GK BH 2000/72
GK BH 2000/72
2000.02.01.
Alapügylet biztosítására kiállított váltó esetén az alapszerződésben kikötött, az eljáró bíróság illetékességét megalapozó alávetés lehetősége a váltójogviszonyból eredő követelés érvényesítésénél is irányadó [Pp. 23. § (1) bek. a) pont, 29. § (1) bek., 38. §, 41. § (1) bek. c) pont, (2) bek.; 1/1965. (I. 24.) IM r. 17. §].
A felperes a 81 600 000 Ft váltótartozás és járulékai megfizetése iránt a megyei bíróságnál előterjesztett keresetét az alperes mint rendelvényes javára Szekszárdon kiállított forgatható saját váltókra alapította. A váltókat a felek között létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződések biztosítékaként állították ki. E termékértékesítési szerződésekben a felek a szerződésből eredő jogviták eldöntésére - a per tárgya értékétől függően - a Pest Megyei, illetőleg a Pest Megyei Bíróság székhelyén működő helyi bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki.
A megyei bíróság végzésében az illetékességének hiányát állapította meg, és elrendelte a keresetlevél áttételét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pest Megyei Bírósághoz.
A Pest Megyei Bíróság végzésével maga is megállapította az illetékességének hiányát. Kifejtette, hogy a felek alávetése érvénytelen, mert az nem felel meg a Pp. 41. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban írt együttes feltételek közül a c) pontban foglaltaknak, nevezetes nem egy meghatározott belföldi bíróság illetékességére vonatkozik, ennek hiányában az eljáró bíróság illetékességére a Pp. 29. §-ának (1) bekezdésében írt általános szabályok az irányadóak. Az ez alapján illetékes Somogy Megyei Bíróság azonban korábban az illetékességének hiányát már megállapította, ezért szükségessé vált az eljáró bíróságnak a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése szerinti kijelölése.
A Pest Megyei Bíróság jogi álláspontja az illetékesség kérdésében nem helytálló. A Pp. irányadó rendelkezései szerint polgári peres ügyben csak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság járhat el. Az eljáró bíróság illetékességére a Pp. 29-40. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadóak, vagyonjogi perekben azonban a felek ettől eltérhetnek, és az alperes - a Pp. 41. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban írt feltételek mellett - más bíróságnak is alávetheti magát, sőt e bíróság kizárólagos illetékessége is kiköthető. Az alávetés azonban a hatásköri szabályokat nem sértheti.
Az eljáró bíróság hatáskörét a Pp. 22-23. §-ai szabályozzák, e szabályoktól a felek egyező akarattal sem térhetnek el. A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint viszont vagyonjogi perekben a bíróság hatáskörét a per tárgyának értéke is meghatározhatja, nevezetesen 10 millió forintot meg nem haladó perértékű perek a helyi, az afölötti perértékű perek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. A perbeli váltójogviszony alapjogviszonyát képező szerződésben attól függően kötötték ki a helyi, illetőleg a megyei bíróság kizárólag illetékességét, hogy a per melyik bíróság hatáskörébe tartozik. A kikötés a Pp. 41. §-a (1) bekezdése c) pontjának megsértését akkor jelentette volna, ha az alperes azonos hatáskörű több bíróság illetékességének veti alá magát. A perbeli esetben viszont a hatáskörtől függően egy belföldi bíróság illetékességének kikötésére került sor.
A Pest Megyei Bíróság illetékességének fennállását a perbeli esetben az sem befolyásolta, hogy az alávetés a váltó kiállításának alapját képező ún. alapügyletről szóló szerződésekben történt. Tény, hogy a felperes a keresetét váltójogviszonyra alapította, a váltókövetelés pedig önálló, az alapjogviszonytól függetlenné vált jogcímen alapuló követelés. Váltóperben a bíróság illetékességére a Pp. általános, valamint a 38. §-ában írt rendelkezései az irányadóak tekintet nélkül arra, hogy az alapügyletből fakadó jogvitára mely bíróság illetékes.
A perbeli esetben azonban a váltókat nem fizetés végett, hanem az alapügylet biztosítékaként állította ki az alperes. Az alperes váltó kiállítási kötelezettségét a szerződés 7.2 pontja tartalmazta, amelyben a felek azt is rendezték, hogy a felperes mikor, milyen feltételek fennállása esetében jogosult a váltókban írt követeléseket érvényesíteni. A váltóperben is kizárólag az alapjogviszonyok jogosultja és kötelezettje kerültek szembe egymással, így az 1/1965. (I. 24.) IM rendelet 17. §-a nem zárja ki, hogy az alperes a perben felhozhassa az alapügyletből eredő kifogásait. A fentieket figyelembe véve a váltókövetelés a perbeli esetben olyan mértékben összefügg az alapügylettel, hogy az alapügyletben kikötött illetékesség kiterjed a váltóperre is, és mert a felek az alapügyletben a perre - a hatáskörtől függően - a Pest Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki, a Pp. 41. §-ának (2) bekezdése szerint a váltóperben is kizárólag a Pest Megyei Bíróság illetékes.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az eljárásra a Pp. 41. §-ának (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a Pest Megyei Bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Gpk. I. 31.514/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás