PK BH 2000/9
PK BH 2000/9
2000.01.01.
A szerződés természetére is tekintettel kell elbírálni azt, hogy a jogosult érdekmúlásra hivatkozással elállhat-e a szerződéstől. A bizonyítás az érdekmúlás tekintetében a jogosultat terheli [Ptk. 300. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes kártérítés megfizetése iránt előterjesztett kereseti kérelmét elutasította. Tényként megállapította, hogy a peres felek 1993. december 23-án mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek, ennek alapján az alperes köteles volt a felperes részére tejet szállítani. A szerződés rögzítette a felperes fizetési kötelezettségeit, többek között azt, hogy a tárgyhó 15-ig 3 millió forint előleget köteles minden hónapban az alperes részére megfizetni. Az alperes 1994. május 31-ig a szerződésben foglalt kötelezettségét teljesítette, a felperes a fizetéssel május kivételével minden hónapban különböző mértékben késedelembe esett, az előlegfizetési kötelezettségének március és április hónapokban egyáltalán nem tett eleget. Az alperes 1994. május 31-én a szerződést azonnali hatállyal felmondta.
A felperes módosított kereseti kérelmében 3 975 124 forint kártérítés és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy a felperes késedelmes fizetése miatt érdekmúlás történt, ezért az elállása jogszerű volt.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a Ptk. 300. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással az alperes elállását jogszerűnek minősítette. Szakértői vélemény alapján állapította meg, hogy a felperes rendszeresen fizetési késedelembe esett. Az a tény, hogy a felmondás időpontjában nem állt fenn aktuális fizetési késedelem, a korábbi szerződésszegéseit nem teszi meg nem történtté.
A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta. Az ítélet indokolásában azt hangsúlyozta, hogy a tartós jogviszonyokban a felek szerződéses teljesítését a teljesítés folyamatában kell vizsgálni, és nem vonható le megalapozott jogkövetkeztetés egy kiragadott időpontból. Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a felperes szerződésszegő késedelmes magatartását megállapítva az alperes elállását jogszerűnek minősítette.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, ebben a határozat megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert a Ptk. 300. §-a szerinti elállásnak az adott esetben nem volt helye. Hivatkozott a fellebbezésben foglaltakra és azt kiegészítette a Ptk. kommentárnak a késedelem megszűnésére vonatkozó magyarázatával, valamint a Legfelsőbb Bíróság GK 16. számú kollégiumi állásfoglalásának c) pontjában foglaltakkal. A kötelezett teljesítésével a késedelem megszűnik, ebben az esetben a késedelem következményei csak a lejárat és a teljesítés közötti időre alkalmazhatók. A késedelem miatt bekövetkezett érdekmúlásra alapítottan elállási jogot csak a szolgáltatás átadás-átvételéig lehet gyakorolni. Az igaz, hogy a korábbi hónapokban a tej ellenértékét a felperes több esetben késedelmesen fizette ki, de az alperes ezen összegeket átvette. Szerinte az alperes érdekmúlását nem bizonyította. Miután a felmondás időpontjában a felperesnek késedelme nem állt fent, ezért az alperes elállása jogszerűtlen.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során azt vizsgálta, hogy az eljárt bíróságok megsértették-e a Ptk. 300. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. A fenti jogszabály kimondja, hogy a jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.
A perbeli jogviszonynak az a sajátossága, hogy nem egyszeri szolgáltatásról és ellenszolgáltatásról állapodtak meg a felek, hanem egy rendszeresen visszatérő, kölcsönösen fennálló, folyamatos teljesítésről. Ebből a szempontból kellett megvizsgálni azt is, hogy az alperesnél bekövetkezett-e az érdekmúlás. A Legfelsőbb Bíróság rámutat: az érdekmúlás akkor következik be, ha a szerződés megkötésével elérni kívánt cél a kötelezett késedelme miatt már nem valósítható meg. Nem vitásan az alperes szerződéssel elérni kívánt célja a gazdaságos termelés és értékesítés volt. A szerződésben ütemezett tejmennyiségnek folyamatos szállításához a felperes ütemezett és folyamatos ellenszolgáltatása volt szükséges: az előleg és a számlák időben történő kiegyenlítése.
Az igazságügyi könyvszakértői vélemény szerint 1994. januártól kezdődően több hónapon keresztül kisebb-nagyobb késedelmekkel utalta át a felperes az előleget és gyakran késett a végszámla kiegyenlítésével is. Ilyen körülmények között helyesen állapította meg mindkét eljáró bíróság, hogy az alperes által elérni kívánt szerződési cél a felperes gyakori késedelme miatt nem valósítható meg. Az alperes részéről tapasztalt sorozatos felperesi magatartás indokolttá tette az alperes elállási jogának gyakorlását, és ebből a szempontból az 1994. májusban tanúsított magatartásnak nincs lényeges kihatása. A perbelihez hasonló ismétlődő szolgáltatások esetében a szerződéstől való elállás alapjaként a szerződésszegés ténye akkor is megállapítható, ha éppen az elállás időpontjában késedelem nincsen. A perbeli esetben a szerződésszegés súlyát jelentősen befolyásolta az a körülmény, hogy 1994. március és április hónapokban az előlegátutalás elmaradt, és előfordult 29 napos késedelmes teljesítés is a felperes részéről.
A fent kifejtettek értelmében a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VII. 20.332/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás