6/2000. (III. 17.) AB határozat
6/2000. (III. 17.) AB határozat1
2000.03.17.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és az azon szereplő konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 130. § (1) bekezdése alapján benyújtott kifogás tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó országos népi kezdeményezés ügyében, az Országos Választási Bizottság 4/2000. (I. 18.) számú határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. A kifogás előterjesztői által 1999. december 7-én előterjesztett, országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítését az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 1/2000. (I. 5.) számú határozatával megtagadta. Az aláírásgyűjtő ív és a kérdés Rácz Sándor, az ,,1956-os Nagy Budapesti Munkástanács elnökének'' köztársasági elnökké történő jelölésére, illetőleg az Országgyűlés általi megválasztására irányult. Az OVB határozat – kifogás hiányában – jogerőre emelkedett.
2. A kifogás előterjesztői 2000. január 13-án az OVB-nél újabb aláírásgyűjtő ívet és konkrét kérdést terjesztettek elő, amely a következő volt: ,,Az 1998. évi III. törvénynek megfelelően népi kezdeményezést indítunk Rácz Sándor, az 1956-os Nagy Budapesti Munkástanács Elnökének Köztársasági Elnökké történő jelölésére.''
Az OVB a hitelesítést a 4/2000. (I. 18.) számú határozatával – indoklása szerint ,,a korábbi népi kezdeményezéssel lényegileg azonos előterjesztés'' tekintetében – az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 18. § a) pontja alapján megtagadta.
Az OVB a határozatát a következőkkel indokolta: ,,Az Alkotmány 2. § (2) bekezdése a hatalomgyakorlás két formájaként a képviseleti és a nép általi közvetlen hatalomgyakorlást ismeri. A képviseleti hatalomgyakorlás az Országgyűlés mint testület működése, döntései révén valósul meg, a közvetlen demokrácia eszközei pedig az ezen értelemben vett képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, befolyásolására szolgálnak. Az egyes országgyűlési képviselőket vagy az országgyűlési képviselők egy csoportját megillető jogosítványok gyakorlása nem minősül képviseleti hatalomgyakorlásnak, így annak befolyásolására a népi kezdeményezés nem is vonatkozhat. ...az Országgyűlés a népi kezdeményezés megtárgyalása esetén sem hozhatna olyan döntést, amellyel köztársasági elnök-jelöltté minősítené a kezdeményezésben megjelölt személyt.''
Az előterjesztők a 4/2000. (I. 18.) számú OVB határozat ellen, annak hatályon kívül helyezését kérve, kifogással (szóhasználatukban: ,,fellebbezéssel'') fordultak az Alkotmánybírósághoz. Véleményük szerint az általuk megfogalmazott kérdés ,,nem alkotmányellenes, mivel a népi kezdeményezés az Országgyűlést kéri fel (ezt a legmagasabb szervet), mely jogosult a köztársasági elnök jelölésére és megválasztására'', továbbá nem azonos az OVB által korábban már elbírált kérdéssel.
Az OVB határozata a jogorvoslat tekintetében arról ad tájékoztatást, hogy a meghozatalától számított 3 napon belül az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az OVB-nél, amelynek legkésőbb 2000. január 21-én 16 óráig meg kell érkeznie. A határozat elleni kifogás – a nyitva álló jogorvoslati határidőn belül – január 21-én 13 órakor az OVB-hez megérkezett.
II.
Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:
,,2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.''
,,19. § (3) [Az Országgyűlés:] ...
k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;''
,,28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.''
,,28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.''
,,29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.''
Az Nsztv. vizsgált rendelkezései:
,,2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.''
,,17. § A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.''
,,18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,
b) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,
c) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.''
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) vizsgált rendelkezései:
,,2. § E törvényt kell alkalmazni:
d) az országos és a helyi népi kezdeményezésre,''
,,4. § (3) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők, azok – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le.''
,,117. § Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti.''
,,118. § (2) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.
(3) Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett – az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából – fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.
(4) Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár az aláírásával látja el.''
,,130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen az Alkotmánybírósághoz lehet kifogást benyújtani. ...
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.''
,,131. § Az országos népi kezdeményezés során a 117–121. § és a 130. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.''
III.
A kifogás megalapozatlan.
1. A Ve. 130. § (1) bekezdése szerint az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen az Alkotmánybírósághoz lehet kifogást benyújtani.
2. A kifogás alapján az Alkotmánybíróság a köztársági elnökjelölt ajánlásának, illetve jelölésének, valamint a köztársági elnök megválasztásának folyamatát vizsgálta meg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy három különböző döntésről és jogosítványról van szó.
a) A jelölt ajánlás az Alkotmány 29/B. § (1) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők joga: ,,Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.''
b) A jelölés az Alkotmány 29/B. § (1) bekezdése alapján 50 országgyűlési képviselő közös joga: ,,A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani.''
c) A köztársasági elnök megválasztása az Alkotmány 19. § (3) bekezdésének k) pontja alapján az Országgyűlés joga: ,,[Az Országgyűlés:] megválasztja a Köztársaság elnökét''.
3. Tekintettel arra, hogy a kifogás előterjesztői által az OVB-hez benyújtott aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő konkrét kérdés kizárólag a ,,jelölésre'' vonatkozott, ezért az Alkotmánybíróság a továbbiakban csak ezzel foglalkozott.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az országos népi kezdeményezésre irányuló kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, hanem legalább 50 országgyűlési képviselő közös joga. Ezért – tekintettel arra, hogy az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése kimondja: ,,Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet'' – ezért az Alkotmánybíróság az OVB-nek az Nsztv. 18. § a) pontjára alapított 4/2000. (I. 18.) számú határozatát a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján helybenhagyta.
4. Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét a közérdeklődésre tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 98/H/2000.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
