BK BH 2000/95
BK BH 2000/95
2000.03.01.
Megvalósítja a csalás bűntettét, ha a terhelt az anyagi helyzetének súlyos megromlása ellenére sikeres üzletemberként állítva be magát - különböző indokokra hivatkozva - olyan nagy összegű kölcsönöket vesz fel, illetőleg olyan nagy értékű árut vásárol hitelre, amely ügylet megkötése időpontjában is tudja, hogy nincs reális lehetősége a kölcsön visszafizetésére, illetőleg a vételár kiegyenlítésére [Btk. 318. § (1) bek.].
A városi bíróság az 1997. május 27-én kelt ítéletével a terheltet üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette; 5 rb. folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntette; 4 rb. üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntette; 11 rb. üzletszerűen, nagyobb kárt okozó csalás bűntette; folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és 2 rb. csalás bűntette miatt 5 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, ugyanakkor a bíróság a terheltet az üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntette és üzletszerűen elkövetett nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt ellene emelt vád alól felmentette.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1997. szeptember 11-én jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú bíróság előbbi ítéletét megváltoztatta: a terheltet bűnösnek mondotta ki magánokirat-hamisítás vétségében is, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt 1993-tól egyéni vállalkozóként kereskedelmi tevékenységet folytatott, majd több kft.-t és bt.-t is alapított. Ezek a társaságok hosszabb-rövidebb ideig működtek.
A terheltnek a vállalkozói tevékenységéből 1993-ban 135 000 forint vesztesége, 1994-ben kb. 300 000 forint nyeresége, majd 1995-ben kb. 5 millió forint nyeresége származott.
Ezzel szemben a terheltnek az APEH-hel szemben fennálló tartozása 1 133 000 forint, míg az Egészségbiztosítási Pénztárral szemben fennálló tartozása 1996. április 3-ig 164 376 forint volt.
Az előbbiekre tekintettel, de attól függetlenül is, a terhelt anyagi helyzete 1994. év végére jelentősen megromlott. Ennek ellenére 1995. év elejétől 1996. márciusig nagy összegű hiteleket és kölcsönöket vett fel annak tudatában, hogy azok visszafizetésére nincs reális lehetősége. A kölcsönök nagyobb részben pénzkölcsönök voltak. Azok felvételénél a terhelt gépkocsi javítására, áruvásárlásra, irodaház-vásárlásra, és áfa-visszafizetésre hivatkozott. Ezt meghaladóan a terhelt hitelre is vásárolt árut, amelyet értékesített, az áru ellenértékét azonban nem fizette meg.
A felvett kölcsönök és hitelek együttes összege a jelzett időben több mint 25 millió forint volt. Ebből a terhelt összesen kb. 2 millió forintot fizetett vissza. A terhelt a felvett kölcsönök egy részét korábbi kölcsöneinek a visszafizetésére használta fel, más részét pedig játékautomatákon eljátszotta.
Az előbbieket meghaladóan a terhelt 1994 októberében bérbe vett, illetve üzemeltetésre átvett egy festékboltot is, annak 5 millió forintot meghaladó értékű árukészlet ki nem fizetett része az átadó kft. tulajdona. A terhelt az árukészletet értékesítette, az 1 239 000 forintot azonban az átadónak fizette ki.
Az előbbi jogerős határozatok ellen a terhelt és a védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Indítványukban arra hivatkoztak, hogy a bíróságok - megsértve a büntető anyagi jog szabályait - törvénysértően minősítették a terhelt cselekményeit, és törvénysértő büntetést szabtak ki a terhelttel szemben. Az indítvány indoklásául előadták, hogy a terhelt esetében kétséget kizáróan nem állapítható meg a csalási, károkozási szándék és a jogtalan haszonszerzési törekvés. A terheltnek ugyanis szándékában állt a kölcsönök visszafizetése, ebben csak üzleti nehézségei akadályozták meg, esetenként ugyanis az átlagost meghaladó üzleti kockázatot vállalt. Ezt meghaladóan arra hivatkoztak, hogy a bíróságok tévesen értékelték a terhelt cselekményeinek a tárgyi súlyát, társadalomra veszélyességét, valamint az enyhítő és súlyosító körülményeket, így eltúlzottan, törvénysértően súlyos büntetést szabtak ki a terhelttel szemben.
A legfőbb ügyész a megtámadott jogerős bírósági határozatok hatályban fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a Be. 284. §-ának (1) bekezdése, valamint a 284/A. §-ának (2) bekezdése kimerítően felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján a jogerős bírósági határozatok felülvizsgálatának helye van, ezeknek az okoknak a bővítésére törvényes lehetőség nincsen. A tényállás felderítetlen, téves vagy hiányos volta, tehát a jogerős ítélet megalapozatlansága a felülvizsgálatot lehetővé tevő okként a törvényi felsorolásban nem szerepel. Ilyen okokból tehát felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem kerülhet sor. Mindezekből pedig következik, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatokban megállapított ítéleti tényállás az irányadó, az nem támadható.
A Btk. 318. §-ának (1) bekezdésében meghatározott csalás bűncselekményét az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Az adott esetben a bíróságok - a fentiekből is kitűnően - tényként állapították meg, hogy a terhelt anyagi helyzete az 1994-es év végére megromlott, ennek ellenére - sikeres üzletembernek állítva be magát - különböző indokokra hivatkozással nagy összegű kölcsönöket vett fel, és hitelre árukat is vásárolt. Tisztában volt azzal, hogy anyagi helyzete a visszafizetést nem teszi lehetővé. Következésképpen a terhelt jogtalan haszonszerzés végett a hitelezőit tévedésbe ejtette, és ezzel kárt okozott, mivel a hiteleket túlnyomó többségükben nem fizette vissza. Az előbbi következtetés helyességét támasztja alá egyébként az a tény is, hogy a terhelt a felvett kölcsönöket túlnyomórészt nem a kölcsönök felvételekor megjelölt célokra, hanem korábbi kölcsöneinek a visszafizetésére használta fel, illetve játékautomatákon eljátszotta.
Annak a körülménynek, hogy egyes hitelek, kölcsönök visszafizetési határideje az eljárás megindulásakor még nem járt le, a bűncselekmény megállapítása szempontjából nincs jelentősége. A törvényi tényállási elemek megvalósításával ugyanis a bűncselekmény elkövetése befejeződik. Az esetleges utólagos fizetés csupán kárenyhítésként értékelhető, s mint ilyen, legfeljebb a büntetés kiszabása körében kerülhet értékelésre.
Mindezekből következően tehát nem tévedtek az ügyben jogerős határozatot hozó bíróságok, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét a csalás bűncselekményeiben is megállapították.
Helyes a terhelt cselekményeinek a Btk. 137. §-a 9. pontjában írtak szerint üzletszerűen elkövetettként és egyes cselekmények esetében a Btk. 12. §-ának (2) bekezdése szerint folytatólagosan elkövetettként értékelése is. A tényállásból következően ugyanis a terhelt ugyanolyan, illetve hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekedett, és egyes cselekményeit azonos sértett sérelmére, viszonylag rövid időközökben, többször valósította meg.
Az egyes csalási cselekmények minősítése - az értékhatárokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - szintén törvényes. Az ügyben eljárt bíróságok tehát nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítása és a cselekményeinek a minősítése során.
A terhelt legsúlyosabb cselekményeinek, a Btk. 317. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettének a törvényi büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, a bíróságok a terhelttel szemben a büntetést e büntetési tételkeretben szabták ki. A Be. 284. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig nincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki. Az adott esetben tehát a felülvizsgálati eljárásban a terhelttel szemben kiszabott büntetés törvényességének a felülvizsgálatára nem kerülhet sor.
Mindezekből következően tehát a Legfelsőbb Bíróság a terhelt és védője felülvizsgálati indítványát nem találta alaposnak, ezért a megtámadott jogerős ügydöntő határozatokat hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. I. 2301/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás