1170/E/2001. AB határozat
1170/E/2001. AB határozat*
2003.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros Közgyűlésének az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés legmagasabb hatósági díjának Budapest főváros közigazgatási területén történő megállapításáról, továbbá a díjalkalmazás feltételeiről szóló 4/1995. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelete mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó első beadványában az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) (utólagos normakontroll) és e) (mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség) pontjaira hivatkozva kérte Budapest Főváros Közgyűlésének az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés legmagasabb hatósági díjának Budapest főváros közigazgatási területén történő megállapításáról, továbbá a díjalkalmazás feltételeiről szóló 4/1995. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgy. r.) alkotmányossági vizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság hiánypótlásra vonatkozó felhívására (az indítványozó ugyanis nem jelölte meg azt, hogy a jogalkotó mely jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget) az indítványozó a kiegészítő indítványában már csak az Abtv. 1. § e) pontja szerinti, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése tárgyában kérte az Alkotmánybíróság döntését, az 1. § b) pontja szerinti utólagos normakontroll iránti igényét nem jelölte meg.
A jogalkotói mulasztást az indítványozó abban látta, hogy a Kgy. r.-nek a – Budapest főváros közigazgatási területére vonatkozó – szabályozása nem veszi figyelembe, hogy a saját szennyvízcsatornával rendelkező település (Budakalász) a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. (a továbbiakban: FCsM.) által nyújtott szolgáltatást csak részben veszi igénybe. Konkrétan azt sérelmezte, hogy Budakalász nagyközség érintett lakosai a fővárosiakkal megegyező összegű szolgáltatási díjat fizetnek annak ellenére, hogy a szennyvízelvezetés részben a nagyközségi tulajdonú helyi csatornarendszer igénybevételével történik.
Az indítványozó érvelésének jogi alátámasztásaként utalt arra, hogy – szerinte – a budakalászi szolgáltatási díj megállapításának gyakorlata sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát megkövetelő 201. §-át, emiatt az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének előírásával is ellentétes. Az indítványozó kifejezetten a Kgy. r. alkotmányellenes mulasztásának tulajdonítja azt, hogy Budakalász nagyközség önkormányzata és az FCsM. szolgáltatói együttműködésében a nagyközségi tulajdonú csatornamű szerepét nem kellő súllyal kezelik, ennélfogva a szolgáltatási díjat indokolatlanul magas összegben állapítják meg.
II.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Abtv. 49. § (1) bekezdése kimondja: „Ha az Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.” Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Abtv. 49. § (1) bekezdésének alkalmazására akkor kerülhet sor, ha együttesen fennáll két feltétel: a jogalkotó mulasztása és az ennek folytán előidézett alkotmányellenes helyzet. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.; 1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669.; 35/1999. (XI. 26.) AB határozat, ABH 1999, 310, 317, 6/2001. (III. 14.) AB határozat, ABH 2001, 93, 103.]
Az Alkotmánybíróság nemcsak akkor állapít meg alkotmányellenes mulasztást, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen jogszabály nincs, hanem akkor is, ha az adott kérdésben van ugyan szabályozás, de az Alkotmány által megkívánt jogszabályi rendelkezés hiányzik. Az Alkotmánybíróság már több határozatában hangsúlyozta, hogy abban az esetben is sor kerülhet alkotmányellenes mulasztás megállapítására, ha a jogalkotó az Alkotmányból, illetve egyéb jogszabályból származó jogalkotói feladatát teljesítette, ennek során azonban olyan szabályozási hiányosságok következtek be, amelyek alkotmányellenes helyzetet idéztek elő. [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138.; 22/1999. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1999, 176, 196, 201.]
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 11. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat rendeletének hatálya az önkormányzat illetékességének területére terjed ki. Már a Kgy. r. címe is kihangsúlyozza, az 1. § (1) bekezdése pedig egyértelműen kimondja, hogy a szolgáltató által alkalmazható legmagasabb hatósági díjtételeket Budapest főváros közigazgatási területén állapítja meg. A Kgy. r. egyetlen rendelkezése sem tartalmaz előírást a szennyvíz szolgáltatási díj Budakalász közigazgatási területére kiterjedő megállapítására, ilyet a Jat. 11. § (2) bekezdése értelmében nem is tartalmazhatna.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kgy. r. mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet nem valósított meg azáltal, hogy a részben budakalászi önkormányzati tulajdonú közmű útján biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és szennyvízkezelés legmagasabb díját, valamint a kedvezményeket nem szabályozta az illetékességi területén kívüli területre, mert ilyen tartalmú szabályozás nem tartozik a feladatkörébe, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2003. február 26.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás