1114/B/2001. AB határozat
1114/B/2001. AB határozat*
2006.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságának utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a 196/1992. (III. 12.) Főv. Kgy. h., az 587/1994. (V. 26.) Főv. Kgy. h. és a 602–606/1994. (VI. 9.) Főv. Kgy. határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló 980/1996. (VI. 27.) Főv. Kgy. határozat alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
1. Az indítványozók a 196/1992. (III. 12.) Főv. Kgy. h., az 587/1994. (V. 26.) Főv. Kgy. h. és a 602–606/1994. (VI. 9.) Főv. Kgy. határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló 980/1996. (VI. 27.) Főv. Kgy. határozat (a továbbiakban: Főv. Kgyh.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezték. Az indítványban kifejtett álláspont szerint az 587/1994. (V. 26.) és a 604/1994. (VI. 9.) Főv. Kgy. határozatok hatályon kívül helyezésével a közgyűlés csökkentette a környezet védelmének jogszabályokkal biztosított szintjét, és ezzel megsértette az Alkotmány 18. §-át, valamint 70/D. §-át.
Az 587/1994. (V. 26.) és a 604/1994. (VI. 9.) Főv. Kgy. határozatok a zöldterületek védelme érdekében megfelelő csereterület biztosításának feltételéhez kötötték a főváros területén található közparkok és erdők övezeti besorolásának megváltoztatását. Az indítványozók érvelése szerint e határozatok hatályon kívül helyezése megkönnyítette a zöldterületek átsorolását, beépítését, felszámolását, s ezzel sérelmet szenvedett az Alkotmánybíróság által a 28/1994. (V. 20.) AB határozatban a környezethez való joggal kapcsolatban megállapított azon alkotmányos követelmény, mely szerint az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét csak akkor csökkentheti, ha ez más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen.
Az Alkotmánybíróság eljárása során megkereste a fővárosi önkormányzat főpolgármesterét és a környezetvédelmi és vízügyi minisztert.
2. Az eljárása során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Főv. Kgyh. elfogadását az indokolta, hogy a közgyűlés időközben megalkotta a főváros általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a részletes rendezési tervek összhangjához szükséges követelményekről szóló – azóta már hatályát vesztett – 46/1996. (VII. 22.) Főv. Kgy. rendeletét, amelynek 6. §-a szabályozta az általános rendezési terv módosításának eljárását, e körben rendeleti szabályozást nyertek a korábbi közgyűlési határozatokba foglalt előírások. A Főv. Kgyh. elfogadását követően rövid időn belül megváltozott a településrendezési jog egész szabályrendszere. Az Országgyűlés megalkotta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Ét.), amelynek felhatalmazása alapján a Kormány elfogadta az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet. Az új településrendezési követelmények alapján megváltoztak a főváros területére korábban elkészített településrendezési tervek, építési szabályzatok is. A Fővárosi Közgyűlés a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendeletével új Fővárosi Szabályozási Kerettervet fogadott el, a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendeletével új Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatot alkotott, és 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendeletével új szabályokat állapított meg a Budapest Településszerkezeti Terve, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), illetve a Kerületi Szabályozási Tervek (KSZT), Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok (KVSZ) összhangjához szükséges követelményekről. Ezek a jogszabályok elfogadásuk óta is már több alkalommal módosultak.
Legutóbb az Országgyűlés elfogadta a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényt (a továbbiakban: BATT).
Az új szabályozás új alapokra helyezte a településrendezés – és ennek keretében a zöldterületek védelmének – szabályozását. Az alapjaiban megváltozott jogi környezetben a Főv. Kgyh.-nak az Alkotmány 18. §-ában és 70/D. §-ában szabályozott egészséges környezethez való jog érvényesülésére a korábbi szabályozás alapján elfogadott közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése által gyakorolt – és az indítványozók által állított – hatása nem értékelhető. Az Főv. Kgyh. elfogadását követően megalkotott, a fővárost, illetőleg a fővárost is érintő terület- és településrendezési jogszabályok mindegyike – a korábbi szabályozásnál szélesebb körben – tartalmaz olyan szabályokat, amelyeknek célja a zöldterületek védelme, a zöldterületek növelése, illetve csökkentésének korlátozása. [Pl.: a BATT 6. § (2) bekezdése kimondja, hogy az egyes településeken az erdőterület nagysága a település közigazgatási területére vetítve összességében nem csökkenhet.] Ebben az új szabályozási környezetben, a jogi eszközrendszer, a viszonyítási alapok megváltozása miatt, nem bizonyítható, hogy a Főv. Kgyh. által hatályon kívül helyezett szabályok hiánya ténylegesen a környezetvédelem jog által biztosított szintjének csökkenését eredményezi.
Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Főv. Kgyh. alkotmányellenessége nem állapítható meg, ezért a megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2006. május 2.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás