• Tartalom

2001. évi CXX. törvény

2001. évi CXX. törvény

a tőkepiacról1

2012.10.28.

A tőkepiac fejlődésének, nemzetközi versenyképessége javulásának elősegítése, átlátható működésének biztosítása, a tőkepiaci szereplők szabályozásának fejlesztése, a befektetések biztonságának növelése, a befektetők védelme és a tőkepiac hatékony felügyeletének ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §2 Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a)3 a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén történő forgalomba hozatalára, valamint magyar kibocsátó által – ide nem értve a magyar államot – az Európai Unió területén történő nyilvános forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén működő tőzsdére történő bevezetésére,

b)4 a Magyarország területén székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre,

c)–e)5

f)6 a Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységére,

g)7 a Magyarország területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra,

h) a Befektető-védelmi Alapra, illetőleg az Alap által nyújtott biztosításra,

i) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre,

j) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére,

k) befektetési vállalkozásnak nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozással, illetőleg pénzügyi holdingtársasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holdingtársaságra,

l) befektetési vállalkozásnak nem minősülő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozással, illetőleg vegyes pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes pénzügyi holding társaságra,

m)8 a Magyarország területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy vagy szervezet által készített, illetve terjesztett befektetési ajánlásra,

n)9 a Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre, valamint a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kockázati tőkealapok, illetve kockázati tőkealap-kezelők alapítására, létrehozatalára, működésére és felügyeletére,

o)10 a Magyarország területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő külföldön alapított fióktelepe által végzett kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre,

p)11 a Magyarország területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő határon át történő szolgáltatás nyújtására,

q)12 Magyarország területén a befektetési vállalkozás, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.

2. §13 Nem tartozik a törvény hatálya alá

a) a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala, és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala,

b) az a pénzügyi holdingtársaság, amelynek leányvállalatai között van hitelintézet.

3. §14 (1)15 Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307–310. §, a 355–357. §, fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél tekintetében a 355–357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 342. §, 355–357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) A Hatodik részt nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket devizatartalék-kezelés, monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája következtében hajt végre az állam, az MNB, az ÁKK Zrt., a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított szerv, illetve a képviseletükben eljáró bármely személy.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1)16 E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

1. adagolt kibocsátás: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos,

2. ajánlattevő:

a) e törvény IV., LIII. és LVI. fejezetei alkalmazásában az a személy, aki/amely a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapírt nyilvános értékesítésre felajánlja,

b) e törvény VII. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz,

3. allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, amely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről,

4. anyavállalat:

a)17 a b) pontban meghatározott kivétellel az Szmt.-ben meghatározott fogalom,

b) a XIX/A. és XIX/B. Fejezet alkalmazásában minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,

5. aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek,

6. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

7.18 áru: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, vagy dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, ide nem értve a pénzügyi eszközt,

8. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás,

9. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé,

10.19 befektetési alap: Batv.-ben meghatározott fogalom,

11.20

12.21 befektetési alapkezelő: Batv.-ben meghatározott fogalom,

13–14.22

15.23 befektetési jegy: Batv.-ben meghatározott fogalom,

16.24

17. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás,

18. befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,

19. befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben meghatározott vállalkozás,

20. befektető: az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja,

21.25 minősített befolyás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom.

22.26 befolyásszerzés: a céltársaság szavazati jogot megtestesítő részvényének, illetőleg szavazati jognak a megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények – így különösen jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése – következtében, illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttműködésének eredményeképpen jön létre,

23. biztosító: a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 10. pontja szerinti biztosító, a XIX/B. Fejezet alkalmazásában biztosítónak tekintendő a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 23. pontja szerinti harmadik országbeli biztosító is,

24. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding társaság,

25. céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános ajánlattételi eljárás tárgyát képezik,

26. csereügylet: az Szmt. szerinti swap ügylet,

27. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

28. deltatényező: az opció alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, áru vagy deviza árfolyamának (árának) egy pénzegységnyi változása hatására az opció értékében bekövetkező változást jelző mutatószám,

29. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség,

30. devizabelföldi:

a)27 az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet,

b)28 a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót) is,

c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot,

e) a külföldön lévő külképviselet,

31. devizakülföldi:

a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,

b) a vállalkozás és a szervezet – jogi formájától függetlenül –, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,

c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,

d) a vámszabadterületi társaság,

e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik,

32. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,

33. egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata,

34. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

35. ellenőrzött társaság: a Gt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

36. elszámolási rendszer: pénz- és értékpapír-átutalások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, pozícióvezetésre vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,

37. elszámolóház: a tőzsdén és tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő szakosított hitelintézet,

38. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik,

39. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik,

40. érintett felügyeleti hatóság:

a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti hatóság, vagy

b) a 18l/S. § szerinti koordinátor, vagy

c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentős,

41. érintett személy: minden olyan személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében befektetési ajánlást készít vagy terjeszt,

42. értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz,

43. értékpapírkód: az értékpapír sorozat azonosítására szolgáló ISIN azonosító,

44. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,

45. értékpapír-sorozat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége,

46. értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás,

47.29

48. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,

49.30

50. forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás,

51. forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet,

52. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik,

53. független pénzügyi szakértő: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkező személlyel,

54. garanciaalap: tőkepiaci ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház által kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,

55. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak,

56. hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a – kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával – súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration),

57. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti,

58. hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,

59.31

60. intézményi befektető:

a)32 a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,

61. ISIN azonosító: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja,

62. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez,

63. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,

64. jegyzett tőke: az Szmt.-ben meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke,

65.33 kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik,

66. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve zártvégű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást követő nyilvános értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó, illetve az alapkezelő a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó, illetve az alapkezelő meghatározza a kibocsátás egyedi adatait,

67. kibocsátó: az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,

68. kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, az elszámolóház, a központi értéktár, a központi szerződő fél vagy egy harmadik személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végző olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tőzsde, az elszámolóház, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne,

69.34 kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amely utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:

a) az összes foglalkoztatotti létszáma kettőszázötven főnél kevesebb,

b) mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,

c) éves árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,

70. klíring: a fizetési megbízásokra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolására – ide nem értve a Hpt. szerinti elszámolásforgalmi ügyletet –, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven),

71. kockázati tőkealap: kockázati tőkealap-jegy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a kockázati tőkealap-kezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel,

72. kockázati tőkealap-kezelő: kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, illetve fióktelep,

73. kockázati tőkealap-kezelési tevékenység: a kockázati tőkealap-kezelő által a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kockázati tőkealap kialakítása és a kockázati tőkealap vagyonának a kockázati tőkealap-kezelő döntése alapján a kockázati tőkealap alapkezelési szabályzatában meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kezelése, befektetése,

74. kockázati tőkealap-jegy: a kockázati tőkealap nevében (javára és terhére) – e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel – sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír,

75. konszolidált beszámoló: az Szmt. szerint meghatározott beszámoló,

76.35 kollektív befektetési értékpapír: a Batv.-ben meghatározott fogalom,

77.36 kollektív befektetési forma: a Batv.-ben meghatározott fogalom,

78.37 közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott személy és az élettárs,

79. központi értékpapír-nyilvántartás: a központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás,

80. központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás,

81.38 központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott rendszer,

82.39 központi szerződő fél: tőzsdei, tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet és törvényben meghatározott szervezett piacon kötött ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás végzésére jogosult gazdasági társaság,

83. központi szerződő fél tevékenység: az elszámolóház, illetve a központi szerződő fél által a tőzsdeügylet és a tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás,

84. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni,

85. közvetlen befektetési ajánlás: olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz kifejezett javaslatot,

86. külföldi befektetési vállalkozás: a székhely állam jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően a Bszt. 5. §-ában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységnek és kiegészítő szolgáltatásnak megfeleltethető tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű vállalkozás,

87. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,

88. letéti őrzés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,

89. letétkezelés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,

90. likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét,

91. másodlagos értékpapír: letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító, sorozatban kibocsátott, névre szóló, átruházható értékpapír,

92.40 minősített befektető: a Bszt. 48–51. §-a szerint szakmai ügyfélnek vagy elfogadható partnernek tekintett befektető;

93.41

94.42 nyilvános ajánlattétel, nyilvános értékesítésre történő felajánlás: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,

95. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala,

96. nyilvános vételi ajánlat (vételi ajánlat): olyan, a céltársaság részvényeseihez szóló, a céltársaság részvényei vagy azok egy részének megszerzésére tett (nem a céltársaságtól származó) nyilvános felhívás, amelynek célja vagy eredménye a céltársaságban való befolyásszerzés, illetőleg a meglévő befolyás mértékének a növelése,

97. nyilvántartott: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

98. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik,

99.43 nyílt végű befektetési alap: a Batv. szerinti befektetési alap,

100. összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes személyek, jogi személyek, illetőleg jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek, akik/amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt,

101. pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek,

102. pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási szolgáltatási ágazat, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság,

103. pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott eszköz,

104. pénzügyi holding társaság: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

105. portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége,

106. portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,

107. pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,

108. referenciaadat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

109.44 referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),

110. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik – ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik –, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő,

111. részesedési viszony: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

112. rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,

113. sorozatban kibocsátott értékpapír: ha jogszabály másként nem rendelkezik, az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír,

114.45 szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek:

a)46 piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer,

b) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében,

c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik,

d) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,

e) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben,

115. szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító,

116. szabályozott információ: az összefoglaló jelentés, a rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó, a befolyásszerzéssel kapcsolatos, továbbá a bennfentes információk,

117.47 származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,

118. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

119. tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít,

120. teljesítés: az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelei, a központi értéktár ügyfelei, valamint a központi szerződő fél ügyfelei egymással szemben – valamint a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett – kötött ügylet esetében a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet ügyfelei és a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet között – fennálló pénzben meghatározott követeléseinek (pozícióinak) kiegyenlítése (átutalása), illetőleg az ügyfelek egymással szemben nem pénzben fennálló követeléseinek teljesítése (szállítása),

121. termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tőzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni,

122.48 tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás,

123. tőzsdei adat: a tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a tőzsde által számított és közzétett indexértékek,

124. tőzsdére bevezetett értékpapír: a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír,

125. tőzsdei kereskedő: a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy,

126. tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru,

127. tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló eljárás,

128. ügyfél: az a személy, aki e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,

129. ügyfélcsoport: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

130.49 ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő által vezetett számla,

131.50 vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,

132. vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival – amelyek között van egy, az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás –, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot,

133. vegyes tevékenységű holding társaság: olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi holding társaságnak és vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő vállalkozás, amelynek legalább egy befektetési vállalkozás leányvállalata van,

134. vezető állású személy:

a) a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,

b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,

135.51

136.52 ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,

a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,

b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,

c) amely esetén a szavazati jogok többségét – a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján – egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy

d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,

137.53 kereskedési nap: minden munkanap, kivéve, amelyet a szabályozott piac előzetesen kereskedési szünnappá nyilvánít,

138.54 konszolidáló felügyeleti hatóság: EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat ellenőrző befolyása alá tartozó befektetési vállalkozás és EU-szintű befektetési vállalkozási anyavállalat összevont alapú felügyeletének gyakorlásáért felelős hatóság,

139.55 szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése: szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése

a) valamennyi szabályozott piacon (kivezetés),

b) az adott szabályozott piacon, feltéve hogy a részvényt más szabályozott piacon forgalmazzák (átvezetés),

140.56 székhely szerinti tagállam: szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy ha a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található,

141.57 kiemelt információ: a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, a felajánlott, illetve a szabályozott piacra bevezetett értékpapír lényeges jellemzőit és kockázatait rendszerezett formában tartalmazó azon információk összessége, amelynek célja, hogy elősegítse a befektető értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát.

(2)58 E törvény alkalmazásában

1. OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,

2. ÁKK Zrt: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

3. MNB: a Magyar Nemzeti Bank,

4. Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,

5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet,

6. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve a Ctv.-ben ilyenként meghatározott szervezet,

7. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,

8. IOSCO: Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions).

(3)59 E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az „Európai Unió”, illetőleg az „Európai Unió tagállama” vagy a „tagállam” kifejezés alatt az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA
ÉS FORGALOMBA HOZATALA

III. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA

Általános rendelkezések

6. § (1) Az értékpapír – a kibocsátó döntése alapján – előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként.

(2) Sorozatban csak névreszóló értékpapírt lehet kibocsátani.

(3) Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és – állampapír kivételével – kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.

(4) A kibocsátó az egy sorozatnak minősülő értékpapíroknak csak azonos névértéken és azonos módon történő előállításáról rendelkezhet.

(5) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb nem rendelkezhet.

A dematerializált értékpapír előállítása

7. § (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.

(2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza:

a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét,

b) a kibocsátásról szóló döntést,

c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,

d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és

e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását.

(3) A dematerializált értékpapír olyan névreszóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapír-számla tartalmazza.

8. § (1)60 Ha a kibocsátó döntése alapján a 7. § (2) bekezdés a), c) és d) pontban szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani.

(2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált.

(3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetőnek történő közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felső határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelőző munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti.

9. § (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával.

(2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapír-számlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapír-számlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.

(3)61 Az értékpapír-számlavezető – a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően – az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges.

(4) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapír-számlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapír-számlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.

Az értékpapír átalakítása

10. § (1)62 Ha a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, az erről szóló döntést követő harminc napon belül a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen, valamint részvény átalakítása esetén a cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír-tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.

(2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítás megkezdésének időpontját és időtartamát, valamint a benyújtás helyét. Az átalakítás időtartama hatvan napnál rövidebb nem lehet, azonban ha valamennyi értékpapírt benyújtották, az hamarabb lezárható.

(3)63 Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt a befektetési vállalkozást, hitelintézetet, amellyel értékpapír-számlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta.

(4)64 Az értékpapírok benyújtásával kapcsolatban a letétkezelő köteles eljárni. Az átalakítás időpontjában a központi értéktárnál letétként elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendők, amennyiben az értékpapír tulajdonosa értékpapír-számlával rendelkezik.

11. § (1) Az átalakítás időpontja a nyomdai úton előállított értékpapír benyújtására megjelölt utolsó napot követő munkanap. A kibocsátó ezen a napon állítja ki a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okiratot.

(2)65 A letétkezelő az értékpapírt az átvételt követően az átalakítás időpontjáig a értékpapír letéti számlán tartja nyilván. Az átalakítás napján a központi értéktár az átvett nyomdai úton előállított értékpapírok ellenében ugyanolyan mennyiségű dematerializált értékpapírt ír jóvá a számlavezető központi értékpapír-számláján. Ezt követően a számlavezető haladéktalanul jóváírja a dematerializált értékpapírt a számlatulajdonos értékpapír-számláján.

(3)66 Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a tulajdonos által be nem nyújtott nyomdai úton előállított értékpapír helyébe lépő dematerializált értékpapírokat a központi értéktár a kibocsátó számára vezetett központi értékpapír-számlán tartja nyilván, azzal, hogy a számlán lévő értékpapírok tulajdonjoga – a 12. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – a nyomdai úton előállított értékpapír utolsó tulajdonosát illeti.

(4)67 Ha a benyújtott értékpapír zárolt alszámlán volt elhelyezve, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a dematerializált értékpapír változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt értékpapír-alszámlán kerüljön jóváírásra.

12. § (1)68 Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa – az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő megjelölésével – az értékpapír lejáratáig, a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat – az átalakítástól számított hat hónapon belül – befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.

(2)69 Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét vagy a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített vagyoni igény elévülésére irányadó szabályok érvényesek.

IV. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍROK FORGALOMBA HOZATALA, SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSE70

13. §71 (1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során:

a) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: a részvény, az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír, valamint bármely olyan értékpapír, amely jogot ad részvény vagy egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír megszerzésére az értékpapír átváltása, vagy a benne megtestesített jog gyakorlása által, feltéve, hogy az értékpapírt a részvény vagy az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír kibocsátója, vagy vele azonos csoportba tartozó személy bocsátotta ki;

b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni minden egyéb, az a) pontba nem tartozó értékpapír esetében.

(2) E fejezet, valamint az 52/A. § rendelkezéseit – a 44–46. §-ban foglalt rendelkezések kivételével – a Bizottság 809/2004/EK rendeletével együtt kell alkalmazni.

14. §72 (1) Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha

a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;

b)73 az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként százötvennél kevesebb személy részére ajánlják fel;

c)74 az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;

d)75 az értékpapír névértéke legalább százezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy

e)76 az összes forgalomba hozott értékpapír uniós szinten számított kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget;

f)77 a részvénytársaság szövetkezet átalakulásával jön létre és a részvényeket kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjainak, üzletrész tulajdonosainak ajánlják fel.

(2) Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha

a) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

b) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;

c)78 az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;

d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;

e)79 az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelő bizottsági tagjának ajánlja fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott piacra már be van vezetve.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott összegek átszámításánál a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

(4)80

15. §81 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. § (1) bekezdésének f) vagy g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha

a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt;

b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;

c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba.

16. §82 Értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja, ideértve azokat az információkat is, amelyek a befektetőkkel személyesen folytatott megbeszélések keretében merültek fel.

17. §83 (1) Értékpapír zártkörű forgalomba hozatalát a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(2)84 Ha valamely értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hoztak forgalomba, a Felügyelet a kibocsátótól vagy az ajánlattevőtől kért rendkívüli adatszolgáltatás keretében ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a 14. §-ban foglaltak szerint zártkörű forgalomba hozatalnak minősült-e.

(3) Semmis az értékpapír adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hozták forgalomba és a forgalomba hozatal nem felelt meg a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek. A befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.

18. §85 Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát.

19. §86

Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala87

20. §88 (1) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni.

(2) A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetésére az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történő felajánlásához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési határozat szükséges.

(4) A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír a nyilvános értékesítésre történő felajánlását, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetését követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.

(5)89 A külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldi nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetésére az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amely ezt követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.

21. §90 (1)91 Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény) köteles közzétenni.

(2)92 Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni:

a) tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala esetén;

b) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén;

c) értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése esetén, ha

ca)93 a szabályozott piacra bevezetendő értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg a ötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és

cb) az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

d) a 22. §-ban meghatározott esetben.

(3) A kibocsátó a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül bejelenti a forgalomba hozatalt a Felügyeletnek. A Felügyelet ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelt-e.

(4)94 Nem kell hirdetményt közzétenni, ha a nyilvános forgalomba hozatalra az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett tájékoztató vagy alaptájékoztató alapján kerül sor, és a tagállamban hirdetmény közzétételét nem követelik meg.

22. §95 (1)96 Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános ajánlattétel esetén, amikor

a) a kibocsátó korábban már forgalomba hozott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények forgalomba hozatala nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

b) az értékpapírt részvénytársaságban történő, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;

c)97 az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;

d)98 a részvénytársaság a részvényeseinek osztalékként olyan azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;

e)99 az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha

ea) a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió területén található, és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak, vagy

eb) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra, Bszt.-ben meghatározott elismert tőzsdére már be van vezetve és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak.

(2) Az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt esetben akkor nincs szükség tájékoztató és hirdetmény közzétételére, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum az érintett befektetők rendelkezésére áll.

(3)100 Az (1) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetők rendelkezésére bocsátani az értékesíteni, illetve juttatni kívánt értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, illetőleg juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információkat.

(4) Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha

a) az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanarra a szabályozott piacra már korábban bevezették, és tizenkét hónapon belül a bevezetendő részvények darabszáma nem haladja meg a korábban a szabályozott piacra bevezetett részvény darabszám tíz százalékát;

b) a részvény a korábban ugyanazon szabályozott piacra bevezetett, azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvény helyébe lép, ha a részvénycsere nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

c) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;

d)101 az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;

e) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket, vagy osztalékként azzal a részvénnyel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik, ha ezeket a részvényeket korábban ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

f)102 az értékpapírt kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak értékesíti, illetőleg juttatja, ha az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

g) valamely értékpapír átváltásából, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásából származó részvény bevezetése esetén, ha az azzal azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

h) az értékpapírt más szabályozott piacra már bevezették, amennyiben

1. az értékpapírt vagy az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt a másik szabályozott piacra már legalább tizennyolc hónapja bevezették;

2. a bevezetés során más tagállam hatályos jogszabályai által előírt tájékoztatót tettek közzé;

3. a forgalomban tartás során fennálló kötelezettségeket teljesítették;

4. a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy a 27. § (1) bekezdésében meghatározott összefoglalót tesz közzé magyar nyelven a 34. §-ban meghatározott módon. Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy a befektető hol tekintheti meg a legutolsó kibocsátási tájékoztatót és a rendszeres tájékoztatási kötelezettség szerint kiadott pénzügyi információt.

(5) A (4) bekezdés c)–d) pontjában foglalt esetben akkor nem kell tájékoztatót közzétenni, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum a befektetők rendelkezésére áll.

(6)103 A (4) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetők rendelkezésére bocsátani a bevezetni kívánt értékpapír fajtájára, darabszámára, valamint a forgalomba hozatal okának és körülményének részleteire vonatkozó információkat.

(7)104 A Felügyelet a (2) és (5) bekezdésben meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségéről külön eljárásban tíz munkanapon belül dönt. Ha a Felügyelet a kérelmet nem bírálja el vagy hiánypótlást nem rendel el, akkor a dokumentum által tartalmazott információkat úgy kell tekinteni, hogy azok a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűek.

23. §105 (1)106 Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha

a) a nyilvános forgalomba hozatal szabályozott piacra történő bevezetéssel történik;

b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;

c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba;

d) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba, vagy

e) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.

(2)107 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajtájú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok is alkalmazhatók.

24. §108 (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési, illetőleg értékpapír számlavezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve központi értéktár – a kibocsátóval történő megállapodás alapján – a saját tulajdonában lévő, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki.

(2) A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:

a) a kibocsátó nevét;

b) az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét;

c) a másodlagos értékpapír értékpapírkódját;

d) a másodlagos értékpapír kiállításának helyét és idejét;

e) a forgalomba hozott teljes sorozat össznévértékét;

f) a forgalomba hozott értékpapírok számát, és

g) nyomdai úton előállított értékpapír esetében a kibocsátó aláírását.

(3) A másodlagos értékpapír forgalomba hozatalának időpontjától annak bevonásáig az elsődleges értékpapír által jog nem gyakorolható.

25. §109 (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha – a 21. §-ban foglalt kivétellel – az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetőleg – a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével – befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság részvényét a működési forma megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozat nélkül ajánlották fel nyilvános értékesítésre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történő bevezetését.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.

26. §110 (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

(2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.

(3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti.

(4) A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A tájékoztató egyetlen összevont dokumentumként is elkészíthető (összevont tájékoztató).

(5)111 Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése céljából készült, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az értékpapírt Magyarországon is be kívánják vezetni szabályozott piacra és a tájékoztatót nem magyar nyelven készítették el.

27. §112 (1)113 Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén, olyan formában és tartalommal kell ismertetni az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait, hogy az a befektetők értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát elősegítse. Az összefoglalót az értékpapírok jellemzőinek összehasonlíthatóságát biztosító, az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt is tartalmazó formátumban kell elkészíteni. Az összefoglalóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy

a) az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;

b) a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;

c) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit; és

d) az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve azt, hogy az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel, vagy nem tartalmazza az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt.

(1a)114 A kiemelt információ tartalmazza:

a) a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges adatokat,

b) az értékpapírral kapcsolatos kockázatok, valamint az értékpapír által megtestesített jogok befektető általi megismeréséhez szükséges információkat,

c) a nyilvános ajánlattétel általános feltételeit, ideértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által felszámított, a befektetőt terhelő díjakat, költségeket,

d) a forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés részleteit,

e) a forgalomba hozatal céljának és a forgalomba hozataltól várható haszon felhasználásának ismertetését.

(2) Ha a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg végleges ajánlati ára a tájékoztatóban nem jeleníthető meg, akkor

a) közzé kell tenni az értékpapír maximális árát, továbbá azokat a szempontokat vagy feltételeket, amelyek alapján meghatározásra kerül a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg a végleges ajánlati ára, vagy

b) biztosítani kell, hogy a befektető az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatát a végleges ajánlati ár, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiség közzétételét követő legalább két munkanapon belül visszavonhassa.

(3) Az értékpapír végleges ajánlati árát, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiségét a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tenni és erről ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a Felügyeletet.

(4) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír – ideértve az opciós utalványt is – kibocsátási program keretében történő forgalomba hozatala, jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala esetén, illetőleg ha a kibocsátó tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal kíván azonos típusú, illetve fajtájú jelzáloglevelet forgalomba hozni, a 26. §-ban meghatározott tájékoztató helyett alaptájékoztatót is készíthet.

(5) Az alaptájékoztató a kibocsátási program egészére, az adagolt kibocsátás keretében történő minden forgalomba hozatal összességére, valamint a tizenkét hónapon belül tervezett több forgalomba hozatalra együttesen vonatkozó összes információt egyetlen dokumentumban tartalmazza.

(6)115 Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja) sem az alaptájékoztató, sem a 32. § szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről a Felügyeletet és a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát tájékoztatja, és a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi.

(7) A Felügyelet engedélyezheti valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását, ha:

a) az információ nyilvánosságra hozatala közérdeket sértene;

b)116 az információ nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a kibocsátó érdekeit és annak elhagyása nem félrevezető a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok megítélése szempontjából;

c) az információ a forgalomba hozatal szempontjából lényegtelen és nem befolyásolja a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy pénzügyi helyzetének megítélését.

(8) Ha valamely jogszabály által megkövetelt információ a kibocsátó tevékenységi körére, vagy az értékpapírra való tekintettel nem értelmezhető, a tájékoztatóban a kibocsátó vagy az értékpapír sajátosságainak megfelelő hasonló információt kell feltüntetni.

28. §117 (1) A tájékoztatóba a szükséges információ hivatkozással is beépíthető. Hivatkozni csak a Felügyelet által jóváhagyott vagy részére bejelentett, korábban vagy a tájékoztatóval egyidejűleg közzétett okiratra lehet. Ha az információ egy része hivatkozással kerül beépítésre a tájékoztatóba, mellékelni kell egy hivatkozási listát az információk egyértelmű azonosíthatósága érdekében.

(2) Az összefoglaló nem tartalmazhat hivatkozást.

29. §118 (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.

(2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

(3)119 Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján – ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is – kivéve, ha

a) az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz, vagy

b) az összefoglaló nem tartalmazza a 27. § (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt.

30. §120 A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.

31. §121 (1)122 A tájékoztató a közzététel Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt – a 32. §-ban foglaltak figyelembevételével – legkésőbb a tájékoztató érvényességének időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni. A tájékoztató érvényességének időszaka alatt az értékpapír forgalmazásához nem szükséges újabb tájékoztató készítése, feltéve, hogy a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor kerül, és a tájékoztató használatához a tájékoztatót készítő személy írásban hozzájárult.

(2)123 Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett alaptájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala, illetőleg tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal történő forgalomba hozatala esetén az alaptájékoztató az összes forgalomba hozatali eljárás lezárásáig hatályos, azzal, hogy az utolsó forgalomba hozatali eljárást tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.

(3)124 A regisztrációs okmány a Felügyelet által történő jóváhagyást követő tizenkét hónapig érvényes.

(4)125 Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendő az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány engedélyezése óta bekövetkezett lényeges változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó megítélését, kivéve, ha a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor került. A külön eljárás keretében engedélyezett értékpapírjegyzék és összefoglaló a regisztrációs okmánnyal együtt érvényes tájékoztatónak minősül.

32. §126 (1) Ha a közzététel engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetőleg az értékpapírral történő kereskedésnek a szabályozott piacon való megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését.

(2) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.

(3) A tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítésének közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kiegészítés közzétételének engedélyezésére a tájékoztató közzététele engedélyezésének szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az engedélykérelmet a Felügyelet hét munkanapon belül bírálja el.

(4) A kibocsátó és a forgalmazó a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett kiegészítését a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kiegészítés közzétételéig a Felügyelet a forgalomba hozatali eljárást felfüggesztheti.

33. §127 (1)128 Ha a tájékoztatót az értékpapír forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt vagy a szabályozott piacra történő bevezetés előtt kiegészítették, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött, jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállás jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.

(2) Ha jogszabály vagy a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő a forgalomba hozatali eljárás eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiségre a forgalomba hozatali eljárás zárónapjáig nem történik kötelezettségvállalás, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás zárónapját követő hét napon belül köteles a már befizetett teljes összeget a tájékoztatóban meghirdetett módon – kamatfizetési kötelezettség nélkül – visszafizetni.

(3) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

34. §129 (1)130 A Felügyelet általi jóváhagyását követően a tájékoztatót közzé kell tenni legkésőbb a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetőleg a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben megjelölt helyen.

(2) Ha egy részvénysorozatot kibocsátásakor hoznak nyilvánosan forgalomba és a forgalomba hozatali eljárás időtartama kevesebb, mint hat munkanap, a tájékoztatót legalább hat munkanappal a forgalomba hozatali eljárás lezárását megelőzően kell közzé tenni.

(3)131 A tájékoztató teljes szövegét az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időpontban

a) közzé kell tenni a kibocsátó és – ha van – a forgalmazó, valamint a Felügyelet honlapján, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást,

b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani, és

c) a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés l)–s) pontjaiban meghatározott – a tájékoztató tartalmával megegyező – adatokat.

(4)132 A (3) bekezdésen kívüli esetekben a közzététel helye:

a) legalább egy országos terjesztésű napilap,

b) a kibocsátó és – ha van – a forgalmazó honlapja,

c) annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek vagy

d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.

(5)133

(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan tagállamban, ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy szabályozott piacra be kívánják vezetni, legalább egy, széles körben terjesztett napilapban meg kell jelentetni.

(7) Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a forgalmazó a befektető kérésére köteles azt nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésére bocsátani.

(8) Az elektronikus úton történő közzététel esetében biztosítani kell, hogy a tájékoztató mindaddig könnyen hozzáférhető legyen, amíg az értékpapír forgalomban van.

(9) Ha a tájékoztató különálló dokumentumokból áll, illetve hivatkozást tartalmaz, az egyes dokumentumok és információk külön-külön is közzétehetők a (3) bekezdés szerint. Ebben az esetben minden dokumentumban fel kell tüntetni, hogy a többi dokumentum vagy a tájékoztató egésze hol tekinthető meg.

(10)134 A tájékoztatót, illetőleg a tájékoztató módosítását mindig a Felügyelet által engedélyezett tartalommal, formában, és legalább a tájékoztató – 31. § (1) bekezdésben meghatározott – hatályosságának időtartamáig kell közzétenni.

(11)135 A Felügyelet – a hozzá bejelentett adatok alapján – a honlapján közzéteszi, hogy a közzétételre kötelezettek hol tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek.

35. §136 (1) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevő, a forgalmazásban forgalmazóként vagy jegyzési garanciavállalás formájában részt vevő befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy által reklámban vagy egyéb módon közölt információ – ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót és a hirdetményt – kereskedelmi kommunikáció.

(2) A kereskedelmi kommunikációban foglalt információnak összhangban kell lennie a tájékoztató tartalmával.

(3) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden reklámnak egyértelmű utalást kell tartalmaznia e jellegére vonatkozóan.

(4) A (3) bekezdés szerinti reklámban meg kell jelölni, hogy az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatosan tájékoztató közzétételére került vagy kerül sor, és hogy a tájékoztató hol hozzáférhető.

(5)137 A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a kereskedelmi kommunikáció tervezetét a Felügyelethez a nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg be kell nyújtani. A Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik.

(6)138

36. §139 (1) A 26. §-ban meghatározott tájékoztató, illetve a 27. § (4) bekezdésében meghatározott alaptájékoztató, valamint a hirdetmény közzétételéhez – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) Nem szükséges a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye, ha azt az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte és a Felügyeletnek igazolja, hogy a tájékoztató vagy alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak.

(3) Magyarországon székhellyel rendelkező kibocsátó a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával is engedélyeztetheti, ha:

a) olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amelynek névértéke legalább ezer euró, illetőleg a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva ennek megfelelő összeg, vagy

b) olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amely átváltás útján, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásával jogot ad valamely más értékpapír vagy pénz megszerzésére, feltéve, hogy a kibocsátó nem azonos a megszerezhető másik értékpapír kibocsátójával és nem tartozik vele azonos csoportba.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy abban a tagállamban kezdeményezheti a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését, amelyben az értékpapírt nyilvánosan vételre fel akarja ajánlani, vagy amelyben az értékpapírt szabályozott piacra be kívánja vezetni.

37. §140 (1) Harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó által benyújtott engedélykérelem alapján a Felügyelet engedélyezheti a tájékoztató közzétételét, ha a kibocsátó az értékpapírt Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetőleg szabályozott piacra bevezetni és a tájékoztató

a) megfelel az Európai Unió szabályainak, vagy

b) megfelel a nemzetközi szabványoknak, így különösen az IOSCO közzétételi szabványainak és

a tájékoztatóban foglalt információra, így különösen a kibocsátó pénzügyi helyzetére vonatkozó információra az e törvényben foglalt követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak.

(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés alapján megadott engedélyére a 40–41. § alkalmazandó.

38. §141 (1) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a tájékoztató tervezetét;

b) a hirdetmény szövegtervét;

c) a jegyzési ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra jegyzés útján kerül sor;

d) az aukciós ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra aukció útján kerül sor;

e) az értékpapír szövegtervezetét, illetve a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetét;

f)142

g) gazdasági társasági vagy szövetkezeti formában működő kibocsátó esetén a létesítő okiratot;

h) a forgalomba hozatalt elhatározó döntést tartalmazó okiratot;

i) zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános forgalomba hozatalra történő felajánlása, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén a társaság működési formájának módosítására vonatkozó döntést tartalmazó okiratot;

j) a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával megbízott befektetési szolgáltató és a kibocsátó közötti szerződést vagy szerződéstervezetet, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatók egymás közötti szerződéseit.

(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó, valamint ezen személyek könyvvizsgálója, vezető tisztségviselője, ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosa, illetőleg az a jogi személy, amelyben a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy, illetőleg a forgalmazó ellenőrző részesedéssel rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani.

(3)143

(4)144 Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú – így különösen, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve működik, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, vagy a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges – a Felügyelet kötelezi a forgalmazót és a kibocsátót, az ajánlattevőt, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személyt ennek a tájékoztató elején, valamint a kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon történő feltüntetésére.

(5) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy, illetve a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé.

(6)145 A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabály vagy az Fttv. rendelkezéseinek, a forgalomba hozatal joggal való visszaélésre irányul, vagy a forgalmazó, a kibocsátó nem tesz eleget a (2)–(4) bekezdés alapján tett felügyeleti intézkedésnek.

(7)146 Ha a kérelmező az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

39. §147 (1)148 A Felügyelet a benyújtott engedélykérelmet átadhatja engedélyezésre másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának hozzájárulása és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság előzetes értesítése szükséges. Erre az esetre a 1095/2010/EU rendelet 28. cikkének (4) bekezdése nem alkalmazandó. Az engedélyezés átadásáról a Felügyelet a kérelmezőt a döntését követő három munkanapon belül értesíti.

(2) A Felügyelet másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megkeresése esetén elvégezheti a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához benyújtott kérelem alapján a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését. Az engedély megadásának vagy elutasításának határideje ebben az esetben attól a naptól kezdődően számítandó, amikor a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a kérelmezőt az engedélykérelem átadásáról értesíti.

40. §149 (1)150 A Felügyelet – ha tizenkét hónapnál nem régebben e törvény 26–27. §-a szerinti tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét engedélyezte – a kérelmező kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy a tájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. Erről a tényről értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot is. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi a tájékoztatót és – ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges – a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.

(2) Ha a Felügyelet a 27. § (5) bekezdése alapján valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását engedélyezte, ennek tényét, valamint indokát is megjelöli a hatósági bizonyítványban.

(3)151 A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül, vagy ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a kérelmező egyidejű értesítése mellett.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a tájékoztató minden kiegészítésére is.

41. § (1)152 A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a 40. § szerinti hatósági bizonyítványt elküldje.

(2)153 Ha a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a kérelmező 40. § (1) bekezdése szerinti kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt a tájékoztató kiegészítésére. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is értesítheti a Felügyeletet a tájékoztató kiegészítésének szükségességéről.

42. §154 A Felügyelet honlapján közzéteszi az általa közzétételre engedélyezett, e törvény 26–27. §-a szerinti tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre engedélyezett, a jelen törvény 26–27. §-a szerinti tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha a Felügyelet honlapján a közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját teszi közzé, ezzel együtt – ha lehetséges – megadja az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező hatósága, a kibocsátó vagy a szabályozott piac honlapján közzétett tájékoztatóhoz a továbbutalást (hiperhivatkozást) is. A közzétett listát a Felügyelet naprakész állapotban tartja és biztosítja, hogy honlapján 12 hónapon át elérhető legyen.

43. §155 (1) Ha a Magyarországon, illetőleg harmadik országban székhellyel rendelkező kérelmező az értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.

(2) Ha a kérelmező az értékpapírt kizárólag más tagállamban kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót – a kérelmező választása szerint – vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni.

(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben foglalt esetben a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvet választja – ha az érintett tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges –, akkor az érintett tagállam által elfogadott nyelvre lefordított összefoglalót is be kell nyújtania a Felügyelethez.

(4) A (2) bekezdésben foglalt eljárásához a Felügyelet előírhatja, hogy a tájékoztatót – a kérelmező választása szerint – a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is be kell nyújtani.

(5)156 Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és az Európai Unió más tagállamában is nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni, valamint – a kérelmező választása szerint – az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is rendelkezésre kell bocsátani.

(6) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és a tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni. Ha a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy a tájékoztatót más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi közzé Magyarországon, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni.

(7)157 Ha a kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, amelynek névértéke legalább százezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni és közzé kell tenni.

43/A. §158

Egyes értékpapírokra vonatkozó sajátos szabályok159

44. §160 (1)161 Állampapír – ide nem értve a harmadik ország által kibocsátott állampapírt – vagy az Európai Unió tagállama által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén – ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertető és nyilvános ajánlattétel tehető közzé.

(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a 34. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.

(3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak – befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen – kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen. A kibocsátási árat – amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül – a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni.

(4)162 Állampapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajta állampapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok alkalmazhatók.

(5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás időpontját három munkanappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.

45. §163 (1)164 A 23. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi intézmény, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez – ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon.

(2)165 Hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez – ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertető tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3–14. és 17–19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé:

a) kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetén, ha az értékpapírok

1. nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetők,

2. nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott termékhez,

3. betétgyűjtést valósítanak meg, és

4. kiterjed rájuk az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott biztosítás;

b)166 kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetében, ha az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az első forgalomba hozataltól számított tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el a hetvenötmillió eurót, vagy a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelő összeget és az értékpapírok

1. nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetők, és

2. nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott termékhez.

(3)167 Az ismertető a felügyeleti jóváhagyástól számított tizenkét hónapig hatályos.

46. §168 Helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez – ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a kibocsátó a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal is elkészítheti a tájékoztatót. A tájékoztató a Felügyelet engedélyével tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon.

A forgalomba hozatal módja és általános szabályai169

47. §170 (1)171 A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg.

(2) Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír számlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat semmis.

(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő eltérő rendelkezése hiányában a forgalomba hozatali időszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik a kibocsátónak, illetve az ajánlattevőnek.

(4) Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat elfogadására kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor.

(5) A befektető személy által a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a forgalmazónak átadott személyes adatok – a befektető személy kifejezett hozzájárulása hiányában – az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott, befektető személy által adott hozzájárulás nem lehet része az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatnak.

(7) Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről. A letéti számlán elhelyezett összeg a 33. § (2) bekezdésében meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel.

48. §172 (1) Az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás első három napja alatt az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek, függetlenül attól, hogy nyilatkozatukat mely időpontban tették meg.

(2) Ha az értékpapír megszerzésére tett ajánlat a tájékoztatóban meghatározott okból részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó, illetve az ajánlattevő és a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni.

(3) Az allokációt megelőzően a forgalmazó köteles ellenőrizni az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatban megadott értékpapír-számlaszám valódiságát.

(4)173 A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.

49. §174 (1) Jegyzési eljárás lefolytatása kötelező, ha jogszabály azt előírja, vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét meghatározza.

(2)175 A jegyzésre nyitva álló időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de az a nyilvános forgalomba hozatal esetén nem lehet rövidebb, mint három munkanap.

(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a jegyzést – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás vagy a felajánlott értékpapír teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta.

50. §176 (1) Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó minimális vagy maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdő időpontját megelőzően a tájékoztató (alaptájékoztató, ismertető) közzétételével azonos módon az ajánlattételre jogosultak tudomására hozni.

(2) Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan.

(3) Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes.

(4) Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve a forgalmazó határozza meg.

51. §177 Adagolt kibocsátás esetén a kibocsátási időszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a kibocsátó megváltoztathatja.

V. Fejezet

NYILVÁNOSAN FORGALOMBA HOZOTT ÉRTÉKPAPÍROKKAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG178

52. §179 (1)180 E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha:

a) a részvények kibocsátója, továbbá az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója olyan, az Európai Unió tagállamában bejegyzett társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye Magyarországon van,

b)181 az 1000 euróval, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeggel megegyező vagy ennél nagyobb névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátójának a létesítő okirat szerinti székhelye Magyarországon van, vagy Magyarország területén lévő szabályozott piacra értékpapírját bevezették, és Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak,

c) a harmadik országban bejegyzett kibocsátó értékpapírjainak nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg tőzsdei bevezetéséhez készített tájékoztató közzétételét a Felügyelet engedélyezte.

(2) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyre, illetve az ilyen befektetési alapban megvásárolt vagy eladott befektetési jegyre.

(3) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni az államra, az olyan nemzetközi testületre, amelynek legalább egy tagállam a tagja, az EKB-ra és a tagállamok nemzeti központi bankjaira.

52/A. §182

53. §183 (1) A 44–46. §-ban foglalt esetek kivételével, ha az értékpapírt a Felügyelet engedélyével valamely szabályozott piacra bevezették, a kibocsátó köteles évente a Felügyelet részére megküldött összefoglaló jelentésben feltüntetni, illetőleg felsorolni mindazt az információt, amit az összefoglaló jelentés közzétételét megelőző tizenkét teljes naptári hónap során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkat, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában előírt tájékoztatás keretében közzétett információkat, és a számviteli jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkat. Ha az összefoglaló jelentés hivatkozást tartalmaz, meg kell jelölni, hogy az érintett információ hol érhető el. Az összefoglaló jelentést az 56. §-ban meghatározott módon közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget nem kell teljesíteni olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg.

Rendszeres tájékoztatás184

54. §185 (1)186 A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni és gondoskodik arról, hogy az egyes tájékoztatások legalább öt évig nyilvánosan hozzáférhetőek maradjanak.

(2) A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

a) féléves jelentés,

b) éves jelentés,

c) nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója időközi vezetőségi beszámoló formájában teljesíti.

(3)187 Nem köteles féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá az olyan, kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó, amely értékpapírjainak névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg.

(4)188 A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tennie az éves jelentését. A helyi önkormányzatnak az éves jelentést a jogszabályban előírt határidőben kell nyilvánosságra hoznia.

(5)189 A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak végét követően mielőbb, de legkésőbb két hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé.

(6) Nem köteles féléves jelentést készíteni

a) az a hitelintézet, amelynek részvényeit nem vezették be a szabályozott piacra, és amely folyamatosan és ismétlődő módon csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok össznévértéke nem éri el a százmillió eurót, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeget, és a nyilvános forgalomba hozatalhoz tájékoztatót nem készített,

b) az a kibocsátó, amely 2005. július 1. napján már létezett, és amely kizárólag a székhely szerinti tagállam által feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsát ki.

(7)190 A nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója a pénzügyi év első, illetve második hat hónapjában időközi vezetőségi beszámolót köteles közzétenni az adott hat hónapos időszak kezdete utáni hetvenedik nap és a vége előtti negyvenkettedik nap közötti időszakban, az adott hat hónapos időszak kezdete és ezen beszámoló közzétételének napja közötti időszakra vonatkozóan.

(8)191 Nem kell időközi vezetőségi beszámolót közzétennie a kibocsátónak, ha legalább a féléves jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelő tartalmú negyedéves jelentést készít és azt közzéteszi a féléves jelentésre vonatkozó szabályok szerint.

(9)192 A kibocsátó minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát sorozatonként, a saját részvény állományok feltüntetésével, és az alaptőke nagyságát haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon.

(10) A rendszeres tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(11)193 Nem köteles időközi vezetőségi beszámolót közzétenni a szabályozott piacra be nem vezetett nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója.

Rendkívüli tájékoztatás194

55. §195 (1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni.

(2) A kibocsátó a hozzá érkezett, 61. § szerinti tájékoztatást haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül közzéteszi a Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai196

56. §197 (1) A kibocsátó megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférést biztosítva köteles nyilvánosságra hozni a szabályozott információkat, amelyért díjat nem számíthat fel.

(2) A szabályozott információk terjesztése úgy történik, hogy biztosítható legyen azok lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – való eljutása a székhely szerinti, a fogadó, illetve a többi tagállamban.

(3) A kibocsátó köteles megküldeni a szabályozott információt a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer számára, amely megfelel a biztonsággal, az információforrás bizonyosságával, az időpont rögzítésével és a végfelhasználók általi egyszerű hozzáféréssel kapcsolatos minimális minőségi előírásoknak, és azok összhangban vannak az elektronikus irattározási eljárással.

(4)198 A kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni. A rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó információk hivatalos információtárolási rendszeren történő közzétételét a Felügyelet biztosítja.

(5)199

57. §200 (1) A szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.

(2) Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan nyilvánosságra hozatalára. A kibocsátó nyilatkozatát az 56. §-ban meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni.

(3) A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.

58. §201 (1) Ha az értékpapírt csak Magyarországon hozták nyilvánosan forgalomba, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell közzétenni.

(2) Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve egy vagy több fogadó tagállamban került sor, akkor a szabályozott információkat:

a) a Felügyelet által elfogadott nyelven, és

b) a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.

(3) Ha az értékpapírokat egy vagy több fogadó tagállamban hozták nyilvánosan forgalomba, azonban Magyarországon nem, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven, továbbá a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok Felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.

(4) A 61. § szerinti információ egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is bejelenthető, illetve közzétehető.

(5)202 Az egy vagy több tagállamban nyilvánosan forgalomba hozott, százezer euró, illetve a kibocsátás napján az annak megfelelő névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó szabályozott információkat vagy a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni a kibocsátó választása alapján.

(6) Ha a szabályozott információk tartalmával kapcsolatban bíróság vagy választottbíróság előtt keresetindításra kerül sor, a fordítás költségeinek viselésére az adott tagállam jogszabályai alapján kerül sor.

A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése203

59. §204 A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik

a) az értékpapír lejártával;

b) nyilvános részvény kibocsátása esetében a Felügyelet 60. § szerinti engedélyével;

c) az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti visszavásárlásával.

60. §205 (1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.

(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni az 56. §-ban meghatározott helyen, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.

(3)206 A Felügyelet a kérelem tárgyában huszonkét munkanap után, de legkésőbb harminc munkanapon belül dönt. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve a kibocsátót az adott értékpapír-sorozat tekintetében a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli.

(5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó az 56. §-ban meghatározott helyeken köteles megjelentetni.

A szavazati jog mértékének bejelentése és közzététele207

61. §208 (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese vagy a szavazati jog birtokosa (e § alkalmazásában a továbbiakban: részvényes) haladéktalanul, de legkésőbb 2 naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót és a Felügyeletet, ha a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának aránya eléri, meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket vagy az alá csökken. Első napnak azt a napot követő nap számít, amelyen a részvényes tudomást szerzett vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudomást kellett volna szereznie

a) a szavazati jogot biztosító részvény megszerzéséről, eladásáról és a szavazati jog gyakorlásának lehetőségéről, megszűnéséről, függetlenül attól, hogy ez mely napon következik be, vagy

b) a kibocsátó által közzétett tájékoztatás alapján, hogy megváltozott azoknak a részvényeknek a mennyisége, amelyekhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a saját részvények esetén a kibocsátónak kell teljesítenie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési mértékek a következők: öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc és kilencvenkilenc százalék.

(4) A szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részvények alapján történik, amelyhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik. Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes részesedésén kívül az (5) és (6) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

a)209 a részvényes és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt – a kibocsátó felé tartós közös politikára irányuló – gyakorlását,

b) a részvényes a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a részvényes a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a részvényes a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a részvényes ellenőrzött vállalkozása az a)d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a részvényes letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy – a részvényessel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a részvényes javára gyakorolhat, vagy

h) a részvényes meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.

(6) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor figyelembe kell venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő

a) alapkezelő társaság szavazati jogát, ha az alapkezelő társaság az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a részvényes, a részvényes másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett vagy bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(7)210 Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor nem kell figyelembe venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a részvényestől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

(8)211 A (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásának további feltétele, hogy

a) a részvényes megküldi a Felügyeletnek az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet és a felügyeletüket ellátó, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését,

b) a részvényes megküldi a Felügyeletnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy

ba) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet a részvényestől függetlenül gyakorolhatja az által kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogokat, és

bb) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozást, befektetési vállalkozást, hitelintézetet megillető szavazati jog gyakorlásába közvetlen, közvetett utasítással vagy bármely más módon nem avatkozik be,

c) a részvényes és az ellenőrzött vállalkozásai írásbeli eljárásrendet fogadnak el és tartanak be a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos egymás közötti információáramlás megakadályozása érdekében.

(9) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség terheli azt a személyt is, aki közvetlenül vagy közvetve olyan, a Bszt. szerinti pénzügyi eszköznek – ideértve a határidős, opciós szerződéseket is – van a birtokában, amely – a birtokos egyedüli saját kezdeményezésére vagy megállapodás alapján – a kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé.

(10) A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a tájékoztatási kötelezettséget az anyavállalata, vagy ha az anyavállalata is ellenőrzött vállalkozás, akkor annak anyavállalata teljesíti.

(11) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedés esetén mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha

a) biztosítja, hogy a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,

b) a kibocsátó döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt, és

c) a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogok nem haladják meg az 5%-ot.

(12) Az árjegyző mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha

a) biztosítja, hogy a részesdéséhez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,

b) az árjegyzői tevékenység megkezdését és megszüntetését megelőzően értesíti a Felügyeletet,

c) elkülönített nyilvántartást vezet az árjegyzői tevekénységhez szükséges részvényekről és pénzügyi eszközökről.

(13) Ha az árjegyző a kibocsátóval, tőzsdével árjegyzői megállapodást kötött, akkor a megállapodást a Felügyelet kérésére bemutatja.

(14) Az e §-ban meghatározott tájékoztatást elmulasztó személy a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(15) A Felügyelet a honlapján közzéteszi a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását.

VI. Fejezet212

A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

62. §213 (1) Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója.

(2) A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy a nem nyilvános részvénytársasági formában működő kibocsátó esetén ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott az (1) bekezdés szerinti kibocsátót és annak legfőbb szervét kell érteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.

(4) E § rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap alapkezelője minősül.

VI/A. Fejezet214

SZABÁLYOZOTT PIACRA BEVEZETETT RÉSZVÉNY FORGALOMBAN TARTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

63. §215 (1) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről a kibocsátó legfőbb szerve dönt. A kibocsátó legfőbb szerve akkor határozatképes, ha legalább 50% + 1 szavazati jogot megtestesítő részvény tulajdonosa van jelen. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek. A kibocsátó legfőbb szerve a kivezetésről szóló határozatot legalább háromnegyedes többséggel hozza meg. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek.

(2) A szabályozott piacra bevezetett részvény átvezetéséről szóló döntés – amennyiben a kibocsátó alapszabálya másként nem rendelkezik – a kibocsátó ügyvezetésének a hatáskörébe tartozik.

(3) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről, átvezetéséről szóló döntést követő munkanapon a kibocsátó megküldi a Felügyelet, illetve a szabályozott piac részére

a) a döntést tartalmazó határozatot,

b) az érintett részvény adatait, a kivezetés, vagy az átvezetés tervezett időpontját tartalmazó nyilatkozatot,

c) átvezetés esetén annak a szabályozott piacnak az elérhetőségét, amelyen a részvénnyel kereskednek.

(4) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről szóló döntésről a kibocsátó a határozat meghozatalát követő 5 munkanapon belül értesíti a részvénykönyvben bejegyzett részvényeseket a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint, továbbá – amennyiben a kibocsátó rendelkezik ilyennel – a hirdetményi lapjában és egy országos terjesztésű napilapban közzéteszi a (3) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat.

(5) A kivezetésről szóló határozat szabályozott piachoz való benyújtásától a részvény szabályozott piacról való tényleges, a kivezetéséig eltelt időtartam nem lehet rövidebb, mint 60 kereskedési nap.

(6) Amennyiben a kibocsátó a (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesíti, a szabályozott piac a szabályzata szerint gondoskodik a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a terméklistáról a kivezetés, vagy az átvezetés napjával történő levételéről.

(7) A kivezetésről szóló döntés közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a közgyűlési döntést támogatók kivételével, a társaság azon részvényese kérheti, hogy a társaság a részvényét vegye meg tőle, akinek az adott részvényét a kivezetés közvetlenül érinti. Az eladási ajánlat nem vonható vissza.

63/A. §216 (1) Az eladási ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

a) a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,

b) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül a társaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,

c) amennyiben rendelkezésre áll, a kivezetésről szóló döntést megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,

d) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

e) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

f) az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a legmagasabb összeg;

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a kivezetésről szóló döntés között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.

(3) Ha a kibocsátó részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

(4) Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely jogerős hatósági döntés vagy bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.

(5) Saját tőkeként

a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy

b) ha a kibocsátó nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a kibocsátó a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

(6) A kibocsátó és az eladási ajánlatot tevő részvényes között a részvényátruházási szerződés az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre.

(7) A kibocsátó az ellenérték teljesítésére az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapját követő tíz munkanapon belül köteles. Ha az ellenérték szolgáltatása ezen időpontot követően történik meg, a kibocsátó késedelmi kamat megfizetésére köteles.

(8) A kibocsátó az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.

(9) Az e törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.

64. §217

HARMADIK RÉSZ

BEFOLYÁSSZERZÉS NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGBAN

VII. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

65. §218 (1) E rész rendelkezéseit kell alkalmazni

a) Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott, de szabályozott piacra be nem vezetett részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre; és

b) azon részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre, amelyek magyarországi szabályozott piacra be vannak vezetve.

(2) Nem kell e rész rendelkezéseit alkalmazni

a) a saját joga szerint társasági formában működő kollektív befektetési formákban;, illetve

b) a tagállamok nemzeti bankjaiban

történő befolyásszerzésre.

(3)219 Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 34. § (4) bekezdésében meghatározott hely.

65/A. §220 (1)221 A befolyás mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyást [5. § (1) bekezdés 84. pont], az összehangoltan eljáró személyek, valamint a közeli hozzátartozó befolyásának mértékét egybe kell számítani.

(2) A befolyás mértékének megállapítása során

a) a harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történő szavazati joggyakorlást a részvényes szavazati jogaként;

b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségként biztosítékul adott részvény alapján a részvényest megillető szavazati jogot – eltérő megállapodás hiányában – a biztosíték jogosultjának szavazati jogaként

kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a 151. § (1) bekezdésében és a 152. §-ban foglaltaknak megfelelően (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.

(4)222 Összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek – tekintet nélkül a célzatra – a csoport [5. § (1) bekezdés 27. pont] tagjai.

(5)223 A csoport tagja a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzését – tekintet nélkül annak mértékére – az anyavállalat részére haladéktalanul, de legkésőbb a befolyásszerzéstől számított két napon belül köteles bejelenteni. Az anyavállalat haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a csoport azon tagjait, amelyek a 68. § (2) bekezdés d) pontja alapján nyilvános vételi ajánlatot kötelesek tenni.

Hatáskörrel rendelkező felügyelet
és az alkalmazandó jog224

66. §225 (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, a vételi ajánlat felügyeletét azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amely területén működő szabályozott piacra a társaság részvényeit legkorábban vezették be.

(2) Ha a céltársaság részvényeinek bevezetése első alkalommal egyidejűleg több tagállamban is megtörtént, a céltársaság e szabályozott piacoknak és hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak a kereskedés első napján történő értesítésével határozza meg azt, hogy mely tagállam felügyeleti hatósága lesz a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező.

(3) A céltársaság a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott, a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését a 34. § (4) bekezdésében foglalt helyen haladéktalanul közzéteszi.

(4) Ha a céltársaság vételi ajánlatának felügyeletét a Felügyelet látja el, és a céltársaság székhelye nem Magyarországon, hanem más tagállamban van, akkor

a) a kötelező vételi ajánlat megtételének a befolyás százalékos mértékéhez kötött határának meghatározására, illetve a befolyás mértékének számítási módjára;

b) a munkavállalók tájékoztatására; és

c) a céltársaság ügyvezető szervének a vételi ajánlatról való tudomásszerzést követő különleges eljárására

a székhely szerinti ország jogszabályai az irányadóak.

67. §226

Befolyásszerzés kötelező nyilvános vételi ajánlat útján

68. §227 (1) A céltársaságban, előzetesen – a Felügyelet által jóváhagyott – nyilvános vételi ajánlatot kell tenni

a) a huszonöt százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez, ha a befolyást szerző részvényesen kívül senki sem rendelkezik a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó befolyással, vagy

b) a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez.

(2)228 Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére

a) nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében,

b) vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetőleg határidős vételi megállapodás teljesítése alapján,

c) állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében, vagy

d) összehangoltan eljáró személyek együttműködése eredményeképpen került sor,

akkor a vételi ajánlatot legkésőbb az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételtől számított tizenöt napon belül kell megtenni.

(3) Összehangoltan eljáró személyek befolyásszerzése esetén a vételi ajánlat megtételére valamennyi szerződő fél együttesen köteles, kivéve, ha a felek megállapodnak a vételi ajánlatot tevő fél személyéről. A vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való megállapodás nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelősség alól.

(4)229 A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozást, hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) kell megbízni.

(5)230

69. § (1)231 Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlatot jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, ezzel egyidejűleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit megküldi a céltársaság igazgatósága vagy igazgatótanácsa részére, és kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat haladéktalan közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevő versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez.

(2) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:

a)232 az ajánlattevő nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét);

b)233 az ajánlattevőnek, illetve az összehangoltan eljáró személyek megállapodásában részt vevő valamennyi félnek, illetve az ajánlattevőnek a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozójának a társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett befolyása mértékét, a tulajdonában álló részvények darabszámát, sorozatát;

c) a részvényekért ajánlott ellenérték pénzben kifejezett értékét, az ellenérték összetételét (pénzbeli, illetve értékpapírral történő teljesítés aránya, értékpapír esetén a felajánlott értékpapír megnevezése stb.), illetve az ellenérték kiszámításának, teljesítésének módját, ideértve a 74. § (6)–(8) bekezdésében meghatározott szabályokra történő figyelemfelhívást is;

d) a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőt;

e) a vételi ajánlat elfogadása (a továbbiakban: elfogadó nyilatkozat) megtételének lehetséges helyét és módját, továbbá a meghatalmazott vagy közreműködő igénybevételének feltételeit;

f)234 a közreműködő – a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott – befektetési szolgáltató nevét és székhelyét;

g) a (4) bekezdésben meghatározott működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyét;

h) közös ajánlat esetén az elfogadó nyilatkozatban megjelölt részvényeknek az ajánlattevők közötti megosztási arányát;

i) a vételi ajánlattól történő elállási jog fenntartására vonatkozó nyilatkozatot arra az esetre, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján nem kerülne sor ötven százalékot meghaladó mértékű befolyás megszerzésére;

j)235 az ajánlattevő céltársasággal való kapcsolatának leírását;

k)236 az áttörési szabály eredményeként esetlegesen megszűnő jogok miatt felajánlott kártalanítás összegének a 76/C. §-ban foglaltak figyelembevételével történő meghatározását és kifizetésének módját;

l)237 a foglalkoztatásra vonatkozó, valószínűsíthető következményeket;

m)238 a részvényes és az ajánlattevő közötti, a vételi ajánlat elfogadásával létrejött adásvételi szerződéssel kapcsolatos jogvitában alkalmazandó jog és az illetékes bíróság meghatározását, és

n)239 minden egyéb olyan lényeges körülményt, amely a vételi ajánlatot befolyásolhatja.

(3)240 Tilos a vételi ajánlat oly módon történő meghatározása, amely a részvényesek tekintetében az elfogadó nyilatkozatra vonatkozóan sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

(4)241 Az ajánlattevő a részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozóan a 8. számú mellékletben meghatározott kötelező elemeket tartalmazó működési tervet és amennyiben az ajánlattevő akár külföldi, akár belföldi vállalkozás, gazdasági tevékenységéről jelentést készít.

(5)242 Az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató írásban felelősséget vállal. A felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységről szóló jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevő és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A gazdasági tevékenységről szóló jelentés félrevezető tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel.

(6)243 Az ajánlattevőnek és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltatónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:

a) a működési tervet és a gazdasági tevékenységről szóló jelentést,

b) annak igazolását, hogy az ajánlatban meghatározott részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték szolgáltatásához az ajánlattevő fedezettel rendelkezik, valamint

c)244 ha a vételi ajánlat megtételére összehangoltan eljáró személyek által kerül sor és a felek a vételi ajánlatot nem együttesen teszik meg, az ajánlattevő személyére vonatkozó megállapodást,

d) ha a vételi ajánlatra a 68. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a vételi, illetve visszavásárlási jogot megállapító szerződést, illetve a határidős vételi megállapodás alapján történt részvényszerzés feltételeit tartalmazó szerződést,

e)245 a vételi jog esetleges gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot, ha a vételi ajánlat a céltársaságban kilencven százalékot elérő vagy meghaladó befolyás megszerzésére irányul.

(7) A vételi ajánlat fedezete lehet:

a) pénz,

b)246 az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapír,

c)247 az Európai Unió vagy az OECD tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott bankgarancia.

(8)248 Nem kell fedezetet képezni az összehangoltan eljáró személyek által birtokolt részvényekre, amennyiben azok nyilatkoznak, hogy nem élnek a vételi ajánlattal, és a vételi ajánlat időszakában, valamint az azt követő két éven belül nem idegenítik el részvényeiket, illetve erre vonatkozó szerződést nem kötnek.

70. § (1)249 A Felügyelet az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tíz munkanapon belül dönt a vételi ajánlat jóváhagyásáról, vagy ha a kérelem nem alkalmas a jóváhagyásra, legfeljebb három munkanapos határidő kitűzésével előírhatja a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat, illetve mellékletei kiegészítését, részletezését. A módosított vételi ajánlat jóváhagyásáról a Felügyelet három munkanapon belül határoz.

(2)250 A Felügyelet a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a vételi ajánlat és mellékletei az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelnek. Ha a Felügyelet a kérelem tárgyában tíz munkanapon belül, illetve hiánypótlás esetén három munkanapon belül nem dönt, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.

(3)251

(4) Az ajánlattevő a Felügyelet határozatának kézhezvételét, illetve a jóváhagyásra nyitva álló határidő leteltét követően haladéktalanul köteles kezdeményezni a felügyeleti eljárás eredményének és a vételi ajánlatnak a közzétételét, az elfogadó nyilatkozat megtételére megadott határidő kezdő és zárónapjának megjelölésével.

(5)252 A vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő legalább harminc nap, legfeljebb – beleértve az esetleges hosszabbítást is – hatvanöt nap lehet. Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdőnapja nem lehet korábbi időpont, mint a (4) bekezdésben meghatározott közzététel megjelenését követő második nap, és nem lehet későbbi időpont, mint a közzétételt követő ötödik nap. A Felügyelet a kérelmező ajánlattevő indokolt kérelmére, az elfogadó nyilatkozat megtételére a vételi ajánlatban meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A kérelmező legkésőbb az eredeti határidő lejártáig közzéteszi a határidő meghosszabbításának tényét.

(6) Ha a vételi ajánlat közzétételére – a különböző megjelentetési helyeken – eltérő időpontban kerül sor, a vételi ajánlattal kapcsolatos határidők a később megjelenő közzététel napjától számítandóak.

(7)253 Az ajánlattevő és az összehangoltan eljáró személyek – természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója –, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek) a vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyásra történő benyújtásának napjától az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében – a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével – a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig – a vételi ajánlattal érintett részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével – saját számlás ügyletet nem köthet.

(8)254

71. § (1) A vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára kell megtenni.

(2)255 Az ajánlattevő – az elfogadásra nyitva álló határidő záró napjáig – a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevő közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele előtt tett elfogadó nyilatkozatokra is.

Az ajánlati ár256

72. §257 (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén

aa) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,

ab) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,

ac)258 amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,

ad) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

ae)259 az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

af)260 az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és

ag)261 az egy részvényre jutó saját tőke értéke

közül a legmagasabb összeg;

b) szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén

ba) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,

bb) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,

bc) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

bd)262 az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

be)263 az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és

bf)264 az egy részvényre jutó saját tőke értéke

közül a legmagasabb összeg.

(2)265 Ha az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában, illetve b) pontjának ba) alpontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) pontjának aa) és ab) alpontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtása között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.

(3) Ha a céltársaság részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

(4) Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely jogerős hatósági döntés vagy bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.

(5)266 Saját tőkeként

a)267 a legutolsó, közgyűlés által jóváhagyott, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy

b) ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben

szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

73. §268 Ha a vételi ajánlat 69. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően az ajánlattevő megkeresésére a céltársaság igazgatósága a céltársaság működésére vonatkozó információt adott át az ajánlattévő vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevő, a meghatalmazottja, illetve a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelően kezelni.

A céltársaság ügyvezető szervének különleges eljárása269

73/A. §270 (1)271 Ha a céltársaság alapszabálya ezt előírja, a céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelőbizottsága (a továbbiakban: igazgatóság) a vételi ajánlat kézhezvételének időpontjától vagy – ha erről a kézhezvételt megelőzően az igazgatóság már tudomást szerzett – a vételi ajánlattétel szándékáról történő tudomásszerzés időpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakon belül nem hozhat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására (így nem határozhat az alaptőke felemeléséről vagy a társaság saját részvényeinek megszerzéséről stb.).

(2)272 Az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom nem zárja ki azt, hogy a céltársaság igazgatósága

a) a 75. § szerinti ellenajánlat megtételének ösztönzése végett eljárjon, illetőleg

b) a közgyűlés által az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőzően elfogadott határozat végrehajtása érdekében hozzon döntést, feltéve, hogy az a céltársaság szokásos üzleti tevékenységének körébe tartozik.

(3)273 Nem minősül az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom megsértésének, ha a céltársaság igazgatósága a vételi ajánlat megtételét, illetőleg az arra vonatkozó tudomásszerzést követően a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint összehívott közgyűlésen elfogadott határozata alapján, a határozatban nevesített esetekben és módon jár el.

(4) A céltársaság igazgatósága köteles a vételi ajánlatot véleményezni, és azt a működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyén a részvényesek számára – az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját megelőzően – közzétenni. Az igazgatóság véleményének kötelező tartalmi elemeit a 9. számú melléklet tartalmazza. Ha a Felügyelet a vételi ajánlatot módosított tartalommal hagyta jóvá, az igazgatóság szükség esetén a módosításokra tekintettel újabb véleményt tehet közzé.

(5) A céltársaság igazgatósága – kivéve a 68. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti befolyásszerzés esetét – köteles a társaság költségén a vételi ajánlat értékelésével független pénzügyi tanácsadót megbízni. A szakértői értékelést az igazgatóság a véleménnyel azonos módon teszi közzé. Az igazgatóság a szakértői vélemény közzétételéről hirdetmény útján értesíti a részvényeseket.

(6) A céltársaság igazgatósága a vételi ajánlatot a kézhezvételt követően haladéktalanul köteles megküldeni a munkavállalók képviselőinek. A céltársaság igazgatóságának véleményéhez csatolni kell a munkavállalók véleményét is, ha az az igazgatóság véleményének közzétételekor az igazgatóság rendelkezésére áll.

(7) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.

(8)274 A céltársaság igazgatósága az e §-ban szabályozott különleges eljárása során a céltársaság hosszú távú üzleti, stratégiai jelentőségű céljainak figyelembevételével köteles eljárni.

A vételi ajánlat elfogadása275

74. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját követően valamennyi, az ajánlat tárgyát képező részvénnyel rendelkező részvényes bejelentheti, hogy részvényét, vagy annak az elfogadó nyilatkozatban meghatározott részét a vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni.

(2) Az elfogadó nyilatkozatot személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet megtenni. Az elfogadó nyilatkozat meghatalmazott, illetve közreműködő (pl. posta) útján történő megtételével kapcsolatos felelősség az elfogadó nyilatkozatra jogosultat terheli.

(3) Az elfogadó nyilatkozat nem vonható vissza.

(4)276 Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a céltársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását. Tilos a részvényesek között a vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során az egyenlő bánásmód követelményét megsérteni.

(5) Az ajánlattevő és az elfogadó nyilatkozatot tevő részvényes között a részvény-átruházási szerződés az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre, kivéve, ha a verseny-felügyeleti eljárás ezen a napon még nem zárult le. Ez utóbbi esetben a szerződés a verseny-felügyeleti engedély megadásának napján jön létre.

(6) Az ajánlattevő az ellenérték teljesítésére a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját – verseny-felügyeleti eljárás esetén a verseny-felügyeleti engedély megadásának napját – követő öt munkanapon belül köteles.

(7) Ha az ellenérték nem vagy nem kizárólagosan pénz, az elfogadó nyilatkozatot tevő – az elfogadó nyilatkozattal egyidejűleg – kérheti, hogy az ajánlattevő az ellenértéket pénzben fizesse meg.

(8) Ha az ellenérték szolgáltatása a (6) bekezdésben foglalt időpontot követően történik meg, az ajánlattevő késedelmi kamat megfizetésére köteles. Ha az ellenérték megfizetésére a (6) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő harminc napon belül nem kerül sor, az elfogadási nyilatkozatot tevő elállhat a szerződéstől. Az eladó elállási jogának gyakorlása esetén az ajánlattevő köteles ennek tényét a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni. A késedelmi kamat megfizetése, az elállási jog gyakorlása nem érinti a Felügyeletnek azon jogát, hogy az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az e törvényben meghatározott szankciókat alkalmazza.

Az ellenajánlat

75. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapját megelőző tizenötödik napig bárki jogosult új vételi ajánlat megtételére (a továbbiakban: ellenajánlat). Az ellenajánlatra – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a vételi ajánlatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az ellenajánlat akkor tehető közzé és az ellenajánlatot a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha az a részvényesek számára kedvezőbb, mint a vételi ajánlat vagy a korábbi ellenajánlat. Az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha az legalább öt százalékkal magasabb forintban kifejezett ellenértéket tartalmaz. Ha újabb ellenajánlatra kerül sor, ez az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha legalább további öt százalékkal magasabb forintban meghatározott ellenértéket határoz meg, mint a korábbi ellenajánlat.

(3) Ha az újabb ellenajánlat az ajánlattevő által korábban megtett ajánlattól (ellenajánlattól) csak az ellenérték tekintetében tartalmaz eltérést, úgy annak jóváhagyásáról a Felügyelet három napon belül határoz.

(4) Az ellenajánlat jóváhagyásával és annak a 70. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételével az előző vételi ajánlat (ellenajánlat), illetve az arra tett elfogadó nyilatkozat hatályát veszti.

A vételi ajánlattételi eljárás lezárása

76. §277 Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejűleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevő az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.

Az áttörés

76/A. §278 (1) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakban nem alkalmazható az ajánlattevőre

a) a céltársaság alapszabályában foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás; és

b) a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követően kötött megállapodásban foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás.

(2) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy a céltársaság részvényeseinek azon közgyűlésén, amely a 73/A. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban védekezési intézkedésekről határoz,

a) nem alkalmazható az alapszabályában foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, ha a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni előny ellentételezése;

b) nem alkalmazható a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követően kötött megállapodásban foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, amennyiben a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni előny ellentételezése; és

c) a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények – ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése – egy szavazatot érnek.

(3)279 A céltársaság alapszabályában az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján előírt rendelkezéseket a céltársaság közgyűlésének erre vonatkozó felhatalmazása alapján nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette,

feltéve, hogy a felhatalmazásra a nyilvános vételi ajánlat közzétételét megelőző 18 hónapon belül került sor.

(4)280 Az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.

76/B. §281 (1) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy ha az ajánlattevő a vételi ajánlattételi eljárás során a szavazati jogot megtestesítő részvények legalább hetvenöt százalékát megszerezte, a céltársaság részvényeseinek közgyűlését összehívhatja, kezdeményezheti az alapszabály módosítását, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelő bizottsági tag visszahívását, illetve kinevezését.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti közgyűlésen

a)282 a 76/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti korlátozások, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tag kinevezésére és visszahívására vonatkozó különleges jogok nem gyakorolhatók; és

b) a többszörös szavazati jogot biztosító részvények – ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése – egy szavazatot érnek.

(3)283 Az (1) bekezdés szerinti jog ellentételezéseként a részvényest a befolyásszerzővel szemben eladási jog illeti meg, amellyel a hetvenöt százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű szavazati jog 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételétől számított kilencven napon belül élhet.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eladási jogát gyakorló részvényes által felajánlott részvény vételára megegyezik a vételi ajánlatban meghatározott vételárral. Ha a közgyűlést összehívó részvényes az eltelt időszakban ennél magasabb áron vásárolt részvényeket, akkor a vételár e magasabb értékkel egyezik meg.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság vagy a társasággal összehangoltan eljáró társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz; vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.

(6)284 Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.

76/C. §285 (1) Ha a szavazatelsőbbségi részvényesnek az érintett részvény megszerzésekor nem volt, illetve nem lehetett tudomása a 76/A. § és a 76/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a részvény által megtestesített szavazati jog gyakorlására vonatkozó korlátozás esetleges bekövetkezéséről, s e korlátozás következtében kára keletkezik, számára az ajánlattevőtől, illetve az áttörést megvalósító személytől, illetve egyéb szervezettől kártalanítás jár.

(2) A kártalanítás minimális mértékéről a céltársaság alapszabályában kell rendelkezni. A kártalanítás alapszabályban meghatározott minimális összege nem haladhatja meg a céltársaság törzsrészvénye értékének annyiszorosát, ahányszoros szavazati jogot a szavazatelsőbbségi részvény hordoz.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kártalanítást az ajánlattevő fizeti meg pénzben, legkésőbb a 76/A. § vagy a 76/B. § szerint összehívott közgyűlés időpontját megelőző nyolcadik munkanapig.

A vételi és eladási jog gyakorlása

76/D. §286 (1) Ha az ajánlattevő

a) a 69. § (6) bekezdésének e) pontja szerint, a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyására vonatkozó kérelmében úgy nyilatkozott, hogy a vételi jogával élni kíván,

b)287 a sikeres vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül kilencven százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a céltársaságban, és

c) igazolja, hogy megfelelő fedezettel rendelkezik a vételi jog tárgyát képező részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték teljesítéséhez,

a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül vételi jogot gyakorolhat a céltársaságnak a tulajdonába nem került részvényei tekintetében.

(2) Az ajánlattevő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül bejelenti a Felügyeletnek és egyidejűleg közzéteszi a vételi jog gyakorlására vonatkozó szándékát. A bejelentés és a közlemény tartalmazza a részvények

a) átadás-átvételének helyét, idejét és módját,

b) ellenértékét, és

c) ellenértéke megfizetésének idejét és módját.

(3) Az ajánlattevő a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellenértéket a vételi jog gyakorlása bejelentésével egyidejűleg az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél nyitott letéti számlán a céltársaság részvényesei javára elhelyezi.

(4) A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények ellenértéke a vételi ajánlatban, illetve az önkéntes vételi ajánlatban meghatározott vételár és az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a magasabb összeg. Saját tőkeként a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a társaság a számviteli jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

(5) A céltársaság a határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja, és helyettük új részvényeket bocsát ki, amelyeket a vételi jog gyakorlására tekintettel az ajánlattevő rendelkezésére bocsát.

(6)288 Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a céltársaságban fennálló befolyása eléri a kilencven százalékot, a fennmaradó részvények tulajdonosainak – az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételt követő kilencven napon belül – írásban megtett kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

77. §289 (1) Ha valaki a 68–76/D. §-ban, illetőleg a 2001. évi L. törvény 82. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő módon szerez befolyást, a céltársaságban szavazati jogot nem gyakorolhat. A befolyást szerző a befolyásszerzésre irányadó szabályokba ütközően, vagy e szabályok megkerülésével szerzett befolyását köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának kézhezvételét követő hatvan napon belül megszüntetni.

(2) A befolyást szerző az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséig a céltársaságban semmilyen részvényesi jogát nem gyakorolhatja.

78. §290 Ha a vételi ajánlat eredményeként nem kerül sor a vételi ajánlat tárgyát képező valamennyi részvény átruházására, de az ajánlattevő a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű befolyást szerzett, az ajánlattevőnek a további befolyásszerzése során nem kell újabb vételi ajánlatot tennie. Ha a vételi ajánlat eredményeként megszerzett befolyás mértéke nem éri el a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket, úgy az ajánlatevőnek a további – a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó – befolyásszerzéshez előzetesen újabb vételi ajánlatot kell tennie.

Befolyásszerzés önkéntes vételi ajánlat útján

79. § (1)291 Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele nem kötelező (a továbbiakban: önkéntes vételi ajánlat). Önkéntes vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre a kötelező vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés szabályai irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a 71. §-ban az ajánlattétel kötelező legkisebb mértékére vonatkozó, valamint a 73/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott szabályt nem kell alkalmazni, illetve ellenajánlat nem tehető. Az ajánlattevő, az ajánlattevő befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás, valamint a vele összehangoltan eljáró személyek, illetve bármelyikük megbízásából harmadik személy újabb önkéntes vételi ajánlatot az önkéntes vételi ajánlat lezárásától számított hat hónapon belül nem tehet.

(2) Ha az elfogadó nyilatkozatokban felajánlott részvények száma a vételi ajánlatban meghatározott mértéket meghaladja, a részvények átruházására kizárólag a részvények névértékének arányában kerülhet sor.

(3) Nem tehető önkéntes vételi ajánlat a kötelező vételi ajánlatnak a 69. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételétől az annak elfogadására nyitva álló határidő záró napjáig.

80. § (1) Az e fejezetben meghatározott rendelkezésektől csak akkor lehet eltérni, ha ezt törvény lehetővé teszi.

(2) Az e fejezetben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Gt.-ben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.

(3) A tőzsde – a Felügyelet által jóváhagyott – szabályzatában a tőzsdén forgalmazott részvények vételi ajánlattétel útján történő megszerzéséhez további feltételeket írhat elő.

Felügyeleti együttműködés

80/A. §292 (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, akkor a Felügyelet a befolyásszerzéssel és a vételi ajánlattal kapcsolatos döntéseit a határozatok meghozatalától számított két munkanapon belül megküldi az érintett tagállamok felügyeletei hatóságainak.

(2)293 A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a befolyásszerzés tárgyában kért információkat.

(3)294 Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában a befolyásszerzés szabályaival kapcsolatos szabálytalanságokat követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

(4) A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására a 392–394. §-ban foglaltakat és külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(5)295 Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága által meghozott intézkedések ellenére, az ajánlattevő továbbra is megsérti a befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a tájékoztatását követően meghoz minden megfelelő intézkedést a befektetők védelmében, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

NEGYEDIK RÉSZ296

81–107/A. §

ÖTÖDIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGI SZABÁLYAI

X. Fejezet297

108–112. §

XI. Fejezet298

113–114. §

XII. Fejezet299

115–137. §

XIII. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍROK SZÁMLÁN TÖRTÉNŐ FORGALMAZÁSA

Rendelkezés a dematerializált értékpapír tulajdonjogáról

138. § (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

(2) Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

Központi értékpapír-számla

139. § (1)300 A központi értéktár a központi értékpapír-számlát értékpapír-számlavezetőnként vezeti. A központi értéktár az átalakításra benyújtott, de át nem vett értékpapírokról vezetett központi értékpapír-számlát a kibocsátó nevén vezeti.

(2)301 Ha az értékpapír-számlavezető az általa vezetett értékpapír-számlán olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezető által vezetett értékpapír-számlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapír-számla számának megjelölésével kell végrehajtani.

(3)302 A központi értékpapír-számlán történt forgalmat követően az értékpapír-számlavezető a nála vezetett értékpapír-számlán – a központi értékpapír-számlán történő jóváírással egyező értéknappal – az értékpapírt haladéktalanul jóváírja.

Az értékpapír-számla

140. § (1)303 Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő, a 335/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).

(2) Az értékpapír-számla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapír-számlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti.

141. § (1) Az értékpapír-számla tartalmazza

a) a számla számát és elnevezését,

b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat,

c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá

d) az értékpapír zárolására való utalást.

(2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.

142. § (1) Az értékpapír-számlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapír-számla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki.

(2) A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

143. § (1) Az értékpapír-számla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.

(2) Az értékpapír-számlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható.

(3) Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető számla feletti rendelkezést csak ezen személyektől fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követő három napon belül a számlavezetőnek bejelenteni.

(4) A rendelkezésre jogosultak aláírás-mintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.

(5) Az értékpapír-számla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály formanyomtatvány alkalmazását írhatja elő.

Zárolt értékpapír-alszámla

144. § (1) A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetőleg amelyről a számlatulajdonos így rendelkezik.

(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét – így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás – és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.

(3) Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.

(4) Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben az értékpapír-számlavezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapír-számlára.

(5) Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapír-számlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.

(6) Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezető haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapír-számlára történő átutalásáról.

Az értékpapír-számla megszűnése

145. § (1) Az értékpapír-számlaszerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás – a számla kimerülése kivételével – azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl.

(2) A számlavezető a szerződést harminc napi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Új számlavezető kijelölése hiányában a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.

(3) A felmondás csak írásban érvényes.

(4) Az értékpapír-számla kimerülése az értékpapír-számlaszerződést nem szünteti meg.

A számlarendszer részletes szabályai

146. § Az értékpapír-számla és az értékpapír letéti számla kezelésének, a számlarendszer működtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

XIV. Fejezet

ÜGYFÉLSZÁMLA

147. §304 (1)305 A befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő és az árutőzsdei szolgáltató – a 148. §-ban foglalt eset kivételével – ügyfélszámlát vezet. Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. A befektetési vállalkozás és a befektetési alapkezelő köteles ügyfélszámla-szerződést kötni azzal az ügyféllel, akinek a megbízásából portfóliókezelést, letéti őrzést, letétkezelést végez.

(2)306 A befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt – ha e törvény másként nem rendelkezik – letéti számlán köteles elhelyezni.

(3) Az ügyfélszámla nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

148. § Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet az ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat – az ügyfél kifejezett rendelkezése alapján – az ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja.

XV. Fejezet

TULAJDONOSI MEGFELELTETÉS. A RÉSZVÉNYESI MEGHATALMAZOTT307

Tulajdonosi megfeleltetés

149. §308 (1) Dematerializált értékpapír esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésről akkor határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani.

(2) A tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelő felügyeleti határozatban vagy a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált értékpapírral rendelkeznek.

(3)309 Dematerializált részvény esetén – ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme alapján kerül sor – azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatai és részvényeinek darabszáma átadására kerül sor, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek, és nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket.

(4) A kibocsátó és a Felügyelet jogosult a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a tulajdonosi megfeleltetés alapján rendelkezésre álló adatokat az Országos Betétbiztosítási Alapnak átadni.

150. §310

Részvényesi meghatalmazott (nominee)

151. § (1)311 Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő, vagy az elszámolóház a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor.

(2)312 A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes jogosult. A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat.

(3) A szerződés nem lehet része az értékpapír-számla vezetésére, az értékpapír letétkezelésére létesített, illetve más befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási szerződésnek. A szerződésben rendelkezni kell a részvényes és a részvényesi meghatalmazott közötti kapcsolattartás, az utasítás kikérésének és megadásának, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.

152. § (1) A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhat. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvény-fajtánként a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.

(2)313 Ha a részvénytársaságban történő tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyű részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végső jogosulttal) együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe.

153. § (1) A részvényesi jogok gyakorlása során a részvényesi meghatalmazott köteles az ilyen személytől elvárható gondossággal eljárni. A részvényesi meghatalmazott köteles feltüntetni azt, illetve nyilatkozni arról, hogy nem tulajdonosként, hanem részvényesi meghatalmazottként jár el. E tevékenysége során közreműködőt kizárólag indokolt mértékben vehet igénybe.

(2)314 A részvényesi meghatalmazott tevékenysége nem irányulhat joggal való visszaélésre.

(3)315 A részvényesi meghatalmazott a részvényes (másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosa), a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles megjelölni az általa képviselt részvénytulajdonosokat, és a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles igazolni a megbízás fennállását. Ha a meghatalmazott ennek nem tesz eleget, a részvénytársasággal kapcsolatos szavazati joga nem gyakorolható.

(4) Minden érdekeltségét valószínűsítő harmadik személy a Felügyeletnél kezdeményezheti a részvényesi meghatalmazott által képviselt részvénytulajdonosok megismerését.

(5)316 Amennyiben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír külföldön történő kibocsátása alapján kerül sor, a másodlagos értékpapír devizakülföldi letétkezelője („depositary“) részvényesi meghatalmazottként eljárhat, ha a másodlagos értékpapír kibocsátására irányadó jognak, valamint a részvény kibocsátója és a másodlagos értékpapír letétkezelője közötti megállapodásnak megfelelő, a részvényesi jogok gyakorlására irányuló meghatalmazással rendelkezik.

154. § (1) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerződésben meghatározott módon és időben tájékoztatni a részvénytársaságnak a Gt. és e törvény előírásai alapján közzétett hirdetményeiről, a közgyűlés határozatairól, és azok tartalmáról, valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseiről és azok következményeiről.

(2) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest tájékoztatni a részvénytársasággal kapcsolatban tudomására jutott minden, a részvényesi jogok gyakorlását befolyásoló információról, valamint a birtokába került okiratok tartalmáról. Az okiratokról a részvényes kérésére bármikor köteles másolatot szolgáltatni.

(3) A részvényesi meghatalmazott a közgyűlést megelőzően köteles írásban kikérni a részvényes utasítását. A részvényesi meghatalmazott olyan időben köteles a részvényestől utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás megadásához kellő idő álljon rendelkezésére.

(4) Az utasítás kérésben részletesen ismertetni kell a közgyűlés napirendi pontjait és a részvénytársaság által a részvényeseknek megküldött előterjesztéseket.

(5) A részvényes utasításának hiányában – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével –, illetve ha a részvényes utasítása nem egyértelmű, a részvényesi meghatalmazott a részvényes szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(6) A részvényes utasításának hiányában a részvényesi meghatalmazott csak abban az esetben gyakorolhatja a részvényes szavazati jogát, ha

a) a részvényesi meghatalmazott a (3) és (4) bekezdésben meghatározott utasítás kérésben a napirendi pontok szerint közölte az általa javasolt szavazás tartalmát és indokát, feltéve, hogy

b) a részvényesi meghatalmazott tevékenységére vonatkozó szerződés kifejezetten tartalmazza a részvényesi meghatalmazott általános, a részvényes részéről bármikor visszavonható felhatalmazását arra, hogy ha a részvényes nem válaszol az utasítás kérésre, az a részvényesi meghatalmazott által közölt szavazás tartalmának jóváhagyását jelenti.

(7) A közgyűlési szavazás során a részvényesi meghatalmazott köteles biztosítani a részvényesek eltérő utasításának megfelelő arányokat.

155. § (1)317 A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés megszűnése esetén e tényről a részvényesi meghatalmazott a részvénytársaságot haladéktalanul értesíti, amennyiben korábban a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként bejegyzésre került.

(2) A részvényesi meghatalmazott a részvényes erre vonatkozó írásos rendelkezése esetén köteles haladéktalanul gondoskodni a részvénykönyvben a részvényesi meghatalmazottként történt bejegyzése törléséről.

(3) Devizakülföldi részvényesi meghatalmazott belföldön végzett tevékenységére e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy devizakülföldi ügyfeleivel szembeni felelősségére a rávonatkozó külföldi szabályozást kell alkalmazni.

(4) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerződésére, a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott által történő gyakorlására a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

XVI. Fejezet

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

A befektetési hitelezés

156. §318 (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles – a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – az igazgatóság által elfogadott belső hitelezési szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.

(2) Befektetési hitel nyújtásával járó ügylet kizárólag írásban köthető. Szóban kötött ügyletnél az ügyletkötést két munkanapon belül írásban vissza kell igazolni.

(3) Befektetési hitel nem nyújtható

a) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,

b) a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,

c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.

(4) A befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéssel együtt kell őrizni.

157. §319

157/A. §320

Ügyfélvédelem321

157/B. §322

Halasztott pénzügyi teljesítés

158–159. §323

Kiszervezés

160. §324

XVII. Fejezet325

161–167. §

XVIII. Fejezet

ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNZÉS

168. §326 (1)327 A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.

(2) Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.

(3) A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.

(4) Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető.

169. §328 Ha a kölcsönbe vevő az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.

170. § (1)329 Az értékpapír-kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés létrejötte szükséges. Az értékpapír kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapírkölcsön-szerződés az értékpapír tulajdonosa és az értékpapírt kölcsönvevő másik fél között létrejött más szerződés része nem lehet.

(2)330 Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát;

b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét;

c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható;

d) az értékpapírkölcsön futamidejét;

e) a kölcsönzési díjat;

f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; és

g) részvény esetén a felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.

(3)331 Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési vállalkozás, a hitelintézet az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik.

171. §332 Az értékpapírkölcsönre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

XIX. Fejezet333

172. §334

172/A. §335

173. §336

174. §337

175–177. §338

177/A. §339

178. §340

Nyilvánosságra hozatal341

178/A. §342

179. §343

180–181. §344

XIX/A. Fejezet345

Összevont alapú felügyelet

A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete

181/A. §346 (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a befektetési vállalkozás, amelynek

a) legalább egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy befektetési vállalkozás leányvállalata van, vagy ilyen típusú intézményben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy

b) anyavállalata pénzügyi holding társaság.

(2)347 Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásra, és

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelőre és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelőre és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

181/B. §348 (1) A Felügyelet feladata a 181/A. § (1) bekezdésében meghatározott, Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozás összevont pénzügyi helyzeten alapuló felügyelete.

(2) A Felügyeletnek nem feladata a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, továbbá a külföldi befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működésének egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól – a 181/A. § (1) bekezdésében meghatározott befektetési vállalkozás kérelmére – mentesítheti a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha

a)349 székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását,

b) bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen, ha az ellenőrző befolyása vagy részesedési viszonya időtartama előre láthatóan nem haladja meg az egy évet),

c)350 bevonása az összevont alapú felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne, mivel mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételeinek a Bszt. 101. §-ának (6) bekezdése szerint számított összege nem éri el az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal bíró vállalkozás mérlegfőösszegének egy százaléka, illetve a kettőmilliárd-ötszázmillió forint közül a kisebb értéket.

(4) Ha több vállalkozás külön-külön nem, de együttesen eléri a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott érték közül a kisebbet, nem tekinthető elhanyagolható jelentőségűnek, és a Felügyelet nem adhat mentesítést az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól.

(5) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozást, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(6) A Felügyelet engedélyezheti, hogy – bár a befektetési vállalkozás nem tartozik a 181/A. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá – a befektetési vállalkozás anyavállalatának olyan vállalkozásával, amely Magyarországon bejegyzett és ezen anyavállalat ellenőrző befolyása alatt áll vagy a vállalkozásban az anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik, összevont alapon is, e fejezet előírásai szerint feleljen meg a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás prudens működése

181/C. §351 (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás [181/A. § (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg a pénzügyi holding társaság [181/A. § (1) bekezdésének b) pontja] felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírások betartása.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a pénzügyi holding társaság igazgatósága az összevont alapú felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás igazgatóságát, amely köteles azt végrehajtani.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás igazgatósága köteles megjelölni, hogy mely ügyvezető tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások prudens működéséért.

(4)352 Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyelő bizottsága köteles gondoskodni az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás belső ellenőrzésének megfelelő működéséről.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás kockázatvállalása és tőkemegfelelése

181/D. §353 (1)354 Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is köteles megfelelni a Bszt. 101. §-ban a nagykockázat vállalásra vonatkozóan meghatározott korlátozásnak.

(2)355 Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak és a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak együttesen rendelkezniük kell az összevont alapon számított, a Bszt. 105. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt elérő, összevont alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának módját külön jogszabály határozza meg.

(3) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelést az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a pénzügyi holding társaság számítja ki. A pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak. A pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata az összevont alapú számításához szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra.

(4) Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy járulékos vállalkozásban (a továbbiakban: többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony), a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását minden, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak, illetőleg a pénzügyi holding társaságnak el kell végeznie.

(5) Többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony esetén a Felügyelet engedélyezheti, hogy a tőkemegfelelési és kockázatvállalási előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását csak a legfelső szinten lévő, összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg pénzügyi holding társaság végezze el.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti mentesítést a következő feltételek együttes fennállása esetén adhat:

a) a legfelső szinten lévő magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozás, illetőleg pénzügyi holding társaság a mentesítendő magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

b) a legfelső szinten lévő befektetési vállalkozás, illetőleg pénzügyi holding társaság a mentesítendő befektetési vállalkozást az összevont kockázatvállalási és tőkemegfelelési számításokba bevonja,

c) a szavatoló tőkének a többszörös ellenőrző befolyás alatt vagy részesedési viszonyban álló vállalkozások közötti megfelelő megosztása biztosított,

d)356 olyan nem harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás esetén, amelyben a (4) bekezdés szerinti

da) befektetési vállalkozás ellenőrző befolyással, vagy

db) pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal

rendelkezik.

A prudens működésre vonatkozó előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítása során alkalmazható módszerek

181/E. §357 (1)358 Az összevont kockázatvállalási és tőkemegfelelési adatok meghatározásához szükséges számítások során az Szmt. szerinti bevonási módszerek alkalmazandók. Az adatok nyilvántartása, meghatározása és a bevonási módszerek tekintetében az Szmt. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A Felügyelet engedélyezheti, hogy a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába az anyavállalat valamely leányvállalatát az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint, tőkerészesedésének arányában vonja be, ha szerződés biztosítja, hogy az anyavállalatot kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli és a társtulajdonosok pénzügyi helyzete kielégítő.

(3) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni, ha azt egy részesedési viszonnyal rendelkező, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás egy vagy több, az összevont mérésekbe be nem vont vállalkozással közösen irányítja, és kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli.

(4) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni a (2)–(3) bekezdésekben meghatározott eltéréssel.

(5) Ha az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg, az összevonás módszerét a Felügyelet állapítja meg.

(6) Az összevont szavatoló tőke számítása során a szavatoló tőkéből le kell vonni a 181/B. § (3) bekezdése alapján mentesített vállalkozásban fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.

181/F. §359 (1) Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, köteles a befektetési vállalkozás, illetőleg a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt megadni. Ezen egyedi adatot és információt köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holding társaság elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(2) Az olyan hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében a következő személyektől is kérhet – közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozáson keresztül közvetve – adatot, amely – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles azt a Felügyeletnek megadni:

a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy,

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával vagy a befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személy, és

c) a 181/B. § (3) bekezdése alapján mentesített hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás vagy járulékos vállalkozás.

(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak, illetőleg a pénzügyi holding társaságnak rendelkeznie kell a felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési rendszerrel.

(5)360 Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások – amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed – közötti ügyletek ellenőrzését a Felügyelet végzi. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz. Ha az ügyletek veszélyeztetik az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetét, akkor a Felügyelet intézkedést alkalmaz.

Bejelentési kötelezettség

181/G. §361 (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul köteles bejelenteni a 181/A. § (2) bekezdésében, valamint a 181/F. § (3) bekezdésében meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását, illetőleg megszűnését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozás külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásán keresztül is eleget tehet.

Felügyeleti ellenőrzés

181/H. §362 (1) A 181/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások körében a Felügyelet jogosult – helyszínen kívül, illetőleg helyszínen – ellenőrizni a 181/A–181/G. §-ban foglalt rendelkezések betartását.

(2) A 181/F. § (3) bekezdésében meghatározott személyek körében a Felügyelet – helyszínen kívül, illetőleg helyszínen – ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.

A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyelet tekintetében

181/I. §363 (1) A Felügyelet – harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére – a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságnak átadhatja, ha a harmadik ország felügyeleti hatósága megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.

(2) A 181/H. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

181/J. §364 (1)365 Ha a befektetési vállalkozás anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet az Európai Unió a befektetési vállalkozást engedélyező tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el.

(2)366 Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyeletet a befektetési vállalkozást engedélyező tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el.

(3) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más tagállambeli befektetési vállalkozás ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata, az összevont alapú felügyeletet – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot bejegyezték.

(4)367 Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más tagállambeli befektetési vállalkozás

a) ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyikük székhelye sem abban a tagállamban található, amelyben a pénzügyi holding társaság székhelye, vagy

b) több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különböző tagállamban található, és ezen tagállamok mindegyikében engedélyeztek befektetési vállalkozás leányvállalatot,

az összevont alapú felügyelet ellátásáról az érintett (beleértve a pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállamot is) tagállamok felügyeleti hatóságai közötti megállapodás dönt. Megállapodás hiányában az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás, egyezőség esetén a korábban engedélyezett befektetési vállalkozás felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.

(5)368 A (2)–(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok a közöttük lévő megállapodások alapján eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás megkötése előtt a pénzügyi holding társaság véleményét is ki kell kérni.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.

(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő vállalkozás felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára köteles megadni.

(8) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(9) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadhatja.

(10) A 181/H. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

(11)369 Ha a Felügyelet a konszolidáló felügyeleti hatóság, akkor a (7)–(9) bekezdésben rögzítetteken kívül az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására

a) a rendes működés során, ideértve az irányítási rendszerre és a kockázatkezelési követelményre vonatkozó rendelkezések ellenőrzését a befektetési vállalkozás belső tőkemegfelelési folyamatának értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot, a nyilvánosságra hozatali követelmények alkalmazását, valamint a befektetési vállalkozással szemben alkalmazott intézkedéseket,

b) szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés és a válsághelyzetek során, ideértve a befektetési vállalkozások működésében és a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is.

(12)370 A Felügyelet minden olyan információt megad a tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak, amely

1. az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi szerkezetének feltárását, valamint a befektetési vállalkozás illetékes felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,

2. az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozástól származó információk gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,

3.371 olyan, az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelőt vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a befektetési vállalkozást,

4. a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának korlátozására vonatkozik, és

5. befolyásolja a másik tagállam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás prudenciális helyzetét.

(13)372 A Felügyelet kérelemre a (12) bekezdésben rögzítetteken kívül minden olyan információt megad a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, amelyet ezen hatóság felügyeleti feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.

(14)373 Ha a Felügyelet egy másik tagállamban székhellyel rendelkező EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.

(15)374 Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő – ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is –, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon tagállamok bármelyikében, amelyben

a) az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek és pénzügyi vállalkozásnak, vagy

b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

a székhelye van, vagy amely tagállamban olyan befektetési vállalkozás létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi kormányát, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.

181/K. §375 E fejezet, valamint a 391. § f) és g) pontjának és a 10. számú melléklet 1. m) pontjának alkalmazásában személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

XIX/B. Fejezet376

KIEGÉSZÍTŐ FELÜGYELET

Pénzügyi konglomerátum

181/L. §377 (1)378 Pénzügyi konglomerátum – e törvény szerint – az a csoport [5. § (1) bekezdésének 27. pontja],

a) amelynek élén

1. befektetési vállalkozás áll vagy

2. nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jelentős mértékben a pénzügyi ágazatba sorolható, és

b) amelyben van olyan vállalkozás, amely a biztosítási szolgáltatási ágazathoz és olyan vállalkozás, amely a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik és

c) amely vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan), illetőleg aggregáltan mért tevékenység mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatban jelentős a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően.

(2) A pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás

a) az anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül egyetlen vállalkozás sem rendelkezik benne ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal,

b) a legnagyobb mérlegfőösszegű anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között több, az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat található,

c) a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás azon vállalkozások közül, amelyekben – a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül – egyetlen vállalkozás sem rendelkezik ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nincs az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat,

d) a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nem található az a)–c) pontban foglalt feltételeknek megfelelő vállalkozás.

(3) A csoport pénzügyi ágazatbeli tevékenysége jelentősnek minősül, ha a csoporton belül a pénzügyi ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások mérlegfőösszegeinek összege meghaladja a csoport összesített mérlegfőösszegének negyven százalékát.

(4) Az adott pénzügyi ágazatbeli tevékenység jelentősnek minősül, ha

a) a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a mérlegfőösszege és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfőösszege arányának és

b) a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a tőkekövetelménye és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tőkekövetelménye arányának

számtani átlaga meghaladja a tíz százalékot, mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki és befektetési szolgáltatási ágazatban. A számítások során a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat egy ágazatnak tekintendő.

(5) A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (4) bekezdés szerinti számítások alapján legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja az egyezerhatszázmilliárd forintot.

(6) A Felügyelet mint koordinátor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve pénzügyi konglomerátumnak tekinthet egy csoportot, és előírhatja a 181/Q–181/R. § rendelkezéseinek betartását, ha

a) a legkisebb pénzügyi ágazat nagysága meghaladja az öt százalékot

1. a (4) bekezdés alapján számított átlag tekintetében vagy

2. ezen ágazat mérlegfőösszege és a pénzügyi ágazat mérlegfőösszegének arányában vagy

3. ezen ágazat tőkekövetelménye és a pénzügyi ágazat összesített tőkekövetelményének arányában; vagy

b) a banki vagy a befektetési szolgáltatási ágazatban a mérlegfőösszeg és a biztosítási szolgáltatási ágazatban a bruttó díjbevétel alapján számított piaci részesedés Magyarországon meghaladja az öt százalékot.

(7) Ha valamely mutató értéke a (3)–(5) bekezdésben megadott érték alá csökken, de a (3) bekezdés szerinti érték a harmincöt százalékot, a (4) bekezdés szerinti érték a nyolc százalékot, illetőleg az (5) bekezdés szerinti érték az egyezerháromszázmilliárd forintot eléri, akkor a csoportot ezt követően még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni.

(8) Ha a Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, akkor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve a (7) bekezdésben említett hároméves időtartam alatt bármikor dönthet a kiegészítő felügyelet gyakorlásának megszüntetéséről.

(9)379 A mérlegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, az Szmt. szerinti tőkearányos mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfőösszeg megállapításakor. Ellenőrző befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell figyelembe venni.

(10)380 E fejezet alkalmazásában

a) a hitelintézet tőkekövetelménye

aa) a Hpt. 76. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelménynek, és

ab) a Hpt. 5. számú melléklet 16. pontja szerinti limittúllépések értéke tőkekövetelményének

összege;

b)381 a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Bszt. 105. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkeszükséglet;

c) a biztosító tőkekövetelménye a Bit. 121. §-ának (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglete és a Bit. 126. §-ában meghatározott minimális biztonsági tőke közül a magasabb érték;

d) harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti – a működés feltételeként előírt – minimális tőke.

(11) Ha egy pénzügyi konglomerátumon belül egy másik pénzügyi konglomerátum is található, akkor ez utóbbi pénzügyi konglomerátumra ezen fejezet előírásait nem kell alkalmazni.

Kiegészítő felügyelet

181/M. §382 (1) A kiegészítő felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintű prudens működésének felügyelete. Ennek érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a pénzügyi konglomerátum kockázatvállalását, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését, belső kontroll rendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli.

(2) Kiegészítő felügyelet alá tartozik a pénzügyi konglomerátum élén álló befektetési vállalkozás,

a) amely ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik szabályozott vállalkozásban, amelyek közül legalább egy biztosító, vagy

b) amelynek anyavállalata az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság, vagy

c) amely ellenőrző befolyással rendelkezik egy biztosítási szolgáltatási ágazatbeli vállalkozásban.

(3) A kiegészítő felügyelet kiterjed

a) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásra,

b) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó befektetési vállalkozásra, amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás,

c) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó befektetési vállalkozásra, amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság.

181/N. §383 (1) Ha a Felügyelet az általa engedélyezett befektetési vállalkozást e fejezet alapján pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősíti, akkor a kiegészítő felügyelet e vállalkozásra és a csoportra kiterjed.

(2) Az (1) bekezdés szerint pénzügyi konglomerátumnak minősítés érdekében a Felügyelet

a) folyamatosan vizsgálja, hogy az általa engedélyezett befektetési vállalkozás pénzügyi konglomerátumhoz tartozik-e,

b) szorosan együttműködik a csoporton belüli szabályozott vállalkozás felügyeleti hatóságával,

c) értesíti az érintett felügyeleti hatóságot, ha egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozásról megállapítja, hogy az a pénzügyi konglomerátumhoz tartozik.

181/O. §384 (1) A Felügyelet feladata a 181/M. § (2) bekezdésében, illetőleg a 181/M. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott, Magyarországon székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás kiegészítő felügyelete.

(2) A Felügyeletnek nem feladata a vegyes pénzügyi holding társaság, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó harmadik országbeli és pénzügyi ágazaton kívüli nem szabályozott vállalkozás egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.

(3) Ha a Felügyelet önállóan vagy az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, akkor kiegészítő felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozást, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra a kiegészítő felügyelet kiterjed.

(4) A Felügyelet az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve

a) egy – a koordinátor által a 181/Q. § (5) bekezdésében mentesített – vállalkozást, a koordinátor kezdeményezésére, a 181/L. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott számításokból figyelmen kívül hagyhat, illetőleg

b) a 181/L. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott küszöbérték számítása során, a koordinátor kezdeményezésére, három egymást követő évet vehet figyelembe, illetőleg – amennyiben jelentős változások következnek be a csoport szerkezetében – e küszöbértékek teljesülésétől eltekinthet, illetőleg

c) a 181/L. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazása során – kivételes esetben – a mérlegfőösszegen alapuló mutatószámot helyettesítheti vagy kiegészítheti a bevételi szerkezeten, illetőleg a mérlegen kívüli tevékenységeken alapuló mutatószámmal, ha azokat a kiegészítő felügyelet célját tekintve meghatározónak tartja.

A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás prudens működése

181/P. §385 (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és a tőkemegfelelési előírások betartása.

(2) A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság a kiegészítő felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozást, amely köteles azt végrehajtani.

(3) A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás igazgatósága köteles megjelölni, melyik tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozás prudens működéséért.

A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás pénzügyi konglomerátum szintű kockázatvállalása, csoporton belüli ügyletei és tőkemegfelelése

181/Q. §386 (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás a pénzügyi konglomerátum szintjén is köteles megfelelni a tőkemegfelelési előírásoknak és rögzíteni a pénzügyi konglomerátum szintjére vonatkozó tőkemegfelelési elveket.

(2) A kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó (9) bekezdés szerinti adatot és információt, a tőkemegfelelési előírásoknak való kiegészítő felügyeleti szintű megfelelést a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság határozza meg évente legalább egy alkalommal. Ezek eredményét és a meghatározásuk alapjául szolgáló lényeges adatokat a pénzügyi konglomerátum élén álló befektetési vállalkozás vagy a vegyes pénzügyi holding társaság jelenti a koordinátor részére.

(3) Ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás – de nem vegyes pénzügyi holding társaság – áll, a Felügyelet mint koordinátor által – az érdekelt felügyeleti hatósággal és a pénzügyi konglomerátummal történt egyeztetést követően – kijelölt, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó befektetési vállalkozás nyújtja be a (2) bekezdésben említett eredményeket és annak meghatározását szolgáló lényeges adatokat a koordinátor részére.

(4) A vegyes pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak. A vegyes pénzügyi holding társaság kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata a kiegészítő felügyeleti szintű számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra.

(5) A Felügyelet mint koordinátor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól mentesíthet egy vállalkozást, ha

a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását vagy

b) bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve félrevezető eredményre vezetne vagy

c) bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne.

(6)387 Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesítést lehetővé tevő döntés meghozatala előtt a Felügyelet mint koordinátor – a sürgős esetek kivételével – egyeztet az érdekelt hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.

(7) Ha több vállalkozás külön-külön mentesíthető lenne az (5) bekezdés c) pontja alapján, de együttesen nem tekinthető elhanyagolható jelentőségűnek, akkor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól nem mentesíthető.

(8) Az (5) bekezdés b) és c) pontja alapján mentesített befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében adatot és információt kérhet.

(9) A Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal lefolytatott egyeztetés alapján határozza meg, mely csoporton belüli ügyletet és mely kockázatot kell figyelembe venni a (2)–(4) bekezdés szerinti számítások során. Az egyeztetéskor figyelembe kell venni a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetét és a pénzügyi konglomerátum egészének kockázatkezelését. A csoporton belüli ügylet és a kockázatvállalás jelentős mértékének meghatározása érdekében a Felügyelet mint koordinátor – az érdekelt felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján – megállapítja a szavatoló tőkére, illetőleg a biztosítástechnikai tartalékra vonatkozó küszöbértéket.

(10) Ha a (9) bekezdés alapján a kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletre vonatkozó küszöbérték nem kerül meghatározásra, akkor az ügylet abban az esetben minősül jelentősnek, ha értéke meghaladja a pénzügyi konglomerátum szintjén az összesített tőkekövetelmény öt százalékát.

(11) A pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelési számítások módját külön jogszabály tartalmazza.

A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás pénzügyi konglomerátum szintű kockázatkezelési és belső kontroll rendszere

181/R. §388 (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás köteles gondoskodni a pénzügyi konglomerátum szintű belső kontroll rendszer és kockázatkezelés megfelelő működéséről.

(2) A kockázatkezelés magában foglalja:

a) a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kockázatkezelési elvek és stratégiák alapján megvalósuló vállalatirányítást,

b) azon tőkemegfelelési elveket, amelyek biztosítják az üzleti stratégia kockázatra és tőkemegfelelésre gyakorolt hatásának figyelembevételét,

c) a kockázatellenőrző rendszerek szervezethez történő igazodását, amely rendszerek összehangoltan működnek annak érdekében, hogy mérni és ellenőrizni lehessen a pénzügyi konglomerátum szintjén a kockázatokat,

d)389 azokat a legalább évente felülvizsgált szabályokat, amelyek célja a megfelelő helyreállítási és szanálási intézkedések és tervek kidolgozása.

(3) A belső kontroll rendszer magában foglalja:

a) a jelentős kockázatok azonosítását és mérését, valamint a szavatoló tőkének a kockázatokhoz való hozzárendelését,

b) a csoporton belüli ügyletek és a kockázatvállalás azonosítását, mérését és ellenőrzését.

(4) A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell a kiegészítő felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső kontroll rendszerrel.

A koordinátor

181/S. §390 (1) A Felügyelet mint érintett hatóság együttműködik az Európai Unió tagállamainak érintett hatóságaival a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások kiegészítő felügyeletének összehangolásáért és ellátásáért felelős felügyeleti hatóság (a továbbiakban: koordinátor) kijelölése során.

(2) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén álló befektetési vállalkozás tevékenységének megkezdését a Felügyelet engedélyezte.

(3) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás áll és

a) a Felügyelet által engedélyezett befektetési vállalkozás anyavállalata vegyes pénzügyi holding társaság vagy

b) több, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás anyavállalata Magyarországon székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság és a pénzügyi konglomerátum valamely befektetési vállalkozása magyarországi székhellyel rendelkezik vagy

c) a pénzügyi konglomerátumban nem található a vegyes pénzügyi holding társaság székhelyének tagállamában engedélyezett befektetési vállalkozás, a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazata együttesen a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat, valamint a legnagyobb mérlegfőösszege magyarországi székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásnak van.

(4) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha

a) a pénzügyi konglomerátum élén több, az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság áll és ezen tagállamok mindegyikében rendelkezik a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozással, vagy

b) a pénzügyi konglomerátum élén nem áll anyavállalat,

valamint a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazata együttesen a banki és befektetési szolgáltatási ágazat és a pénzügyi konglomerátumon belül a legnagyobb mérlegfőösszege egy magyarországi székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásnak van.

(5) A (2)–(4) bekezdéstől eltérően, az érintett felügyeleti hatóságokkal történt megállapodás alapján a Felügyelet elláthatja a koordinátori feladatokat, valamint megbízhat más érintett felügyeleti hatóságot a koordinátori feladatok ellátásával, ha a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezete vagy a különböző országokbeli tevékenységének aránya alapján indokolt. A döntés meghozatala előtt ki kell kérni az érintett pénzügyi konglomerátum véleményét is.

A koordinátor feladata

181/T. §391 (1) A Felügyelet koordinátorként

a) ellátja a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének áttekintését és értékelését,

b) összegyűjti és továbbítja az érintett felügyeleti hatóságok részére a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaira vonatkozó adatokat és információkat,

c) ellenőrzi a 181/Q. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátumon belüli kockázatvállalásra, tőkekövetelményre és csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezések betartását,

d) ellenőrzi a 181/R. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátum belső kontroll rendszerére és kockázatkezelésére vonatkozó rendelkezések betartását,

e) az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve megtervezi és összehangolja a felügyeleti feladatok ellátását,

f) a kiegészítő felügyelet céljának elérése érdekében felmerülő egyéb feladatokat ellátja, a szükséges intézkedéseket megteszi, és a döntéseket meghozza,

g)392 értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.

(2) A kiegészítő felügyelet elősegítése és megvalósítása érdekében a Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal, valamint szükség esetén más érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köt.

A felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés

181/U. §393 (1) A Felügyelet szorosan együttműködik az érintett felügyeleti hatóságokkal a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletének ellátása érdekében. A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat az érintett felügyeleti hatóságok részére átadja.

(2) Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:

a) a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetének meghatározására, valamint a csoport szabályozott vállalkozásainak felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság azonosítására,

b) a pénzügyi konglomerátum stratégiai elvének és céljának figyelemmel kísérésére,

c) a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének, a tőkemegfelelésének, a csoporton belüli ügyleteinek, a kockázatvállalásának és a jövedelmezőségének figyelemmel kísérésére,

d)394 a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,

e) a pénzügyi konglomerátum szervezetének, valamint a pénzügyi konglomerátum szintű kockázatkezelésnek és belső kontroll rendszernek a figyelemmel kísérésére,

f) a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaitól származó információk gyűjtésére és az összegyűjtött információk ellenőrzésére,

g) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának működését kedvezőtlenül befolyásoló változás figyelemmel kísérésére,

h) a felügyeleti hatóság által hozott szankciókról és kivételes intézkedésekről történő tájékoztatásra.

(3)395 A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal és a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Rendszerkockázati Testülettel is folytathat információcserét.

(4) A Felügyeletnek – a határozata meghozatalát megelőzően – egyeztetnie kell azon érintett felügyeleti hatósággal, amely felügyeleti feladatának ellátását a döntés érintheti

a) az engedélyhez kötött tulajdonos személyében, vezető állású személyben bekövetkezett változás,

b) szankciók és kivételes intézkedések

tekintetében.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően nem áll fenn az előzetes egyeztetési kötelezettség sürgős esetben vagy ha az a döntés hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. Ilyenkor a Felügyeletnek az érintett hatóságokat a határozatról utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell.

(6)396

Információ átadása

181/V. §397 (1) A pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott és nem szabályozott vállalkozás, valamint az érintett természetes személy köteles a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás részére minden adatot és információt megadni a kiegészítő felügyelet érdekében elvégzendő számításokhoz. Ezen egyedi adatot és információt köteles a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(2) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében szükséges adatért és információért az érintett felügyeleti hatósághoz fordulhat.

Felügyeleti ellenőrzés

181/W. §398 (1) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai által átadott adatok és információk helyességét jogosult – helyszínen és helyszínen kívül – ellenőrizni.

(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamának érintett felügyeleti hatóságához fordulhat az ellenőrzés lefolytatása érdekében.

181/X. §399 (1) A 181/M. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett befektetési vállalkozást tartalmazó pénzügyi konglomerátum esetében a pénzügyi konglomerátum élén álló harmadik országbeli anyavállalat figyelmen kívül hagyásával kell az érintett hatóságoknak kijelölniük a koordinátort.

(2)400 Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztet az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve. Az egyeztetést követően a Felügyelet mint koordinátor dönt a jogrend megfelelőségéről.

(3) Ha a harmadik ország jogrendje megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor az olyan pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletét, amelynek élén a 181/M. § (3) bekezdés b), illetőleg c) pontjában meghatározott befektetési vállalkozás harmadik országbeli anyavállalata áll, nem a Felügyelet látja el.

(4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a Felügyelet mint koordinátor látja el a kiegészítő felügyeleti feladatokat és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.

XX. Fejezet

182. §401

183–187. §402

188–197. §403

198. §404

HATODIK RÉSZ

A BENNFENTES KERESKEDELEM
ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS405

XXI. Fejezet

A BENNFENTES KERESKEDELEM
ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS TILALMA406

199. §407 E rész rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan pénzügyi eszközzel kapcsolatos cselekményre,

a)408 amelyet Magyarország területén követtek el, vagy

b)409 amelyeket külföldön követtek el, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.

Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma410

200. §411 Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás.

Bennfentes kereskedelem412

201. §413 (1) Bennfentes kereskedelem:

a) a bennfentes személy által bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre közvetlen vagy közvetett módon ügylet kötése, illetőleg ügylet kötésére adott megbízás;

b) a bennfentes személy által a bennfentes információ továbbadása más személynek;

c) a bennfentes személy által javaslattétel más személynek arra, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre ügyletet kössön;

d) bármely személynek az a)–c) pontban leírt cselekménye, amennyiben tudta vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minősül.

(2)414 Bennfentes személy

a) a kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja;

b) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ezek ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;

c) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ennek ügyvezetője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, amely a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;

d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet, illetve ennek érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig;

e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes és jogi személy;

f) a kibocsátó számlavezető hitelintézete, illetve ennek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és érdemi ügyintézője;

g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására;

h) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte;

i) az a)–h) pontban felsorolt természetes személlyel közös háztartásban élő személy, illetőleg közeli hozzátartozója;

j)415 az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, és ezek nevében eljáró személy, amelyben az a)i) pontokban megjelölt bennfentes személy minősített befolyással bír.

(3) Bennfentes információ:

a) a pénzügyi eszközzel – ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet – kapcsolatos olyan lényeges információ, amely

aa) még nem került nyilvánosságra;

ab) közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik;

ac) nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas;

b) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik;

c) az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely

ca) még nem került nyilvánosságra;

cb) közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik;

cc) az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó;

cd) információt a piac szereplőivel rendszeresen közölnek.

(4) Lényeges információ: minden olyan információ, amely olyan eseményre vagy körülményre vonatkozik, amely bekövetkezett vagy bekövetkezése megalapozottan várható, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az adott körülménynek vagy eseménynek egy adott pénzügyi eszköz árfolyamára esetlegesen gyakorolt hatásáról.

(5) Az árfolyam befolyásolására alkalmas információ: minden olyan információ, amely a befektető által nagy valószínűséggel felhasználásra kerülne befektetési döntése meghozatalakor.

201/A. §416

201/B. §417 (1) A Felügyeletnek köteles az ügyletkötést haladéktalanul bejelenteni

a) a 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy, illetve

aa) a vele közös háztartásban élő személy,

ab) a közeli hozzátartozója, és

ac)418 a bennfentes személy minősített befolyásával működő társaság, és

b) a 201. § (2) bekezdés b)–c) pontjában az említett bennfentes személy,

ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban bennfentesnek minősül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétől vagy árfolyamától függ.

(2)419 Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét, a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési vállalkozás, hitelintézet megnevezését.

(3)420 A 201. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti bennfentes személy haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót az (1) bekezdés a) pontja szerinti ügyletkötésről, amennyiben az a (4) bekezdésben meghatározott ügyletkötési összértéket meghaladja.

(4)421 A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy nem köteles az ügyletkötésről a kibocsátót tájékoztatni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni:

a) a bennfentes személy, és

b) a vele közös háztartásban élő személy,

c) a közeli hozzátartozója,

d) a minősített befolyásával működő társaság

által kötött ügyleteket.

201/C. §422 (1)423 A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul az 56. § szerint, illetőleg internetes honlapján közzétenni a rá vonatkozó bennfentes információkat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírások teljesítése során a kibocsátó nem kötheti össze a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát tevékenysége reklámozásával.

(3)424 Ha a kibocsátó másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egyidejűleg köteles ugyanazt az információt teljes mértékben az internetes honlapján nyilvánosságra hozni.

(4) A kibocsátó nevében vagy a javára eljáró személy, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egy időben erről köteles értesíteni a kibocsátót, aki az érintett információt honlapján az értesítést követően haladéktalanul, teljes mértékben nyilvánosságra hozza.

(5) Nem kell alkalmazni a (3)–(4) bekezdésben foglaltakat, ha az információt megszerző személyt titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy ez a kötelezettség jogszabályon, létesítő okirat rendelkezésén vagy szerződésbe foglalt megállapodáson alapul-e.

(6)425 A kibocsátó a 201/B. § (3) bekezdése alapján hozzá érkezett bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül köteles közzétenni az 56. §. szerint.

201/D. §426 (1)427 A bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó hatósági ellenőrzés elősegítése érdekében a kibocsátó, illetve a javára vagy nevében eljáró személy a munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján részére tevékenységet végző és bennfentes információhoz hozzáférő személyekről nyilvántartást vezet, amelyet a Felügyelet kérésére, a nyilvántartást vezető személy köteles átadni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy más javára vagy nevében eljárva több kibocsátóra vonatkozóan fér hozzá bennfentes információhoz, a nyilvántartást kibocsátónként elkülönítve köteles vezetni.

(3) A bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) természetes személy esetén

aa)428 természetes személyazonosító adatait,

ab) lakcímét,

ac)429

ad) állampolgárságát,

ae)430

af)431 külföldi természetes személy esetében az aa), ab) és ad) pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

bc) azonosító okiratának számát; és ezeken felül legalább

c) a nyilvántartásba vétel okát;

d) a nyilvántartás összeállításának, illetve frissítésének időpontját.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a bennfentes információhoz való hozzáférést követően haladéktalanul nyilvántartásba veszi az általa munkaviszony keretében vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott, bennfentes információhoz hozzáférő személyt.

(5) Amennyiben a nyilvántartásba vett személy bennfentes információhoz való hozzáférése bármilyen módon megszűnt, a hozzáférés megszűnését követően a személyt haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásból.

(6) Az (1) bekezdésben említett, a bennfentes információhoz hozzáférő személy köteles a nyilvántartást vezető kérésére, a nyilvántartásba vételkor a (3) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott adatokról a nyilvántartást vezetőt haladéktalanul – majd ezt követően írásban is – tájékoztatni. A nyilvántartásban szereplő személy a (3) bekezdés a)–b) pontjában foglalt adatainak változásáról 5 munkanapon belül értesíti a nyilvántartást vezetőt.

(7) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a szabályzatban

a) meghatározza

aa) a javában vagy nevében eljáró, nyilvántartást vezető természetes nyilvántartást vezető személy kijelölésének szabályait;

ab) a nyilvántartás vezetésére kijelölt személyt;

ac) a nyilvántartásba vétel, és törlés eljárási szabályait; és

b) tájékoztatja a javában vagy nevében eljáró személyeket

ba) a nyilvántartásba vétellel összefüggő jogi és közigazgatási kötelezettségekről; továbbá

bb) a bennfentes információval való visszaélésnek és az ilyen információ nem megfelelő továbbításának következményeiről.

(8) A nyilvántartást vezető személy a (7) bekezdésben említett szabályzatot a bennfentes információhoz hozzáférő személy számára – az adatszolgáltatását megelőzően – rendelkezésre bocsátja.

(9) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a nyilvántartásba vételt vagy a nyilvántartásból való törlést követően e tényről haladéktalanul értesíti a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásból törölt személyeket.

(10) A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás frissítése során a bennfentes információkhoz hozzáférő személy az adatok egyeztetése céljából bemutatja:

a) természetes személy esetén

aa) ha a személy belföldi, személyazonosító igazolványát és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy útlevelét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy kártya formátumú vezetői engedélyét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát,

ab) ha a személy külföldi, útlevelét, személyi azonosító igazolványát vagy érvényes tartózkodási engedélyét;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén azt a harminc napnál nem régebben kiállított okiratot, amely igazolja, hogy

ba)432 a belföldi vállalkozást a cégbíróság bejegyezte, vagy a vállalkozás a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,

bb) más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).

(11) A nyilvántartásban foglalt adatok frissítése esetén a legutolsó frissítést közvetlenül megelőző állapotot a frissítés évének utolsó napját követő öt évig meg kell őrizni.

Piacbefolyásolás433

202. §434 Piacbefolyásolásnak minősül

a) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról;

b) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére való megbízásadás, amely az adott pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti;

c) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely színlelt, illetve amelyben bármilyen más formájú megtévesztéshez, manipulációhoz folyamodnak; vagy

d) megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie.

Kivételek a tilalom alól435

203. §436 (1) Nem minősül bennfentes kereskedelemnek

a) az az ügylet, amelyet a bennfentes információ birtokba jutásának időpontját megelőzően kötött megállapodás alapján teljesítenek;

b) a bennfentes információ átadása, amennyiben azt a bennfentes személy beosztásából kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során szolgáltatta.

(2) Nem minősül piacbefolyásolásnak, ha a 202. § a)–b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén:

a) az ügyletet kötő, illetve a megbízást adó bizonyítja, hogy az ügylet megkötéséhez, illetve a megbízás adásához méltányolható érdeke fűződött, és

b) a megbízás megfelel az adott szabályozott piac elfogadott piaci gyakorlatának.

(3) Nem minősül bennfentes kereskedelemnek és piacbefolyásolásnak a részvényvisszavásárlási program keretében történő ügyletkötés, és pénzügyi eszközök árfolyamának stabilizálása érdekében kötött ügylet, ha azt a Bizottság 2273/2003/EK rendeletében szabályozott módon hajtják végre.

(4) A kibocsátó – jogos érdekei sérelmének megelőzése érdekében – saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát, ha

a) a késleltetés nem okozza a nyilvánosság félrevezetését,

b) a kibocsátó haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a késleltetés tényét, és

c) a kibocsátó biztosítja a szóban forgó információ bizalmas kezelését.

(5) A bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának a (4) bekezdés alapján történő, kibocsátó általi késleltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(6)437

204. §438 (1) E rész alkalmazásában elfogadott piaci gyakorlat azon eljárások és cselekmények összessége, amelyek a piaci résztvevők által ismertek és alkalmazottak, az adott piacon az általánosan elfogadott szakmai elvek alapján elvárhatóak.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben, valamint a 202. §-ban meghatározott magatartások vizsgálatakor a körülmények összességét mérlegelve jár el, s az általa figyelembe veendő körülményeket külön jogszabály állapítja meg.

(3) Az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó információnak minősül az olyan információ, amely

a) a mindennapos gyakorlat szerint a piaci szereplők részére rendelkezésre áll, vagy

b) a jogszabályok, piaci szabályzatok, piaci szokványok, szerződési kötelezettség szerint a szabályozott piacon közzéteendő.

(4)439

(5) E rész rendelkezéseinek alkalmazása során pénzügyi eszköznek minősül:

a)440 a pénzügyi eszköz, az egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelyet szabályozott piacra bevezettek, vagy amelynek bevezetésére vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazás engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be,

b)441 az az eszköz, amelyet szabályozott piacra nem vezettek be, de értéke az a) pontban felsorolt valamelyik eszköz értékétől vagy árfolyamától függ,

c) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig.

(6) E rész rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap kezelője minősül.

Bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentése442

205. §443 (1) Bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet végző személy (a továbbiakban: bejelentésre kötelezett személy) köteles azt a Felügyeletnek a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés nem írásban történt, azt öt munkanapon belül írásban is meg kell ismételni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:

a) az ügylet leírását, ideértve a megbízás típusát, és a kereskedés piacának megnevezését;

b) a bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetését;

c) megbízó és az ügylet lebonyolításában közreműködő személy azonosítására alkalmas adatokat, azaz természetes személy közreműködő esetében annak

ca)444 természetes személyazonosító adatait,

cb) lakcímét,

cc)–cd)445

ce) állampolgárságát;

d) hogy a bejelentő személy milyen minőségben jár el;

e) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek vizsgálata szempontjából fontos minden egyéb adatot.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt adatok a bejelentés időpontjában nem állnak rendelkezésre, a bejelentésnek tartalmaznia kell legalább azt, hogy milyen okból merült fel a bejelentőben az a gyanú, hogy az ügylet bennfentes kereskedelemnek vagy piacbefolyásolásnak minősülhet. Minden további információt – mihelyt rendelkezésre áll – haladéktalanul meg kell küldeni a Felügyeletnek.

(4) A bejelentésre kötelezett személy kijelöl – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdésben előírt bejelentést a Felügyeletnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a bejelentésre kötelezett személy a kijelöléstől számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni a Felügyelet részére.

(5) A bejelentésre kötelezett személy, ideértve a kijelölt személyt is, a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, annak tartalmáról és a kijelölt személyről – kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot és a bíróságot – harmadik személynek vagy szervezetnek, ideértve az ügyfelet is, tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

(6) A bejelentésre kötelezett személyt, illetve a kijelölt személyt – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

(7) A bejelentésre kötelezett személy köteles gondoskodni arról, hogy alkalmazottai a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megtanulják felismerni, és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás gyanújára okot adó esetekben megfelelően tudjanak eljárni.

(8) A Felügyelet a bejelentésre kötelezett személy, illetve a kijelölt személy személyazonosságát, az (1) bekezdés alapján tett bejelentés tényét, illetve annak tartalmát harmadik személynek – kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot, bíróságot, illetve törvény felhatalmazása alapján a külföldi felügyeleti hatóságot – nem adhat át.

(9) A Felügyelet az (1) bekezdés alapján tett bejelentések révén tudomására jutott információt kizárólag a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás elleni küzdelem céljaira, feladatainak ellátása érdekében használhatja fel, és az adatokat három évig köteles megőrizni úgy, hogy azokból a változás dátuma és a változás előtti adatok is megállapíthatóak legyenek.

(10)446 A Felügyelet a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentés átvételét követően az abban foglalt információt – a (9) bekezdésben foglalt célok elérése érdekében – a bejelentés beérkezését követő két munkanapon belül továbbítja az érintett szabályozott piacok illetékes hatóságaihoz.

XXI/A. Fejezet

BEFEKTETÉSI AJÁNLÁS447

205/A. §448 E fejezet rendelkezéseit csak a közvetlen befektetési ajánlások tekintetében kell alkalmazni az elemzőnek nem minősülő személyre, illetve az elemző számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végző természetes személyre.

205/B. §449 (1) A befektetési ajánlásnak egyértelműen és feltűnő módon tartalmaznia kell:

a) a befektetési ajánlást készítő személy nevét, jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, egyéni vállalkozó székhelyét; illetőleg

b) a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában közreműködő természetes személy nevét, beosztását és munkakörét.

(2) Ha a befektetési ajánlást készítő személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a befektetés ajánlásnak tartalmaznia kell az érintett személy felügyeletét ellátó, illetékes felügyeleti hatóság megnevezését is.

(3) Ha az érintett személy – ide nem értve a befektetési vállalkozást és a hitelintézetet – önszabályozó szervezet tagja és az önszabályozó szervezet által kibocsátott etikai, szakmai szabályok hatálya alá tartozik, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell az önszabályozó szervezet ilyen szabályaira történő hivatkozást is.

205/C. §450 (1) Az érintett személy a befektetési ajánlás elkészítése, illetve terjesztése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal jár el.

(2) Az érintett személy a Felügyelet kérésére bizonyítani köteles, hogy a befektetési ajánlás szakmailag megalapozott.

(3) A befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell:

a) a tény, az azon alapuló értelmezés, a becslés és a vélemény, illetve az egyéb nem tényszerű információ egyértelmű megkülönböztetését;

b) a felhasznált információ megbízhatóságának minősítését; és

c) a becslés, az előrejelzés, a valószínűsített árfolyam ilyenként történő megjelölését, illetve az alkalmazott feltételezést.

(4) Az elemző, annak kapcsolt vállalkozása vagy ezek számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végző természetes személy által készített befektetési ajánlásnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell:

a) a befektetési ajánlás készítésénél használt forrás megjelölését;

b) azt, hogy a befektetési ajánlás tartalmáról a kibocsátót tájékoztatták-e, illetve, hogy a kibocsátó észrevételét a befektetési ajánlás tartalmának meghatározása során figyelembe vették-e;

c) a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszköz kibocsátója értékeléséhez, illetve a pénzügyi eszköz valószínűsített célárfolyamának megállapításához használt adatot, illetőleg a módszertan összegzését;

d) a befektetési ajánlás érvényességének időtartamát, a kockázati tényezőket, és az azok jellegére, mértékére vonatkozó figyelmeztetést;

e) a befektetési ajánlás frissítésének tervezett gyakoriságát, illetve ha a befektetési ajánlásban felhasznált, feldolgozott adat a korábbiakban alkalmazotthoz képest jelentős mértékben megváltozott, ennek tényét; és

f) egyértelműen és feltűnő módon a befektetési ajánlás első közlésének időpontját, valamint a befektetési ajánlásban szereplő árfolyam napját és időpontját.

(5) Ha a befektetési ajánlás eltér az ugyanarra a pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozó, a megelőző tizenkét hónapban az érintett személy által közölt befektetési ajánlástól, a befektetési ajánlásban egyértelműen és feltűnő módon meg kell jelölni ezt a változást és a legutóbb közölt befektetési ajánlás közlésének napját.

205/D. §451 (1) A befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell:

a) az érintett személy minden, a befektetési ajánlás tárgyilagos megítélése szempontjából jelentős jogviszonyát és egyéb körülményt, ideértve a befektetési ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközhöz kötődő pénzügyi érdekeltségét; illetve

b) ha az érintett személy a kibocsátóval jogvitában áll, a jogvita tárgyát, jellegét.

(2) Ha az érintett személy nem természetes személy, akkor az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni

a) minden olyan személyre, aki a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában ténylegesen részt vett, továbbá

b) az érintett személy kapcsolt vállalkozásaira.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell a befektetési ajánlás tárgyilagos megítélése szempontjából jelentős olyan adatot, amelyhez bármely, a befektetési ajánlás tartalmának kialakításában részt vevő személy hozzáférhet, továbbá minden olyan adatot, amely ismert azon személy számára, aki a befektetési ajánlás szövegéhez annak közlése előtt hozzáférhetett.

(4) Ha az érintett személy elemző vagy annak kapcsolt vállalkozása, a befektetési ajánlásnak egyértelműen és feltűnő módon tartalmaznia kell:

a) a kibocsátó, valamint az érintett személy vagy annak kapcsolt vállalkozása között fennálló tulajdonosi kapcsolatot, ha annak mértéke meghaladja a jegyzett tőke öt százalékát;

b) az érintett személynek vagy kapcsolt vállalkozásának a kibocsátóhoz fűződő egyéb pénzügyi érdekeltségét;

c) az érintett személynek vagy kapcsolt vállalkozásának a befektetési ajánlásban szereplő pénzügyi eszköz piacán meglévő részesedésének mértékét;

d) annak tényét, ha az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása a befektetési ajánlás közlését megelőző tizenkét hónapban közreműködött a kibocsátó pénzügyi eszközeinek nyilvános forgalomba hozatalában; és

e) azt, hogy

ea) az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása a befektetési ajánlás közlését megelőző tizenkét hónapban befektetési szolgáltatás nyújtására vagy igénybevételére vonatkozó szerződéses jogviszonyban állt-e a kibocsátóval, vagy került-e sor korábban kötött szerződés alapján ellenérték megfizetésére;

eb) az érintett személy vagy kapcsolt vállalkozása szerződéses jogviszonyban áll-e a kibocsátóval befektetési ajánlás készítésére.

(5) Ha az érintett személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, a befektetési ajánlásban be kell mutatni a befektetési ajánlás tekintetében az összeférhetetlenség megelőzését biztosító szervezeti és ügyviteli szabályokat, ideértve az információhoz való hozzáférésre vonatkozó korlátozást.

(6) Ha az érintett személy befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell, hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy díjazása kötődik-e a befektetési vállalkozás vagy a hitelintézet, illetve kapcsolt vállalkozása saját számlára kötött ügyletéhez. Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti természetes személy a kibocsátó által kibocsátott értékpapír nyilvános forgalomba hozatala előtt tulajdont szerzett a kibocsátott értékpapírból, a befektetési ajánlásnak tartalmaznia kell az értékpapír megszerzésének időpontját, mennyiségét és a természetes személy által fizetett ellenértéket.

(7) A befektetési vállalkozás és a hitelintézet a befektetési ajánlásban közli az elmúlt negyedévben készített összes befektetési ajánlásában

a) a „vételre ajánlott”, a „tartásra ajánlott”, az „eladásra ajánlott” befektetési ajánlások arányát; valamint

b) az a) pontban szereplő bontás szerint azon befektetési ajánlások arányát, amelyek olyan kibocsátóra vonatkoznak, akinek az előző tizenkét hónapban befektetési szolgáltatást nyújtott.

205/E. §452 Más személy által készített befektetési ajánlás terjesztése esetén, egyértelműen és feltűnő módon fel kell tüntetni a befektetési ajánlás terjesztőjének nevét jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, illetve egyéni vállalkozó esetén székhelyét.

205/F. §453 (1) Más személy által készített befektetési ajánlás tartalmilag megváltoztatott terjesztése esetén a befektetési ajánlásban egyértelműen és részletesen meg kell jelölni a módosítást. A megváltoztatott rész tekintetében a 205/B–205/C. §-t, valamint a 205/D. § (1)–(3) bekezdését, illetve ha a terjesztő befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, akkor a 205/D. § (4)–(7) bekezdését a terjesztőre is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Annak a jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek, aki tartalmilag megváltoztatott befektetési ajánlást terjeszt, – belső szabályzatában meghatározott módon – biztosítania kell, hogy a befektetési ajánlás készítőjének személyére vonatkozó, a 205/D. §-ban meghatározott adat, információ bármely olyan személy számára feltétel nélkül hozzáférhető legyen, aki részére a befektetési ajánlás terjesztésre került.

(3) Más személy által készített befektetési ajánlás kivonatos terjesztése esetén a terjesztőnek biztosítania kell, hogy az ilyen módon terjesztett befektetési ajánlás világos és egyértelmű legyen, ne legyen félrevezető, valamint meg kell határoznia a forrást és azt, hogy a 205/B–205/D. § szerint közölt információhoz hol lehet hozzáférni.

205/G. §454 (1) A 205/E–205/F. §-ban meghatározottakon túlmenően a befektetési vállalkozás, a hitelintézet vagy az ezek számára munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében tevékenységet végző természetes személy a más személy által készített befektetési ajánlás terjesztésekor köteles egyértelműen és feltűnő módon feltüntetni a befektetési vállalkozás, illetve a hitelintézet felügyeletét ellátó, illetékes felügyeleti hatóság megnevezését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a befektetési ajánlás terjesztőjére megfelelően alkalmazni kell a 205/D. § (4)–(7) bekezdését, ha befektetési ajánlás készítője a 205/D. § (4)–(7) bekezdésében meghatározottakat nem közli.

205/H. §455 (1) Ha az érintett személy a befektetési ajánlást nem nyomtatott formában közli, a 205/B. § (1) bekezdés b) pontjában, (2)–(3) bekezdésében, a 205/C. § (4)–(5) bekezdésében, illetve a 205/D. § (1)–(2) bekezdésében, (4) bekezdésének b)–e) pontjában és (5)–(7) bekezdésében foglalt adat, információ egy feltétel és korlátozás nélkül hozzáférhető honlapon is közzétehető, ha a befektetési ajánlás egyértelműen és feltűnő módon megjelöli ezt a tényt és tartalmazza a honlap címét.

(2) A 205/C. § (4) bekezdésének a)–d) pontjában és a 205/D. § (1)–(2) és (5)–(7) bekezdésében meghatározottak befektetési ajánlásban történő közlésétől kizárólag terjedelmi okok miatt és akkor lehet eltekinteni, ha az alkalmazott módszertan vagy az értékelés alapja nem változott, valamint ezek az (1) bekezdésben meghatározott honlapon közzétételre kerülnek.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak az érintett személynek a befektetési ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközhöz fűződő pénzügyi érdekeltségére vonatkozó adatra.

XXII. Fejezet

FELÜGYELETI EGYÜTTMŰKÖDÉS456

206. §457 (1)458 A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tárgyában kért adatokat.

(2) A Felügyelet a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tárgyában külföldi felügyeleti hatóság adatátadás iránti megkeresésének teljesítését megtagadhatja, ha:

a)459

b) az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, illetőleg

c) az adott ügyben már jogerős ítéletet hoztak.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott megkeresés megtagadása esetén a külföldi felügyeleti hatóságnak tájékoztatást ad a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásról, illetve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogerős ítéletről.

(4) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában bennfentes kereskedelemmel, illetőleg piacbefolyásolással kapcsolatos cselekményeket követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot.

(5) A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására e törvény 392–394. §-ában foglaltakat és külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

HETEDIK RÉSZ

A BEFEKTETŐK VÉDELME

XXIII. Fejezet

A BEFEKTETŐK VÉDELMÉNEK EGYES SZABÁLYAI

207. §460

208. §461

Ügyfél-követelések védelme

209. §462

XXIV. Fejezet

BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP

210. § (1)463 A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen vállalkozások elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet.

(2)464 Biztosított tevékenységet végző szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet.

(3)465 A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme.

(4)466 Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektető-védelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.

211. §467 (1)468 Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektető-védelmi rendszerben.

(2)469 A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.

(3) A befektető-védelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:

a) a befektető-védelemmel lefedett ügyfél követelések körét;

b) a befektető-védelemmel érintett ügyfélkört;

c) a befektető-védelemmel lefedett ügyfél követelések összegét;

d) a befektető-védelmi rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét;

e) az ügyfél követelés érvényesítésének lehetőségét;

f)470 a Befektető-védelmi Alap véleményét.

(4)471 Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.

(5)472 Az Alap külföldi befektető-védelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektető-védelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektető-védelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg.

(6)473 Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.

(7)474 Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket, vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkező hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216–220. § előírásait kell alkalmazni.

(8)475 Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektető-védelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető.

Az Alap jogállása

212. § (1) Az Alap jogi személy.

(2) Az Alap székhelye: Budapest.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető.

(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.

Az Alap feladata

213. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése.

(2)476 Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.

(3)477 A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.

(4)478

214. § (1)479 Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet és az MNB az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.

(3)480 Az Alap tagjai – magyar nyelven – közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről.

(4)481 Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat a befektetések növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni.

215. § (1)482 Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki

a) az állam,

b) a költségvetési szerv,

c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,

d) a helyi önkormányzat,

e) az intézményi befektető,

f)483 kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

g) az elkülönített állami pénzalap,

h)484 befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,

i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,

j) az MNB,

k) az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá

l)485 az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója

követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.

(2)486 Az (1) bekezdés k)–l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.

(3) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.

(4)487 Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.

Az Alapból történő kifizetés

216. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.

(2) Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.

(3)488 Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap.

217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.

(2)489 Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan – legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.490

(3)491

(4)492 A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.

(5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.

(6)493 A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.

(7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani.

(8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.

(9)494 Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg – eltérő szerződési kikötés hiányában – a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez.

218. §495 Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.

219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.

(2) A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő – a Felügyelet előzetes jóváhagyásával – egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez.

(3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.

(4)496 Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidők szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez – az Áht. 92. §-ára tekintettel – készfizető kezességet vállal.

A kifizetett követelések átszállása

220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt.

(2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.

(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg.

Csatlakozás az Alaphoz

221. § (1)497 Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozás a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék).

(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elő.

(3)498 A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.

Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége

222. § (1)499 A csatlakozó vállalkozás – a tagsági viszony keletkezésének feltételeként – csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot.

(2)500 Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg.

(3)501 Az éves díj alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az Alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya. A befektetők tulajdonát képező pénz és értékpapír állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetővel biztosított tevékenység végzésére kötött szerződés alapján a letét kiadására köteles.

(4)502 Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a teljes díjalapból az egyes befektetők kártalanítási összeghatárt meg nem haladó értékű pénz- és értékpapír-állományának összesített értékét. A díjalap arányában számított éves díj összegét az igazgatóság módosíthatja az Alap számára a tag tevékenységében rejlő kockázat mértéke alapján, azonban az ennek hatására bekövetkező díjváltozás nem haladhatja meg a díjalap arányában számított díj ötven százalékát. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektető-védelmi rendszere által nyújtott biztosítást.

(5)503 Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető.

(6)504

(7) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetőleg annak kamatait nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét.

(8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követően teljesítenie kell.

(9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.

(10)505 Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését.

Az Alap szervezete

223. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja.

(2) Az igazgatóság tagja:

a) a tőzsde, a központi értéktár és az MNB által kijelölt egy-egy személy;

b)506 az Alap tagjainak – szakmai érdekképviseleti szervezetei által kijelölt – két képviselője;

c) a Felügyelet által kinevezett személy;

d) az Alap ügyvezető igazgatója.

(3)507 A kinevezés vagy kijelölés három évre szól.

(4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját.

(5) Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre, illetve kinevezésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyéről.

(6) Megszűnik az igazgatósági tagság:

a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;

b) a kijelölés visszavonásával, visszahívással, vagy az ügyvezető igazgató esetén az ügyvezető igazgatói beosztás megszűnésével;

c) a tag halálával; vagy

d) az ügyvezető igazgató kivételével lemondással.

(7) Az igazgatóság a tagjai közül kétévente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek.

(8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.

(9) A Felügyelet képviselője az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

(10) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Az igazgatóság feladata

224. § (1) Az igazgatóság

a) elfogadja az Alap szabályzatait;

b) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, meghatározza feladatait és díjazását;

c) meghatározza a munkaszervezet feladatait;

d) meghatározza a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében az Alap tagjai által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát;

e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját;

f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;

g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;

h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő május 31. napjáig jelentést készít, és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;

i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat – az (1) bekezdés b) pontban írottak kivételével – az igazgatóság elnöke gyakorolja.

225. § (1)508 Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:

a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj módosításának módját, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;

b) az Alap kezelésének szabályait;

c) az Alapból történő kifizetés rendjét; és

d) az igazgatóság ügyrendjét.

(2)509 Az (1) bekezdés a) pontjában írott kivétellel az Alap szabályzata a tagjaira nem írhat elő kötelezettséget. A szabályzat az Alap egyes tagjaira vonatkozóan nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését.

(3)510 Az Alap a szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.

(4)511 Az Alap igazgatósága a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj kockázatarányos módosításának szabályozásával kapcsolatban véleményt kér a Felügyelettől és az MNB-től.

Az Alap forrásai

226. § Az Alap forrásai

a) a csatlakozási díj,

b) az éves díj,

c) a rendkívüli befizetés,

d) az Alap vagyonának hozama,

e) az Alap által felvett kölcsön, és

f)512

g)513 egyéb bevétel.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése

227. § (1)514

(2)515 Az Alap pénzeszközeit – a házipénztárt, a fizetési számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra pénzforgalmi szolgáltatóhoz átutalt összeget kivéve – állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben tarthatja.

(3)516

(4) Az Alap kölcsönt vehet fel.

(5) Az Alap által kifizetett kártalanítás forrása az Alap felhalmozott vagyona, valamint az Alap éves bevételeinek az Alap igazgatósága által jóváhagyott éves működési költségekkel csökkentett összege.

A tagsági viszony megszűnése

228. § (1)517 Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.

(2)518

(3)519 A tagsági viszony megszűnése nem érinti a vállalkozásnak a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza.

NYOLCADIK RÉSZ

BEFEKTETÉSI ALAPOK

XXV. Fejezet

BEFEKTETÉSI-ALAPKEZELŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

229–240. §520

240/A. §521

241. §522

Összeférhetetlenségi szabályok

242. §523

Európai befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőre vonatkozó különleges szabályok524

242/A–242/G. §525

A befektetési jegy

243. §526

A befektetési jegyek kibocsátása, forgalomba hozatala

244–245. §527

A nyílt végű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

246–248. §528

248/A. §529

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése

249–251. §530

Külföldön forgalomba hozott nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok belföldi forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása

252. §531

Nyílt végű befektetési alap által belföldön forgalomba hozott befektetési jegy külföldi forgalomba hozatala, szabályozott piacra történő bevezetése

252/A. §532

Befektetési alapok létrejötte

253–254. §533

Befektetési alap megszűnése

255–258. §534

A befektetési alapkezelő felszámolására vonatkozó különleges és eltérő szabályok

259. §535

Befektetési alap átalakulása

260. §536

Befektetési alapok beolvadása

261–262. §537

XXVI. Fejezet

EGYES KÜLÖNLEGES SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ BEFEKTETÉSI ALAPOK

Zárt végű befektetési alapok

263. §538

Zártkörű befektetési alapra vonatkozó eltérő rendelkezések

264–265. §539

XXVII. Fejezet

A BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI ÉS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK

A nettó eszközérték kiszámításának és közzétételének szabályai

266. §540

266/A. §541

266/B. §542

266/C. §543

266/D. §544

XXVIII. Fejezet

ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK

267–270. §545

270/A. §546

Hitelfelvétel, eszközök megterhelése

271. §547

Származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok

272–274. §548

XXIX. Fejezet

A NYILVÁNOS ÉRTÉKPAPÍR BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES
ÉS ELTÉRŐ SZABÁLYOK

275–276. §549

Befektetési alapba befektető alapra vonatkozó eltérő szabályok

277. §550

Származtatott ügyletekbe befektető befektetési alapra vonatkozó eltérő szabályok

278. §551

Indexkövető befektetési alapra vonatkozó eltérő
szabályok

279. §552

279/A. §553

Ingatlanalapokra vonatkozó eltérő befektetési szabályok

280. §554

280/A. §555

281–283. §556

Az európai befektetési alapokra vonatkozó eltérő szabályok

284–285. §557

285/A. §558

286–288. §559

XXX. Fejezet

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

Rendszeres tájékoztatási kötelezettség

289. §560

289/A. §561

Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség

290. §562

A Felügyelet tájékoztatása

291–292. §563

A tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok

293. §564

294. §565

XXXI. Fejezet

A LETÉTKEZELŐ

295–296. §566

NYOLCADIK/A. RÉSZ

A KOCKÁZATI TŐKEALAPOK567

XXXI/A. Fejezet

A KOCKÁZATI TŐKEALAP-KEZELŐ568

296/A. §569 (1) A kockázati tőkealap-kezelő a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye alapján kezdheti meg tevékenységét.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti:

a) az e törvényben meghatározott kockázati tőke-alapkezelés;

b) az a) pontban megjelölt tevékenységhez kapcsolódó tanácsadás.

296/B. §570 (1)571 Kockázati tőkealap-kezelő, illetőleg kockázati tőkealap nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, amelyben a kockázati tőkealap alapkezelője

a)572 vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, könyvvizsgálójának;

b) tulajdonosa vezető tisztségviselőjének vagy felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, vagy

c) az a)–b) pontban meghatározott személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak

részesedése van.

(1a)573 Kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy az lehet, aki a (7) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű. Kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy az a (7) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű személy lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(2) A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy egyidejűleg legfeljebb három más, e törvény szerint alapított kockázati tőkealap-kezelőnél lehet vezető állású személy. A kockázati tőkealap-kezelő köteles az általa kezelt kockázati tőkealap befektetőit tájékoztatni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban e körülmény fennáll.

(3)574 A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy nem lehet a kockázati tőkealap-kezelő részére befektetési szolgáltatást, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végző vállalkozásnál vezető állású személy.

(4) A kockázati tőkealap-kezelő nem adhat a kockázati tőkealap vagyonértékelésére megbízást olyan vagyonértékelő szervezetnek,

a) amelyben a kockázati tőkealap-kezelő;

b)575 amelyben a kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy, illetve vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, illetőleg

c) amely a kockázati tőkealap-kezelőben

közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(5) A kockázati tőkealap-kezelő vezető tisztségviselői közül legalább egy személynek öt éves szakmai gyakorlattal kell rendelkezni.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában szakmai gyakorlatként kell figyelembe venni:

a) Magyarországon vagy külföldön bejegyzett tőkebefektetési tevékenységet végző vállalkozásnál, vagy ehhez szorosan kapcsolódó tanácsadói vagy vagyonkezelői tevékenységet végző vállalkozásnál (kockázati vagy magántőke alapkezelő, tanácsadó, befektető vagy holdingtársaság) tulajdonosként, vezető állású személyként vagy alkalmazottként;

b) az a) pontban meghatározott vállalkozás kijelölése alapján az a) pontban meghatározott vállalkozások tőkebefektetésének céltársaságánál vezető állású személyként

eltöltött időt.

(7)576 Az (1a) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni: a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (Btk. 233. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a bűnpártolás (Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), az önbíráskodás (Btk. 273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények.

296/C. §577 (1) A kockázati tőkealap-kezelőre a Gt., a fióktelepre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A kockázati tőkealap-kezelő jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állhat.

296/D. §578 (1) A kérelmezőnek a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:

a) a társasági szerződést (alapító okiratot), illetve ennek módosítását;

b) a jegyzett tőke teljes összegének befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;

c) részvénykönyvének másolatát;

d) a szervezeti és működési szabályzatát;

e) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés mértékének megjelölésével;

f)579

g) könyvvizsgálója nevét és engedélyének számát;

h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;

i)580 a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy felsőfokú végzettségét igazoló dokumentumot;

j) az üzleti tervét; és

k) az e törvényben foglalt előírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb okiratokat.

(1a)581 A vezető állású személy és a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kockázati tőkealap-kezelő felé a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;

(2) A Felügyelet a tevékenységi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelmező

a) az e törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg és azt hiánypótlásra történt felszólítás ellenére sem pótolja; vagy

b) az eljárás során megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(3) A Felügyelet a kockázati tőkealap-kezelő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha

a) a kockázati tőkealap-kezelő részére kiadott tevékenységi engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók; vagy

b) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

c) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy;

d) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

e) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezte meg.

(4)582 Ha a kérelmező az (1) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

296/E. §583 (1) A „kockázati tőkealap-kezelő”, illetve a „kockázati tőkealap” elnevezést csak az e törvény szerinti tevékenységi engedéllyel rendelkező társaság, illetve az e törvény szerint nyilvántartásba vett alap használhatja.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt szabály a külföldön bejegyzett gazdasági társaságra és más jogi személyre, ha a saját joga szerint jogosult a „kockázati tőkealap-kezelő”, illetve a „kockázati tőkealap” elnevezés használatára.

296/F. §584 (1)585 A kockázati tőkealap-kezelő egymástól elkülönítetten több kockázati tőkealapot is létrehozhat és kezelhet.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealapok vagyonát a saját vagyonától, illetve a kockázati tőkealapok vagyonát egymástól elkülönítetten kezeli és tartja nyilván.

(3) A kockázati tőkealap-kezelő az általa végzett kezelői tevékenységért az alapkezelési szabályzatban meghatározott díjat számíthat fel.

(4) A kockázati tőkealap-kezelő az általa kezelt alap működésének időtartama alatt végelszámolással nem szűnhet meg.

(5)586 Kockázati tőkealap-kezelő felszámolójának a bíróság kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.

(6) A kockázati tőkealap-kezelő által kezelt portfolióban lévő eszközök nem képezik a kockázati tőkealap-kezelő tulajdonát, azok a kockázati tőkealap-kezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe.

(7) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealap kezelését kizárólag más kockázati tőkealap-kezelő részére adhatja át. Az átadáshoz a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok hetvenöt százalékának jóváhagyó nyilatkozata szükséges. Ha az alapkezelési szabályzat előírja, a jóváhagyás a tőkealap-jegy tulajdonosok többségi szavazatával is megadható, ez esetben a kockázati tőkealap átadásához a Felügyelet jóváhagyása is szükséges.

(8) Ha a kockázati tőkealap-kezelő ellen felszámolási eljárás indul és az általa kezelt kockázati tőkealap új kockázati tőkealap-kezelő részére nem kerül átadásra, a Felügyelet a kockázati tőkealap törlését kezdeményezi.

(9)587 Kockázati tőkealap-kezelő felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

XXXI/B. Fejezet

A KOCKÁZATI TŐKEALAP588

296/G. §589 (1)590 A kockázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, illetve a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A kockázati tőkealap kizárólag határozott futamidőre, vissza nem váltható kockázati tőkealap-jegyek zártkörű forgalomba hozatalával hozható létre.

(2) Egy alapra eltérő névértékű és eltérő jogokat megtestesítő kockázati tőkealap-jegyek is forgalomba hozhatóak.

(3) A kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni

(4) A kockázati tőkealap jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió forintnál.

(5)591 A kockázati tőkealap futamideje alatt a kockázati tőkealap jegyzett tőkéje felemelhető és leszállítható, azonban a jegyzett tőke ebben az esetben sem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió forintnál. A kockázati tőkealap futamideje alatt a befektető nem válthatja vissza a kockázati tőkealap-jegyet, azonban a kezelési szabályzatban meghatározott esetekben az alapkezelő határozhat az alap jegyzett tőkéjének kockázati tőkealap-jegyek, vagy ideiglenes kockázati tőkealap-jegyek bevonásával történő csökkentéséről. A kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének leszállításakor az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonosokkal való elszámolás módját a kezelési szabályzat határozza meg.

(6) A kockázati tőkealap jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat.

(7)592 A kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének legalább tíz százalékát, de legkevesebb kettőszázötvenmillió forintot a kockázati tőkealap-jegyek jegyzésekor be kell fizetni. A fennmaradó összeget a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint, de legkésőbb az alapítást követő hat éven belül kell befizetni.

(8)593 A kockázati tőkealap a nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül intézkedik a kockázati tőkealap nyilvántartásba vételét megelőzően jegyzett kockázati tőkealap-jegyekre teljesített vagyoni hozzájárulás kezelési szabályzatban meghatározott részének – de legalább a (4) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőke összegének – megfelelő névértékű kockázati tőkealap-jegyek haladéktalan előállításáról. A (4) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőkén felül teljesített vagyoni hozzájárulásról a kockázati tőkealap a kezelési szabályzat szerint kockázati tőkealap-jegyet, vagy ideiglenes kockázati tőkealap-jegyet bocsát ki.

(9)594 Az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy értékpapír, amelyre a kockázati tőkealap-jegyre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyen fel kell tüntetni a teljesített vagyoni hozzájárulás összegét. A vagyoni hozzájárulás hiánytalan teljesítését követően a kockázati tőkealap-kezelő az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyet a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint érvénytelenné nyilvánítja és helyette kockázati tőkealap-jegyet bocsát ki.

(10)595 Ha az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonosa a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulását a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint nem teljesíti, a kockázati tőkealap-kezelő harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok megszűnését eredményezi.

(11)596 A (10) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok a határidő lejártát követő napon megszűnnek, amelyről a kockázati tőkealap-kezelő a tagot írásban értesíti.

(12)597 A (10) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követően a kockázati tőkealap-kezelő – a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint – elszámol az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy korábbi tulajdonosával.

296/H. §598 (1) A kockázati tőkealap átalakulásának minősül a kockázati tőkealapok egyesülése (beolvadás, összeolvadás) és szétválása (különválás, kiválás). Az átalakulással létrejövő kockázati tőkealap az átalakult kockázati tőkealap jogutódja.

(2) Az egyesüléshez az egyesülésben résztvevő kockázati tőkealapok kockázati tőkealap-jegy tulajdonosainak írásbeli, egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges.

(3) A jogutód kockázati tőkealapot kezelő kockázati tőkealap-kezelő az egyesülés indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtja.

(4) Az egyesülés értéknapján meg kell állapítani az egyesülésben résztvevő kockázati tőkealapok egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértékét.

(5) Az egyesülés során a (3) bekezdésben megjelölt tájékoztatóban meg kell jelölni a jogutód kockázati tőkealapot. A jogutód kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegyeket bocsát ki, amelyeket – az érvényes, egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban – az egyesülésben résztvevő kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegy tulajdonosai szerzik meg.

(6) A jogutód kockázati tőkealap kezelője az egyesülésről, az egyesülés napjára érvényes portfoliójáról jelentést készít, amelyet az egyesülést követő nyolc munkanapon belül megküld a Felügyeletnek. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfolióban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a kockázati tőkealap-jegyek darabszámát, az egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód kockázati tőkealap kezelője és könyvvizsgálója is aláírja.

(7) A (2)–(6) bekezdéseket a kockázati tőkealapok szétválására is megfelelően alkalmazni kell.

296/I. §599 (1) A kockázati tőkealap kizárólag előre meghatározott, de legalább hat teljes naptári éves futamidőre hozható létre.

(2) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealap futamidejét – amennyiben azt a kockázati tőkealap-kezelési szabályzat lehetővé teszi – meghosszabbíthatja, legfeljebb az eredeti futamidőt nem meghaladó időtartammal.

(3) A kockázati tőkealap futamidejének megváltoztatásakor a 296/K. § (1)–(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

296/J. §600 (1) A kockázati tőkealap-jegy kötelező tartalmi kellékei:

a) a kockázati tőkealap megnevezése és a kockázati tőkealap-jegy sorozat megjelölése;

b)601 a kockázati tőkealap futamideje;

c) a kockázati tőkealap-jegy névértéke, értékpapírkódja és sorszáma;

d) a tulajdonos neve;

e) a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő, a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;

f) a kibocsátás időpontja;

g) az alap kezelését végző kockázati tőkealap-kezelő cégneve és székhelye; és

h) az alap kezelését végző kockázati tőkealap-kezelő cégszerű aláírása.

(2) A dematerializált kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a 7. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.

(3)602 A kockázati tőkealap-jegyek összevont címletű kockázati tőkealap-jegyként is előállíthatóak, továbbá a kibocsátást követően – a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére – összevont címletű tőkealap-jeggyé alakíthatóak át. Az összevont címletű kockázati tőkealap-jegy – a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére – utóbb kisebb címletű összevont kockázati tőkealap-jegyekre, illetve az eredeti névértékű kockázati tőkealap-jegyekre bontható.

(4) Az e törvényben meghatározottaktól eltérő módon forgalomba hozott kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatala semmis.

(5)603 A kockázati tőkealap-kezelő a befektető által jegyzett kockázati tőkealap-jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegének megállapítására, a kockázati tőkealap-jegy és ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonos és a tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegy és ideiglenes kockázati tőkealap-jegy azonosítására alkalmas nyilvántartást vezet.

(6)604 A kockázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően a kockázati tőkealap-jegyre eső vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig terjedő időszakra, a befektető által jegyzett kockázati tőkealap-jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes kockázati tőkealap-jegyet bocsát ki. A befektető a vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig a szavazati jogát a kockázati tőkealap által kibocsátott ideiglenes kockázati tőkealap-jegy alapján gyakorolja.

(7)605 A kockázati tőkealap kezelési szabályzata előírhatja, hogy a kockázati tőkealap-jegy, illetve az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy átruházásához a kockázati tőkealap-kezelő beleegyezése, illetőleg a többi befektető egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. A kockázati tőkealap kezelési szabályzata az átruházáshoz egyéb feltételeket is meghatározhat.

296/K. §606 (1) A kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalának feltétele a kockázati tőkealap-kezelő által készített kezelési szabályzat Felügyelet által történő jóváhagyása. A kockázati tőkealap kezelési szabályzatának kötelező elemeit a 26. számú melléklet tartalmazza.

(2)607 A kockázati tőkealap Felügyelet által jóváhagyott kezelési szabályzatát legalább a jegyzést, átvételt megelőző tizenöt nappal a kockázati tőkealap-jegy átvételére szándéknyilatkozatot tett befektetők részére meg kell küldeni.

(3) A kockázati tőkealap nyilvántartásba vételére a kockázati tőkealap-kezelő kérelmére akkor kerül sor, ha a kockázati tőkealap-kezelő – a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének összegyűjtésére nyitott számlát vezető hitelintézet által kiállított nyilatkozattal – igazolja, hogy a 296/G. § (7) bekezdésében meghatározott összeget a befektetők befizették.

(4) A kockázati tőkealap kezelési szabályzatának módosításához a Felügyelet jóváhagyása és ha az alapkezelési szabályzat előírja, a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. Az alapkezelési szabályzat a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok jóváhagyását az egész alapkezelési szabályzatra vagy egyes szabályozási területekre nézve is előírhatja és egyes szabályozási kérdésekhez eltérő mértékű többséget is előírhat.

(5) Ha a kockázati tőkealap kezelési szabályzatának módosításához a kezelési szabályzat előírásai szerint a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok előzetes jóváhagyása szükséges, a jóváhagyásról a Felügyeletet az alapkezelő a módosítás benyújtásával tájékoztatja. A kezelési szabályzatnak a kockázati tőkealap futamidejének meghosszabbítását tartalmazó módosítását a kockázati tőkealap eredeti futamideje letelte előtt legalább hat hónappal kell a Felügyeletnek benyújtani.

296/L. §608 (1) A kockázati tőkealap hozamot csak akkor fizethet, ha annak fedezete a kockázati tőkealap rendelkezésére áll. Hitelből vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásából származó forrásból hozamfizetés nem teljesíthető.

(2) Nem fizethető hozam, ha ennek következtében a kockázati tőkealap saját tőkéje a számviteli szabályok szerint számított módon nem éri el a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének befizetett hányadát.

296/M. §609 A kockázati tőkealap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Felügyelet törli a kockázati tőkealapot a nyilvántartásból

a) a pozitív saját tőkéjű kockázati tőkealap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal;

b) a negatív saját tőkéjű kockázati tőkealap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor;

c) másik kockázati tőkealappá történő átalakulás esetén az átalakulás napjával; vagy

d) más kockázati tőkealapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával.

296/N. §610 (1) A kockázati tőkealap-kezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg a kockázati tőkealap-kezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor – ha a kockázati tőkealap kezelését másik kockázati tőkealap-kezelő nem vállalja el – a kockázati tőkealapot meg kell szüntetni.

(2)611 A kockázati tőkealap megszüntetését, nyilvántartásból való törlését a Felügyelet rendeli el.

(3)612 A kockázati tőkealap (1)–(2) bekezdés szerinti megszüntetését a kockázati tőkealap-kezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles közzétenni.

(4) A kockázati tőkealap hitelezői a (3) bekezdés szerinti közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a kockázati tőkealap-kezelőnél.

(5) Ha a megszüntetési eljárás során a kockázati tőkealap saját tőkéje a (4) bekezdés alapján bejelentett kötelezettségek figyelembevételével együtt negatívvá válik, akkor a kockázati tőkealap-kezelő köteles azt a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.

296/O. §613 (1)614 Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kockázati tőkealap megszűnésekor felmerülő feladatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap-kezelő akadályoztatása, illetve felszámolása esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.

(2) A 296/M. §-ban meghatározott esetben a kockázati tőkealap portfoliójában lévő eszközöket tizennyolc hónapon belül értékesíteni kell. E határidő indokolt esetben – a Felügyelet engedélyével – legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. A kockázati tőkealap tulajdonában lévő, szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosai között – a kockázati tőkealap-kezelési szabályzatban rögzített szabályoknak megfelelően – természetben is fel lehet osztani.

(3) A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a 296/N. § (3) bekezdésében meghatározott határidőt követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, azt be kell nyújtani a Felügyelethez és a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosainak rendelkezésére kell bocsátani. A kockázati tőkealap-kezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni.

(4) A megszűnési jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a működés időtartamának lejáratakor a kockázati tőkealap tulajdonában álló vagyon nyilvántartási értéke;

b) a vagyontárgyak értékesítése során befolyt ellenérték;

c) az esetleges egyéb bevétel (pl. kamat);

d) a végelszámolás során felmerült költségek;

e) a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok között felosztható tőke, a felosztás elvei; és

f) az egy kockázati tőkealap-jegyre kifizethető összeg.

(5)615 A kockázati tőkealap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a kockázati tőkealap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket kockázati tőkealap-jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő kockázati tőkealap-jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetőkkel történő elszámolás kibocsátott értékpapír-sorozatonként, a teljesített vagyoni hozzájárulással arányosan történik.

(6) A befektetők részére kifizetendő összeget a kockázati tőkealap-kezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig.

296/P. §616 (1) Negatív saját tőkével rendelkező kockázati tőkealap megszüntetését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.

(2) A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően a nonprofit gazdasági társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.

A befektetési, kölcsönnyújtási szabályok

296/Q. §617 (1)618 A kockázati tőkealap vagyona terhére egy vállalkozásban, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének húsz százalékát.

(2) A kockázati tőkealap vagyona terhére ingatlan tulajdonjoga nem szerezhető meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a kockázati tőkealap tulajdonába csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy bírósági végrehajtási eljárás során került ingatlanra. A kockázati tőkealap az így megszerzett ingatlant a szerzés időpontjától számított két éven belül köteles elidegeníteni vagy nem pénzbeli hozzájárulásként olyan társaságba apportálni, amelyben a kockázati tőkealap legalább tíz százalék tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(4) A kockázati tőkealap-kezelő az általa kezelt alapok között – a több alap által közösen végrehajtott befektetések kivételével – a kockázati tőkealapok vagyoni helytállási kötelezettségével járó szerződést nem hozhat létre.

(5) A kockázati tőkealap szabályozott piacra bevezetett részvényt akkor szerezhet, ha a kibocsátóban az első szerzéstől számított tizenkét hónapon belül legalább tíz százalékos részesedéssel rendelkezik. Az így megszerzett részvények hat hónapon belül nem idegeníthetők el.

(6) A kockázati tőkealap a portfoliójában lévő vállalkozás szabályozott piacra történő bevezetését követően annak részvényeit tulajdonában tarthatja.

(7) A kockázati tőkealap csak olyan vállalkozásnak nyújthat pénzkölcsönt, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(8)619 A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött társaságoknak nyújtott pénzkölcsön együttes összege nem haladhatja meg a vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba a kockázati tőkealap által befektetett tőke összegének kétszeresét.

(9)620 A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön, valamint az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba befektetett tőke együttes összege nem haladhatja meg a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.

(10) A kockázati tőkealap által folyósított összes kölcsön – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását is – együttes összege nem haladhatja meg a befizetett jegyzett tőkéjének ötven százalékát.

(11) A pénzkölcsön időtartama nem haladhatja meg a kockázati tőkealap működéséből a kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő időtartamot.

(12)621 A kockázati tőkealap szabad pénzeszközeit az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírban vagy bankbetétben tarthatja.

(13) A kockázati tőkealap-kezelő a Felügyelet felhívására köteles nyilvántartásait, szabályzatait, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, valamint azok jegyzőkönyveit, belső ellenőrzési jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

KILENCEDIK RÉSZ

A TŐZSDE

XXXII. Fejezet

TŐZSDEI TEVÉKENYSÉG

297. § (1) Tőzsdei tevékenység a tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása.

(2) Tőzsdei tevékenységet kizárólag tőzsde végezhet.

(3) A tőzsdére a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezéseket, illetőleg fióktelep formájában működő tőzsde esetében az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

298. § (1)622 A tőzsde – a 335. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel – kizárólag tőzsdei tevékenységet, illetve azt segítő kiegészítő tevékenységet folytathat.

(2) Tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenység különösen az

a) elszámolóházi,

b) oktatási,

c) informatikai,

d) kiadvány előállítási és terjesztési,

e) adatszolgáltatási

tevékenység.

XXXIII. Fejezet

A TŐZSDE ALAPÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE

299. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a tőzsde alapításához.

(2) Tőzsde kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetőleg külföldi tőzsde fióktelepe formájában alapítható.

(3)623 Tőzsde árualapú ügyletek, deviza valamint határidős kamatláb ügyletek kereskedése esetén legalább egyszázötven millió, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett alaptőkével (jegyzett tőkével) alapítható.

(4)624 Tőzsde alapító tagjaként az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást csak olyan személy szerezhet, aki a 296/B. § (7) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és akinek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs.

300. § (1) A tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a tőzsde alapító okiratát;

b) a tőzsde alapításában részt vevő tulajdonosok megnevezését, az általuk képviselt tulajdonosi jog mértékét;

c) a jegyzett tőke alapítók által történő befizetését igazoló dokumentumot;

d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;

e) az elszámolás biztosítására vonatkozó szerződések tervezetét;

f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet;

g) nyilatkozatot arról, hogy a tőzsde irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.

(2)625 Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a cég alapító okiratát;

b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;

c)626 a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat;

d)627

e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;

f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik;

g) a gazdasági társaság előző három naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;

h) nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;

i) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;

j) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(2a)628 Minősített befolyással rendelkező természetes személy a tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(3)629 Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás van, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.

(4) Alapítási engedély alapján a tőzsde létesítésével kapcsolatos tevékenység végezhető.

(5)630 Ha a kérelmező az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a), b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

(6)631 Ha a kérelmező a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.

301. § (1) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítása esetén a 300. § (1) bekezdésének a)–f) pontjaiban meghatározottakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a külföldi tőzsde alapító okiratát;

b)632 a külföldi tőzsde székhelye szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a tőzsde a székhelye szerinti országban szabályozott piacként működik;

c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi székhelyű tőzsdének a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;

d)633 a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a tőzsde irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van;

e) a külföldi tőzsde előző három gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;

f) az alapító tőzsde tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító tőzsde kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;

g) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;

h) a fióktelep formájában működő tőzsde vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;

i) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(2) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg – az (1) bekezdésben és 300. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóságok között;

b) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;

c) a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;

d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért.

e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;

f) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését.

(3) Fióktelep esetében jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

302. §634 (1) Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde fióktelepének létesítéséhez.

(2)635 Ha az alapítani kívánt tőzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a Bszt. 29. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3)636 Magyarországon székhellyel rendelkező tőzsde által az Európai Unió másik tagállamában létesíteni kívánt fióktelep esetében a Bszt. 123. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4)637

A tőzsdei tevékenység engedélyezésének feltételei

303. § (1) A tőzsdei tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt tőzsdei termékenként vagy a tőzsdei termékek vonatkozásában együttesen adja meg.

(2) Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy

a)638 biztosított a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés;

b) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel;

c) a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított;

d) rendelkezik olyan, legalább hároméves üzleti tervvel, mely alapján stabil, megbízható működése vélelmezhető;

e) rendelkezik az e törvény által támasztott követelményeket kielégítő, a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatokkal;

f)639 káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés b), illetve c) pontja tekintetében a tőzsde által alkalmazni kívánt kereskedési, illetve elszámolási rendszerhez mért feltételek meglétét vizsgálja.

(4) A tőzsde működését a Felügyelet engedélye alapján kezdi meg.

304. § A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a)640

b) a végezni kívánt tőzsdei tevékenység részletes bemutatását, különösen a tőzsdei termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési technikákat, az elszámolási technikát, módszereket, az adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat;

c) a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező

1. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja, hogy a tőzsdei kereskedők a kereskedésben való részvétel során azonos szolgáltatásokat azonos feltételekkel vehessenek igénybe,

2. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja a tisztességes, rendezett, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és áralakulást, a piaci viszonyok folyamatos nyomon követhetőségét, lehetővé teszi a tőzsde vagy a Felügyelet 325–329. §-okban meghatározott intézkedéseinek végrehajtását,

3. biztosítja a tőzsdei ajánlatok és üzletkötések rögzítését, megőrzését, illetve a tőzsdei adatok nyilvánosságra hozatalát;

4. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem feltételeinek;

5.641 informatikai rendszere alkalmas a tőzsdei ügyletek elszámolására (amennyiben a tőzsdei ügyletek elszámolása nem a tőzsde által történik, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve a központi értéktárral kötött megállapodást kell benyújtani);

d) szabályzatait;

e) üzleti tervet a működés első három évére vonatkozóan;

f) a felelősségbiztosításról szóló szerződést;

g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;

h) a vezető állású személyek megnevezését, valamint mindazon okiratokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat, melyek alapján a 311. § és a 356. § előírásainak való megfelelésük megállapítható.

305. §642 A pénzügyi eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkező tőzsdét a Felügyelet szabályozott piacként tartja nyilván.

306. § A tőzsdei tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;

b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók;

c)643 a tőzsde az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy tizenkét hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

d) a tőzsde a tevékenység folytatásával felhagy;

e) a tőzsde a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

f) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a tőzsde működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a befektetők, illetve a tőzsdei kereskedők érdekeit, akadályozza a pénz- és tőkepiac megfelelő működését;

g) a fióktelep formában működő tőzsde létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.

XXXIV. Fejezet

A TŐZSDE TULAJDONOSAIRA
ÉS A TULAJDONSZERZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

307. § (1)644 Zártkörű részvénytársaságként működő tőzsde alapító okirata előírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.

(2)645 Tőzsdében a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos olyan személy lehet,

a) aki – amennyiben természetes személy – a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és e tényt a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja,

b) aki – amennyiben nem természetes személy – igazolja, hogy a nála vezető tisztségviselői beosztásban lévő személlyel szemben a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn és a vezető tisztségviselő a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,

c) aki (amely) elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes irányítani, illetve befolyásolni – mind szakmai, mind pénzügyi, gazdálkodási szempontból – a tőzsde megbízható, stabil, versenysemleges működését, és

d) akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.

(3)646 Köteles a Felügyelettől előzetesen engedélyt kérni, aki tőzsdében részesedést úgy kíván szerezni, vagy azt úgy kívánja módosítani, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt, vagy a száz százalékos határértéket. A Felügyelet tulajdonszerzésre vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

(4) A tőzsde – a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező – tulajdonosa a tulajdon-, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó jogokat és előnyöket csak a Felügyelet engedélyével, az engedélyben foglalt mértékig gyakorolhatja.

(5) A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező természetes vagy jogi személy megnevezését;

b) a megszerezni kívánt részesedés mértékét, arányát;

c) jogi személy társasági szerződését, alapító okiratát, alapszabályát, harminc napnál nem régebbi cégkivonatát;

d)647

e) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a vásárolni szándékozó személy törvényes jövedelméből származik;

f) a kérelmező közvetlen és közvetett tulajdonában álló egyéb vállalkozások megjelölését;

g)648

(5a)649 Természetes személy kérelmező, valamint a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(6) A tulajdonszerzésre adott felügyeleti engedély harminc napig hatályos. Az engedély hatálya különösen indokolt esetben egy alkalommal további harminc napra meghosszabbítható.

(7) Ha a tőzsde tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

308. § (1) A tőzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező személy kettő napon belül köteles a Felügyeletnek és a tőzsdének bejelenteni, ha

a)650 minősített befolyását teljes egészében megszüntette, vagy

b)651 tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt vagy száz százalékos határérték alá csökkent.

(2) A bejelentésnek – az (1) bekezdés b) pontja esetében – tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, illetve a szavazati jog mértékét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a cégbírósághoz való bejelentéssel egyidejűleg köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezető tisztségviselőt választott.

309. § (1) A tőzsdében tulajdont szerző személy hét napon belül köteles a tőzsdét értesíteni a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

(2)652 A tőzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.

310. § (1) A Felügyelet megtagadja a tőzsdében történő részesedés szerzését, illetőleg a 307. § (3) bekezdésében meghatározott tulajdoni arányt elérő, illetve meghaladó tulajdonrész utáni jogok, illetve előnyök gyakorlására az engedély megadását, ha a kérelmező (ideértve tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének)

a) tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását vagy

b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(2) Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy

b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága, illetve

c) természetes személy esetén a 357. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn.

(3)653 Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető tisztségviselője ellen vagy a természetes személy kérelmező ellen a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárását követően folytatja.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tény, illetőleg körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet az (1)–(2) bekezdésben felsorolt személyektől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.

(5) Ha az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

XXXV. Fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

311. § (1)654 A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és érdemi ügyintéző.

(2)655 A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és érdemi ügyintéző, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír vagy állampapír kerül a tőzsdére bevezetésre.

(3)656 A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója tőzsdei kereskedőben közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.

XXXVI. Fejezet

A TŐZSDE MŰKÖDÉSE

A tőzsdei kereskedés

312. § (1)657 Tőzsdei kereskedő az a személy lehet, aki

a) legalább egy, az adott tőzsdén forgalmazott tőzsdei termék kereskedésének folytatásához szükséges felügyeleti, illetve más hatósági engedéllyel rendelkezik;

b) megfelel a tőzsde szabályzataiban foglalt feltételeknek;

c) a tőzsdével megköti a szerződést, melyben vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását;

d) a tőzsdei ügyletek elszámolására szerződést kötött a tőzsdei ügyletek elszámolását végző szervezettel vagy olyan klíringtaggal, melyen keresztül az elszámolás teljesíthető.

(2) A tőzsde a szerződéskötésre irányuló ajánlatot harminc napon belül elbírálja és a döntésének megfelelően a kérelmezővel szerződést köt.

(3) A tőzsde köteles a kérelmezővel szerződést kötni, ha az megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(4) A tőzsdei kereskedők száma nem korlátozható.

313. §658

314. § (1) A kereskedési jog tartalmát és gyakorlásának módját a tőzsde szabályzata határozza meg.

(2) A tőzsdei kereskedő a tőzsdén csak azon tőzsdei termék kereskedésében vehet részt, amely tőzsdei termék kereskedéséhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik.

(3)659 Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi szerződő fél a szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tőzsdei kereskedő kereskedési jogának gyakorlását.

(4) A 312. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdésben megjelölt hatósági engedély alatt a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély, valamint, ha valamely tőzsdei termék kereskedéséhez jogszabály más magyar vagy külföldi hatóság engedélyét is előírja, ezen engedély értendő.

315. § (1) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedőktől azok tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos, illetve azt befolyásoló információk kérésére, gyűjtésére.

(2) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedők tőzsdén folytatott tevékenységének, valamint tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos adatok, nyilvántartások helyszíni ellenőrzésére.

(3) A tőzsde köteles a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt a vizsgálat tényéről, tárgyáról, várható időtartamáról a Felügyeletet értesíteni.

(4) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdésekor a vizsgálat tárgyáról, várható időtartamáról tájékoztatja a tőzsdei kereskedőt.

(5) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megállapításai alapján a szabályzatában meghatározott intézkedéseket tehet.

(6) Ha a tőzsde feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, akkor haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

A tőzsdei kereskedési jog megszűnése

316. § (1) A tőzsdei kereskedési jog megszűnik

a) a tőzsdei kereskedő megszűnésével, halálával;

b) a tőzsdei kereskedési szerződés lejártával;

c) a tőzsdei kereskedési szerződés felmondásával; vagy

d) a tőzsdei kereskedő kereskedési tevékenység folytatására jogosító engedélyének a hatósági visszavonásával.

(2) A tőzsde a tőzsdei kereskedővel kötött szerződést felmondja, ha a tőzsdei kereskedő a tőzsde szabályzataiban előírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követően sem teljesíti. A felmondással kapcsolatos döntés ellen a tőzsdei kereskedő, annak közlésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A perindításnak a felmondásra nincs halasztó hatálya.

A tőzsde szabályzatai

317. § (1) A tőzsde – törvény által meghatározott keretek között – szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.

(2) A tőzsde szabályzatainak elfogadására és módosítására kizárólag az igazgatóság jogosult. A (4) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott szabályzatok elfogadása vagy módosítása előtt az igazgatóság köteles kikérni a tőzsdei kereskedők, illetve, ha a d) pontban meghatározott szabályzat értékpapírra vonatkozik, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak vagy azok szakmai szervezetének véleményét.

(3)660 A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy

a) a tőzsde a működésével összefüggésben felmerülő kockázatok kezelésére, csökkentésére megfelelő rendszereket és megoldásokat alkalmazzon, valamint

b) a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét.

(4) A tőzsde szabályzatában meg kell határozni:

a) a tőzsdei kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének és megszűnésének feltételeit és eljárási rendjét;

b) a szabályzatok hatálya alá tartozó személyekkel szemben a tőzsde által alkalmazható szankciókat, valamint a jogorvoslat rendjét;

c) a tőzsdei kereskedés szabályait;

d)661 a tőzsdei termék bevezetésének, átvezetésének és kivezetésének feltételeit és eljárási rendjét;

e) a kereskedés felfüggesztésének szabályait és eljárási rendjét;

f) az árfolyam és az egyéb tőzsdei információ nyilvánosságra hozatalának módját;

g) a tőzsdei kereskedők, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói adatszolgáltatásának tartalmát, módját és ellenőrzésének rendjét;

h) a tőzsdei forgalom elszámolásának rendjét (ha a tőzsde maga végzi ezt a tevékenységet);

i)662 a tőzsde, a tőzsde tulajdonosai vagy működtetője érdekei és a tőzsde stabil működése között potenciálisan felmerülő összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szabályokat, továbbá a tőzsde vezető állású személyeire és alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat;

j) a tőzsde által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakat.

(5)663 A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell a tőzsdei kereskedők számára az elszámolási rendszer megválasztásának jogát, feltéve ha

a) a kiválasztott rendszer és azok között a rendszerek és infrastruktúrák közötti összeköttetések és megállapodások fennállnak, amelyek az érintett ügylet hatékony és gazdaságos elszámolásához szükségesek,

b) a Felügyelet jóváhagyása alapján a tőzsdén végrehajtott ügylet elszámolásának technikai feltételei a tőzsdei kereskedők által kijelölt – a tőzsde által választott rendszertől eltérő – elszámolási rendszerben a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését lehetővé teszik.

(6)664 A Felügyelet (5) bekezdés b) pontban előírt értékelése során figyelembe veszi a vizsgált elszámolási rendszer felett központi bank által felvigyázói szerepkörében végzett tevékenységét annak érdekében, hogy az ellenőrzés szükségtelen megkettőzését elkerülje.

(7)665 A tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátója nem kötelezhető a (4) bekezdés g) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésére, ha az általa kibocsátott értékpapír adott tőzsdére történő bevezetése a hozzájárulása nélkül történt meg. Ebben az esetben a tőzsde tájékoztatja a kibocsátót arról a tényről, hogy az általa kibocsátott értékpapírral az adott tőzsdén kereskednek.

(8)666 A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell

a) a tőzsdére bevezetett pénzügyi eszközzel történő tisztességes, hatékony kereskedést,

b) a tőzsdére bevezetett átruházható értékpapír esetén a korlátozásmentes átruházhatóságot, valamint

c) származtatott ügylet esetén, hogy annak kialakítása egyértelmű árazást és hatékony elszámolást tegyen lehetővé.

(9)667 A tőzsde szabályzatának az egyes tőzsdei kereskedőre, illetve kibocsátóra nézve meg kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét.

(10)668 A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.

(11)669 A tőzsde szabályzata – a tőzsdei kereskedő, a kibocsátó, a befektető által – bíróság előtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály előírásaival ellentétes.

(12)670 A szabályozott piacnak

a) a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szabályozása esetén alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének V. fejezetében,

b) a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak szabályozása esetén alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének IV. fejezetében

foglaltakat.

318. § (1)671 A tőzsde szabályzatainak érvényességéhez – a 317. § (4) bekezdésének j) pontja szerinti szabályzat kivételével – a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály, illetve más tőzsdei szabályzat rendelkezésének, vagy ellentétes az elszámolást végző szervezet szabályzatával.

(3)672 A tőzsde szabályzatai, illetve azok módosításai a 317. § (10) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatalt követően alkalmazhatók.

XXXVII. Fejezet

TŐZSDEI ÜGYLET

319. § (1) A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén – a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon – tőzsdei termékre vonatkozóan köt.

(2) A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet.

(3) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, határidős és opciós ügylet esetében továbbá az elszámolóház visszaigazolása is szükséges.

320. § Ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni (azonnali ügylet).

321. § (1)673 A Felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsde ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). Ebben az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel azáltal jön létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az elszámolóház által nyilvántartásba vett határidős ügyletből eredő kötelezettséget – a központi szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet szabályzata által meghatározott módon – mindkét fél irányában a központi szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet teljesíti.

(2) A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással. Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.

322. § (1) Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció).

(2) Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását.

(3) Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi, mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. A tőzsdei szabályzat az opció – egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető – időtartamát és határnapját meghatározhatja.

(4)674 Az opciós ügylet azáltal jön létre, hogy azt az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az elszámolóház által nyilvántartásba vett opciós ügyletből eredő kötelezettséget – a központi szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet szabályzata által meghatározott módon – mindkét fél irányában a központi szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet teljesíti.

(5) A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti.

323. § A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. Tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy elővásárlási jog átruházható és az örökösökre is átszáll.

XXXVIII. Fejezet

A TŐZSDEI FORGALOM ELSZÁMOLÁSA

324. § (1)675 A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által történhet.

(2)676 Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde köteles szerződést kötni elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve központi értéktárral.

(3)677 Értékpapír-kereskedést lebonyolító tőzsde a (2) bekezdés szerinti szerződést azzal az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel köti meg, amely az értékpapír-teljesítés lebonyolítására szerződéssel rendelkezik a dematerializált értékpapírok előállítását, nyilvántartását e törvény alapján végző központi értéktárral.

A tőzsdei forgalmazás felfüggesztése

325. § (1)678 A tőzsde szabályzatában meghatározott személy legfeljebb tíz tőzsdenapra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedelmet, ha gyanú merül fel, hogy a kibocsátó megsérti a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat, illetve a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. Értékpapír tőzsdei forgalmazásának felfüggesztése esetén a felfüggesztésről történő döntésről a kibocsátót értesíteni kell.

(2) A tőzsde szabályzatában meghatározott személy által elrendelt három tőzsdenapot meghaladó felfüggesztéshez a Felügyelet előzetes hozzájárulása szükséges.

326. § (1) Meghatározott tőzsdei termékcsoport tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást a tőzsde szabályzatában meghatározott személy – a Felügyelet azonnali tájékoztatása mellett – legfeljebb egy tőzsdenapra felfüggesztheti, ha a forgalmazás fenntartása a befektetők jogos érdekeit, a piac egyensúlyát vagy a tőzsde működését veszélyezteti.

(2)679 A Felügyelet meghatározott tőzsdei termékcsoport tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást határozott időre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tőzsdei forgalom rendezett és áttekinthető legyen, és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tőzsdei forgalmazás.

327. § (1) A tőzsde igazgatósága vagy a Felügyelet legfeljebb harminc napra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék tőzsdei forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetők esélyegyenlőségét, jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát, valamint ha a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. A tőzsde igazgatósága által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása szükséges, ha az a három napot meghaladja.

(2) A tőzsde igazgatósága vagy a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztést ismételten, de legfeljebb két alkalommal, harminc-harminc napra is elrendelheti, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény továbbra is fennáll.

(3)680 A Felügyelet felfüggeszti valamely értékpapír tőzsdei forgalmazását a jogsértő állapot megszüntetéséig, ha a kibocsátó megsérti az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára, illetve a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat.

(4)681 A Felügyelet a magyarországi székhelyű szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren felfüggeszti a kereskedését vagy törli a kereskedésből az olyan pénzügyi eszközt, amely kereskedését felfüggesztette vagy amelyet a kereskedésből törölt másik tagállam illetékes hatósága, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők érdekeit vagy a belső piac rendezett működését.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2001. december 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2001. december 25.

2

Az 1. § a 2007: CXXXVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. § a) pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

Az 1. § b) pontja a 2011: CXCIII. törvény 176. § a) pontja szerint módosított szöveg.

5

Az 1. § c)–e) pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

6

Az 1. § f) pontja a 2011: CXCIII. törvény 176. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

Az 1. § g) pontja a 2011: CXCIII. törvény 176. § a) pontja szerint módosított szöveg.

8

Az 1. § m) pontja a 2011: CXCIII. törvény 176. § a) pontja szerint módosított szöveg.

9

Az 1. § n) pontja a 2011: CXCIII. törvény 176. § b) pontja szerint módosított szöveg.

10

Az 1. § o) pontja a 2011: CXCIII. törvény 176. § a) pontja szerint módosított szöveg.

11

Az 1. § p) pontja a 2011: CXCIII. törvény 176. § a) pontja szerint módosított szöveg.

12

Az 1. § q) pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 2. § a 2007: CXXXVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

14

A 3. § a 2007: CXXXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

15

A 3. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

16

Az 5. § (1) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

Az 5. § (1) bekezdés 4. pontjának a) alpontja a 2009: CL. törvény 65. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

18

Az 5. § (1) bekezdés 7. pontja a 2009: CL. törvény 65. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

19

Az 5. § (1) bekezdés 10. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

20

Az 5. § (1) bekezdés 11. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

21

Az 5. § (1) bekezdés 12. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

22

Az 5. § (1) bekezdés 13–14. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

23

Az 5. § (1) bekezdés 15. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

24

Az 5. § (1) bekezdés 16. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

25

Az 5. § (1) bekezdésének 21. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

26

Az 5. § (1) bekezdésének 22. pontját a 2007: CXXXVII. törvény 99. § (5) bekezdése alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

27

Az 5. § (1) bekezdése 30. pontjának a) alpontja a 2009: LVI. törvény 269. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

28

Az 5. § (1) bekezdés 30. pont b) alpontja a 2009: CXV. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

29

Az 5. § (1) bekezdés 47. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

30

Az 5. § (1) bekezdés 49. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

31

Az 5. § (1) bekezdés 59. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

32

Az 5. § (1) bekezdés 60. pont a) alpontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

33

Az 5. § (1) bekezdésének 65. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

34

Az 5. § (1) bekezdés 69. pontja a 2009: CL. törvény 65. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

35

Az 5. § (1) bekezdés 76. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

36

Az 5. § (1) bekezdés 77. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

37

Az 5. § (1) bekezdésének 78. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

38

Az 5. § 81. pontja a 2011: CXXII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

39

Az 5. § (1) bekezdésének 82. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

40

Az 5. § (1) bekezdés 92. pontja a 2012: CLI. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

41

Az 5. § (1) bekezdés 93. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

42

Az 5. § (1) bekezdés 94. pontja a 2012: CLI. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

43

Az 5. § (1) bekezdés 99. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

44

Az 5. § (1) bekezdés 109. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

45

Az 5. § (1) bekezdés 114. pontja a 2010: CLIX. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.

46

Az 5. § (1) bekezdés 114. pont a) alpontja a 2012: CLI. törvény 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

47

Az 5. § (1) bekezdésének 117. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

48

Az 5. § (1) bekezdés 122. pontja a 2009: CL. törvény 65. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

49

Az 5. § (1) bekezdés 130. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.

50

Az 5. § (1) bekezdés 131. pontja a 2009: CL. törvény 65. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

51

Az 5. § (1) bekezdés 135. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

52

Az 5. § (1) bekezdésének 136. pontját a 2008: CIII. törvény 45. § (7) bekezdése iktatta be.

53

Az 5. § (1) bekezdésének 137. pontját a 2008: CIII. törvény 45. § (8) bekezdése iktatta be.

54

Az 5. § (1) bekezdésének 138. pontját a 2008: CIII. törvény 45. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.

55

Az 5. § (1) bekezdésének 139. pontját a 2008: CIII. törvény 45. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.

56

Az 5. § (1) bekezdés 140. pontját a 2009: CL. törvény 65. § (8) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

57

Az 5. § (1) bekezdés 141. pontját a 2012: CLI. törvény 30. § (4) bekezdése iktatta be.

58

Az 5. § (2) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

59

Az 5. § (3) bekezdését a 2007: CXXXVII. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be.

60

A 8. § (1) bekezdése a 2012: CLI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

61

A 9. § (3) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.

62

A 10. § (1) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 76. § (1) bekezdésével megállapított és a 2005: LXII. törvény 153. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

63

A 10. § (3) bekezdése a 2008: CIII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.

64

A 10. § (4) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 76. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

65

A 11. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 11. § új (3) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 77. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

67

A 11. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 77. § (2) bekezdése.

68

A 12. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 12. § (2) bekezdése a 2012: CLI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

70

A IV. Fejezet címe a 2005: LXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

71

A 13. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 13. § e módosító törvény 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 13. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

72

A 14. § a 2005: LXII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

73

A 14. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CLI. törvény 51. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

74

A 14. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CLI. törvény 51. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

75

A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CLI. törvény 51. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

76

A 14. § (1) bekezdés e) pontja a 2012: CLI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

77

A 14. § (1) bekezdésének f) pontját a 2006: XXII. törvény 1. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 6. § (2) bekezdését.

78

A 14. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: CLI. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

79

A 14. § (2) bekezdésének e) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

80

A 14. § (4) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LII. törvény 79. § (4) bekezdésének a) pontja.

81

A 15. § a 2011: CXCIII. törvény 159. § (15) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: CLI. törvény 51. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

82

A 16. § a 2005: LXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

83

A 17. § a 2005: LXII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

84

A 17. § (2) bekezdése a a 2007: LII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

85

A 18. § a 2005: LXII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

86

A 19. §-t a 2012: CLI. törvény 52. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

87

A 20. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 11. §-a iktatta be.

88

A 20. § a 2005: LXII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

89

A 20. § (5) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 5. §-a iktatta be.

90

A 21. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 21. § e módosító törvény 13. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 21. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

91

A 21. § (1) bekezdése a a 2007: LII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

92

A 21. § (2) bekezdése a a 2007: LII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

93

A 21. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja a 2012: CLI. törvény 51. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

94

A 21. § (4) bekezdését a a 2007: LII. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be.

95

A 22. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 22. § e módosító törvény 14. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 22. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

96

A 22. § (1) bekezdésének bevezető szövege a a 2007: LII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

97

A 22. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CLI. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

98

A 22. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CLI. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

99

A 22. § (1) bekezdés e) pontja a 2012: CLI. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

100

A 22. § (3) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

101

A 22. § (4) bekezdés d) pontja a 2012: CLI. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

102

A 22. § (4) bekezdésének f) pontja a a 2007: LII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

103

A 22. § (6) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

104

A 22. § (7) bekezdését a a 2007: LII. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 269. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

105

A 23. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 23. § e módosító törvény 15. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 23. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

106

A 23. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

107

A 2005: LXII. törvény 160. § (8) bekezdése alapján az a kibocsátó, aki 2005. július 1-jén a Felügyelet által jóváhagyott és érvényes kibocsátási programmal rendelkezik, az érvényes kibocsátási programok számával megegyező számú új kibocsátási program engedélyezési eljárása során mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése alól, amennyiben a 2005. július 1-jét követő három hónapon belül kezdeményezi a kibocsátási program engedélyezését.

108

A 24. § a 2005: LXII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

109

A 25. § a 2005: LXII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

110

A 26. § a 2005: LXII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

111

A 26. § (5) bekezdése a 2012: CLI. törvény 51. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

112

A 27. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 27. § e módosító törvény 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 27. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

113

A 27. § (1) bekezdése a 2012: CLI. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

114

A 27. § (1a) bekezdését a 2012: CLI. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

115

A 27. § (6) bekezdése a 2012: CLI. törvény 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

116

A 27. § (7) bekezdésének b) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

117

A 28. § a 2005: LXII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

118

A 29. § a 2005: LXII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

119

A 29. § (3) bekezdése a 2012: CLI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

120

A 30. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte. A 30. § szövege a 2007: LII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

121

A 31. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 31. § e módosító törvény 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 31. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

122

A 31. § (1) bekezdése a 2012: CLI. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

123

A 31. § új (2) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdésének számozását (3)–(4) bekezdésre változtatta.

124

A 31. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése, szövege a 2012: CLI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

125

A 31. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése, szövege a 2012: CLI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

126

A 32. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 32. § e módosító törvény 24. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 32. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

127

A 33. § a 2005: LXII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

128

A 33. § (1) bekezdése a 2012: CLI. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

129

A 34. § a 2005: LXII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

130

A 34. § (1) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

131

A 34. § (3) bekezdése a 2012: CLI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

132

A 34. § (4) bekezdése a 2012: CLI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

133

A 34. § (5) bekezdését a 2012: CLI. törvény 52. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

134

A 34. § (10) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

135

A 2005: LXII. törvény 160. § (6) bekezdése alapján a kibocsátó, illetve a befektetési alapkezelő az általa kezelt alapok vonatkozásában az általa igénybe vett közzétételi helyet a 2005. július 1-jét követő hatvan napon belül bejelenti a Felügyeletnek. Ennek elmulasztása esetén a Felügyelet a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok szerint jár el.

136

A 35. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte. A 35. § a 2008: XLVII. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 53. § (10) bekezdésének a) pontját.

137

A 35. § (5) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

138

A 35. § (6) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

139

A 36. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 36. § e módosító törvény 28. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 36. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

140

A 37. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 37. § e módosító törvény 29. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 37. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

141

A 38. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 38. § e módosító törvény 30. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 38. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

142

A 38. § (1) bekezdés f) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.

143

A 38. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 270. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

144

A 38. § (4) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 42. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

145

A 38. § (6) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 42. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (10) bekezdésének b) pontja alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1. napját követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

146

A 38. § (7) bekezdését a 2009: LVI. törvény 268. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

147

A 39. § a 2005: LXII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

148

A 39. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.

149

A 40. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 40. § e módosító törvény 32. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 40. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

150

A 40. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.

151

A 40. § (3) bekezdése a 2012: CLI. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

152

A 41. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.

153

A 41. § (2) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.

154

A 42. § a 2011: CXCIII. törvény 159. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

155

A 43. § a 2005: CLXXXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

156

A 43. § (5) bekezdése a a 2007: LII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

157

A 43. § (7) bekezdése a 2012: CLI. törvény 51. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

158

A 43/A. §-t és címét a 2002: LXIV. törvény 89. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja.

159

A 44. § előtti cím a 2005: LXII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

160

A 44. § a 2005: LXII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

161

A 44. § (1) bekezdése a a 2007: LII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

162

A 2005: LXII. törvény 160. § (8) bekezdése alapján az a kibocsátó, aki 2005. július 1-jén a Felügyelet által jóváhagyott és érvényes kibocsátási programmal rendelkezik, az érvényes kibocsátási programok számával megegyező számú új kibocsátási program engedélyezési eljárása során mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése alól, amennyiben a 2005. július 1-jét követő három hónapon belül kezdeményezi a kibocsátási program engedélyezését.

163

A 45. § a 2005: LXII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

164

A 45. § (1) bekezdése a a 2007: LII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

165

A 45. § (2) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

166

A 45. § (2) bekezdés b) pont nyitó szövegrésze a 2012: CLI. törvény 51. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

167

A 45. § (3) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

168

A 46. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 46. § szövege a 2005: CLXXXVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

169

A 47. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 40. §-a iktatta be.

170

A 47. § a 2005: LXII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

171

A 47. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.

172

A 48. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 48. § e módosító törvény 42. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 48. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt