8/2000. (HK 6.) HM utasítás
a HM rendelkezésű lakás bérbeadásával és a lakáscélú támogatásokkal összefüggő, a honvédelmi szervekre háruló egyes feladatok ellátásáról, a lakásgazdálkodási és a lakóházkezelési szervek feladatairól, a lakásbizottságok működéséről, továbbá a szállóférőhely-gazdálkodás és a szállóbérlet szabályairól szóló 63/1995. (HK 33.) HM utasítás módosításáról
2000.05.06.
A HM rendelkezésű lakás bérbeadásával és a lakáscélú támogatásokkal összefüggő, a honvédelmi szervekre háruló egyes feladatok ellátásáról, a lakásgazdálkodási és a lakóházkezelési szervek feladatairól, a lakásbizottságok működéséről, továbbá a szálló férőhely gazdálkodás és a szálló bérlet szabályairól szóló – a 61/1997. (HK 20.) HM utasítással módosított – 63/1995. (HK 33.) HM utasítást (a továbbiakban: Ut.) a következők szerint módosítom: 2/A. § (1) A HM vagyonkezelésében lévő lakás munkakörhöz kötött jellegének elismerését a helyi lakóházkezelő szerv a helyi lakásgazdálkodási szerv egyetértésével, az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerv útján kezdeményezheti a HM központi lakásgazdálkodási szervnél. (2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek, illetőleg javaslatnak tartalmaznia kell a döntés meghozatalához szükséges lakásgazdálkodási, műszaki, pénzügyi, személyügyi információkat és az érdemi javaslatokat. „(7) Az R. 26. §-ának (6) bekezdése szerinti bérlőkiválasztási jog elismerésére vonatkozó kérelmet a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) a helyi lakásgazdálkodási szerv egyetértésével, az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerv útján nyújthatja be a HM központi lakásgazdálkodási szervhez. (8) A (7) bekezdés szerint kiadott engedély alapján a bérlőkiválasztási jog elismeréséről szóló megállapodást az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerv köti meg a helyi lakóházkezelő szervvel (Szolgáltatóval). A megállapodásban a lakásbérleti szerződés megszűnése után visszamaradó volt bérlő elhelyezésére csak abban az esetben vállalható kötelezettség, ha a volt bérlő az MH elhelyezési szolgálatának átalakítása során a honvédség alkalmazásából közvetlenül került a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) alkalmazásába és az azzal fennálló munkaviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg. Ez utóbbi tényről a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) köteles nyilatkozni. (9) A bérlőkiválasztási jog elismerésére vonatkozó megállapodást azokra a lakásokra is meg kell kötni, amelyek az elhelyezési szolgálat átalakításakor már házfelügyelői, illetve gondnoki lakásként voltak nyilvántartva és a kezelői feladatok ellátásához továbbra is szükségesek.”
4. § Az Ut. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
14. § (1) A határozatlan időtartamra vagy az R. 28. § (1) bekezdése szerint bérbe adott állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás kizárólag komfortfokozatot növelő korszerűsítésének költségeit a területi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével a bérbeadó átvállalhatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély megadására a kezelő és a bérbeadó együttesen tehet javaslatot, melynek során a műszakilag indokolt és a bérlő által benyújtott költségvetés alapján elfogadott munkák költségei csak akkor vállalhatók át, ha annak finanszírozásához szükséges költségvetési fedezet biztosított. (3) A korszerűsítési költségek átvállalásáról szóló megállapodást az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározott tartalommal a bérbeadó köti meg a bérlővel. A megállapodásban az átvállalt költségek megtérítésére legfeljebb 3 évre szóló kamatmentes részletfizetés is kiköthető. (4) A korszerűsítési munkák elvégzéséről és annak költségeiről a kezelő köteles írásban nyilatkozni a bérbeadónak.
(5) A megállapodás és a kezelői nyilatkozat alapján az átvállalt korszerűsítési költségek megtérítéséről a területi lakásgazdálkodási szerv gondoskodik. Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőt a (3) bekezdésben megállapított részletfizetés következtében költségtérítés illeti meg, a hátralékos összeget a bérlő részére egy összegben kell kifizetni.” „(2) Ha a lakásburkolatok, a nyílászárók és a lakásberendezések bármelyike rendeltetésszerű használatra alkalmatlan műszaki állapotban van, azok kijavítását, cseréjét, vagy annak költségeit a bérlő (használó) terhére kell megállapítani.”
6. § (1) Az Ut. 28. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami tulajdonú HM kezelésű lakóépületben levő közös használatú helyiség más célra akkor használható vagy adható bérbe, ha)
a) a hatályos építésügyi jogszabályok az építésigazgatási szempontból azonosnak minősülő új lakóépületben nem írják elő az adott rendeltetésű helyiség létesítését, és”
„(2) Az R. 74. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilvános pályáztatást az R-nek és ezen utasításnak az üres lakás és helyiség elidegenítésére vonatkozó pályáztatási rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával kell lebonyolítani, az alábbi eltérésekkel. b) a pályázatot elbíráló bizottság tagjait és a tagok közül az elnököt a területi lakásgazdálkodási szerv vezetője jelöli ki azzal a megkötéssel, hogy a bizottságba tagként kell kijelölni a helyi lakóházkezelő szerv képviselőjét is.”
7. § Az Ut. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
29. § (1) A bérbeadó, illetve a kezelő nem vállalhatja azt, hogy a helyiséget a bérlő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon kialakítja, felszerelt és berendezi. (2) Az önálló vízmérővel nem rendelkező helyiséget a bérbeadó csak akkor adhatja bérbe, ha a bérlő vállalja, hogy saját költségén mellékvízmérőt szereltet fel.”
8. § Az Ut. 30. §-ának m) és v) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az írásba foglalt helyiségbérleti szerződés tartalmazza:)
„m) a bérbeadó nyilatkozatát arról, hogy a bérlő milyen esetben tarthat igényt cserehelyiségre, illetve kártalanításra,”
„v) a szerződés dátumát, a bérbeadó, a bérlő és a tanúk aláírását.”
„b) a bérbeadó hozzájárulása nélkül a helyiségbe más személyt befogadott, illetve a helyiségben albérleti jogviszonyt létesített.”
10. § Az Ut. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
32. § (1) Az R. 78. §-a szerinti megállapodásban a bérbeadó költségviselést csak akkor vállalhat, ha a munkák elvégzéséhez gazdálkodási érdeke fűződik. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a helyi lakóházkezelő szerv készíti elő és küldi meg a bérbeadónak.” 11. § (1) Az Ut. 39. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az elidegenítési javaslatot a „lakóépület elidegenítési adatlap”-on évente március 15-ig lehet előterjeszteni a területi lakásgazdálkodási szervhez.”
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl érkező javaslatot, annak érdemi felülvizsgálata mellett, a területi lakásgazdálkodási szerv folyamatosan gyűjti és a következő évben terjeszti elő döntésre. (5) A helyi lakóházkezelő szerv közreműködik a lakóépület (lakás) elidegenítésének előkészítésében és ahhoz a szükséges adatokat és okmányokat igény szerint, illetve a jogszabályban megállapított előterjesztési határidőre tekintettel szolgáltatja a helyi lakásgazdálkodási szervnek.”
„(5) Az általa összehívott lakógyűlésen (előközgyűlésen) a megbízott tájékoztatni köteles a leendő tulajdonostársakat a társasházzá alakítás feltételeiről, módjáról, továbbá jegyzőkönyvet kell készítenie a lakóközösség tagjainak többségi javaslatairól, illetőleg állásfoglalásairól.”
„(1) A pályázatot elbíráló bizottság tagjait és a tagok közül az elnököt a területi lakásgazdálkodási szerv vezetője jelöli ki.”
„(5) A birtokba adáson a HM, mint vagyonkezelő képviselőjének is részt kell venni. A vagyonkezelői képviseletről a területi lakásgazdálkodási szerv köteles gondoskodni.”
55/A. § A társasház alapító okiratnak tartalmaznia kell a HM vagyonkezelésében lévő közműrendszerekről történő szolgáltatás igénybevételének rendjét.” 56/A. § (1) Ha a leendő társasházi tulajdonostársak és az elidegenítés lebonyolításával megbízott szerv az R. 132. §-ának (1) bekezdése szerinti megállapodásában a házfelügyelői lakás kiürítéséről egyeztek meg, arról és a teljesítés határidejéről a megbízott haladéktalanul értesíteni köteles a helyi lakóházkezelő szervet, valamint a helyi lakásgazdálkodási szervet. „(1) Ha az állami tulajdonú lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a helyi lakásgazdálkodási szerv a hozzájárulást megadja, a megkötött megállapodás egy példányát a lakóházkezelő szervnek át kell adni.”
„(3) A szálló kezelését és üzemeltetését a szálló helye szerint illetékes helyi lakóházkezelő szerv látja el.”
„(5) A szálló üzemeltetéséhez és használatához szükséges, az elhelyezési ellátás körébe nem tartozó szakanyagokkal történő ellátás rendjét a szakanyag nem szerint illetékes honvédelmi szerv vezetője köteles meghatározni.”
„c) kezdeményezi az állami tulajdonú HM rendelkezésű (vagyonkezelésű) lakóépület (lakás) és a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítését.”
20. § Az Ut. 89. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és kiegészül a következő j–-l) pontokkal:
„f) a bérlő és a bérbeadó között létrejött megállapodás szerint figyelemmel kíséri a lakás korszerűsítését, illetve a több lakást szolgáló berendezés létesítését és a munkák elvégzését jegyzőkönyvben rögzíti.”
„j) kiválasztja a lakóépületben lévő, illetve a lakóépülethez tartozó nem lakás célú helyiség bérlőjét,
k) vezeti a jogszabályban és intézkedésben, illetve a szolgáltatási szerződésben meghatározott nyilvántartásokat,
l) együttműködik a lakásellátás helyi és központi szerveivel, részükre adatokat gyűjt és szolgáltat.”
21. § Az Ut. 90. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és kiegészül a következő ö)–q) pontokkal:
„b) elbírálja az egyszeri pénzbeli támogatásra és a munkáltatói kölcsön támogatásra benyújtott kérelmeket, gondoskodik azok nyilvántartásáról és kifizetéséről,”
„ö) engedélyezi az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás komfortfokozatot is növelő korszerűsítési költségeinek a bérbeadó általi átvállalását,
p) megállapodást köt a lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiség bérbeadására,
q) megtéríti a szövetkezeti és a társasházban lévő HM vagyonkezelésű állami tulajdont jogszabály, illetőleg a társasházközösség határozata alapján terhelő (közös) költségeket.”
22. § Az Ut. 96. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(A területi lakásgazdálkodási szerv nyilvántartást vezet:)
„i) a lakóépülethez tartozó nem lakás célú helyiségek bérleti szerződéseiről.”
23. § Az Ut. 98. §-ának b)–d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az R. és ezen utasítás alkalmazásában)
„b) a területi lakásgazdálkodási szerv az MH Elhelyezési Központ,
c) a terület lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége az MH Elhelyezési Központ Területi Lakásgazdálkodási Osztály,
d) a területi lakásgazdálkodási szerv lakásgazdálkodási egysége (budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv) az MH Elhelyezési Központ Budapesti Lakásügyi Osztály,”
„(2) Ahol ezen utasítás a HM kezelői jogáról rendelkezik, azt a HM vagyonkezelői jogaként kell érteni.”
(2) Az (1) bekezdés szerinti képviselet ellátásával a Szolgáltató is megbízható.”
25. § Ezen utasítás hatályba lépésekor már munkakörhöz kötött lakásként nyilvántartott lakás munkaköri jellegének a 2/A. §-a szerinti elismerését kezdeményezni nem kell.
26. § A helyi lakóházkezelési feladatok Szolgáltatóval történő ellátásának pénzforgalmát, a megbízó honvédelmi szerv és a szolgáltató közötti elszámolás rendjét az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerv vezetőjének egyetértésével a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szerv vezetője határozza meg.
27. § Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az Ut. 13. §-a, az Ut. 15. §-ának (3) bekezdése, az Ut. 16. §-a, az Ut. 17. §-ának (3) bekezdése, az Ut. 34. §-a, az Ut. 89. §-ának g) pontja, az Ut. 91. § (1) bekezdésének első mondatából a „továbbszolgáló” szövegrész, az Ut. 98. §-ának e) pontja, továbbá a Magyar Honvédség átalakításával érintett állomány egyes járandóságairól szóló 66/1995. (HK 1/1996.) HM utasítás 9. §-a a hatályát veszti.
Dr. Szabó János s. k.,
honvédelmi miniszter
