GK BH 2000/63
GK BH 2000/63
2000.02.01.
A kizárt tag üzletrészének nyilvános árverésen történő értékesítését a társaságnak vagy a társaság ügyvezetőjének haladéktalanul, vagyis az ésszerű határidőn belül meg kell kísérelnie. Az értékesítés elmulasztásának vagy késedelmes teljesítésének kártérítési következményei [1988. évi VI. tv. (Gt.) 16. § (3) bek., 155. § (1) bek., 207. §].
Az elsőfokú bíróság az I. r. alperest 328 100 Ft és ennek 1991. december 9-től a kifizetésig járó évi 20%-os kamata, valamint 15 000 Ft perköltség fizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Gt. 207. §-a alapján az I. r. alperes kártérítési felelősséggel tartozik az ügyvezetője, azaz a II. r. alperes által e minőségében okozott, az I. r. alperesi társaságból 1991. június 24-én kizárt felperes üzletrészének késedelmes értékesítéséből származó károk megtérítéséért. A kár összegét - mérlegelési jogkörében - 400 000 Ft-ban állapította meg, az üzletrész névértékére és az 1995. április 10-én tartott árverésen elért vételárra tekintettel. A felperes javára megtérítendő kár összegébe beszámított - a felperes által is elismerten jogtalanul felvett - 71 900 Ft osztalékelőleget. Ugyanakkor az I. r. alperes 51 840 Ft-os, a házipénztár zárókészletével, illetve a 200 000 Ft-os tagi kölcsönnel kapcsolatos beszámítási kérelmét elutasította, figyelemmel arra, hogy az I. r. alperes ezen összegek iránti igényét korábban indult, illetve a perbeli eljárással párhuzamosan folyó peres eljárások során már érvényesítette.
Az elsőfokú bíróság a II. r. alperes marasztalását a Gt. 207. §-ában, illetve 155. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályokra hivatkozással mellőzte.
Az I. r. alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során a bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az I. r. alperest terhelő marasztalás összegét 194 766 Ft-ra leszállította. Az elsőfokú perköltség összegét 10 000 Ft-ra, a magyar államnak fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 11 690 Ft-ra szállította le azzal, hogy 12 310 Ft elsőfokú eljárási illeték a magyar állam terhén marad. Kötelezte az I. r. alperest, hogy leletezés terhe mellett, 8 nap alatt, rójon le 13 330 Ft fellebbezési illetéket, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I. r. alperesnek 3000 Ft másodfokú eljárási költséget. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helytállóan utalt arra is, hogy az I. r. alperes nem a jogszabályoknak megfelelően járt el akkor, amikor a kizárást követő ésszerű határidőn belül az üzletrész értékesítéséről nem gondoskodott. Ebből következően a felperest nemcsak az üzletrészének értékesítéséből származó 177 777 Ft-os vételár illeti meg, hanem kártérítésre is igényt tarthat. Ugyanakkor a felperest terhelte volna annak a bizonyítása, hogy az 1991. december 9-én, a felszólításával esedékessé vált, részére járó üzletrész forgalmi értéke a névértékkel megegyező volt. Miután erre nézve adat a perben nem merült fel, a megyei bíróság az első árverési értékesítés során befolyt 266 666 Ft-ot tekintette olyan értéknek, amelyen az üzletrész értékesíthető lett volna. A későbbiek folyamán ugyanis ekkora összegen ténylegesen volt kereslet az üzletrészre. A megyei bíróság - figyelemmel a beszámításra is - a 266 666 Ft-ot mint az üzletrész vételárát, illetve a felperest ért kárt magában foglaló összeget a 71 900 Ft-os visszafizetendő osztalékelőleg figyelembevételével elszámolta, és a marasztalás összegét ennek megfelelően módosította. A kamatfizetés kezdő időpontját nem érintette, mert álláspontja szerint az I. r. alperes késedelme 1991. december 9-én beállt.
A felperes a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint bizonyította az eljárás során benyújtott mérlegadatokkal, hogy a keresetben megjelölt követelése nem volt túlzott. A másodfokú bíróság határozata a Pp. 163. §-ának (2) bekezdésébe és 165. §-ába ütközik, a Pp. 206 §-ában foglalt, az okszerű mérlegelés szabályait sérti.
Az alperes a tárgyaláson előterjesztett ellenkérelmében az első- és másodfokú eljárás során kifejtett nyilatkozatait ismételte meg, a felperest megillető összeget 177 777 Ft-ban ismerte el. Kérte azonban az előterjesztett beszámítási kifogásainak figyelembevételét.
A felülvizsgálni kért jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
Az 1988. évi VI. törvény (Gt.) nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a társaságból kizárt tag üzletrészét mennyi időn belül kell nyilvános árverés útján értékesíteni. Ebből következik, hogy a társaságnak, illetve az azt képviselő ügyvezetőnek a Gt. 16. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint haladéktalanul el kell járnia. E jogszabályhely ugyanis azt tartalmazza, hogy ha a Gt. valamely cselekmény végzésére határidőt nem állapít meg, a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni. Ezért helyesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a felperest - üzletrészének a kizárását követő négy és fél év elteltével történt értékesítésre tekintettel - az alperes jogellenes magatartása miatt kár érte. Helyesen hivatkozott arra a másodfokú bíróság, hogy a kár összegszerűsége tekintetében a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a felperest terhelte a bizonyítás. A másodfokú bíróság a Pp. 206. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával állapította meg az üzletrész nyilvános árverésen történ értékesítése során befolyt vételáron felül a felperest kártérítés címén megillető összeg mértékét. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálni kért határozatot a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. VII. 30.532/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás