PK BH 2000/543
PK BH 2000/543
2000.12.01.
A kötelezett szavatossági felelősségét csak a hiba tényleges ismerete zárja ki; az a körülmény, hogy a jogosult a hibát a teljesítéskor kellő körültekintéssel felismerhette volna, a kötelezettet a hibás teljesítésének következményei alól nem mentesíti [Ptk. 305. § (2)–(3) bek., 306. § (1) bek.].
Az alperesek az 1992. október 19. napján kötött adásvételi szerződéssel a felperestől megvásárolták a perbeli ingatlant 1 400 000 forint vételárért. Ebből a szerződés megkötésekor 1 300 000 forintot kifizettek, míg a fennmaradt 100 000 forint vételártartozást a szerződő felek kölcsönszerződéssel leplezték. A lakóépület padlását a szerződéskötést megelőzően az alperesek nem tekintették meg, így nem észlelték, hogy a tetőtér kiselejtezett, szennyezett ásványgyapottal borított, amely födémszigetelésre egyébként is csak szilárd burkolattal használható. Nem szereztek továbbá így tudomást arról sem, hogy a padlástérben az elektromos kábelek vezetési módja és összeköttetése szabálytalan, a jelen állapotában tűz- és életveszélyes.
A felperes keresetében 100 000 forint kölcsön és annak késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperesek egyetemleges kötelezését. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult; kérték annak megállapítását, hogy a kölcsönszerződés ténylegesen az adásvétel során fennmaradt hátralékos vételár megfizetésére szolgáló megállapodást leplezte. Kellékszavatossági igényt is előterjesztettek és kérték, hogy a bíróság az ingatlan vételárát 1 300 000 forintra szállítsa le.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és megállapította, hogy a felek között 1992. október 19-én létrejött kölcsönszerződés a vételárhátralék megfizetésére szolgáló megállapodást leplezi; az ugyanazon a napon kötött adásvételi szerződésben meghatározott 1 400 000 forint vételárat pedig 1 300 000 forintra szállította le.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 100 000 forintot és annak 1993. május 1. napjától a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát. A jogerős ítélet indokolása szerint a kölcsönszerződés a vételárhátralék megfizetésére vonatkozó megállapodást leplezett, ezért a színlelt szerződés a Ptk. 207. §-ának (4) bekezdése alapján semmis, s azt a leplezett jogügylet alapján kell megítélni. A felperes hibás teljesítésének vizsgálata során a perben alkalmazott szakértő véleményét elfogadva arra a következtetésre jutott, hogy a födémszigetelés módja és minősége, valamint a szabálytalan villamoskábel-vezetés egyszerű szemrevételezéssel is megállapítható, ezért ha az alperesek kellő körültekintéssel járnak el, az említett hibákat és hiányosságokat észlelniük kellett volna. Ezért úgy kell tekinteni, hogy az alperesek a szolgáltatás hibáját a szerződéskötéskor ismerték, s ennélfogva a felperes a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése értelmében mentesül a szavatossági felelősség alól. Miután a vételárból fennmaradt 100 000 forintot az alperesek nem teljesítették, ennek megfizetésére a Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése alapján kötelesek.
A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása végett – az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Jogorvoslati kérelmüket arra alapították, hogy az épület hibáit nem ismerhették fel, mert ehhez – a szakértői vélemény szövegezéséből is kitűnően – műszaki szakértelemre volt szükség. Jogszabályt sértett tehát a másodfokú bíróság, amikor a felperes szavatossági felelősségét nem állapította meg.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Hibás teljesítés esetében – a jogerős ítéletben részletezett állásponttal szemben – a kötelezett a szavatossági felelőssége alól a Ptk. 305. §-ának (3) bekezdése alapján csak akkor mentesül, ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte. A kötelezett felelősségét tehát csak a hiba tényleges ismerete zárja ki; az a körülmény, hogy a jogosult a hibát a teljesítéskor kellő körültekintéssel felismerhette volna, a hibás teljesítésének következményei alól a kötelezettet nem mentesíti.
A perben nem merült fel olyan adat, amely arra utalt volna, hogy az épület hibáit az alperesek ismerték, ehhez képest az elsőfokú bíróság a Ptk. 305. §-ának (2) bekezdése alapján helyesen állapította meg a felperes felelősségét és nem tévedett, amikor – a szakértői véleményre alapítottan – a Ptk. 306. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával az ingatlan vételárát leszállította.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság jogszabályoknak megfelelő ítéletét, annak fellebbezéssel támadott rendelkezéseit helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22.781/1999 sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás