BK BH 2000/533
BK BH 2000/533
2000.12.01.
Az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány esetén nincs lehetőség arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság olyan terhelt ügyében is folytassa le az eljárást, aki nem terjesztett elő felülvizsgálati indítványt [Be. 192. § (4) bek. a) pont, 250. § II/d. pont, 284/A. § (2) bek., 47. § a) pont].
A városi bíróság az 1996. november 6. napján kelt, valamint a megyei bíróság az 1997. szeptember 9. napján kelt ítéletével társtettesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének kísérlete miatt a II. r. terheltet 1 év 5 hónapi börtönbüntetésre ítélte.
A jogerős bírósági ítéletek ellen a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítvány egyrészt a jogerős ítéleti tényállás megalapozottságát vitatja, másrészt pedig a jogerős ítéletekben foglalt minősítést, mivel az indítványban foglaltak szerint sem a lopás bűntette, sem a társtettesi minőség nem állapítható meg az ítéletekben foglalt tényállás alapulvételével sem. A nyilvános ülésen a védő az indítványt azzal egészítette ki, hogy mivel az 1996. május 22. napján tartott elsőfokú bírósági tárgyaláson nem volt jelen a védő, és mivel az ügyben a védelem kötelező, a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdésére – utalással a Be. 250. §-ának II/d. pontjára – is alapította a felülvizsgálati indítványt, a jogerős bírósági határozatok hatályon kívül helyezését indítványozva.
A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott bírósági határozatok hatályukban fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság által lefolytatott felülvizsgálati eljárásban az ügyben eljárt bíróságok által megállapított és a bírósági határozatokban rögzített tényállás az irányadó. E tényállást alapul véve pedig a terhelt bűnösségére levont következtetés és a cselekmény minősítése is törvényes. A tényállás lényeges része, hogy a II. r. terhelt két társával azért utazott a városba, hogy ott egy nagyobb értékű személygépkocsit tulajdonítsanak el. Autójukat a közelben leállítva bejutottak a panzió udvarára, majd a BMW Cabrió jobb első ajtajának a kulcsát zárkihúzás módszerével kiemelve, hamis kulcsot készítettek. Ezt követően a II. r. vádlott és a társa a kerítésen kívül állva figyeltek, nem jön-e valaki, miközben az I. r. vádlott a gépkocsiba beülve azt a hamis kulcs segítségével megpróbálta elindítani. Az ítéleti tényállás tehát a „bejutottak” és hamis kulcsot „készítettek” szavakból kitűnően – szemben a felülvizsgálati indítványban írtakkal – nemcsak a kerítésen kívüli figyelést állapította meg a II. r. terhelt terhére, ezért nem tévedtek az ügyben eljárt bíróságok, amikor nem a felülvizsgálati indítványban helyesnek tartott bűnsegédi, hanem társtettesi minőséget állapítottak meg a II. r. terhelt terhére.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság e körben arra is, hogy önmagában a minősítés vitatása nem felülvizsgálati ok, csak akkor, ha ez törvénysértő büntetés kiszabására érdemi kihatással van. Törvénysértőnek azonban csak az a büntetés tekinthető, amelyet nem a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabtak ki. Az adott ügyben kiszabott 1 év 5 hónapi börtönbüntetés törvénysértés nélkül (a büntetési tételkereten belül) kiszabható a felülvizsgálati indítványban helyesnek tartott bűnsegédi minőség vagy jármű önkényes elvételének bűncselekménye esetén is. A Legfelsőbb Bíróság tehát a felülvizsgálati eljárásban akkor sem állapíthatta volna meg a megtámadott bírósági határozatok „törvénysértő” voltát, ha a felülvizsgálati indítványban írt minősítés lenne a helyes.
Nem találta alaposnak a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt az eljárási szabálysértésre hivatkozó részében sem.
Az kétségtelen, hogy jelen ügyben a Be. 47. §-ának a) pontja értelmében kötelező volt a védelem. Az 1996. május 22. napján a városi bíróságon tartott tárgyaláson az arról felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint jelen volt Dr. K. T. ügyvéd, a II. r. terhelt meghatalmazott védője. Nem volt jelen a védője az I. r. terheltnek. Mivel a II. r. terheltnek jelen volt a védője, az ő vonatkozásában fel sem vetődhet a védő távollétének a kérdése, nincs lehetőség arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítványt elő nem terjesztett terhelt vonatkozásában is eljárást folytasson le a Legfelsőbb Bíróság.
A teljesség kedvéért azonban rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy hatályon kívül helyezési ok nem ismerhető fel az I. r. terhelt vonatkozásában sem. Az 1996. május 22-i tárgyaláson ugyanis kizárólag a II. r. terhelt meghallgatására és egy tanú kihallgatására került sor, a felvett bizonyítás nem érintette az I. r. terheltet. Őt – és a tanút is – már korábban kihallgatta a bíróság (két különböző vádiratban emeltek vádat az I. és a II. r. terheltekkel szemben, és csak később került sor az ügyek egyesítésére). Ha az eljárás több vádlott ellen folyik, a vádlott távollétében is megtartható a tárgyalásnak az a része, amely őt nem érinti [Be. 192. § (4) bek. a) pont], ez értelemszerűen vonatkozik a védőjére is.
Mivel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. I. 2309/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás