732/D/2000. AB határozat
732/D/2000. AB határozat*
2005.03.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § 1. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint konkrét ügyben való alkalmazhatóságának megtiltására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság, mint elsőfokú bíróság 13.P.III.21642/1999/5. számú és a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 48.Pf.21.793/2000/2. számú ítéleteivel összefüggésben terjesztett elő alkotmányjogi panaszt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (a továbbiakban: Avtv.) a személyes adat fogalmát meghatározó 2. § 1. pontja alkotmányellenessége megállapítása és megsemmisítése, valamint alkalmazhatósága megtiltása iránt. Előadta, hogy az érintett hozzájárulása hiányában eredménytelenül kísérelt meg egy minisztérium irattárában őrzött, személyes adatokat tartalmazó iratba betekinteni, majd az ennek érdekében jognyilatkozat pótlására indított perében keresetét a bíróság jogerősen elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint pervesztessége a döntések jogalapját képező Avtv. kifogásolt rendelkezésére vezethető vissza, amely azzal, hogy nem tesz különbséget a magánszemélyek és a politikai közszereplők adatai között, sérti az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított, a véleménynyilvánítás szabadságának és a közérdekű adatok megismerésének jogát. Kérte továbbá annak kimondását is, hogy a sérelmezett rendelkezés a hivatkozott ügyben nem alkalmazható.
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.
Az indítványozó a másodfokú ítéletet 2000. július 12-én vette kézhez. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitva álló határidő – tekintettel arra, hogy 2000. szeptember 10-e munkaszüneti napra esett – 2000. szeptember 11-én telt le. Mivel az indítványozó az alkotmányjogi panaszt a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adta, az Alkotmánybíróság úgy tekintette, hogy az indítványt az Abtv. 48. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül nyújtotta be (768/D/2002. AB határozat, ABH 2003, 1542, 1544.; 917/D/2002. AB határozat, ABK 2004. március, 258, 260.; 540/D/2002. AB határozat, ABK 2004. május, 450, 451.), ezért azt érdemben bírálta el.
3. Az alkotmányjogi panasz benyújtását követően, 2004. január 1-jei hatállyal az Avtv. 2. §-át a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XLVIII. törvény 2. §-a módosította. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata, hogy a már módosított (vagy hatályon kívül helyezett) jogszabály alkotmányellenességét az Abtv. 38. §-ában foglalt bírói kezdeményezés, vagy az Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.]. Ebben az ügyben az indítvány alkotmányjogi panasz, ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatot az indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezés tekintetében folytatta le.
II.
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:
„61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
2. Az Avtv. támadott rendelkezése:
„2. § E törvény alkalmazása során
1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;”.
III.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt nem találta megalapozottnak.
Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a politikai közéletben részt vevő személyek meghatározott személyes adatai megismerhetőségével; illetőleg az arra vonatkozó személyes adatainak közérdekűvé minősítésével, hogy folytattak-e korábban jogállamisággal ellentétes tevékenységet. Elsőként a 60/1994. (XII. 24.) AB határozatban (ABH 1994, 342.) fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját, melyet irányadónak tekint azóta is [18/1997. (III. 19.) AB határozat, ABH 1997, 77.; 23/1999. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1999, 213.; 31/2003. (VI. 4.) AB határozat, ABH 2003, 352.].
Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben azt állapította meg, hogy az indítványozó – bár egy politikai közszereplő általa közérdekűnek ítélt adatai megismerhetőségével összefüggésben – olyan értelmező rendelkezést támad, amely csupán azt határozza meg, hogy az Avtv. alkalmazása során mi minősül személyes adatnak. A személyes adat definíciója nem tartalmaz olyan előírást, amely a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogot közvetlenül érintené. Az Avtv. más rendelkezése [az indítvány benyújtásakor a 3. § (3) bekezdése, jelenleg a 3. § (4) bekezdése] szabályozza azt, hogy személyes adatot hogyan lehet, illetőleg kell közérdekből nyilvánosságra hozni. Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített álláspontja szerint alkotmányjogi panasz esetében követelmény a jogsérelem és a támadott norma közötti közvetlen összefüggés [7/1994. (II. 18.) AB határozat, ABH 1994, 68, 72–73; 104/D/1994. AB határozat, ABH 1994, 693, 694; 382/B/1995. AB határozat, ABH 1997, 810, 813.; 435/D/2003. AB végzés, ABH 2003, 1990.]. Tekintettel arra, hogy az Avtv. ezen értelmező rendelkezése nem áll alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében garantált, a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos alapjoggal, az Alkotmánybíróság az Avtv. 2. § 1. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint konkrét ügyben való alkalmazhatóságának megtiltására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
Budapest, 2005. február 21.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás