6/2000. (ÜK. 4.) LÜ utasítás
6/2000. (ÜK. 4.) LÜ u t a s í t á s
az ügyészi törvényességi felügyeletről szóló 13/1994. (ÜK. 12.) LÜ utasítás módosításáról és kiegészítéséről*
1999.06.01.
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló – többször módosított – 1972. évi V. törvény 19. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:
1. § Az ügyészi törvényességi felügyeletről szóló 13/1994. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 8. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik.
„(3) Szabálysértési ügyben ügyészként nem vehet részt az sem, aki az ügyben mint a szabálysértési hatóság tagja vagy mint bíró, illetve hozzátartozója járt el.”
2. § Az Ut. IV. fejezet 48–53. §-a és a fejezet címe helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„IV.
A SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKKEL KAPCSOLATOS ÜGYÉSZI FELADATOK
A szabálysértési ügyekben az ügyészi törvényességi felügyelet ellátása, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) meghatározott ügyészi feladatok teljesítése során az Ut. rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
Ügyészi vizsgálat
48. § Az ügyész a szabálysértési hatóságnál (Sztv. 32–34. §), a szabálysértés miatt eljáró más szerveknél (Sztv. 35. §) (a továbbiakban együtt: szabálysértési hatóságnál), valamint – a felügyeleti jogkörben tett intézkedések tekintetében – a felettes közigazgatási szervnél törvényességi felügyeleti vizsgálatot tarthat.
Részvétel a szabálysértési hatóság által tartott meghallgatáson
49. § (1) A meghallgatáson az ügyészi részvétel csak kivételesen és akkor indokolt, ha
a) az ügyész óvást nyújtott be, abban a tényállás tisztázása érdekében újabb bizonyítékok beszerzését és meghallgatást indítványozott és alaposan feltételezhető, hogy az ügyben a törvényes határozat meghozatalához szükség van az ügyésznek a meghallgatáson történő közreműködésére;
b) a szabálysértési hatóság bonyolult megítélésű ügyben felkéri az ügyészt, hogy a meghallgatáson vegyen részt és az ügyész a kérés teljesítését indokoltnak tartja.
(2) Ha az ügyész részt vesz a szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság által tartott meghallgatáson, ott az eljárásban részt vevőkhöz (eljárás alá vont személy, tanú, szakértő stb.) kérdéseket intézhet, bizonyítási indítványt terjeszthet elő, és javaslatot tehet a szabálysértés miatt az Sztv. 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzbírság kiszabására, a 13. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedés megtételére vagy az eljárás megszüntetésére. A büntetés vagy intézkedés mértékére az ügyész konkrét javaslatot nem tehet.
Az ügyészi óvás
50. § (1) Az óvás az ügyben hozott érdemi határozat vagy az eljárásban alkalmazott törvénysértő intézkedés ellen is irányulhat.
(2) A szabálysértési hatóság által alkalmazott intézkedés ellen az ügyész csak akkor élhet óvással, ha a jogszabálysértést nem az Sztv. 86. §-ában szabályozott panaszeljárásban állapítja meg.
(3) Az óvásban utalni kell arra, hogy az Ütv. 17. § (5) bekezdése alapján az óvásnak a kifogásolt határozat, intézkedés végrehajtására – ha az még nem történt meg – halasztó hatálya van, tehát azt az óvás elbírálásáig nem lehet végrehajtani, ha pedig a végrehajtás iránt már intézkedtek, az intézkedés foganatosítását fel kell függeszteni.
(4) A határozat jogerőre emelkedése után 6 hónap elteltével az elkövető terhére óvásnak nincs helye. Ha azonban a szabálysértési hatóság – a hatásköri szabályok megsértésével – bűncselekményt bírált el szabálysértésként, a határozat ellen 6 hónapon túl is óvással lehet élni.
Amennyiben az ügyész azt állapítja meg, hogy a szabálysértési hatóság előtt az eljárás a hatásköri szabályok megsértésével bűncselekmény miatt folyik vagy folyt, a nyomozásfelügyeleti szakágnál a nyomozás elrendelését kezdeményezi, illetőleg – ha a nyomozás felügyelet ellátása is a feladatköréhez tartozik – e tárgyban maga intézkedik. A nyomozás elrendelése esetén a folyamatban lévő ügyben indítványozni kell a szabálysértési eljárás megszüntetését és az iratoknak a nyomozó hatósághoz való áttételét [Sztv. 84. § (1) bekezdés e) pontja], a már meghozott szabálysértési határozat ellen pedig óvást kell benyújtani.
(5) Azokban az ügyekben, amelyekben a határozat megalapozatlanság miatt törvénysértő, a határozat jogerőre emelkedését követő hat hónap elteltével a határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését kell indítványozni, új bizonyítási eljárás lefolytatása nem indítványozható (elévülés).
(6) Nincs határideje az elkövető javára benyújtott, valamint az elvi óvásnak.
(7) Elvi óvás benyújtása lehetséges akkor is, ha az ügyész megállapítja, hogy a szabálysértési hatóság a hatáskörének túllépésével bűncselekményt bírált el, de az elkövető a határozat ellen jogorvoslattal nem élt, a pénzbírságot már megfizette, s a cselekmény csekély súlya miatt a büntetőjogi szakág – illetve a (4) bekezdésben említett feltétel esetén a saját – álláspontja szerint a büntetőeljárásban sem várható súlyosabb büntetés.
(8) Az elvi óvásban az ügyész csak a törvénysértés megállapítására tesz indítványt.
(9) Ha a szabálysértési hatóság az Sztv. 91. §-ának (5) bekezdése alapján arról értesíti az ügyészt, hogy az óvással nem ért egyet, az ügyész az értesítést és a házi iratokat – a bírósághoz benyújtott esetleges ellenészrevételével együtt – haladéktalanul felterjeszti a felettes ügyészséghez.
(10) A felettes ügyész a felterjesztett iratok tartalma alapján az óvást benyújtó ügyészt 8 napon belül az óvás visszavonására vagy módosítására utasíthatja, vagy az óvást saját hatáskörében visszavonhatja és erről a bíróságot értesíti.
Eljárás a felettes közigazgatási szerv
jelzése esetén
jelzése esetén
51. § Ha a felettes közigazgatási szerv a törvényességi ellenőrzése eredményeként az érdemi határozat törvényességét aggályosnak tartja, ezt az Sztv. 37. § d) pontja szerint jelzi az illetékes ügyészségnek. Ezekben az esetekben az ügyész a szabálysértési ügyben hozott határozatot és az ügy iratait törvényességi szempontból felülvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi. Ügyészi intézkedés megtétele esetén az ügy iratait a szabálysértési hatóságnak küldi meg a felettes közigazgatási szerv egyidejű tájékoztatása mellett. Ha az ügyész intézkedésre alapot nem talált, az iratokat – álláspontjának közlése mellett – a felettes közigazgatási szervnek küldi vissza.
A szabálysértési hatóság eljárást megszüntető határozatainak felülvizsgálata
52. § (1) A szabálysértési hatóság által az Sztv. 84. § (3) bekezdése alapján megküldött eljárást megszüntető határozatot az ügyész törvényességi szempontból haladéktalanul felülvizsgálja. Ha a határozattal szemben törvényességi aggály nem merült fel, ezt az iraton feljegyzi és a határozatot irattárba helyezi.
(2) Amennyiben az ügyész az eljárás megszüntetését megalapozatlannak, illetve a határozatot törvényességi szempontból aggályosnak tartja, a szabálysértési ügy iratainak beszerzése iránt intézkedik. Az iratok felülvizsgálatának eredményeként, törvénysértés esetén a szükséges ügyészi intézkedést megteszi. Ha a megszüntető határozatot törvényesnek tartja, az ügy iratait visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.
A szabálysértési hatóság határozata vagy intézkedése ellen benyújtott panasz elbírálása
53. § (1) A szabálysértési ügyben az ügyész az Sztv. rendelkezései szerint a következő intézkedések vagy határozatok ellen benyújtott panaszt bírálja el:
a) ruházat, csomag és jármű átvizsgálása (Sztv. 79. §),
b) a lefoglalás (Sztv. 80. §),
c) a rendbírság (Sztv. 81. §),
d) az eljárás megszüntetése (Sztv. 84. §),
e) a kifogás elutasítása elkésettség vagy amiatt, mert azt nem a jogosult terjesztette elő (Sztv. 90. §).
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjai alá tartozó esetekben az eljárás alá vont személy és védője (vagy törvényes képviselője), valamint a rendbírsággal sújtott személy, a d) pont alá tartozó esetben a sértett, az e) pont alá tartozó esetben pedig az a személy nyújthat be panaszt, akinek a kifogását a szabálysértési hatóság az Sztv. 90. § (1) bekezdése alapján elutasította.
(3) Az Sztv. 86. § (1) bekezdése szerint az eljárást megszüntető határozat ellen csak a sértett tehet panaszt. Ezért az eljárás alá vont vagy védője (törvényes képviselője) által az eljárást megszüntető [Sztv. 84. § (1) bekezdés] határozat ellen benyújtott panaszt az ügyész nem az Sztv. 86. § (4) bekezdése, hanem az Ütv. 13. § (1) bekezdésében megállapított jogkörében a törvényességi kérelmek elbírálására vonatkozó szabályok szerint bírálja el.
(4) Az ügyész a panaszt nyolc napon belül bírálja el. A sérelmezett intézkedést vagy határozatot kizárólag törvényességi szempontból vizsgálja felül.
(5) Az ügyész a panasz elbírálása alapján a következő intézkedéseket teheti:
a) a panaszt elutasítja, ha az alaptalan,
b) ha a panasz alapos, és az ügyben törvénysértés történt:
ba) lefoglalással (Sztv. 80. §), rendbírsággal (Sztv. 81. §) kapcsolatos ügyben a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezi,
bb) az eljárás megszüntetéséről (Sztv. 84. §), illetve a kifogás elutasításáról (Sztv. 90. §) szóló határozatot hatályon kívül helyezi és indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja,
bc) ruházat, csomag és jármű átvizsgálása esetén (Sztv. 79. §) megállapítja, hogy az intézkedés törvénysértő volt.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában felsorolt intézkedésekről az ügyész határozatot hoz.
(7) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést és a bc) pont alapján hozott határozatot a panaszosnak és a szabálysértési hatóságnak is meg kell küldeni. A ba) és bb) pontban megjelölt határozatot a szabálysértési hatósággal kell az iratok visszaküldésével egyidejűleg közölni. Az ügyész által hozott határozatról továbbá értesíteni kell azokat is, akikkel a szabálysértési hatóság a panasz alapjául szolgáló határozatát korábban közölte [Sztv. 86. § (5) bekezdés].
(8) Az ügyész az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban megjelölt intézkedés vagy határozat ellen közvetlenül nála előterjesztett panaszt – a panasztevő egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul megküldi a szabálysértési hatóságnak abból a célból, hogy az Sztv. 86. § (3) bekezdésében meghatározott jogával élhessen (a panasznak helyt adó döntést hozhasson). A panasz megküldésével egyidejűleg fel kell hívnia a szabálysértési hatóságot, hogy ha a panasznak nem kíván helyt adni, azt az ügyre vonatkozó iratokkal együtt 3 napon belül az ügyésznek küldje meg. Ha az eljárás alá vont nyújt be az eljárást megszüntető határozat ellen az ügyészséghez panaszt, azt törvényességi kérelemként kell kezelni, az ügy iratait be kell szerezni és az ügyet törvényességi szempontból meg kell vizsgálni.
(9) Az ügyésznek a panasz elbírálása alapján kialakított álláspontja ellen az Ut. általános rendelkezései szerint lehet felügyeleti törvényességi kérelemmel fordulni a felettes ügyészhez.
A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés jóváhagyása
53/A. § (1) A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés az ügyész jóváhagyásával hajtható végre [Sztv. 78. § (4) bekezdés]. A jóváhagyásról szóló döntéshez be kell szerezni és meg kell vizsgálni a szabálysértési ügy iratait.
(2) Ha az Sztv. 78. § (1) bekezdése szerinti elővezetésnek, illetve az eljárás folytatásának törvényi feltételei hiányoznak, az ügyész az elővezetést nem hagyja jóvá, és indokolt esetben megteszi az Ut. III. fejezetében szabályozott intézkedést.
(3) Ha az ügyész az Sztv. 78. § (2) bekezdése alapján részére megküldött iratokból azt állapítja meg, hogy a szabálysértési hatóságnak az ügy érdemében hozott jogerős határozata törvénysértő, az elővezetést nem hagyhatja jóvá akkor sem, ha a pénzbírságot a bíróság – az érdemi határozat felülvizsgálata nélkül – elzárásra átváltoztatta.
(4) A jóváhagyás céljából megküldött elővezetést elrendelő határozat, illetve az ügy iratainak felülvizsgálatát haladéktalanul, de legkésőbb az iratok megérkezésétől számított 3 munkanapon belül el kell végezni. A vezető ügyész indokolt esetben a határidőt 3 munkanappal meghosszabbíthatja.
A törvényességi kérelmek elbírálása
53/B. § (1) A szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság (bíróság előtt meg nem támadott) jogerős határozata ellen benyújtott törvényességi kérelmet az ügyész saját hatáskörében megvizsgálja, és megteszi az utasítás III. fejezetében szabályozott intézkedéseket vagy a kérelmet – jogi álláspontjának kifejtése mellett – elutasítja.
(2) Ha a kérelemnek az ügyészséghez érkezésekor a kifogás benyújtásának határideje még nem telt le, az ügyész a beadványt kifogásként történő elbírálás végett haladéktalanul átteszi a szabálysértési hatósághoz.
(3) Ha a kérelemből kitűnően az elkövető a szabálysértés elkövetését nem vitatja, csak a büntetés méltányosságból való elengedését vagy az intézkedés mellőzését kéri, a beadványt a szabálysértési hatósághoz, illetőleg a bírósághoz kell – a kérelmező értesítése mellett – áttenni.
(4) Ha az elkövető vagy védője (törvényes képviselője) a bíróság hatáskörébe tartozó ügyben vagy a szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás elbírálása alapján hozott bírósági végzést sérelmez, tájékoztatni kell arról, hogy a bíróság határozatának felülvizsgálatára az ügyészi törvényességi felügyelet nem terjed ki.
Eljárás közlekedési szabálysértési ügyben érkezett iratok alapján
53/C. § Közlekedési szabálysértési ügyekben a IV. fejezetben szabályozott feladatokat a közlekedési ügyész teljesíti. Ennek érdekében a közlekedési szabálysértési ügyekben a helyi ügyészséghez érkező jelzést, szabálysértési eljárást megszüntető határozatot, panaszt, elővezetést elrendelő határozatot (az iratokkal), és a törvényességi kérelmet a helyi ügyész haladéktalanul köteles felterjeszteni a főügyészség közlekedési ügyészéhez.”
3. § Az Ut. a következő címmel és 57/A. §-sal egészül ki:
„Elővezetés ügyészi jóváhagyása államigazgatási ügyekben
57/A. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, ügyészi jóváhagyás szükséges az államigazgatási hatósági jogkörben elrendelt elővezetés foganatosításához [Áe. 24. § (3) bekezdés].
(2) Az elővezetés jóváhagyását meg kell tagadni, ha
a) a jóváhagyásra vonatkozó javaslat nem az arra jogosult szervtől, illetőleg személytől származik;
b) az elővezetésre vonatkozó javaslat arra az ügyfélre vonatkozik, aki az eljárást kezdeményezte, kivéve, ha az eljárást az államigazgatási szerv hivatalból folytatja;
c) az elővezetés feltételei az iratokból kitűnően nem állnak fenn (pl. az idézés kézbesítése nem igazolható, vagy azt a törvényben előírt határidő megsértésével kézbesítették, illetve az idézett személy az idézésnek eleget tett, vagy távolmaradását megfelelően igazolta stb.);
d) az iratokból megállapítható, hogy az elővezetést elrendelő szervnek az ügyre nincs hatásköre;
e) az ügyész hivatalos tudomása szerint az elővezetésnek más törvényes akadálya van (pl. az elővezetendő személy országgyűlési képviselő).
(3) Az elővezetést jóvá kell hagyni, ha annak nincs törvényes akadálya.”
4. § Ez az utasítás 2000. április 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Ut. 9. §-ának h) pontja, 25. §-ának d) pontja, 28. §-ának (2) bekezdésében a tárgyalás kifejezés „meghallgatás” szövegre változik.
Dr. Györgyi Kálmán s. k.,
legfőbb ügyész
*
Az utasítást a 4/2008. (ÜK 2.) LÜ utasítás 1. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2008. március 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás