PK BH 2001/112
PK BH 2001/112
2001.03.01.
Kárpótlási jegyért vásárolt termőföld tulajdonjogát a kárpótlásra jogosult elidegenítheti [1991. évi XXV. tv. (Kpt.) 21. § (1) bek.; Ptk. 112. § (1) bek., 200. § (2) bek., 208. § (3) bek.; Legf. Bír. XXV. számú PED].
A felek 1993. szeptember 21-én előszerződést kötöttek, amelyben a kárpótlásra jogosult alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy 105 000 forint értékű kárpótlási jegyért vásárolt termőföld-tulajdonjogát az árverést követő egy héten belül megkötendő adásvételi szerződéssel átruházza a felperesre 105 000 forint vételár ellenében. Az alperes egyidejűleg meghatalmazta a felperest, hogy az árverésen a képviseletében eljárva 105 000 forint értékű kárpótlási jegyért termőföldet szerezzen; hasonló tartalmú meghatalmazást adott a felperesnek az előszerződéssel nem érintett további 50 000 forint értékű kárpótlási jegyének felhasználására is.
Az 1994. május 28-án tartott árverésen az alperes képviseletében a felperes megvásárolta a cs.-i 040/12. hrsz.-ú 6450 m2 területű, 27,99 AK tiszta jövedelmű, valamint a cs.-i 0104/46. hrsz.-ú 13 ha 7140 m2 területű, 235,14 AK tiszta jövedelmű földingatlanokat.
Az előszerződésben meghatározott vételárat a felperes megfizette, az adásvételi szerződés megkötésétől azonban az alperes elzárkózott.
A felperes többször módosított keresetében kérte, hogy az előszerződés alapján a bíróság a cs.-i 040/12. hrsz.-ú ingatlanra 14 000 forint vételár, a cs.-i 0104/46. hrsz.-ú ingatlanból kialakítandó 8 ha 6412 m2 területű 148,33 AK tiszta jövedelmű ingatlanra 89 000 forint vételár mellett hozza létre az adásvételi szerződést. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint az előszerződés tárgya olyan földingatlan volt, amelynek megszerzése az 1991. évi XXV. törvény (Kpt.) 21. §-ának (1) bekezdése értelmében csak az alanyi jogon kárpótlásra jogosult számára volt biztosított. A felek megállapodása e törvényi rendelkezés megkerülését célozta, ezért az előszerződés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis; annak alapján tehát az adásvételi szerződést a bíróság nem hozhatja létre.
A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése és a keresetének helyt adó döntés hozatala végett – a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy a kárpótlási árverésen megszerzett föld tulajdonjogának átruházását jogszabály nem korlátozza, ennél fogva tévesen vont le következtetést jogerős ítéletében a bíróság a jogügylet érvénytelenségére.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Helytállóan fejtette ki jogerős ítéletében a bíróság, hogy a Kpt. 21. §-ának (1) bekezdése alapján termőföld tulajdonjogát kárpótlási jegy ellenében csak a jogszabály alapján kárpótlásra jogosultak szerezhetik meg. Az ily módon megszerzett földekkel azonban a kárpótlásra jogosult – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Ptk. 112. §-ának (1) bekezdése értelmében szabadon rendelkezhet, így annak sincs akadálya, hogy az árverésen általa megvásárolt föld elidegenítésére irányuló előszerződést kössön. Tévedett tehát a bíróság, amikor jogerős ítéletében az ilyen tartalmú előszerződést semmisnek tekintette.
A Legfelsőbb Bíróság XXV. számú Polgári Elvi Döntése talaján kialakult bírói gyakorlat értelmében ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességéhez – egyebek mellett – elegendő, ha a jogügylet tárgya az írásba foglalt szerződés tartalma alapján azonosítható. A perbeli előszerződésben a felek a kárpótlási jegyek felhasználásával megszerzett földingatlanok adásvételére vállaltak kötelezettséget, így további eljárása során a bíróságnak – minthogy az előszerződéssel érintett és az alperes tulajdonában maradó földek elkülönítése a vásárláskor nem történt meg – az alperes egyéb perbeli védekezése mellett azt is vizsgálnia kell, hogy az adásvételi szerződés tárgya a felek ügyleti akaratát is figyelembe véve a Ptk. 208. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával meghatározható, s ehhez képest az adásvételi szerződés létrehozható-e.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával mind a jogerős ítéletet, mind az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. VI. 23.561/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás