74/2000. (V. 31.) Korm. rendelet

a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló, 1994. június 29-én, Szófiában létrehozott Egyezmény kihirdetéséről

2014.09.05.

(A Magyar Köztársaság Kormánya jóváhagyó okiratának letétbe helyezése Románia külügyminiszterénél 1996. január 19. napján megtörtént.)

1. § A Kormány a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló, 1994. június 29-én, Szófiában aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

Egyezmény
a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről
(Szófiai Konvenció)

Preambulum

A Szerződő Felek

eltökélve azon erőteljes szándéktól, hogy fokozzák vízgazdálkodási együttműködésüket a vizek megóvása és használata terén,

aggódva a dunai államok környezetét, gazdaságát és jólétét hosszabb vagy rövidebb távon érő kedvezőtlen hatások előfordulása és fenyegetései miatt, amelyek a Duna-medence vízfolyásai állapotának változásaiból származnak,

hangsúlyozva fokozott nemzeti és nemzetközi intézkedések sürgős szükségességét a veszélyes anyagok és tápanyagok vízi környezetbe bocsátásából származó, határokon átterjedő kedvezőtlen hatások megelőzésére, szabályozására és csökkentésére a Duna-medencében, megfelelő figyelmet fordítva a Fekete-tengerre is,

elismerve a dunai államok belső kezdeményezésből, továbbá a két- és többoldalú együttműködés keretében megtett intézkedéseit éppúgy, mint azokat az erőfeszítéseket, melyeket az EBEÉ, az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága és az Európai Közösségek vállaltak a határokon átterjedő szennyezések megelőzése és szabályozása, a fenntartható vízgazdálkodás, valamint a vízkészletek ésszerű használatára és megőrzésére irányuló két- és többoldalú együttműködés előmozdítása érdekében,

hivatkozva különösen a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi állóvizek védelméről és használatáról szóló, 1992. március 17-i Egyezményre, valamint a dunai államok között meglévő két- és többoldalú együttműködésre, amely folytatódni fog, és amelyet megfelelően figyelembe vesz majd a valamennyi dunai állam együttműködése; továbbá utalva a Fekete-tenger szennyezés elleni védelméről szóló, 1992. április 21-i Egyezményre,

törekedve a Duna vize és a vízgyűjtőjén található vizek megóvására és állapotának tartós javítására különösen határvízi összefüggésben, továbbá a fenntartható vízgazdálkodásra, megfelelően tekintetbe véve a parti országoknak a víz használata terén megnyilvánuló érdekeit, hozzájárulva ugyanakkor a Fekete-tenger vízi környezetének védelméhez,

megegyeztek a következőkben:

I. Rész

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. Cikk

Fogalommeghatározások

A jelen Egyezményben

a) ,,Dunai államok'' azon szuverén államokat jelenti, melyek számottevő részt birtokolnak a Duna hidrológiai vízgyűjtő területéből. Számottevő résznek tekintendő ez esetben a 2000 km²-t meghaladó részesedés a teljes hidrológiai vízgyűjtő területből.

b) ,,A Duna vízgyűjtője'' a Duna hidrológiai vízgyűjtő területét jelenti olyan kiterjedésben, ahogyan a Szerződő Felek azon osztoznak.

c) ,,Határokon átterjedő hatás'' bármely, a vízi környezetre számottevően kedvezőtlen hatást jelent, amely a vízviszonyok emberi tevékenység által történő megváltoztatásából származik, és túlterjed valamely Szerződő Fél joghatósága alá tartozó területen. Az ilyen változások hatással lehetnek az életre, a tulajdonra, a létesítmények biztonságára és az érintett vízi ökorendszerekre.

d) ,,Veszélyes anyagok'' a toxikus, a rákkeltő, a mutagén, a teratogén vagy a bioakkumulatív hatású anyagokat jelenti különösképpen pedig azokat, amelyek nem-lebomlóak, és kedvezőtlen hatásuk az élő szervezetekre számottevő.

e) ,,A vízre nézve veszélyes anyagok'' azokat az anyagokat jelenti, melyek a vízkészleteket rendkívüli mértékben képesek károsítani, és ezért kezelésük különleges megelőző és védelmi intézkedéseket követel.

f) ,,A vízszennyezés pontszerű és nem-pontszerű forrásai'' a vizekbe kerülő szennyező- és tápanyagok olyan forrásait jelentik, amelyek vagy hely szerint meghatározott bevezetések (pontszerű szennyezőforrások), vagy a vízgyűjtőkön diszperz jelleggel általános kiterjedésben fordulnak elő (nem-pontszerű szennyezőforrások).

g) ,,Vízmérleg'' azt az összefüggést jelenti, ami egy teljes vízgyűjtő természetes vízháztartását jellemzi összetevőinek (csapadék, párolgás, felszíni és felszín alatti lefolyás) alakulásán keresztül. Tartalmaz ezenfelül egy összetevőt, amely a víz használatára irányuló emberi eredetű hatásoknak a vízmennyiségre gyakorolt befolyását tükrözi.

h) ,,Összekötő adatok'' jelenti a felvízi vízmérlegekből levezetett összegzett adatokat, melyek bemenő adatokként szükségesek egy alvízi vízmérleg vagy a Duna átfogó vízmérlegének kidolgozásához. Ennek megfelelően az összekötő adatok lefedik a Duna vízgyűjtőjén található valamennyi jelentős határvíz vízmérlegének összetevőit. Az összekötő adatok a határvizek azon szelvényét jellemzik, ahol a víz a Szerződő Felek között határokat jelöl, keresztez vagy határokon helyezkedik el.

i) ,,Nemzetközi Bizottság'' a jelen Egyezmény 18. Cikke által létrehozott szervezetet jelenti.

2. Cikk

Az együttműködés céljai és elvei

(1) A Szerződő Felek, amennyire csak lehetséges, törekednek a fenntartható és méltányos vízgazdálkodás céljainak elérésére, beleértve a felszíni és a felszín alatti vizek megőrzését, javítását és ésszerű használatát a vízgyűjtőn. Ezenfelül a Szerződő Felek megtesznek minden erőfeszítést, hogy ellenőrzés alá vonják a vízre nézve veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetekből, továbbá a Duna árvizeiből és a jégveszélyből származó kockázatokat. Továbbmenően törekednek hozzájárulni ahhoz, hogy a Fekete-tengernek a vízgyűjtőn található szennyezőforrásokból származó szennyezőanyag-terhelése csökkenjen.

(2) A Szerződő Felek, a jelen Egyezmény előírásai szerint együttműködnek a vízgazdálkodás alapvető kérdéseiben és valamennyi helyénvaló jogi, igazgatási és műszaki intézkedést megtesznek a Duna és a vízgyűjtőjén található vizek jelenlegi környezeti és vízminőségi viszonyainak legalább a fenntartására és javítására, valamint, hogy amennyire csak lehetséges, megelőzzék és csökkentsék az előforduló kedvezőtlen hatásokat és változásokat, továbbá azokat, amelyek bekövetkezése valószínű.

(3) Evégből a Szerződő Felek, tekintetbe véve a vízszennyezés-csökkentő intézkedések és az ésszerű fenntartható vízhasználat sürgősségét, prioritásokat állapítanak meg, továbbá erősítik, harmonizálják és koordinálják a nemzeti és nemzetközi szinten megtett és tervezett intézkedéseket a Duna-medence egész területén, törekedve a fenntartható fejlesztésre és a Duna környezetvédelmére. Ez a célkitűzés különösképpen arra irányul, hogy biztosítani lehessen a vízkészletek fenntartható használatát települési, ipari és mezőgazdasági célokra, az ökorendszerek megóvását és helyreállítását, továbbá más, például a közegészségi jellegű követelmények kielégítését.

(4) A ,,szennyező fizet'' elv és az ,,elővigyázatosság'' elve képezik az alapját minden intézkedésnek, melyek a Duna és a vízgyűjtőjén található vizek védelmét célozzák.

(5) A vízgazdálkodási együttműködés a fenntartható vízgazdálkodást célozza, vagyis egy stabil, környezetileg helytálló fejlesztés kritériumait, amelyek ugyanakkor a következőkre irányulnak:

– az élet általános minőségének fenntartása,

– a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés folyamatossága,

– a tartós környezeti károk elkerülése és az ökorendszerek védelme,

– a megelőző szemlélet gyakorlása.

(6) A jelen Egyezmény alkalmazása semmi esetre sem okozhatja a folyóvízi környezetet érő hatások bármiféle jelentős közvetlen vagy közvetett növekedését.

(7) Bármely Szerződő Félnek joga van ahhoz, hogy szigorúbb intézkedéseket fogadjon el és tegyen meg, mint amilyenek a jelen Egyezmény előírásaiból következnek.

3. Cikk

Hatály

(1) A jelen Egyezmény a Duna vízgyűjtőjére vonatkozik az 1. Cikk b) alpontja szerinti meghatározásnak megfelelően.

(2) A jelen Egyezmény alá tartoznak különösen az alábbi tervezett tevékenységek vagy folyamatban levő intézkedések, amennyiben azok határokon átterjedő hatásokat okoznak, vagy okozhatnak:

a) szennyvizek bevezetése, tápanyagok és veszélyes anyagok bejuttatása akár pontszerű, akár nem-pontszerű szennyezőforrásokból, valamint a hőszennyezés bebocsátása;

b) tervezett tevékenységek és intézkedések a vízépítési munkák terén, különösen a vízfolyások medrének, a lefolyási és tározási szinteknek a szabályozása, az árvízvédelem és a jégveszély-elhárítás, továbbá a vízfolyásban vagy annak mentén telepített olyan létesítmények, melyek hatással vannak annak vízjárására;

c) egyéb, vízhasználatra irányuló tervezett intézkedések, például vízerő-hasznosítás, vízátvezetés, vízkivétel;

d) a meglévő vízépítési létesítmények (tározók, vízerőművek stb.) üzemeltetése, a káros környezeti hatások (a hidrológiai viszonyok leromlása, erózió, partrombolás, elöntések, hordalékmozgás) megelőzését szolgáló intézkedések, az ökorendszerek védelmét szolgáló intézkedések;

e) a vízre nézve veszélyes anyagok kezelése és a balesetek elővigyázatossági alapon történő megelőzése.

(3) A jelen Egyezmény annyiban alkalmazható a halászattal és a folyami hajózással kapcsolatos kérdésekre, amennyiben a vizeknek ilyen tevékenységek által okozott szennyezése elleni védelemről van szó.

4. Cikk

Az együttműködés formái

A jelen Egyezmény keretei közé tartozó együttműködés formái rendesen a következők:

a) konzultációk és együttes tevékenységek a Nemzetközi Bizottság keretében, a jelen Egyezmény előírásai szerint;

b) információcsere a vízgazdálkodás területére vonatkozó két- és többoldalú egyezményekről, jogi szabályozásról és intézkedésekről, jogi dokumentumok, direktívák és egyéb publikációk cseréje; az információk és tapasztalatok cseréjének egyéb formái.

II. Rész

TÖBBOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS

5. Cikk

A határokon átterjedő hatások megelőzése, szabályozása és csökkentése

(1) A Szerződő Felek kidolgozzák, alkalmazásba veszik és bevezetik a megfelelő jogi, igazgatási és műszaki eszközöket a hatékony vízminőségvédelem és a fenntartható vízhasználat biztosításához, továbbá gondoskodnak ennek hazai előfeltételeiről és alapjairól, és ezúton arról, hogy a határokon átterjedő hatásokat megelőzzék, szabályozzák és csökkentsék.

(2) Evégből a Szerződő Felek külön-külön vagy együttesen különösképpen az alább felsorolt intézkedéseket teszik meg:

a) együttesen elfogadott mennyiségi és minőségi paramétereket és módszertant alkalmazva felmérik a természetes vízkészletek állapotát a Duna vízgyűjtőjén;

b) jogi szabályokat fogadnak el a szennyvíz-bevezetésekkel kapcsolatos követelményekre, ideértve a betartandó határidőket;

c) jogi szabályokat fogadnak el a vízre nézve veszélyes anyagok kezelésére vonatkozóan;

d) jogi szabályokat fogadnak el a nem-pontszerű szennyezőforrásokból származó veszélyes- és tápanyagok bekerülésének csökkentésére, különös tekintettel a tápanyagok, növényvédő szerek és peszticidek mezőgazdasági alkalmazására;

e) ezen szabályoknak a védelem magas szintjén történő összehangolása és megfelelő intézkedések összehangolt megtétele érdekében a Szerződő Felek figyelembe veszik a Nemzetközi Bizottság által előterjesztett eredményeket és javaslatokat;

f) a Szerződő Felek együttműködnek és megfelelő intézkedéseket tesznek a hulladékok és veszélyes anyagok határokon átterjedő hatásainak elkerülésére, különösen amennyiben azok a közlekedésből származnak.

6. Cikk

A vízkészletek védelmére irányuló sajátos intézkedések

A Szerződő Felek megfelelő intézkedéseket tesznek a határokon átterjedő hatások megelőzésére vagy csökkentésére, a vízkészletek fenntartható és méltányos használatára, továbbá az ökológiai erőforrások megőrzésére, így különösen

a) számba veszik a távlati védelemben részesítendő felszín alatti vízkészleteket, továbbá azokat a védőövezeteket, amelyek lényegesek a meglévő, illetve a jövőbeni vízellátás céljából;

b) megelőzik a felszín alatti vízkészletek elszennyezését – közöttük kiváltképpen azokét, amelyek távlati ivóvízellátás céljára tartalékot képeznek (különösen a nitrátok, növényvédő szerek, peszticidek és egyéb veszélyes anyagok okozta szennyezéstől);

c) megelőző és szabályozó intézkedésekkel minimálisra csökkentik a véletlenszerű szennyezések kockázatát;

d) tekintetbe veszik a 3. Cikk (2) bekezdése szerinti tervezett tevékenységek és folyamatban levő intézkedések vízminőségre gyakorolt lehetséges hatásait;

e) értékelik különböző biotóp-elemek jelentőségét a folyami ökológia szempontjából, és javaslatot tesznek a vízi és vízparti ökológiai viszonyok javítását, szolgáló intézkedésekre.

7. Cikk

A kibocsátás (emisszió) korlátozása; vízminőségi céljellemzők és kritériumok

(1) Figyelembe véve a Nemzetközi Bizottság ajánlásait, a Szerződő Felek olyan egyes ipari szektorokra vagy iparokra alkalmazható emisszió-határértékeket állapítanak meg (szennyezőanyag-terhelésben és koncentrációban kifejezve), melyek lehetőleg a kibocsátás helyén alkalmazandó hulladékszegény vagy hulladékmentes technológiákon alapulnak. Ahol kockázatos anyagok kibocsátása történik, a kibocsátás helyén történő szennyezőanyag-csökkentésre és/vagy a szennyvíztisztításra vonatkozó emisszió-határértékeket a rendelkezésre álló legjobb technikákra kell alapozni. Települési szennyvizek esetében az emisszió-határértékeket legalább a biológiai vagy azzal egyenértékű tisztítási fokozat alkalmazására kell alapozni.

(2) A Szerződő Felek kiegészítő előírásokat alakítanak ki a veszélyes anyagok és tápanyagok nem-pontszerű szennyezőforrásokból történő kibocsátásának a legjobb környezeti gyakorlat figyelembevételével történő csökkentésére, különösen, ha a fő szennyezőforrások mezőgazdasági eredetűek.

(3) Az (1) és (2) bekezdések céljaihoz, a jelen Egyezmény II. melléklete listát tartalmaz azon ipari szektorokról és egyes iparágakról, továbbá veszélyes anyagokról és anyagcsoportokról, amelyek pontszerű és nem-pontszerű szennyezőforrásokból származó kibocsátása megelőzendő vagy jelentősen csökkentendő. A II. melléklet időszerűsítése a Nemzetközi Bizottság feladata.

(4) A Szerződő Felek, ahol célravezető, a határokon átterjedő hatások megelőzésére, szabályozására és csökkentésére vízminőségi céljellemzőket határoznak meg és vízminőségi kritériumokat alkalmaznak. Az ehhez szolgáló általános iránymutatást a III. melléklet tartalmazza, amit a Szerződő Felek nemzeti szinten vagy együttesen alkalmaznak, illetve továbbfejlesztenek, ahogyan az célravezetőnek mutatkozik.

(5) A joghatóságuk alá tartozó terület kibocsátásainak hatékony korlátozására törekedve, a Szerződő Felek biztosítják a szükséges előfeltételeket és a végrehajtást.

Így biztosítják, hogy

a) a kibocsátási határértékekre vonatkozó hazai szabályozások és követelményszintek lépésről lépésre összhangba kerüljenek a jelen Egyezménynek megfelelő kibocsátási határértékekkel;

b) a szennyvízbevezetések – kivétel nélkül – az illetékes hatóság előzetesen kiadott és korlátozott időtartamra érvényes engedélyén alapuljanak;

c) új vagy korszerűsített ipari létesítmények esetében, különösen, ahol veszélyes anyagokról van szó, a megelőzési és a szabályozási intézkedésekre irányuló előírások és engedélyek a rendelkezésre álló legjobb technikákra orientáljanak és kiemelt prioritással valósuljanak meg;

d) az elfogadottaknál szigorúbb előírásokat – egyedi esetekben akár a tiltást is – alkalmazzanak, ahol a befogadó és annak ökorendszere így kívánja meg a (4) bekezdéssel összefüggésben;

e) az illetékes hatóságok számba vegyék, hogy a várhatóan határokon átterjedő hatásokat okozó tevékenységek az engedélyeknek és az előírásoknak megfelelően valósuljanak meg;

f) szupranacionális és nemzetközi előírásoknak és más eljárásoknak megfelelő környezeti hatásvizsgálatok keretében értékeljék a környezeti hatásokat;

g) a 3. Cikk (2) bekezdésében és a 16. Cikk (1) bekezdésében felsorolt tevékenységek és intézkedések tervezése, engedélyezése és végrehajtása során az illetékes hatóságok vegyék számba a vízre nézve veszélyes anyagokat érintő balesetek kockázatát, írjanak elő megelőző intézkedéseket, és rendeljenek el magatartási szabályokat a balesetek utáni intézkedésekre.

8. Cikk

Kibocsátások számbavétele, akcióprogramok
és előrehaladási beszámolók

(1) A Szerződő Felek időről időre elvégzik a vonatkozó pontszerű és nem-pontszerű szennyezőforrások számbavételét a Duna vízgyűjtőjén, ideértve az érintett bevezetésekkel kapcsolatban már megtett megelőző és mérséklő intézkedéseket, továbbá azok tényleges hatékonyságát, megfelelően tekintetbe véve az 5. Cikk (2) bekezdés a) pontját.

(2) Erre alapozva a Szerződő Felek szakaszonként kialakítják azoknak a további megelőző és mérséklő intézkedéseknek a listáját, amelyeket lépésről lépésre kell megtenni a jelen Egyezmény céljainak eléréséhez.

(3) Az emisszió-nyilvántartás és a megteendő intézkedések listája adja az alapot a Szerződő Felek által kidolgozandó, a sürgősség és hatékonyság szerinti prioritásokat figyelembe vevő közös cselekvési programokhoz. Ezek a cselekvési programok különösen a szennyezőanyag-terhelések és a koncentrációk csökkentésére irányulnak, mind az ipari és települési pontszerű szennyezőforrások, mind pedig a nem-pontszerű szennyezőforrások esetében. Egyebek közt tartalmazniuk kell a megelőző és a mérsékelő intézkedéseket, ideértve ütemezésüket és becsült költségeiket is.

(4) Ezenfelül a Szerződő Felek időszakosan, előrehaladási beszámolók segítségével figyelemmel kísérik a közös, cselekvésorientált programok teljesítésének előrehaladását. Ezeknek a beszámolóknak mind a megtett védelmi intézkedéseket, mind a vízi állapotok terén elért előrehaladást a legfrissebb értékelés fényében kell tartalmazniuk.

9. Cikk

Monitoring-programok

Hazai tevékenységük alapján a Szerződő Felek együttműködnek a monitoring és az értékelés terén.

(1) E célból

– harmonizálják vagy egybevethetővé teszik hazai szinten alkalmazott monitoring- és értékelő eljárásaikat, különösen a vízminőség, a kibocsátás (emisszió)-szabályozás, az árvízi előrejelzések és a vízmérleg terén, hogy összehasonlítható eredményekre jussanak a közös monitoring és értékelő tevékenységekben;

– összehangolt vagy közös monitoring rendszereket fejlesztenek ki stabil vagy mobil mérő eszközök, adatközlési és adatfeldolgozási lehetőségek alkalmazásával;

– közös programokat dolgoznak ki és hajtanak végre a vízfolyás-állapotok figyelemmel kísérésére a Duna vízgyűjtőjén a vízminőség és -mennyiség, a hordalék és a vízi ökorendszerek tekintetében, hogy ez alapként szolgáljon a határokon átterjedő hatások számbavételére, a szennyezés, a vízjárás és a vízmérlegek megváltozása, továbbá az árvizek és a jégveszély vonatkozásában;

– közös vagy összehangolt módszereket fejlesztenek ki a szennyvízbevezetések megfigyelésére, ideértve az adatok feldolgozását, értékelését és dokumentálását, tekintetbe véve az emisszió-korlátozások ágazatspecifikus megközelítésmódját (II. melléklet 1. rész);

– kialakítják a vonatkozó pontszerű szennyezőforrások nyilvántartását a bevezetett szennyezőanyagokra is kiterjedően (emisszió-nyilvántartás), értékelik a vizek nem-pontszerű forrásokból származó szennyezését, tekintetbe véve a II. melléklet 2. részét; ezen dokumentumok felülvizsgálatát a mindenkori tényleges helyzetnek megfelelően végzik.

(2) Többek között egyeztetik a megfigyelési helyeket, a vízminőségi jellemzőket és a szennyezési paramétereket, amelyeket a Dunára nézve rendszeresen értékelni kell olyan gyakorisággal, ami figyelembe veszi az illető vízfolyás ökológiai és hidrológiai karakterét, továbbá a szennyező anyagok tipikus emisszióit az adott vízgyűjtőn.

(3) A Szerződő Felek – összehangolt módszertan szerint – elkészítik a nemzeti vízmérlegeket, továbbá a Duna-medence összesített vízmérlegét. A Szerződő Felek e célból a szükségnek megfelelő mértékben összekötő adatokat szolgáltatnak, melyek lényegi összehasonlíthatóságát a harmonizált módszertan alkalmazásával biztosítják. Ugyanebből az adatbázisból a Duna főbb mellékfolyóira is összeállíthatók a vízmérlegek.

(4) A Szerződő Felek időről időre számba veszik a Duna vízminőségi viszonyait és az előrehaladást, amit elértek a határokon átterjedő hatások megelőzésére, szabályozására és csökkentésére tett intézkedéseik útján. Az eredményeket megfelelő publikációk segítségével a közvélemény tudomására hozzák.

10. Cikk

Jelentési kötelezettség

A Szerződő Felek a Nemzetközi Bizottság részére az alapvető kérdések tárgyában jelentést tesznek, ahogyan az megköveteltetik ahhoz, hogy a Nemzetközi Bizottság eleget tegyen feladatainak. Ezek a jelentések különösen a következőkre fognak kitérni:

a) a jelen Egyezmény által elvárt vagy a Nemzetközi Bizottság által megkívánt jelentések és dokumentumok;

b) tájékoztatás az olyan két- és többoldalú egyezmények és szerződések meglétéről, lejártáról, módosításáról vagy visszavonásáról, amelyek szabályozzák a vízvédelmet és a vízgazdálkodást a Duna folyó, továbbá a vízgyűjtőjén levő vizek tekintetében, vagy amelyek hatással vannak az érintett kérdésekre;

c) információk megfelelő törvényeikről, rendeleteikről és más általános rendelkezéseikről, amelyek szabályozzák a Duna és a vízgyűjtőjén levő vizek védelmét és vízgazdálkodását, vagy amelyek hatással vannak az érintett kérdésekre;

d) tájékoztatás – a Bizottság döntéshozatalát követő, elfogadott határidőig – az olyan hazai cselekvést feltételező döntések teljesítésének módjáról, időkeretéről és költségeiről, mint például az ajánlások, programok, intézkedési tervek;

e) azon illetékes intézmények kijelölése, amelyekhez a jelen Egyezmény végrehajtása keretében a Nemzetközi Bizottság vagy más Szerződő Felek fordulhatnak;

f) értesítés azokról a tervezett tevékenységekről, amelyek természetükből következően várhatóan határokon átterjedő hatásokat okoznak.

11. Cikk

Konzultációk

(1) Az előzetes információcserét követően az érintett Szerződő Felek valamely, vagy több érintett Szerződő Fél kívánságára konzultálnak egymással a 3. Cikk (2) bekezdése szerinti tervezett tevékenységekről, amelyek vélhetőleg határon átterjedő hatásokat okoznak, amennyiben még nem folyik ilyen információcsere és konzultáció kétoldalú vagy más többoldalú együttműködés keretében. A konzultációkat rendszerint a Nemzetközi Bizottság keretei között bonyolítják le a megoldáskeresés szándékával.

(2) A tervezett tevékenységekről hozandó döntéseket megelőzően az illetékes hatóságok – veszély esetét kivéve – megvárják a konzultációk eredményét, kivéve ha azok, a megkezdésüket követő maximum legkésőbb egy év folyamán nem fejeződnek be.

12. Cikk

Információcsere

(1) A Szerződő Felek a Nemzetközi Bizottság által meghatározott módon kicserélik ésszerűen elérhető adataikat, többek között a következőkről:

a) a folyóvízi környezet általános állapota a Duna vízgyűjtőjén;

b) a legjobb rendelkezésre álló technikák alkalmazása során nyert tapasztalatok, továbbá a kutatás és fejlesztés eredményei;

c) kibocsátási (emisszió-) és monitoring-adatok;

d) a határokon átterjedő hatások megelőzésére, szabályozására és csökkentésére megtett és előirányzott intézkedések;

e) a szennyvíz-bevezetésekre vonatkozó szabályok;

f) a vízre nézve veszélyes anyagokkal történt balesetek.

(2) A kibocsátási határértékek összehangolása érdekében a Szerződő Felek vállalják az információcserét erre irányuló szabályaikról.

(3) Ha valamely Szerződő Féltől bármelyik Szerződő Fél olyan adatok vagy információk szolgáltatását kéri, melyek közvetlenül nem állnak rendelkezésre, az előbbinek törekednie kell a kérés kielégítésére, de a teljesítést olyan méltányos térítés megfizetéséhez kötheti, ami fedezi az adatgyűjtés, vagy ahol szükséges, az ilyen adatok vagy információk feldolgozása költségeit.

(4) A jelen Egyezmény teljesítése érdekében a Szerződő Felek elősegítik a legjobb rendelkezésre álló technikák cseréjét, különösen a következők előmozdításával: a rendelkezésre álló technikák kereskedelmi cseréje; közvetlen ipari kapcsolatok és együttműködés beleértve a vegyes vállalkozásokat is; az információk és a tapasztalatok kicserélése; technikai segítségnyújtás biztosítása. A Szerződő Felek közös oktatási programok, továbbá megfelelő szemináriumok és találkozók szervezését is vállalják.

(5) A jelen Egyezmény rendelkezései nem befolyásolják a Szerződő Feleknek a hazai törvényeikből, szabályaikból, igazgatási rendelkezéseikből vagy elfogadott joggyakorlatukból, továbbá az alkalmazható nemzetközi szabályokból származó jogait vagy kötelezettségeit a személyes adatokra, az ipari és a kereskedelmi titokra, avagy a nemzetbiztonságra vonatkozó információk védelmével kapcsolatban.

(6) Mindazonáltal, ha egy Fél úgy dönt, hogy egy másik Fél számára kiszolgáltat ilyen védett adatokat, az ilyen védett információkat fogadó Fél tiszteletben tartja a kapott információk bizalmas voltát, az átadó feltételeit és az információkat csak arra a célra használja, amire azokat átadták.

13. Cikk

A kapott információk védelme

Amennyiben a jelen Egyezménynek megfelelően, a hazai törvények szerinti ipari vagy kereskedelmi titkot vagy más, bizalmas részinformációt továbbítanak, a fogadó Szerződő Feleknek be kell tartaniuk az ilyen információk titkosságát úgy, hogy semmiféle más célra, mint amit a jelen Egyezmény meghatároz, nem használják; nem hozzák nyilvánosságra és nem bocsátják harmadik fél rendelkezésére azokat. Bármely esetben, amikor egy Szerződő Fél úgy érzi, nem tud eleget tenni ennek a kötelezettségnek a hozzá már továbbított bizalmas információval kapcsolatban, minden késedelem nélkül tájékoztatja erről az átadó Szerződő Felet, és visszajuttatja a továbbított információt. Személyes adatokat az átadó Szerződő Fél hazai törvényeinek megfelelően kell továbbítani más Szerződő Felekhez. A fogadó a személyes adatokat csak az átadó által megjelölt célra és az általa meghatározott feltételek között használja.

14. Cikk

A közvélemény tájékoztatása

(1) A Szerződő Felek megkövetelik illetékes hatóságaiktól, hogy méltányos díj fizetése ellenében a lehető leggyorsabban bocsássák bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére a Duna-medence vízi környezetének állapotára vagy minőségére vonatkozó információkat, bármely méltányolható kérésre anélkül, hogy a személynek bizonyítania kellene érdekeltségét.

(2) A jelen Cikk l. bekezdésében említett, a hatóságoknál található információk megadhatók írott, rajzos, szóbeli vagy adatbázisos formában.

(3) A jelen Cikk rendelkezései nem befolyásolják a Szerződő Felek jogát, hogy hazai jogi rendszerükkel és az alkalmazható nemzetközi szabályozásokkal összhangban visszautasítsák az ilyen információk iránti kérést, ha azok a következőket érintik:

a) a hatóságok eljárásának bizalmas volta, nemzetközi kapcsolatok és honvédelem;

b) közbiztonság;

c) olyan ügyek, melyek bíróság előtt voltak, vagy vannak, vagy büntetőeljárási vizsgálat alatt állnak, ideértve a fegyelmi vizsgálatot is, vagy amelyek előzetes eljárás alá esnek;

d) kereskedelmi és ipari titok, továbbá szellemi tulajdon;

e) személyes adatok és/vagy adatgyűjtemények bizalmas volta;

f) harmadik féltől származó anyagok úgy, hogy a harmadik fél jogilag nem kötelezett azok szolgáltatására;

g) anyagok, melyek közzététele valószínűbbé teszi annak a környezetnek a károsodását, amelyre az anyag vonatkozik.

(4) A hatóság a lehető leggyorsabban válaszol az információt kérő személynek. Az információadás elutasításának okait írásban kell megadni.

15. Cikk

Kutatás és fejlesztés

(1) A jelen Egyezmény céljainak előmozdítása érdekében a Szerződő Felek egymást kiegészítő vagy együttes programokat alakítanak ki a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés területén, és – a Nemzetközi Bizottság által szabályozott eljárással összhangban – a következőket továbbítják a Bizottsághoz:

a) az ilyen egymást kiegészítő, együttes vagy egyéb ide vonatkozó kutatások eredményei, amelyek korlátozás nélkül hozzáférhetők a hatóságok számára;

b) az egyéb tudományos kutatási és műszaki fejlesztési programok idevágó részei.

(2) Ezek megtétele során a Szerződő Feleknek tekintettel kell lenniük a megfelelő nemzetközi szervezetek, illetve intézmények által ezen a területen végzett vagy támogatott tevékenységre.

16. Cikk

Értesítő, figyelmeztető és riasztó rendszerek,
készenléti tervek

(1) A Szerződő Felek koordinált vagy közös értesítő, figyelmeztető és riasztórendszerekről gondoskodnak a Duna-medence összefüggéseit tekintetbe véve annyira, amennyire ez szükséges a kétoldalú szinten kialakított és üzemeltetett rendszerek kiegészítésére. Konzultálnak hazai értesítő, figyelmeztető és riasztórendszereik, továbbá készenléti terveik összehangolásának módjairól és eszközeiről.

(2) A Szerződő Felek a Nemzetközi Bizottság keretében tájékoztatják egymást illetékes hatóságaikról vagy kapcsolati pontjaikról, amelyeket erre a célra az olyan rendkívüli események alkalmára jelöltek ki, mint például a véletlenszerű vízszennyezés, az árvíz- és jégveszély. Ennek megfelelően az illetékes hatóságok együttműködnek közös készenléti tervek kidolgozásában, vagy – ahol ilyenek már léteznek kétoldalú szinten – azok kiegészítésében.

(3) Ha egy illetékes hatóság a veszélyes anyagok hirtelen növekedését észleli a Dunában vagy a vízgyűjtőjén levő vizekben, avagy olyan katasztrófáról vagy balesetről szerez tudomást, amely várhatóan súlyos hatással lehet a Duna vízminőségére és kedvezőtlenül érinthet alvízi államokat, a Bizottság által rendszeresített eljárás szerint azonnal tájékoztatja a kijelölt kapcsolati pontokat és a Nemzetközi Bizottságot.

(4) Az árvizekből eredő kockázatok kézbentartása és csökkentése érdekében – ideértve a jégveszélyt is – az illetékes hatóságok azonnal tájékoztatják a vélhetőleg érintett alvízi dunai államokat és a Nemzetközi Bizottságot az árvízi lefolyások bekövetkeztéről, továbbá a jégveszély-előrejelzésekről.

17. Cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1) A fokozott együttműködés érdekében és megkönnyíteni kívánva a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségek teljesítését, különösen, ahol kritikus helyzet áll be a vízviszonyokban, a Szerződő Felek más Szerződő Felek kérésére, kölcsönösen segítséget nyújtanak.

(2) A Nemzetközi Bizottság kidolgozza a kölcsönös segítségnyújtás rendjét, többek között a következőkre kiterjedően:

a) a segítségnyújtás irányítása, szabályozása, koordinációja és ellenőrzése;

b) a segítségnyújtást kérő Szerződő Fél által nyújtandó helyi eszközök és szolgáltatások, szükség esetén beleértve a határátkelés formaságainak megkönnyítését is;

c) a költségtérítés rendezése a segítséget nyújtó Szerződő Fél és/vagy személyzete részére és szükség esetén az áthaladás harmadik Szerződő Fél területén;

d) a segítségnyújtási szolgáltatások költségtérítése.

III. Rész

A NEMZETKÖZI BIZOTTSÁG

18. Cikk

Alapítás, feladatok és illetékesség

(1) A jelen Egyezmény célkitűzéseinek és rendelkezéseinek teljesítése érdekében létrehozatik a Duna Védelmére Szolgáló Nemzetközi Bizottság (a továbbiakban: Nemzetközi Bizottság). A Szerződő Felek a Nemzetközi Bizottság keretében működnek együtt. A Szerződő Felekre az 1–18. Cikkekből háruló kötelezettségek teljesítéséhez a Nemzetközi Bizottság a Szerződő Felek részére szóló javaslatokat és ajánlásokat dolgoz ki.

(2) A Nemzetközi Bizottság felépítését, eljárását és illetékességét részletesen a jelen Egyezmény IV. melléklete határozza meg, ami a Bizottság Statútumát képezi.

(3) A kifejezetten ráruházott ügyeken felül a Nemzetközi Bizottság illetékes minden olyan további ügyben, amelyre a Szerződő Felek a jelen Egyezmény 3. Cikkének keretén belül felhatalmazzák.

(4) A Nemzetközi Bizottság döntéseinek teljesítését előmozdítja a Szerződő Feleknek a 10. Cikk szerinti jelentési kötelezettsége a Bizottság részére, továbbá a jelen Egyezmény rendelkezései a sokoldalú együttműködés hazai alapjairól és teljesítéséről.

(5) A Nemzetközi Bizottság áttekinti a jelen Egyezmény tejesítése során szerzett tapasztalatokat és szükség esetén javaslatokat terjeszt a Szerződő Felek elé a jelen Egyezmény módosítására vagy kiegészítésére, avagy megalapozza további vízvédelmi és vízgazdálkodási rendelkezések kidolgozását a Duna, valamint a vízgyűjtőjén található vizek tekintetében.

(6) A Nemzetközi Bizottság dönt az együttműködés felől az olyan nemzetközi és nemzeti szervezetekkel, amelyek a Dunát és a vízgyűjtőjén található vizeket érintő vízvédelem és vízgazdálkodás kérdéseivel, illetve a vízvédelem és a vízgazdálkodás általános kérdéseivel foglalkoznak vagy érdekeltek abban. Ez az együttműködés a koordináció erősítésére és a párhuzamosságok elkerülésére irányul.

19. Cikk

A Bukaresti Deklarációt érintő átmenet

Azok a munkák, melyeket a Szerződő Felek a ,,Dunai országok együttműködéséről a Duna vízgazdálkodási problémáiban, különös tekintettel a Duna szennyezés elleni védelmére'' 1985. december 13-án aláírt Deklaráció (Bukaresti Deklaráció) keretében végeznek a vízminőségi, az árvízi információs és előrejelzési, valamint a vízmérleg-munkacsoportok útján, áthelyeztetnek a jelen Egyezmény keretei közé.

IV. Rész

ELJÁRÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Cikk

A mellékletek érvényessége

A 23. Cikk szerinti kikötéssel az I–V. mellékletek a jelen Egyezmény elválaszthatatlan részét képezik.

21. Cikk

Meglévő és kiegészítő Egyezmények

A Szerződő Felek az egyenlőség és a viszonosság alapján, ahol szükséges, kiigazítják meglévő két- vagy többoldalú egyezményeiket vagy egyéb megállapodásaikat, hogy kiküszöböljék az ellentmondásokat a jelen Egyezmény alapelveivel, és alkalmasint kiegészítő egyezményeket vagy más megállapodásokat kötnek.

22. Cikk

A Felek konferenciája

(1) A Szerződő Felek a Nemzetközi Bizottság ajánlása alapján ülnek össze.

(2) Az ilyen üléseken a Felek különösen a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos politikai kérdéseket tekintik át a Nemzetközi Bizottság jelentése alapján, továbbá megfelelő ajánlásokat és döntéseket fogadnak el.

(3) Az ilyen ülések elnöki teendőit az a Szerződő Fél látja el, amelynek delegációvezetője a Nemzetközi Bizottság soros elnöke.

(4) A Felek Konferenciája akkor illetékes ajánlások vagy döntések meghozatalára, ha a szabályos meghívást követően az összes Szerződő Fél legalább háromnegyedének delegációja jelen van. Amennyiben a jelen Egyezmény nem rendelkezik másként, a Felek Konferenciájának mindent meg kell tennie, hogy konszenzussal jusson egyezségre. Ha nem érhető el konszenzus, az elnök bejelenti, hogy a konszenzusos megegyezésre tett minden erőfeszítés kimerült. Ezen bejelentést követően a Konferencia a jelen levő és szavazó Szerződő Felek négyötödös többségével fogad el ajánlást vagy döntést.

(5) A döntés tizenegy hónappal az elfogadását követően válik kötelezővé minden olyan Szerződő Fél számára, aki mellette szavazott, és ezen időtartamon belül nem tájékoztatta a Végrehajtó Titkárt írásban arról, hogy a döntés számára mégsem elfogadható. Mindazonáltal az ilyen tájékoztatás bármikor visszavonható és a visszavonás akkor válik érvényessé, amikor azt a Végrehajtó Titkár kézhez kapta. Egy döntés bármely olyan Szerződő Fél számára, amely arról tájékoztatta a Végrehajtó Titkárt, hogy az számára elfogadható, a tájékoztatás kézhezvételét, avagy a döntés elfogadását követő tizenegyedik hónap első napjától válik kötelezővé, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.

(6) Mindazonáltal, ha az ajánlásnak vagy döntésnek pénzügyi következményei vannak az ajánlást vagy döntést csak konszenzussal szabad elfogadni.

23. Cikk

Az Egyezmény módosítása

Az Egyezmény módosítása a következők szerint történik:

(1) Bármely Szerződő Fél javasolhat módosítást a jelen Egyezményhez. A javasolt módosítás szövegét a Felek Konferenciáját összehívó javaslattal együtt a Letéteményes írásban juttatja el a Szerződő Felekhez.

(2) Ha a Szerződő Felek legalább háromnegyede támogatja a Felek Konferenciájának összehívására irányuló javaslatot, a Letéteményes hat hónapon belül összehívja a Felek Konferenciáját a Nemzetközi Bizottság székhelyére.

(3) A Felek Konferenciáján a módosítás konszenzust igényel.

(4) Az elfogadott módosítást a Letéteményes Kormány a Szerződő Felek elé terjeszti ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás végett. A ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás tényét írásban kell a Letéteményes Kormány tudomására hozni.

(5) A módosítás azoknak a Szerződő Feleknek a számára, akik azt ratifikálták, elfogadták vagy jóváhagyták, harminc nappal azután lép hatályba, hogy a Letéteményes Kormány a Szerződő Felek legalább négyötödétől megkapta az értesítést annak megtörténtéről. Ezt követően a módosítás bármely más Szerződő Fél számára harminc nappal azután lép hatályba, hogy a Szerződő Fél letétbe helyezte a módosítás ratifikálásáról, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról szóló okiratot.

(6) Az I., II. és III. mellékleteket a Nemzetközi Bizottság módosíthatja a Statútum 5. Cikkével összhangban.

24. Cikk

Viták rendezése

(1) Ha két vagy több Szerződő Fél között a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében vita keletkezik, megoldást kell keresniük tárgyalással vagy a vitarendezés bármely olyan más eszközével, ami a vita résztvevői számára elfogadható, megfelelő esetben a Nemzetközi Bizottság segítségével.

(2) a) Ha a vitában részt vevő Felek nem képesek elfogadható időn belül rendezni a vitát a jelen Cikk (1) bekezdésével összhangban de nem több, mint 12 hónappal azt követően, hogy a vita egyik résztvevője értesítette a Nemzetközi Bizottságot, a vitát kötelező érvényű döntésre a békés rendezés következő fórumai közül az egyik elé kell terjeszteni:

– Nemzetközi Bíróság,

– a jelen Egyezmény V. melléklete szerinti választott bíróság.

b) Jelen Egyezmény ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz történő csatlakozáskor, avagy ezt követően bármikor bármely Szerződő Fél írásban kijelentheti a Letéteményesnél, hogy olyan vita esetén, amelyet nem rendeztek a jelen Cikk (1) bekezdése szerint, elfogadja a rendezésre az a) pontban hivatkozott fórumok egyikét vagy pedig mind a kettőt.

c) Ha a vitában részt vevő Felek a vita rendezésének az a) pontban hivatkozott mindkét eszközét elfogadták, a vitát a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni, hacsak a Felek nem egyeznek meg másként.

d) Ha a vitában részt vevő Felek a vita rendezésének az a) pontban hivatkozott fórumai közül nem ugyanazt fogadták el, a vitát választott bíráskodásra kell előterjeszteni.

e) Azt a Szerződő Felet, amely nem tette meg a b) pont szerinti nyilatkozatot vagy nyilatkozata már nincs érvényben, úgy kell tekinteni, mint aki a választottbíróságot fogadta el.

25. Cikk

Aláírás

A jelen Egyezmény nyitva áll aláírásra mindazon Dunai Államok számára, melyek teljes mértékig gyakorolják az ENSZ Alapokmánya szerinti, az Egyesült Nemzetek tagságával járó jogaikat és kiváltságaikat; az Európai Közösség és bármely más regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amelyekre az említett államok – azok tagjaként átruházták az illetékességet a jelen, Szófiában, 1994. június 29-én létrejött Egyezmény által szabályozott dolgokban.

26. Cikk

Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás

A jelen Egyezmény ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás tárgyát képezi. A ratifikálásról, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okmányokat Románia Kormányánál kell letétbe helyezni, amely ellátja a jelen Egyezmény Letéteményesének funkcióit.

27. Cikk

Hatálybalépés

A jelen Egyezmény kilencven nappal azután lép hatályba, hogy a ratifikálásról, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló kilencedik okiratot letétbe helyezték.

Minden állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amely a ratifikálásról, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló kilencedik okirat elhelyezése után ratifikálja, fogadja el, hagyja jóvá a jelen Egyezményt, vagy csatlakozik ahhoz, a jelen Egyezmény kilencven nappal azután lép hatályba, hogy az ilyen állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet elhelyezte ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát.

28. Cikk

Csatlakozás, részvétel

(1) A jelen Egyezmény 25. Cikkében hivatkozottak szerinti állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely nem írta alá a jelen Egyezményt, csatlakozhat ahhoz. A csatlakozási okiratot a Letéteményesnél kell elhelyezni.

(2) A Szerződő Felek egyhangúlag meghívhatnak bármely más államot vagy regionális gazdasági integrációs szervezetet, hogy csatlakozzon az Egyezményhez, vagy hogy konzultatív státusban vegyen részt abban.

29. Cikk

Felmondás

Öt évvel azt követően, hogy a jelen Egyezmény valamely Félre nézve hatályba lépett, az illető Fél bármikor felmondhatja az Egyezményt a Letéteményesnek szóló írásbeli bejelentéssel. Bármely ilyen felmondás egy évvel azt követően lép hatályba, hogy a Letéteményes az értesítést megkapta.

30. Cikk

A Letéteményes funkciói

A jelen Egyezmény Letéteményesének funkcióit a Letéteményes Kormány látja el, amely – egyebek között – a következőkről tájékoztatja a Szerződő Feleket:

a) a ratifikálásra, elfogadásra, jóváhagyásra, csatlakozásra, felmondásra vonatkozó okiratok letétbe helyezése, vagy bármely egyéb információ, deklaráció és okmány átadása, ahogyan azt a jelen Egyezmény előirányozza;

b) a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontja.

31. Cikk

Hiteles szövegek, Letéteményes

A jelen Egyezmény eredetije, melynek angol és német nyelvű szövege egyformán hiteles, Románia Kormányánál helyeztetik letétbe, mely Kormány hitelesített másolatokat küld a Szerződő Feleknek.

Fentiek hiteléül, alulírottak, teljes mértékben felhatalmazva Kormányaik által, aláírták az Egyezményt a Duna Védelmére és Fenntartható Használatára Irányuló Együttműködésről (Duna Védelmi Egyezmény).

Kelt Szófiában, az 1994. évi június hó 29. napján.

Aláírások:

A Bolgár Köztársaság Kormánya nevében

A Cseh Köztársaság Kormánya nevében

A Horvát Köztársaság Kormánya nevében

A Magyar Köztársaság Kormánya nevében

A Moldáviai Köztársaság Kormánya nevében

A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya nevében

Az Osztrák Köztársaság Kormánya nevében

Románia Kormánya nevében

A Szlovák Köztársaság Kormánya nevében

A Szlovén Köztársaság Kormánya nevében

Ukrajna Kormánya nevében

Az Európai Unió nevében

Az Európai Unió Bizottsága nevében

I. melléklet

1. Rész

A rendelkezésre álló legjobb technikák

1. A rendelkezésre álló legjobb technikák alkalmazása a hulladékmentes technológiák igénybevételét jelenti, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak.

2. A ,,rendelkezésre álló legjobb technikák'' kifejezés a technikák, eszközök vagy üzemeltetési módszerek fejlődésének leghaladottabb szintjét jelenti, ami a bevezetések, az emisszió és hulladék korlátozására irányuló meghatározott intézkedés gyakorlati alkalmazhatóságát jelzi. Annak meghatározása során, hogy a technikák, berendezések és üzemeltetési módszerek egy csoportja általában vagy esetenként a rendelkezésre álló legjobb technikának minősül-e, különös mérlegelés tárgyává teendő:

a) az újabban sikeresen kipróbált technikák, berendezések vagy üzemeltetési módszerek összehasonlíthatósága;

b) a technológiai haladás és a változás a tudományos megismerésben és felfogásban;

c) az ilyen technikák gazdasági alkalmazhatósága;

d) a telepítés időszükséglete új és meglévő ipartelepek esetében egyaránt;

e) az érintett bevezetések és emissziók természete és mennyisége.

3. Ezekből következik tehát, hogy a ,,rendelkezésre álló legjobb technika'' egy bizonyos folyamat esetében változik az időben a technológiai haladás, a gazdasági és társadalmi tényezők, valamint a tudományos ismeretek és felfogás fényében.

4. Ha a bevezetéseknek és emisszióknak a rendelkezésre álló legjobb technika alkalmazásából következő csökkenése nem vezet környezeti szempontból elfogadható eredményre, további intézkedéseket kell tenni.

5. A ,,technika'' kifejezés magában foglalja mind az alkalmazott technológiát, mind pedig annak módját, ahogyan a berendezést megtervezik, megépítik, fenntartják, üzemeltetik, végül lebontják.

2. Rész

A legjobb környezeti gyakorlat

1. A legjobb környezeti gyakorlat az ágazati környezetvédelmi szabályozási stratégiák és intézkedések legmegfelelőbb kombinációját jelenti.

2. Annak meghatározása során, hogy az intézkedések milyen kombinációja alkotja általában vagy az egyes esetekben a legjobb környezeti gyakorlatot, mérlegelés tárgyává teendő:

– az elővigyázatosság elve;

– a terméknek, a termék előállításának, használatának és végleges elhelyezésének környezeti kockázata (a felelősség elve);

– a kevésbé szennyező tevékenységekkel vagy anyagokkal való helyettesítés;

– a készletekkel történő takarékoskodás, ideértve az energiát is (a minimalizálás elve);

– a használat mértéke;

– a helyettesítő anyagok vagy tevékenységek lehetséges környezeti előnye vagy hátránya;

– az előrehaladás és a változások a tudományos megismerésben és felfogásban;

– a teljesítés időszükséglete;

– a társadalmi és gazdasági jelentőség.

3. Következik tehát az eddigiekből, hogy a legjobb környezeti gyakorlat egy bizonyos szennyezőforrásra nézve változik az időben a technológiai haladás, a gazdasági és társadalmi tényezők, valamint a tudományos megismerés és felfogás fényében.

4. Ha a hatásoknak a legjobb környezeti gyakorlat alkalmazásából származó csökkenése nem vezet környezeti szempontból elfogadható eredményre, kiegészítő intézkedéseket kell tenni, és újra meg kell határozni a legjobb környezeti gyakorlatot.

II. melléklet

Ipari ágak és veszélyes anyagok

1. Rész: Ipari ágak és iparok

1. A hőtermelési, energia- és bányászati szektorokban

a) kéménygázok, használt levegő, salakok, hőerőművekből származó kondenzátumok kezelése.

b) Hűtőrendszerek.

c) Szénelőkészítés, ércelőkészítés.

d) Szénosztályozás, szénfeldolgozási melléktermékek visszanyerése, brikettgyártás.

e) Lignitfeldolgozás, aktív szén, koromfeldolgozás.

2. A kő- és agyagiparban, az építőanyag-, üveg- és kerámia szektorokban

a) Szálas cement és szálascement-termékek előállítása;

b) Üveg-, üvegszál-, ásványiszál-gyártás;

c) Kerámiatermékek gyártása.

3. A fémipari szektorban

a) Fémmegmunkálás és fémfeldolgozás: galvanizáló műhelyek, pácolóüzemek, csiszolóüzemek, forró galvánüzemek, edzőüzemek, nyomtatott áramkör gyártó műhelyek, elemgyártó üzemek, zománcozóüzemek, mechanikai műhelyek, fényező műhelyek.

b) Vas- és acélgyártás, ideértve az öntödéket.

c) Nem-vastartalmú fémek gyártása, ideértve az öntödéket.

d) Vasötvözetek gyártása.

4. A szervetlen vegyipari szektorban

a) Alapvegyszerek előállítása.

b) Ásványi savak, bázisok és sók gyártása.

c) Alkáliak, alkáli lúgok gyártása és klórt felhasználó alkáli-kloridos elektrolízis.

d) Ásványi tápanyagok (kivéve a hamuzsír-tápanyagokat), foszforsavas sók, tápszerekhez való foszfátok előállítása.

e) Nátrium-karbonát előállítása.

f) Korundgyártás.

g) Szervetlen és ásványi pigmentek gyártása.

h) Félvezetők, egyenirányítók, fotoelektromos cellák gyártása.

i) Robbanóanyag-gyártás, beleértve a pirotechnikai eszközöket is.

j) Nagymértékben diszperz oxidok gyártása.

k) Báriumvegyületek előállítása.

5. A szerves vegyipari szektorban

a) Alapvegyszerek előállítása.

b) Festékek és pigmentek gyártása.

c) Műszálak gyártása és feldolgozása.

d) Műanyag, gumi és kaucsuk gyártása és feldolgozása.

e) Szerves halogén vegyületek gyártása.

f) Szerves robbanóanyagok és szilárd tüzelőszerek előállítása.

g) Segédanyagok előállítása bőr-, papír- és textilgyártáshoz.

h) Gyógyszerárúk gyártása.

i) Biocidek előállítása

j) Nyersanyagok előállítása mosó- és tisztítószerekhez.

k) Kozmetikumok előállítása.

l) Zselatinok és ragasztók gyártása.

6. Az ásványolaj- és a szintetikus olaj-szektorokban

a) Ásványolaj-feldolgozás, ásványolajtermékek előállítása és finomítása, szénhidrogének gyártása.

b) Olajvisszanyerés olaj-víz keverékekből, demulzifikációs telepek, hulladékolaj visszanyerése és kezelése.

c) Szintetikus olajok előállítása.

7. Nyomdaipari üzemekben, reproüzemekben, felületkezelő és műanyag bevonó szektorban, továbbá a gyanták és műanyagok feldolgozásának egyéb formái esetén

a) Nyomtatott és grafikai termékek előállítása, reproüzemek.

b) Nyomó- és filmlaboratóriumok.

c) Fóliák, kép- és hanghordozó anyagok előállítása.

d) Bevont és impregnált anyagok előállítása.

8. A fa- és papíripari szektorban

a) Papír- és kartongyártás.

b) Farostlemez gyártása és bevonása.

9. A textil- bőr- és szőrmeiparban

a) Textilgyártás, textilkidolgozás.

b) Bőrgyártás, bőrkikészítés, bőrhelyettesítő anyagok gyártása, szőrmekikészítés.

c) Vegytisztítók, mosodák, festettruha- és gyapjúmosók.

10. Egyéb szektorok

a) Hulladék- és maradékanyagok reciklálása, kezelése, tárolása, rakodása és lerakása, kemikáliák tárolása, rakodása és szállítása.

b) Orvosi tudományos kutatás és fejlesztés, kórházak, orvosi rendelők, radiológiai intézetek, laboratóriumok, vizsgálószobák.

c) Ipari tisztító üzemek, ipari konténerek takarítása.

d) Járművekkel kapcsolatos műhelyek, járműmosó üzemek.

e) Vízkezelés.

f) Festő- és politúrüzemek.

g) Növényi és állati kivonatok gyártása és feldolgozása.

h) Mikroorganizmusok és vírusok előállítása és feldolgozása in vitro rekombinált nukleinsavakkal.

i) Radioaktív anyagokat alkalmazó ipari szektorok (nukleáris ipar).

2. Rész: Tájékoztató lista a veszélyes anyagokról és anyagcsoportokról

A) Prioritással rendelkező csoportok és anyagok

a) Nehézfémek és vegyületeik.

b) Szerves halogénvegyületek.

c) A foszfor és az ón szerves vegyületei.

d) Növényvédő szerek, peszticidek (fungicidek, herbicidek, inszekticidek, algicidek) és a fa, cellulóze, papír, irha, textíliák tartósítására használt kemikáliák.

e) Kőolaj eredetű olajok és szénhidrogének.

f) Egyéb, a vízi környezetre különösképpen veszélyes szerves vegyületek.

g) Szervetlen nitrogén- és foszforvegyületek.

h) Radioaktív anyagok, beleértve a hulladékokat is.

B) Egyes veszélyes anyagok

Mivel jelentősek a különbségek az egyes csoportokba foglalt anyagok veszélyessége terén, szükséges kiemelni néhány anyagot, amely a gyakorlatban prioritással járó szerepet játszhat.

------------

Anyagok CAS-szám

------------

1. Higany 7 439 976

2. Kadmium 7 440 439

3. Réz 7 440 508

4. Cink –

5. Ólom 7 439 921

6. Arzén 7 440 382

7. Króm –

8. Nikkel 7 440 020

9. Bór –

10. Kobalt –

11. Szelén 7 782 492

12. Ezüst –

13. Drinek (aldrin, dieldrin stb.) –

14. Hexaklór-ciklohexán 608 731

15. DDT 50 293

16. Pentaklórfenol 87 865

17. Hexaklórbenzén 118 741

18. B. Hexaklór-butadién 87 683

19. Szén-tetraklorid 56 235

20. Kloroform 67 663

21. Trifluralin 1 582 098

22. Endoszulfán 115 297

23. Simazin 122 349

24. Atrazin 1 912 249

25. Tributiltin származékok –

26. Trifeniltin származékok –

27. Etil-azinfosz 2 642 719

28. Metil-azinfosz 86 500

29. Fenitrotion 122 145

30. Fention 55 389

31. Malation 121 755

32. Paration 56 382

33. Metil-paration 298 000

34. Diklórfosz 62 737

35. Triklór-etilén 79 016

36. Tetraklór-etilén 127 184

37. Triklór-benzén –

38. 1,2-diklór-etilén 107 062

39. Triklór-etilén 71 556

40. Dioxinok –

III. melléklet

Általános iránymutatás a vízminőségi céljellemzőkhöz
és a vízminőségi kritériumokhoz¹

A Duna meghatározott szakaszaira és a vízgyűjtőjén levő felszíni vizekre kialakított vízminőségi céljellemzők és vízminőségi kritériumok:

a) Vegyék figyelembe a meglévő vízminőség megtartásának, és ahol szükséges, javításának lehetőségét.

b) Tűzzék célul az átlagos szennyezőanyag-terhelés és a koncentrációk csökkentését (különösen a veszélyes anyagokét) meghatározott értékre, meghatározott időtartamon belül.

c) Vegyék figyelembe a különleges vízminőségi kívánalmakat (nyersvíz ivóvízellátási, öntözési célra stb.).

d) Vegyék figyelembe az érzékeny és a különösképpen védett vizekre, továbbá ezek környezetére (pl. tavak, partiszűrésű vizek és nedves területek védőterületei) vonatkozó különleges követelményeket.

e) Alapuljanak a vízminőség megtartásának és javításának közép- és hosszú távú figyelemmel kísérését szolgáló biológiai osztályozási módszerek és kémiai indexek alkalmazásán.

f) Vegyék figyelembe a célállapot teljesülésének mértékét és az egyes esetekben szükségessé váló további védelmi intézkedéseket.

IV. melléklet

A Duna védelmére szolgáló Nemzetközi Bizottság alapszabálya

A Nemzetközi Bizottság szervezete és eljárása 18. Cikkben foglaltakon felül a következő:

1. Cikk

Összetétel

(1) A Nemzetközi Bizottság a Szerződő Felek által kinevezett delegációkból áll. Minden Szerződő Fél legfeljebb öt küldöttet nevez ki, közöttük a delegáció vezetőjét és helyettesét.

(2) Ezenfelül minden delegáció magával vihet annyi szakértőt, amennyi a speciális kérdésekkel történő foglalkozáshoz szükséges, és akik nevét közli a Nemzetközi Bizottság titkárságával.

2. Cikk

Az elnöklés

(1) A Nemzetközi Bizottság elnöki tisztét a Szerződő Felek töltik be (angol alfabetikus sorrendben) egy-egy évre. Az elnöki teendőket ellátó delegáció kinevezi egyik tagját a Nemzetközi Bizottság elnökévé.

(2) Az elnök a Nemzetközi Bizottság ülésein általában nem nyilatkozik küldöttsége nevében.

(3) Az elnöklés további részleteit a Nemzetközi Bizottság határozza meg és foglalja Eljárási Szabályaiba.

3. Cikk

Ülések

(1) A Nemzetközi Bizottság évente legalább egyszer ül össze az elnök meghívására, az általa meghatározott helyen, rendes találkozóra.

(2) Legalább három delegáció kívánságára az elnök rendkívüli ülést hív össze.

(3) A delegációvezetők a Bizottság ülései közötti időszakokban konzultációikat tarthatnak.

(4) A napirendre az elnök tesz javaslatot. A napirend tartalmazza az Állandó Munkacsoport és szakértőcsoportjai jelentéseit. Minden delegációnak joga van megvitatásra napirendi pontokat javasolni. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét a Nemzetközi Bizottság többségi szavazással határozza meg.

4. Cikk

Döntéshozatal

(1) Minden delegáció egy szavazattal rendelkezik.

(2) A jelen Cikk (1) bekezdésén túlmenően az Európai Közösség – illetékességén belül – annyi szavazattal van felruházva, ahány tagországa Szerződő Fél a jelen Egyezményben. Ez a szervezet nem gyakorolja szavazati jogát, amikor tagállamai gyakorolják azt és megfordítva.

(3) A Nemzetközi Bizottság határozatképes, ha a Szerződő Felek legalább kétharmadának delegációi jelen vannak.

(4) Írásbeli határozathozatali eljárások alkalmazásának feltételeit a Nemzetközi Bizottság Eljárási Szabályai határozzák meg.

5. Cikk

Döntések elfogadása

(1) A döntéseket és ajánlásokat a Nemzetközi Bizottságban részt vevő delegációk konszenzussal fogadják el. Ha ez nem érhető el, a Bizottság elnöke bejelenti, hogy a konszenzus elérésére tett minden erőfeszítés kimerült. Ha a jelen Egyezmény nem rendelkezik másként, a Bizottság ebben az esetben a jelen levő és szavazó delegációk négyötödös többségével fogadja el a döntéseket és ajánlásokat.

(2) A döntés, tizenegy hónappal elfogadását követően válik kötelezővé minden olyan Szerződő Fél számára, aki mellette szavazott és ezen az időtartamon belül nem tájékoztatta a Végrehajtó Titkárt írásban arról, hogy a döntés számára mégsem elfogadható. Mindazonáltal az ilyen tájékoztatás bármikor visszavonható; a visszavonás akkor válik hatályossá, amikor azt a Végrehajtó Titkár kézhez kapja.

Egy ilyen döntés bármely más Szerződő Fél számára, mely tájékoztatta az Ügyvezető Titkárt hogy az számára elfogadható, tájékoztatás kézhezvételétől válik kötelezővé, vagy a döntés elfogadását követő tizenegyedik hónap első napjától, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.

6. Cikk

Szakértői testületek

(1) A Nemzetközi Bizottság Állandó Munkacsoportot alakít. Bizonyos munkaterületekre és sajátos problémákra állandó vagy ad hoc szakértő csoportok alakulnak.

(2) Az Állandó Munkacsoport és a szakértő csoportok a Bizottsághoz kiküldött delegációk által kinevezett delegátusokból és szakértőkből állnak.

(3) Az Állandó Munkacsoportban valamennyi Szerződő Féltől vannak delegátusok. Elnökét a Nemzetközi Bizottság nevezi ki és meghatározza a delegátusok legnagyobb számát. A Bizottság meghatározza a szakértő csoportokban részt vevő szakértők számát is.

7. Cikk

A Titkárság

(1) Ezennel Állandó Titkárság alapíttatik.

(2) Az Állandó Titkárság székhelye Bécs.

(3) A Nemzetközi Bizottság Végrehajtó Titkárt nevez ki és intézkedik egyéb személyzet szükség szerinti kijelöléséről. A Bizottság meghatározza az Ügyvezető Titkár pozíciójával járó kötelezettségeket, továbbá a feltételeket, melyekkel azoknak eleget tesz.

(4) A Végrehajtó Titkárnak el kell látnia a funkciókat, amelyek szükségesek a jelen egyezmény adminisztrálásához és a Nemzetközi Bizottság munkájához, továbbá azon egyéb feladatokat, melyeket a Bizottság a Végrehajtó Titkárra bíz, összhangban az Eljárási Szabályokkal és a Pénzügyi Szabályokkal.

8. Cikk

Különleges szakértők megbízása

Számbavételek végzésével, az elért eredmények értékelésével és speciális kérdések elemzésével a Nemzetközi Bizottság különösen kvalifikált személyeket, tudományos intézményeket vagy egyéb szervezeteket bízhat meg.

9. Cikk

Jelentések

A Nemzetközi Bizottság tevékenységéről éves jelentést és kívánság szerint további jelentéseket terjeszt a Szerződő Felek elé, amelyek többek között tartalmazzák a monitoring-tevékenység és az értékelések eredményeit.

10. Cikk

Jogképesség és képviselet

(1) A Nemzetközi Bizottság megfelelő jogképességgel rendelkezik funkciói gyakorlásához és céljai teljesítéséhez, összhangban a Titkársága székhelyén hatályos törvényekkel.

(2) A Nemzetközi Bizottságot annak elnöke képviseli. A képviseletet a továbbiakban az Eljárási Szabályok határozzák meg.

11. Cikk

Költségek

(1) Nemzetközi Bizottság Pénzügyi Szabályzatot fogad el.

(2) A Bizottság elfogadja a javasolt kiadások éves vagy kétéves költségvetését és fontolóra veszi az ezt követő pénzügyi időszak költségvetési becslését.

(3) A költségvetés teljes összegét – ideértve a Bizottság által elfogadott bármely, kiegészítő költségvetést is – az Európai Közösséget kivéve, a Szerződő Felek egyenlően elosztva finanszírozzák, hacsak a Bizottság egyhangúlag másként nem dönt.

(4) Az Európai Közösség az adminisztratív költségekhez legfeljebb a költségvetés 2,5%-ának mértékéig járul hozzá.

(5) Képviselőinek, szakértőinek és tanácsadóinak a Bizottságban történő részvételével kapcsolatos költségeket mindegyik Szerződő Fél maga viseli.

(6) Mindegyik Szerződő Fél maga viseli a saját területén jelenleg végzett monitoring- és számbavételi tevékenységek költségeit.

12. Cikk

Eljárási Szabályok

A Nemzetközi Bizottság a saját Eljárási Szabályait maga hagyja jóvá.

13. Cikk

Munkanyelvek

A Nemzetközi Bizottság hivatalos nyelve az angol és a német.

V. melléklet

Választottbíróság

(1) A jelen Egyezmény 24. Cikke szerinti választottbíróság működésének összhangban kell lennie az alább következő (2)–(10) bekezdésekkel.

(2) a) Ha a jelen Egyezmény 24. Cikkének (2) bekezdése szerinti vitát terjesztenek elő, a vitában részt vevő egyik Félnek a másik Félhez intézett keresete alapján választottbíróságot kell létrehozni. A keresetnek tartalmaznia kell a kérelem tárgyát, különösen pedig a jelen Egyezmény azon Cikkeit, melyek értelmezése vagy alkalmazása vita tárgyát képezi;

b) a folyamodó Félnek tájékoztatnia kell a Nemzetközi Bizottságot, hogy kérte a választottbíróság felállítását, megadva a vitában érintett másik Fél nevét és a jelen Egyezmény azon Cikkeit, amelyek értelmezése vagy alkalmazása tárgyában véleménye szerint a vita fennáll. Felperesként és alperesként egyaránt felléphet több Szerződő Fél együtt is. A Nemzetközi Bizottságnak továbbítania kell az így kapott tájékoztatást valamennyi Szerződő Fél részére.

(3) A választottbíróság három tagból áll: mind a kezdeményező Fél (Felek), mind a másik Fél (Felek) két hónapon belül kijelölnek egy-egy választottbírót; az így kijelölt két választottbíró újabb két hónapon belül megegyezéssel jelölik ki a harmadik választottbírót, aki egyben a bíróság elnöke. Utóbbi nem lehet a vitában részt vevő Felek állampolgára és rendes tartózkodási helye sem lehet a Felek bármelyikének területén; nem lehet továbbá azok alkalmazottja és feltétel, hogy a kérdéssel korábban semmilyen más vonatkozásban nem foglalkozott.

(4) a) Ha a vitában részt vevő Felek egyike nem jelöl választottbírót a kereset kézhezvételétől számított két hónapon belül, a másik Fél tájékoztathatja a Nemzetközi Bíróság elnökét, aki – további két hónapos időtartalmon belül – kijelöli a választottbíróság elnökét. A választottbíróság elnöke felkéri azon Felet, aki nem állított választottbírót, hogy két hónapon belül tegye ezt meg. Ezt az időtartamot követően, ha továbbra sem történik meg a kijelölés, a választottbíróság elnöke tájékoztatja a Nemzetközi Bíróság elnökét, aki – további két hónapos időtartamon belül – megteszi a kijelölést;

b) ha a választottbíróság elnökét nem jelölik ki a második választottbíró kijelölését követő két hónapon belül, úgy a Nemzetközi Bíróság elnöke a kijelölés érdekében, bármelyik Fél megkeresésére – további két hónapon belül – intézkedik.

(5) a) A választottbíróság a nemzetközi jog, és különösképpen a jelen Egyezmény szabályai szerint dönt;

b) bármely választottbíróság, mely a jelen mellékletnek a rendelkezései szerint jön létre, meghatározza saját eljárási szabályzatát;

c) azon esetben, ha vita támad a választottbíróság joghatóságáról, a kérdésben a választottbíróság határozata dönt.

(6) a) A választottbíróság döntéseit mind eljárási, mind érdemi vonatkozásban tagjainak többségi szavazatával hozza meg;

b) a választottbíróság minden megfelelő eszközt felhasználhat a tények megállapítása érdekében. A Felek egyikének kérelmére lényegi ideiglenes óvintézkedéseket írhat elő;

c) ha két vagy több, a jelen melléklet rendelkezései alapján létrejött választottbíróság azonos vagy hasonló tárgyú megkeresésekkel foglalkozik, tájékoztathatják egymás a tények megállapítására irányuló eljárásokról, hogy azok minél inkább figyelembe vehetők legyenek.

d) A vitában részt vevő Felek minden eszközt rendelkezésre kell, hogy bocsássanak, ami szükséges az eljárás hatékony lefolytatásához.

e) A vitában részt vevő egyik Fél távolléte nem képezheti akadályát az eljárásnak.

(7) Hacsak a választottbíróság nem határoz másként az eset különleges körülményei miatt, a bíróság költségeit, ideértve tagjainak díjazását, a vitában részt vevő Feleknek kell viselniük, egyenlő arányban. A választottbíróság számon tartja minden kiadását és végelszámolást nyújt be azokról a Feleknek.

(8) A választottbíróság a megalakítását követő öt hónapon belül hozza meg döntését, hacsak nem találja szükségesnek az időtartam kiterjesztését egy további, öt hónapot meg nem haladó időtartamra.

(9) Bármely Szerződő Fél, akinek olyan jogi természetű érdekeltsége van a vita tárgyában, amelyet érinthet az adott esetben hozandó döntés, a bíróság hozzájárulásával bekapcsolódhat az eljárásba. A választottbíróság döntése ugyanúgy kötelezővé válik a bekapcsolódó Fél számára, mint a vitában részt vevő Felekre.

(10) a) A választottbíróság döntését indokolással kell ellátni. A döntés végleges és köti a vitában részt vevő Feleket. A döntést a választottbíróságnak továbbítania kell a vitában részt vevő Felekhez és a Nemzetközi Bizottsághoz. A Nemzetközi Bizottság továbbítja az így kapott tájékoztatást a jelen Egyezmény minden részeséhez;

b) bármely vitát, amely a döntés értelmezése vagy végrehajtása felől keletkezik a Felek között, bármelyik Fél beterjesztheti a döntést meghozó választottbírósághoz, vagy, ha utóbbi már nem érhető el, egy másik választottbírósághoz, melyet ugyanúgy hoznak létre erre a célra, mint az előbbit.''

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. október 22-től kell alkalmazni.

(2)² E rendelet végrehajtásáról – a Kormány feladatkörében érintett más tagjával egyetértésben – a vízgazdálkodásért felelős miniszter, a vízvédelemért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

A vízminőségi céljellemzőkkel és kritériumokkal kapcsolatban általános szabály, hogy azokat egyedileg fejlesztik ki, különösképpen pedig egyedileg igazítják hozzá az ökorendszerek, a vízkészletek és azok hasznosítása terén fennálló viszonyokhoz. Ezért a jelen Egyezmény csak általános irányelvekkel szolgál a Szerződő Felek részére.

A 3. § (2) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 202. §-ával megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek