KK BH 2000/574
KK BH 2000/574
2000.12.01.
A családi pótlék megszüntetésénél a nettó keresetet kell figyelembe venni (1990. évi XXV. tv. 3. §).
A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint a felperes 1966. január 30. napján született Edit utónevű gyermeke után családi pótlékot folyósított az alperes. A pótlék folyósítását az elsőfokú közigazgatási szerv 1995. április 24-én kelt határozatával megszüntette és tartozásként írta elő az 1992. április 1-jétől 1994. december 31-ig jogalap nélkül felvett családi pótlék összegét, mivel a felperes gyermekének jövedelme egymást követő 3 hónapon keresztül az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladta. A felperes fellebbezését az alperes igazgatója elutasította.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a felperes gyermekének kereseti kimutatásaiból kitűnően a jövedelme kétséget kizáróan folyamatosan meghaladta az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes 1995. június 15-én kelt határozatát 20 250 Ft-ot meghaladó részében hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában hivatkozott a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény (Tv.) 3. §-ára, amely szerint ha a tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos gyermek munkavégzésre irányuló jogviszony keretében elért keresete (jövedelme) három egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladja, a családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg a kereset (jövedelem) ennél az összegnél magasabb. Rámutatott arra, hogy a felperes gyermekének bruttó jövedelme valóban meghaladta az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. A jövedelem, a személyi jövedelemadó alapját képező bruttó kereset azonban „elméleti képzett összeg”, amely a másodfokú bíróság álláspontja szerint a nyugdíj összegével (amely nettó összeg) arányba nem állítható. A társadalombiztosítási törvény szellemével is összeegyeztethetetlen lenne, ha a kézhez kapott nettó nyugdíjösszeget hasonlítaná össze a bíróság a kereset bruttó összegével, ha a felperes gyermeke részére kifizetésre soha sem került.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását. Álláspontja szerint a Tv. kivette a társadalombiztosítási ellátások köréből a családi pótlékot, és azt a költségvetés által finanszírozott ellátássá tette, a szociális ellátások körében pedig értékhatárként a mindenkori bruttó összeggel kell számolni.
A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében helyesen hivatkozott arra, hogy a Tv. kivette a társadalombiztosítási ellátások köréből a családi pótlékot. Erre utal a Tv. indokolásának általános része, amely szerint az eddigiekben társadalombiztosítási ellátásként, biztosítási alapon folyósított családi pótlék alanyi jogon járó ellátássá válik. Az alanyi jogon járó ellátást azonban semmiképpen sem lehet szociális (rászorultsági) ellátásnak tekinteni. Mindezeken túl a Tv. a kereset (jövedelem) fogalomnál nem határozza meg, hogy ezen a bruttó vagy nettó keresetet kell-e érteni.
A másodfokú bíróság ezzel kapcsolatban helyesen utalt arra, hogy a Tv. 3. §-a viszonyítási alapként az öregségi nyugdíj legkisebb összegét határozza meg, amely nettó összeg. Ezért a törvény szellemével valóban nem összeegyeztethető, ha a kézhez kapott nettó nyugdíj összegével a kereset bruttó összegét hasonlítanánk össze, amely bruttó összeget a jogosult nem kapja kézhez. A létfenntartáshoz kötődő öregségi nyugdíj legkisebb összegével csak a ténylegesen létfenntartásra fordítható nettó keresetet lehet egybevetni.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. IV. 28.242/1998/6. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás