744/B/2000. AB határozat
744/B/2000. AB határozat*
2001.05.15.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzatának a Budapest, XI. kerület Budarösi út– Gazdagréti út–M1–M7-es autópálya – Neszmélyi köz által határolt terület részletes rendezési tervének módosítása tárgyában alkotott 59/1995. (XI. 14.) ÖK. sz. rendelete 7. § (10) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzatának a Budapest, XI. kerület Budaörsi út–Gazdagréti út–M1–M7-es autópálya – Neszmélyi köz által határolt terület részletes rendezési tervének módosítása tárgyában alkotott 59/1995. (XI. 14.) ÖK. sz. rendelete 7. § (10) bekezdésének a Fővárosi Bíróságnál a 11.K.36492/1999. és 11.K.35514/1999. lajstromszámon folyamatban lévő ügyekben történő, illetőleg a Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint I. fokú építésügyi hatóság előtt folyamatban lévő ügyben való alkalmazhatósága tilalmának megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz címzett beadványában Budapest XI. Kerületi Önkormányzatának a Budapest, XI. kerület Budaörsi út – Gazdagréti út – M1-M7-es autópálya – Neszmélyi köz által határolt terület részletes rendezési tervének módosítása tárgyában alkotott 59/1995. (XI. 14.) ÖK. sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 7. § (10) bekezdése, továbbá a helyi építési előírásokról szóló 38/1996. (VI. 24.) ÖK. sz. rendelete 11. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a támadott önkormányzati rendeleti szabályozások vonatkozásában a Fővárosi Bíróságnál a 11.K.36492/1999. és 11.K.35514/1999. lajstromszámon folyamatban lévő ügyekben történő, illetőleg a Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint I. fokú építésügyi hatóság előtt folyamatban lévő ügyben való alkalmazhatósága tilalmának megállapítását kérte.
Az indítvány tartalmilag elkülöníthető problémákat, alkotmányossági kifogásokat tárgyalt, ezért az Alkotmánybíróság végzéssel az indítványnak az Ör. 7. § (10) bekezdésével kapcsolatos részét a helyi építési előírásokról szóló 38/1996. (VI. 24.) ÖK. sz. rendelete 11. § (1) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatától elkülönítette.
Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Építési és Műszaki Irodája határozattal elrendelte az indítványozó ingatlanának kerítésén elhelyezett reklámtábla elbontását. Az I. fokú építésügyi hatóság a határozatát azzal indokolta, hogy az Ör. 7. § (10) bekezdése szerint a telek területén reklámhordozók nem helyezhetők el, és erre a célra a zajvédelmi létesítmények sem használhatók fel. Az indítványozó kereseteket indított a Fővárosi Közigazgatási Hivatallal szemben a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránt – a perek a 11.K.36492/1999. és a 11.K.35514/1999. lajstromszámon a Fővárosi Bíróságnál folyamatban vannak –, valamint indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz.
Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 7. § (10) bekezdése ellentétes a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (1) bekezdése cd) pontjával, és ezért alkotmányellenes, sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány szerint:
,,44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) alapján:
,,6. § (1) A települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik építésügyi feladata különösen:
a) a jogszabályok keretein belül – a fővárosban a fővárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve – a településrendezési feladatkör ellátása,
b) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme,
c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása.”
,,6. § (3) A települési önkormányzat és szervei – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat
a) a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá
b) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával
látják el.”
,,7. § (1) A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.”
,,7. § (3) A településrendezés eszközei:
c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg (2. § 10. és 19. pont).”
,,8. § A településrendezés során biztosítani kell a területeknek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, figyelembe véve:
e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,”
,,17. § A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják:
a) építésjogi követelmények,
b) tilalmak,”
,,18. § (1) Építési munkát végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad.”
,,60. § (3) A törvény hatálybalépésekor a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített, érvényes településrendezési terveket a módosításukig változatlanul alkalmazni kell, de azok legfeljebb 2003. december 31-ig alkalmazhatók.”
3. Az R. indítványban hivatkozott rendelkezése:
,,9. § (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:
cd) 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla,
építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése;”
4. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése:
,,7. §
Zöldfelület, környezetvédelem
(10) A tervezési terület M1–M7 autópálya bevezető szakasza felőli oldalán, a telkek területén reklámhordozók nem helyezhetők el, és erre a célra a zajvédelmi létesítmények (fal, rézsű) sem használható fel.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Ör. megalkotásakor az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény volt hatályban, amely törvény 6. § (1) bekezdése szerint a városok és községek tervszerű fejlesztése céljából általános rendezési tervet, valamint részletes rendezési terveket kellett készíteni. Az 1964. évi III. törvényt az Ét. 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte. Az alkotmányossági kontroll keretében az Alkotmánybíróságnak az alacsonyabb szintű jogszabályt a hatályos törvényi rendelkezéshez kell viszonyítania. Ezt erősíti az Ét. 60. § (3) bekezdésének rendelkezése is, amely kimondja, hogy az Ét. hatálybalépésekor a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített, érvényes településrendezési terveket a módosításukig változatlanul alkalmazni kell, de azok legfeljebb 2003. december 31-ig alkalmazhatók.
Az Alkotmánybíróság az indítványt megküldte a Budapest Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjének, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. §-ában biztosított törvényességi ellenőrzési jogkörében az Ör. támadott rendelkezését vizsgálja meg és álláspontjáról az Alkotmánybíróságot tájékoztassa. A Budapest Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője válaszában közölte, hogy álláspontja szerint az Ör. 7. § (10) bekezdése nem törvénysértő. Az Alkotmánybíróság ezt követően az indítvány alapján az Ör. hivatkozott rendelkezésének alkotmányossági vizsgálatát elvégezte.
2. Az Ét. 7. § (1) bekezdése szerint: ,,A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.” A 7. § (3) bekezdés c) pontjának megfelelően a településrendezés eszköze a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg. A települési önkormányzat és szervei feladatai közé tartozik különösen az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, amelyet az Ét. 6. § (1) bekezdés b) pontja nevesít. E feladatkörbe tartozik az esztétikai környezet védelme, amely kiterjed mind az engedély nélküli reklámtáblák felszámolására, mind a reklámtáblák elhelyezési feltételeinek szabályozására. Az elhelyezési feltételek szabályozásának körébe tartozik, hogy a települési önkormányzat az önkormányzati rendelettel megalkotott szabályozási tervében (településrendezési tervében) meghatározza – a magasabb szintű jogszabályok előírásai alapján – azokat az építésjogi követelményeket és tilalmakat, amelyek figyelembevételével az építési engedélyhez kötött R. 9. § (1) bekezdés cd) pontjában meghatározott méretű reklámtábla az érintett épített környezetben elhelyezhető, illetőleg nem helyezhető el. Az építésjogi követelmények és tilalmak, mint a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények megállapítására az Ét. 6. § (3) bekezdés b) pontja és a 17. § a)–b) pontjai adnak felhatalmazást a települési önkormányzatok számára.
Az Alkotmánybíróság a 811/H/1997. AB határozatában megállapította: ,,A reklám- és hirdetési tevékenységről törvény, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény rendelkezik, amelynek 24. § f) pontja hatályon kívül helyezte a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységről szóló 12/1972. (VI. 5.) BkM rendeletet. A reklámok és hirdető-berendezések elhelyezését a törvény nem szabályozza, 22. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szabadtéri reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg. A hatályos jogban a reklámhordozók elhelyezésének szabályait az Ét., valamint a végrehajtásáról rendelkező ... jogszabályok tartalmazzák.” (ABH 1997, 884., 886–887.)
Az Ét. 18. § (1) bekezdése alapján építési munkát végezni az Ét.-ben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad. Az R. indítványozó által hivatkozott 9. § (1) bekezdése alapján 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla elhelyezése csak építési engedély alapján végezhető. Az építési engedélyezési eljárásnak pedig egyik előfeltétele az eljárás alapjául szolgáló önkormányzati rendeleti szabályozás. Tehát amennyiben az épített környezet védelme érdekében szabályozási (településrendezési) terv egy adott területen tiltja reklámtáblák elhelyezését, úgy építési engedély – jogszabályi feltétel hiányában – nem adható ki annak elhelyezésére, illetőleg az építésügyi hatóság köteles intézkedni az engedély nélkül elhelyezett reklámtáblák eltávolítására.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 7. § (10) bekezdése nem ellentétes sem az Ét., sem az R. előírásaival, ezért az indítványt elutasította.
3. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét ügyben való alkalmazhatósága tilalmának elrendelésére kizárólag az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ában meghatározott bírói kezdeményezés és az e törvény 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz alapján van lehetőség. Mivel az ezirányú indítvány nem az erre jogosultaktól származik, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 7. § (10) bekezdésének konkrét ügyekben való alkalmazása tilalmának megállapítására irányuló kérelmet visszautasította.
Budapest, 2001. március 13.
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás