemben birtokháborítás megállapítását kérte a vele szomszédos ingatlanon lévő diszkó 22 óra utáni üzemeltetése miatt. Kérte továbbá az ugyancsak szomszédos, az alperes által működtetett sportpályáról a labdarúgó tevékenység eltiltását, valamint a pályán meglévő, több méter magas kerítésre merőlegesen kerítés létesítését, végül a kerítésben keletkezett meghibásodások kijavítására kötelezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtett álláspontja szerint a meglévő kerítésre újabb kerítés merőleges felállítása nem indokolt, mivel ez nem biztosítaná a labdák áthullásával megvalósított birtokháborítás veszélyének csökkenését. A bíróság megítélése szerint a meglévő kerítés a lehetséges mértékben védelmet ad a felperesi ingatlan részére, ezért az alperesnek a futballpálya használatától való eltiltására nem talált lehetőséget. A továbbiakban a bíróság azt hangsúlyozta, hogy a felperes nem bizonyította azt, hogy a kerítés hibáit az alperes okozta, ezért az alperes a hibák kijavítására nem kötelezhető. A diszkót érintő kérelem vonatkozásában azzal érvelt, hogy miután a felek egyezően adták elő: a diszkó már nem üzemel, viszont a megállapítási kereset előterjesztése feltételeinek a meglétét a felperes nem bizonyította, a keresetet e vonatkozásban is el kellett utasítani.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva megállapította, hogy az alperes a szomszédos ingatlanon lévő ifjúsági klubban a nagy hangerejű zenei szolgáltatással 1994. július 20. napjáig a felperes sérelmére birtokháborítást követett el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában a tényállást kiegészítette az alperes polgármesterétől a felpereshez intézett átiratban foglaltakkal, amely szerint a képviselő-testület döntése értelmében az ifjúsági klubban a nagy hangerejű zenei szolgáltatást 1994. július 20. napjával megszünteti. Pontosította a tényállást a kerítés magasságának a meghatározásában is, amely ténylegesen 4 méter. A másodfokú bíróság további bizonyítási eljárás lefolytatására nem talált indokot. A diszkó üzemeltetésével összefüggésben arra hivatkozott, hogy a felperes nem terjesztett elő bizonyítást annak vizsgálatára: a diszkóban működtetett berendezésekkel okozott zaj az alperesi elismerést meghaladóan mennyiben volt szükségtelenül zavaró hatású. Rámutatott, hogy a felperes a sportpályán elhangzott hangoskodással kapcsolatban sem bizonyította állítását. Így a Ptk. 100. §-ára alapított, birtokháborítással elkövetett felperesi érdeksérelem - a bíróság megítélése szerint - nem valósult meg, ezért a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet a diszkó üzemeltetésével okozott birtokháborítás ténye megállapításának kivételével helybenhagyta. Az alperes a diszkó üzemeltetését megszüntette, a másodfokú bíróság az alperes birtokháborító magatartását eddig az időpontig állapította meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen az ítéletek megváltoztatását, másodlagosan azok hatályon kívül helyezését és a „bíróság” új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felperes a jogsértés okaként arra hivatkozott, hogy a megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes, a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítéltet hatályában kérte fenntartani.
A felülvizsgálati kérelem annyiban alapos, hogy a megalapozott döntéshez szükséges tények nem állapíthatók meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 163. §-ában foglaltakat sértő jogerős ítéletet - az elsőfokú ítéletre is kiterjedően - a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A felperes elsődlegesen azt sérelmezte, hogy a sportpálya üzemeltetésével az alperes zavarja őt ingatlana rendeltetésszerű használatában. A bíróság e kereseti kérelem tárgyában a tényállást a szükséges mértékben nem derítette fel. A felperes sérelmét a sportpályáról áthulló labdák által okozott zavarásra korlátozta, s ezt meghaladóan bizonyítottság hiányával indokolta e kereseti kérelem elutasítását.
Mindkét fokú bíróság tévedett, amikor maradéktalanul nem tett eleget a Pp. 163. §-ának (1) bekezdésében foglalt annak a követelménynek, hogy a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást kell elrendelnie. A Pp. 163. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság az anyagi igazság érvényre juttatása érdekében - még a felek egyező előadása alapján is - akkor fogadhat el valónak tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. Ebből következik, hogy a bíróságnak - legcsekélyebb kétely esetén is - hivatalból kötelessége felhívni a kétséges tényeket bizonyítani köteles felet [Pp. 164. § (1) bekezdés] bizonyítékai megjelölésére, szakértői vélemény beszerzésének szükségességére [Pp. 177. § (1) bekezdés].
A Pp. 163. §-ának (3) bekezdése szerint a bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint köztudomású tényként fogadható el az, hogy a labdarúgópálya üzemeltetésével jelentős hangzajhatás és egyéb zavaró áthatás jár együtt, ami az adott esetben szükségtelen zavarásnak minősülhet. A szükségtelen zavarás fennállása esetén az érdekek egyeztetésével lehet és kell keresni azt a megoldást, amely mellett ez a hangzaj- és más hatás már olyan mértékű, amelyet a szomszéd tűrni tartozik (Ptk. 100. §). A jelenlegi helyzet adott, vagyis a családi házas ingatlan szomszédságában az alperes labdarúgópályát üzemeltet. Mindkét fokú bíróságnak ehhez a meglévő állapothoz képest kellett volna keresnie azt a legcélszerűbb megoldást, amelytől a hangzajhatás a jelenlegi állapothoz képest csökkenthető. Amennyiben van ilyen gazdaságosan kivitelezhető megoldás, annak megvalósítására alappal tarthat igényt a felperes. Ennek a felderítése végett nélkülözhetetlen műszaki szakértő kirendelése, aki a helyszín és a helyszíni adottságok vizsgálata alapján adhat véleményt arra: van-e lehetőség és milyen módon a sportpálya üzemeltetésével együttjáró jelentős mértékű zavaró hatások csökkentésére.
Az elsőfokú bíróságnak az új eljárásban a diszkó üzemeltetésével összefüggésben jelentkező birtokháborítás időtartamára nézve is további bizonyítást kell foganatosítania. Abból a körülményből, hogy az alperesi képviselő-testület döntése értelmében a diszkóban „a nagy hangerejű zenei szolgáltatást” 1994. július 20. napjával megszüntették, nem következik, hogy a berendezések működtetésének megszüntetésére is ezen a napon sor került. Erre enged következtetést az alperes polgármesterének az a levele (5/F/5.), amelyben arról értesíti a felperest, hogy a diszkóban a „zenei szolgálatot” 1995. április 11. napjával szüntették meg. Ugyanerre enged következtetést a 62/1996. számú jegyzői határozat indokolása, amely az 1995. szeptember 27. napján tartott zajvizsgálati méréssel kapcsolatos megállapításokra utal. Ezek az adatok nem állnak összhangban a nagy hangerejű zene szolgáltatásával okozott birtokháborításnak a másodfokú bíróság ítéletében megállapított időpontjával. Az elsőfokú bíróság az új eljárásban a zene szolgáltatásának megszüntetésével kapcsolatos alperesi tájékoztatások egybevetésével, a már említett zajszintvizsgálatokkal kapcsolatos iratok beszerzésével, valamint esetleges további bizonyítás lefolytatásával foglalhat megalapozottan állást abban a kérdésben, hogy ténylegesen az alperes a felperes sérelmére a nagy hangerejű zene szolgáltatásával mely időpontig követett el birtokháborítást.
A bizonyítási eljárásnak a kifejtettek szerinti kiegészítése eredményeként lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a felek jogvitájában megalapozott döntést hozzon.
A peres felek felülvizsgálati eljárási költségét - a felperes javára a felülvizsgálati kérelmére lerótt illetéket is figyelembe véve eltérő összegben - a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdésére alapítottan - a 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének d) pontja és (2) bekezdése alapján - csupán megállapította azzal, hogy a költség viseléséről az elsőfokú bíróság rendelkezik. (Legf. Bír. Pfv. I. 20.403/1999. sz)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás