BK BH 2000/530
BK BH 2000/530
2000.12.01.
I. A meghatalmazott védőnek a tárgyalásról való távolmaradása esetén nincs helye rendbírság kiszabásának, ha az ún. ítélkezési szünet idejére kitűzött tárgyalásról való távolmaradását előzetesen kimentette;
ez nem tekinthető az eljárási kötelesség megszegésének, különösképpen arra is tekintettel, hogy a tárgyalás amúgy sem volt megtartható [Be. 108. § (1)–(2) bek., 113. § (1) bek.].
II. A védővel szemben a tárgyalásról való távolmaradás miatt a rendbírság kiszabása abban az esetben indokolt, ha ténylegesen az ő mulasztása akadályozta meg az eljárási cselekmény megtartását [Be. 108. § (1)–(2) bek.].
A megyei bíróság előtt folyamatban levő büntetőügyben az elsőfokú bíróság az 1999. július 20. napján kelt végzésével a IV. r. vádlott védőjét, dr. N. P. ügyvédet 100 000 forint rendbírsággal sújtotta, mert az 1999. július 20. napjára kitűzött tárgyalásról szabályszerű idézés ellenére távolmaradt.
A végzés ellen dr. N. P. ügyvéd fellebbezést jelentett be a rendbírság kiszabásának a mellőzése érdekében, mert a IV. r. vádlott tekintetében a büntetőeljárás továbbfolytatását nem az ő tárgyalásról történt távolmaradása akadályozta. Arra hivatkozott, hogy az egyébként a törvénykezési szünet időszakára kitűzött tárgyalási határnapra történt idézésének az időpontjában már repülőjeggyel és szállásfoglalással rendelkezett családos külföldi utazásához, amelynek az ideje a kitűzött tárgyalás tartamára esett. Erre tekintettel előzetesen kérte a tárgyalás elhalasztását. Ezt a kérését a tanács elnöke nem teljesítette, az 1999. július 5-én hozzá érkezett levélben arról tájékoztatta, hogy a tárgyalást nem halasztja el, és felhívta, hogy gondoskodjék a helyettesítésről. A helyettesítésről azért nem gondoskodott, mert a IV. r. vádlottnak rajta kívül dr. M. F. ügyvéd személyében másik meghatalmazott védője is volt. Kitért végül a fellebbezés arra, hogy a IV. r. vádlott a tárgyalás időpontjában fekvő beteg volt, emiatt a tárgyalásról ugyancsak távolmaradt, és a távolmaradását előzetesen kimentette.
A legfőbb ügyész az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos:
A Be. 113. §-ának (1) bekezdése értelmében a védő rendbírsággal sújtható, ha a határnapra szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, és távolmaradását alapos okkal előzetesen ki sem menti. A Be. 108. §-ának (2) bekezdése szerint az eljárási kötelesség megszegése miatt kiszabható rendbírság összegének a megállapításánál a kiszabásra okot adó cselekmény súlyát és következményét kell figyelembe venni.
A IV. r. vádlott védőjének a kitűzött tárgyalás időpontjának ismeretében előterjesztett beadványát az elsőfokú bíróságnak a tartalma szerint kellett értelmeznie. Ez a beadvány – amely közvetlenül a kitűzött tárgyalás időpontjának az elhalasztását célozta – szükségképpen magában rejtette az eredetileg kitűzött tárgyalási határnapról való távolmaradás kimentését. Az volt vizsgálandó tehát, ez a kimentés alapos okkal történt-e. Tény, az ügyben kitűzött tárgyalási határnap az ún. ítélkezési szünet idejére esett, és e szünet idejét a sajtó előzetesen közli. Ennek folytán az ítélkezési szünet ideje olyan köztudomású ismeret, amelynek a birtokában a IV. r. vádlott védelmét ellátó ügyvéd úgy ütemezhette be a szabadságát, hogy nem kellett számolnia a különféle bírósági tárgyalásokon való megjelenés kötelezettségével ebben az időszakban. Ennek az ismeretnek a birtokában fordított számottevő költséget a szabadsága eltöltéséhez szükséges repülőjegyek stb. beszerzésére. Ehhez képest az ítélkezési szünet idejére kitűzött tárgyalásról távolmaradását előzetesen alapos okkal kimentette. Ennek fényében kell megítélni, van-e és milyen hatálya annak a levélnek, amelyben a tanács elnöke a védői beadványra reagálva azt közölte, nem halasztja el a tárgyalást, és felhívta a védőt, hogy helyettesítéséről gondoskodjék.
Miután az előzetes kimentés – az előzőek szerint – alapos okkal előzetesen megtörtént a védő részéről, az el nem halasztott tárgyalásról távolmaradás nem tekinthető az eljárási kötelesség megszegésének. Nem tekinthető az eljárási kötelesség megszegésének az sem, hogy a fellebbezést most előterjesztő védő nem gondoskodott a helyettesítéséről. Egyfelől a nyári ítélkezési szünet időpontja az ügyvédek körében általánosan ismert, ezért az előzőekben kifejtettek folytán nem várható el más ügyvédtől sem, hogy az ebben az időszakban megtartandó tárgyaláson a helyettesítésre vállalkozzék; másfelől a IV. r. vádlottnak dr. N. P. ügyvéden kívül másik meghatalmazott védője is volt, akinek a jelenléte elégséges lett volna a tárgyaláson a védelmi feladatok teljes körű és teljes hatályú ellátásához. Arról pedig dr. N. P. ügyvédnek nem feltétlenül kellett tudnia, hogy utóbb – bár előzetesen kimentve magát, de – a védőtársa is távol marad a tárgyalásról.
A Be. 108. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előfeltételek hiányában tehát nem volt alap dr. N. P. védővel szemben a rendbírság kiszabására. A védőnek a rendbírsággal sújtása ettől az októl függetlenül sem lett volna az adott esetben indokolt. A Be. 108. §-a (1) és (2) bekezdésének az egybevetve történő helyes értelme az, hogy a védővel szemben rendbírság akkor szabható ki, ha ténylegesen az ő mulasztása akadályozta meg a büntetőeljárási cselekmény lefolytatását. Az olyan kötelességszegés, amely nem akadályozza a büntetőeljárási cselekmény – jelen esetben a tárgyalás – megtartását, nem lehet alapja a rendbírság kiszabásának. Ebből következik; amennyiben a védő mulasztásától függetlenül sem lett volna az eljárási cselekmény törvényesen lefolytatható, a rendbírság kiszabásának nincs alapja.
Az elbírálandó esetben a tárgyalás jegyzőkönyvéből az állapítható meg, hogy a IV. r. vádlott a tárgyaláson nem jelent meg, és a távollétét előzetesen kimentette. Miután a vádlott távollétében – legalábbis a reá vonatkozó vád tekintetében – a tárgyalás amúgy sem volt megtartható, nem lehet olyan jelentőséget tulajdonítani a védője részéről történt határnapmulasztásnak sem, ami a rendbírság kiszabását indokolná.
A kifejtettek folytán a Legfelsőbb Bíróság a rendbírságot kiszabó végzést hatályon kívül helyezte. (Legf. Bír. Bf. III. 1972/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás