2001. évi CXX. törvény
2001. évi CXX. törvény
a tőkepiacról1
A tőkepiac fejlődésének, nemzetközi versenyképessége javulásának elősegítése, átlátható működésének biztosítása, a tőkepiaci szereplők szabályozásának fejlesztése, a befektetések biztonságának növelése, a befektetők védelme és a tőkepiac hatékony felügyeletének ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A TÖRVÉNY HATÁLYA
1. §2 Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
a)3 a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén történő forgalomba hozatalára, valamint magyar kibocsátó által – ide nem értve a magyar államot – az Európai Unió területén történő nyilvános forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén működő tőzsdére történő bevezetésére,
b)4 a Magyarország területén székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre,
c)–e)5
f)6 a Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységére
g)7 a Magyarország területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra,
h) a Befektető-védelmi Alapra, illetőleg az Alap által nyújtott biztosításra,
i) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre,
j) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére,
k)8
l)9
m)10 a Magyarország területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy vagy szervezet által készített, illetve terjesztett befektetési ajánlásra,
n)–p)11
q)12 Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.
2. §13 Nem tartozik a törvény hatálya alá
a) a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala, és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala,
b) az a pénzügyi holdingtársaság, amelynek leányvállalatai között van hitelintézet.
3. §14 (1)15 Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307–310. §, a 355–357. §, fióktelep formájában működő központi szerződő fél tekintetében a 355–357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 355–357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2)16 A Hatodik részt nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket az állam, az MNB, az ÁKK Zrt., a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított szerv, illetve a képviseletükben eljáró bármely személy devizatartalék-kezelés, monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája következtében hajt végre.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
4. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.
5. § (1)17 E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
1. adagolt kibocsátás: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos,
2. ajánlattevő:
a) e törvény IV., LIII. és LVI. fejezetei alkalmazásában az a személy, aki/amely a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapírt nyilvános értékesítésre felajánlja,
b) e törvény VII. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz,
3. allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, amely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről,
4. anyavállalat:
a)18 a b) pontban meghatározott kivétellel az Szmt.-ben meghatározott fogalom,
b) a XIX/A. és XIX/B. Fejezet alkalmazásában minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,
5. aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek,
6. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
7.19 áru: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, vagy dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, ide nem értve a pénzügyi eszközt,
8.20
9. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé,
10.21 befektetési alap: Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
11.22
12.23 befektetési alapkezelő: Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
13–14.24
15.25 befektetési jegy: Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
16.26
17.27
18. befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,
19. befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben meghatározott vállalkozás,
20. befektető: az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja,
21.28 minősített befolyás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom.
22.29 befolyásszerzés: a céltársaság szavazati jogot megtestesítő részvényének, illetőleg szavazati jognak a megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények – így különösen jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése – következtében, illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttműködésének eredményeképpen jön létre,
22a.30 bejelentett személy: az a személy, akit a bejelentő személy az 596/2014/EU rendelet megsértésével vagy megsértésének szándékával vádol,
22b.31 bejelentő személy: az a személy, aki az 596/2014/EU rendelet tényleges vagy lehetséges megsértését jelenti be a Felügyeletnek,
23.32 biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom, továbbá a XIX/B. Fejezet alkalmazásában biztosítónak tekintendő a Bit.-ben meghatározott harmadik országbeli biztosító is,
24.33
25.34 céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános vételi ajánlati eljárás tárgyát képezik,
26. csereügylet: az Szmt. szerinti swap ügylet,
27. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
28.35
29. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség,
30. devizabelföldi:
a)36 az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet,
b)37 a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót) is,
c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot,
e) a külföldön lévő külképviselet,
31. devizakülföldi:
a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet – jogi formájától függetlenül –, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,
c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,
d) a vámszabadterületi társaság,
e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik,
32. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,
33. egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata,
34. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,
35.38 ellenőrzött társaság: a Ptk. 3:324. § (1) bekezdésében meghatározott társaság,
36.39 elszámolási rendszer: pénzügyi eszközre kötött ügyletekre vonatkozó megbízások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, elszámolására, illetve teljesítésére vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,
37.40 külföldi elszámolóház: pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolását végző olyan nem magyarországi székhelyű vállalkozás, amely nem tartozik sem a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet), sem az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) hatálya alá,
38–39.41
39a.42
40.43
41. érintett személy: minden olyan személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében befektetési ajánlást készít vagy terjeszt,
42. értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz,
43. értékpapírkód: az értékpapír sorozat azonosítására szolgáló ISIN azonosító,
44. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,
45. értékpapír-sorozat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége,
46. értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás,
47.44
48.45 felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,
49.46
50. forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás,
51. forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet,
52. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik,
53. független pénzügyi szakértő: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkező személlyel,
54.47 garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a biztosítékaként a központi szerződő fél által létrehozott olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,
55. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak,
56. hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a – kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával – súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration),
57. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti,
58. hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,
59.48
60.49 intézményi befektető:
a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,
61. ISIN azonosító: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja,
62.50 járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez,
63. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,
64. jegyzett tőke: az Szmt.-ben meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke,
64a.51 jogsértésről szóló bejelentés: a bejelentő személy által a Felügyelethez eljuttatott bejelentés az 596/2014/EU rendelet tényleges vagy lehetséges megsértéséről,
65.52 kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik,
66. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve zártvégű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást követő nyilvános értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó, illetve az alapkezelő a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó, illetve az alapkezelő meghatározza a kibocsátás egyedi adatait,
67.53 kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,
68.54 kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél és egy más személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végző olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne,
69.55 kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amely utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:
a) az összes foglalkoztatotti létszáma kettőszázötven főnél kevesebb,
b) mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,
c) éves árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,
70.56 elszámolás: a tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolására vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven), valamint annak biztosítása, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a teljesítéshez,
71–74.57
75. konszolidált beszámoló: az Szmt. szerint meghatározott beszámoló,
76.58 kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
77.59 kollektív befektetési forma: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
77/A.60
78.61 közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott személy és az élettárs,
79. központi értékpapír-nyilvántartás: a központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás,
80. központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás,
80a.62 központi értéktár: a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom,
81.63 központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott rendszer,
82.64 központi szerződő fél: a 648/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,
83.65 központi szerződő fél tevékenység: a tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügylet elszámolása és az elszámolt ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás, amelynél a központi szerződő fél a szerződésben érintett ügyfelek helyébe lépve vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben,
84. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni,
85. közvetlen befektetési ajánlás: olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz kifejezett javaslatot,
86. külföldi befektetési vállalkozás: a székhely állam jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően a Bszt. 5. §-ában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységnek és kiegészítő szolgáltatásnak megfeleltethető tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű vállalkozás,
87. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,
88. letéti őrzés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,
89. letétkezelés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,
90. likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét,
91. másodlagos értékpapír: letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító, sorozatban kibocsátott, névre szóló, átruházható értékpapír,
92.66 minősített befektető: a Bszt. 48–51. §-a szerint szakmai ügyfélnek vagy elfogadható partnernek tekintett befektető;
93.67
94.68 nyilvános értékesítésre történő felajánlás: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,
95. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala,
96. nyilvános vételi ajánlat (vételi ajánlat): olyan, a céltársaság részvényeseihez szóló, a céltársaság részvényei vagy azok egy részének megszerzésére tett (nem a céltársaságtól származó) nyilvános felhívás, amelynek célja vagy eredménye a céltársaságban való befolyásszerzés, illetőleg a meglévő befolyás mértékének a növelése,
97.69
98. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik,
99.70 nyílt végű befektetési alap: a Kbftv. szerinti befektetési alap,
100.71 összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes személyek, jogi személyek vagy egyéb szervezetek, akik vagy amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt,
101. pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek,
102.72
103. pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott eszköz,
104.73
105. portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége,
106. portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,
107.74 pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott ügylet piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,
108.75 referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott fogalom,
109.76 referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),
110. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik – ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik –, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő,
111.77 részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan – ellenőrző befolyásnak nem minősülő – kapcsolat, amelynek alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tagi részesedés legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e,
112. rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,
113. sorozatban kibocsátott értékpapír: ha jogszabály másként nem rendelkezik, az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír,
114.78 szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek:
a)79 piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer,
b) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében,
c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik,
d) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,
e) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben,
115.80
116.81 szabályozott információ: a rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó, a befolyásszerzéssel kapcsolatos, továbbá a bennfentes információk,
117.82 származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,
118.83
118a.84
119. tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít,
119a.85 társasági esemény: az az alkalom, amikor az értékpapír tulajdonosa jogosult az értékpapírhoz kapcsolódó jogok kibocsátóval szembeni gyakorlására,
120.86 teljesítés: a központi értéktár ügyfelei és a központi szerződő fél ügyfelei között, a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és a központi szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések (pozíciók) kiegyenlítése,
121. termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tőzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni,
122.87 tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás,
123. tőzsdei adat: a tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a tőzsde által számított és közzétett indexértékek,
124. tőzsdére bevezetett értékpapír: a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír,
125. tőzsdei kereskedő: a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy,
126. tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru,
127. tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló eljárás,
128. ügyfél: az a személy, aki e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,
129.88
130.89 ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál,
131.90 vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,
132–133.91
134. vezető állású személy:
a) a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,
b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és
c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,
135.92
136.93 ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
c) amely esetén a szavazati jogok többségét – a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján – egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,
137.94 kereskedési nap: minden munkanap, kivéve, amelyet a szabályozott piac előzetesen kereskedési szünnappá nyilvánít,
138.95
139.96 szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése: szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése
a) valamennyi szabályozott piacon (kivezetés),
b) az adott szabályozott piacon, feltéve hogy a részvényt más szabályozott piacon forgalmazzák (átvezetés),
140.97 székhely szerinti tagállam:
a) szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy ha a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található,
b) az V. Fejezetben foglaltak alkalmazásában
ba) az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb egységnyi névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója vagy részvények kibocsátója esetében:
baa) az a tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy
bab) ha a kibocsátó egy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás, a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették,
bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó bármely kibocsátó esetében a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyben a kibocsátónak a létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették,
bc) ha a kibocsátó értékpapírjaival a bab) alpont vagy a bb) alpont szerint meghatározott székhely szerinti tagállamában már nem, egy vagy több másik tagállamban viszont kereskednek, azon új székhely szerinti tagállam, amelyet a kibocsátó azon tagállamok közül választhat, amelyekben a kibocsátó értékpapírjai szabályozott piacon be vannak vezetve, vagy azon tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van,
141.98 kiemelt információ: a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, a felajánlott, illetve a szabályozott piacra bevezetett értékpapír lényeges jellemzőit és kockázatait rendszerezett formában tartalmazó azon információk összessége, amelynek célja, hogy elősegítse a befektető értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát.
(2)99 E törvény alkalmazásában
1. OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,
2. ÁKK Zrt: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
3. MNB: a Magyar Nemzeti Bank,
4.100 Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB,
5.101 hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott szervezet,
6. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve a Ctv.-ben ilyenként meghatározott szervezet,
7. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,
8. IOSCO: Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions).
(3)102 E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az „Európai Unió”, illetőleg az „Európai Unió tagállama” vagy a „tagállam” kifejezés alatt az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell.
AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA
ÉS FORGALOMBA HOZATALA
AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA
Általános rendelkezések
6. § (1) Az értékpapír – a kibocsátó döntése alapján – előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként.
(2) Sorozatban csak névreszóló értékpapírt lehet kibocsátani.
(3) Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és – állampapír kivételével – kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.
(4) A kibocsátó az egy sorozatnak minősülő értékpapíroknak csak azonos névértéken és azonos módon történő előállításáról rendelkezhet.
(5)103 Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról – zártkörűen működő részvénytársaság részvényei kivételével – utóbb nem rendelkezhet.
A dematerializált értékpapír előállítása
7. §104 (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.
(2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza:
a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét,
b) a kibocsátásról szóló döntést és a döntés meghozatalának időpontját,
c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,
d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és
e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását.
(3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.
8. § (1)105 Ha a kibocsátó döntése alapján a 7. § (2) bekezdés a), c) és d) pontban szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani.
(2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált.
(3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetőnek történő közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felső határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelőző munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti.
9. §106 (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával.
(2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul értesíti a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.
(3) Az értékpapír-számlavezető – a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően – az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről értesíti a számlatulajdonost. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges.
(4) Amennyiben az értékpapír előállítása során a kibocsátó által megadott adatok alapján a dematerializált értékpapír tulajdonosát az értékpapír számlavezető nem éri el, az értékpapír-számlavezető az előállítás alatt álló értékpapírt továbbítja a központi értéktár által a kibocsátó nevén erre a célra vezetett értékpapírszámlára. A jóváírt értékpapírok az erre a célra nevesített értékpapírszámlán 6 hónapig tarthatók, ezen időszakon belül a kibocsátó köteles a központi értéktár részére utasítást adni az értékpapírok értékpapír-számlavezetők részére történő allokálására vagy azok törlésére.
(5) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.
(6)107 Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő társasági eseménynek a központi értékpapír-nyilvántartást érintő lényeges adatait a központi értéktár üzletszabályzatában megjelölt helyen közzéteszi.
9/A. §108 Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő kifizetéseket a központi értéktáron vagy a központi értéktárhoz bejelentett hitelintézeten, befektetési vállalkozáson keresztül a központi értéktár szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint a kifizetés napján eljuttatja a befektetők részére.
Az értékpapír átalakítása
10. § (1)109 Ha a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, az erről szóló döntést követő harminc napon belül a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen, valamint részvény átalakítása esetén a cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír-tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.
(2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítás megkezdésének időpontját és időtartamát, valamint a benyújtás helyét. Az átalakítás időtartama hatvan napnál rövidebb nem lehet, azonban ha valamennyi értékpapírt benyújtották, az hamarabb lezárható.
(3)110 Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt a befektetési vállalkozást, hitelintézetet, amellyel értékpapír-számlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta.
(4)111 Az értékpapírok benyújtásával kapcsolatban a letétkezelő köteles eljárni. Az átalakítás időpontjában a központi értéktárnál letétként elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendők, amennyiben az értékpapír tulajdonosa értékpapír-számlával rendelkezik.
11. § (1) Az átalakítás időpontja a nyomdai úton előállított értékpapír benyújtására megjelölt utolsó napot követő munkanap. A kibocsátó ezen a napon állítja ki a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okiratot.
(2)112 A letétkezelő az értékpapírt az átvételt követően az átalakítás időpontjáig a értékpapír letéti számlán tartja nyilván. Az átalakítás napján a központi értéktár az átvett nyomdai úton előállított értékpapírok ellenében ugyanolyan mennyiségű dematerializált értékpapírt ír jóvá a számlavezető központi értékpapír-számláján. Ezt követően a számlavezető haladéktalanul jóváírja a dematerializált értékpapírt a számlatulajdonos értékpapír-számláján.
(3)113 Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a tulajdonos által be nem nyújtott nyomdai úton előállított értékpapír helyébe lépő dematerializált értékpapírokat a központi értéktár a kibocsátó számára vezetett központi értékpapír-számlán tartja nyilván, azzal, hogy a számlán lévő értékpapírok tulajdonjoga – a 12. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – a nyomdai úton előállított értékpapír utolsó tulajdonosát illeti.
(4)114 Ha a benyújtott értékpapír zárolt alszámlán volt elhelyezve, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a dematerializált értékpapír változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt értékpapír-alszámlán kerüljön jóváírásra.
12. § (1)115 Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa – az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő megjelölésével – az értékpapír lejáratáig, a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat – az átalakítástól számított hat hónapon belül – befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.
(2)116 Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét vagy a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített vagyoni igény elévülésére irányadó szabályok érvényesek.
12/A. §117 (1) Ha a kibocsátó a dematerializált részvényt nyomdai úton előállított részvénnyé alakítja át, az erről szóló döntést követő hatvan napon belül a létesítő okiratában meghatározott közzétételi helyén, valamint a Cégközlönyben közzétett hirdetmény útján tájékoztatja a részvényeseket a részvény átalakításának folyamatáról. A dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról szóló kibocsátói döntés miatt módosított létesítő okirat Cégbíróság általi bejegyzését követően a kibocsátó köteles haladéktalanul a központi értéktárat értesíteni.
(2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítási folyamat kezdő napját, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításának napját, valamint a nyomdai úton előállított részvény átvételének helyét.
(3) Az átalakítási folyamat 90 napnál hosszabb nem lehet.
(4) A nyomdai úton előállított részvények letéti őrzésével – a nyomdai úton előállított részvény előállításától a részvényesnek történő átadásáig – a kibocsátó letétkezelőt köteles megbízni. Amennyiben a részvényes a nyomdai úton előállított részvényt továbbra is az értékpapír letéti számláján kívánja nyilvántartani, úgy legkésőbb az átalakítás napjáig köteles bejelenteni a kibocsátó felé letétkezelőjét, amely alapján a kibocsátó a részvényt a letétkezelő részére köteles átadni. Amennyiben a kibocsátó a nyomdai úton előállított részvény letéti őrzésével a központi értéktárat bízza meg, úgy a dematerializált részvény központi értékpapír-számláról való törlésével és a nyomdai úton előállított részvény értékpapír letéti-számlákon való jóváírásával egyidejűleg a nyomdai úton előállított részvény átadottnak tekintendő.
(5) Az átalakítás napján a kibocsátó nyilatkozik a központi értéktár felé arról, hogy a dematerializált részvény mennyiségének megfelelő számú nyomdai úton előállított részvényt előállította. Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított dematerializált részvénysorozatot érvénytelenné nyilvánítja. Az átalakítás napján – a központi értéktár értesítése alapján – a számlavezető törli az általa vezetett értékpapírszámláról a dematerializált részvényt. Ezt követően a központi értéktár a dematerializált részvényt a központi értékpapírszámláról törli, és ezzel egyidejűleg a dematerializált részvényről kiállított és a központi értéktárnál letétbe helyezett okiratot érvényteleníti. Az átalakítás napján jogosult először a részvényes a nyomdai úton előállított részvény átvételére, illetve az átalakítás napjától a nyomdai úton előállított részvény forgalom tárgyát képezheti.
(6) Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a részvényes által át nem vett nyomdai úton előállított részvényeket a letétkezelő köteles megőrizni és nyilvántartani azzal, hogy a nyomdai úton előállított részvények jogosultjának a dematerializált részvény utolsó jogosultját kell tekinteni.
(7) Ha a dematerializált részvény zárolt értékpapír-alszámlán volt jóváírva, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a nyomdai úton előállított részvény változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt alszámlán kerüljön elhelyezésre.
(8)118 Az átalakítás során be nem azonosított részvényes dematerializált részvénye helyébe lépő nyomdai úton előállított részvényt a kibocsátó az átalakítástól számított hat hónapon belül – befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével – értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen leszállítja az alaptőkét.
(9)119 A be nem azonosított részvényes utólag követelheti a dematerializált részvény helyébe lépett nyomdai úton előállított részvény kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, akkor a nyomdai úton előállított részvény ellenértékét. Az értékesített nyomdai úton előállított részvény ellenértékének összegét a jogosult jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. Az átalakítási folyamatot követően beazonosított részvényes az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. A részvény kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok érvényesek.
Kötvény, mint speciális értékpapír előállítása és forgalomba hozatala120
12/B. §121 (1) A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lejárat nélküli vagy – jogszabály által megszabott keretek között – lejárattal rendelkezik. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti és teljesíti.
(2) A kötvénynek tartalmaznia kell:
a) a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást,
b) a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját,
c) a kötvény névértékét, értékpapírkódját és – dematerializált kötvény kivételével – sorszámát,
d) a kibocsátó megnevezését,
e) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást,
f) a kötvény futamidejét (kivéve a lejárat nélküli kötvényt); a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket,
g) a kötvény összegének visszafizetését (kivéve a lejárat nélküli kötvényt) és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat,
h) a kötvény kiállításának helyét és napját,
i) a kibocsátó aláírását.
(3) Dematerializált kötvényre is az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (2) bekezdés i) pontjában meghatározott személyek aláírását – az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően – a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált kötvény az aláírás helyett az okiratot aláírók nevét tartalmazza.
(4) A dematerializált kötvények esetében a kötvénytulajdonos azonosító adatait a 7. § (3) bekezdésének megfelelően az értékpapírszámla tartalmazza. Az azonosító adatok körét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény tartalmazza.
(5) A nyomdai úton előállított kötvénynek a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell az első tulajdonos azonosító adatait.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában azonosító adat:
a) természetes személy esetén: családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és születési idő,
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: név, székhely, cégjegyzék- vagy nyilvántartási szám.
(7) Az az okirat vagy adat, amelyből az (2), (3) és (5) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül kötvénynek.
(8) Kötvény kibocsátására jogosult:
a) az állam, beleértve a külföldi államot is,
b) a Magyar Nemzeti Bank,
c) az önkormányzat,
d) nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult,
e) jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe,
f) külön törvényben erre feljogosított szervezet.
AZ ÉRTÉKPAPÍROK FORGALOMBA HOZATALA, SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSE122
13. §123 (1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során:
a) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: a részvény, az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír, valamint bármely olyan értékpapír, amely jogot ad részvény vagy egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír megszerzésére az értékpapír átváltása, vagy a benne megtestesített jog gyakorlása által, feltéve, hogy az értékpapírt a részvény vagy az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír kibocsátója, vagy vele azonos csoportba tartozó személy bocsátotta ki;
b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni minden egyéb, az a) pontba nem tartozó értékpapír esetében.
(2) E fejezet, valamint az 52/A. § rendelkezéseit – a 44–46. §-ban foglalt rendelkezések kivételével – a Bizottság 809/2004/EK rendeletével együtt kell alkalmazni.
14. §124 (1) Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha
a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;
b)125 az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként százötvennél kevesebb személy részére ajánlják fel;
c)126 az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;
d)127 az értékpapír névértéke legalább százezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy
e)128 az összes forgalomba hozott értékpapír uniós szinten számított kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget;
f)129 a részvénytársaság szövetkezet átalakulásával jön létre és a részvényeket kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjainak, üzletrész tulajdonosainak ajánlják fel.
(2) Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha
a) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
b) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;
c)130 az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e)131 az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelő bizottsági tagjának ajánlja fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott piacra már be van vezetve.
(3)132 Az (1) bekezdésben meghatározott összegek átszámításánál a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes, MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
(4)133
15. §134 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha
a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba;
b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;
c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba.
16. §135 Értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja, ideértve azokat az információkat is, amelyek a befektetőkkel személyesen folytatott megbeszélések keretében merültek fel.
17. §136 (1) Értékpapír zártkörű forgalomba hozatalát a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(2)137 Ha valamely értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hoztak forgalomba, a Felügyelet a kibocsátótól vagy az ajánlattevőtől kért rendkívüli adatszolgáltatás keretében ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a 14. §-ban foglaltak szerint zártkörű forgalomba hozatalnak minősült-e.
(3) Semmis az értékpapír adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hozták forgalomba és a forgalomba hozatal nem felelt meg a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek. A befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.
18. §138 Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát.
19. §139
Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala140
20. §141 (1) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni.
(2)142 Ha e törvény másként nem rendelkezik, a zártkörűen forgalomba hozott értékpapír nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetve szabályozott piacra történő bevezetésére vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjára az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)143 Zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történő felajánlásához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjához a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési határozat szükséges.
(4)144 A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír a nyilvános értékesítésre történő felajánlását, illetve a szabályozott piacra történő bevezetését vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.
(5)145 A külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldi nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetésére az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amely ezt követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.
21. §146 (1)147 Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény) köteles közzétenni.
(2)148 Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni:
a) tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala esetén;
b) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén;
c) értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése esetén, ha
ca) a szabályozott piacra bevezetendő értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg uniós szinten az ötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és
cb) az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
d) értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén, ha
da) a regisztrálandó értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg az ötmillió eurót vagy annak megfelelő összeget, vagy
db) a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve;
e) a 22. §-ban meghatározott esetben.
(3) A kibocsátó a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül bejelenti a forgalomba hozatalt a Felügyeletnek. A Felügyelet ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelt-e.
(4)149 Nem kell hirdetményt közzétenni, ha a nyilvános forgalomba hozatalra az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett tájékoztató vagy alaptájékoztató alapján kerül sor, és a tagállamban hirdetmény közzétételét nem követelik meg.
(5)150 A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy – ha az értékpapírt szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére nem vezették be – a regisztrációhoz tájékoztatót és hirdetményt köteles közzétenni akkor is, ha a multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált és regisztrálandó ugyanazon sorozatba tartozó értékpapír kibocsátási összértéke eléri vagy meghaladja az ötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és korábban a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény nem került közzétételre.
(6)151 A (2) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott esetben a kibocsátó, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kérő személy az értékpapír-sorozat regisztrációjának feltételeként a piacműködtető által meghatározott tartalmú és általa jóváhagyott információs dokumentumot készít és a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven tesz közzé.
22. §152 (1)153 Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános értékesítésre történő felajánlás esetén, amikor
a) a kibocsátó korábban már forgalomba hozott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények forgalomba hozatala nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
b) az értékpapírt részvénytársaságban történő, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek osztalékként olyan azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e) az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha
ea) a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió területén található, és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak, vagy
eb)154 a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra vagy az Európai Bizottság által azzal egyenértékűnek minősített piacra már be van vezetve és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk legalább a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven rendelkezésre állnak.
(2) Az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt esetben akkor nincs szükség tájékoztató és hirdetmény közzétételére, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum az érintett befektetők rendelkezésére áll.
(3)155 Az (1) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetők rendelkezésére bocsátani az értékesíteni, illetve juttatni kívánt értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, illetőleg juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információkat.
(4) Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha
a)156
b) a részvény a korábban ugyanazon szabályozott piacra bevezetett, azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvény helyébe lép, ha a részvénycsere nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
c) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;
d)157 az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;
e) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket, vagy osztalékként azzal a részvénnyel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik, ha ezeket a részvényeket korábban ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
f)158 az értékpapírt kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak értékesíti, illetőleg juttatja, ha az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
g)159
h) az értékpapírt más szabályozott piacra már bevezették, amennyiben
1. az értékpapírt vagy az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt a másik szabályozott piacra már legalább tizennyolc hónapja bevezették;
2. a bevezetés során más tagállam hatályos jogszabályai által előírt tájékoztatót tettek közzé;
3. a forgalomban tartás során fennálló kötelezettségeket teljesítették;
4. a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy a 27. § (1) bekezdésében meghatározott összefoglalót tesz közzé magyar nyelven a 34. §-ban meghatározott módon. Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy a befektető hol tekintheti meg a legutolsó kibocsátási tájékoztatót és a rendszeres tájékoztatási kötelezettség szerint kiadott pénzügyi információt.
(5) A (4) bekezdés c)–d) pontjában foglalt esetben akkor nem kell tájékoztatót közzétenni, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum a befektetők rendelkezésére áll.
(6)160 A (4) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetők rendelkezésére bocsátani a bevezetni kívánt értékpapír fajtájára, darabszámára, valamint a forgalomba hozatal okának és körülményének részleteire vonatkozó információkat.
(7)161 A Felügyelet a (2) és (5) bekezdésben meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségéről külön eljárásban tíz munkanapon belül dönt. Ha a Felügyelet a kérelmet nem bírálja el vagy hiánypótlást nem rendel el, akkor a dokumentum által tartalmazott információkat úgy kell tekinteni, hogy azok a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűek.
23. §162 (1)163 Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha
a) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag szabályozott piacra történő bevezetés esetére rendeli alkalmazni;
b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;
c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba;
d) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba;
e) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;
f) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció esetére rendeli alkalmazni, és az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanazon multilaterális kereskedési rendszerbe már korábban regisztrálták, vagy
g) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció esetére rendeli alkalmazni, és a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve.
(2)164 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajtájú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok is alkalmazhatók.
24. §165 (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési, illetőleg értékpapír számlavezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve központi értéktár – a kibocsátóval történő megállapodás alapján – a saját tulajdonában lévő, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki.
(2) A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:
a) a kibocsátó nevét;
b) az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét;
c) a másodlagos értékpapír értékpapírkódját;
d) a másodlagos értékpapír kiállításának helyét és idejét;
e) a forgalomba hozott teljes sorozat össznévértékét;
f) a forgalomba hozott értékpapírok számát, és
g) nyomdai úton előállított értékpapír esetében a kibocsátó aláírását.
(3) A másodlagos értékpapír forgalomba hozatalának időpontjától annak bevonásáig az elsődleges értékpapír által jog nem gyakorolható.
25. §166 (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha – a 21. §-ban foglalt kivétellel – az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetve – a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével – befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság részvényét a működési forma megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozat nélkül ajánlották fel nyilvános értékesítésre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.
26. §167 (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.
(2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.
(3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti.
(4)168 A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó információkat. A tájékoztató egyetlen összevont dokumentumként is elkészíthető (összevont tájékoztató).
(5)169 Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja céljából készült, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az értékpapírt Magyarországon is be kívánják vezetni szabályozott piacra, illetve regisztrálni kívánják multilaterális kereskedési rendszerbe, és a tájékoztatót nem magyar nyelven készítették el.
27. §170 (1)171 Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén, olyan formában és tartalommal kell ismertetni az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait, hogy az a befektetők értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát elősegítse. Az összefoglalót az értékpapírok jellemzőinek összehasonlíthatóságát biztosító, az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt is tartalmazó formátumban kell elkészíteni. Az összefoglalóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy
a) az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;
b) a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;
c) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit; és
d) az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve azt, hogy az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel, vagy nem tartalmazza az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt.
(1a)172 A kiemelt információ tartalmazza:
a)173 a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges adatokat, beleértve az eszközöket és forrásokat,
b) az értékpapírral kapcsolatos kockázatok, valamint az értékpapír által megtestesített jogok befektető általi megismeréséhez szükséges információkat,
c) a nyilvános értékesítésre történő felajánlás általános feltételeit, ideértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által felszámított, a befektetőt terhelő díjakat, költségeket,
d) a forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés, valamint a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció részleteit,
e) a forgalomba hozatal céljának és a forgalomba hozataltól várható haszon felhasználásának ismertetését.
(2) Ha a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg végleges ajánlati ára a tájékoztatóban nem jeleníthető meg, akkor
a) közzé kell tenni az értékpapír maximális árát, továbbá azokat a szempontokat vagy feltételeket, amelyek alapján meghatározásra kerül a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg a végleges ajánlati ára, vagy
b) biztosítani kell, hogy a befektető az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatát a végleges ajánlati ár, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiség közzétételét követő legalább két munkanapon belül visszavonhassa.
(3) Az értékpapír végleges ajánlati árát, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiségét a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tenni és erről ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a Felügyeletet.
(4) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír – ideértve az opciós utalványt is – kibocsátási program keretében történő forgalomba hozatala, jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala esetén, illetőleg ha a kibocsátó tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal kíván azonos típusú, illetve fajtájú jelzáloglevelet forgalomba hozni, a 26. §-ban meghatározott tájékoztató helyett alaptájékoztatót is készíthet.
(5) Az alaptájékoztató a kibocsátási program egészére, az adagolt kibocsátás keretében történő minden forgalomba hozatal összességére, valamint a tizenkét hónapon belül tervezett több forgalomba hozatalra együttesen vonatkozó összes információt egyetlen dokumentumban tartalmazza.
(6)174 Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (amelyek csak az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat tartalmazzák, így különösen: a forgalomba hozatal össznévértékét, az értékpapír futamidejét, lejáratát, kamatát vagy egyéb járulékait, a forgalomba hozatal módját és helyét, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódját) sem az alaptájékoztató, sem a 32. § szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes nyilvános részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi, és azokról tájékoztatja a Felügyeletet. A Felügyelet a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezt követően tájékoztatja a forgalomba hozatal végleges feltételeiről.
(7) A Felügyelet engedélyezheti valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását, ha:
a) az információ nyilvánosságra hozatala közérdeket sértene;
b)175 az információ nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a kibocsátó érdekeit és annak elhagyása nem félrevezető a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok megítélése szempontjából;
c) az információ a forgalomba hozatal szempontjából lényegtelen és nem befolyásolja a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy pénzügyi helyzetének megítélését.
(7a)176 Ha az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely EGT-állam vállal kezességet (garanciát), akkor a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy elhagyhatja a kezesre vonatkozó információkat a tájékoztatóból.
(8) Ha valamely jogszabály által megkövetelt információ a kibocsátó tevékenységi körére, vagy az értékpapírra való tekintettel nem értelmezhető, a tájékoztatóban a kibocsátó vagy az értékpapír sajátosságainak megfelelő hasonló információt kell feltüntetni.
28. §177 (1) A tájékoztatóba a szükséges információ hivatkozással is beépíthető. Hivatkozni csak a Felügyelet által jóváhagyott vagy részére bejelentett, korábban vagy a tájékoztatóval egyidejűleg közzétett okiratra lehet. Ha az információ egy része hivatkozással kerül beépítésre a tájékoztatóba, mellékelni kell egy hivatkozási listát az információk egyértelmű azonosíthatósága érdekében.
(2) Az összefoglaló nem tartalmazhat hivatkozást.
29. §178 (1)179 Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét vagy megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét vagy székhelyét, aki vagy amely a tájékoztató vagy annak valamely része tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetve az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.
(2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.
(3)180 Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján – ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is – kivéve, ha
a) az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz, vagy
b) az összefoglaló nem tartalmazza a 27. § (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt.
30. §181 A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.
31. §182 (1)183 A tájékoztató a közzététel Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt – a 32. §-ban foglaltak figyelembevételével – legkésőbb a tájékoztató érvényességének időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni. A tájékoztató érvényességének időszaka alatt az értékpapír forgalmazásához nem szükséges újabb tájékoztató készítése, feltéve, hogy a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor kerül, és a tájékoztató használatához a tájékoztatót készítő személy írásban hozzájárult.
(2)184 Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett alaptájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala, illetőleg tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal történő forgalomba hozatala esetén az alaptájékoztató az összes forgalomba hozatali eljárás lezárásáig hatályos, azzal, hogy az utolsó forgalomba hozatali eljárást tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.
(3)185 A regisztrációs okmány a Felügyelet által történő jóváhagyást követő tizenkét hónapig érvényes.
(4)186 Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendő az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány engedélyezése óta bekövetkezett lényeges változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó megítélését, kivéve, ha a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor került. A külön eljárás keretében engedélyezett értékpapírjegyzék és összefoglaló a regisztrációs okmánnyal együtt érvényes tájékoztatónak minősül.
32. §187 (1)188 Ha a közzététel engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetve az értékpapírral történő kereskedésnek a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben való megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését.
(2)189 A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetve a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.
(3) A tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítésének közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kiegészítés közzétételének engedélyezésére a tájékoztató közzététele engedélyezésének szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az engedélykérelmet a Felügyelet hét munkanapon belül bírálja el.
(4) A kibocsátó és a forgalmazó a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett kiegészítését a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kiegészítés közzétételéig a Felügyelet a forgalomba hozatali eljárást felfüggesztheti.
33. §190 (1)191 Ha a tájékoztatót az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt kiegészítették, az a befektető jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.
(2) Ha jogszabály vagy a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő a forgalomba hozatali eljárás eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiségre a forgalomba hozatali eljárás zárónapjáig nem történik kötelezettségvállalás, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás zárónapját követő hét napon belül köteles a már befizetett teljes összeget a tájékoztatóban meghirdetett módon – kamatfizetési kötelezettség nélkül – visszafizetni.
(3)192 Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.
34. §193 (1)194 A Felügyelet általi jóváhagyását követően a tájékoztatót közzé kell tenni legkésőbb a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetve a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben megjelölt helyen.
(2) Ha egy részvénysorozatot kibocsátásakor hoznak nyilvánosan forgalomba és a forgalomba hozatali eljárás időtartama kevesebb, mint hat munkanap, a tájékoztatót legalább hat munkanappal a forgalomba hozatali eljárás lezárását megelőzően kell közzé tenni.
(3)195 A tájékoztató teljes szövegét az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időpontban
a) közzé kell tenni a (4) bekezdésben meghatározott helyen, vagy
b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac, illetve multilaterális kereskedési rendszer kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani, és
c) a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés k)–r) pontjában meghatározott – a tájékoztató tartalmával megegyező – adatokat.
(4)196 A közzététel helye:
a) legalább egy országos terjesztésű napilap,
b)197 a kibocsátó vagy – ha van – a forgalmazó honlapja,
c) annak a szabályozott piacnak, illetve multilaterális kereskedési rendszernek a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy
d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.
(5)198
(6)199 A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan tagállamban, ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy szabályozott piacra be kívánják vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánják, legalább egy, széles körben terjesztett napilapban meg kell jelentetni.
(7)200 Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a befektető kérésére köteles azt nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésére bocsátani.
(8) Az elektronikus úton történő közzététel esetében biztosítani kell, hogy a tájékoztató mindaddig könnyen hozzáférhető legyen, amíg az értékpapír forgalomban van.
(9) Ha a tájékoztató különálló dokumentumokból áll, illetve hivatkozást tartalmaz, az egyes dokumentumok és információk külön-külön is közzétehetők a (3) bekezdés szerint. Ebben az esetben minden dokumentumban fel kell tüntetni, hogy a többi dokumentum vagy a tájékoztató egésze hol tekinthető meg.
(10)201 A tájékoztatót, illetőleg a tájékoztató módosítását mindig a Felügyelet által engedélyezett tartalommal, formában, és legalább a tájékoztató – 31. § (1) bekezdésben meghatározott – hatályosságának időtartamáig kell közzétenni.
(11)202 A Felügyelet – a hozzá bejelentett adatok alapján – a honlapján közzéteszi, hogy a közzétételre kötelezettek hol tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek.
35. §203 (1)204 Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevő, a forgalomba hozatalban forgalmazóként vagy jegyzési garanciavállalás formájában részt vevő befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy által reklámban vagy egyéb módon közölt információ – ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót, a hirdetményt és a 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentumot – kereskedelmi kommunikáció.
(2)205 A kereskedelmi kommunikációban foglalt információnak összhangban kell lennie a tájékoztató és a 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentum tartalmával.
(3) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden reklámnak egyértelmű utalást kell tartalmaznia e jellegére vonatkozóan.
(4) A (3) bekezdés szerinti reklámban meg kell jelölni, hogy az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatosan tájékoztató közzétételére került vagy kerül sor, és hogy a tájékoztató hol hozzáférhető.
(5)206 A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetve a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a kereskedelmi kommunikációt a Felügyelethez a nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg be kell nyújtani. A Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát, illetve további nyilvános közlését megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik.
(6)207
36. §208 (1) A 26. §-ban meghatározott tájékoztató, illetve a 27. § (4) bekezdésében meghatározott alaptájékoztató, valamint a hirdetmény közzétételéhez – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Felügyelet engedélye szükséges.
(2) Nem szükséges a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye, ha azt az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte és a Felügyeletnek igazolja, hogy a tájékoztató vagy alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak.
(3) Magyarországon székhellyel rendelkező kibocsátó a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával is engedélyeztetheti, ha:
a)209 olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amelynek névértéke legalább ezer euró, vagy a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva ennek megfelelő összeg, vagy
b) olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amely átváltás útján, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásával jogot ad valamely más értékpapír vagy pénz megszerzésére, feltéve, hogy a kibocsátó nem azonos a megszerezhető másik értékpapír kibocsátójával és nem tartozik vele azonos csoportba.
(4)210 A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy abban a tagállamban kezdeményezheti a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését, amelyben az értékpapírt nyilvánosan vételre fel akarja ajánlani, vagy amelyben az értékpapírt szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja.
37. §211 (1)212 Harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó által benyújtott engedélykérelem alapján a Felügyelet engedélyezheti a tájékoztató közzétételét, ha
a) a kibocsátó az értékpapírt Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni,
b) a tájékoztató megfelel
ba) az Európai Unió szabályainak vagy
bb) a nemzetközi szabványoknak, így különösen az IOSCO közzétételi szabványainak, és
c) a tájékoztatóban foglalt információra, így különösen a kibocsátó pénzügyi helyzetére vonatkozó információra az e törvényben foglalt követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak.
(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés alapján megadott engedélyére a 40–41. § alkalmazandó.
38. §213 (1) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a tájékoztató tervezetét;
b) a hirdetmény szövegtervét;
c) a jegyzési ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra jegyzés útján kerül sor;
d) az aukciós ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra aukció útján kerül sor;
e) az értékpapír szövegtervezetét, illetve a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetét;
f)214
g) gazdasági társasági vagy szövetkezeti formában működő kibocsátó esetén a létesítő okiratot;
h) a forgalomba hozatalt elhatározó döntést tartalmazó okiratot;
i)215 zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános forgalomba hozatalra történő felajánlása, illetve szabályozott piacra történő bevezetése, valamint multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációja esetén a társaság működési formájának módosítására vonatkozó döntést tartalmazó okiratot;
j) a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával megbízott befektetési szolgáltató és a kibocsátó közötti szerződést vagy szerződéstervezetet, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatók egymás közötti szerződéseit.
(2)216 A Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó, valamint ezen személyek könyvvizsgálója, vezető tisztségviselője, ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosa, illetve az a jogi személy, amelyben a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy vagy a forgalmazó ellenőrző részesedéssel rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani.
(3)217
(4)218 Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából fokozottan, illetve kiemelten kockázatos, a forgalmazó és a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy köteles ennek a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon történő feltüntetésére, a vonatkozó arányszám egyidejű bemutatásával.
(4a)219 Az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából fokozottan kockázatos, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a tervezett kibocsátás mennyisége (vagy a kibocsátási program együttes keretösszege) és a kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege meghaladja a kibocsátó saját tőkéjét, hitelintézetek esetében a saját tőke tízszeresét.
(4b)220 Az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából kiemelten kockázatos, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve működik, ha a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges, vagy ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a tervezett kibocsátás mennyisége (vagy a kibocsátási program együttes keretösszege) és a kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege meghaladja a saját tőke kétszeresét, hitelintézetek esetében a saját tőke hússzorosát.
(5)221 A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy, illetve a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé.
(6)222 A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabály vagy az Fttv. rendelkezéseinek, a forgalomba hozatal joggal való visszaélésre irányul, vagy a forgalmazó, a kibocsátó nem tesz eleget a (2)–(4) bekezdés alapján tett felügyeleti intézkedésnek.
(7)223 Ha a kérelmező az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
39. §224 (1)225 A Felügyelet a benyújtott engedélykérelmet átadhatja engedélyezésre másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának hozzájárulása és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság előzetes értesítése szükséges. Erre az esetre a 1095/2010/EU rendelet 28. cikkének (4) bekezdése nem alkalmazandó. Az engedélyezés átadásáról a Felügyelet a kérelmezőt a döntését követő három munkanapon belül értesíti.
(2) A Felügyelet másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megkeresése esetén elvégezheti a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához benyújtott kérelem alapján a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését. Az engedély megadásának vagy elutasításának határideje ebben az esetben attól a naptól kezdődően számítandó, amikor a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a kérelmezőt az engedélykérelem átadásáról értesíti.
40. §226 (1)227 A Felügyelet – ha tizenkét hónapnál nem régebben e törvény 26–27. §-a szerinti tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét engedélyezte – a kérelmező kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy a tájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. Erről a tényről értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot is. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi a tájékoztatót és – ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges – a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.
(2) Ha a Felügyelet a 27. § (5) bekezdése alapján valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását engedélyezte, ennek tényét, valamint indokát is megjelöli a hatósági bizonyítványban.
(3)228 A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül, vagy ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a kérelmező egyidejű értesítése mellett.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a tájékoztató minden kiegészítésére is.
41. § (1)229 A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a 40. § szerinti hatósági bizonyítványt elküldje.
(2)230 Ha a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a kérelmező 40. § (1) bekezdése szerinti kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt a tájékoztató kiegészítésére. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is értesítheti a Felügyeletet a tájékoztató kiegészítésének szükségességéről.
42. §231 A Felügyelet honlapján közzéteszi az általa közzétételre engedélyezett, e törvény 26–27. §-a szerinti tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre engedélyezett, a jelen törvény 26–27. §-a szerinti tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha a Felügyelet honlapján a közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját teszi közzé, ezzel együtt – ha lehetséges – megadja az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező hatósága, a kibocsátó vagy a szabályozott piac honlapján közzétett tájékoztatóhoz a továbbutalást (hiperhivatkozást) is. A közzétett listát a Felügyelet naprakész állapotban tartja és biztosítja, hogy honlapján 12 hónapon át elérhető legyen.
43. §232 (1)233 Ha a Magyarországon illetve harmadik országban székhellyel rendelkező kérelmező az értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni vagy multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.
(2) Ha a kérelmező az értékpapírt kizárólag más tagállamban kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót – a kérelmező választása szerint – vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni.
(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben foglalt esetben a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvet választja – ha az érintett tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges –, akkor az érintett tagállam által elfogadott nyelvre lefordított összefoglalót is be kell nyújtania a Felügyelethez.
(4) A (2) bekezdésben foglalt eljárásához a Felügyelet előírhatja, hogy a tájékoztatót – a kérelmező választása szerint – a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is be kell nyújtani.
(5)234 Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és az Európai Unió más tagállamában is nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni, valamint – a kérelmező választása szerint – az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is rendelkezésre kell bocsátani.
(6)235 Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és a tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni. Ha a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy a tájékoztatót más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi közzé Magyarországon, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni.
(7)236 Ha a kérelmező olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, amelynek névértéke legalább százezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni, és közzé kell tenni.
43/A. §237
Egyes értékpapírokra vonatkozó sajátos szabályok238
44. §239 (1)240 Állampapír – ide nem értve a harmadik ország által kibocsátott állampapírt – vagy az Európai Unió tagállama által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén – ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertető és nyilvános ajánlattétel tehető közzé.
(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a 34. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.
(3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak – befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen – kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen. A kibocsátási árat – amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül – a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni.
(4)241 Állampapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajta állampapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok alkalmazhatók.
(5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás időpontját három munkanappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.
45. §242 (1)243 A 23. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi intézmény, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez – ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon.
(2)244 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hitelintézet által kibocsátási program keretében történő nyilvános forgalomba hozatalára, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha a forgalomba hozatalára, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésére kizárólag Magyarországon kerül sor, valamint ha az értékpapír
1. nem alárendelt kölcsönt testesít meg, nem konvertálható és nem átcserélhető,
2. nem ad jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódik származtatott termékhez, és
3. betétgyűjtést testesít meg,
akkor a hitelintézet a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3–14. és 17–19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé.
(2a)245 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hitelintézet által kibocsátási program keretében történő nyilvános forgalomba hozatalára, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke uniós szinten az első forgalomba hozataltól számított tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el a hetvenötmillió eurót, vagy a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelő összeget, valamint ha az értékpapír
1. nem alárendelt kölcsönt testesít meg, nem konvertálható és nem átcserélhető, és
2. nem ad jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódik származtatott termékhez,
akkor a hitelintézet a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3–14. és 17–19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé.
(3)246 Az ismertető a felügyeleti jóváhagyástól számított tizenkét hónapig hatályos.
46. §247 Helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez – ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a kibocsátó a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal is elkészítheti a tájékoztatót. A tájékoztató a Felügyelet engedélyével tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon.
A forgalomba hozatal módja és általános szabályai248
47. §249 (1)250 A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg.
(2) Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír számlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat semmis.
(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő eltérő rendelkezése hiányában a forgalomba hozatali időszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik a kibocsátónak, illetve az ajánlattevőnek.
(4)251 Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat átvételére kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (különösen: forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban vagy elektronikus úton) kerülhet sor.
(5) A befektető személy által a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a forgalmazónak átadott személyes adatok – a befektető személy kifejezett hozzájárulása hiányában – az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott, befektető személy által adott hozzájárulás nem lehet része az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatnak.
(7) Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről. A letéti számlán elhelyezett összeg a 33. § (2) bekezdésében meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel.
(8)252 A kibocsátó, illetve ajánlattevő jogosult a nyilvános forgalomba hozatal részvényértékesítés nélküli lezárásáról (az ajánlattétel visszavonásáról) rendelkezni a részvényeknek a befektetők értékpapírszámláján történő jóváírásáig. Ebben az esetben a tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy az ajánlattétel mikor és milyen körülmények között vonható vissza vagy függeszthető fel.
48. §253 (1) Az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás első három napja alatt az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek, függetlenül attól, hogy nyilatkozatukat mely időpontban tették meg.
(2) Ha az értékpapír megszerzésére tett ajánlat a tájékoztatóban meghatározott okból részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó, illetve az ajánlattevő és a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni.
(3) Az allokációt megelőzően a forgalmazó köteles ellenőrizni az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatban megadott értékpapír-számlaszám valódiságát.
(4)254 A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. A tájékoztatót a forgalomba hozatali eljárás eredményével nem szükséges kiegészíteni.
49. §255 (1) Jegyzési eljárás lefolytatása kötelező, ha jogszabály azt előírja, vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét meghatározza.
(2)256 A jegyzésre nyitva álló (tervezett) időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de az a nyilvános forgalomba hozatal esetén nem lehet rövidebb, mint három munkanap.
(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a jegyzést – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás vagy a felajánlott értékpapír teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta.
50. §257 (1) Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó minimális vagy maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdő időpontját megelőzően a tájékoztató (alaptájékoztató, ismertető) közzétételével azonos módon az ajánlattételre jogosultak tudomására hozni.
(2) Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan.
(3) Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes.
(4) Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve a forgalmazó határozza meg.
51. §258 Adagolt kibocsátás esetén a kibocsátási időszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a kibocsátó megváltoztathatja.
NYILVÁNOSAN FORGALOMBA HOZOTT ÉRTÉKPAPÍROKKAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG259
52. §260 (1)261 E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha a kibocsátó 5. § (1) bekezdés 140. pont b) alpontja szerinti székhely szerint tagállama Magyarország.
(1a)262 Ha a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bab) alpont szerint Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak, a választása mindaddig érvényben marad, amíg a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bc) alpont értelmében új székhely szerinti tagállamot nem választ.
(1b)263 Ha a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bb) alpont szerint Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak, a választása a közzététel időpontjától számított legalább 3 évig nem változtatható meg, kivéve, ha a kibocsátó értékpapírjaival az Európai Unió szabályozott piacán már nem kereskednek vagy a kibocsátó a hároméves időtartam alatt az 5. § (1) bekezdés 140. pont ba) vagy bc) alpont hatálya alá kerül.
(1c)264 A kibocsátó az 56. § és az 58. § szerint közzéteszi, ha székhely szerinti tagállama Magyarország. A kibocsátó e tényt bejelenti a Felügyeletnek, valamennyi fogadó tagállam felügyeleti hatóságának, valamint adott esetben a létesítő okirat szerint választott tagállam felügyeleti hatóságának.
(1d)265 Ha a kibocsátó az értékpapírjainak szabályozott piacra való első bevezetésének időpontjától számított három hónapon belül nem teszi közzé, hogy a székhely szerinti tagállama – az 5. § (1) bekezdés 140. pont bab) alpont vagy az 5. § (1) bekezdés 140. pont bb) alpont szerinti választás alapján – Magyarország, a székhely szerinti tagállama az a tagállam lesz, amelyben a kibocsátó értékpapírjai valamely szabályozott piacra be vannak vezetve. Ha a kibocsátó értékpapírjai egynél több tagállam területén működő szabályozott piacokra vannak bevezetve, ezen tagállamok lesznek a kibocsátó székhely szerinti tagállamai mindaddig, amíg a kibocsátó egyetlen székhely szerinti tagállamot nem választ és azt közzé nem teszi.
(2) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyre, illetve az ilyen befektetési alapban megvásárolt vagy eladott befektetési jegyre.
(3)266 Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni az államra, az olyan nemzetközi testületre, amelynek legalább egy tagállam a tagja, az EKB-ra, a tagállamok nemzeti központi bankjaira, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre és bármely egyéb, az európai monetáris unió stabilitásának megőrzése céljából létrehozott mechanizmusra.
(4)267 Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a szabályozott piacra be nem vezetett kötvény kibocsátójára, ide nem értve az 54. § (2) bekezdés b) pontját azzal, hogy az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb hat hónapon belül kell közzétenni az éves jelentést.
(5)268 A kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált (szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be nem vezetett) értékpapír kibocsátójára vonatkozóan a multilaterális kereskedési rendszer működtetője szabályzatban állapítja meg a rendkívüli tájékoztatás szabályait.
(6)269 A (4) és (5) bekezdésben hivatkozott kibocsátó az ott meghatározott közzétételeit a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven köteles közzétenni.
52/A. §270
53. §271
Rendszeres tájékoztatás272
54. §273 (1)274 A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni és gondoskodik arról, hogy az egyes tájékoztatások legalább tíz évig nyilvánosan hozzáférhetőek maradjanak.
(2)275 A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét
a) féléves jelentés és
b) éves jelentés
formájában teljesíti.
(2a)276 Amennyiben a kibocsátó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, akkor éves és féléves jelentését is az IFRS-ek szerint kell elkészítenie.
(3)277 Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá azon kibocsátó, amely kizárólag olyan, szabályozott piacra bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg.
(3a)278 Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni az olyan, kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó, amely értékpapírjainak névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, amennyiben az értékpapírral szabályozott piacon kereskednek és a bevezetésre 2010. december 31. előtt került sor.
(4)279 A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tennie az éves jelentését.
(5)280 A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak végét követően mielőbb, de legkésőbb három hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé.
(6) Nem köteles féléves jelentést készíteni
a)281 az a hitelintézet, amelynek részvényeit nem vezették be a szabályozott piacra, és amely folyamatosan és ismétlődő módon csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok össznévértéke nem éri el a százmillió eurót, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeget, és a nyilvános forgalomba hozatalhoz tájékoztatót nem készített,
b) az a kibocsátó, amely 2005. július 1. napján már létezett, és amely kizárólag a székhely szerinti tagállam által feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsát ki.
(7)–(8)282
(9)283 A kibocsátó minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát sorozatonként, a saját részvény állományok feltüntetésével, és az alaptőke nagyságát haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon.
(10) A rendszeres tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(11)284
Rendkívüli tájékoztatás285
55. §286 (1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni.
(2) A kibocsátó a hozzá érkezett, 61. § szerinti tájékoztatást haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül közzéteszi a Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett.
(3) A rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai287
56. §288 (1) A kibocsátó megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférést biztosítva köteles nyilvánosságra hozni a szabályozott információkat, amelyért díjat nem számíthat fel.
(2) A szabályozott információk terjesztése úgy történik, hogy biztosítható legyen azok lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – való eljutása a székhely szerinti, a fogadó, illetve a többi tagállamban.
(3) A kibocsátó köteles megküldeni a szabályozott információt a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer számára, amely megfelel a biztonsággal, az információforrás bizonyosságával, az időpont rögzítésével és a végfelhasználók általi egyszerű hozzáféréssel kapcsolatos minimális minőségi előírásoknak, és azok összhangban vannak az elektronikus irattározási eljárással.
(4)289 A kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni. A rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó információk hivatalos információtárolási rendszeren történő közzétételét a Felügyelet biztosítja.
(5)290
57. §291 (1) A szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.
(2) Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan nyilvánosságra hozatalára. A kibocsátó nyilatkozatát az 56. §-ban meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni.
(3) A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.
58. §292 (1) Ha az értékpapírt csak Magyarországon hozták nyilvánosan forgalomba, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell közzétenni.
(2) Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve egy vagy több fogadó tagállamban került sor, akkor a szabályozott információkat:
a) a Felügyelet által elfogadott nyelven, és
b) a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.
(3)293 Ha az értékpapírokat egy vagy több fogadó tagállamban hozták nyilvánosan forgalomba, azonban Magyarországon nem, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven, továbbá a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.
(4) A 61. § szerinti információ egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is bejelenthető, illetve közzétehető.
(5)294 Az egy vagy több tagállam szabályozott piacára bevezetett legalább százezer euró névértékű értékpapírokra – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás napján legalább százezer euró vagy annak megfelelő névértékű értékpapírokra – vonatkozó szabályozott információkat a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni a kibocsátó vagy azon személy választása szerint, aki a kibocsátó hozzájárulása nélkül kérte a bevezetést.
(5a)295 Az (5) bekezdésben meghatározott nyelven kell közzétenni a legalább ötvenezer euró névértékű értékpapírokra – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás napján legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő névértékű értékpapírokra – vonatkozó szabályozott információkat, amennyiben az értékpapírral szabályozott piacon kereskednek és a bevezetésre 2010. december 31. előtt került sor.
(6) Ha a szabályozott információk tartalmával kapcsolatban bíróság vagy választottbíróság előtt keresetindításra kerül sor, a fordítás költségeinek viselésére az adott tagállam jogszabályai alapján kerül sor.
A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése296
59. §297 A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik
a) az értékpapír lejártával;
b) nyilvános részvény kibocsátása esetében a Felügyelet 60. § szerinti engedélyével;
c) az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti visszavásárlásával.
60. §298 (1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.
(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni az 56. §-ban meghatározott helyen, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.
(3)299 A Felügyelet a kérelem tárgyában huszonkét munkanap után, de legkésőbb harminc munkanapon belül dönt. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.
(4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve a kibocsátót az adott értékpapír-sorozat tekintetében a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli.
(5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó az 56. §-ban meghatározott helyeken köteles megjelentetni.
A szavazati jog mértékének bejelentése és közzététele300
61. §301 (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese vagy a szavazati jog birtokosa (e § alkalmazásában a továbbiakban: részvényes) haladéktalanul, de legkésőbb 2 naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót és a Felügyeletet, ha a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának aránya eléri, meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket vagy az alá csökken. Első napnak azt a napot követő nap számít, amelyen a részvényes tudomást szerzett vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudomást kellett volna szereznie
a) a szavazati jogot biztosító részvény megszerzéséről, eladásáról és a szavazati jog gyakorlásának lehetőségéről, megszűnéséről, függetlenül attól, hogy ez mely napon következik be, vagy
b) a kibocsátó által közzétett tájékoztatás alapján, hogy megváltozott azoknak a részvényeknek a mennyisége, amelyekhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a saját részvények esetén a kibocsátónak kell teljesítenie.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési mértékek a következők: öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc és kilencvenkilenc százalék.
(4)302 A szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részvények alapján történik, amelyhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik. Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes részesedésén kívül az (5), (6) és (9) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet
a)303 a részvényes és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt – a kibocsátó felé tartós közös politikára irányuló – gyakorlását,
b) a részvényes a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,
c) a részvényes a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,
d) a részvényes a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,
e) a részvényes ellenőrzött vállalkozása az a)–d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,
f) a részvényes letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,
g) harmadik személy – a részvényessel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a részvényes javára gyakorolhat, vagy
h) a részvényes meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.
(6) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor figyelembe kell venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő
a) alapkezelő társaság szavazati jogát, ha az alapkezelő társaság az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,
b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot
a részvényes, a részvényes másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett vagy bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.
(6a)304 A szavazati jogok mértékét a pénzügyi eszköz alapjául szolgáló részvények össznévértékére vonatkoztatva kell kiszámítani, kivéve a kizárólag készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközöket, amelyek esetében a szavazati jogok számát a Bizottság 2015/761/EU rendeletében foglaltakra figyelemmel kell kiszámítani. A birtokos az ugyanazon mögöttes kibocsátóhoz tartozó összes pénzügyi eszközt összesíti és bejelenti. A szavazati jogok kiszámításakor csak a hosszú pozíciókat kell figyelembe venni, és ezek nem nettósíthatóak.
(7)305 Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor nem kell figyelembe venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és
a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,
b) a részvényestől függetlenül
gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.
(8)306 A (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásának további feltétele, hogy
a) a részvényes megküldi a Felügyeletnek az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet és a felügyeletüket ellátó, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését,
b) a részvényes megküldi a Felügyeletnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
ba) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet a részvényestől függetlenül gyakorolhatja az által kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogokat, és
bb) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozást, befektetési vállalkozást, hitelintézetet megillető szavazati jog gyakorlásába közvetlen, közvetett utasítással vagy bármely más módon nem avatkozik be,
c) a részvényes és az ellenőrzött vállalkozásai írásbeli eljárásrendet fogadnak el és tartanak be a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos egymás közötti információáramlás megakadályozása érdekében.
(9)307 Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség terheli azt a személyt is, aki közvetlenül vagy közvetve olyan pénzügyi eszköznek van a birtokában, amely lejáratkor a birtokos számára – szerződés alapján – feltétel nélkül, illetve a birtokos döntésétől függően a kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése során különbséget kell tenni a fizikai leszállítással teljesíthető és a készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközök között.
(9a)308 A (9) bekezdés alkalmazásában az alábbiak tekintendők pénzügyi eszköznek:
a) átruházható értékpapír,
b) opció,
c) határidős ügylet,
d) csereügylet,
e) tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás,
f) különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás vagy
g) az a)–f) pontban meghatározott pénzügyi eszközökkel hasonló gazdasági hatást eredményező szerződés.
(9b)309 A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, a (9) bekezdés szerint már bejelentett szavazati jogokat ismét be kell jelenteni, ha a természetes személy vagy vállalkozás megszerezte az alapul szolgáló részvényeket, és a tulajdonszerzés eredményeként az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok mértéke eléri vagy meghaladja a (3) bekezdésben foglalt küszöbértéket.
(10) A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a tájékoztatási kötelezettséget az anyavállalata, vagy ha az anyavállalata is ellenőrzött vállalkozás, akkor annak anyavállalata teljesíti.
(11) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedés esetén mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha
a)310 a szavazati jog nem gyakorolható
b)311 a kibocsátó döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt, és
c) a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogok nem haladják meg az 5%-ot.
(11a)312 A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a szavazati jogok a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) és annak kiegészítő jogszabályaival összhangban stabilizálási célból szerzett részvényekhez kapcsolódnak, feltéve ha a kibocsátó biztosítja, hogy a részesedéshez kapcsolódó szavazati jog
a) nem gyakorolható, és
b) a döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.
(12) Az árjegyző mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha
a)313 biztosítja, hogy a részesedéséhez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,
b) az árjegyzői tevékenység megkezdését és megszüntetését megelőzően értesíti a Felügyeletet,
c) elkülönített nyilvántartást vezet az árjegyzői tevekénységhez szükséges részvényekről és pénzügyi eszközökről.
(13) Ha az árjegyző a kibocsátóval, tőzsdével árjegyzői megállapodást kötött, akkor a megállapodást a Felügyelet kérésére bemutatja.
(14) Az e §-ban meghatározott tájékoztatást elmulasztó személy a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(15) A Felügyelet a honlapján közzéteszi a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását.
A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
62. §315 (1) Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója.
(2)316 A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak a Ptk. 3:291. §-a szerinti auditbizottságot kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy a zártkörűen működő részvénytársasági formában működő kibocsátó esetén, ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései részvénytársaságot és közgyűlést említenek, ott az (1) bekezdés szerinti kibocsátót és annak legfőbb szervét kell érteni.
(2a)317 Az auditbizottság tagjainak együttesen rendelkezniük kell a vizsgált szervezet tevékenysége szerinti ágazattal kapcsolatos szaktudással.
(2b)318 Az auditbizottság elnökét annak tagjai vagy a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó felügyelőbizottsága jelöli ki.
(3)319 A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. 3:291. § (1) és (2), valamint (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a testület összetételét.
(3a)320 Az olyan közérdeklődésre számot tartó kibocsátó esetében, amely
a) teljesíti az 5. § (1) bekezdés 69. pontjában rögzített feltételeket, és
b) szabályozott piacon jegyzett olyan társaság, amely a megelőző három naptári évre vonatkozóan az év végi jegyzések alapján kevesebb, mint 100 millió euró átlagos piaci tőkeértékkel rendelkezett
az auditbizottság feladatkörét az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság is elláthatja azzal a feltétellel, hogy ha az érintett testület elnöke ügyvezető tag, akkor nem lehet az auditbizottság elnöke, ameddig az adott testület látja el az auditbizottság feladatait.
(3b)321 Az auditbizottság – a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl –
a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;
b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;
c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését.
(4) E § rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap alapkezelője minősül.
SZABÁLYOZOTT PIACRA BEVEZETETT RÉSZVÉNY FORGALOMBAN TARTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
63. §323 (1) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről a kibocsátó legfőbb szerve dönt. A kibocsátó legfőbb szerve akkor határozatképes, ha legalább 50% + 1 szavazati jogot megtestesítő részvény tulajdonosa van jelen. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek. A kibocsátó legfőbb szerve a kivezetésről szóló határozatot legalább háromnegyedes többséggel hozza meg. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek.
(2) A szabályozott piacra bevezetett részvény átvezetéséről szóló döntés – amennyiben a kibocsátó alapszabálya másként nem rendelkezik – a kibocsátó ügyvezetésének a hatáskörébe tartozik.
(3) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről, átvezetéséről szóló döntést követő munkanapon a kibocsátó megküldi a Felügyelet, illetve a szabályozott piac részére
a) a döntést tartalmazó határozatot,
b) az érintett részvény adatait, a kivezetés, vagy az átvezetés tervezett időpontját tartalmazó nyilatkozatot,
c) átvezetés esetén annak a szabályozott piacnak az elérhetőségét, amelyen a részvénnyel kereskednek.
(4) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről szóló döntésről a kibocsátó a határozat meghozatalát követő 5 munkanapon belül értesíti a részvénykönyvben bejegyzett részvényeseket a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint, továbbá – amennyiben a kibocsátó rendelkezik ilyennel – a hirdetményi lapjában és egy országos terjesztésű napilapban közzéteszi a (3) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat.
(5) A kivezetésről szóló határozat szabályozott piachoz való benyújtásától a részvény szabályozott piacról való tényleges, a kivezetéséig eltelt időtartam nem lehet rövidebb, mint 60 kereskedési nap.
(6) Amennyiben a kibocsátó a (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesíti, a szabályozott piac a szabályzata szerint gondoskodik a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a terméklistáról a kivezetés, vagy az átvezetés napjával történő levételéről.
(7) A kivezetésről szóló döntés közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a közgyűlési döntést támogatók kivételével, a társaság azon részvényese kérheti, hogy a társaság a részvényét vegye meg tőle, akinek az adott részvényét a kivezetés közvetlenül érinti. Az eladási ajánlat nem vonható vissza.
63/A. §324 (1) Az eladási ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a) a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,
b) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül a társaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
c) amennyiben rendelkezésre áll, a kivezetésről szóló döntést megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,
d) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
e) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
f) az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a legmagasabb összeg;
(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a kivezetésről szóló döntés között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.
(3)325 Ha a kibocsátó részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
(4) Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely jogerős hatósági döntés vagy bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.
(5) Saját tőkeként
a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b) ha a kibocsátó nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a kibocsátó a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
(6) A kibocsátó és az eladási ajánlatot tevő részvényes között a részvényátruházási szerződés az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre.
(7) A kibocsátó az ellenérték teljesítésére az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapját követő tíz munkanapon belül köteles. Ha az ellenérték szolgáltatása ezen időpontot követően történik meg, a kibocsátó késedelmi kamat megfizetésére köteles.
(8) A kibocsátó az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.
(9)326 Az e törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.
64. §327
BEFOLYÁSSZERZÉS NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGBAN
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
65. §328 (1) E rész rendelkezéseit kell alkalmazni
a) Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott, de szabályozott piacra be nem vezetett részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre; és
b) azon részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre, amelyek magyarországi szabályozott piacra be vannak vezetve.
(2) Nem kell e rész rendelkezéseit alkalmazni
a) a saját joga szerint társasági formában működő kollektív befektetési formákban;, illetve
b) a tagállamok nemzeti bankjaiban
történő befolyásszerzésre.
(3)329 Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 34. § (4) bekezdésében meghatározott hely.
65/A. §330 (1)331 A befolyás mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyást [5. § (1) bekezdés 84. pont], az összehangoltan eljáró személyek, valamint a közeli hozzátartozó befolyásának mértékét egybe kell számítani.
(2) A befolyás mértékének megállapítása során
a) a harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történő szavazati joggyakorlást a részvényes szavazati jogaként;
b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségként biztosítékul adott részvény alapján a részvényest megillető szavazati jogot – eltérő megállapodás hiányában – a biztosíték jogosultjának szavazati jogaként
kell figyelembe venni.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a 151. § (1) bekezdésében és a 152. §-ban foglaltaknak megfelelően (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.
(4)332 Összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek – tekintet nélkül a célzatra – a csoport [5. § (1) bekezdés 27. pont] tagjai.
(5)333 A csoport tagja a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzését – tekintet nélkül annak mértékére – az anyavállalat részére haladéktalanul, de legkésőbb a befolyásszerzéstől számított két napon belül köteles bejelenteni. Az anyavállalat haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a csoport azon tagjait, amelyek a 68. § (2) bekezdés d) pontja alapján nyilvános vételi ajánlatot kötelesek tenni.
Hatáskörrel rendelkező felügyelet
és az alkalmazandó jog334
66. §335 (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, a vételi ajánlat felügyeletét azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amely területén működő szabályozott piacra a társaság részvényeit legkorábban vezették be.
(2) Ha a céltársaság részvényeinek bevezetése első alkalommal egyidejűleg több tagállamban is megtörtént, a céltársaság e szabályozott piacoknak és hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak a kereskedés első napján történő értesítésével határozza meg azt, hogy mely tagállam felügyeleti hatósága lesz a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező.
(3) A céltársaság a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott, a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését a 34. § (4) bekezdésében foglalt helyen haladéktalanul közzéteszi.
(4) Ha a céltársaság vételi ajánlatának felügyeletét a Felügyelet látja el, és a céltársaság székhelye nem Magyarországon, hanem más tagállamban van, akkor
a) a kötelező vételi ajánlat megtételének a befolyás százalékos mértékéhez kötött határának meghatározására, illetve a befolyás mértékének számítási módjára;
b) a munkavállalók tájékoztatására; és
c) a céltársaság ügyvezető szervének a vételi ajánlatról való tudomásszerzést követő különleges eljárására
a székhely szerinti ország jogszabályai az irányadóak.
67. §336
Befolyásszerzés kötelező nyilvános vételi ajánlat útján
68. §337 (1) A céltársaságban, előzetesen – a Felügyelet által jóváhagyott – nyilvános vételi ajánlatot kell tenni
a) a huszonöt százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez, ha a befolyást szerző részvényesen kívül senki sem rendelkezik a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó befolyással, vagy
b) a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez.
(2)338 Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére
a) nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében,
b) vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetőleg határidős vételi megállapodás teljesítése alapján,
c) állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében, vagy
d) összehangoltan eljáró személyek együttműködése eredményeképpen került sor,
akkor a vételi ajánlatot legkésőbb az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételtől számított tizenöt napon belül kell megtenni.
(3) Összehangoltan eljáró személyek befolyásszerzése esetén a vételi ajánlat megtételére valamennyi szerződő fél együttesen köteles, kivéve, ha a felek megállapodnak a vételi ajánlatot tevő fél személyéről. A vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való megállapodás nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelősség alól.
(4)339 A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozást, hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) kell megbízni.
(5)340 Nem kell az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott mértékű befolyásszerzésre a Szantv. keretében alkalmazható szanálási intézkedések vagy hatáskörök alkalmazásával kerül sor.
69. § (1)341 Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlatot jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, ezzel egyidejűleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit megküldi a céltársaság igazgatósága vagy igazgatótanácsa részére, és kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat haladéktalan közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevő versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez.
(2) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:
a)342 az ajánlattevő nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét);
b)343 az ajánlattevőnek, illetve az összehangoltan eljáró személyek megállapodásában részt vevő valamennyi félnek, illetve az ajánlattevőnek a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozójának a társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett befolyása mértékét, a tulajdonában álló részvények darabszámát, sorozatát;
c) a részvényekért ajánlott ellenérték pénzben kifejezett értékét, az ellenérték összetételét (pénzbeli, illetve értékpapírral történő teljesítés aránya, értékpapír esetén a felajánlott értékpapír megnevezése stb.), illetve az ellenérték kiszámításának, teljesítésének módját, ideértve a 74. § (6)–(8) bekezdésében meghatározott szabályokra történő figyelemfelhívást is;
d) a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőt;
e) a vételi ajánlat elfogadása (a továbbiakban: elfogadó nyilatkozat) megtételének lehetséges helyét és módját, továbbá a meghatalmazott vagy közreműködő igénybevételének feltételeit;
f)344 a közreműködő – a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott – befektetési szolgáltató nevét és székhelyét;
g) a (4) bekezdésben meghatározott működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyét;
h) közös ajánlat esetén az elfogadó nyilatkozatban megjelölt részvényeknek az ajánlattevők közötti megosztási arányát;
i) a vételi ajánlattól történő elállási jog fenntartására vonatkozó nyilatkozatot arra az esetre, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján nem kerülne sor ötven százalékot meghaladó mértékű befolyás megszerzésére;
j)345 az ajánlattevő céltársasággal való kapcsolatának leírását;
k)346 az áttörési szabály eredményeként esetlegesen megszűnő jogok miatt felajánlott kártalanítás összegének a 76/C. §-ban foglaltak figyelembevételével történő meghatározását és kifizetésének módját;
l)347 a foglalkoztatásra vonatkozó, valószínűsíthető következményeket;
m)348 a részvényes és az ajánlattevő közötti, a vételi ajánlat elfogadásával létrejött adásvételi szerződéssel kapcsolatos jogvitában alkalmazandó jog és az illetékes bíróság meghatározását, és
n)349 minden egyéb olyan lényeges körülményt, amely a vételi ajánlatot befolyásolhatja.
(3)350 Tilos a vételi ajánlat oly módon történő meghatározása, amely a részvényesek tekintetében az elfogadó nyilatkozatra vonatkozóan sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
(4)351 Az ajánlattevő a részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozóan a 8. számú mellékletben meghatározott kötelező elemeket tartalmazó működési tervet és amennyiben az ajánlattevő akár külföldi, akár belföldi vállalkozás, gazdasági tevékenységéről jelentést készít.
(5)352 Az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató írásban felelősséget vállal. A felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységről szóló jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevő és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A gazdasági tevékenységről szóló jelentés félrevezető tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel.
(6)353 Az ajánlattevőnek és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltatónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:
a) a működési tervet és a gazdasági tevékenységről szóló jelentést,
b) annak igazolását, hogy az ajánlatban meghatározott részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték szolgáltatásához az ajánlattevő fedezettel rendelkezik, valamint
c)354 ha a vételi ajánlat megtételére összehangoltan eljáró személyek által kerül sor és a felek a vételi ajánlatot nem együttesen teszik meg, az ajánlattevő személyére vonatkozó megállapodást,
d) ha a vételi ajánlatra a 68. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a vételi, illetve visszavásárlási jogot megállapító szerződést, illetve a határidős vételi megállapodás alapján történt részvényszerzés feltételeit tartalmazó szerződést,
e)355 a vételi jog esetleges gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot, ha a vételi ajánlat a céltársaságban kilencven százalékot elérő vagy meghaladó befolyás megszerzésére irányul.
(7) A vételi ajánlat fedezete lehet:
a) pénz,
b)356 az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapír,
c)357 az Európai Unió vagy az OECD tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott bankgarancia.
(8)358 Nem kell fedezetet képezni az összehangoltan eljáró személyek által birtokolt részvényekre, amennyiben azok nyilatkoznak, hogy nem élnek a vételi ajánlattal, és a vételi ajánlat időszakában, valamint az azt követő két éven belül nem idegenítik el részvényeiket, illetve erre vonatkozó szerződést nem kötnek.
70. § (1)359 A Felügyelet az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tíz munkanapon belül dönt a vételi ajánlat jóváhagyásáról, vagy ha a kérelem nem alkalmas a jóváhagyásra, legfeljebb három munkanapos határidő kitűzésével előírhatja a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat, illetve mellékletei kiegészítését, részletezését. A módosított vételi ajánlat jóváhagyásáról a Felügyelet három munkanapon belül határoz.
(2)360 A Felügyelet a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a vételi ajánlat és mellékletei az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelnek. Ha a Felügyelet a kérelem tárgyában tíz munkanapon belül, illetve hiánypótlás esetén három munkanapon belül nem dönt, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
(3)361
(4) Az ajánlattevő a Felügyelet határozatának kézhezvételét, illetve a jóváhagyásra nyitva álló határidő leteltét követően haladéktalanul köteles kezdeményezni a felügyeleti eljárás eredményének és a vételi ajánlatnak a közzétételét, az elfogadó nyilatkozat megtételére megadott határidő kezdő és zárónapjának megjelölésével.
(5)362 A vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő legalább harminc nap, legfeljebb – beleértve az esetleges hosszabbítást is – hatvanöt nap lehet. Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdőnapja nem lehet korábbi időpont, mint a (4) bekezdésben meghatározott közzététel megjelenését követő második nap, és nem lehet későbbi időpont, mint a közzétételt követő ötödik nap. A Felügyelet a kérelmező ajánlattevő indokolt kérelmére, az elfogadó nyilatkozat megtételére a vételi ajánlatban meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A kérelmező legkésőbb az eredeti határidő lejártáig közzéteszi a határidő meghosszabbításának tényét.
(6) Ha a vételi ajánlat közzétételére – a különböző megjelentetési helyeken – eltérő időpontban kerül sor, a vételi ajánlattal kapcsolatos határidők a később megjelenő közzététel napjától számítandóak.
(7)363 Az ajánlattevő és az összehangoltan eljáró személyek – természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója –, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek) a vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyásra történő benyújtásának napjától az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében – a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével – a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig – a vételi ajánlattal érintett részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével – saját számlás ügyletet nem köthet.
(8)364
71. § (1) A vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára kell megtenni.
(2)365 Az ajánlattevő – az elfogadásra nyitva álló határidő záró napjáig – a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevő közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele előtt tett elfogadó nyilatkozatokra is.
Az ajánlati ár366
72. §367 (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén
aa) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,
ab) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
ac)368 amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,
ad) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
ae)369 az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
af)370 az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és
ag)371 az egy részvényre jutó saját tőke értéke
közül a legmagasabb összeg;
b) szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén
ba) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,
bb) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
bc) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
bd)372 az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
be)373 az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és
bf)374 az egy részvényre jutó saját tőke értéke
közül a legmagasabb összeg.
(2)375 Ha az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában, illetve b) pontjának ba) alpontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) pontjának aa) és ab) alpontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtása között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.
(3)376 Ha a céltársaság részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
(4) Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely jogerős hatósági döntés vagy bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.
(5)377 Saját tőkeként
a)378 a legutolsó, közgyűlés által jóváhagyott, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b) ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben
szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
73. §379 Ha a vételi ajánlat 69. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően az ajánlattevő megkeresésére a céltársaság igazgatósága a céltársaság működésére vonatkozó információt adott át az ajánlattévő vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevő, a meghatalmazottja, illetve a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelően kezelni.
A céltársaság ügyvezető szervének különleges eljárása380
73/A. §381 (1)382 Ha a céltársaság alapszabálya ezt előírja, a céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelőbizottsága (a továbbiakban: igazgatóság) a vételi ajánlat kézhezvételének időpontjától vagy – ha erről a kézhezvételt megelőzően az igazgatóság már tudomást szerzett – a vételi ajánlattétel szándékáról történő tudomásszerzés időpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakon belül nem hozhat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására (így nem határozhat az alaptőke felemeléséről vagy a társaság saját részvényeinek megszerzéséről stb.).
(2)383 Az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom nem zárja ki azt, hogy a céltársaság igazgatósága
a) a 75. § szerinti ellenajánlat megtételének ösztönzése végett eljárjon, illetőleg
b) a közgyűlés által az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőzően elfogadott határozat végrehajtása érdekében hozzon döntést, feltéve, hogy az a céltársaság szokásos üzleti tevékenységének körébe tartozik.
(3)384 Nem minősül az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom megsértésének, ha a céltársaság igazgatósága a vételi ajánlat megtételét, vagy az arra vonatkozó tudomásszerzést követően a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerint összehívott közgyűlésen elfogadott határozata alapján, a határozatban nevesített esetekben és módon jár el.
(4) A céltársaság igazgatósága köteles a vételi ajánlatot véleményezni, és azt a működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyén a részvényesek számára – az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját megelőzően – közzétenni. Az igazgatóság véleményének kötelező tartalmi elemeit a 9. számú melléklet tartalmazza. Ha a Felügyelet a vételi ajánlatot módosított tartalommal hagyta jóvá, az igazgatóság szükség esetén a módosításokra tekintettel újabb véleményt tehet közzé.
(5) A céltársaság igazgatósága – kivéve a 68. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti befolyásszerzés esetét – köteles a társaság költségén a vételi ajánlat értékelésével független pénzügyi tanácsadót megbízni. A szakértői értékelést az igazgatóság a véleménnyel azonos módon teszi közzé. Az igazgatóság a szakértői vélemény közzétételéről hirdetmény útján értesíti a részvényeseket.
(6) A céltársaság igazgatósága a vételi ajánlatot a kézhezvételt követően haladéktalanul köteles megküldeni a munkavállalók képviselőinek. A céltársaság igazgatóságának véleményéhez csatolni kell a munkavállalók véleményét is, ha az az igazgatóság véleményének közzétételekor az igazgatóság rendelkezésére áll.
(7) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot
a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy
b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.
(8)385 A céltársaság igazgatósága az e §-ban szabályozott különleges eljárása során a céltársaság hosszú távú üzleti, stratégiai jelentőségű céljainak figyelembevételével köteles eljárni.
A vételi ajánlat elfogadása386
74. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját követően valamennyi, az ajánlat tárgyát képező részvénnyel rendelkező részvényes bejelentheti, hogy részvényét, vagy annak az elfogadó nyilatkozatban meghatározott részét a vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni.
(2) Az elfogadó nyilatkozatot személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet megtenni. Az elfogadó nyilatkozat meghatalmazott, illetve közreműködő (pl. posta) útján történő megtételével kapcsolatos felelősség az elfogadó nyilatkozatra jogosultat terheli.
(3) Az elfogadó nyilatkozat nem vonható vissza.
(4)387 Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a céltársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását. Tilos a részvényesek között a vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során az egyenlő bánásmód követelményét megsérteni.
(5) Az ajánlattevő és az elfogadó nyilatkozatot tevő részvényes között a részvény-átruházási szerződés az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre, kivéve, ha a verseny-felügyeleti eljárás ezen a napon még nem zárult le. Ez utóbbi esetben a szerződés a verseny-felügyeleti engedély megadásának napján jön létre.
(6) Az ajánlattevő az ellenérték teljesítésére a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját – verseny-felügyeleti eljárás esetén a verseny-felügyeleti engedély megadásának napját – követő öt munkanapon belül köteles.
(7) Ha az ellenérték nem vagy nem kizárólagosan pénz, az elfogadó nyilatkozatot tevő – az elfogadó nyilatkozattal egyidejűleg – kérheti, hogy az ajánlattevő az ellenértéket pénzben fizesse meg.
(8) Ha az ellenérték szolgáltatása a (6) bekezdésben foglalt időpontot követően történik meg, az ajánlattevő késedelmi kamat megfizetésére köteles. Ha az ellenérték megfizetésére a (6) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő harminc napon belül nem kerül sor, az elfogadási nyilatkozatot tevő elállhat a szerződéstől. Az eladó elállási jogának gyakorlása esetén az ajánlattevő köteles ennek tényét a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni. A késedelmi kamat megfizetése, az elállási jog gyakorlása nem érinti a Felügyeletnek azon jogát, hogy az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az e törvényben meghatározott szankciókat alkalmazza.
Az ellenajánlat
75. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapját megelőző tizenötödik napig bárki jogosult új vételi ajánlat megtételére (a továbbiakban: ellenajánlat). Az ellenajánlatra – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a vételi ajánlatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az ellenajánlat akkor tehető közzé és az ellenajánlatot a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha az a részvényesek számára kedvezőbb, mint a vételi ajánlat vagy a korábbi ellenajánlat. Az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha az legalább öt százalékkal magasabb forintban kifejezett ellenértéket tartalmaz. Ha újabb ellenajánlatra kerül sor, ez az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha legalább további öt százalékkal magasabb forintban meghatározott ellenértéket határoz meg, mint a korábbi ellenajánlat.
(3) Ha az újabb ellenajánlat az ajánlattevő által korábban megtett ajánlattól (ellenajánlattól) csak az ellenérték tekintetében tartalmaz eltérést, úgy annak jóváhagyásáról a Felügyelet három napon belül határoz.
(4) Az ellenajánlat jóváhagyásával és annak a 70. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételével az előző vételi ajánlat (ellenajánlat), illetve az arra tett elfogadó nyilatkozat hatályát veszti.
A vételi ajánlattételi eljárás lezárása
76. §388 Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejűleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevő az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.
Az áttörés
76/A. §389 (1) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakban nem alkalmazható az ajánlattevőre
a) a céltársaság alapszabályában foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás; és
b) a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követően kötött megállapodásban foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás.
(2) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy a céltársaság részvényeseinek azon közgyűlésén, amely a 73/A. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban védekezési intézkedésekről határoz,
a) nem alkalmazható az alapszabályában foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, ha a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni előny ellentételezése;
b) nem alkalmazható a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követően kötött megállapodásban foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, amennyiben a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni előny ellentételezése; és
c) a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények – ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése – egy szavazatot érnek.
(3)390 A céltársaság alapszabályában az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján előírt rendelkezéseket a céltársaság közgyűlésének erre vonatkozó felhatalmazása alapján nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot
a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy
b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette,
feltéve, hogy a felhatalmazásra a nyilvános vételi ajánlat közzétételét megelőző 18 hónapon belül került sor.
(4)391 Az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.
76/B. §392 (1) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy ha az ajánlattevő a vételi ajánlattételi eljárás során a szavazati jogot megtestesítő részvények legalább hetvenöt százalékát megszerezte, a céltársaság részvényeseinek közgyűlését összehívhatja, kezdeményezheti az alapszabály módosítását, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelő bizottsági tag visszahívását, illetve kinevezését.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti közgyűlésen
a)393 a 76/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti korlátozások, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tag kinevezésére és visszahívására vonatkozó különleges jogok nem gyakorolhatók; és
b) a többszörös szavazati jogot biztosító részvények – ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése – egy szavazatot érnek.
(3)394 Az (1) bekezdés szerinti jog ellentételezéseként a részvényest a befolyásszerzővel szemben eladási jog illeti meg, amellyel a hetvenöt százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű szavazati jog 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételétől számított kilencven napon belül élhet.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott eladási jogát gyakorló részvényes által felajánlott részvény vételára megegyezik a vételi ajánlatban meghatározott vételárral. Ha a közgyűlést összehívó részvényes az eltelt időszakban ennél magasabb áron vásárolt részvényeket, akkor a vételár e magasabb értékkel egyezik meg.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot
a) olyan társaság vagy a társasággal összehangoltan eljáró társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz; vagy
b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.
(6)395 Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.
76/C. §396 (1) Ha a szavazatelsőbbségi részvényesnek az érintett részvény megszerzésekor nem volt, illetve nem lehetett tudomása a 76/A. § és a 76/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a részvény által megtestesített szavazati jog gyakorlására vonatkozó korlátozás esetleges bekövetkezéséről, s e korlátozás következtében kára keletkezik, számára az ajánlattevőtől, illetve az áttörést megvalósító személytől, illetve egyéb szervezettől kártalanítás jár.
(2) A kártalanítás minimális mértékéről a céltársaság alapszabályában kell rendelkezni. A kártalanítás alapszabályban meghatározott minimális összege nem haladhatja meg a céltársaság törzsrészvénye értékének annyiszorosát, ahányszoros szavazati jogot a szavazatelsőbbségi részvény hordoz.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kártalanítást az ajánlattevő fizeti meg pénzben, legkésőbb a 76/A. § vagy a 76/B. § szerint összehívott közgyűlés időpontját megelőző nyolcadik munkanapig.
A vételi és eladási jog gyakorlása
76/D. §397 (1) Ha az ajánlattevő
a) a 69. § (6) bekezdésének e) pontja szerint, a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyására vonatkozó kérelmében úgy nyilatkozott, hogy a vételi jogával élni kíván,
b)398 a sikeres vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül kilencven százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a céltársaságban, és
c) igazolja, hogy megfelelő fedezettel rendelkezik a vételi jog tárgyát képező részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték teljesítéséhez,
a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül vételi jogot gyakorolhat a céltársaságnak a tulajdonába nem került részvényei tekintetében.
(2) Az ajánlattevő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül bejelenti a Felügyeletnek és egyidejűleg közzéteszi a vételi jog gyakorlására vonatkozó szándékát. A bejelentés és a közlemény tartalmazza a részvények
a) átadás-átvételének helyét, idejét és módját,
b) ellenértékét, és
c) ellenértéke megfizetésének idejét és módját.
(3) Az ajánlattevő a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellenértéket a vételi jog gyakorlása bejelentésével egyidejűleg az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél nyitott letéti számlán a céltársaság részvényesei javára elhelyezi.
(4)399 A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények ellenértéke a vételi ajánlatban, illetve az önkéntes vételi ajánlatban meghatározott vételár és az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a magasabb összeg. Saját tőkeként a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a társaság a számviteli jogszabályok értelmében összevont (konszolidált) beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő. Amennyiben a társaság az IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, akkor az egy részvényre jutó saját tőke számításánál a számviteli törvény 114/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti saját tőke alapján kell a számítást elvégezni.
(5) A céltársaság a határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja, és helyettük új részvényeket bocsát ki, amelyeket a vételi jog gyakorlására tekintettel az ajánlattevő rendelkezésére bocsát.
(6)400 Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a céltársaságban fennálló befolyása eléri a kilencven százalékot, a fennmaradó részvények tulajdonosainak – az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételt követő kilencven napon belül – írásban megtett kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
77. §401 (1)402 Ha valaki a 68–76/D. §-ban foglaltaktól eltérő módon szerez befolyást, a céltársaságban szavazati jogot nem gyakorolhat. A befolyást szerző a befolyásszerzésre irányadó szabályokba ütközően, vagy e szabályok megkerülésével szerzett befolyását köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának kézhezvételét követő hatvan napon belül megszüntetni.
(2) A befolyást szerző az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséig a céltársaságban semmilyen részvényesi jogát nem gyakorolhatja.
78. §403 Ha a vételi ajánlat eredményeként nem kerül sor a vételi ajánlat tárgyát képező valamennyi részvény átruházására, de az ajánlattevő a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű befolyást szerzett, az ajánlattevőnek a további befolyásszerzése során nem kell újabb vételi ajánlatot tennie. Ha a vételi ajánlat eredményeként megszerzett befolyás mértéke nem éri el a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket, úgy az ajánlatevőnek a további – a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó – befolyásszerzéshez előzetesen újabb vételi ajánlatot kell tennie.
Befolyásszerzés önkéntes vételi ajánlat útján
79. § (1)404 Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele nem kötelező (a továbbiakban: önkéntes vételi ajánlat). Önkéntes vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre a kötelező vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés szabályai irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a 71. §-ban az ajánlattétel kötelező legkisebb mértékére vonatkozó, valamint a 73/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott szabályt nem kell alkalmazni, illetve ellenajánlat nem tehető. Az ajánlattevő, az ajánlattevő befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás, valamint a vele összehangoltan eljáró személyek, illetve bármelyikük megbízásából harmadik személy újabb önkéntes vételi ajánlatot az önkéntes vételi ajánlat lezárásától számított hat hónapon belül nem tehet.
(2) Ha az elfogadó nyilatkozatokban felajánlott részvények száma a vételi ajánlatban meghatározott mértéket meghaladja, a részvények átruházására kizárólag a részvények névértékének arányában kerülhet sor.
(3) Nem tehető önkéntes vételi ajánlat a kötelező vételi ajánlatnak a 69. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételétől az annak elfogadására nyitva álló határidő záró napjáig.
80. § (1) Az e fejezetben meghatározott rendelkezésektől csak akkor lehet eltérni, ha ezt törvény lehetővé teszi.
(2)405 Az e fejezetben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.
(3) A tőzsde – a Felügyelet által jóváhagyott – szabályzatában a tőzsdén forgalmazott részvények vételi ajánlattétel útján történő megszerzéséhez további feltételeket írhat elő.
Felügyeleti együttműködés
80/A. §406 (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, akkor a Felügyelet a befolyásszerzéssel és a vételi ajánlattal kapcsolatos döntéseit a határozatok meghozatalától számított két munkanapon belül megküldi az érintett tagállamok felügyeletei hatóságainak.
(2)407 A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a befolyásszerzés tárgyában kért információkat.
(3)408 Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában a befolyásszerzés szabályaival kapcsolatos szabálytalanságokat követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
(4) A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására a 392–394. §-ban foglaltakat és külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.
(5)409 Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága által meghozott intézkedések ellenére, az ajánlattevő továbbra is megsérti a befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a tájékoztatását követően meghoz minden megfelelő intézkedést a befektetők védelmében, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
81–107/A. §
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGI SZABÁLYAI
108–112. §
113–114. §
115–137. §
AZ ÉRTÉKPAPÍROK SZÁMLÁN TÖRTÉNŐ FORGALMAZÁSA
Rendelkezés a dematerializált értékpapír tulajdonjogáról
138. § (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.
(2) Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.
Központi értékpapír-számla
139. § (1)414 A központi értéktár a központi értékpapír-számlát értékpapír-számlavezetőnként vezeti. A központi értéktár az átalakításra benyújtott, de át nem vett értékpapírokról vezetett központi értékpapír-számlát a kibocsátó nevén vezeti.
(2)415 Ha az értékpapír-számlavezető az általa vezetett értékpapír-számlán olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezető által vezetett értékpapír-számlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapír-számla számának megjelölésével kell végrehajtani.
(3)416 A központi értékpapír-számlán történt forgalmat követően az értékpapír-számlavezető a nála vezetett értékpapír-számlán – a központi értékpapír-számlán történő jóváírással egyező értéknappal – az értékpapírt haladéktalanul jóváírja.
Az értékpapír-számla
140. § (1)417 Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás, a Magyar Államkincstár, az árutőzsdei szolgáltató, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő, a 335. §-ban meghatározott személyek tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).
(2)418 Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost haladéktalanul értesíti.
141. § (1) Az értékpapír-számla tartalmazza
a) a számla számát és elnevezését,
b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat,
c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá
d) az értékpapír zárolására való utalást.
(2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.
142. § (1) Az értékpapír-számlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapír-számla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki.
(2) A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.
142/A. §419 (1) A számlavezető belépési azonosítót és havonta új jelszót képez a Felügyelet által megadott módszertan szerint a számlatulajdonos számára, amelyhez hozzárendeli a számlatulajdonos értékpapírszámláján lévő értékpapírokra és ügyfélszámlája adataira vonatkozó – (3) bekezdésben megjelölt – egyenleget és adatokat. A belépési azonosító és jelszó célja, hogy biztosítsa a számlatulajdonos részére annak lehetőségét, hogy az MNB honlapján azok használatával tájékozódjon az értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának aktuális helyzetéről az előző hónap utolsó napjára vonatkozóan. A belépési azonosító és jelszó által elért adatok nem mentesítik a számlavezetőt az ügyfél részére történő, külön jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettsége alól, valamint jogvita esetén a számlavezető nem hivatkozhat arra, hogy az ügyfélnek lehetősége lett volna az eltérést felfedni.
(2) A számlavezető az értékpapírszámlához és ügyfélszámlához kapcsolódóan képzett belépési azonosítót és jelszót átadja a számlatulajdonosnak és a Felügyeletnek. A belépési azonosító és jelszó nem lehet azonos természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt személyes adattal, nem természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt, a számlatulajdonos azonosítására szolgáló adattal, valamint nem származtatható azokból.
(3)420 A számlavezető a belépési azonosítóhoz tartozóan a Felügyelet számára anonimizált módon átadja a tárgyhónap utolsó napjának helyzetét mutató értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleget és adatokat – a Felügyelet által kialakított adatstruktúrának megfelelő tartalommal – a tárgyhónapot követő 5. munkanapig. A Felügyelet az átadott értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleg és adatok elérhetőségét a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjától a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig az (1) bekezdés szerint, folyamatosan biztosítja.
(4) A Felügyelet a belépési azonosítót és jelszót kizárólag az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőség biztosítása és a tájékozódási lehetőségre való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából kezelheti, az említett adatok biztonságos megőrzéséhez szükséges technikai feltételeket biztosítja.
(5) A számlavezető a belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő átadásának rendjére vonatkozóan az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot készít, és azt a tervezett hatálybalépése, módosítása esetén a módosítás tervezett hatálybalépése előtt legalább 60 nappal jóváhagyásra megküldi a Felügyeletnek. A szabályzatot és annak hatálybalépését a Felügyelet abban az esetben hagyja jóvá, ha az megfelelő eljárási és technikai intézkedésekkel biztosítja, hogy jogosulatlan személyek a belépési azonosítóhoz és jelszóhoz ne férhessenek hozzá.
(6) A Felügyelet a számlavezető által a (3) bekezdés szerint átadott értékpapírszámla-egyenlegek vonatkozásában ellenőrzést végez, amelynek keretében a számlavezető által vezetett értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál kezelt értékpapír állományának a Felügyelet rendelkezésére álló adataival.
(7)421 A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátását az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerven keresztül biztosítja. Az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerv az általa nyújtott szolgáltatás során a számlavezető és a számlatulajdonos adatait – ideértve az értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenlegét és egyéb adatait, valamint a számlatulajdonos részére képzett belépési azonosítót és jelszót – nem kezelheti.
(8)422 E § rendelkezéseit a központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasza szerint végzett tevékenysége tekintetében nem kell alkalmazni.
143. § (1) Az értékpapír-számla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.
(2) Az értékpapír-számlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható.
(3) Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető számla feletti rendelkezést csak ezen személyektől fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követő három napon belül a számlavezetőnek bejelenteni.
(4) A rendelkezésre jogosultak aláírás-mintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.
(5) Az értékpapír-számla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály formanyomtatvány alkalmazását írhatja elő.
Zárolt értékpapír-alszámla
144. § (1) A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetőleg amelyről a számlatulajdonos így rendelkezik.
(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét – így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás – és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.
(3) Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.
(4) Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben az értékpapír-számlavezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapír-számlára.
(5) Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapír-számlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.
(6) Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezető haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapír-számlára történő átutalásáról.
(7)423 Ha a zárolás időtartama alatt a kibocsátó a dematerializált módon előállított részvényt nyomdai úton előállított részvénnyé alakítja át, úgy a kibocsátó a nyomdai úton előállított részvényt a számlavezető kérésére a számlavezető részére adja át.
Az értékpapír-számla megszűnése
145. § (1) Az értékpapír-számlaszerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás – a számla kimerülése kivételével – azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl.
(2)424 A számlavezető a szerződést harmincnapi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt.
(2a)425 Amennyiben a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti, új számlavezető kijelölése hiányában a számlavezető jogosult az értékpapír számlát megszüntetni, és annak egyenlegét az általa vezetett gyűjtőszámlán saját számlájától elkülönítetten, azonosítható módon nyilvántartani a jogosult költségére és veszélyére. A gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában a számlavezetőt kizárólag őrzési kötelezettség terheli az új számlavezető bejelentéséig. Új számlavezető bejelentéséig a számlavezető által gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján elrendelt tulajdonosi megfeleltetési kötelezettsége a jogosult adatainak átadása tekintetében a számlavezetőnek szünetel, valamint tulajdonosi igazolás kiállítására a számlavezető nem kötelezhető.
(2b)426 Amennyiben a számlavezető a tevékenységével felhagy és a számlatulajdonos ismételt felhívás ellenére nem gondoskodik új számlavezető kijelöléséről, a tevékenységével felhagyó számlavezető gondoskodik új számlavezető kijelöléséről a számlatulajdonos költségére. Az új számlavezető a számlatulajdonossal történő szerződéskötésig a (2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.
(3) A felmondás csak írásban érvényes.
(4) Az értékpapír-számla kimerülése az értékpapír-számlaszerződést nem szünteti meg.
A számlarendszer részletes szabályai
146. § Az értékpapír-számla és az értékpapír letéti számla kezelésének, a számlarendszer működtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek427
146/A. §428 A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
146/B. §429 (1) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
(2) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek430
146/C. §431 Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
146/D. §432 (1)433 Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.
ÜGYFÉLSZÁMLA
147. §434 (1)435 Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.
(2)436 A számlavezető az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt – ha e törvény másként nem rendelkezik – letéti számlán köteles elhelyezni.
(3) Az ügyfélszámla nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
148. § Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet az ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat – az ügyfél kifejezett rendelkezése alapján – az ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja.
TULAJDONOSI MEGFELELTETÉS. A RÉSZVÉNYESI MEGHATALMAZOTT437
Tulajdonosi megfeleltetés
149. §438 (1) Dematerializált értékpapír esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésről akkor határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani.
(2) A tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelő felügyeleti határozatban vagy a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált értékpapírral rendelkeznek.
(3)439 A tulajdonosi megfeleltetés során, amennyiben az olyan kibocsátó kérelmére indul, amely befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, központi szerződő fél, illetve központi értéktár, az értékpapírszámla-vezető a kibocsátó részvényeit jegyző értékpapírszámla-tulajdonosairól a központi értéktárnak köteles átadni a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének, továbbá jogszabály eltérő rendelkezése esetén a részvény szerzésének időpontját.
(4) Dematerializált részvény esetén – ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme alapján kerül sor – azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatai és részvényeinek darabszáma átadására kerül sor, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek, és nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket.
(5) A kibocsátó és a Felügyelet jogosult a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a tulajdonosi megfeleltetés alapján rendelkezésre álló adatokat az Országos Betétbiztosítási Alapnak átadni.
150. §440
Részvényesi meghatalmazott (nominee)
151. § (1)441 Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő, vagy a központi értéktár a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor.
(2)442 A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes jogosult. A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat.
(3) A szerződés nem lehet része az értékpapír-számla vezetésére, az értékpapír letétkezelésére létesített, illetve más befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási szerződésnek. A szerződésben rendelkezni kell a részvényes és a részvényesi meghatalmazott közötti kapcsolattartás, az utasítás kikérésének és megadásának, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.
152. § (1) A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhat. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvény-fajtánként a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.
(2)443 Ha a részvénytársaságban történő tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyű részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végső jogosulttal) együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe.
153. § (1) A részvényesi jogok gyakorlása során a részvényesi meghatalmazott köteles az ilyen személytől elvárható gondossággal eljárni. A részvényesi meghatalmazott köteles feltüntetni azt, illetve nyilatkozni arról, hogy nem tulajdonosként, hanem részvényesi meghatalmazottként jár el. E tevékenysége során közreműködőt kizárólag indokolt mértékben vehet igénybe.
(2)444 A részvényesi meghatalmazott tevékenysége nem irányulhat joggal való visszaélésre.
(3)445 A részvényesi meghatalmazott a részvényes (másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosa), a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles megjelölni az általa képviselt részvénytulajdonosokat, és a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles igazolni a megbízás fennállását. Ha a meghatalmazott ennek nem tesz eleget, a részvénytársasággal kapcsolatos szavazati joga nem gyakorolható.
(4) Minden érdekeltségét valószínűsítő harmadik személy a Felügyeletnél kezdeményezheti a részvényesi meghatalmazott által képviselt részvénytulajdonosok megismerését.
(5)446 Amennyiben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír külföldön történő kibocsátása alapján kerül sor, a másodlagos értékpapír devizakülföldi letétkezelője („depositary“) részvényesi meghatalmazottként eljárhat, ha a másodlagos értékpapír kibocsátására irányadó jognak, valamint a részvény kibocsátója és a másodlagos értékpapír letétkezelője közötti megállapodásnak megfelelő, a részvényesi jogok gyakorlására irányuló meghatalmazással rendelkezik.
154. § (1)447 A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerződésben meghatározott módon és időben tájékoztatni a részvénytársaságnak a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései és e törvény előírásai alapján közzétett hirdetményeiről, a közgyűlés határozatairól, és azok tartalmáról, valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseiről és azok következményeiről.
(2) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest tájékoztatni a részvénytársasággal kapcsolatban tudomására jutott minden, a részvényesi jogok gyakorlását befolyásoló információról, valamint a birtokába került okiratok tartalmáról. Az okiratokról a részvényes kérésére bármikor köteles másolatot szolgáltatni.
(3) A részvényesi meghatalmazott a közgyűlést megelőzően köteles írásban kikérni a részvényes utasítását. A részvényesi meghatalmazott olyan időben köteles a részvényestől utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás megadásához kellő idő álljon rendelkezésére.
(4) Az utasítás kérésben részletesen ismertetni kell a közgyűlés napirendi pontjait és a részvénytársaság által a részvényeseknek megküldött előterjesztéseket.
(5) A részvényes utasításának hiányában – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével –, illetve ha a részvényes utasítása nem egyértelmű, a részvényesi meghatalmazott a részvényes szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(6) A részvényes utasításának hiányában a részvényesi meghatalmazott csak abban az esetben gyakorolhatja a részvényes szavazati jogát, ha
a) a részvényesi meghatalmazott a (3) és (4) bekezdésben meghatározott utasítás kérésben a napirendi pontok szerint közölte az általa javasolt szavazás tartalmát és indokát, feltéve, hogy
b) a részvényesi meghatalmazott tevékenységére vonatkozó szerződés kifejezetten tartalmazza a részvényesi meghatalmazott általános, a részvényes részéről bármikor visszavonható felhatalmazását arra, hogy ha a részvényes nem válaszol az utasítás kérésre, az a részvényesi meghatalmazott által közölt szavazás tartalmának jóváhagyását jelenti.
(7) A közgyűlési szavazás során a részvényesi meghatalmazott köteles biztosítani a részvényesek eltérő utasításának megfelelő arányokat.
155. § (1)448 A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés megszűnése esetén e tényről a részvényesi meghatalmazott a részvénytársaságot haladéktalanul értesíti, amennyiben korábban a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként bejegyzésre került.
(2) A részvényesi meghatalmazott a részvényes erre vonatkozó írásos rendelkezése esetén köteles haladéktalanul gondoskodni a részvénykönyvben a részvényesi meghatalmazottként történt bejegyzése törléséről.
(3) Devizakülföldi részvényesi meghatalmazott belföldön végzett tevékenységére e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy devizakülföldi ügyfeleivel szembeni felelősségére a rávonatkozó külföldi szabályozást kell alkalmazni.
(4)449 Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerződésére, a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott által történő gyakorlására a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK
A befektetési hitelezés
156. §450 (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles – a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – az igazgatóság által elfogadott belső hitelezési szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.
(2) Befektetési hitel nyújtásával járó ügylet kizárólag írásban köthető. Szóban kötött ügyletnél az ügyletkötést két munkanapon belül írásban vissza kell igazolni.
(3) Befektetési hitel nem nyújtható
a) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,
b) a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,
c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.
(4) A befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéssel együtt kell őrizni.
157. §451
157/A. §452
Ügyfélvédelem453
157/B. §454
Halasztott pénzügyi teljesítés
158–159. §455
Kiszervezés
160. §456
161–167. §
ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNZÉS
168. §458 (1)459 A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.
(2) Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.
(3) A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.
(4) Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető.
169. §460 Ha a kölcsönbe vevő az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.
170. § (1)461 Az értékpapír-kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés létrejötte szükséges. Az értékpapír kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapírkölcsön-szerződés az értékpapír tulajdonosa és az értékpapírt kölcsönvevő másik fél között létrejött más szerződés része nem lehet.
(2)462 Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát;
b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét;
c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható;
d) az értékpapírkölcsön futamidejét;
e) a kölcsönzési díjat;
f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; és
g) részvény esetén a felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.
(3)463 Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési vállalkozás, a hitelintézet az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik.
171. §464 Az értékpapírkölcsönre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
172. §466
172/A. §467
173. §468
174. §469
175–177. §470
177/A. §471
178. §472
Nyilvánosságra hozatal473
178/A. §474
179. §475
180–181. §476
Összevont alapú felügyelet
A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete
181/A. §478
181/B. §479
Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás prudens működése
181/C. §480
Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás kockázatvállalása és tőkemegfelelése
181/D. §481
A prudens működésre vonatkozó előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítása során alkalmazható módszerek
181/E. §482
181/F. §483
Bejelentési kötelezettség
181/G. §484
Felügyeleti ellenőrzés
181/H. §485
A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyelet tekintetében
181/I. §486
181/J. §487
181/K. §488
181/L–181/X. §
182. §490
183–187. §491
188–197. §492
198. §493
A BENNFENTES KERESKEDELEM
ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS494
A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS TILALMA
199. § (1) E rész rendelkezéseit az 596/2014/EU rendelet alkalmazási körében foglalt pénzügyi eszközökre, ügyletekre és referenciaértékekre vonatkozóan, a rendeletben meghatározott körben kell alkalmazni.
(2) A bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az 596/2014/EU rendeletet kell alkalmazni.
A JOGSÉRTÉSRŐL SZÓLÓ BEJELENTÉSEK ÁTVÉTELÉRE ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
200. § A jogsértésekről szóló bejelentések átvételére és azok nyomon követésére a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A bejelentések átvételének és nyomon követésének általános szabályai
201. § (1) A Felügyelet gondoskodik a jogsértésről szóló bejelentéseket kezelő munkatársak kijelöléséről (a továbbiakban: kijelölt munkatársak). A kijelölt munkatársak a jogsértésről szóló bejelentések kezelésére vonatkozó szakmai képzésben részesülnek.
(2) A kijelölt munkatársak az alábbi feladatokat látják el:
a) tájékoztatást nyújtanak a jogsértések bejelentésével kapcsolatos eljárásokról;
b) átveszik és nyomon követik a jogsértésről szóló bejelentéseket;
c) kapcsolatot tartanak a bejelentő személlyel, amennyiben az felfedte személyazonosságát.
202. § (1) A Felügyelet honlapjának elkülönült részén, könnyen hozzáférhető módon közzéteszi
a) a jogsértésről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére, valamint a kijelölt munkatársakkal való kapcsolatfelvételre szolgáló kommunikációs csatornákat, így különösen a telefonszámokat és a biztonságos postai és elektronikus elérhetőséget, amely biztosítja a bejelentések bizalmas kezelését;
b) a jogsértésről szóló bejelentésekre vonatkozó eljárásokat;
c) a jogsértésről szóló bejelentések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályozást;
d) a munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelmére szolgáló eljárásokat;
e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az 596/2014/EU rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem minősül az információközlés bármely, szerződésben, jogalkotási, szabályozási vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és azért a bejelentő személy semmilyen módon nem vonható felelősségre.
(2) A telefonos elérhetőség mellett azt is fel kell tüntetni, ha a telefonszám felhívása esetén a hívás rögzítésre kerül.
203. § (1) A 202. § (1) bekezdés b) pontjában említett, a jogsértésről szóló bejelentésekre alkalmazandó eljárások leírásának tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) tájékoztatás a bejelentések anonim módon történő benyújtásának lehetőségéről;
b) tájékoztatás arról, hogy a Felügyelet az információk pontosítására, illetve további információk nyújtására kérheti a bejelentő személyt;
c) a jogsértésről szóló bejelentés eredményével kapcsolatos visszajelzés típusai, tartalma és határideje;
d) a jogsértésről szóló bejelentések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályozás, ezen belül azon körülmények részletes leírása, amelyek mellett a bejelentő személy bizalmas adatai az 596/2014/EU rendelet 27., 28. és 29. cikkével összhangban közölhetők.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett részletes leírásnak egyértelműen ki kell térnie arra, hogy bizonyos rendkívüli esetekben az adatok bizalmas kezelése nem biztosítható, így különösen abban az esetben, ha az adatok közlése az uniós vagy hazai jogszabályok által előírt szükséges és arányos kötelezettség, ezen jogrendszerek megfelelő biztosítékai mellett, például vizsgálatok vagy bírósági eljárások során vagy mások szabadságának védelme érdekében, ideértve a bejelentett személy védelemhez való jogát.
A bejelentések átvételére szolgáló kommunikációs csatornák
204. § (1) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentések átvétele és nyomon követése céljára független és önálló kommunikációs csatornákat jelöl ki, amelyek biztonságosak, és biztosítják a bizalmas kezelést (a továbbiakban: kijelölt kommunikációs csatornák).
(2) A kijelölt kommunikációs csatornákat akkor lehet függetlennek és önállónak tekinteni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) elkülönülnek a Felügyelet általános kommunikációs csatornáitól, ezen belül azoktól, amelyeken keresztül a Felügyelet belső, valamint harmadik felekkel folytatott kommunikációját folytatja a szokásos működése során;
b) a kommunikációs csatornákat oly módon alakítják ki és működtetik, hogy biztosítják az információk teljességét, sértetlenségét és bizalmas jellegét, továbbá megakadályozzák a jogosulatlan hozzáférést;
c) lehetővé teszik az információk tartós tárolását a 205. §-sal összhangban a későbbi vizsgálatok érdekében.
(3) A kijelölt kommunikációs csatornák lehetővé teszik a tényleges vagy lehetséges jogsértések bejelentését az alábbi módokon:
a) a jogsértésről szóló, postai vagy elektronikus úton tett bejelentés;
b) a jogsértésről szóló szóbeli bejelentés telefonon, függetlenül attól, hogy rögzítésre kerül-e vagy sem;
c) személyes ügyintézés a kijelölt munkatársakkal való személyes találkozó útján.
(4) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentés átvétele előtt vagy legkésőbb annak átvételekor a bejelentő személy rendelkezésére bocsátja a 202. §-ban felsorolt információkat.
(5) A Felügyelet a nem a kijelölt kommunikációs csatornán beérkezett jogsértésről szóló bejelentést módosítás nélkül, haladéktalanul továbbítja a kijelölt munkatársakhoz, a kijelölt kommunikációs csatornákat használva.
A beérkezett bejelentések nyilvántartása
205. § (1) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentésekről nyilvántartást vezet.
(2) A Felügyelet haladéktalanul visszaigazolja a jogsértésről szóló írásbeli bejelentést a bejelentő személy által feltüntetett postai vagy elektronikus elérhetőségen, kivéve, ha a bejelentő személy kifejezetten kérte ennek mellőzését, vagy ha a Felügyelet ésszerű indokkal feltételezi, hogy az írásbeli bejelentés visszaigazolása veszélyeztetné a bejelentő személy személyazonosságának védelmét.
(3) Ha a jogsértés bejelentése rögzített telefonbeszélgetés útján történik, a Felügyeletnek joga van a szóbeli bejelentés dokumentálására az alábbi módokon:
a) hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában, vagy
b) a beszélgetés teljes és pontos átirata, amelyet a kijelölt munkatársak készítenek el.
(4) Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára az átirat ellenőrzését, kijavítását. A bejelentő személy aláírásával elfogadja az átiratot.
(5) Ha a jogsértés bejelentése nem rögzített telefonbeszélgetés útján történik, a Felügyeletnek joga van a szóbeli bejelentés dokumentálására jegyzőkönyv formájában. Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára a jegyzőkönyv ellenőrzését, kijavítását. A bejelentő személy aláírásával fogadja el a jegyzőkönyvet.
(6) Ha a bejelentő személy személyes találkozót kér a kijelölt munkatársaktól személyes ügyintézés céljából, a Felügyelet biztosítja, hogy a találkozóról készült teljes és pontos feljegyzéseket az alábbi módok valamelyikén tárolják:
a) hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában, vagy
b) a kijelölt munkatársak által a találkozóról készített pontos jegyzőkönyv.
(7) Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára a jegyzőkönyv ellenőrzését, javítását. A bejelentő személy aláírásával elfogadja a találkozóról készített jegyzőkönyvet.
A munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelme
206. § (1) A Felügyelet olyan eljárásokat vezet be, amelyek biztosítják az 596/2014/EU rendelet megsértését bejelentő vagy megsértésével vádolt, munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek diszkriminációval vagy más tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmével foglalkozó hatóságokkal történő hatékony információcseréjét és együttműködését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárások magukban foglalják legalább az alábbiakat:
a) a bejelentő személyek tájékoztatása a tisztességtelen bánásmóddal szembeni jogorvoslati lehetőségekről, így különösen a kártérítési igények érvényesítésének lehetőségéről;
b) a bejelentő személyek Felügyelet általi támogatása bármely, a tisztességtelen bánásmód miatti jogorvoslati eljárás során, például oly módon, hogy a bejelentő személyt visszaélést bejelentő személyként igazolja a munkaügyi jogvitákban.
A személyes adatok védelmére vonatkozó eljárás
206/A. § (1) A Felügyelet biztosítja, hogy a 205. §-ban foglalt nyilvántartásokat bizalmas és biztonságos rendszerben tárolják.
(2) A rendszerben tárolt adatokhoz csak a Felügyelet azon munkatársai rendelkeznek hozzáféréssel, akik számára a hozzáférés szakmai kötelezettségük teljesítéséhez szükséges.
(3) A Felügyelet gondoskodik a bejelentő és a bejelentett személy személyes adatainak biztonságos továbbítására vonatkozó eljárások kialakításáról.
(4) A (3) bekezdésben foglalt eljárások biztosítják, hogy az adattovábbítás sem közvetlenül, sem közvetve nem fedi fel a bejelentő vagy a bejelentett személy személyazonosságát és nem teszi lehetővé annak kikövetkeztetését, kivéve, ha az ilyen továbbítás összhangban van a 203. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt szabályozással.
A bejelentett személyek védelmére vonatkozó eljárások
206/B. § (1) Ha a bejelentett személyek személyazonossága nem ismert a nyilvánosság előtt, a Felügyelet biztosítja, hogy személyazonosságuk a jogsértésről szóló bejelentés alapján már megindult felügyeleti vizsgálat alatt álló személyekkel azonos védelemben részesüljön.
(2) A bejelentett személyek személyazonosságának védelmére a 206/A. § alkalmazandó.
Az eljárások felülvizsgálata
206/C. § (1) A Felügyelet legalább kétévente felülvizsgálja a jogsértésről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárásait.
(2) A felülvizsgálat során a Felügyelet figyelembe veszi saját és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak tapasztalatait, és azoknak megfelelően – valamint a piaci és a műszaki fejlődéssel összhangban – kiigazítja eljárásait.
A BEFEKTETŐK VÉDELME
A BEFEKTETŐK VÉDELMÉNEK EGYES SZABÁLYAI
207. §498
208. §499
Ügyfél-követelések védelme
209. §500
BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP
210. § (1)501 A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen vállalkozások elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet.
(2)502 Biztosított tevékenységet végző szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet.
(3)503 A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme.
(4)504 Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektető-védelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.
211. §505 (1)506 Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektető-védelmi rendszerben.
(2)507 A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.
(3) A befektető-védelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:
a) a befektető-védelemmel lefedett ügyfél követelések körét;
b) a befektető-védelemmel érintett ügyfélkört;
c) a befektető-védelemmel lefedett ügyfél követelések összegét;
d) a befektető-védelmi rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét;
e) az ügyfél követelés érvényesítésének lehetőségét;
f)508 a Befektető-védelmi Alap véleményét.
(4)509 Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.
(5)510 Az Alap külföldi befektető-védelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektető-védelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektető-védelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg.
(6)511 Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.
(7)512 Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket, vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkező hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216–220. § előírásait kell alkalmazni.
(8)513 Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektető-védelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető.
Az Alap jogállása
212. § (1) Az Alap jogi személy.
(2) Az Alap székhelye: Budapest.
(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető.
(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
(6)514 Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese képviseli.
Az Alap feladata
213. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése.
(2)515 Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.
(3)516 A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.
(4)517
214. § (1)518 Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.
(3)519 Az Alap tagjai – magyar nyelven – közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről.
(4)520 Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat a befektetések növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni.
215. § (1)521 Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki
a) az állam,
b) a költségvetési szerv,
c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
d) a helyi önkormányzat,
e) az intézményi befektető,
f)522 kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
g) az elkülönített állami pénzalap,
h)523 befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,
j) az MNB,
k)524 az Alap tagjánál vezető állású személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá
l)525 az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója
követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.
(2)526 Az (1) bekezdés k)–l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.
(3) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.
(4)527 Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.
Az Alapból történő kifizetés
216. §528 (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha
a) a Felügyelet az Alap tagjával szemben a Bszt. 133. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján felszámolási eljárást kezdeményez vagy
b) a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik esemény bekövetkezik, az Alap tagja erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.
(3) Az Alap az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő harmincadik nap.
217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.
(2)529 Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan – legfeljebb százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.
(3)530 Ha az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában megtalálható, akkor az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényre az Alapnak kártalanítást kell fizetnie. A kártalanítás összegét ez esetben úgy kell megállapítani, hogy az ügyfél értékpapírszámláján szereplő kötvények nyilvántartási értékét azzal a törtszámmal kell megszorozni, amely megfelel az adott kötvényből többletként nyilvántartott állomány és az ügyfelek értékpapírszámláin nyilvántartott összes kötvény arányának.
(4)531 A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.
(5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.
(6)532 A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.
(7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani.
(8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.
(9)533 Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg – eltérő szerződési kikötés hiányában – a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez.
218. §534 Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.
219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.
(2) A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő – a Felügyelet előzetes jóváhagyásával – egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez.
(3)535 Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó jogerős bírósági határozatot.
(4)536
A kifizetett követelések átszállása
220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt.
(2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.
(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg.
Csatlakozás az Alaphoz
221. § (1)537 Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozás a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék).
(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elő.
(3)538 A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.
Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége
222. § (1)539 A csatlakozó vállalkozás – a tagsági viszony keletkezésének feltételeként – csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot.
(2)540 Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg.
(3)541 Az éves díj alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az Alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya. A befektetők tulajdonát képező pénz és értékpapír állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetővel biztosított tevékenység végzésére kötött szerződés alapján a letét kiadására köteles.
(4)542 Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a teljes díjalapból az egyes befektetők kártalanítási összeghatárt meg nem haladó értékű pénz- és értékpapír-állományának összesített értékét. A díjalap arányában számított éves díj összegét az igazgatóság módosíthatja az Alap számára a tag tevékenységében rejlő kockázat mértéke alapján, azonban az ennek hatására bekövetkező díjváltozás nem haladhatja meg a díjalap arányában számított díj ötven százalékát. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektető-védelmi rendszere által nyújtott biztosítást.
(5)543 Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető.
(6)544
(7)545 Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetve annak kamatait, továbbá az általa kibocsátott kötvény visszaváltását nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét.
(8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követően teljesítenie kell.
(9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.
(10)546 Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését.
Az Alap szervezete
223. §547 (1)548 Az Alapot kilenctagú igazgatóság irányítja.
(2)549 Az igazgatóság tagja:
a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személy;
b) tőzsde és központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;
c)550 az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (7) bekezdésében, a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatokat ellátó vezető;
d) az Alap tagjainak – szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt – két képviselője;
e) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese.
(2a)551 Az igazgatóság tagja – az igazgatóság jóváhagyásával – írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatóság ülésein.
(3) A kijelölés három évre szól.
(4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját.
(5) Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyéről.
(6)552 Megszűnik az igazgatósági tagság:
a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;
b) a kijelölés visszavonásával, vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese esetén az ügyvezető igazgató-helyettesi beosztás megszűnésével;
c) a tag halálával; vagy
d) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének kivételével lemondással.
(7)553 Az igazgatóság a tagjai közül évente elnököt választ. Az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettese nem választható meg elnöknek.
(8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.
(9)554 Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább hét tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(10)555 Az igazgatóság az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veszi az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezetét. Az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese – az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatójának tájékoztatása mellett – gondoskodik az igazgatóság szakmai munkájának előkészítéséről, döntéseinek megalapozásáról, a döntések végrehajtásáról.
(11)556 Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat az Országos Betétbiztosítási Alap elkülönített munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének irányítása mellett.
(12)557 Az Alap igazgatóságának ülésein az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója tanácskozási joggal részt vehet.
Az igazgatóság feladata
224. § (1) Az igazgatóság
a) elfogadja az Alap szabályzatait;
b)558 javaslatot tesz az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének kinevezésére és felmentésére, feladatai meghatározására, valamint díjazására;
c)559 dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettese irányításával történő végrehajtását;
d) meghatározza a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében az Alap tagjai által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát;
e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját;
f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;
g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;
h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő május 31. napjáig jelentést készít, és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;
i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2)560
225. § (1)561 Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:
a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj módosításának módját, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;
b) az Alap kezelésének szabályait;
c) az Alapból történő kifizetés rendjét; és
d) az igazgatóság ügyrendjét.
(2)562 Az (1) bekezdés a) pontjában írott kivétellel az Alap szabályzata a tagjaira nem írhat elő kötelezettséget. A szabályzat az Alap egyes tagjaira vonatkozóan nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését.
(3)563 Az Alap a szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.
(4)564 Az Alap igazgatósága a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj kockázatarányos módosításának szabályozásával kapcsolatban véleményt kér az MNB-től.
Az Alap forrásai
226. §565 (1) Az Alap forrásai
a) a csatlakozási díj,
b) az éves díj,
c) a rendkívüli befizetés,
d) az Alap vagyonának hozama,
e) az Alap által felvett kölcsön,
f) az Alap által kibocsátott kötvény,
g) egyéb bevétel.
(2) Az Alap kölcsönt vehet fel
a) a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében az MNB-től, illetve
b) a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint az a) pont szerinti kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől.
(3) Az Alap a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint a (2) bekezdés szerinti kölcsön visszafizetése érdekében kötvényt bocsáthat ki.
(4) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a (2) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű – kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.
Az Alap számlavezetése és pénzkezelése
227. § (1)566
(2)567 Az Alap pénzeszközeit – a házipénztárt, a fizetési számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra pénzforgalmi szolgáltatóhoz átutalt összeget kivéve – állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben tarthatja.
(3)568
(4) Az Alap kölcsönt vehet fel.
(5) Az Alap által kifizetett kártalanítás forrása az Alap felhalmozott vagyona, valamint az Alap éves bevételeinek az Alap igazgatósága által jóváhagyott éves működési költségekkel csökkentett összege.
A tagsági viszony megszűnése
228. § (1)569 Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.
(2)570
(3)571 A tagsági viszony megszűnése nem érinti a vállalkozásnak a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza.
BEFEKTETÉSI ALAPOK
BEFEKTETÉSI-ALAPKEZELŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
229–240. §572
240/A. §573
241. §574
Összeférhetetlenségi szabályok
242. §575
Európai befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőre vonatkozó különleges szabályok576
242/A–242/G. §577
A befektetési jegy
243. §578
A befektetési jegyek kibocsátása, forgalomba hozatala
244–245. §579
A nyílt végű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek folyamatos forgalmazása
246–248. §580
248/A. §581
A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése
249–251. §582
Külföldön forgalomba hozott nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok belföldi forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása
252. §583
Nyílt végű befektetési alap által belföldön forgalomba hozott befektetési jegy külföldi forgalomba hozatala, szabályozott piacra történő bevezetése
252/A. §584
Befektetési alapok létrejötte
253–254. §585
Befektetési alap megszűnése
255–258. §586
A befektetési alapkezelő felszámolására vonatkozó különleges és eltérő szabályok
259. §587
Befektetési alap átalakulása
260. §588
Befektetési alapok beolvadása
261–262. §589
EGYES KÜLÖNLEGES SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ BEFEKTETÉSI ALAPOK
Zárt végű befektetési alapok
263. §590
Zártkörű befektetési alapra vonatkozó eltérő rendelkezések
264–265. §591
A BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI ÉS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK
A nettó eszközérték kiszámításának és közzétételének szabályai
266. §592
266/A. §593
266/B. §594
266/C. §595
266/D. §596
ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK
267–270. §597
270/A. §598
Hitelfelvétel, eszközök megterhelése
271. §599
Származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok
272–274. §600
A NYILVÁNOS ÉRTÉKPAPÍR BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES
ÉS ELTÉRŐ SZABÁLYOK
275–276. §601
Befektetési alapba befektető alapra vonatkozó eltérő szabályok
277. §602
Származtatott ügyletekbe befektető befektetési alapra vonatkozó eltérő szabályok
278. §603
Indexkövető befektetési alapra vonatkozó eltérő
szabályok
279. §604
279/A. §605
Ingatlanalapokra vonatkozó eltérő befektetési szabályok
280. §606
280/A. §607
281–283. §608
Az európai befektetési alapokra vonatkozó eltérő szabályok
284–285. §609
285/A. §610
286–288. §611
TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
Rendszeres tájékoztatási kötelezettség
289. §612
289/A. §613
Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
290. §614
A Felügyelet tájékoztatása
291–292. §615
A tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok
293. §616
294. §617
A LETÉTKEZELŐ
295–296. §618
296/A–296/F. §
296/G–296/Q. §
A TŐZSDE
TŐZSDEI TEVÉKENYSÉG
297. § (1) Tőzsdei tevékenység a tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása.
(2) Tőzsdei tevékenységet kizárólag tőzsde végezhet.
(3)620 A tőzsdére a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, fióktelep formájában működő tőzsde esetében az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
298. §621 (1) A tőzsde kizárólag
a) tőzsdei tevékenységet,
b) tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységet,
c) a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységet,
d)622 gazdasági társaságok tőkepiaci forrásbevonását elősegítő platformok működtetése tevékenységet
folytathat.
(2)623 Tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység különösen
a) az oktatási,
b) az informatikai,
c) a kiadvány-előállítási és -terjesztési,
d) az adatszolgáltatási,
e) a kibocsátónak nyújtott, az értékpapír tőzsdei bevezetését elősegítő szakmai tanácsadói
tevékenység.
A TŐZSDE ALAPÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE
299. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a tőzsde alapításához.
(2) Tőzsde kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetőleg külföldi tőzsde fióktelepe formájában alapítható.
(3)624 Tőzsde árualapú ügyletek, deviza valamint határidős kamatláb ügyletek kereskedése esetén legalább egyszázötven millió, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett alaptőkével (jegyzett tőkével) alapítható.
(4)625 Tőzsde alapító tagjaként az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást csak olyan személy szerezhet, aki a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és akinek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs.
300. § (1) A tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)626 a tőzsde alapszabályát;
b) a tőzsde alapításában részt vevő tulajdonosok megnevezését, az általuk képviselt tulajdonosi jog mértékét;
c) a jegyzett tőke alapítók által történő befizetését igazoló dokumentumot;
d)627 a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, és a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapszabály részletesen nem tartalmazza;
e) az elszámolás biztosítására vonatkozó szerződések tervezetét;
f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet;
g) nyilatkozatot arról, hogy a tőzsde irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.
(2)628 Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a)629 a cég létesítő okiratát;
b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;
c)630 a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat;
d)631
e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;
f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik;
g) a gazdasági társaság előző három naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;
h) nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;
i) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;
j) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(2a)632 Minősített befolyással rendelkező természetes személy a tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 357. § (3) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.
(3)633 Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás van, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.
(4) Alapítási engedély alapján a tőzsde létesítésével kapcsolatos tevékenység végezhető.
(5)634 Ha a kérelmező az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a), b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
(6)635 Ha a kérelmező a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.
301. § (1) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítása esetén a 300. § (1) bekezdésének a)–f) pontjaiban meghatározottakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a)636 a külföldi tőzsde létesítő okiratát;
b)637 a külföldi tőzsde székhelye szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a tőzsde a székhelye szerinti országban szabályozott piacként működik;
c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi székhelyű tőzsdének a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;
d)638 a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a tőzsde irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van;
e) a külföldi tőzsde előző három gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;
f) az alapító tőzsde tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító tőzsde kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;
g) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;
h) a fióktelep formájában működő tőzsde vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
i) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.
(2) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg – az (1) bekezdésben és 300. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett, ha
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóságok között;
b)639 a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal;
c) a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;
d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért.
e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;
f) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését.
(3) Fióktelep esetében jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.
302. §640 (1) Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde fióktelepének létesítéséhez.
(2)641 Ha az alapítani kívánt tőzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a Bszt. 29. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3)642 Magyarországon székhellyel rendelkező tőzsde által az Európai Unió másik tagállamában létesíteni kívánt fióktelep esetében a Bszt. 123. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4)643
A tőzsdei tevékenység engedélyezésének feltételei
303. § (1) A tőzsdei tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt tőzsdei termékenként vagy a tőzsdei termékek vonatkozásában együttesen adja meg.
(2) Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy
a)644 biztosított a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés;
b) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel;
c)645 a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított, amelyet központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral kötött megállapodás igazol;
d) rendelkezik olyan, legalább hároméves üzleti tervvel, mely alapján stabil, megbízható működése vélelmezhető;
e) rendelkezik az e törvény által támasztott követelményeket kielégítő, a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatokkal;
f)646 káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés b), illetve c) pontja tekintetében a tőzsde által alkalmazni kívánt kereskedési, illetve elszámolási rendszerhez mért feltételek meglétét vizsgálja.
(4) A tőzsde működését a Felügyelet engedélye alapján kezdi meg.
304. § A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)647
b)648 a végezni kívánt tőzsdei tevékenység részletes bemutatását, különösen a tőzsdei termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési technikákat, az módszereket, az adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat;
c) a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező
1. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja, hogy a tőzsdei kereskedők a kereskedésben való részvétel során azonos szolgáltatásokat azonos feltételekkel vehessenek igénybe,
2. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja a tisztességes, rendezett, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és áralakulást, a piaci viszonyok folyamatos nyomon követhetőségét, lehetővé teszi a tőzsde vagy a Felügyelet 325–329. §-okban meghatározott intézkedéseinek végrehajtását,
3. biztosítja a tőzsdei ajánlatok és üzletkötések rögzítését, megőrzését, illetve a tőzsdei adatok nyilvánosságra hozatalát;
4. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem feltételeinek;
5.649
d) szabályzatait;
e) üzleti tervet a működés első három évére vonatkozóan;
f) a felelősségbiztosításról szóló szerződést;
g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;
h) a vezető állású személyek megnevezését, valamint mindazon okiratokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat, melyek alapján a 311. § és a 356. § előírásainak való megfelelésük megállapítható.
305. §650 A pénzügyi eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkező tőzsdét a Felügyelet szabályozott piacként tartja nyilván.
306. § A tőzsdei tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha
a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;
b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók;
c)651 a tőzsde az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy tizenkét hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
d) a tőzsde a tevékenység folytatásával felhagy;
e) a tőzsde a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
f) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a tőzsde működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a befektetők, illetve a tőzsdei kereskedők érdekeit, akadályozza a pénz- és tőkepiac megfelelő működését;
g) a fióktelep formában működő tőzsde létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.
A TŐZSDE TULAJDONOSAIRA
ÉS A TULAJDONSZERZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
307. § (1)652 Zártkörűen működő részvénytársaságként működő tőzsde alapszabálya előírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.
(2)653 Tőzsdében a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos olyan személy lehet,
a)654 aki – amennyiben természetes személy – a 357. § (3) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és e tényt hatósági bizonyítvány útján igazolja,
b)655 aki – amennyiben nem természetes személy – igazolja, hogy a nála vezető tisztségviselői beosztásban lévő személlyel szemben a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn és a vezető tisztségviselő a 357. § (3) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,
c) aki (amely) elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes irányítani, illetve befolyásolni – mind szakmai, mind pénzügyi, gazdálkodási szempontból – a tőzsde megbízható, stabil, versenysemleges működését, és
d) akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
(3)656 Köteles a Felügyelettől előzetesen engedélyt kérni, aki tőzsdében részesedést úgy kíván szerezni, vagy azt úgy kívánja módosítani, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt, vagy a száz százalékos határértéket. A Felügyelet tulajdonszerzésre vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.
(4) A tőzsde – a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező – tulajdonosa a tulajdon-, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó jogokat és előnyöket csak a Felügyelet engedélyével, az engedélyben foglalt mértékig gyakorolhatja.
(5) A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező természetes vagy jogi személy megnevezését;
b) a megszerezni kívánt részesedés mértékét, arányát;
c) jogi személy társasági szerződését, alapító okiratát, alapszabályát, harminc napnál nem régebbi cégkivonatát;
d)657
e) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a vásárolni szándékozó személy törvényes jövedelméből származik;
f) a kérelmező közvetlen és közvetett tulajdonában álló egyéb vállalkozások megjelölését;
g)658
(5a)659 Természetes személy kérelmező, valamint a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 357. § (3) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.
(6) A tulajdonszerzésre adott felügyeleti engedély harminc napig hatályos. Az engedély hatálya különösen indokolt esetben egy alkalommal további harminc napra meghosszabbítható.
(7) Ha a tőzsde tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
308. § (1) A tőzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező személy kettő napon belül köteles a Felügyeletnek és a tőzsdének bejelenteni, ha
a)660 minősített befolyását teljes egészében megszüntette, vagy
b)661 tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt vagy száz százalékos határérték alá csökkent.
(2) A bejelentésnek – az (1) bekezdés b) pontja esetében – tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, illetve a szavazati jog mértékét.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a cégbírósághoz való bejelentéssel egyidejűleg köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezető tisztségviselőt választott.
309. § (1) A tőzsdében tulajdont szerző személy hét napon belül köteles a tőzsdét értesíteni a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.
(2)662 A tőzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.
310. § (1) A Felügyelet megtagadja a tőzsdében történő részesedés szerzését, illetőleg a 307. § (3) bekezdésében meghatározott tulajdoni arányt elérő, illetve meghaladó tulajdonrész utáni jogok, illetve előnyök gyakorlására az engedély megadását, ha a kérelmező (ideértve tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének)
a) tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását vagy
b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.
(2) Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha
a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy
b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága, illetve
c) természetes személy esetén a 357. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn.
(3)663 Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető tisztségviselője ellen vagy a természetes személy kérelmező ellen a 357. § (3) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárását követően folytatja.
(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tény, illetőleg körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet az (1)–(2) bekezdésben felsorolt személyektől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.
(5) Ha az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
311. § (1)664 A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és érdemi ügyintéző.
(2)665 A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és érdemi ügyintéző, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír vagy állampapír kerül a tőzsdére bevezetésre.
(3)666 A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója tőzsdei kereskedőben közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.
A TŐZSDE MŰKÖDÉSE
A tőzsdei kereskedés
312. § (1)667 Tőzsdei kereskedő az a személy lehet, aki
a) legalább egy, az adott tőzsdén forgalmazott tőzsdei termék kereskedésének folytatásához szükséges felügyeleti, illetve más hatósági engedéllyel rendelkezik;
b) megfelel a tőzsde szabályzataiban foglalt feltételeknek;
c) a tőzsdével megköti a szerződést, melyben vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását;
d)668 a tőzsdei ügyletek elszámolására szerződést kötött központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral vagy olyan klíringtaggal, melyen keresztül az elszámolás teljesíthető.
(2) A tőzsde a szerződéskötésre irányuló ajánlatot harminc napon belül elbírálja és a döntésének megfelelően a kérelmezővel szerződést köt.
(3) A tőzsde köteles a kérelmezővel szerződést kötni, ha az megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(4) A tőzsdei kereskedők száma nem korlátozható.
313. §669
314. § (1) A kereskedési jog tartalmát és gyakorlásának módját a tőzsde szabályzata határozza meg.
(2) A tőzsdei kereskedő a tőzsdén csak azon tőzsdei termék kereskedésében vehet részt, amely tőzsdei termék kereskedéséhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik.
(3)670 A központi szerződő fél a szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tőzsdei kereskedő kereskedési jogának gyakorlását.
(4) A 312. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdésben megjelölt hatósági engedély alatt a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély, valamint, ha valamely tőzsdei termék kereskedéséhez jogszabály más magyar vagy külföldi hatóság engedélyét is előírja, ezen engedély értendő.
315. § (1) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedőktől azok tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos, illetve azt befolyásoló információk kérésére, gyűjtésére.
(2) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedők tőzsdén folytatott tevékenységének, valamint tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos adatok, nyilvántartások helyszíni ellenőrzésére.
(3) A tőzsde köteles a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt a vizsgálat tényéről, tárgyáról, várható időtartamáról a Felügyeletet értesíteni.
(4) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdésekor a vizsgálat tárgyáról, várható időtartamáról tájékoztatja a tőzsdei kereskedőt.
(5) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megállapításai alapján a szabályzatában meghatározott intézkedéseket tehet.
(6) Ha a tőzsde feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, akkor haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
A tőzsdei kereskedési jog megszűnése
316. § (1) A tőzsdei kereskedési jog megszűnik
a) a tőzsdei kereskedő megszűnésével, halálával;
b) a tőzsdei kereskedési szerződés lejártával;
c) a tőzsdei kereskedési szerződés felmondásával; vagy
d) a tőzsdei kereskedő kereskedési tevékenység folytatására jogosító engedélyének a hatósági visszavonásával.
(2) A tőzsde a tőzsdei kereskedővel kötött szerződést felmondja, ha a tőzsdei kereskedő a tőzsde szabályzataiban előírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követően sem teljesíti. A felmondással kapcsolatos döntés ellen a tőzsdei kereskedő, annak közlésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A perindításnak a felmondásra nincs halasztó hatálya.
A tőzsde szabályzatai
317. § (1)671 A tőzsde – törvény által meghatározott keretek között – szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A tőzsde által alkalmazott eljárásnak, rendszernek és megoldásnak biztosítania kell minden, a tőzsdére vonatkozó jogszabályban és a tőzsde szabályzatában foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.
(2) A tőzsde szabályzatainak elfogadására és módosítására kizárólag az igazgatóság jogosult. A (4) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott szabályzatok elfogadása vagy módosítása előtt az igazgatóság köteles kikérni a tőzsdei kereskedők, illetve, ha a d) pontban meghatározott szabályzat értékpapírra vonatkozik, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak vagy azok szakmai szervezetének véleményét.
(3)672 A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy
a) a tőzsde a működésével összefüggésben felmerülő kockázatok kezelésére, csökkentésére megfelelő rendszereket és megoldásokat alkalmazzon, valamint
b) a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét.
(4) A tőzsde szabályzatában meg kell határozni:
a) a tőzsdei kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének és megszűnésének feltételeit és eljárási rendjét;
b) a szabályzatok hatálya alá tartozó személyekkel szemben a tőzsde által alkalmazható szankciókat, valamint a jogorvoslat rendjét;
c) a tőzsdei kereskedés szabályait;
d)673 a tőzsdei termék bevezetésének, átvezetésének és kivezetésének feltételeit és eljárási rendjét;
e) a kereskedés felfüggesztésének szabályait és eljárási rendjét;
f) az árfolyam és az egyéb tőzsdei információ nyilvánosságra hozatalának módját;
g) a tőzsdei kereskedők, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói adatszolgáltatásának tartalmát, módját és ellenőrzésének rendjét;
h)674
i)675 a tőzsde, a tőzsde tulajdonosai vagy működtetője érdekei és a tőzsde stabil működése között potenciálisan felmerülő összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szabályokat, továbbá a tőzsde vezető állású személyeire és alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat;
j) a tőzsde által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakat.
(5)676 A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell a tőzsdei kereskedők számára az elszámolási rendszer megválasztásának jogát, feltéve ha
a) a kiválasztott rendszer és azok között a rendszerek és infrastruktúrák közötti összeköttetések és megállapodások fennállnak, amelyek az érintett ügylet hatékony és gazdaságos elszámolásához szükségesek,
b) a Felügyelet jóváhagyása alapján a tőzsdén végrehajtott ügylet elszámolásának technikai feltételei a tőzsdei kereskedők által kijelölt – a tőzsde által választott rendszertől eltérő – elszámolási rendszerben a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését lehetővé teszik.
(6)677 A Felügyelet (5) bekezdés b) pontban előírt értékelése során figyelembe veszi a vizsgált elszámolási rendszer felett központi bank által felvigyázói szerepkörében végzett tevékenységét annak érdekében, hogy az ellenőrzés szükségtelen megkettőzését elkerülje.
(7)678 A tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátója nem kötelezhető a (4) bekezdés g) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésére, ha az általa kibocsátott értékpapír adott tőzsdére történő bevezetése a hozzájárulása nélkül történt meg. Ebben az esetben a tőzsde tájékoztatja a kibocsátót arról a tényről, hogy az általa kibocsátott értékpapírral az adott tőzsdén kereskednek.
(8)679 A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell
a) a tőzsdére bevezetett pénzügyi eszközzel történő tisztességes, hatékony kereskedést,
b) a tőzsdére bevezetett átruházható értékpapír esetén a korlátozásmentes átruházhatóságot, valamint
c) származtatott ügylet esetén, hogy annak kialakítása egyértelmű árazást és hatékony elszámolást tegyen lehetővé.
(9)680 A tőzsde szabályzatának az egyes tőzsdei kereskedőre, illetve kibocsátóra nézve meg kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét.
(10)681 A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.
(11)682 A tőzsde szabályzata – a tőzsdei kereskedő, a kibocsátó, a befektető által – bíróság előtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály előírásaival ellentétes.
(12)683 A szabályozott piacnak
a) a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szabályozása esetén alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének V. fejezetében,
b) a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak szabályozása esetén alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének IV. fejezetében
foglaltakat.
(13)684 A tőzsde szabályzatában előírhatja, hogy a tőzsdei termék bevezetésének és forgalomban tartásának feltétele, hogy a kibocsátó jó üzleti hírnévvel rendelkezzen; ennek előírása esetén a tőzsde köteles szabályzatában meghatározni, hogy a jó üzleti hírnév fennállása milyen módon igazolható azzal, hogy az MNBtv. 39. § (1) bekezdés c), i), l) és m) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó szervezetek esetében a vizsgálat és az igazolás nem szükséges, mivel az a Felügyelet eljárásának a részét képezi.
(14)685 E § vonatkozásában a jó üzleti hírnév a kibocsátó vezető állású személyeinek a kibocsátó megbízható, gondos irányítására való alkalmasságát, átlátható üzleti kapcsolatrendszerét igazoló feltételek megléte.
(15)686 A tőzsde a tőzsdei termék bevezetésekor a kibocsátó részére átadja a jó üzleti hírnév vizsgálatának pozitív eredményét, hogy azt a kibocsátó a felügyeleti engedélyezési eljárás lefolytatásához a Felügyeletnek be tudja nyújtani.
(16)687 Ha a tőzsde a tőzsdei termék forgalomban tartásának ideje alatt megállapítja, hogy a kibocsátó esetében a (14) bekezdés szerinti feltételek már nem állnak fenn, felszólítja a kibocsátót, hogy 45 napon belül intézkedjen a (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállításáról, a jogsértő állapot megszüntetéséről. A kibocsátónak a felszólítás kézhez vételétől számított 10 napon belül igazolnia kell, hogy a (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállítása érdekében teendő intézkedéseket megkezdte. A (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállítására vagy az igazolásra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén a jó üzleti hírnév hiányát állapíthatja meg a tőzsde.
318. § (1)688 A tőzsde szabályzatainak érvényességéhez – a 317. § (4) bekezdésének j) pontja szerinti szabályzat kivételével – a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(2)689 A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály, illetve más tőzsdei szabályzat rendelkezésének, vagy ellentétes a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzatával.
(3)690 A tőzsde szabályzatai, illetve azok módosításai a 317. § (10) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatalt követően alkalmazhatók.
KISZERVEZÉS
318/A. § (1) A tőzsde – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 318/B. és 318/C. §-ban foglaltakra figyelemmel – tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
(2) A kiszervezés
a) nem eredményezheti a tőzsde vezető állású személyei hatáskörének átadását,
b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a tőzsde közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a tőzsde ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.
(3) Ha a tőzsde tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél
a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,
b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,
c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátása során felhasznált vagy keletkező, a tőzsdére vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,
d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a tőzsde számára minden, a Felügyelet eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és
e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(4) A tőzsde kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.
(5) A tőzsde az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint
a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és
b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között a tevékenység felügyelete tekintetében együttműködési megállapodás van hatályban.
(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a tőzsde e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a tőzsde által folytatott tevékenység végzésének folyamatosságát.
318/B. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.
(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek
a) a megállapodás időbeli hatályáról,
b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,
c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.
(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább
a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,
b) a 318/C. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
c) a Felügyelet számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,
d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet Felügyelettel történő együttműködésének kötelezettségéről, és
e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételeiben bekövetkezett változás tőzsde felé történő jelentésének módjáról.
(4) A tőzsde az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő három napon belül megküldi a Felügyeletnek.
318/C. § (1) A tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülését.
(2) Ha a tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek,
a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy
b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.
(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a tőzsde tőzsdei tevékenységének vagy tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységének szünetelését vagy minőségének csökkenését.
(4) Ha a tőzsde és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a tőzsde figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.
Az informatikai rendszer védelme
318/D. § A tőzsdei tevékenységet végzőnek alkalmaznia kell a Bszt. 12. §-ában foglaltakat.
TŐZSDEI ÜGYLET
319. § (1) A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén – a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon – tőzsdei termékre vonatkozóan köt.
(2) A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet.
(3)692 A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezenfelül központi értéktár, illetve központi szerződő fél által történő nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.
320. § Ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni (azonnali ügylet).
321. § (1)693 A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet).
(2)694 A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetve számlapénzben történő teljesítéssel. A teljesítésre vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.
322. § (1) Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció).
(2) Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását.
(3) Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi, mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. A tőzsdei szabályzat az opció – egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető – időtartamát és határnapját meghatározhatja.
(4)695
(5) A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti.
323. § A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. Tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy elővásárlási jog átruházható és az örökösökre is átszáll.
A TŐZSDEI FORGALOM ELSZÁMOLÁSA
324. §696 (1) A tőzsde a tőzsdei ügylet elszámolása tekintetében központi értéktárral, illetve központi szerződő féllel köteles szerződést kötni.
(2) Ha a tőzsdei ügylet tárgya értékpapír, akkor a tőzsde köteles központi értéktárral az ügylet teljesítésére szerződést kötni.
A tőzsdei forgalmazás felfüggesztése
325. § (1)697 A tőzsde szabályzatában meghatározott személy legfeljebb tíz tőzsdenapra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedelmet, ha gyanú merül fel, hogy a kibocsátó megsérti a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat, illetve a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. Értékpapír tőzsdei forgalmazásának felfüggesztése esetén a felfüggesztésről történő döntésről a kibocsátót értesíteni kell.
(2) A tőzsde szabályzatában meghatározott személy által elrendelt három tőzsdenapot meghaladó felfüggesztéshez a Felügyelet előzetes hozzájárulása szükséges.
326. § (1) Meghatározott tőzsdei termékcsoport tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást a tőzsde szabályzatában meghatározott személy – a Felügyelet azonnali tájékoztatása mellett – legfeljebb egy tőzsdenapra felfüggesztheti, ha a forgalmazás fenntartása a befektetők jogos érdekeit, a piac egyensúlyát vagy a tőzsde működését veszélyezteti.
(2)698 A Felügyelet meghatározott tőzsdei termékcsoport tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást határozott időre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tőzsdei forgalom rendezett és áttekinthető legyen, és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tőzsdei forgalmazás.
327. § (1) A tőzsde igazgatósága vagy a Felügyelet legfeljebb harminc napra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék tőzsdei forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetők esélyegyenlőségét, jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát, valamint ha a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. A tőzsde igazgatósága által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása szükséges, ha az a három napot meghaladja.
(2) A tőzsde igazgatósága vagy a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztést ismételten, de legfeljebb két alkalommal, harminc-harminc napra is elrendelheti, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény továbbra is fennáll.
(3)699 A Felügyelet felfüggeszti valamely értékpapír tőzsdei forgalmazását a jogsértő állapot megszüntetéséig, ha a kibocsátó megsérti az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára, illetve a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat.
(4)700 A Felügyelet a magyarországi székhelyű szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren felfüggeszti a kereskedését vagy törli a kereskedésből az olyan pénzügyi eszközt, amely kereskedését felfüggesztette vagy amelyet a kereskedésből törölt másik tagállam illetékes hatósága, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők érdekeit vagy a belső piac rendezett működését.
328. §701 A teljes tőzsdei forgalmazást érintő, tíz tőzsdenapnál hosszabb időtartamú felfüggesztéshez a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jóváhagyása szükséges.
329. § (1)702 A tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. A Felügyelet a felfüggesztésről vagy a kereskedés visszaállításáról értesíti a többi tagállam illetékes hatóságait és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
(2) Ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt, a felfüggesztést elrendelő haladéktalanul köteles intézkedni a forgalmazás visszaállítása iránt. Ha a felfüggesztést a tőzsde rendelte el és a forgalmazás visszaállítása iránt indokolatlanul nem intézkedik, a Felügyelet az intézkedést határozattal pótolja.
A TŐZSDE GAZDÁLKODÁSA, BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK
330. § (1)703 A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve teljesítését végző központi szerződő fél, külföldi elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint a külföldi elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.
(2) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti a 307. § (2) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonosa által kibocsátott értékpapírba, ide nem értve az állampapírt.
(3) A tőzsde ingatlant kizárólag tevékenysége ellátásához szükséges mértékben szerezhet.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a tőzsde tevékenysége ellátásához szükséges ingatlannak minősül az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a tőzsde saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.
(5) A tőzsde működése során csak olyan gazdasági társaságot alapíthat, illetve csak olyan gazdasági társaságban lehet tulajdonos, amely tőzsdei tevékenység, illetve azt segítő kiegészítő tevékenység megvalósítását hivatott elősegíteni.
(6) A tőzsde nem szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel.
A TŐZSDE MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA
331. § (1) A tőzsde a tőzsdei kereskedők és a befektetők tájékoztatása érdekében köteles biztosítani a tőzsdei adatok nyilvánosságát. A nyilvánossá tétel a tőzsde vagy vele szerződéses kapcsolatban álló más szervezet által történhet.
(2)704 A tőzsde jogosult a tőzsdei adat – szabályzatában meghatározott időn, de legfeljebb húsz percen belüli – átadásáért ellenértéket kérni olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg a tőzsdei adathoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye). A szabályzatban meghatározott időt követően a tőzsdei adat bárki által szabadon felhasználható.
(3)705 A szabályozott piacnak a kereskedés előtti és utáni átláthatóság biztosítása érdekében alkalmaznia kell a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének IV. fejezetében foglaltakat.
(4)706 A Felügyelet felmentést adhat a tőzsde (1) bekezdésben említett – a tőzsdei adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó – kötelezettsége vonatkozásában, ha a piaci modell vagy a megbízások típusa és nagyságrendje alapján a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglalt feltételek indokolttá teszik.
(5)707 A Felügyelet engedélyezheti a tőzsdére bevezetett részvényekkel folytatott ügyletek adatainak halasztott közzétételét, ha ezt az ügylet típusa vagy mérete alapján a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglalt feltételek indokolttá teszik. Ezen engedély feltétele, hogy a tőzsde a halasztott közzétételre vonatkozó szabályait jóváhagyásra benyújtsa a Felügyeletnek, valamint a szabályokat saját honlapján nyilvánosságra hozza.
332. § (1)708 A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozni
a) a tőzsdei tevékenység megkezdését;
b) kereskedési szünnap elrendelését;
c) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat;
d)709 a 307–308. §-okban, valamint a 356. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;
e) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat;
f) a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést;
g) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
h) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult;
i) ha valamely, a szolgáltatásához kapcsolódó tevékenységet nem önállóan végzi, hanem annak elvégzésére tőle szervezetileg független, önálló gazdasági társaságot bíz meg.
(2)710 A tőzsde bejelentési kötelezettségét a döntés meghozatalát, az esemény bekövetkeztét követő öt napon belül teljesíti.
A TŐZSDEI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK
MEGSZŰNÉSE711
333. § (1)712 Tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a bíróság kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki. Tőzsde felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
(2) A tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a kijelölését követő legalább hat hónapig a tőzsdei tevékenység folytatását biztosítania kell.
(3)713 Tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsdén kötött tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció átvihető az e törvény alapján működő más tőzsdére, a tőzsdék, illetve a központi szerződő fél szabályzatában meghatározott feltételekkel
(4)714 A tőzsdei kereskedő a tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsde utolsó kereskedési napját legalább 45 nappal megelőzően köteles írásban értesíteni az ügyfelet a tőzsdei tevékenység folytatásának megszűnéséről. A tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció másik tőzsdére történő átvitelével összefüggő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.
KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI ÉS KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉG
Központi értéktári tevékenység
334. § (1) Központi értéktár a központi értéktári tevékenység végzésére a 909/2014/EU rendeletben meghatározott feltételekkel jogosult.
(2) Központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza a 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek és e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
(3) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet a Magyarország területén székhellyel rendelkező legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adja meg.
(4)716 Központi értéktár a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult.
(5) A szakosított hitelintézetként működő központi értéktár
a) legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet,
b)717 nem kaphat engedélyt a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységen kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére.
335. § Központi értéktár szolgáltatást nyújthat
a) tőzsdének,
b) külföldi elszámolóháznak,
c) központi értéktárnak,
d) központi szerződő félnek,
e) befektetési vállalkozásnak,
f) hitelintézetnek,
g) árutőzsdei szolgáltatónak,
h) befektetési alapkezelőnek,
i)718 jogszabály által meghatározott szervezett piac szereplőjének,
j) értékpapír-kibocsátónak,
k) a magyar állam számára,
l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára,
m) az MNB számára,
n) betétbiztosítási rendszer számára,
o) befektető-védelmi rendszer számára,
p) szanálásfinanszírozási rendszer számára,
q) pénzforgalmi intézménynek és
r) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek.
336. § (1)719 Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 19. pontja szerinti résztvevő fél (a továbbiakban: résztvevő fél) számára biztosítania kell saját értékpapírjaik ügyfelek értékpapírjaitól történő elkülönítését.
(2)720 Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében olyan nyilvántartási és számlavezetési rendet kell kialakítania, amely a résztvevő fél számára lehetővé teszi annak biztosítását, hogy ügyfele kérelme esetén az ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán különítse el, amely egyéni alszámla a résztvevő fél által bejelentett, az ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok nyilvántartására szolgál.
(3) A résztvevő félnek fel kell ajánlania az ügyfél számára a központi értéktárnál egyéni alszámlán történő elkülönítést, és tájékoztatnia kell a lehetőségekhez kapcsolódó költségekről és kockázatokról.
(4) A Felügyelet az intézményi befektető ügyfél értékpapírszámláját vezető résztvevő felet kötelezheti, hogy az intézményi befektető ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán történő elkülönítésére alkalmas módon jelentse.
Központi értéktári tevékenységhez szükséges szabályzatok
337. § (1) A 909/2014/EU rendeletben foglalt központi értéktári tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott – a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott – üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.
(2) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.
(3) A Felügyelet engedélyét követően a központi értéktár az üzletszabályzatát és szabályzatait a saját honlapján közzéteszi.
Központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok
338. § (1) Központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. Központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § szerinti alapításnak minősül.
(2) Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3) Központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.
(5) Ha a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységet is végző központi értéktárra vonatkozó prudenciális szabályok a Hpt. és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet), valamint a 909/2014/EU rendelet tekintetében nem koherensek, akkor a Hpt.-t és az 575/2013/EU rendeletet kell alkalmazni.
(6) Központi értéktár által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.
Központi szerződő fél tevékenység
339. § (1) Központi szerződő fél a 648/2012/EU rendeletben meghatározott tevékenység végzésére az ott meghatározott feltételekkel jogosult.
(2) Központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult
a)721 árura kötött ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalni,
b)722 árura kötött ügyletet elszámolni,
c) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában teljesítést végezni,
d) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezni,
e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos teljesítés lebonyolítása érdekében végezni.
(3) Központi szerződő fél a (2) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult. A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet.
(4) Központi szerződő fél tevékenységi engedély iránti kérelmének benyújtási időpontjára vonatkozó – a 648/2012/EU rendelet 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott – indulótőke összegét a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtását megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) A Felügyelet központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a pénzügyi eszközben megkötött ügyletek elszámolását és az ügyletek teljesítésének garantálását más központi szerződő fél átvette.
Központi szerződő fél tevékenységhez szükséges szabályzatok
340. § Központi szerződő fél tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott – a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott – üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.
Központi értéktárra és központi szerződő félre vonatkozó közös rendelkezések
341. § (1) Központi értéktárral, valamint központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – kivéve a vezető állású személyként megbízási jogviszonyban álló személyt – befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél – kivéve a szakosított hitelintézetként működő értéktárat –, központi értéktár, továbbá központi szerződő fél ügyfelénél, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál és szabályozott piac működtetőjénél – ide nem értve központi értéktárban, valamint központi szerződő félben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot –
a) nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban; és
b) nem lehet vezető állású személy.
(2) Központi értéktárnál, valamint központi szerződő félnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, központi szerződő félben, központi értéktárban közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.
342. § Központi értéktár, valamint központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, és nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. Központi szerződő fél befektetései kapcsán a 648/2012/EU rendeletben foglaltaknak meg kell felelni.
343. § (1) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.
(2) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.
(3) Központi értéktár, központi szerződő fél működése során az üzleti titokra, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(4) Ha központi értéktár, központi szerződő fél feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
344. § Központi értéktár és központi szerződő fél – a 648/2012/EU rendeletben, a 909/2014/EU rendeletben foglaltakra figyelemmel – tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
345. § (1) Központi szerződő fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi szerződő fél felszámolási vagyonába a 648/2012/EU rendeletben meghatározott biztosíték, valamint az általa létrehozott garanciaalap.
(2) Központi szerződő féllel szembeni számlakövetelések kielégítésére – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.
(3) Központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő. Központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik központi értéktár felszámolási vagyonába a 338. §-ban meghatározott óvadék.
(4) Ha az ügyfelek tulajdonát képező, a (3) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően központi értéktár vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.
(5) Nem kell alkalmazni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott előírást központi értéktár minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében.
(6) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(7)723 Központi értéktár felszámolása esetén az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.
346–354. §724
A TŐKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
RÉSZVÉNYKÖNYV VEZETÉS
355. § (1)725 A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, központi szerződő fél, illetve központi értéktár részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a)726 a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy esetén székhelyét;
b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait;
c) a részvény értékpapírkódját, valamint sorozatát és névértékét;
d) a részvény fajtáját;
e)727
f) a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;
g) a felülbélyegzés időpontját;
h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és
i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.
(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen minden változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.
(3)728 Befektetési vállalkozás, tőzsde részvénykönyve mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban, tőzsdében fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A befektetési vállalkozásban, tőzsdében ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a befektetési vállalkozásban, tőzsdében birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását – az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével – köteles a befektetési vállalkozásnak, a tőzsdének bejelenteni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos szavazati jogát a kötelezettség teljesítéséig e törvény erejénél fogva nem gyakorolhatja.
Vezető állású személyekre és minősített befolyással rendelkezőkre vonatkozó feltételek729
356. §730 (1)731 Szabályozott piacnál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki,
a) aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
b) aki legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;
c)732 aki hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;
d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2) A pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személynek az választható meg, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
357. § (1)733 A 307. § alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki
a) tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította;
b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott, illetőleg akit a tőzsde vagy más szervezet etikai bizottsága, tanácsa öt éven belül súlyos etikai vétség elkövetése miatt elmarasztalt;
c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a személyre szóló bírságot csak akkor kell kizáró okként figyelembe venni, ha erre az elbírálást megelőző öt év alatt legalább három esetben került sor.
(3)734 E törvény szabályozott piacot és tőzsdét, központi szerződő felet, valamint központi értéktárat érintő rendelkezéseiben előírt büntetlen előélet az alábbi bűncselekményekkel kapcsolatos büntetlenséget vagy mentesítést jelenti:
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,
b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)–(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1) és (2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.
(4)735 Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell.
(5)736
Könyvvizsgálat
358. § (1)737 A tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár által – a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.
(2)–(4)738
(5)739
(6)740 Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy – egyidejűleg – legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóktól, hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi szerződő féltől és központi értéktártól, illetve a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.
(7)741 Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól, hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi szerződő féltől, valamint központi értéktártól és a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének harminc százalékát.
359. §742
360. § (1)743 A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, vagy a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény vagy más jogszabályok, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e) a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezetése között a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.
(2)744
(3)745 Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetőleg a Felügyeletet tájékoztatni,
b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.
361. §746 Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a tőzsdét, a központi szerződő felet, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóját, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a tőzsde, a központi szerződő fél, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, kibocsátói, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.
362. §747
363. §748 (1)749 A tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2)750 A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló a 360. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatása alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a tőzsdénél, a központi szerződő félnél, illetve a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3)751 Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a tőzsdét, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szmt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.
Kereskedelmi kommunikációra vonatkozó külön rendelkezés752
364. §753 Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett kereskedelmi kommunikációjában köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetőleg tőzsdetagságát.
365. §754
366. §755
367. §756
Titoktartás
Üzleti titok
368. §757 (1)758 E törvény alkalmazásában üzleti titok alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni.
(2)759 A tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyeknek és szervezeteknek a Bszt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4)760 Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és a Bszt.-ben az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
Értékpapír-titok
369. §761 (1)762 Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, a központi értéktárral, a központi szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.
(2)763 Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, központi értéktártól, központi szerződő féltől szolgáltatást vesz igénybe.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek a Bszt. értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
370. §764
371. § (1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapír-titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül – az ügyfél felhatalmazása nélkül – nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
(3)765 Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, a tőzsdének, a központi értéktárnak, a központi szerződő félnek vagy ezek ügyfeleinek hátrányt okozzon.
(4)766 Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben767 meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(5)768 Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
372. §769 Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a központi értéktári, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti végzése érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás.
373. §770 Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás.
373/A. §771 Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNBtv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve a 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.
374. §772 Nem jelenti az értékpapírtitok és az üzleti titok sérelmét a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez az adóhatóság felé szükséges adatszolgáltatás.
374/A. §773 Nem jelenti az értékpapírtitok és az üzleti titok sérelmét az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez az adóhatóság felé szükséges adatszolgáltatás.
Összesített adatok átadása
375. §774 A Felügyelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más személynek vagy hatóságnak tőzsdéről, központi értéktárról, központi szerződő félről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.
A PÉNZ- ÉS TŐKEPIACI ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG
376. § (1) Tőzsde, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szakmai érdekképviseleti szervei közösen megalapíthatják és működtethetik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot.
(2) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a Vbt. rendelkezéseit a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye
a)775 a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési szolgáltatással, befektetési szolgáltatást kiegészítő szolgáltatással és árutőzsdei szolgáltatással;
b)776 befektetők egymás közötti, pénzügyi eszközzel;
c) részvényesi jogokkal;
d) a tőzsdei ügylettel;
e)777 a befektetési vállalkozás, hitelintézet és ügyfele között pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;
f) a tőzsde szabályzatával;
g)778 a központi szerződő fél és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;
h) pénzügyi szolgáltatással és kiegészítő pénzügyi szolgáltatással;
i) a befektetési és pénzügyi szolgáltatók kizárólagosságot nem sértő egyéb szolgáltatási tevékenységével
kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
(4) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása kiköthető a Vbt. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is.
(5)779 A (3) bekezdés a)–b), valamint d)–i) pontjaiban meghatározott ügyekben kizárólag a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása köthető ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minősülő ügyeket is. A kizárólagosság a belföldi székhelyű állandó választottbíróságok tekintetében áll fenn.
(6)780 A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a választottbíráskodásra vonatkozó üzletszabályzati kikötését az üzletszabályzat első módosításakor, de legkésőbb 2003. december 31-ig köteles e § előírásainak megfelelően módosítani.
(7)781 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti
a) a 2002. január 1-je előtt megkötött egyedi szerződésben, valamint
b) a hitelintézet és a befektetési vállalkozás üzletszabályzatában – a (6) bekezdés szerinti módosítás előtt – szereplő,
a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges előírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.
(8)782 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a tőzsde közgyűlése és az érdek-képviseleti szervek testületi ülése jelöli ki meghatározott időre első alkalommal a Tőzsdei Választottbíróság elnökségének, azt követően a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségének javaslata alapján.
(9)783 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.
(10)784 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személyiségét létesítő okiratának Nemzetgazdasági Közlönyben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az létesítő okiratot.
(11)785 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság létesítő okiratában meg kell határozni:
a) a választottbíróság szervezeti rendjét,
b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait,
c) a választottbíróság képviseletének rendjét,
d) az elnökség feladatait, jogkörét,
e) az alapítói hozzájárulás összegét.
(12)786 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság működésének forrásai:
a) alapítói hozzájárulások,
b) választottbírósági díjak,
c) a vagyon hozama,
d) egyéb bevételek.
(13)787 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületből, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öt tagú elnökségből és a Gazdasági Hivatalból áll.
(14)788 Az elnökség a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság általános döntéshozó és irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és működésének szabályait a létesítő okirat és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.
(15)789 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, a bíróság és hatóságok előtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.
(16)790 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatait maga állapítja meg. A díj- és költségviselés szabályait is magába foglaló eljárási szabályzatot a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.
(17)791 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a választottbíráskodás működtetéséhez és fejlesztéséhez használhatók fel az létesítő okiratban meghatározottak alapján.
(18)792 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság tevékenysége kizárólag a választottbíráskodás és a szervezet működtetése, gazdasági, vállalkozói tevékenységet nem végezhet.
(19)793 Szabad pénzeszközét a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólag állampapírba fektetheti. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság ingatlant kizárólag székhelyének megvásárlása céljából szerezhet.
(20)794 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bevételei után társasági és helyi adót nem fizet.
(21)795
(22)796 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg.
(23)797 A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetésére irányuló szándékot az elnökség köteles tizenkét hónappal a javasolt megszűnési időpont előtt bejelenteni a miniszternek. A bejelentéshez mellékelni kell a hitelezői igények maradéktalan kielégítésének igazolását és a folyamatban lévő választottbírósági eljárások lezárásának ütemtervét. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetését, valamint a megszüntetés napját a miniszter a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.
A TŐKEPIAC ÉS A TŐKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK, SZEMÉLYEK FELÜGYELETE
A FELÜGYELETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
377. §798
378. §799
379. §800
A felügyeleti díj
380. §801 (1)802 A szabályozott piac, a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2)803 A felügyeleti díj a (3)–(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a 381. § szerint számított változó díj összege.
(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.
(4)804 A szorzószám
a)805 szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél esetén: négy,
b)806 az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, valamint a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerint nyilvántartásba vett, Európai Unió tagállamában székhellyel nem rendelkező központi szerződő fél magyarországi fióktelepe esetén: négy,
c) a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetén: egy.
381. §807 (1)808
(2)809
(3) A központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde által fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke.
(4)810
(5)811 Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező központi értéktár, szabályozott piac, tőzsde magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.
(6)812
382–385. §813
386. §814
387. §815
A FELÜGYELET ELJÁRÁSA
388. §816 (1) A kérelmező a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására irányuló eljárás, a 22. § (7) bekezdés, a 32. § (3) bekezdés, a 36. § (1) bekezdés, a 45. § (1) és (2) bekezdés, a 46. §, a 296/K. § (1) és (4) bekezdés, valamint a 296/M. § szerinti eljárások során köteles kérelmét az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtani.
(2) Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő 10 munkanapon belül – megfelelő határidő megjelölése mellett – a kérelmezőt a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.
389. § (1)–(2)817
(3)818 Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama tíz munkanap. Ha a kibocsátó első alkalommal hoz értékpapírt nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama húsz munkanap. Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló kérelem esetében a Felügyelet tíz munkanapon belül kérhet hiánypótlást. A határidő meghosszabbításának a tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárásban nincs helye.
(4)819
(5)820 A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a Felügyelet nyolc napon belül a Cégközlönyben közzéteszi.
390. §821
390/A. §822
A Felügyelet nyilvántartásai
391. § (1)823 A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:
a)824 a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár neve, székhelye;
b)825 a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapításának időpontja;
c)826 a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenységi köre;
d)827 a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;
e)828 a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;
f)829 a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár vezető állású személyei;
g)830 a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;
h)831 a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
i)832 a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;
j)833
k)834 a kibocsátó neve, székhelye;
l)835 a kibocsátó alapításának időpontja;
m)836 a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága;
n)837 a kibocsátó vezető állású személyeinek családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja neve (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatai), lakcíme, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;
o)838 a kibocsátó tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése;
A törvényt az Országgyűlés a 2001. december 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2001. december 25.
Az 1. § a 2007: CXXXVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § a) pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § b) pontja a 2011: CXCIII. törvény 176. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § c)–e) pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § f) pontja a 2015: LXXXV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § g) pontja a 2015: LXXXV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § k) pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. § l) pontját a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § m) pontja a 2011: CXCIII. törvény 176. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § n)–p) pontját a 2014: XVI. törvény 298. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § q) pontja a 2015: LXXXV. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § a 2007: CXXXVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § a 2007: CXXXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 4. pontjának a) alpontja a 2009: CL. törvény 65. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.
Az 5. § (1) bekezdés 7. pontja a 2009: CL. törvény 65. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.
Az 5. § (1) bekezdés 8. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 10. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (3) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 239. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 11. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 12. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (4) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 239. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 13–14. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 15. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (6) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 239. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 16. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 17. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdésének 21. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdésének 22. pontját a 2007: CXXXVII. törvény 99. § (5) bekezdése alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
Az 5. § (1) bekezdés 22a. pontját a 2016: LIII. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdés 22b. pontját a 2016: LIII. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdés 23. pontja a 2014: LXXXVIII. törvény 455. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 24. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 25. pontja a 2013: XCVIII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 28. pontját a 2015: CLXII. törvény 12. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdése 30. pontjának a) alpontja a 2009: LVI. törvény 269. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5. § (1) bekezdés 30. pont b) alpontja a 2009: CXV. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 35. pontja a 2013: CCLII. törvény 151. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 36. pontja a 2014: XVI. törvény 206. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 37. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 38–39. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 39a. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a.
Az 5. § (1) bekezdés 40. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 47. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 48. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 49. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 54. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: LXIX. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 59. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 60. pontja a 2014: XVI. törvény 206. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 62. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 64a. pontját a 2016: LIII. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdésének 65. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 67. pontja a 2013: CCLII. törvény 151. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 68. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 69. pontja a 2009: CL. törvény 65. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.
Az 5. § (1) bekezdés 70. pontja a 2013: XCVIII. törvény 20. § (5) bekezdésével megállapított, a 2017: LXIX. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § 71–74. pontját a 2014: XVI. törvény 298. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 76. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (8) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 239. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 77. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (9) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 239. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 77/A. pontját a 2013: CXXXV. törvény 45. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCLII. törvény 151. § (31) bekezdés a) pontja.
Az 5. § (1) bekezdésének 78. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 80a. pontját a 2014: CIV. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 8. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § 81. pontja a 2011: CXXII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 82. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 83. pontja a 2013: XCVIII. törvény 20. § (6) bekezdésével megállapított, a 2017: LXIX. törvény 28. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 92. pontja a 2012: CLI. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 93. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 94. pontja a 2013: XCVIII. törvény 20. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 97. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 99. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (11) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 239. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 100. pontja a 2013: CCLII. törvény 151. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 102. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 104. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 107. pontja a 2013: XCVIII. törvény 20. § (8) bekezdésével megállapított, a 2017: LXIX. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 108. pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 44. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 109. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 111. pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 114. pontja a 2010: CLIX. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 114. pont a) alpontja a 2012: CLI. törvény 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 115. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 116. pontja a 2017: LXIX. törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdésének 117. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 118. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 118a. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 22. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a.
Az 5. § (1) bekezdés 119a. pontját a 2015: CCXV. törvény 32. §-a iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdés 120. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 122. pontja a 2009: CL. törvény 65. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.
Az 5. § (1) bekezdés 129. pontját a 2015: LXXXV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 130. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 131. pontja a 2009: CL. törvény 65. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.
Az 5. § (1) bekezdés 132–133. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés 135. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdésének 136. pontját a 2008: CIII. törvény 45. § (7) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdésének 137. pontját a 2008: CIII. törvény 45. § (8) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdésének 138. pontját a 2008: CIII. törvény 45. § (9) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a.
Az 5. § (1) bekezdésének 139. pontját a 2008: CIII. törvény 45. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 140. pontját a 2009: CL. törvény 65. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 141. pontját a 2012: CLI. törvény 30. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés 4. pontja a 2013: CXLIII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés 5. pontja a 2013: CCLII. törvény 151. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdését a 2007: CXXXVII. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. § (5) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § a 2014: XVI. törvény 207. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 2012: CLI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a 2014: XVI. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 33. §-a iktatta be.
A 9/A. §-t a 2015: CCXV. törvény 34. §-a iktatta be.
A 10. § (1) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 76. § (1) bekezdésével megállapított és a 2005: LXII. törvény 153. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a 2008: CIII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.
A 10. § (4) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 76. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § új (3) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 77. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.
A 11. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 77. § (2) bekezdése.
A 12. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2012: CLI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.
A 12/A. §-t a 2013: CCLII. törvény 151. § (6) bekezdése iktatta be.
A 12/A. § (8) bekezdését a 2014: XVI. törvény 209. §-a iktatta be.
A 12/A. § (9) bekezdését a 2014: XVI. törvény 209. §-a iktatta be.
A 12/B. §-t megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 151. § (7) bekezdése iktatta be.
A 12/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 151. § (7) bekezdése iktatta be.
A IV. Fejezet címe a 2005: LXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 13. § e módosító törvény 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 13. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 14. § a 2005: LXII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 14. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CLI. törvény 51. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CLI. törvény 51. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CLI. törvény 51. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés e) pontja a 2012: CLI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének f) pontját a 2006: XXII. törvény 1. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 6. § (2) bekezdését.
A 14. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: CLI. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdésének e) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LII. törvény 79. § (4) bekezdésének a) pontja.
A 15. § a 2013: XCVIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § a 2005: LXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 17. § a 2005: LXII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 17. § (2) bekezdése a a 2007: LII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § a 2005: LXII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 19. §-t a 2012: CLI. törvény 52. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 20. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 11. §-a iktatta be.
A 20. § a 2005: LXII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 20. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 5. §-a iktatta be.
A 21. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 21. § e módosító törvény 13. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 21. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 21. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (4) bekezdését a a 2007: LII. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be.
A 21. § (5) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21. § (6) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.
A 22. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 22. § e módosító törvény 14. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 22. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 22. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja a 2014: CIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (4) bekezdés a) pontját a 2017: CXLV. törvény 7. §-a hatályon kívül helyezte.
A 22. § (4) bekezdés d) pontja a 2012: CLI. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (4) bekezdésének f) pontja a a 2007: LII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (4) bekezdés g) pontját a 2017: CXLV. törvény 7. §-a hatályon kívül helyezte.
A 22. § (6) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (7) bekezdését a a 2007: LII. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 269. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 23. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 23. § e módosító törvény 15. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 23. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 23. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.
A 2005: LXII. törvény 160. § (8) bekezdése alapján az a kibocsátó, aki 2005. július 1-jén a Felügyelet által jóváhagyott és érvényes kibocsátási programmal rendelkezik, az érvényes kibocsátási programok számával megegyező számú új kibocsátási program engedélyezési eljárása során mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése alól, amennyiben a 2005. július 1-jét követő három hónapon belül kezdeményezi a kibocsátási program engedélyezését.
A 24. § a 2005: LXII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 25. § a 2013: XCVIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a 2005: LXII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 26. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (5) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 27. § e módosító törvény 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 27. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 27. § (1) bekezdése a 2012: CLI. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1a) bekezdését a 2012: CLI. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XCVIII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1a) bekezdés a) pontja a 2015: CLXII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (6) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (7) bekezdésének b) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (7a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § a 2005: LXII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 29. § a 2005: LXII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 29. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a 2012: CLI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte. A 30. § szövege a 2007: LII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 31. § e módosító törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § új (2) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdésének számozását (3)–(4) bekezdésre változtatta.
A 31. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése, szövege a 2012: CLI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése, szövege a 2012: CLI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 32. § e módosító törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § a 2005: LXII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 33. § (1) bekezdése a 2014: CIV. törvény 5. §-ával megállapított, a 2017: LXIX. törvény 29. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § a 2005: LXII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (3) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (4) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés b) pontja a 2015: CLXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (5) bekezdését a 2012: CLI. törvény 52. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 34. § (6) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (7) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (10) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2005: LXII. törvény 160. § (6) bekezdése alapján a kibocsátó, illetve a befektetési alapkezelő az általa kezelt alapok vonatkozásában az általa igénybe vett közzétételi helyet a 2005. július 1-jét követő hatvan napon belül bejelenti a Felügyeletnek. Ennek elmulasztása esetén a Felügyelet a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok szerint jár el.
A 35. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte. A 35. § a 2008: XLVII. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 53. § (10) bekezdésének a) pontját.
A 35. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 34. §-ával megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (5) bekezdése a 2016: LIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (6) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 36. § e módosító törvény 28. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 36. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 36. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: CXLIII. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (4) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 37. § e módosító törvény 29. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 37. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 37. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 38. § e módosító törvény 30. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 38. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 38. § (1) bekezdés f) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. § (1) bekezdés i) pontja a 2013: XCVIII. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 270. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 38. § (4) bekezdése a 2016: LIII. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (4a) bekezdését a 2016: LIII. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.
A 38. § (4b) bekezdését a 2016: LIII. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.
A 38. § (5) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 37. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (6) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 42. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (10) bekezdésének b) pontja alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1. napját követően indított eljárásokban kell alkalmazni.
A 38. § (7) bekezdését a 2009: LVI. törvény 268. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 39. § a 2005: LXII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 39. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 40. § e módosító törvény 32. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 40. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 40. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (3) bekezdése a 2012: CLI. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § (2) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § a 2011: CXCIII. törvény 159. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § a 2005: CLXXXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (5) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (6) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (7) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.
A 43/A. §-t és címét a 2002: LXIV. törvény 89. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja.
A 44. § előtti cím a 2005: LXII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § a 2005: LXII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 44. § (1) bekezdése a a 2007: LII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 2005: LXII. törvény 160. § (8) bekezdése alapján az a kibocsátó, aki 2005. július 1-jén a Felügyelet által jóváhagyott és érvényes kibocsátási programmal rendelkezik, az érvényes kibocsátási programok számával megegyező számú új kibocsátási program engedélyezési eljárása során mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése alól, amennyiben a 2005. július 1-jét követő három hónapon belül kezdeményezi a kibocsátási program engedélyezését.
A 45. § a 2005: LXII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 45. § (1) bekezdése a a 2007: LII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (2) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (2a) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 45. § (3) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 46. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 46. § szövege a 2005: CLXXXVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 40. §-a iktatta be.
A 47. § a 2005: LXII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 47. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (4) bekezdése a 2016: LIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (8) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 35. §-a iktatta be.
A 48. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 48. § e módosító törvény 42. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 48. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
A 48. § (4) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 15. §-a iktatta be, szövege a 2016: LIII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § a 2005: LXII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg. A 49. §-t megelőző alcímet a 2007: LII. törvény 79. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 49. § (2) bekezdése a 2007: LII. törvény 11. §-ával megállapított, a 2016: LIII. törvény 48. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 50. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, az 50. § e módosító törvény 44. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján az 50. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
Az 51. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, az 51. § e módosító törvény 45. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján az 51. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
Az 52. §-t megelőző fejezetcím a 2007: CXXXVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § a 2007: CXXXVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.
Az 52. § (1) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 52. § (1a) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 52. § (1b) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 52. § (1c) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 52. § (1d) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 52. § (3) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 52. § (4) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 39. §-a iktatta be, szövege a 2015: CLXII. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 52. § (5) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 39. §-a iktatta be.
Az 52. § (6) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 39. §-a iktatta be.
Az 52/A. §-t a 2005: LXII. törvény 47. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése.
Az 53. §-t a 2014: CIV. törvény 21. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54. §-t megelőző alcím a 2007: CXXXVII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § a 2007: CXXXVII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.
Az 54. § (1) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (2) bekezdése a 2017: CXLV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (2a) bekezdését a 2015: CLXXVIII. törvény 31. §-a iktatta be, szövege a 2016: LIII. törvény 48. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (3) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (3a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 54. § (4) bekezdése a 2014: CIV. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (5) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (6) bekezdés a) pontja a 2013: CXLIII. törvény 54. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (7)–(8) bekezdését a 2016: LIII. törvény 49. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54. § (9) bekezdése a 2009: CL. törvény 67. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.
Az 54. § (11) bekezdését a 2009: CL. törvény 67. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LIII. törvény 49. § b) pontja.
Az 55. §-t megelőző alcím a 2007: CXXXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
Az 55. § a 2007: CXXXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.
Az 56. §-t megelőző alcím a 2007: CXXXVII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § a 2007: CXXXVII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.
Az 56. § (4) bekezdése a 2012: CLI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § (5) bekezdését a 2012: CLI. törvény 52. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 57. § a 2007: CXXXVII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.
Az 58. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Az 58. §-t újonnan beiktatta a 2007: CXXXVII. törvény 13. §-a, egyidejűleg a §-t megelőző VI. Fejezet megjelölést, címet és alcímet a 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.
Az 58. § (3) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (5) bekezdése a 2014: CIV. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (5a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 59. §-t megelőző alcímet a 2007: CXXXVII. törvény 14. §-a iktatta be.
Az 59. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXXVII. törvény 14. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.
A 60. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXXVII. törvény 15. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.
A 60. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 269–270. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 61. §-t megelőző alcímet a 2007: CXXXVII. törvény 16. §-a iktatta be.
A 61. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXXVII. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2008: CIII. törvény 50. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.
A 61. § (4) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 61. § (5) bekezdés a) pontja a 2009: CL. törvény 68. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.
A 61. § (6a) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 61. § (7) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (24) bekezdésével megállapított szöveg.
A 61. § (8) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (25) bekezdésével megállapított szöveg.
A 61. § (9) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 61. § (9a) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be.
A 61. § (9b) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be.
A 61. § (11) bekezdés a) pontja a 2015: CLXII. törvény 11. § c) pontjával megállapított szöveg.
A 61. § (11) bekezdés b) pontja a 2015: CLXII. törvény 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 61. § (11a) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 7. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LIII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.
A 61. § (12) bekezdés a) pontja a 2015: CLXII. törvény 7. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A VI. Fejezet a 2011: CLVI. törvény 279. §-ával megállapított szöveg.
A 62. §a 2011: CLVI. törvény 279. §-ával megállapított szöveg.
A 62. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (8) bekezdésével megállapított, a 2015: CCXV. törvény 41. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 62. § (2a) bekezdését a 2016: XLIV. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be.
A 62. § (2b) bekezdését a 2016: XLIV. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be.
A 62. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 62. § (3a) bekezdését a 2016: XLIV. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.
A 62. § (3b) bekezdését a 2016: XLIV. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.
A VI/A. fejezetet (62–63/A. §) a 2010: CLIX. törvény 96. §-a iktatta be.
A 63. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLIX. törvény 96. §-a iktatta be.
A 63/A. §-t a 2010: CLIX. törvény 96. §-a iktatta be.
A 63/A. § (3) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.
A 63/A. § (9) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
A 64. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 65. § a 2005: CLXXXVI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 65. § (3) bekezdését a 2007: CXXXVII. törvény 18. §-a iktatta be. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
A 65/A. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 18. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 65/A. § (1) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
A 65/A. § (4) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
A 65/A. § (5) bekezdését a 2012: CLI. törvény 43. §-a iktatta be.
A 66. § előtti címet a 2005: CLXXXVI. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta be.
A 66. § a 2005: CLXXXVI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 67. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 68. § a 2005: CLXXXVI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 68. § (2) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
A 68. § (4) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
A 68. § (5) bekezdését a 2009: CXV. törvény 73. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés h) pontja, újonnan a 2015: LXXXV. törvény 11. §-a iktatta be.
A 69. § (1) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 69. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 69. § (2) bekezdésének b) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 69. § (2) bekezdésének f) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 69. § (2) bekezdésének j) pontját a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 69. § (2) bekezdésének k) pontját a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 69. § (2) bekezdésének l) pontját a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LII. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69. § (2) bekezdésének új m) pontját a 2007: LII. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti m) pont jelölését n) pontra változtatta.
A 69. § (2) bekezdésének m) pontját a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be, jelölését n) pontra változtatta a 2007: LII. törvény 14. § (2) bekezdése.
A 69. § (3) bekezdése a 2003: CXXV. törvény 61. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 69. § (4) bekezdése a 2009: CL. törvény 69. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.
A 69. § (5) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 69. § (6) bekezdésének felvezető szövege a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 69. § (6) bekezdésének c) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 69. § (6) bekezdésének e) pontját a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LII. törvény 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69. § (7) bekezdésének b) pontja a 2007: LII. törvény 14. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69. § (7) bekezdésének c) pontja a 2007: LII. törvény 14. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69. § (8) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (5) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 70. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 269. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 70. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 269. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 70. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 270. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 70. § (5) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 70. § (7) bekezdése a 2007: LII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 70. § (8) bekezdését a 2006: XXII. törvény 6. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 71. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 100. §-ával megállapított szöveg.
A 72. § előtti címet a 2005: CLXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.
A 72. § a 2005: CLXXXVI. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 72. § (1) bekezdése a) pontjának ac) alpontja a 2007: LII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (1) bekezdése a) pontjának ae) alpontja a 2007: LII. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (1) bekezdése a) pontjának af) alpontja a 2007: LII. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (1) bekezdése a) pontjának ag) alpontját a 2007: LII. törvény 16. § (4) bekezdése iktatta be.
A 72. § (1) bekezdése b) pontjának bd) alpontja a 2007: LII. törvény 16. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (1) bekezdése b) pontjának be) alpontja a 2007: LII. törvény 16. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (1) bekezdése b) pontjának bf) alpontját a 2007: LII. törvény 16. § (7) bekezdése iktatta be.
A 72. § (2) bekezdése a 2007: LII. törvény 16. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (3) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.
A 72. § (5) bekezdését a 2007: LII. törvény 16. § (9) bekezdése iktatta be.
A 72. § (5) bekezdés a) pontja a 2012: CLI. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.
A 73. § a 2005: CLXXXVI. törvény 25. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 73/A. § előtti címet a 2005: CLXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be.
A 73/A. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 73/A. § (1) bekezdése a 2007: CXVI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 73/A. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: CXVI. törvény 8. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 73/A. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 73/A. § (8) bekezdését a 2009: CXV. törvény 73. § (4) bekezdése iktatta be.
A 74. § előtti címet a 2005: CLXXXVI. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.
A 74. § (4) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 76. § a 2007: CXXXVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
A 76/A. §-t és címét a 2005: CLXXXVI. törvény 28. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) és (7) bekezdését.
A 76/A. § (3) bekezdése a 2007: LII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 76/A. § (4) bekezdését a 2007: CXVI. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 2. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. október 24. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
A 76/B. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 29. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) és (7) bekezdését.
A 76/B. § (2) bekezdésének a) alpontja a 2007: LII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 76/B. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
A 76/B. § (6) bekezdését a 2007: CXVI. törvény 5. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 2. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. október 24. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
A 76/C. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 30. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 76/D. §-t és címét a 2005: CLXXXVI. törvény 31. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 76/D. § (1) bekezdésének b) alpontja a 2007: LII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 76/D. § (4) bekezdése a 2015: CLXXVIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.
A 76/D. § (6) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
A 77. § a 2005: CLXXXVI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.
A 77. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 49. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 78. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 181. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: XXII. törvény 4. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 6. § (3) bekezdését.
A 79. § (1) bekezdése a 2007: LII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. A 79. § (1) bekezdésének harmadik mondatát a 2007: CXVI. törvény 5. § (5) bekezdése iktatta be.
A 80. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 80/A. §-t és címét a 2005: CLXXXVI. törvény 33. §-a iktatta be.
A 80/A. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 270. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 80/A. § (3) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (26) bekezdésével megállapított szöveg.
A 80/A. § (3) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 159. § (27) bekezdése iktatta be.
A befektetési szolgáltatók, árutőzsdei szolgáltatók, valamint tevékenységük engedélyezése című Negyedik Részt [VIII–IX. Fejezet, 81–107/A. §-ok] a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.