PK BH 2000/544
PK BH 2000/544
2000.12.01.
I. A szolgálati lakásra kötött bérleti szerződés a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg szűnik meg.
II. A szolgálati lakással rendelkező szervnek megfelelő cserelakást kell felajánlania, ha a munkaviszony megszűnése átszervezéssel történt.
III. A cserelakás megfelelősségének vizsgálatára a perben csak erre irányuló kereseti kérelem esetén van lehetőség [1993. évi LXXVIII. tv. (Lt.) 26. § (2) bek., 75. § (1) bek. a) pont, (2) bek.].
Az alperes, a község körzeti orvosaként 1974 szeptemberében költözött be a perbeli háromszobás lakásba. A lakásbérleti szerződést 1974. szeptember 3-án kötötte a felperesi önkormányzat jogelődjével munkaviszonyának időtartamára, és a lakást szolgálati lakásként jelölték meg. Az egészségügyi alapellátást az önkormányzat 1995-től vállalkozó háziorvossal kívánta ellátni, és erre pályázatot írt ki. Az alperes pályázatot nem nyújtott be. A képviselő-testület az alperes háziorvos közalkalmazotti jogviszonyát 1996. augusztus 31-i hatállyal – felmentéssel – megszüntette. Cserelakásként felajánlotta a K. u. 24. szám alatti lakást, és felhívta az alperest a szolgálati lakás kiürítésére, de ennek az alperes nem tett eleget.
A felperes keresetében a lakás kiürítésére kérte az alperes kötelezését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy lakása szolgálati lakás lenne. Álláspontja szerint az önkormányzati lakás, de szolgálati lakás esetén is cserelakásra tarthat igényt.
A bíróság jogerős ítéletével kötelezte az alperest a lakás kiürítésére azzal, hogy a felperes a községen belül cserelakás biztosítására köteles. Megállapította, hogy az alperes bérleménye szolgálati lakás volt, amely a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lt.) 75. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az alperes munkaviszonyának megszűnésével egyidejűleg megszűnt. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével az alperes közalkalmazotti jogviszonyának megszűnését jogszerűnek ítélte, a jogviszony megszűnéséhez vezető átszervezés az alperesnek nem volt felróható, ezért cserelakás biztosításával köteles a lakás kiürítésére. A felperes által felajánlott lakás megfelelőségéről azonban nem dönthetett, mert ez a jogerős ítélet végrehajtására tartozó és peren kívüli eljárásban eldöntendő kérdés.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát az alperes kérte. A jogszabálysértést az Lt. 75. §-a (2) bekezdésének a) pontja és 26. §-a (2) bekezdésének figyelmen kívül hagyásában jelölte meg. Álláspontja szerint a cserelakás megfelelőségének kérdését a bíróságnak vizsgálnia kellett volna, mert ameddig ebben a kérdésben nincs döntés, a bérlő nem köteles a bérlemény elhagyására. A lakás megfelelőségének elbírálása tehát a perre tartozó kérdés.
Sérelmezte azt is, hogy a bíróságok figyelmen kívül hagyták azt a tényt: a felperes önhatalommal kitette az alperest a lakásból.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A bíróság jogerős ítéletében helyesen állapította meg, hogy az alperes szolgálati lakásra kötött szerződése a Lt. 75. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján megszűnt, ezért köteles a lakás kiürítésére, de a lakást jogcím nélkül használó alperes részére a felperesnek e törvény szabályainak megfelelő cserelakást kell felajánlania [Lt. 75. § (2) bek.].
A bérbeadó cserelakás felajánlására alapított felmondása esetén a cserelakás megfelelőségénél figyelembe veendő szempontokat a Lt. 26. §-ának (2) bekezdése szabályozza, de ebben az esetben a bérleti jogviszony megszűnése attól függ, hogy a felmondás érvényes-e, vagyis a bérleti jogviszony létesítésére felajánlott cserelakás megfelelő-e. Ezért e felmondásra alapított perben a bíróságnak a cserelakás megfelelőségét vizsgálnia kell. A peres felek esetében azonban más a helyzet, mert az alperes szolgálati lakásra kötött bérleti szerződése a munkaviszonyának megszűnésével egyidejűleg megszűnt, ebből következően köteles a lakás kiürítésére.
A kereseti kérelemhez képest a bíróságoknak az alperes kiürítési kötelezettségéről és elhelyezési igényéről kellett döntenie, de nem volt a pernek tárgya a felperes által ténylegesen felajánlott lakás megfelelőségének a vizsgálata.
Helyesen utalt az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a kiköltözési kötelezettség a megfelelőnek tartott vagy a bíróság által megfelelőnek kimondott másik lakásba foganatosítható. E körben azonban a bíróságok kérelem hiányában nem határozhattak és azt a kérdést sem vizsgálhatták, hogy az alperes kiköltözését ténylegesen végrehajtották-e. E kérdések vizsgálata ezért a felülvizsgálati eljárásnak sem lehet a tárgya.
A jogerős ítélet tehát jogszabályt nem sért, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 21.378/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás