Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

KK BH 2000/572

KK BH 2000/572

2000.12.01.
Az 1998. december 19-én felvett jegyzőkönyv szerint 29 természetes személy alapító tag hozta létre a Biztonságvédelmi Kamarát, elfogadta alapszabályát, megválasztotta a tisztségviselőit. Ennek alapján az elnök 1999. március 8-án kérelmet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz annak bejegyzése iránt. A bíróság felhívására az 1999. április 24-én megtartott közgyűlésen módosították az alapszabályt. Ennek alapján az elsőfokú bíróság az 1999. május 7. napján kelt végzésével elrendelte a Biztonságvédelmi Kamara bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet működési körének jellegét érdekképviseletként határozta meg. Az indokolásban arra hivatkozott, hogy a társadalmi szervezet az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1-3. §-aiban meghatározott rendelkezéseknek megfelel.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a megyei főügyészség nyújtott be fellebbezést, kérve a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. Álláspontja szerint az iratokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a létrehozott szervezet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény (Tv.) és ennek végrehajtására kiadott 27/1998. (VI. 9.) BM rendelet (R.) rendelkezéseinek megfelelően létrehozott szakmai kamara-e, avagy ilyen szakmai kamarai tagok által létrehozott egyéb érdekvédelmi szervezet, amely az Etv. előírásai szerint alakult. Amennyiben nem szakmai kamaráról van szó, úgy a szervezet nem viselheti a választott nevet, mert az megtévesztő. Amennyiben egyéb érdek-képviseleti szervet kívántak alakítani, úgy az Etv. előírásait maradéktalanul be kellett volna tartani. A fellebbezés szerint az alapszabály több pontja nem felel meg az Etv. rendelkezéseinek.
A Legfőbb Ügyészség az 1999. október 21-én kelt átiratában – a kérelmező képviselőinek nyilatkozatára tekintettel – a fellebbezést azzal a kiegészítéssel és módosítással tartotta fenn, hogy indítványozta az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a kérelmező szervezet bejegyzési kérelme teljesítésének megtagadását. A fellebbezés módosítása szerint a kérelmező szervezet sem a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény (Gk. tv.), sem a Tv. alapján nem volt létrehozható, ezért bírósági nyilvántartásba sem vehető. Ugyanakkor a Gk. tv. 79. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. módosításáról szóló 1993. évi XCII. törvény 40. §-ának (7) bekezdése alapján a kamara szót nem is használhatja.
A kérelmező képviselője fellebbezésnek nevezett beadványában vitatta az ügyészi fellebbezésben foglaltakat, mert álláspontja szerint az feltételezéseken alapul. Kijelentette, hogy az Észak-magyarországi Biztonságvédelmi Kamarának a területi vagyonvédelmi szakmai kamarával történő bármilyen rokonítása vagy összevetése megalapozatlan. A beadványhoz csatolt indokolás nevű irat II/B. pontjában kifejti, hogy szervezetük jogformája gazdasági kamara. A II/A. pontban arra hivatkozik, hogy az alapszabály a szervezet jogállását úgy határozza meg, hogy a biztonságvédelmi gazdasági kamara a kamarai törvény alapján országos jellegű feladatokat ellátó, érdek-képviseleti köztestület. A szövegben említett kamarai törvény az 1994. évi XVI. törvényt határozza meg.
A fellebbezés alapos.
A kérelmező képviselőjének nyilatkozatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a kérelmezőt az Etv. szabályai alapján vizsgálta, és mint társadalmi szervezetet az Etv. alapján vette bírósági nyilvántartásba. A kérelmező a saját jogállását egyértelműen gazdasági kamaraként, köztestületként határozta meg.
A Ptk. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A Gk. tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági kamarák köztestületek, amelyeket – közvetlenül vagy közvetve – a gazdálkodó szervezetek e törvény alapján hoznak létre. A (2) bekezdés szerint gazdasági kamaraként kereskedelmi és ipar-, agrár-, valamint kézműves kamarákat kellett alakítani a kérelmező létrejöttekor hatályos Gk. tv. szabályozása alapján. Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. Az országos és a területi gazdasági kamarákat a Gk. tv. 72. §-ának (2) bekezdése és 75. §-ának (2) bekezdése alapján bírósági nyilvántartásba kell venni.
A kérelmező alapszabályának I. pont általános rendelkezések megjelölése alapján magát a biztonságvédelmi gazdasági kamara a kamarai törvény alapján országos jellegű feladatokat ellátó, érdek-képviseleti köztestületként határozta meg. A I/5. pont alapján a kamara hivatása, hogy a kamarai törvénynek, más jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően a biztonságvédelmi feladatot ellátó magánszemélyek szakmai képviseletét ellássa, továbbképzésüket, oktatásukat megszervezze, érdekvédelmi jogi képviseletüket ellássa.
A Gk. tv. 7. §-a alapján a területi kereskedelmi és iparkamara tagja a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező minden, olyan gazdálkodó szervezet, amelyet e törvény nem sorol más gazdasági kamara tagsági körébe, vagy amely nem választott – e törvény alapján – másfajta gazdasági kamarát. A 8. § (1) bekezdése szerint a területi kézműves kamara tagja a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező minden olyan gazdálkodó szervezet, amely kizárólag kézműves tevékenységet folytat. A 9. § (1) bekezdése szerint pedig a területi agrárkamara tagja a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező minden olyan gazdálkodó szervezet, amely kizárólag az erre vonatkozó jegyzékbe felvett mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet folytat.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a magánszemélyek által létrehozott Észak-magyarországi Biztonságvédelmi Kamara mint szervezeti forma nem felel meg a Gk. tv. fentebb hivatkozott rendelkezéseinek, így gazdasági kamarának nem tekinthető, ezért ilyenként bírósági nyilvántartásba nem vehető.
A Gk. tv. 79. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. módosításáról szóló 1993. évi XCII. törvény 47. §-ának (2) bekezdése alapján pedig az egyesületek a kamara szó használatára nem jogosultak, illetve a „kamara” elnevezés használatára csak a Gk. tv.-ben szabályozott gazdasági kamarák, továbbá a külön törvényekben szabályozott szakmai kamarák jogosultak.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kérelmező szervezet bírósági nyilvántartásba vétele iránti kérelmének teljesítését megtagadta. (Legf. Bír. Kny. IV. 29.217/1999/5. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére