• Tartalom

2001. évi CXX. törvény

2001. évi CXX. törvény

a tőkepiacról1

2019.01.15.

A tőkepiac fejlődésének, nemzetközi versenyképessége javulásának elősegítése, átlátható működésének biztosítása, a tőkepiaci szereplők szabályozásának fejlesztése, a befektetések biztonságának növelése, a befektetők védelme és a tőkepiac hatékony felügyeletének ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §2 Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a)3 a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén történő forgalomba hozatalára, valamint magyar kibocsátó által – ide nem értve a magyar államot – az Európai Unió területén történő nyilvános forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén működő tőzsdére történő bevezetésére,

b)4 a Magyarország területén székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre,

c)–e)5

f)6 a Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységére

g)7 a Magyarország területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra,

h) a Befektető-védelmi Alapra, illetőleg az Alap által nyújtott biztosításra,

i) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre,

j) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére,

k)8 tőzsdei kereskedő Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsdén végzett tőzsdei kereskedésével összefüggő tevékenységére,

l)9

m)10 a Magyarország területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy vagy szervezet által készített, illetve terjesztett befektetési ajánlásra,

n)–p)11

q)12 Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.

1/A. §13 E törvény hatálya kiterjed

a) az STS értékpapírosításnak, illetve szintetikus értékpapírosításnak nem minősülő értékpapírosításra, valamint

b) a KCGE-re, az értékpapírosítást kezdeményezőre, a szponzorra, az intézményi befektetőre és az eredeti hitelezőre.

2. §14 Nem tartozik a törvény hatálya alá

a) a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala, és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala,

b) az a pénzügyi holdingtársaság, amelynek leányvállalatai között van hitelintézet.

3. §15 (1)16 Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307–310. §, a 355–357. §, fióktelep formájában működő központi szerződő fél tekintetében a 355–357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 355–357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2)17 A Hatodik részt nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket az állam, az MNB, az ÁKK Zrt., a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított szerv, illetve a képviseletükben eljáró bármely személy devizatartalék-kezelés, monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája következtében hajt végre.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1)18 E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

1. adagolt kibocsátás: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos,

2. ajánlattevő:

a) e törvény IV., LIII. és LVI. fejezetei alkalmazásában az a személy, aki/amely a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapírt nyilvános értékesítésre felajánlja,

b) e törvény VII. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz,

2a.19 algoritmikus kereskedés: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

3. allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, amely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről,

4. anyavállalat:

a)20 a b) pontban meghatározott kivétellel az Szmt.-ben meghatározott fogalom,

b) a XIX/A. és XIX/B. Fejezet alkalmazásában minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,

5. aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek,

6.21 állampapír: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

6a.22 állampapír-kibocsátó: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

7.23 áru: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

8.24

9. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé,

10.25 befektetési alap: Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

11.26

12.27 befektetési alapkezelő: Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

13–14.28

15.29 befektetési jegy: Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

16.30

17.31

18. befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,

19. befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben meghatározott vállalkozás,

20. befektető: az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja,

21.32 minősített befolyás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom.

22.33 befolyásszerzés: a céltársaság szavazati jogot megtestesítő részvényének, illetőleg szavazati jognak a megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények – így különösen jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése – következtében, illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttműködésének eredményeképpen jön létre,

22a.34 bejelentett személy: az a személy, akit a bejelentő személy az 596/2014/EU rendelet megsértésével vagy megsértésének szándékával vádol,

22b.35 bejelentő személy: az a személy, aki az 596/2014/EU rendelet tényleges vagy lehetséges megsértését jelenti be a Felügyeletnek,

23.36 biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom, továbbá a XIX/B. Fejezet alkalmazásában biztosítónak tekintendő a Bit.-ben meghatározott harmadik országbeli biztosító is,

24.37

25.38 céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános vételi ajánlati eljárás tárgyát képezik,

26. csereügylet: az Szmt. szerinti swap ügylet,

27. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

28.39

29. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség,

30. devizabelföldi:

a)40 az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet,

b)41 a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót) is,

c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot,

e) a külföldön lévő külképviselet,

31. devizakülföldi:

a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,

b) a vállalkozás és a szervezet – jogi formájától függetlenül –, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,

c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,

d) a vámszabadterületi társaság,

e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik,

32. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,

33. egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata,

33a.42 egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedés (matched principal trading): a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

34. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

35.43 ellenőrzött társaság: a Ptk. 3:324. § (1) bekezdésében meghatározott társaság,

36.44 elszámolási rendszer: pénzügyi eszközre kötött ügyletekre vonatkozó megbízások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, elszámolására, illetve teljesítésére vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,

36a.45 eredeti hitelező: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom,

37.46 külföldi elszámolóház: pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolását végző olyan nem magyarországi székhelyű vállalkozás, amely nem tartozik sem a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet), sem az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) hatálya alá,

38–39.47

39a.48

40.49

41. érintett személy: minden olyan személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében befektetési ajánlást készít vagy terjeszt,

42. értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz,

43. értékpapírkód: az értékpapír sorozat azonosítására szolgáló ISIN azonosító,

44. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,

44a.50 értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,

44b.51 értékpapírosítást kezdeményező: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom,

45. értékpapír-sorozat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége,

46. értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás,

47.52

48.53 felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,

49.54

50. forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás,

51. forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet,

52. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik,

53. független pénzügyi szakértő: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkező személlyel,

54.55 garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a biztosítékaként a központi szerződő fél által létrehozott olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,

55. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak,

56. hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a – kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával – súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration),

57. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti,

58. hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,

59.56

60.57 intézményi befektető:

a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,

61. ISIN azonosító: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja,

62.58 járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez,

63. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,

64. jegyzett tőke: az Szmt.-ben meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke,

64a.59 jogsértésről szóló bejelentés: a bejelentő személy által a Felügyelethez eljuttatott bejelentés az 596/2014/EU rendelet tényleges vagy lehetséges megsértéséről,

65.60 kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik,

65a.61 kereskedési helyszín: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

66. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve zártvégű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást követő nyilvános értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó, illetve az alapkezelő a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó, illetve az alapkezelő meghatározza a kibocsátás egyedi adatait,

67.62 kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,

68.63 kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél és egy más személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végző olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne,

69.64 kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amely utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:

a) az összes foglalkoztatotti létszáma kettőszázötven főnél kevesebb,

b) mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,

c) éves árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,

70.65 elszámolás: a tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolására vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven), valamint annak biztosítása, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a teljesítéshez,

71–74.66

75. konszolidált beszámoló: az Szmt. szerint meghatározott beszámoló,

76.67 kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

77.68 kollektív befektetési forma: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

77/A.69

78.70 közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott személy és az élettárs,

79. központi értékpapír-nyilvántartás: a központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás,

80. központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás,

80a.71 központi értéktár: a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom,

81.72 központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott rendszer,

82.73 központi szerződő fél: a 648/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,

83.74 központi szerződő fél tevékenység: a tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügylet elszámolása és az elszámolt ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás, amelynél a központi szerződő fél a szerződésben érintett ügyfelek helyébe lépve vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben,

84. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni,

85. közvetlen befektetési ajánlás: olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz kifejezett javaslatot,

85a.75 közvetlen elektronikus hozzáférés: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

86. külföldi befektetési vállalkozás: a székhely állam jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően a Bszt. 5. §-ában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységnek és kiegészítő szolgáltatásnak megfeleltethető tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű vállalkozás,

86a.76 különleges célú gazdasági egység (KCGE): az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,

87. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,

88. letéti őrzés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,

89. letétkezelés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,

90. likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét,

91. másodlagos értékpapír: letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító, sorozatban kibocsátott, névre szóló, átruházható értékpapír,

91a.77 a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete,

92.78 minősített befektető: a Bszt. 48–51. §-a szerint szakmai ügyfélnek vagy elfogadható partnernek tekintett befektető;

93.79

94.80 nyilvános értékesítésre történő felajánlás: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,

95. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala,

96. nyilvános vételi ajánlat (vételi ajánlat): olyan, a céltársaság részvényeseihez szóló, a céltársaság részvényei vagy azok egy részének megszerzésére tett (nem a céltársaságtól származó) nyilvános felhívás, amelynek célja vagy eredménye a céltársaságban való befolyásszerzés, illetőleg a meglévő befolyás mértékének a növelése,

97.81

98. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik,

99.82 nyílt végű befektetési alap: a Kbftv. szerinti befektetési alap,

100.83 összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes személyek, jogi személyek vagy egyéb szervezetek, akik vagy amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt,

101.84 pénzpiaci eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

102.85

103. pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott eszköz,

104.86 piacműködtető: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

105. portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége,

106. portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,

107.87 pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott ügylet piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,

108.88 referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott fogalom,

109.89 referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),

110. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik – ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik –, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő,

111.90 részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan – ellenőrző befolyásnak nem minősülő – kapcsolat, amelynek alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tagi részesedés legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e,

112. rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,

113. sorozatban kibocsátott értékpapír: ha jogszabály másként nem rendelkezik, az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír,

113a.91 STS értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításnak minősülő értékpapírosítás,

114.92 szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek:

a)93 piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer,

b) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében,

c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik,

d) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,

e) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben,

115.94

116.95 szabályozott információ: a rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó, a befolyásszerzéssel kapcsolatos, továbbá a bennfentes információk,

117.96 származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,

118.97 szintetikus értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom,

118a.98

119.99 szponzor: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom,

119a.100 társasági esemény: az az alkalom, amikor az értékpapír tulajdonosa jogosult az értékpapírhoz kapcsolódó jogok kibocsátóval szembeni gyakorlására,

120.101 teljesítés: a központi értéktár ügyfelei és a központi szerződő fél ügyfelei között, a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és a központi szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések (pozíciók) kiegyenlítése,

121. termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tőzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni,

122.102 tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás,

123. tőzsdei adat: a tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a tőzsde által számított és közzétett indexértékek,

124. tőzsdére bevezetett értékpapír: a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír,

125. tőzsdei kereskedő: a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy,

126. tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru,

127. tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló eljárás,

128. ügyfél: az a személy, aki e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,

129.103

130.104 ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál,

130a.105 ügyletrészsorozat: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom,

131.106 vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,

132–133.107

134. vezető állású személy:

a) a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,

b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,

135.108

136.109 ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,

a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,

b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,

c) amely esetén a szavazati jogok többségét – a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján – egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy

d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,

137.110 kereskedési nap: minden munkanap, kivéve, amelyet a szabályozott piac előzetesen kereskedési szünnappá nyilvánít,

138.111

139.112 szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése: szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése

a) valamennyi szabályozott piacon (kivezetés),

b) az adott szabályozott piacon, feltéve hogy a részvényt más szabályozott piacon forgalmazzák (átvezetés),

140.113 székhely szerinti tagállam:

a) szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy ha a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található,

b) az V. Fejezetben foglaltak alkalmazásában

ba) az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb egységnyi névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója vagy részvények kibocsátója esetében:

baa) az a tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy

bab) ha a kibocsátó egy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás, a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették,

bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó bármely kibocsátó esetében a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyben a kibocsátónak a létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették,

bc) ha a kibocsátó értékpapírjaival a bab) alpont vagy a bb) alpont szerint meghatározott székhely szerinti tagállamában már nem, egy vagy több másik tagállamban viszont kereskednek, azon új székhely szerinti tagállam, amelyet a kibocsátó azon tagállamok közül választhat, amelyekben a kibocsátó értékpapírjai szabályozott piacon be vannak vezetve, vagy azon tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van,

141.114 kiemelt információ: a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, a felajánlott, illetve a szabályozott piacra bevezetett értékpapír lényeges jellemzőit és kockázatait rendszerezett formában tartalmazó azon információk összessége, amelynek célja, hogy elősegítse a befektető értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát,

142.115 vezető testület: a piacműködtető igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő piacműködtető vezető állású személyeit is,

143.116 ügyvezető: a piacműködtetővel munkaviszonyban álló, a piacműködtető vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a piacműködtető irányításában résztvevő olyan további személy, akit a piacműködtető létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.

(2)117 E törvény alkalmazásában

1. OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,

2. ÁKK Zrt: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

3. MNB: a Magyar Nemzeti Bank,

4.118 Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB,

5.119 hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott szervezet,

6. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve a Ctv.-ben ilyenként meghatározott szervezet,

7. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,

8. IOSCO: Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions).

(3)120 E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az „Európai Unió”, illetőleg az „Európai Unió tagállama” vagy a „tagállam” kifejezés alatt az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA
ÉS FORGALOMBA HOZATALA

III. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍROK ELŐÁLLÍTÁSA

Általános rendelkezések

6. § (1) Az értékpapír – a kibocsátó döntése alapján – előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként.

(2) Sorozatban csak névreszóló értékpapírt lehet kibocsátani.

(3) Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és – állampapír kivételével – kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.

(4) A kibocsátó az egy sorozatnak minősülő értékpapíroknak csak azonos névértéken és azonos módon történő előállításáról rendelkezhet.

(5)121 Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról – zártkörűen működő részvénytársaság részvényei kivételével – utóbb nem rendelkezhet.

A dematerializált értékpapír előállítása

7. §122 (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.

(2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza:

a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét,

b) a kibocsátásról szóló döntést és a döntés meghozatalának időpontját,

c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,

d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és

e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását.

(3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.

8. § (1)123 Ha a kibocsátó döntése alapján a 7. § (2) bekezdés a), c) és d) pontban szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani.

(2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált.

(3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetőnek történő közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felső határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelőző munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti.

9. §124 (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával.

(2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul értesíti a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.

(3) Az értékpapír-számlavezető – a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően – az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről értesíti a számlatulajdonost. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges.

(4) Amennyiben az értékpapír előállítása során a kibocsátó által megadott adatok alapján a dematerializált értékpapír tulajdonosát az értékpapír számlavezető nem éri el, az értékpapír-számlavezető az előállítás alatt álló értékpapírt továbbítja a központi értéktár által a kibocsátó nevén erre a célra vezetett értékpapírszámlára. A jóváírt értékpapírok az erre a célra nevesített értékpapírszámlán 6 hónapig tarthatók, ezen időszakon belül a kibocsátó köteles a központi értéktár részére utasítást adni az értékpapírok értékpapír-számlavezetők részére történő allokálására vagy azok törlésére.

(5) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.

(6)125 Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő társasági eseménynek a központi értékpapír-nyilvántartást érintő lényeges adatait a központi értéktár üzletszabályzatában megjelölt helyen közzéteszi.

9/A. §126 Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő kifizetéseket a központi értéktáron vagy a központi értéktárhoz bejelentett hitelintézeten, befektetési vállalkozáson keresztül a központi értéktár szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint a kifizetés napján eljuttatja a befektetők részére.

Az értékpapír átalakítása

10. § (1)127 Ha a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, az erről szóló döntést követő harminc napon belül a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen, valamint részvény átalakítása esetén a cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír-tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.

(2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítás megkezdésének időpontját és időtartamát, valamint a benyújtás helyét. Az átalakítás időtartama hatvan napnál rövidebb nem lehet, azonban ha valamennyi értékpapírt benyújtották, az hamarabb lezárható.

(3)128 Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt a befektetési vállalkozást, hitelintézetet, amellyel értékpapír-számlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta.

(4)129 Az értékpapírok benyújtásával kapcsolatban a letétkezelő köteles eljárni. Az átalakítás időpontjában a központi értéktárnál letétként elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendők, amennyiben az értékpapír tulajdonosa értékpapír-számlával rendelkezik.

11. § (1) Az átalakítás időpontja a nyomdai úton előállított értékpapír benyújtására megjelölt utolsó napot követő munkanap. A kibocsátó ezen a napon állítja ki a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okiratot.

(2)130 A letétkezelő az értékpapírt az átvételt követően az átalakítás időpontjáig a értékpapír letéti számlán tartja nyilván. Az átalakítás napján a központi értéktár az átvett nyomdai úton előállított értékpapírok ellenében ugyanolyan mennyiségű dematerializált értékpapírt ír jóvá a számlavezető központi értékpapír-számláján. Ezt követően a számlavezető haladéktalanul jóváírja a dematerializált értékpapírt a számlatulajdonos értékpapír-számláján.

(3)131 Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a tulajdonos által be nem nyújtott nyomdai úton előállított értékpapír helyébe lépő dematerializált értékpapírokat a központi értéktár a kibocsátó számára vezetett központi értékpapír-számlán tartja nyilván, azzal, hogy a számlán lévő értékpapírok tulajdonjoga – a 12. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – a nyomdai úton előállított értékpapír utolsó tulajdonosát illeti.

(4)132 Ha a benyújtott értékpapír zárolt alszámlán volt elhelyezve, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a dematerializált értékpapír változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt értékpapír-alszámlán kerüljön jóváírásra.

12. § (1)133 Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa – az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő megjelölésével – az értékpapír lejáratáig, a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat – az átalakítástól számított hat hónapon belül – befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.

(2)134 Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét vagy a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített vagyoni igény elévülésére irányadó szabályok érvényesek.

12/A. §135 (1) Ha a kibocsátó a dematerializált részvényt nyomdai úton előállított részvénnyé alakítja át, az erről szóló döntést követő hatvan napon belül a létesítő okiratában meghatározott közzétételi helyén, valamint a Cégközlönyben közzétett hirdetmény útján tájékoztatja a részvényeseket a részvény átalakításának folyamatáról. A dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról szóló kibocsátói döntés miatt módosított létesítő okirat Cégbíróság általi bejegyzését követően a kibocsátó köteles haladéktalanul a központi értéktárat értesíteni.

(2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítási folyamat kezdő napját, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításának napját, valamint a nyomdai úton előállított részvény átvételének helyét.

(3) Az átalakítási folyamat 90 napnál hosszabb nem lehet.

(4) A nyomdai úton előállított részvények letéti őrzésével – a nyomdai úton előállított részvény előállításától a részvényesnek történő átadásáig – a kibocsátó letétkezelőt köteles megbízni. Amennyiben a részvényes a nyomdai úton előállított részvényt továbbra is az értékpapír letéti számláján kívánja nyilvántartani, úgy legkésőbb az átalakítás napjáig köteles bejelenteni a kibocsátó felé letétkezelőjét, amely alapján a kibocsátó a részvényt a letétkezelő részére köteles átadni. Amennyiben a kibocsátó a nyomdai úton előállított részvény letéti őrzésével a központi értéktárat bízza meg, úgy a dematerializált részvény központi értékpapír-számláról való törlésével és a nyomdai úton előállított részvény értékpapír letéti-számlákon való jóváírásával egyidejűleg a nyomdai úton előállított részvény átadottnak tekintendő.

(5) Az átalakítás napján a kibocsátó nyilatkozik a központi értéktár felé arról, hogy a dematerializált részvény mennyiségének megfelelő számú nyomdai úton előállított részvényt előállította. Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított dematerializált részvénysorozatot érvénytelenné nyilvánítja. Az átalakítás napján – a központi értéktár értesítése alapján – a számlavezető törli az általa vezetett értékpapírszámláról a dematerializált részvényt. Ezt követően a központi értéktár a dematerializált részvényt a központi értékpapírszámláról törli, és ezzel egyidejűleg a dematerializált részvényről kiállított és a központi értéktárnál letétbe helyezett okiratot érvényteleníti. Az átalakítás napján jogosult először a részvényes a nyomdai úton előállított részvény átvételére, illetve az átalakítás napjától a nyomdai úton előállított részvény forgalom tárgyát képezheti.

(6) Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a részvényes által át nem vett nyomdai úton előállított részvényeket a letétkezelő köteles megőrizni és nyilvántartani azzal, hogy a nyomdai úton előállított részvények jogosultjának a dematerializált részvény utolsó jogosultját kell tekinteni.

(7) Ha a dematerializált részvény zárolt értékpapír-alszámlán volt jóváírva, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a nyomdai úton előállított részvény változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt alszámlán kerüljön elhelyezésre.

(8)136 Az átalakítás során be nem azonosított részvényes dematerializált részvénye helyébe lépő nyomdai úton előállított részvényt a kibocsátó az átalakítástól számított hat hónapon belül – befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével – értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen leszállítja az alaptőkét.

(9)137 A be nem azonosított részvényes utólag követelheti a dematerializált részvény helyébe lépett nyomdai úton előállított részvény kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, akkor a nyomdai úton előállított részvény ellenértékét. Az értékesített nyomdai úton előállított részvény ellenértékének összegét a jogosult jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. Az átalakítási folyamatot követően beazonosított részvényes az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. A részvény kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok érvényesek.

Kötvény, mint speciális értékpapír előállítása és forgalomba hozatala138

12/B. §139 (1) A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lejárat nélküli vagy – jogszabály által megszabott keretek között – lejárattal rendelkezik. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti és teljesíti.

(2) A kötvénynek tartalmaznia kell:

a) a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást,

b) a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját,

c) a kötvény névértékét, értékpapírkódját és – dematerializált kötvény kivételével – sorszámát,

d) a kibocsátó megnevezését,

e) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást,

f) a kötvény futamidejét (kivéve a lejárat nélküli kötvényt); a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket,

g) a kötvény összegének visszafizetését (kivéve a lejárat nélküli kötvényt) és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat,

h) a kötvény kiállításának helyét és napját,

i) a kibocsátó aláírását.

(3) Dematerializált kötvényre is az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (2) bekezdés i) pontjában meghatározott személyek aláírását – az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően – a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált kötvény az aláírás helyett az okiratot aláírók nevét tartalmazza.

(4) A dematerializált kötvények esetében a kötvénytulajdonos azonosító adatait a 7. § (3) bekezdésének megfelelően az értékpapírszámla tartalmazza. Az azonosító adatok körét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény tartalmazza.

(5) A nyomdai úton előállított kötvénynek a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell az első tulajdonos azonosító adatait.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában azonosító adat:

a) természetes személy esetén: családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és születési idő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: név, székhely, cégjegyzék- vagy nyilvántartási szám.

(7) Az az okirat vagy adat, amelyből az (2), (3) és (5) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül kötvénynek.

(8) Kötvény kibocsátására jogosult:

a) az állam, beleértve a külföldi államot is,

b) a Magyar Nemzeti Bank,

c) az önkormányzat,

d) nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult,

e) jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe,

f) külön törvényben erre feljogosított szervezet.

IV. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍROK FORGALOMBA HOZATALA, SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSE140

13. §141 (1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során:

a) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: a részvény, az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír, valamint bármely olyan értékpapír, amely jogot ad részvény vagy egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír megszerzésére az értékpapír átváltása, vagy a benne megtestesített jog gyakorlása által, feltéve, hogy az értékpapírt a részvény vagy az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír kibocsátója, vagy vele azonos csoportba tartozó személy bocsátotta ki;

b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni minden egyéb, az a) pontba nem tartozó értékpapír esetében.

(2) E fejezet, valamint az 52/A. § rendelkezéseit – a 44–46. §-ban foglalt rendelkezések kivételével – a Bizottság 809/2004/EK rendeletével együtt kell alkalmazni.

14. §142 (1) Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha

a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;

b)143 az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként százötvennél kevesebb személy részére ajánlják fel;

c)144 az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;

d)145 az értékpapír névértéke legalább százezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy

e)146 az összes forgalomba hozott értékpapír uniós szinten számított kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget;

f)147 a részvénytársaság szövetkezet átalakulásával jön létre és a részvényeket kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjainak, üzletrész tulajdonosainak ajánlják fel.

(2) Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha

a) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

b) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;

c)148 az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;

d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;

e)149 az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelő bizottsági tagjának ajánlja fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott piacra már be van vezetve.

(3)150 Az (1) bekezdésben meghatározott összegek átszámításánál a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes, MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

(4)151

15. §152 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha

a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba;

b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;

c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba.

16. §153 Értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja, ideértve azokat az információkat is, amelyek a befektetőkkel személyesen folytatott megbeszélések keretében merültek fel.

17. §154 (1) Értékpapír zártkörű forgalomba hozatalát a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(2)155 Ha valamely értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hoztak forgalomba, a Felügyelet a kibocsátótól vagy az ajánlattevőtől kért rendkívüli adatszolgáltatás keretében ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a 14. §-ban foglaltak szerint zártkörű forgalomba hozatalnak minősült-e.

(3) Semmis az értékpapír adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hozták forgalomba és a forgalomba hozatal nem felelt meg a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek. A befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.

18. §156 Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát.

19. §157

Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala158

20. §159 (1) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni.

(2)160 Ha e törvény másként nem rendelkezik, a zártkörűen forgalomba hozott értékpapír nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetve szabályozott piacra történő bevezetésére vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjára az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)161 Zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történő felajánlásához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjához a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési határozat szükséges.

(4)162 A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír a nyilvános értékesítésre történő felajánlását, illetve a szabályozott piacra történő bevezetését vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.

(5)163 A külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldi nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetésére az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amely ezt követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.

21. §164 (1)165 Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény) köteles közzétenni.

(1a)166 Tájékoztató és hirdetmény közzététele helyett a 3. számú melléklet szerinti tartalommal kell minimum tájékoztatót készíteni olyan értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén, amelynek ajánlattételi ellenértéke tizenkét hónapon belül európai uniós szinten egymillió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kisebb.

(1b)167 A kibocsátó, illetve az ajánlattevő az (1a) bekezdés szerinti minimum tájékoztatót a Felügyelet jóváhagyását követően észszerű időn belül elérhetővé teszi a kibocsátó, illetve az ajánlattevő honlapján.

(2)168 Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni:

a) tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala esetén;

b) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén;

c)169

d) értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén, ha

da) a regisztrálandó értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg az ötmillió eurót vagy annak megfelelő összeget, vagy

db) a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve;

e) a 22. §-ban meghatározott esetben.

(3) A kibocsátó a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül bejelenti a forgalomba hozatalt a Felügyeletnek. A Felügyelet ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelt-e.

(4)170 Nem kell hirdetményt közzétenni, ha a nyilvános forgalomba hozatalra az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett tájékoztató vagy alaptájékoztató alapján kerül sor, és a tagállamban hirdetmény közzétételét nem követelik meg.

(5)171 A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy – ha az értékpapírt szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére nem vezették be – a regisztrációhoz tájékoztatót és hirdetményt köteles közzétenni akkor is, ha a multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált és regisztrálandó ugyanazon sorozatba tartozó értékpapír kibocsátási összértéke eléri vagy meghaladja az ötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és korábban a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény nem került közzétételre.

(6)172 A (2) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott esetben a kibocsátó, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kérő személy az értékpapír-sorozat regisztrációjának feltételeként a piacműködtető által meghatározott tartalmú és általa jóváhagyott információs dokumentumot készít és a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven tesz közzé.

(7)173 Az információs dokumentum a piacműködtető általi jóváhagyást követő tizenkét hónapig hatályos. Az értékpapírt – a (8) és (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – legkésőbb az információs dokumentum érvényességének időszaka alatt lehet multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni.

(8)174 Ha a piacműködtető általi jóváhagyás és a multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a piacműködtető tudomására, ami az információs dokumentum kiegészítését teszi szükségessé, a piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli az információs dokumentum kiegészítését.

(9)175 A kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul az információs dokumentum kiegészítését kezdeményezni, ha a piacműködtető általi jóváhagyás és a multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az információs dokumentum kiegészítését indokolttá teszi.

(10)176 Az információs dokumentum kiegészítéséhez a piacműködtető jóváhagyása szükséges.

(11)177 Nem kell információs dokumentumot közzétenni a részvény multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjához, ha az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanabba a multilaterális kereskedési rendszerbe már korábban regisztrálták, és tizenkét hónapon belül a regisztrálandó részvények darabszáma nem haladja meg a korábban a multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált darabszám tíz százalékát.

22. §178 (1)179 Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános értékesítésre történő felajánlás esetén, amikor

a) a kibocsátó korábban már forgalomba hozott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények forgalomba hozatala nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

b) az értékpapírt részvénytársaságban történő, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;

c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;

d) a részvénytársaság a részvényeseinek osztalékként olyan azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;

e) az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha

ea) a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió területén található, és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak, vagy

eb)180 a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra vagy az Európai Bizottság által azzal egyenértékűnek minősített piacra már be van vezetve és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk legalább a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven rendelkezésre állnak.

(2) Az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt esetben akkor nincs szükség tájékoztató és hirdetmény közzétételére, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum az érintett befektetők rendelkezésére áll.

(3)181 Az (1) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetők rendelkezésére bocsátani az értékesíteni, illetve juttatni kívánt értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, illetőleg juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információkat.

(4) Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha

a)182

b) a részvény a korábban ugyanazon szabályozott piacra bevezetett, azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvény helyébe lép, ha a részvénycsere nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

c) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;

d)183 az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;

e) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket, vagy osztalékként azzal a részvénnyel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik, ha ezeket a részvényeket korábban ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

f)184 az értékpapírt kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak értékesíti, illetőleg juttatja, ha az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

g)185

h) az értékpapírt más szabályozott piacra már bevezették, amennyiben

1. az értékpapírt vagy az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt a másik szabályozott piacra már legalább tizennyolc hónapja bevezették;

2. a bevezetés során más tagállam hatályos jogszabályai által előírt tájékoztatót tettek közzé;

3. a forgalomban tartás során fennálló kötelezettségeket teljesítették;

4. a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy a 27. § (1) bekezdésében meghatározott összefoglalót tesz közzé magyar nyelven a 34. §-ban meghatározott módon. Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy a befektető hol tekintheti meg a legutolsó kibocsátási tájékoztatót és a rendszeres tájékoztatási kötelezettség szerint kiadott pénzügyi információt.

(5) A (4) bekezdés c)–d) pontjában foglalt esetben akkor nem kell tájékoztatót közzétenni, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum a befektetők rendelkezésére áll.

(6)186 A (4) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az érintett befektetők rendelkezésére bocsátani a bevezetni kívánt értékpapír fajtájára, darabszámára, valamint a forgalomba hozatal okának és körülményének részleteire vonatkozó információkat.

(7)187 A Felügyelet a (2) és (5) bekezdésben meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségéről külön eljárásban tíz munkanapon belül dönt. Ha a Felügyelet a kérelmet nem bírálja el vagy hiánypótlást nem rendel el, akkor a dokumentum által tartalmazott információkat úgy kell tekinteni, hogy azok a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűek.

23. §188 (1)189 Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha

a) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag szabályozott piacra történő bevezetés esetére rendeli alkalmazni;

b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;

c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba;

d) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba;

e) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;

f) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció esetére rendeli alkalmazni, és az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanazon multilaterális kereskedési rendszerbe már korábban regisztrálták, vagy

g) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció esetére rendeli alkalmazni, és a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve.

(2)190 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajtájú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok is alkalmazhatók.

24. §191 (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési, illetőleg értékpapír számlavezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve központi értéktár – a kibocsátóval történő megállapodás alapján – a saját tulajdonában lévő, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki.

(2) A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:

a) a kibocsátó nevét;

b) az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét;

c) a másodlagos értékpapír értékpapírkódját;

d) a másodlagos értékpapír kiállításának helyét és idejét;

e) a forgalomba hozott teljes sorozat össznévértékét;

f) a forgalomba hozott értékpapírok számát, és

g) nyomdai úton előállított értékpapír esetében a kibocsátó aláírását.

(3) A másodlagos értékpapír forgalomba hozatalának időpontjától annak bevonásáig az elsődleges értékpapír által jog nem gyakorolható.

25. §192 (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha – a 21. §-ban foglalt kivétellel – az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetve – a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével – befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság részvényét a működési forma megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozat nélkül ajánlották fel nyilvános értékesítésre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.

26. §193 (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

(2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.

(3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti.

(4)194 A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó információkat. A tájékoztató egyetlen összevont dokumentumként is elkészíthető (összevont tájékoztató).

(5)195 Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja céljából készült, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az értékpapírt Magyarországon is be kívánják vezetni szabályozott piacra, illetve regisztrálni kívánják multilaterális kereskedési rendszerbe, és a tájékoztatót nem magyar nyelven készítették el.

27. §196 (1)197 Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén, olyan formában és tartalommal kell ismertetni az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait, hogy az a befektetők értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát elősegítse. Az összefoglalót az értékpapírok jellemzőinek összehasonlíthatóságát biztosító, az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt is tartalmazó formátumban kell elkészíteni. Az összefoglalóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy

a) az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;

b) a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;

c) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit; és

d) az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve azt, hogy az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel, vagy nem tartalmazza az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt.

(1a)198 A kiemelt információ tartalmazza:

a)199 a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges adatokat, beleértve az eszközöket és forrásokat,

b) az értékpapírral kapcsolatos kockázatok, valamint az értékpapír által megtestesített jogok befektető általi megismeréséhez szükséges információkat,

c) a nyilvános értékesítésre történő felajánlás általános feltételeit, ideértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által felszámított, a befektetőt terhelő díjakat, költségeket,

d) a forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés, valamint a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció részleteit,

e) a forgalomba hozatal céljának és a forgalomba hozataltól várható haszon felhasználásának ismertetését.

(2) Ha a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg végleges ajánlati ára a tájékoztatóban nem jeleníthető meg, akkor

a) közzé kell tenni az értékpapír maximális árát, továbbá azokat a szempontokat vagy feltételeket, amelyek alapján meghatározásra kerül a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg a végleges ajánlati ára, vagy

b) biztosítani kell, hogy a befektető az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatát a végleges ajánlati ár, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiség közzétételét követő legalább két munkanapon belül visszavonhassa.

(3) Az értékpapír végleges ajánlati árát, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiségét a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tenni és erről ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a Felügyeletet.

(4) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír – ideértve az opciós utalványt is – kibocsátási program keretében történő forgalomba hozatala, jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala esetén, illetőleg ha a kibocsátó tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal kíván azonos típusú, illetve fajtájú jelzáloglevelet forgalomba hozni, a 26. §-ban meghatározott tájékoztató helyett alaptájékoztatót is készíthet.

(5) Az alaptájékoztató a kibocsátási program egészére, az adagolt kibocsátás keretében történő minden forgalomba hozatal összességére, valamint a tizenkét hónapon belül tervezett több forgalomba hozatalra együttesen vonatkozó összes információt egyetlen dokumentumban tartalmazza.

(6)200 Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (amelyek csak az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat tartalmazzák, így különösen: a forgalomba hozatal össznévértékét, az értékpapír futamidejét, lejáratát, kamatát vagy egyéb járulékait, a forgalomba hozatal módját és helyét, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódját) sem az alaptájékoztató, sem a 32. § szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes nyilvános részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi, és azokról tájékoztatja a Felügyeletet. A Felügyelet a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezt követően tájékoztatja a forgalomba hozatal végleges feltételeiről.

(7) A Felügyelet engedélyezheti valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását, ha:

a) az információ nyilvánosságra hozatala közérdeket sértene;

b)201 az információ nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a kibocsátó érdekeit és annak elhagyása nem félrevezető a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok megítélése szempontjából;

c) az információ a forgalomba hozatal szempontjából lényegtelen és nem befolyásolja a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy pénzügyi helyzetének megítélését.

(7a)202 Ha az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely EGT-állam vállal kezességet (garanciát), akkor a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy elhagyhatja a kezesre vonatkozó információkat a tájékoztatóból.

(8) Ha valamely jogszabály által megkövetelt információ a kibocsátó tevékenységi körére, vagy az értékpapírra való tekintettel nem értelmezhető, a tájékoztatóban a kibocsátó vagy az értékpapír sajátosságainak megfelelő hasonló információt kell feltüntetni.

28. §203 (1) A tájékoztatóba a szükséges információ hivatkozással is beépíthető. Hivatkozni csak a Felügyelet által jóváhagyott vagy részére bejelentett, korábban vagy a tájékoztatóval egyidejűleg közzétett okiratra lehet. Ha az információ egy része hivatkozással kerül beépítésre a tájékoztatóba, mellékelni kell egy hivatkozási listát az információk egyértelmű azonosíthatósága érdekében.

(2) Az összefoglaló nem tartalmazhat hivatkozást.

29. §204 (1)205 Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét vagy megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét vagy székhelyét, aki vagy amely a tájékoztató vagy annak valamely része tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetve az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.

(2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

(3)206 Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján – ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is – kivéve, ha

a) az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz, vagy

b) az összefoglaló nem tartalmazza a 27. § (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt.

30. §207 A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.

31. §208 (1)209 A tájékoztató a közzététel Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt – a 32. §-ban foglaltak figyelembevételével – legkésőbb a tájékoztató érvényességének időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni. A tájékoztató érvényességének időszaka alatt az értékpapír forgalmazásához nem szükséges újabb tájékoztató készítése, feltéve, hogy a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor kerül, és a tájékoztató használatához a tájékoztatót készítő személy írásban hozzájárult.

(2)210 Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett alaptájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala, illetőleg tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal történő forgalomba hozatala esetén az alaptájékoztató az összes forgalomba hozatali eljárás lezárásáig hatályos, azzal, hogy az utolsó forgalomba hozatali eljárást tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.

(3)211 A regisztrációs okmány a Felügyelet által történő jóváhagyást követő tizenkét hónapig érvényes.

(4)212 Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendő az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány engedélyezése óta bekövetkezett lényeges változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó megítélését, kivéve, ha a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor került. A külön eljárás keretében engedélyezett értékpapírjegyzék és összefoglaló a regisztrációs okmánnyal együtt érvényes tájékoztatónak minősül.

32. §213 (1)214 Ha a közzététel engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetve az értékpapírral történő kereskedésnek a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben való megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését.

(2)215 A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetve a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.

(3) A tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítésének közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kiegészítés közzétételének engedélyezésére a tájékoztató közzététele engedélyezésének szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az engedélykérelmet a Felügyelet hét munkanapon belül bírálja el.

(4) A kibocsátó és a forgalmazó a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett kiegészítését a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kiegészítés közzétételéig a Felügyelet a forgalomba hozatali eljárást felfüggesztheti.

33. §216 (1)217 Ha a tájékoztatót az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt kiegészítették, az a befektető jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.

(2) Ha jogszabály vagy a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő a forgalomba hozatali eljárás eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiségre a forgalomba hozatali eljárás zárónapjáig nem történik kötelezettségvállalás, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás zárónapját követő hét napon belül köteles a már befizetett teljes összeget a tájékoztatóban meghirdetett módon – kamatfizetési kötelezettség nélkül – visszafizetni.

(3)218 Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

34. §219 (1)220 A Felügyelet általi jóváhagyását követően a tájékoztatót közzé kell tenni legkésőbb a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetve a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben megjelölt helyen.

(2) Ha egy részvénysorozatot kibocsátásakor hoznak nyilvánosan forgalomba és a forgalomba hozatali eljárás időtartama kevesebb, mint hat munkanap, a tájékoztatót legalább hat munkanappal a forgalomba hozatali eljárás lezárását megelőzően kell közzé tenni.

(3)221 A tájékoztató teljes szövegét az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időpontban

a) közzé kell tenni a (4) bekezdésben meghatározott helyen, vagy

b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac, illetve multilaterális kereskedési rendszer kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani, és

c)222 a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés 10–17. pontjában meghatározott – a tájékoztató tartalmával megegyező – adatokkal.

(4)223 A közzététel helye:

a) legalább egy országos terjesztésű napilap,

b)224 a kibocsátó vagy – ha van – a forgalmazó honlapja,

c) annak a szabályozott piacnak, illetve multilaterális kereskedési rendszernek a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy

d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.

(5)225

(6)226 A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan tagállamban, ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy szabályozott piacra be kívánják vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánják, legalább egy, széles körben terjesztett napilapban meg kell jelentetni.

(7)227 Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a befektető kérésére köteles azt nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésére bocsátani.

(8) Az elektronikus úton történő közzététel esetében biztosítani kell, hogy a tájékoztató mindaddig könnyen hozzáférhető legyen, amíg az értékpapír forgalomban van.

(9) Ha a tájékoztató különálló dokumentumokból áll, illetve hivatkozást tartalmaz, az egyes dokumentumok és információk külön-külön is közzétehetők a (3) bekezdés szerint. Ebben az esetben minden dokumentumban fel kell tüntetni, hogy a többi dokumentum vagy a tájékoztató egésze hol tekinthető meg.

(10)228 A tájékoztatót, illetőleg a tájékoztató módosítását mindig a Felügyelet által engedélyezett tartalommal, formában, és legalább a tájékoztató – 31. § (1) bekezdésben meghatározott – hatályosságának időtartamáig kell közzétenni.

(11)229 A Felügyelet – a hozzá bejelentett adatok alapján – a honlapján közzéteszi, hogy a közzétételre kötelezettek hol tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek.

35. §230 (1)231 Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevő, a forgalomba hozatalban forgalmazóként vagy jegyzési garanciavállalás formájában részt vevő befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy által reklámban vagy egyéb módon közölt információ – ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót, a hirdetményt és a 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentumot – kereskedelmi kommunikáció.

(2)232 A kereskedelmi kommunikációban foglalt információnak összhangban kell lennie a tájékoztató és a 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentum tartalmával.

(3) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden reklámnak egyértelmű utalást kell tartalmaznia e jellegére vonatkozóan.

(4) A (3) bekezdés szerinti reklámban meg kell jelölni, hogy az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatosan tájékoztató közzétételére került vagy kerül sor, és hogy a tájékoztató hol hozzáférhető.

(5)233 A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetve a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a kereskedelmi kommunikációt a Felügyelethez a nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg be kell nyújtani. A Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát, illetve további nyilvános közlését megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik.

(6)234

36. §235 (1) A 26. §-ban meghatározott tájékoztató, illetve a 27. § (4) bekezdésében meghatározott alaptájékoztató, valamint a hirdetmény közzétételéhez – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) Nem szükséges a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye, ha azt az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte és a Felügyeletnek igazolja, hogy a tájékoztató vagy alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak.

(3) Magyarországon székhellyel rendelkező kibocsátó a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával is engedélyeztetheti, ha:

a)236 olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amelynek névértéke legalább ezer euró, vagy a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva ennek megfelelő összeg, vagy

b) olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amely átváltás útján, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásával jogot ad valamely más értékpapír vagy pénz megszerzésére, feltéve, hogy a kibocsátó nem azonos a megszerezhető másik értékpapír kibocsátójával és nem tartozik vele azonos csoportba.

(4)237 A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy abban a tagállamban kezdeményezheti a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését, amelyben az értékpapírt nyilvánosan vételre fel akarja ajánlani, vagy amelyben az értékpapírt szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja.

37. §238 (1)239 Harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó által benyújtott engedélykérelem alapján a Felügyelet engedélyezheti a tájékoztató közzétételét, ha

a) a kibocsátó az értékpapírt Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni,

b) a tájékoztató megfelel

ba) az Európai Unió szabályainak vagy

bb) a nemzetközi szabványoknak, így különösen az IOSCO közzétételi szabványainak, és

c) a tájékoztatóban foglalt információra, így különösen a kibocsátó pénzügyi helyzetére vonatkozó információra az e törvényben foglalt követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak.

(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés alapján megadott engedélyére a 40–41. § alkalmazandó.

38. §240 (1) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a tájékoztató tervezetét;

b) a hirdetmény szövegtervét;

c) a jegyzési ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra jegyzés útján kerül sor;

d) az aukciós ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra aukció útján kerül sor;

e) az értékpapír szövegtervezetét, illetve a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetét;

f)241

g) gazdasági társasági vagy szövetkezeti formában működő kibocsátó esetén a létesítő okiratot;

h) a forgalomba hozatalt elhatározó döntést tartalmazó okiratot;

i)242 zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános forgalomba hozatalra történő felajánlása, illetve szabályozott piacra történő bevezetése, valamint multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációja esetén a társaság működési formájának módosítására vonatkozó döntést tartalmazó okiratot;

j) a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával megbízott befektetési szolgáltató és a kibocsátó közötti szerződést vagy szerződéstervezetet, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatók egymás közötti szerződéseit.

(2)243 A Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó, valamint ezen személyek könyvvizsgálója, vezető tisztségviselője, ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosa, illetve az a jogi személy, amelyben a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy vagy a forgalmazó ellenőrző részesedéssel rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani.

(3)244

(4)245 Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából fokozottan, illetve kiemelten kockázatos, a forgalmazó és a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy köteles ennek a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon történő feltüntetésére, a vonatkozó arányszám egyidejű bemutatásával.

(4a)246 Az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából fokozottan kockázatos, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a tervezett kibocsátás mennyisége (vagy a kibocsátási program együttes keretösszege) és a kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege meghaladja a kibocsátó saját tőkéjét, hitelintézetek esetében a saját tőke tízszeresét.

(4b)247 Az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából kiemelten kockázatos, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve működik, ha a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges, vagy ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a tervezett kibocsátás mennyisége (vagy a kibocsátási program együttes keretösszege) és a kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege meghaladja a saját tőke kétszeresét, hitelintézetek esetében a saját tőke hússzorosát.

(5)248 A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy, illetve a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé.

(6)249 A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabály vagy az Fttv. rendelkezéseinek, a forgalomba hozatal joggal való visszaélésre irányul, vagy a forgalmazó, a kibocsátó nem tesz eleget a (2)–(4) bekezdés alapján tett felügyeleti intézkedésnek.

(7)250 Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés g) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

39. §251 (1)252 A Felügyelet a benyújtott engedélykérelmet átadhatja engedélyezésre másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának hozzájárulása és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság előzetes értesítése szükséges. Erre az esetre a 1095/2010/EU rendelet 28. cikkének (4) bekezdése nem alkalmazandó. Az engedélyezés átadásáról a Felügyelet a kérelmezőt a döntését követő három munkanapon belül értesíti.

(2) A Felügyelet másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megkeresése esetén elvégezheti a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához benyújtott kérelem alapján a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését. Az engedély megadásának vagy elutasításának határideje ebben az esetben attól a naptól kezdődően számítandó, amikor a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a kérelmezőt az engedélykérelem átadásáról értesíti.

40. §253 (1)254 A Felügyelet – ha tizenkét hónapnál nem régebben e törvény 26–27. §-a szerinti tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét engedélyezte – a kérelmező kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy a tájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. Erről a tényről értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot is. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi a tájékoztatót és – ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges – a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.

(2) Ha a Felügyelet a 27. § (5) bekezdése alapján valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását engedélyezte, ennek tényét, valamint indokát is megjelöli a hatósági bizonyítványban.

(3)255 A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül, vagy ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a kérelmező egyidejű értesítése mellett.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a tájékoztató minden kiegészítésére is.

41. § (1)256 A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a 40. § szerinti hatósági bizonyítványt elküldje.

(2)257 Ha a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a kérelmező 40. § (1) bekezdése szerinti kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt a tájékoztató kiegészítésére. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is értesítheti a Felügyeletet a tájékoztató kiegészítésének szükségességéről.

42. §258 A Felügyelet honlapján közzéteszi az általa közzétételre engedélyezett, e törvény 26–27. §-a szerinti tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre engedélyezett, a jelen törvény 26–27. §-a szerinti tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha a Felügyelet honlapján a közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját teszi közzé, ezzel együtt – ha lehetséges – megadja az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező hatósága, a kibocsátó vagy a szabályozott piac honlapján közzétett tájékoztatóhoz a továbbutalást (hiperhivatkozást) is. A közzétett listát a Felügyelet naprakész állapotban tartja és biztosítja, hogy honlapján 12 hónapon át elérhető legyen.

43. §259 (1)260 Ha a Magyarországon illetve harmadik országban székhellyel rendelkező kérelmező az értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni vagy multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.

(2) Ha a kérelmező az értékpapírt kizárólag más tagállamban kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót – a kérelmező választása szerint – vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni.

(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben foglalt esetben a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvet választja – ha az érintett tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges –, akkor az érintett tagállam által elfogadott nyelvre lefordított összefoglalót is be kell nyújtania a Felügyelethez.

(4) A (2) bekezdésben foglalt eljárásához a Felügyelet előírhatja, hogy a tájékoztatót – a kérelmező választása szerint – a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is be kell nyújtani.

(5)261 Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és az Európai Unió más tagállamában is nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni, valamint – a kérelmező választása szerint – az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is rendelkezésre kell bocsátani.

(6)262 Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és a tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni. Ha a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy a tájékoztatót más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi közzé Magyarországon, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni.

(7)263 Ha a kérelmező olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, amelynek névértéke legalább százezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni, és közzé kell tenni.

43/A. §264

Egyes értékpapírokra vonatkozó sajátos szabályok265

44. §266 (1)267 Állampapír – ide nem értve a harmadik ország által kibocsátott állampapírt – vagy az Európai Unió tagállama által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén – ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertető és nyilvános ajánlattétel tehető közzé.

(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a 34. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.

(3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak – befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen – kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen. A kibocsátási árat – amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül – a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni.

(4)268 Állampapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajta állampapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok alkalmazhatók.

(5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás időpontját három munkanappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.

45. §269 (1)270 A 23. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi intézmény, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez – ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon.

(2)271 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hitelintézet által kibocsátási program keretében történő nyilvános forgalomba hozatalára, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha a forgalomba hozatalára, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésére kizárólag Magyarországon kerül sor, valamint ha az értékpapír

1. nem alárendelt kölcsönt testesít meg, nem konvertálható és nem átcserélhető,

2. nem ad jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódik származtatott termékhez, és

3. betétgyűjtést testesít meg,

akkor a hitelintézet a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3–14. és 17–19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé.

(2a)272 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hitelintézet által kibocsátási program keretében történő nyilvános forgalomba hozatalára, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke uniós szinten az első forgalomba hozataltól számított tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el a hetvenötmillió eurót, vagy a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelő összeget, valamint ha az értékpapír

1. nem alárendelt kölcsönt testesít meg, nem konvertálható és nem átcserélhető, és

2. nem ad jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódik származtatott termékhez,

akkor a hitelintézet a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3–14. és 17–19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé.

(3)273 Az ismertető a felügyeleti jóváhagyástól számított tizenkét hónapig hatályos.

46. §274 Helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez – ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a 26–27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a kibocsátó a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal is elkészítheti a tájékoztatót. A tájékoztató a Felügyelet engedélyével tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon.

A forgalomba hozatal módja és általános szabályai275

47. §276 (1)277 A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg.

(2) Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír számlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat semmis.

(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő eltérő rendelkezése hiányában a forgalomba hozatali időszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik a kibocsátónak, illetve az ajánlattevőnek.

(4)278 Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat átvételére kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (különösen: forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban vagy elektronikus úton) kerülhet sor.

(5) A befektető személy által a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a forgalmazónak átadott személyes adatok – a befektető személy kifejezett hozzájárulása hiányában – az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott, befektető személy által adott hozzájárulás nem lehet része az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatnak.

(7) Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről. A letéti számlán elhelyezett összeg a 33. § (2) bekezdésében meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel.

(8)279 A kibocsátó, illetve ajánlattevő jogosult a nyilvános forgalomba hozatal részvényértékesítés nélküli lezárásáról (az ajánlattétel visszavonásáról) rendelkezni a részvényeknek a befektetők értékpapírszámláján történő jóváírásáig. Ebben az esetben a tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy az ajánlattétel mikor és milyen körülmények között vonható vissza vagy függeszthető fel.

48. §280 (1) Az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás első három napja alatt az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek, függetlenül attól, hogy nyilatkozatukat mely időpontban tették meg.

(2) Ha az értékpapír megszerzésére tett ajánlat a tájékoztatóban meghatározott okból részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó, illetve az ajánlattevő és a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni.

(3) Az allokációt megelőzően a forgalmazó köteles ellenőrizni az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatban megadott értékpapír-számlaszám valódiságát.

(4)281 A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. A tájékoztatót a forgalomba hozatali eljárás eredményével nem szükséges kiegészíteni.

49. §282 (1) Jegyzési eljárás lefolytatása kötelező, ha jogszabály azt előírja, vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét meghatározza.

(2)283 A jegyzésre nyitva álló (tervezett) időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de az a nyilvános forgalomba hozatal esetén nem lehet rövidebb, mint három munkanap.

(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a jegyzést – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás vagy a felajánlott értékpapír teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta.

50. §284 (1) Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó minimális vagy maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdő időpontját megelőzően a tájékoztató (alaptájékoztató, ismertető) közzétételével azonos módon az ajánlattételre jogosultak tudomására hozni.

(2) Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan.

(3) Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes.

(4) Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve a forgalmazó határozza meg.

51. §285 Adagolt kibocsátás esetén a kibocsátási időszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a kibocsátó megváltoztathatja.

V. Fejezet

NYILVÁNOSAN FORGALOMBA HOZOTT ÉRTÉKPAPÍROKKAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG286

52. §287 (1)288 E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha a kibocsátó 5. § (1) bekezdés 140. pont b) alpontja szerinti székhely szerint tagállama Magyarország.

(1a)289 Ha a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bab) alpont szerint Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak, a választása mindaddig érvényben marad, amíg a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bc) alpont értelmében új székhely szerinti tagállamot nem választ.

(1b)290 Ha a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bb) alpont szerint Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak, a választása a közzététel időpontjától számított legalább 3 évig nem változtatható meg, kivéve, ha a kibocsátó értékpapírjaival az Európai Unió szabályozott piacán már nem kereskednek vagy a kibocsátó a hároméves időtartam alatt az 5. § (1) bekezdés 140. pont ba) vagy bc) alpont hatálya alá kerül.

(1c)291 A kibocsátó az 56. § és az 58. § szerint közzéteszi, ha székhely szerinti tagállama Magyarország. A kibocsátó e tényt bejelenti a Felügyeletnek, valamennyi fogadó tagállam felügyeleti hatóságának, valamint adott esetben a létesítő okirat szerint választott tagállam felügyeleti hatóságának.

(1d)292 Ha a kibocsátó az értékpapírjainak szabályozott piacra való első bevezetésének időpontjától számított három hónapon belül nem teszi közzé, hogy a székhely szerinti tagállama – az 5. § (1) bekezdés 140. pont bab) alpont vagy az 5. § (1) bekezdés 140. pont bb) alpont szerinti választás alapján – Magyarország, a székhely szerinti tagállama az a tagállam lesz, amelyben a kibocsátó értékpapírjai valamely szabályozott piacra be vannak vezetve. Ha a kibocsátó értékpapírjai egynél több tagállam területén működő szabályozott piacokra vannak bevezetve, ezen tagállamok lesznek a kibocsátó székhely szerinti tagállamai mindaddig, amíg a kibocsátó egyetlen székhely szerinti tagállamot nem választ és azt közzé nem teszi.

(2) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyre, illetve az ilyen befektetési alapban megvásárolt vagy eladott befektetési jegyre.

(3)293 Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni az államra, az olyan nemzetközi testületre, amelynek legalább egy tagállam a tagja, az EKB-ra, a tagállamok nemzeti központi bankjaira, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre és bármely egyéb, az európai monetáris unió stabilitásának megőrzése céljából létrehozott mechanizmusra.

(4)294 Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a szabályozott piacra be nem vezetett kötvény kibocsátójára, ide nem értve az 54. § (2) bekezdés b) pontját azzal, hogy az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb hat hónapon belül kell közzétenni az éves jelentést.

(5)295 A kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált (szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be nem vezetett) értékpapír kibocsátójára vonatkozóan a multilaterális kereskedési rendszer működtetője szabályzatban állapítja meg a rendkívüli tájékoztatás szabályait.

(6)296 A (4) és (5) bekezdésben hivatkozott kibocsátó az ott meghatározott közzétételeit a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven köteles közzétenni.

52/A. §297

53. §298

Rendszeres tájékoztatás299

54. §300 (1)301 A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni és gondoskodik arról, hogy az egyes tájékoztatások legalább tíz évig nyilvánosan hozzáférhetőek maradjanak.

(2)302 A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

a) féléves jelentés és

b) éves jelentés

formájában teljesíti.

(2a)303 Amennyiben a kibocsátó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, akkor éves és féléves jelentését is az IFRS-ek szerint kell elkészítenie.

(3)304 Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá azon kibocsátó, amely kizárólag olyan, szabályozott piacra bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg.

(3a)305 Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni az olyan, kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó, amely értékpapírjainak névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, amennyiben az értékpapírral szabályozott piacon kereskednek és a bevezetésre 2010. december 31. előtt került sor.

(4)306 A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tennie az éves jelentését.

(5)307 A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak végét követően mielőbb, de legkésőbb három hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé.

(6) Nem köteles féléves jelentést készíteni

a)308 az a hitelintézet, amelynek részvényeit nem vezették be a szabályozott piacra, és amely folyamatosan és ismétlődő módon csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok össznévértéke nem éri el a százmillió eurót, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeget, és a nyilvános forgalomba hozatalhoz tájékoztatót nem készített,

b) az a kibocsátó, amely 2005. július 1. napján már létezett, és amely kizárólag a székhely szerinti tagállam által feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsát ki.

(7)–(8)309

(9)310 A kibocsátó minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát sorozatonként, a saját részvény állományok feltüntetésével, és az alaptőke nagyságát haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon.

(10) A rendszeres tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(11)311

Rendkívüli tájékoztatás312

55. §313 (1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni.

(2) A kibocsátó a hozzá érkezett, 61. § szerinti tájékoztatást haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül közzéteszi a Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai314

56. §315 (1) A kibocsátó megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférést biztosítva köteles nyilvánosságra hozni a szabályozott információkat, amelyért díjat nem számíthat fel.

(2) A szabályozott információk terjesztése úgy történik, hogy biztosítható legyen azok lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – való eljutása a székhely szerinti, a fogadó, illetve a többi tagállamban.

(3) A kibocsátó köteles megküldeni a szabályozott információt a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer számára, amely megfelel a biztonsággal, az információforrás bizonyosságával, az időpont rögzítésével és a végfelhasználók általi egyszerű hozzáféréssel kapcsolatos minimális minőségi előírásoknak, és azok összhangban vannak az elektronikus irattározási eljárással.

(4)316 A kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni. A rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó információk hivatalos információtárolási rendszeren történő közzétételét a Felügyelet biztosítja.

(5)317

57. §318 (1) A szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.

(2) Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan nyilvánosságra hozatalára. A kibocsátó nyilatkozatát az 56. §-ban meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni.

(3) A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.

58. §319 (1) Ha az értékpapírt csak Magyarországon hozták nyilvánosan forgalomba, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell közzétenni.

(2) Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve egy vagy több fogadó tagállamban került sor, akkor a szabályozott információkat:

a) a Felügyelet által elfogadott nyelven, és

b) a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.

(3)320 Ha az értékpapírokat egy vagy több fogadó tagállamban hozták nyilvánosan forgalomba, azonban Magyarországon nem, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven, továbbá a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.

(4) A 61. § szerinti információ egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is bejelenthető, illetve közzétehető.

(5)321 Az egy vagy több tagállam szabályozott piacára bevezetett legalább százezer euró névértékű értékpapírokra – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás napján legalább százezer euró vagy annak megfelelő névértékű értékpapírokra – vonatkozó szabályozott információkat a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni a kibocsátó vagy azon személy választása szerint, aki a kibocsátó hozzájárulása nélkül kérte a bevezetést.

(5a)322 Az (5) bekezdésben meghatározott nyelven kell közzétenni a legalább ötvenezer euró névértékű értékpapírokra – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás napján legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő névértékű értékpapírokra – vonatkozó szabályozott információkat, amennyiben az értékpapírral szabályozott piacon kereskednek és a bevezetésre 2010. december 31. előtt került sor.

(6) Ha a szabályozott információk tartalmával kapcsolatban bíróság vagy választottbíróság előtt keresetindításra kerül sor, a fordítás költségeinek viselésére az adott tagállam jogszabályai alapján kerül sor.

A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése323

59. §324 A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik

a) az értékpapír lejártával;

b) nyilvános részvény kibocsátása esetében a Felügyelet 60. § szerinti engedélyével;

c) az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti visszavásárlásával.

60. §325 (1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.

(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni az 56. §-ban meghatározott helyen, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.

(3)326 A Felügyelet a kérelem tárgyában huszonkét munkanap után, de legkésőbb harminc munkanapon belül dönt. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve a kibocsátót az adott értékpapír-sorozat tekintetében a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli.

(5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó az 56. §-ban meghatározott helyeken köteles megjelentetni.

A szavazati jog mértékének bejelentése és közzététele327

61. §328 (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese vagy a szavazati jog birtokosa (e § alkalmazásában a továbbiakban: részvényes) haladéktalanul, de legkésőbb 2 naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót és a Felügyeletet, ha a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának aránya eléri, meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket vagy az alá csökken. Első napnak azt a napot követő nap számít, amelyen a részvényes tudomást szerzett vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudomást kellett volna szereznie

a) a szavazati jogot biztosító részvény megszerzéséről, eladásáról és a szavazati jog gyakorlásának lehetőségéről, megszűnéséről, függetlenül attól, hogy ez mely napon következik be, vagy

b) a kibocsátó által közzétett tájékoztatás alapján, hogy megváltozott azoknak a részvényeknek a mennyisége, amelyekhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a saját részvények esetén a kibocsátónak kell teljesítenie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési mértékek a következők: öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc és kilencvenkilenc százalék.

(4)329 A szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részvények alapján történik, amelyhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik. Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes részesedésén kívül az (5), (6) és (9) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

a)330 a részvényes és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt – a kibocsátó felé tartós közös politikára irányuló – gyakorlását,

b) a részvényes a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a részvényes a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a részvényes a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a részvényes ellenőrzött vállalkozása az a)d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a részvényes letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy – a részvényessel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a részvényes javára gyakorolhat, vagy

h) a részvényes meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.

(6) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor figyelembe kell venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő

a) alapkezelő társaság szavazati jogát, ha az alapkezelő társaság az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a részvényes, a részvényes másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett vagy bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(6a)331 A szavazati jogok mértékét a pénzügyi eszköz alapjául szolgáló részvények össznévértékére vonatkoztatva kell kiszámítani, kivéve a kizárólag készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközöket, amelyek esetében a szavazati jogok számát a Bizottság 2015/761/EU rendeletében foglaltakra figyelemmel kell kiszámítani. A birtokos az ugyanazon mögöttes kibocsátóhoz tartozó összes pénzügyi eszközt összesíti és bejelenti. A szavazati jogok kiszámításakor csak a hosszú pozíciókat kell figyelembe venni, és ezek nem nettósíthatóak.

(7)332 Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor nem kell figyelembe venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a részvényestől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

(8)333 A (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásának további feltétele, hogy

a) a részvényes megküldi a Felügyeletnek az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet és a felügyeletüket ellátó, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését,

b) a részvényes megküldi a Felügyeletnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy

ba) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet a részvényestől függetlenül gyakorolhatja az által kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogokat, és

bb) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozást, befektetési vállalkozást, hitelintézetet megillető szavazati jog gyakorlásába közvetlen, közvetett utasítással vagy bármely más módon nem avatkozik be,

c) a részvényes és az ellenőrzött vállalkozásai írásbeli eljárásrendet fogadnak el és tartanak be a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos egymás közötti információáramlás megakadályozása érdekében.

(9)334 Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség terheli azt a személyt is, aki közvetlenül vagy közvetve olyan pénzügyi eszköznek van a birtokában, amely lejáratkor a birtokos számára – szerződés alapján – feltétel nélkül, illetve a birtokos döntésétől függően a kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése során különbséget kell tenni a fizikai leszállítással teljesíthető és a készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközök között.

(9a)335 A (9) bekezdés alkalmazásában az alábbiak tekintendők pénzügyi eszköznek:

a) átruházható értékpapír,

b) opció,

c) határidős ügylet,

d) csereügylet,

e) tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás,

f) különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás vagy

g) az a)–f) pontban meghatározott pénzügyi eszközökkel hasonló gazdasági hatást eredményező szerződés.

(9b)336 A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, a (9) bekezdés szerint már bejelentett szavazati jogokat ismét be kell jelenteni, ha a természetes személy vagy vállalkozás megszerezte az alapul szolgáló részvényeket, és a tulajdonszerzés eredményeként az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok mértéke eléri vagy meghaladja a (3) bekezdésben foglalt küszöbértéket.

(10) A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a tájékoztatási kötelezettséget az anyavállalata, vagy ha az anyavállalata is ellenőrzött vállalkozás, akkor annak anyavállalata teljesíti.

(11)337 A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak a kereskedési könyvében nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot nem kell számításba vennie az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha

a) a szavazati jog nem gyakorolható,

b) a kibocsátó döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt, és

c) a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogok nem haladják meg az 5%-ot.

(11a)338 A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a szavazati jogok a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) és annak kiegészítő jogszabályaival összhangban stabilizálási célból szerzett részvényekhez kapcsolódnak, feltéve ha a kibocsátó biztosítja, hogy a részesedéshez kapcsolódó szavazati jog

a) nem gyakorolható, és

b) a döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

(12) Az árjegyző mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha

a)339 biztosítja, hogy a részesedéséhez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,

b) az árjegyzői tevékenység megkezdését és megszüntetését megelőzően értesíti a Felügyeletet,

c) elkülönített nyilvántartást vezet az árjegyzői tevekénységhez szükséges részvényekről és pénzügyi eszközökről.

(13) Ha az árjegyző a kibocsátóval, tőzsdével árjegyzői megállapodást kötött, akkor a megállapodást a Felügyelet kérésére bemutatja.

(14) Az e §-ban meghatározott tájékoztatást elmulasztó személy a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(15) A Felügyelet a honlapján közzéteszi a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását.

VI. Fejezet340

A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

62. §341 (1) Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója.

(2)342 A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak a Ptk. 3:291. §-a szerinti auditbizottságot kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy a zártkörűen működő részvénytársasági formában működő kibocsátó esetén, ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései részvénytársaságot és közgyűlést említenek, ott az (1) bekezdés szerinti kibocsátót és annak legfőbb szervét kell érteni.

(2a)343 Az auditbizottság tagjainak együttesen rendelkezniük kell a vizsgált szervezet tevékenysége szerinti ágazattal kapcsolatos szaktudással.

(2b)344 Az auditbizottság elnökét annak tagjai vagy a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó felügyelőbizottsága jelöli ki.

(3)345 A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. 3:291. § (1) és (2), valamint (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a testület összetételét.

(3a)346 Az olyan közérdeklődésre számot tartó kibocsátó esetében, amely

a) teljesíti az 5. § (1) bekezdés 69. pontjában rögzített feltételeket, és

b) szabályozott piacon jegyzett olyan társaság, amely a megelőző három naptári évre vonatkozóan az év végi jegyzések alapján kevesebb, mint 100 millió euró átlagos piaci tőkeértékkel rendelkezett

az auditbizottság feladatkörét az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság is elláthatja azzal a feltétellel, hogy ha az érintett testület elnöke ügyvezető tag, akkor nem lehet az auditbizottság elnöke, ameddig az adott testület látja el az auditbizottság feladatait.

(3b)347 Az auditbizottság – a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl –

a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;

b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;

c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését.

(4) E § rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap alapkezelője minősül.

VI/A. Fejezet348

SZABÁLYOZOTT PIACRA BEVEZETETT RÉSZVÉNY FORGALOMBAN TARTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

63. §349 (1) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről a kibocsátó legfőbb szerve dönt. A kibocsátó legfőbb szerve akkor határozatképes, ha legalább 50% + 1 szavazati jogot megtestesítő részvény tulajdonosa van jelen. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek. A kibocsátó legfőbb szerve a kivezetésről szóló határozatot legalább háromnegyedes többséggel hozza meg. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek.

(2) A szabályozott piacra bevezetett részvény átvezetéséről szóló döntés – amennyiben a kibocsátó alapszabálya másként nem rendelkezik – a kibocsátó ügyvezetésének a hatáskörébe tartozik.

(3) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről, átvezetéséről szóló döntést követő munkanapon a kibocsátó megküldi a Felügyelet, illetve a szabályozott piac részére

a) a döntést tartalmazó határozatot,

b) az érintett részvény adatait, a kivezetés, vagy az átvezetés tervezett időpontját tartalmazó nyilatkozatot,

c) átvezetés esetén annak a szabályozott piacnak az elérhetőségét, amelyen a részvénnyel kereskednek.

(4) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről szóló döntésről a kibocsátó a határozat meghozatalát követő 5 munkanapon belül értesíti a részvénykönyvben bejegyzett részvényeseket a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint, továbbá – amennyiben a kibocsátó rendelkezik ilyennel – a hirdetményi lapjában és egy országos terjesztésű napilapban közzéteszi a (3) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat.

(5) A kivezetésről szóló határozat szabályozott piachoz való benyújtásától a részvény szabályozott piacról való tényleges, a kivezetéséig eltelt időtartam nem lehet rövidebb, mint 60 kereskedési nap.

(6) Amennyiben a kibocsátó a (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesíti, a szabályozott piac a szabályzata szerint gondoskodik a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a terméklistáról a kivezetés, vagy az átvezetés napjával történő levételéről.

(7) A kivezetésről szóló döntés közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a közgyűlési döntést támogatók kivételével, a társaság azon részvényese kérheti, hogy a társaság a részvényét vegye meg tőle, akinek az adott részvényét a kivezetés közvetlenül érinti. Az eladási ajánlat nem vonható vissza.

63/A. §350 (1) Az eladási ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

a) a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,

b) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül a társaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,

c) amennyiben rendelkezésre áll, a kivezetésről szóló döntést megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,

d) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

e) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

f) az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a legmagasabb összeg;

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a kivezetésről szóló döntés között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.

(3)351 Ha a kibocsátó részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

(4)352 Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely végleges hatósági döntés vagy jogerős bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.

(5) Saját tőkeként

a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy

b) ha a kibocsátó nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a kibocsátó a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

(6) A kibocsátó és az eladási ajánlatot tevő részvényes között a részvényátruházási szerződés az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre.

(7) A kibocsátó az ellenérték teljesítésére az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapját követő tíz munkanapon belül köteles. Ha az ellenérték szolgáltatása ezen időpontot követően történik meg, a kibocsátó késedelmi kamat megfizetésére köteles.

(8) A kibocsátó az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.

(9)353 Az e törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.

64. §354

HARMADIK RÉSZ

BEFOLYÁSSZERZÉS NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGBAN

VII. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

65. §355 (1) E rész rendelkezéseit kell alkalmazni

a) Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott, de szabályozott piacra be nem vezetett részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre; és

b) azon részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre, amelyek magyarországi szabályozott piacra be vannak vezetve.

(2) Nem kell e rész rendelkezéseit alkalmazni

a) a saját joga szerint társasági formában működő kollektív befektetési formákban;, illetve

b) a tagállamok nemzeti bankjaiban

történő befolyásszerzésre.

(3)356 Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 34. § (4) bekezdésében meghatározott hely.

65/A. §357 (1)358 A befolyás mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyást [5. § (1) bekezdés 84. pont], az összehangoltan eljáró személyek, valamint a közeli hozzátartozó befolyásának mértékét egybe kell számítani.

(2) A befolyás mértékének megállapítása során

a) a harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történő szavazati joggyakorlást a részvényes szavazati jogaként;

b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségként biztosítékul adott részvény alapján a részvényest megillető szavazati jogot – eltérő megállapodás hiányában – a biztosíték jogosultjának szavazati jogaként

kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a 151. § (1) bekezdésében és a 152. §-ban foglaltaknak megfelelően (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.

(4)359 Összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek – tekintet nélkül a célzatra – a csoport [5. § (1) bekezdés 27. pont] tagjai.

(5)360 A csoport tagja a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzését – tekintet nélkül annak mértékére – az anyavállalat részére haladéktalanul, de legkésőbb a befolyásszerzéstől számított két napon belül köteles bejelenteni. Az anyavállalat haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a csoport azon tagjait, amelyek a 68. § (2) bekezdés d) pontja alapján nyilvános vételi ajánlatot kötelesek tenni.

Hatáskörrel rendelkező felügyelet
és az alkalmazandó jog361

66. §362 (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, a vételi ajánlat felügyeletét azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amely területén működő szabályozott piacra a társaság részvényeit legkorábban vezették be.

(2) Ha a céltársaság részvényeinek bevezetése első alkalommal egyidejűleg több tagállamban is megtörtént, a céltársaság e szabályozott piacoknak és hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak a kereskedés első napján történő értesítésével határozza meg azt, hogy mely tagállam felügyeleti hatósága lesz a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező.

(3) A céltársaság a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott, a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését a 34. § (4) bekezdésében foglalt helyen haladéktalanul közzéteszi.

(4) Ha a céltársaság vételi ajánlatának felügyeletét a Felügyelet látja el, és a céltársaság székhelye nem Magyarországon, hanem más tagállamban van, akkor

a) a kötelező vételi ajánlat megtételének a befolyás százalékos mértékéhez kötött határának meghatározására, illetve a befolyás mértékének számítási módjára;

b) a munkavállalók tájékoztatására; és

c) a céltársaság ügyvezető szervének a vételi ajánlatról való tudomásszerzést követő különleges eljárására

a székhely szerinti ország jogszabályai az irányadóak.

67. §363

Befolyásszerzés kötelező nyilvános vételi ajánlat útján

68. §364 (1) A céltársaságban, előzetesen – a Felügyelet által jóváhagyott – nyilvános vételi ajánlatot kell tenni

a) a huszonöt százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez, ha a befolyást szerző részvényesen kívül senki sem rendelkezik a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó befolyással, vagy

b) a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez.

(2)365 Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére

a) nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében,

b) vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetőleg határidős vételi megállapodás teljesítése alapján,

c) állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében, vagy

d) összehangoltan eljáró személyek együttműködése eredményeképpen került sor,

akkor a vételi ajánlatot legkésőbb az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételtől számított tizenöt napon belül kell megtenni.

(3) Összehangoltan eljáró személyek befolyásszerzése esetén a vételi ajánlat megtételére valamennyi szerződő fél együttesen köteles, kivéve, ha a felek megállapodnak a vételi ajánlatot tevő fél személyéről. A vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való megállapodás nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelősség alól.

(4)366 A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozást, hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) kell megbízni.

(5)367 Nem kell az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott mértékű befolyásszerzésre a Szantv. keretében alkalmazható szanálási intézkedések vagy hatáskörök alkalmazásával kerül sor.

69. § (1)368 Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlatot jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, ezzel egyidejűleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit megküldi a céltársaság igazgatósága vagy igazgatótanácsa részére, és kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat haladéktalan közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevő versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez.

(2) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:

a)369 az ajánlattevő nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét);

b)370 az ajánlattevőnek, illetve az összehangoltan eljáró személyek megállapodásában részt vevő valamennyi félnek, illetve az ajánlattevőnek a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozójának a társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett befolyása mértékét, a tulajdonában álló részvények darabszámát, sorozatát;

c) a részvényekért ajánlott ellenérték pénzben kifejezett értékét, az ellenérték összetételét (pénzbeli, illetve értékpapírral történő teljesítés aránya, értékpapír esetén a felajánlott értékpapír megnevezése stb.), illetve az ellenérték kiszámításának, teljesítésének módját, ideértve a 74. § (6)–(8) bekezdésében meghatározott szabályokra történő figyelemfelhívást is;

d) a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőt;

e) a vételi ajánlat elfogadása (a továbbiakban: elfogadó nyilatkozat) megtételének lehetséges helyét és módját, továbbá a meghatalmazott vagy közreműködő igénybevételének feltételeit;

f)371 a közreműködő – a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott – befektetési szolgáltató nevét és székhelyét;

g) a (4) bekezdésben meghatározott működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyét;

h) közös ajánlat esetén az elfogadó nyilatkozatban megjelölt részvényeknek az ajánlattevők közötti megosztási arányát;

i) a vételi ajánlattól történő elállási jog fenntartására vonatkozó nyilatkozatot arra az esetre, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján nem kerülne sor ötven százalékot meghaladó mértékű befolyás megszerzésére;

j)372 az ajánlattevő céltársasággal való kapcsolatának leírását;

k)373 az áttörési szabály eredményeként esetlegesen megszűnő jogok miatt felajánlott kártalanítás összegének a 76/C. §-ban foglaltak figyelembevételével történő meghatározását és kifizetésének módját;

l)374 a foglalkoztatásra vonatkozó, valószínűsíthető következményeket;

m)375 a részvényes és az ajánlattevő közötti, a vételi ajánlat elfogadásával létrejött adásvételi szerződéssel kapcsolatos jogvitában alkalmazandó jog és az illetékes bíróság meghatározását, és

n)376 minden egyéb olyan lényeges körülményt, amely a vételi ajánlatot befolyásolhatja.

(3)377 Tilos a vételi ajánlat oly módon történő meghatározása, amely a részvényesek tekintetében az elfogadó nyilatkozatra vonatkozóan sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

(4)378 Az ajánlattevő a részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozóan a 8. számú mellékletben meghatározott kötelező elemeket tartalmazó működési tervet és amennyiben az ajánlattevő akár külföldi, akár belföldi vállalkozás, gazdasági tevékenységéről jelentést készít.

(5)379 Az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató írásban felelősséget vállal. A felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységről szóló jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevő és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A gazdasági tevékenységről szóló jelentés félrevezető tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel.

(6)380 Az ajánlattevőnek és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltatónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:

a) a működési tervet és a gazdasági tevékenységről szóló jelentést,

b) annak igazolását, hogy az ajánlatban meghatározott részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték szolgáltatásához az ajánlattevő fedezettel rendelkezik, valamint

c)381 ha a vételi ajánlat megtételére összehangoltan eljáró személyek által kerül sor és a felek a vételi ajánlatot nem együttesen teszik meg, az ajánlattevő személyére vonatkozó megállapodást,

d) ha a vételi ajánlatra a 68. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a vételi, illetve visszavásárlási jogot megállapító szerződést, illetve a határidős vételi megállapodás alapján történt részvényszerzés feltételeit tartalmazó szerződést,

e)382 a vételi jog esetleges gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot, ha a vételi ajánlat a céltársaságban kilencven százalékot elérő vagy meghaladó befolyás megszerzésére irányul.

(7) A vételi ajánlat fedezete lehet:

a) pénz,

b)383 az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapír,

c)384 az Európai Unió vagy az OECD tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott bankgarancia.

(8)385 Nem kell fedezetet képezni az összehangoltan eljáró személyek által birtokolt részvényekre, amennyiben azok nyilatkoznak, hogy nem élnek a vételi ajánlattal, és a vételi ajánlat időszakában, valamint az azt követő két éven belül nem idegenítik el részvényeiket, illetve erre vonatkozó szerződést nem kötnek.

70. § (1)386 A Felügyelet az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tíz munkanapon belül dönt a vételi ajánlat jóváhagyásáról, vagy ha a kérelem nem alkalmas a jóváhagyásra, legfeljebb három munkanapos határidő kitűzésével előírhatja a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat, illetve mellékletei kiegészítését, részletezését. A módosított vételi ajánlat jóváhagyásáról a Felügyelet három munkanapon belül határoz.

(2)387 A Felügyelet a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a vételi ajánlat és mellékletei az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelnek. Ha a Felügyelet a kérelem tárgyában tíz munkanapon belül, illetve hiánypótlás esetén három munkanapon belül nem dönt, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.

(3)388

(4) Az ajánlattevő a Felügyelet határozatának kézhezvételét, illetve a jóváhagyásra nyitva álló határidő leteltét követően haladéktalanul köteles kezdeményezni a felügyeleti eljárás eredményének és a vételi ajánlatnak a közzétételét, az elfogadó nyilatkozat megtételére megadott határidő kezdő és zárónapjának megjelölésével.

(5)389 A vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő legalább harminc nap, legfeljebb – beleértve az esetleges hosszabbítást is – hatvanöt nap lehet. Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdőnapja nem lehet korábbi időpont, mint a (4) bekezdésben meghatározott közzététel megjelenését követő második nap, és nem lehet későbbi időpont, mint a közzétételt követő ötödik nap. A Felügyelet a kérelmező ajánlattevő indokolt kérelmére, az elfogadó nyilatkozat megtételére a vételi ajánlatban meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A kérelmező legkésőbb az eredeti határidő lejártáig közzéteszi a határidő meghosszabbításának tényét.

(6) Ha a vételi ajánlat közzétételére – a különböző megjelentetési helyeken – eltérő időpontban kerül sor, a vételi ajánlattal kapcsolatos határidők a később megjelenő közzététel napjától számítandóak.

(7)390 Az ajánlattevő és az összehangoltan eljáró személyek – természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója –, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek) a vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyásra történő benyújtásának napjától az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében – a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével – a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig – a vételi ajánlattal érintett részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével – saját számlás ügyletet nem köthet.

(8)391

71. § (1) A vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára kell megtenni.

(2)392 Az ajánlattevő – az elfogadásra nyitva álló határidő záró napjáig – a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevő közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele előtt tett elfogadó nyilatkozatokra is.

Az ajánlati ár393

72. §394 (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén

aa) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,

ab) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,

ac)395 amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,

ad) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

ae)396 az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

af)397 az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és

ag)398 az egy részvényre jutó saját tőke értéke

közül a legmagasabb összeg;

b) szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén

ba) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,

bb) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,

bc) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

bd)399 az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,

be)400 az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és

bf)401 az egy részvényre jutó saját tőke értéke

közül a legmagasabb összeg.

(2)402 Ha az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában, illetve b) pontjának ba) alpontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) pontjának aa) és ab) alpontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtása között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.

(3)403 Ha a céltársaság részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

(4)404 Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely végleges hatósági döntés vagy jogerős bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.

(5)405 Saját tőkeként

a)406 a legutolsó, közgyűlés által jóváhagyott, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy

b) ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben

szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

73. §407 Ha a vételi ajánlat 69. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően az ajánlattevő megkeresésére a céltársaság igazgatósága a céltársaság működésére vonatkozó információt adott át az ajánlattévő vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevő, a meghatalmazottja, illetve a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelően kezelni.

A céltársaság ügyvezető szervének különleges eljárása408

73/A. §409 (1)410 Ha a céltársaság alapszabálya ezt előírja, a céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelőbizottsága (a továbbiakban: igazgatóság) a vételi ajánlat kézhezvételének időpontjától vagy – ha erről a kézhezvételt megelőzően az igazgatóság már tudomást szerzett – a vételi ajánlattétel szándékáról történő tudomásszerzés időpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakon belül nem hozhat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására (így nem határozhat az alaptőke felemeléséről vagy a társaság saját részvényeinek megszerzéséről stb.).

(2)411 Az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom nem zárja ki azt, hogy a céltársaság igazgatósága

a) a 75. § szerinti ellenajánlat megtételének ösztönzése végett eljárjon, illetőleg

b) a közgyűlés által az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőzően elfogadott határozat végrehajtása érdekében hozzon döntést, feltéve, hogy az a céltársaság szokásos üzleti tevékenységének körébe tartozik.

(3)412 Nem minősül az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom megsértésének, ha a céltársaság igazgatósága a vételi ajánlat megtételét, vagy az arra vonatkozó tudomásszerzést követően a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerint összehívott közgyűlésen elfogadott határozata alapján, a határozatban nevesített esetekben és módon jár el.

(4) A céltársaság igazgatósága köteles a vételi ajánlatot véleményezni, és azt a működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyén a részvényesek számára – az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját megelőzően – közzétenni. Az igazgatóság véleményének kötelező tartalmi elemeit a 9. számú melléklet tartalmazza. Ha a Felügyelet a vételi ajánlatot módosított tartalommal hagyta jóvá, az igazgatóság szükség esetén a módosításokra tekintettel újabb véleményt tehet közzé.

(5) A céltársaság igazgatósága – kivéve a 68. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti befolyásszerzés esetét – köteles a társaság költségén a vételi ajánlat értékelésével független pénzügyi tanácsadót megbízni. A szakértői értékelést az igazgatóság a véleménnyel azonos módon teszi közzé. Az igazgatóság a szakértői vélemény közzétételéről hirdetmény útján értesíti a részvényeseket.

(6) A céltársaság igazgatósága a vételi ajánlatot a kézhezvételt követően haladéktalanul köteles megküldeni a munkavállalók képviselőinek. A céltársaság igazgatóságának véleményéhez csatolni kell a munkavállalók véleményét is, ha az az igazgatóság véleményének közzétételekor az igazgatóság rendelkezésére áll.

(7) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.

(8)413 A céltársaság igazgatósága az e §-ban szabályozott különleges eljárása során a céltársaság hosszú távú üzleti, stratégiai jelentőségű céljainak figyelembevételével köteles eljárni.

A vételi ajánlat elfogadása414

74. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját követően valamennyi, az ajánlat tárgyát képező részvénnyel rendelkező részvényes bejelentheti, hogy részvényét, vagy annak az elfogadó nyilatkozatban meghatározott részét a vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni.

(2) Az elfogadó nyilatkozatot személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet megtenni. Az elfogadó nyilatkozat meghatalmazott, illetve közreműködő (pl. posta) útján történő megtételével kapcsolatos felelősség az elfogadó nyilatkozatra jogosultat terheli.

(3) Az elfogadó nyilatkozat nem vonható vissza.

(4)415 Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a céltársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását. Tilos a részvényesek között a vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során az egyenlő bánásmód követelményét megsérteni.

(5) Az ajánlattevő és az elfogadó nyilatkozatot tevő részvényes között a részvény-átruházási szerződés az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre, kivéve, ha a verseny-felügyeleti eljárás ezen a napon még nem zárult le. Ez utóbbi esetben a szerződés a verseny-felügyeleti engedély megadásának napján jön létre.

(6) Az ajánlattevő az ellenérték teljesítésére a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját – verseny-felügyeleti eljárás esetén a verseny-felügyeleti engedély megadásának napját – követő öt munkanapon belül köteles.

(7) Ha az ellenérték nem vagy nem kizárólagosan pénz, az elfogadó nyilatkozatot tevő – az elfogadó nyilatkozattal egyidejűleg – kérheti, hogy az ajánlattevő az ellenértéket pénzben fizesse meg.

(8) Ha az ellenérték szolgáltatása a (6) bekezdésben foglalt időpontot követően történik meg, az ajánlattevő késedelmi kamat megfizetésére köteles. Ha az ellenérték megfizetésére a (6) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő harminc napon belül nem kerül sor, az elfogadási nyilatkozatot tevő elállhat a szerződéstől. Az eladó elállási jogának gyakorlása esetén az ajánlattevő köteles ennek tényét a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni. A késedelmi kamat megfizetése, az elállási jog gyakorlása nem érinti a Felügyeletnek azon jogát, hogy az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az e törvényben meghatározott szankciókat alkalmazza.

Az ellenajánlat

75. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapját megelőző tizenötödik napig bárki jogosult új vételi ajánlat megtételére (a továbbiakban: ellenajánlat). Az ellenajánlatra – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a vételi ajánlatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az ellenajánlat akkor tehető közzé és az ellenajánlatot a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha az a részvényesek számára kedvezőbb, mint a vételi ajánlat vagy a korábbi ellenajánlat. Az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha az legalább öt százalékkal magasabb forintban kifejezett ellenértéket tartalmaz. Ha újabb ellenajánlatra kerül sor, ez az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha legalább további öt százalékkal magasabb forintban meghatározott ellenértéket határoz meg, mint a korábbi ellenajánlat.

(3) Ha az újabb ellenajánlat az ajánlattevő által korábban megtett ajánlattól (ellenajánlattól) csak az ellenérték tekintetében tartalmaz eltérést, úgy annak jóváhagyásáról a Felügyelet három napon belül határoz.

(4) Az ellenajánlat jóváhagyásával és annak a 70. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételével az előző vételi ajánlat (ellenajánlat), illetve az arra tett elfogadó nyilatkozat hatályát veszti.

A vételi ajánlattételi eljárás lezárása

76. §416 Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejűleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevő az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.

Az áttörés

76/A. §417 (1) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakban nem alkalmazható az ajánlattevőre

a) a céltársaság alapszabályában foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás; és

b) a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követően kötött megállapodásban foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás.

(2) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy a céltársaság részvényeseinek azon közgyűlésén, amely a 73/A. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban védekezési intézkedésekről határoz,

a) nem alkalmazható az alapszabályában foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, ha a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni előny ellentételezése;

b) nem alkalmazható a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követően kötött megállapodásban foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, amennyiben a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni előny ellentételezése; és

c) a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények – ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése – egy szavazatot érnek.

(3)418 A céltársaság alapszabályában az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján előírt rendelkezéseket a céltársaság közgyűlésének erre vonatkozó felhatalmazása alapján nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette,

feltéve, hogy a felhatalmazásra a nyilvános vételi ajánlat közzétételét megelőző 18 hónapon belül került sor.

(4)419 Az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.

76/B. §420 (1) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy ha az ajánlattevő a vételi ajánlattételi eljárás során a szavazati jogot megtestesítő részvények legalább hetvenöt százalékát megszerezte, a céltársaság részvényeseinek közgyűlését összehívhatja, kezdeményezheti az alapszabály módosítását, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelő bizottsági tag visszahívását, illetve kinevezését.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti közgyűlésen

a)421 a 76/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti korlátozások, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tag kinevezésére és visszahívására vonatkozó különleges jogok nem gyakorolhatók; és

b) a többszörös szavazati jogot biztosító részvények – ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése – egy szavazatot érnek.

(3)422 Az (1) bekezdés szerinti jog ellentételezéseként a részvényest a befolyásszerzővel szemben eladási jog illeti meg, amellyel a hetvenöt százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű szavazati jog 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételétől számított kilencven napon belül élhet.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eladási jogát gyakorló részvényes által felajánlott részvény vételára megegyezik a vételi ajánlatban meghatározott vételárral. Ha a közgyűlést összehívó részvényes az eltelt időszakban ennél magasabb áron vásárolt részvényeket, akkor a vételár e magasabb értékkel egyezik meg.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság vagy a társasággal összehangoltan eljáró társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz; vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.

(6)423 Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.

76/C. §424 (1) Ha a szavazatelsőbbségi részvényesnek az érintett részvény megszerzésekor nem volt, illetve nem lehetett tudomása a 76/A. § és a 76/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a részvény által megtestesített szavazati jog gyakorlására vonatkozó korlátozás esetleges bekövetkezéséről, s e korlátozás következtében kára keletkezik, számára az ajánlattevőtől, illetve az áttörést megvalósító személytől, illetve egyéb szervezettől kártalanítás jár.

(2) A kártalanítás minimális mértékéről a céltársaság alapszabályában kell rendelkezni. A kártalanítás alapszabályban meghatározott minimális összege nem haladhatja meg a céltársaság törzsrészvénye értékének annyiszorosát, ahányszoros szavazati jogot a szavazatelsőbbségi részvény hordoz.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kártalanítást az ajánlattevő fizeti meg pénzben, legkésőbb a 76/A. § vagy a 76/B. § szerint összehívott közgyűlés időpontját megelőző nyolcadik munkanapig.

A vételi és eladási jog gyakorlása

76/D. §425 (1) Ha az ajánlattevő

a) a 69. § (6) bekezdésének e) pontja szerint, a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyására vonatkozó kérelmében úgy nyilatkozott, hogy a vételi jogával élni kíván,

b)426 a sikeres vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül kilencven százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a céltársaságban, és

c) igazolja, hogy megfelelő fedezettel rendelkezik a vételi jog tárgyát képező részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték teljesítéséhez,

a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül vételi jogot gyakorolhat a céltársaságnak a tulajdonába nem került részvényei tekintetében.

(2) Az ajánlattevő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül bejelenti a Felügyeletnek és egyidejűleg közzéteszi a vételi jog gyakorlására vonatkozó szándékát. A bejelentés és a közlemény tartalmazza a részvények

a) átadás-átvételének helyét, idejét és módját,

b) ellenértékét, és

c) ellenértéke megfizetésének idejét és módját.

(3) Az ajánlattevő a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellenértéket a vételi jog gyakorlása bejelentésével egyidejűleg az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél nyitott letéti számlán a céltársaság részvényesei javára elhelyezi.

(4)427 A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények ellenértéke a vételi ajánlatban, illetve az önkéntes vételi ajánlatban meghatározott vételár és az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a magasabb összeg. Saját tőkeként a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a társaság a számviteli jogszabályok értelmében összevont (konszolidált) beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő. Amennyiben a társaság az IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, akkor az egy részvényre jutó saját tőke számításánál a számviteli törvény 114/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti saját tőke alapján kell a számítást elvégezni.

(5) A céltársaság a határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja, és helyettük új részvényeket bocsát ki, amelyeket a vételi jog gyakorlására tekintettel az ajánlattevő rendelkezésére bocsát.

(6)428 Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a céltársaságban fennálló befolyása eléri a kilencven százalékot, a fennmaradó részvények tulajdonosainak – az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételt követő kilencven napon belül – írásban megtett kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

77. §429 (1)430 Ha valaki a 68–76/D. §-ban foglaltaktól eltérő módon szerez befolyást, a céltársaságban szavazati jogot nem gyakorolhat. A befolyást szerző a befolyásszerzésre irányadó szabályokba ütközően, vagy e szabályok megkerülésével szerzett befolyását köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának kézhezvételét követő hatvan napon belül megszüntetni.

(2) A befolyást szerző az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséig a céltársaságban semmilyen részvényesi jogát nem gyakorolhatja.

78. §431 Ha a vételi ajánlat eredményeként nem kerül sor a vételi ajánlat tárgyát képező valamennyi részvény átruházására, de az ajánlattevő a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű befolyást szerzett, az ajánlattevőnek a további befolyásszerzése során nem kell újabb vételi ajánlatot tennie. Ha a vételi ajánlat eredményeként megszerzett befolyás mértéke nem éri el a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket, úgy az ajánlatevőnek a további – a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó – befolyásszerzéshez előzetesen újabb vételi ajánlatot kell tennie.

Befolyásszerzés önkéntes vételi ajánlat útján

79. § (1)432 Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele nem kötelező (a továbbiakban: önkéntes vételi ajánlat). Önkéntes vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre a kötelező vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés szabályai irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a 71. §-ban az ajánlattétel kötelező legkisebb mértékére vonatkozó, valamint a 73/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott szabályt nem kell alkalmazni, illetve ellenajánlat nem tehető. Az ajánlattevő, az ajánlattevő befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás, valamint a vele összehangoltan eljáró személyek, illetve bármelyikük megbízásából harmadik személy újabb önkéntes vételi ajánlatot az önkéntes vételi ajánlat lezárásától számított hat hónapon belül nem tehet.

(2) Ha az elfogadó nyilatkozatokban felajánlott részvények száma a vételi ajánlatban meghatározott mértéket meghaladja, a részvények átruházására kizárólag a részvények névértékének arányában kerülhet sor.

(3) Nem tehető önkéntes vételi ajánlat a kötelező vételi ajánlatnak a 69. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételétől az annak elfogadására nyitva álló határidő záró napjáig.

80. § (1) Az e fejezetben meghatározott rendelkezésektől csak akkor lehet eltérni, ha ezt törvény lehetővé teszi.

(2)433 Az e fejezetben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.

(3) A tőzsde – a Felügyelet által jóváhagyott – szabályzatában a tőzsdén forgalmazott részvények vételi ajánlattétel útján történő megszerzéséhez további feltételeket írhat elő.

Felügyeleti együttműködés

80/A. §434 (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, akkor a Felügyelet a befolyásszerzéssel és a vételi ajánlattal kapcsolatos döntéseit a határozatok meghozatalától számított két munkanapon belül megküldi az érintett tagállamok felügyeletei hatóságainak.

(2)435 A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a befolyásszerzés tárgyában kért információkat.

(3)436 Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában a befolyásszerzés szabályaival kapcsolatos szabálytalanságokat követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

(4) A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására a 392–394. §-ban foglaltakat és külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(5)437 Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága által meghozott intézkedések ellenére, az ajánlattevő továbbra is megsérti a befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a tájékoztatását követően meghoz minden megfelelő intézkedést a befektetők védelmében, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

NEGYEDIK RÉSZ438

81–107/A. §

ÖTÖDIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGI SZABÁLYAI

X. Fejezet439

108–112. §

XI. Fejezet440

113–114. §

XII. Fejezet441

115–137. §

XIII. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍROK SZÁMLÁN TÖRTÉNŐ FORGALMAZÁSA

Rendelkezés a dematerializált értékpapír tulajdonjogáról

138. § (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

(2) Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

Központi értékpapír-számla

139. § (1)442 A központi értéktár a központi értékpapír-számlát értékpapír-számlavezetőnként vezeti. A központi értéktár az átalakításra benyújtott, de át nem vett értékpapírokról vezetett központi értékpapír-számlát a kibocsátó nevén vezeti.

(2)443 Ha az értékpapír-számlavezető az általa vezetett értékpapír-számlán olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezető által vezetett értékpapír-számlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapír-számla számának megjelölésével kell végrehajtani.

(3)444 A központi értékpapír-számlán történt forgalmat követően az értékpapír-számlavezető a nála vezetett értékpapír-számlán – a központi értékpapír-számlán történő jóváírással egyező értéknappal – az értékpapírt haladéktalanul jóváírja.

Az értékpapír-számla

140. § (1)445 Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás, a Magyar Államkincstár, az árutőzsdei szolgáltató, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő, a 335. §-ban meghatározott személyek tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).

(2)446 Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost haladéktalanul értesíti.

141. § (1) Az értékpapír-számla tartalmazza

a) a számla számát és elnevezését,

b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat,

c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá

d) az értékpapír zárolására való utalást.

(2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.

142. § (1) Az értékpapír-számlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapír-számla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki.

(2) A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

142/A. §447 (1) A számlavezető belépési azonosítót és havonta új jelszót képez a Felügyelet által megadott módszertan szerint a számlatulajdonos számára, amelyhez hozzárendeli a számlatulajdonos értékpapírszámláján lévő értékpapírokra és ügyfélszámlája adataira vonatkozó – (3) bekezdésben megjelölt – egyenleget és adatokat. A belépési azonosító és jelszó célja, hogy biztosítsa a számlatulajdonos részére annak lehetőségét, hogy az MNB honlapján azok használatával tájékozódjon az értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának aktuális helyzetéről az előző hónap utolsó napjára vonatkozóan. A belépési azonosító és jelszó által elért adatok nem mentesítik a számlavezetőt az ügyfél részére történő, külön jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettsége alól, valamint jogvita esetén a számlavezető nem hivatkozhat arra, hogy az ügyfélnek lehetősége lett volna az eltérést felfedni.

(2) A számlavezető az értékpapírszámlához és ügyfélszámlához kapcsolódóan képzett belépési azonosítót és jelszót átadja a számlatulajdonosnak és a Felügyeletnek. A belépési azonosító és jelszó nem lehet azonos természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt személyes adattal, nem természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt, a számlatulajdonos azonosítására szolgáló adattal, valamint nem származtatható azokból.

(3)448 A számlavezető a belépési azonosítóhoz tartozóan a Felügyelet számára anonimizált módon átadja a tárgyhónap utolsó napjának helyzetét mutató értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleget és adatokat – a Felügyelet által kialakított adatstruktúrának megfelelő tartalommal – a tárgyhónapot követő 5. munkanapig. A Felügyelet az átadott értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleg és adatok elérhetőségét a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjától a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig az (1) bekezdés szerint, folyamatosan biztosítja.

(4) A Felügyelet a belépési azonosítót és jelszót kizárólag az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőség biztosítása és a tájékozódási lehetőségre való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából kezelheti, az említett adatok biztonságos megőrzéséhez szükséges technikai feltételeket biztosítja.

(5) A számlavezető a belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő átadásának rendjére vonatkozóan az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot készít, és azt a tervezett hatálybalépése, módosítása esetén a módosítás tervezett hatálybalépése előtt legalább 60 nappal jóváhagyásra megküldi a Felügyeletnek. A szabályzatot és annak hatálybalépését a Felügyelet abban az esetben hagyja jóvá, ha az megfelelő eljárási és technikai intézkedésekkel biztosítja, hogy jogosulatlan személyek a belépési azonosítóhoz és jelszóhoz ne férhessenek hozzá.

(6) A Felügyelet a számlavezető által a (3) bekezdés szerint átadott értékpapírszámla-egyenlegek vonatkozásában ellenőrzést végez, amelynek keretében a számlavezető által vezetett értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál kezelt értékpapír állományának a Felügyelet rendelkezésére álló adataival.

(7)449 A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátását az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerven keresztül biztosítja. Az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerv az általa nyújtott szolgáltatás során a számlavezető és a számlatulajdonos adatait – ideértve az értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenlegét és egyéb adatait, valamint a számlatulajdonos részére képzett belépési azonosítót és jelszót – nem kezelheti.

(8)450 E § rendelkezéseit a központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasza szerint végzett tevékenysége tekintetében nem kell alkalmazni.

143. § (1) Az értékpapír-számla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.

(2) Az értékpapír-számlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható.

(3) Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető számla feletti rendelkezést csak ezen személyektől fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követő három napon belül a számlavezetőnek bejelenteni.

(4) A rendelkezésre jogosultak aláírás-mintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.

(5) Az értékpapír-számla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály formanyomtatvány alkalmazását írhatja elő.

Zárolt értékpapír-alszámla

144. § (1) A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetőleg amelyről a számlatulajdonos így rendelkezik.

(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét – így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás – és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.

(3) Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.

(4) Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben az értékpapír-számlavezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapír-számlára.

(5) Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapír-számlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.

(6) Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezető haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapír-számlára történő átutalásáról.

(7)451 Ha a zárolás időtartama alatt a kibocsátó a dematerializált módon előállított részvényt nyomdai úton előállított részvénnyé alakítja át, úgy a kibocsátó a nyomdai úton előállított részvényt a számlavezető kérésére a számlavezető részére adja át.

Az értékpapír-számla megszűnése

145. § (1) Az értékpapír-számlaszerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás – a számla kimerülése kivételével – azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl.

(2)452 A számlavezető a szerződést harmincnapi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt.

(2a)453 Amennyiben a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti, új számlavezető kijelölése hiányában a számlavezető jogosult az értékpapír számlát megszüntetni, és annak egyenlegét az általa vezetett gyűjtőszámlán saját számlájától elkülönítetten, azonosítható módon nyilvántartani a jogosult költségére és veszélyére. A gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában a számlavezetőt kizárólag őrzési kötelezettség terheli az új számlavezető bejelentéséig. Új számlavezető bejelentéséig a számlavezető által gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján elrendelt tulajdonosi megfeleltetési kötelezettsége a jogosult adatainak átadása tekintetében a számlavezetőnek szünetel, valamint tulajdonosi igazolás kiállítására a számlavezető nem kötelezhető.

(2b)454 Amennyiben a számlavezető a tevékenységével felhagy és a számlatulajdonos ismételt felhívás ellenére nem gondoskodik új számlavezető kijelöléséről, a tevékenységével felhagyó számlavezető gondoskodik új számlavezető kijelöléséről a számlatulajdonos költségére. Az új számlavezető a számlatulajdonossal történő szerződéskötésig a (2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.

(3) A felmondás csak írásban érvényes.

(4) Az értékpapír-számla kimerülése az értékpapír-számlaszerződést nem szünteti meg.

A számlarendszer részletes szabályai

146. § Az értékpapír-számla és az értékpapír letéti számla kezelésének, a számlarendszer működtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek455

146/A. §456 A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

146/B. §457 (1) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek458

146/C. §459 Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

146/D. §460 (1)461 Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

XIV. Fejezet

ÜGYFÉLSZÁMLA

147. §462 (1)463 Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.

(2)464 A számlavezető az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt – ha e törvény másként nem rendelkezik – letéti számlán köteles elhelyezni.

(3) Az ügyfélszámla nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

148. § Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet az ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat – az ügyfél kifejezett rendelkezése alapján – az ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja.

XV. Fejezet

TULAJDONOSI MEGFELELTETÉS. A RÉSZVÉNYESI MEGHATALMAZOTT465

Tulajdonosi megfeleltetés

149. §466 (1) Dematerializált értékpapír esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésről akkor határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani.

(2) A tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelő felügyeleti határozatban vagy a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált értékpapírral rendelkeznek.

(3)467 A tulajdonosi megfeleltetés során, amennyiben az olyan kibocsátó kérelmére indul, amely befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, központi szerződő fél, illetve központi értéktár, az értékpapírszámla-vezető a kibocsátó részvényeit jegyző értékpapírszámla-tulajdonosairól a központi értéktárnak köteles átadni a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének, továbbá jogszabály eltérő rendelkezése esetén a részvény szerzésének időpontját.

(4) Dematerializált részvény esetén – ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme alapján kerül sor – azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatai és részvényeinek darabszáma átadására kerül sor, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek, és nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket.

(5) A kibocsátó és a Felügyelet jogosult a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a tulajdonosi megfeleltetés alapján rendelkezésre álló adatokat az Országos Betétbiztosítási Alapnak átadni.

150. §468

Részvényesi meghatalmazott (nominee)

151. § (1)469 Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő, vagy a központi értéktár a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor.

(2)470 A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes jogosult. A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat.

(3) A szerződés nem lehet része az értékpapír-számla vezetésére, az értékpapír letétkezelésére létesített, illetve más befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási szerződésnek. A szerződésben rendelkezni kell a részvényes és a részvényesi meghatalmazott közötti kapcsolattartás, az utasítás kikérésének és megadásának, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.

152. § (1) A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhat. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvény-fajtánként a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.

(2)471 Ha a részvénytársaságban történő tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyű részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végső jogosulttal) együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe.

153. § (1) A részvényesi jogok gyakorlása során a részvényesi meghatalmazott köteles az ilyen személytől elvárható gondossággal eljárni. A részvényesi meghatalmazott köteles feltüntetni azt, illetve nyilatkozni arról, hogy nem tulajdonosként, hanem részvényesi meghatalmazottként jár el. E tevékenysége során közreműködőt kizárólag indokolt mértékben vehet igénybe.

(2)472 A részvényesi meghatalmazott tevékenysége nem irányulhat joggal való visszaélésre.

(3)473 A részvényesi meghatalmazott a részvényes (másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosa), a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles megjelölni az általa képviselt részvénytulajdonosokat, és a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles igazolni a megbízás fennállását. Ha a meghatalmazott ennek nem tesz eleget, a részvénytársasággal kapcsolatos szavazati joga nem gyakorolható.

(4) Minden érdekeltségét valószínűsítő harmadik személy a Felügyeletnél kezdeményezheti a részvényesi meghatalmazott által képviselt részvénytulajdonosok megismerését.

(5)474 Amennyiben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír külföldön történő kibocsátása alapján kerül sor, a másodlagos értékpapír devizakülföldi letétkezelője („depositary“) részvényesi meghatalmazottként eljárhat, ha a másodlagos értékpapír kibocsátására irányadó jognak, valamint a részvény kibocsátója és a másodlagos értékpapír letétkezelője közötti megállapodásnak megfelelő, a részvényesi jogok gyakorlására irányuló meghatalmazással rendelkezik.

154. § (1)475 A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerződésben meghatározott módon és időben tájékoztatni a részvénytársaságnak a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései és e törvény előírásai alapján közzétett hirdetményeiről, a közgyűlés határozatairól, és azok tartalmáról, valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseiről és azok következményeiről.

(2) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest tájékoztatni a részvénytársasággal kapcsolatban tudomására jutott minden, a részvényesi jogok gyakorlását befolyásoló információról, valamint a birtokába került okiratok tartalmáról. Az okiratokról a részvényes kérésére bármikor köteles másolatot szolgáltatni.

(3) A részvényesi meghatalmazott a közgyűlést megelőzően köteles írásban kikérni a részvényes utasítását. A részvényesi meghatalmazott olyan időben köteles a részvényestől utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás megadásához kellő idő álljon rendelkezésére.

(4) Az utasítás kérésben részletesen ismertetni kell a közgyűlés napirendi pontjait és a részvénytársaság által a részvényeseknek megküldött előterjesztéseket.

(5) A részvényes utasításának hiányában – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével –, illetve ha a részvényes utasítása nem egyértelmű, a részvényesi meghatalmazott a részvényes szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(6) A részvényes utasításának hiányában a részvényesi meghatalmazott csak abban az esetben gyakorolhatja a részvényes szavazati jogát, ha

a) a részvényesi meghatalmazott a (3) és (4) bekezdésben meghatározott utasítás kérésben a napirendi pontok szerint közölte az általa javasolt szavazás tartalmát és indokát, feltéve, hogy

b) a részvényesi meghatalmazott tevékenységére vonatkozó szerződés kifejezetten tartalmazza a részvényesi meghatalmazott általános, a részvényes részéről bármikor visszavonható felhatalmazását arra, hogy ha a részvényes nem válaszol az utasítás kérésre, az a részvényesi meghatalmazott által közölt szavazás tartalmának jóváhagyását jelenti.

(7) A közgyűlési szavazás során a részvényesi meghatalmazott köteles biztosítani a részvényesek eltérő utasításának megfelelő arányokat.

155. § (1)476 A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés megszűnése esetén e tényről a részvényesi meghatalmazott a részvénytársaságot haladéktalanul értesíti, amennyiben korábban a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként bejegyzésre került.

(2) A részvényesi meghatalmazott a részvényes erre vonatkozó írásos rendelkezése esetén köteles haladéktalanul gondoskodni a részvénykönyvben a részvényesi meghatalmazottként történt bejegyzése törléséről.

(3) Devizakülföldi részvényesi meghatalmazott belföldön végzett tevékenységére e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy devizakülföldi ügyfeleivel szembeni felelősségére a rávonatkozó külföldi szabályozást kell alkalmazni.

(4)477 Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerződésére, a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott által történő gyakorlására a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

XVI. Fejezet

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

A befektetési hitelezés

156. §478 (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles – a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – az igazgatóság által elfogadott belső hitelezési szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.

(2) Befektetési hitel nyújtásával járó ügylet kizárólag írásban köthető. Szóban kötött ügyletnél az ügyletkötést két munkanapon belül írásban vissza kell igazolni.

(3) Befektetési hitel nem nyújtható

a) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,

b) a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,

c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.

(4) A befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéssel együtt kell őrizni.

157. §479

157/A. §480

Ügyfélvédelem481

157/B. §482

Halasztott pénzügyi teljesítés

158–159. §483

Kiszervezés

160. §484

XVII. Fejezet485

161–167. §

XVIII. Fejezet

ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNZÉS

168. §486 (1)487 A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.

(2) Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.

(3) A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.

(4) Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető.

169. §488 Ha a kölcsönbe vevő az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.

170. § (1)489 Az értékpapír-kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés létrejötte szükséges. Az értékpapír kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapírkölcsön-szerződés az értékpapír tulajdonosa és az értékpapírt kölcsönvevő másik fél között létrejött más szerződés része nem lehet.

(2)490 Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát;

b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét;

c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható;

d) az értékpapírkölcsön futamidejét;

e) a kölcsönzési díjat;

f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; és

g) részvény esetén a felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.

(3)491 Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési vállalkozás, a hitelintézet az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik.

171. §492 Az értékpapírkölcsönre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

XIX. Fejezet493

172. §494

172/A. §495

173. §496

174. §497

175–177. §498

177/A. §499

178. §500

Nyilvánosságra hozatal501

178/A. §502

179. §503

180–181. §504

XIX/A. Fejezet505

Összevont alapú felügyelet

A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete

181/A. §506

181/B. §507

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás prudens működése

181/C. §508

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás kockázatvállalása és tőkemegfelelése

181/D. §509

A prudens működésre vonatkozó előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítása során alkalmazható módszerek

181/E. §510

181/F. §511

Bejelentési kötelezettség

181/G. §512

Felügyeleti ellenőrzés

181/H. §513

A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyelet tekintetében

181/I. §514

181/J. §515

181/K. §516

XIX/B. Fejezet517

181/L–181/X. §

XX. Fejezet

182. §518

183–187. §519

188–197. §520

198. §521

HATODIK RÉSZ

A BENNFENTES KERESKEDELEM
ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS522

XXI. Fejezet523

A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS TILALMA

199. § (1) E rész rendelkezéseit az 596/2014/EU rendelet alkalmazási körében foglalt pénzügyi eszközökre, ügyletekre és referenciaértékekre vonatkozóan, a rendeletben meghatározott körben kell alkalmazni.

(2)524 A bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra az 596/2014/EU rendeletben nem szabályozott kérdésekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

XXI/A. Fejezet525

XXII. Fejezet526

A JOGSÉRTÉSRŐL SZÓLÓ BEJELENTÉSEK ÁTVÉTELÉRE ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

200. § A jogsértésekről szóló bejelentések átvételére és azok nyomon követésére a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A bejelentések átvételének és nyomon követésének általános szabályai

201. § (1) A Felügyelet gondoskodik a jogsértésről szóló bejelentéseket kezelő munkatársak kijelöléséről (a továbbiakban: kijelölt munkatársak). A kijelölt munkatársak a jogsértésről szóló bejelentések kezelésére vonatkozó szakmai képzésben részesülnek.

(2) A kijelölt munkatársak az alábbi feladatokat látják el:

a) tájékoztatást nyújtanak a jogsértések bejelentésével kapcsolatos eljárásokról;

b) átveszik és nyomon követik a jogsértésről szóló bejelentéseket;

c) kapcsolatot tartanak a bejelentő személlyel, amennyiben az felfedte személyazonosságát.

202. § (1) A Felügyelet honlapjának elkülönült részén, könnyen hozzáférhető módon közzéteszi

a) a jogsértésről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére, valamint a kijelölt munkatársakkal való kapcsolatfelvételre szolgáló kommunikációs csatornákat, így különösen a telefonszámokat és a biztonságos postai és elektronikus elérhetőséget, amely biztosítja a bejelentések bizalmas kezelését;

b) a jogsértésről szóló bejelentésekre vonatkozó eljárásokat;

c) a jogsértésről szóló bejelentések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályozást;

d) a munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelmére szolgáló eljárásokat;

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az 596/2014/EU rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem minősül az információközlés bármely, szerződésben, jogalkotási, szabályozási vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és azért a bejelentő személy semmilyen módon nem vonható felelősségre.

(2) A telefonos elérhetőség mellett azt is fel kell tüntetni, ha a telefonszám felhívása esetén a hívás rögzítésre kerül.

203. § (1) A 202. § (1) bekezdés b) pontjában említett, a jogsértésről szóló bejelentésekre alkalmazandó eljárások leírásának tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) tájékoztatás a bejelentések anonim módon történő benyújtásának lehetőségéről;

b) tájékoztatás arról, hogy a Felügyelet az információk pontosítására, illetve további információk nyújtására kérheti a bejelentő személyt;

c) a jogsértésről szóló bejelentés eredményével kapcsolatos visszajelzés típusai, tartalma és határideje;

d) a jogsértésről szóló bejelentések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályozás, ezen belül azon körülmények részletes leírása, amelyek mellett a bejelentő személy bizalmas adatai az 596/2014/EU rendelet 27., 28. és 29. cikkével összhangban közölhetők.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett részletes leírásnak egyértelműen ki kell térnie arra, hogy bizonyos rendkívüli esetekben az adatok bizalmas kezelése nem biztosítható, így különösen abban az esetben, ha az adatok közlése az uniós vagy hazai jogszabályok által előírt szükséges és arányos kötelezettség, ezen jogrendszerek megfelelő biztosítékai mellett, például vizsgálatok vagy bírósági eljárások során vagy mások szabadságának védelme érdekében, ideértve a bejelentett személy védelemhez való jogát.

A bejelentések átvételére szolgáló kommunikációs csatornák

204. § (1) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentések átvétele és nyomon követése céljára független és önálló kommunikációs csatornákat jelöl ki, amelyek biztonságosak, és biztosítják a bizalmas kezelést (a továbbiakban: kijelölt kommunikációs csatornák).

(2) A kijelölt kommunikációs csatornákat akkor lehet függetlennek és önállónak tekinteni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) elkülönülnek a Felügyelet általános kommunikációs csatornáitól, ezen belül azoktól, amelyeken keresztül a Felügyelet belső, valamint harmadik felekkel folytatott kommunikációját folytatja a szokásos működése során;

b) a kommunikációs csatornákat oly módon alakítják ki és működtetik, hogy biztosítják az információk teljességét, sértetlenségét és bizalmas jellegét, továbbá megakadályozzák a jogosulatlan hozzáférést;

c) lehetővé teszik az információk tartós tárolását a 205. §-sal összhangban a későbbi vizsgálatok érdekében.

(3) A kijelölt kommunikációs csatornák lehetővé teszik a tényleges vagy lehetséges jogsértések bejelentését az alábbi módokon:

a) a jogsértésről szóló, postai vagy elektronikus úton tett bejelentés;

b) a jogsértésről szóló szóbeli bejelentés telefonon, függetlenül attól, hogy rögzítésre kerül-e vagy sem;

c) személyes ügyintézés a kijelölt munkatársakkal való személyes találkozó útján.

(4) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentés átvétele előtt vagy legkésőbb annak átvételekor a bejelentő személy rendelkezésére bocsátja a 202. §-ban felsorolt információkat.

(5) A Felügyelet a nem a kijelölt kommunikációs csatornán beérkezett jogsértésről szóló bejelentést módosítás nélkül, haladéktalanul továbbítja a kijelölt munkatársakhoz, a kijelölt kommunikációs csatornákat használva.

A beérkezett bejelentések nyilvántartása

205. § (1) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentésekről nyilvántartást vezet.

(2) A Felügyelet haladéktalanul visszaigazolja a jogsértésről szóló írásbeli bejelentést a bejelentő személy által feltüntetett postai vagy elektronikus elérhetőségen, kivéve, ha a bejelentő személy kifejezetten kérte ennek mellőzését, vagy ha a Felügyelet ésszerű indokkal feltételezi, hogy az írásbeli bejelentés visszaigazolása veszélyeztetné a bejelentő személy személyazonosságának védelmét.

(3) Ha a jogsértés bejelentése rögzített telefonbeszélgetés útján történik, a Felügyeletnek joga van a szóbeli bejelentés dokumentálására az alábbi módokon:

a) hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában, vagy

b) a beszélgetés teljes és pontos átirata, amelyet a kijelölt munkatársak készítenek el.

(4) Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára az átirat ellenőrzését, kijavítását. A bejelentő személy aláírásával elfogadja az átiratot.

(5) Ha a jogsértés bejelentése nem rögzített telefonbeszélgetés útján történik, a Felügyeletnek joga van a szóbeli bejelentés dokumentálására jegyzőkönyv formájában. Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára a jegyzőkönyv ellenőrzését, kijavítását. A bejelentő személy aláírásával fogadja el a jegyzőkönyvet.

(6) Ha a bejelentő személy személyes találkozót kér a kijelölt munkatársaktól személyes ügyintézés céljából, a Felügyelet biztosítja, hogy a találkozóról készült teljes és pontos feljegyzéseket az alábbi módok valamelyikén tárolják:

a) hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában, vagy

b) a kijelölt munkatársak által a találkozóról készített pontos jegyzőkönyv.

(7) Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára a jegyzőkönyv ellenőrzését, javítását. A bejelentő személy aláírásával elfogadja a találkozóról készített jegyzőkönyvet.

A munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelme

206. § (1) A Felügyelet olyan eljárásokat vezet be, amelyek biztosítják az 596/2014/EU rendelet megsértését bejelentő vagy megsértésével vádolt, munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek diszkriminációval vagy más tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmével foglalkozó hatóságokkal történő hatékony információcseréjét és együttműködését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárások magukban foglalják legalább az alábbiakat:

a) a bejelentő személyek tájékoztatása a tisztességtelen bánásmóddal szembeni jogorvoslati lehetőségekről, így különösen a kártérítési igények érvényesítésének lehetőségéről;

b) a bejelentő személyek Felügyelet általi támogatása bármely, a tisztességtelen bánásmód miatti jogorvoslati eljárás során, például oly módon, hogy a bejelentő személyt visszaélést bejelentő személyként igazolja a munkaügyi jogvitákban.

A személyes adatok védelmére vonatkozó eljárás

206/A. § (1) A Felügyelet biztosítja, hogy a 205. §-ban foglalt nyilvántartásokat bizalmas és biztonságos rendszerben tárolják.

(2) A rendszerben tárolt adatokhoz csak a Felügyelet azon munkatársai rendelkeznek hozzáféréssel, akik számára a hozzáférés szakmai kötelezettségük teljesítéséhez szükséges.

(3) A Felügyelet gondoskodik a bejelentő és a bejelentett személy személyes adatainak biztonságos továbbítására vonatkozó eljárások kialakításáról.

(4) A (3) bekezdésben foglalt eljárások biztosítják, hogy az adattovábbítás sem közvetlenül, sem közvetve nem fedi fel a bejelentő vagy a bejelentett személy személyazonosságát és nem teszi lehetővé annak kikövetkeztetését, kivéve, ha az ilyen továbbítás összhangban van a 203. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt szabályozással.

A bejelentett személyek védelmére vonatkozó eljárások

206/B. § (1) Ha a bejelentett személyek személyazonossága nem ismert a nyilvánosság előtt, a Felügyelet biztosítja, hogy személyazonosságuk a jogsértésről szóló bejelentés alapján már megindult felügyeleti vizsgálat alatt álló személyekkel azonos védelemben részesüljön.

(2) A bejelentett személyek személyazonosságának védelmére a 206/A. § alkalmazandó.

Az eljárások felülvizsgálata

206/C. § (1) A Felügyelet legalább kétévente felülvizsgálja a jogsértésről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárásait.

(2) A felülvizsgálat során a Felügyelet figyelembe veszi saját és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak tapasztalatait, és azoknak megfelelően – valamint a piaci és a műszaki fejlődéssel összhangban – kiigazítja eljárásait.

HETEDIK RÉSZ

A BEFEKTETŐK VÉDELME

XXIII. Fejezet

A BEFEKTETŐK VÉDELMÉNEK EGYES SZABÁLYAI

207. §527

208. §528

Ügyfél-követelések védelme

209. §529

XXIV. Fejezet

BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP

210. § (1)530 A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen vállalkozások elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet.

(2)531 Biztosított tevékenységet végző szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet.

(3)532 A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme.

(4)533 Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektető-védelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.

211. §534 (1)535 Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektető-védelmi rendszerben.

(2)536 A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.

(3) A befektető-védelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:

a) a befektető-védelemmel lefedett ügyfél követelések körét;

b) a befektető-védelemmel érintett ügyfélkört;

c) a befektető-védelemmel lefedett ügyfél követelések összegét;

d) a befektető-védelmi rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét;

e) az ügyfél követelés érvényesítésének lehetőségét;

f)537 a Befektető-védelmi Alap véleményét.

(4)538 Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.

(5)539 Az Alap külföldi befektető-védelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektető-védelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektető-védelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg.

(6)540 Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.

(7)541 Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket, vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkező hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216–220. § előírásait kell alkalmazni.

(8)542 Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektető-védelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető.

Az Alap jogállása

212. § (1) Az Alap jogi személy.

(2) Az Alap székhelye: Budapest.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető.

(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

(6)543 Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese képviseli.

Az Alap feladata

213. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése.

(1a)544 E fejezet vonatkozásában befektetőnek minősül a Bszt. 4. § (2) bekezdés 66. pontja szerinti ügyfél is.

(2)545 Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.

(3)546 A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.

(4)547

214. § (1)548 Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.

(3)549 Az Alap tagjai – magyar nyelven – közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről.

(4)550 Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat a befektetések növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni.

215. § (1)551 Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki

a) az állam,

b) a költségvetési szerv,

c)552

d) a helyi önkormányzat,

e) az intézményi befektető,

f)553 kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

g) az elkülönített állami pénzalap,

h)554 befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,

i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,

j) az MNB,

k)555 az Alap tagjánál vezető állású személy és ezek közeli hozzátartozója,

l)556 az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója

m)557 az Alap tagjának könyvvizsgálója

követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.

(2)558 Az (1) bekezdés k)–m) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.

(3)559 Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.

(4)560 Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.

Az Alapból történő kifizetés

216. §561 (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha

a) a Felügyelet az Alap tagjával szemben a Bszt. 133. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján felszámolási eljárást kezdeményez vagy

b) a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik esemény bekövetkezik, az Alap tagja erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.

(3) Az Alap az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő harmincadik nap.

(4)562 A (3) bekezdéstől eltérően, amennyiben a kifizetést végző szervezet neve tizenöt napon belül nem áll az Alap rendelkezésére, akkor azt az Alap a rendelkezésre állást követő három napon belül kiegészítő közleményben közzéteszi.

217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.

(2)563 Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan – legfeljebb százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.

(3)564 Ha az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában megtalálható, akkor az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényre az Alapnak kártalanítást kell fizetnie. A kártalanítás összegét ez esetben úgy kell megállapítani, hogy az ügyfél értékpapírszámláján szereplő kötvények nyilvántartási értékét azzal a törtszámmal kell megszorozni, amely megfelel az adott kötvényből többletként nyilvántartott állomány és az ügyfelek értékpapírszámláin nyilvántartott összes kötvény arányának.

(4)565 A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.

(5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.

(6)566 A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.

(7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani.

(8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.

(9)567 Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg – eltérő szerződési kikötés hiányában – a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez.

218. §568 Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.

219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.

(2) A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő – a Felügyelet előzetes jóváhagyásával – egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez.

(3)569 Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó jogerős bírósági határozatot.

(4)570

A kifizetett követelések átszállása

220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt.

(2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.

(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg.

Csatlakozás az Alaphoz

221. § (1)571 Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozás a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék).

(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elő.

(3)572 A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.

Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége

222. § (1)573 A csatlakozó vállalkozás – a tagsági viszony keletkezésének feltételeként – csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot.

(2)574 Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg.

(3)575 Az éves díj alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az Alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya. A befektetők tulajdonát képező pénz és értékpapír állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetővel biztosított tevékenység végzésére kötött szerződés alapján a letét kiadására köteles.

(4)576 Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a teljes díjalapból az egyes befektetők kártalanítási összeghatárt meg nem haladó értékű pénz- és értékpapír-állományának összesített értékét. A díjalap arányában számított éves díj összegét az igazgatóság módosíthatja az Alap számára a tag tevékenységében rejlő kockázat mértéke alapján, azonban az ennek hatására bekövetkező díjváltozás nem haladhatja meg a díjalap arányában számított díj ötven százalékát. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektető-védelmi rendszere által nyújtott biztosítást.

(5)577 Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető.

(6)578

(7)579 Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetve annak kamatait, továbbá az általa kibocsátott kötvény visszaváltását nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét.

(8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követően teljesítenie kell.

(9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.

(10)580 Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését.

Az Alap szervezete

223. §581 (1)582 Az Alapot kilenctagú igazgatóság irányítja.

(2)583 Az igazgatóság tagja:

a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személy;

b) tőzsde és központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;

c)584 az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (7) bekezdésében, a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatokat ellátó vezető;

d) az Alap tagjainak – szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt – két képviselője;

e) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese.

(2a)585 Az igazgatóság tagja – az igazgatóság jóváhagyásával – írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatóság ülésein.

(3) A kijelölés három évre szól.

(4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját.

(5) Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyéről.

(6)586 Megszűnik az igazgatósági tagság:

a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;

b) a kijelölés visszavonásával, vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese esetén az ügyvezető igazgató-helyettesi beosztás megszűnésével;

c) a tag halálával; vagy

d) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének kivételével lemondással.

(7)587 Az igazgatóság a tagjai közül évente elnököt választ. Az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettese nem választható meg elnöknek.

(8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.

(9)588 Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább hét tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(10)589 Az igazgatóság az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veszi az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezetét. Az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese – az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatójának tájékoztatása mellett – gondoskodik az igazgatóság szakmai munkájának előkészítéséről, döntéseinek megalapozásáról, a döntések végrehajtásáról.

(11)590 Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat az Országos Betétbiztosítási Alap elkülönített munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének irányítása mellett.

(12)591 Az Alap igazgatóságának ülésein az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója tanácskozási joggal részt vehet.

Az igazgatóság feladata

224. § (1) Az igazgatóság

a) elfogadja az Alap szabályzatait;

b)592 javaslatot tesz az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének kinevezésére és felmentésére, feladatai meghatározására, valamint díjazására;

c)593 dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettese irányításával történő végrehajtását;

d) meghatározza a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében az Alap tagjai által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát;

e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját;

f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;

g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;

h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő május 31. napjáig jelentést készít, és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;

i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2)594

225. § (1)595 Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:

a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj módosításának módját, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;

b) az Alap kezelésének szabályait;

c) az Alapból történő kifizetés rendjét; és

d) az igazgatóság ügyrendjét.

(2)596 Az (1) bekezdés a) pontjában írott kivétellel az Alap szabályzata a tagjaira nem írhat elő kötelezettséget. A szabályzat az Alap egyes tagjaira vonatkozóan nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését.

(3)597 Az Alap a szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.

(4)598 Az Alap igazgatósága a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj kockázatarányos módosításának szabályozásával kapcsolatban véleményt kér az MNB-től.

Az Alap forrásai

226. §599 (1) Az Alap forrásai

a) a csatlakozási díj,

b) az éves díj,

c) a rendkívüli befizetés,

d) az Alap vagyonának hozama,

e) az Alap által felvett kölcsön,

f) az Alap által kibocsátott kötvény,

g) egyéb bevétel.

(2) Az Alap kölcsönt vehet fel

a) a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében az MNB-től, illetve

b) a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint az a) pont szerinti kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől.

(3) Az Alap a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint a (2) bekezdés szerinti kölcsön visszafizetése érdekében kötvényt bocsáthat ki.

(4) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a (2) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű – kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése

227. § (1)600

(2)601 Az Alap pénzeszközeit – a házipénztárt, a fizetési számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra pénzforgalmi szolgáltatóhoz átutalt összeget kivéve – állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben tarthatja.

(3)602

(4) Az Alap kölcsönt vehet fel.

(5) Az Alap által kifizetett kártalanítás forrása az Alap felhalmozott vagyona, valamint az Alap éves bevételeinek az Alap igazgatósága által jóváhagyott éves működési költségekkel csökkentett összege.

A tagsági viszony megszűnése

228. § (1)603 Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.

(2)604

(3)605 A tagsági viszony megszűnése nem érinti a vállalkozásnak a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza.

NYOLCADIK RÉSZ606

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

XXV. Fejezet

A KCGE-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

229. § (1) A KCGE az értékpapírosítási tevékenységet csak kizárólagos tevékenységként végezheti. A KCGE csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet fióktelepe lehet. A KCGE nem folytathat olyan tevékenységet és nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely az értékpapírosítási tevékenységével összefüggő kötelezettségein túli, egyéb kötelezettségvállalást jelent. A KCGE nem terhelheti meg a kibocsátás fedezetéül szolgáló követelést. A KCGE nem lehet a Ptk. Harmadik könyvében szabályozott vállalatcsoport tagja.

(2) A KCGE az értékpapírosítási tevékenység végzését a Felügyeletnek történő bejelentést követően kezdheti meg.

(3) A KCGE más vállalkozásban részesedéssel nem rendelkezhet, továbbá nem szerezhet meg más KCGE által kibocsátott értékpapírt.

(4) A KCGE-nek működése során az értékpapírosítást kezdeményezőtől való függetlenségét és befolyásmentességét folyamatosan biztosítania kell.

(5) A KCGE eszközeinek tíz százaléka erejéig vehet fel hitelt.

(6) Nem lehet a KCGE vezető tisztségviselője

a) az értékpapírosítást kezdeményező munkavállalója vagy volt munkavállalója, e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig;

b) az a személy, aki az értékpapírosítást kezdeményező vagy annak vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében megbízási jogviszony alapján tevékenységet folytat;

c) a KCGE tagjának vagy részvényesének alapítója vagy az alapító olyan tulajdonosa, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja, vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója vagy élettársa;

d) a KCGE könyvvizsgálója vagy a könyvvizsgáló társaság tagja, illetve alkalmazottja e jogviszony megszűnésétől számított három évig.

230. § (1) A KCGE nevében és hivatalos dokumentumain szerepelnie kell az „értékpapírosításban közreműködő” kifejezésnek.

(2) A KCGE köteles évente közzétenni honlapján a mögöttes eszközállomány teljesítésének alakulására vonatkozó adatokat.

XXVI. Fejezet

EGYES ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

231. § (1) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke 1. pontjában meghatározott értékpapírosításra az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E fejezet rendelkezéseit az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke 1. pontjában meghatározott olyan értékpapírosításra kell alkalmazni, amely nem minősül STS értékpapírosításnak, illetve szintetikus értékpapírosításnak.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott értékpapírosításra az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit az e törvényben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során intézményi befektető alatt az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.

232. § (1) Nem ruházható át értékpapírosítás keretében

a) az érvénytelen vagy hatálytalan szerződésen alapuló követelés,

b) olyan szerződésen alapuló követelés, amely érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítása iránt per van folyamatban,

c) az a követelés, amelynek átruházását jogszabály tiltja,

d) a nem jogügyleten alapuló követelés, továbbá

e) minden egyéb olyan követelés, amellyel kapcsolatban a Ptk. hatálybalépését megelőzően a felek a követelés átruházását írásban kizárták.

(2) Kizárólag olyan követelés ruházható át értékpapírosítás keretében, amely az átruházáskor az értékpapírosításon kívül – sem részben, sem egészben – nem szolgál más követelés biztosítékaként.

(3) Az értékpapírosítás keretében a követelések a KCGE vagyonába kerülnek át a követelés átruházását keletkeztető szerződésben meghatározott időpontban.

A KCGE elleni fizetésképtelenségi eljárások, valamint a KCGE jogutód nélküli megszüntetésének sajátos szabályai

233. § A KCGE felszámolása során a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

234. § A KCGE által megszerzett eszközök a kötelezett fizetésképtelensége esetén sem vonhatók a felszámolási vagyon, illetve a csődvagyon körébe a kötelezett és annak hitelezői által.

235. § (1) A KCGE által létrehozott egyik ügyletrészsorozat nemteljesítése esetén ezen sorozat befektetője a felszámolási eljárás keretében nem igényelheti követelése kielégítését a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben, valamint nem kezdeményezhet végrehajtási eljárást a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben.

(2) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított követeléscsoportokat egymástól függetlenül kell bevonni a felszámolási vagyonba.

(3) Valamely követeléscsoport felszámolásba történő bevonása nem eredményezheti az ugyanazon KCGE-hez tartozó többi követeléscsoport felszámolásba való bevonását. A felszámolásba bevont követeléscsoport hitelezői kizárólag az adott, felszámolásba bevont követeléscsoport tekintetében kereshetnek kielégítést.

(4) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított és a felszámolásba egymástól függetlenül bevont követeléscsoportokat a KCGE felszámolásakor a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontját követő és az f) pontját megelőző kielégítési csoportba szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.

236. § (1) A felszámoló teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.

(2) A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a KCGE szerződéses kötelezettségei állományának egyben, ellenérték fejében történő átruházásáról.

237. § (1) A KCGE végelszámolására a Ctv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A KCGE által kibocsátott értékpapírokon alapuló követelések teljes kielégítését megelőzően a KCGE végelszámolása nem kezdeményezhető.

(3) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított követeléscsoportokat egymástól függetlenül kell bevonni a KCGE végelszámolásába. Egy adott követeléscsoport hitelezői kizárólag az adott követeléscsoport tekintetében kereshetnek kielégítést.

(4) A KCGE végelszámolása során a Ctv. 105. §-a nem alkalmazható.

238. § (1) A KCGE kényszertörlésére a Ctv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A KCGE tekintetében nincs helye kényszertörlési eljárásnak a Ctv. 116. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.

239–296. §607

NYOLCADIK/A. RÉSZ608

XXXI/A. Fejezet

296/A–296/F. §

XXXI/B. Fejezet

296/G–296/Q. §

KILENCEDIK RÉSZ

A TŐZSDE

XXXII. Fejezet

TŐZSDEI TEVÉKENYSÉG

297. § (1) Tőzsdei tevékenység a tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása.

(2) Tőzsdei tevékenységet kizárólag tőzsde végezhet.

(3)609 A tőzsdére a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, fióktelep formájában működő tőzsde esetében az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

298. §610 (1)611 A tőzsde kizárólag

a) tőzsdei tevékenységet,

b) tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységet,

c) a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti kereskedési rendszer működtetése tevékenységet,

d) a Bszt. 6/A. §-a szerinti adatszolgáltatási tevékenységet,

e) gazdasági társaságok tőkepiaci forrásbevonását elősegítő platformok működtetése tevékenységet,

f) informatikai szolgáltatást,

g) piac működtetésével kapcsolatos szolgáltatást

végezhet.

(2)612 Tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység különösen

a) az oktatási,

b) az informatikai,

c) a kiadvány-előállítási és -terjesztési,

d) az adatszolgáltatási,

e) a kibocsátónak nyújtott, az értékpapír tőzsdei bevezetését elősegítő szakmai tanácsadói

tevékenység.

XXXIII. Fejezet

A TŐZSDE ALAPÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE

299. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a tőzsde alapításához.

(2) Tőzsde kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetőleg külföldi tőzsde fióktelepe formájában alapítható.

(3)613 Tőzsde árualapú ügyletek, deviza valamint határidős kamatláb ügyletek kereskedése esetén legalább egyszázötven millió, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett alaptőkével (jegyzett tőkével) alapítható.

(4)614 Tőzsde alapító tagjaként az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást csak olyan személy szerezhet, aki a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és akinek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs.

300. § (1)615 A tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell – az (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –:

a)616 a tőzsde alapszabályát;

b) a tőzsde alapításában részt vevő tulajdonosok megnevezését, az általuk képviselt tulajdonosi jog mértékét;

c) a jegyzett tőke alapítók által történő befizetését igazoló dokumentumot;

d)617 a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, és a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapszabály részletesen nem tartalmazza;

e) az elszámolás biztosítására vonatkozó szerződések tervezetét;

f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet;

g) nyilatkozatot arról, hogy a tőzsde irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.

(2)618 Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell – az (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –

a)619 a cég létesítő okiratát;

b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;

c)620 a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat;

d)621

e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;

f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik;

g) a gazdasági társaság előző három naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;

h) nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;

i) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;

j) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(2a)622 Minősített befolyással rendelkező természetes személy a tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(3)623 Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás van, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.

(4) Alapítási engedély alapján a tőzsde létesítésével kapcsolatos tevékenység végezhető.

(5)624 Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés g) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

(6)625

301. § (1) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítása esetén a 300. § (1) bekezdésének a)–f) pontjaiban meghatározottakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a)626 a külföldi tőzsde létesítő okiratát;

b)627 a külföldi tőzsde székhelye szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a tőzsde a székhelye szerinti országban szabályozott piacként működik;

c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi székhelyű tőzsdének a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;

d)628 a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a tőzsde irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van;

e) a külföldi tőzsde előző három gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;

f) az alapító tőzsde tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító tőzsde kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;

g) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;

h) a fióktelep formájában működő tőzsde vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;

i) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(2) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg – az (1) bekezdésben és 300. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóságok között;

b)629 a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal;

c) a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;

d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért.

e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;

f) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését.

(3) Fióktelep esetében jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

302. §630 (1) Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde fióktelepének létesítéséhez.

(2)631 Ha az alapítani kívánt tőzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a Bszt. 29. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3)632 Magyarországon székhellyel rendelkező tőzsde által az Európai Unió másik tagállamában létesíteni kívánt fióktelep esetében a Bszt. 123. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4)633

A tőzsdei tevékenység engedélyezésének feltételei

303. § (1) A tőzsdei tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt tőzsdei termékenként vagy a tőzsdei termékek vonatkozásában együttesen adja meg.

(2) Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy

a)634 biztosított a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés;

b) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel;

c)635 a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított, amelyet központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral kötött megállapodás igazol;

d) rendelkezik olyan, legalább hároméves üzleti tervvel, mely alapján stabil, megbízható működése vélelmezhető;

e) rendelkezik az e törvény által támasztott követelményeket kielégítő, a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatokkal;

f)636 káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés b), illetve c) pontja tekintetében a tőzsde által alkalmazni kívánt kereskedési, illetve elszámolási rendszerhez mért feltételek meglétét vizsgálja.

(4) A tőzsde működését a Felügyelet engedélye alapján kezdi meg.

304. § A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a)637 az információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, az adatsérülést és a jogosulatlan hozzáférést megelőző megoldások, illetve az ehhez szükséges erőforrások és tartalékrendszerek bemutatását, amennyiben a tőzsde a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező hitelintézet (a továbbiakban együtt e Rész vonatkozásában: befektetési szolgáltató) nevében ügyletbejelentést tesz a Felügyelet részére;

b)638 a végezni kívánt tőzsdei tevékenység részletes bemutatását, különösen a tőzsdei termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési technikákat, az módszereket, az adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat;

c) a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező

1. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja, hogy a tőzsdei kereskedők a kereskedésben való részvétel során azonos szolgáltatásokat azonos feltételekkel vehessenek igénybe,

2. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja a tisztességes, rendezett, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és áralakulást, a piaci viszonyok folyamatos nyomon követhetőségét, lehetővé teszi a tőzsde vagy a Felügyelet 325–329. §-okban meghatározott intézkedéseinek végrehajtását,

3. biztosítja a tőzsdei ajánlatok és üzletkötések rögzítését, megőrzését, illetve a tőzsdei adatok nyilvánosságra hozatalát;

4. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem feltételeinek;

5.639

d) szabályzatait;

e) üzleti tervet a működés első három évére vonatkozóan;

f) a felelősségbiztosításról szóló szerződést;

g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;

h)640 a vezető állású személyek megnevezését, valamint – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – mindazon okiratokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat, melyek alapján a 311. § és a 356. § előírásainak való megfelelésük megállapítható.

305. §641 A pénzügyi eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkező tőzsdét a Felügyelet szabályozott piacként tartja nyilván. A szabályozott piacként nyilvántartott tőzsdére a Kilencedik Rész rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

306. § A tőzsdei tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;

b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók;

c)642 a tőzsde az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

d) a tőzsde a tevékenység folytatásával felhagy;

e) a tőzsde a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

f) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a tőzsde működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a befektetők, illetve a tőzsdei kereskedők érdekeit, akadályozza a pénz- és tőkepiac megfelelő működését;

g) a fióktelep formában működő tőzsde létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.

XXXIV. Fejezet

A TŐZSDE TULAJDONOSAIRA
ÉS A TULAJDONSZERZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

307. § (1)643 Zártkörűen működő részvénytársaságként működő tőzsde alapszabálya előírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.

(2)644 Tőzsdében a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos olyan személy lehet,

a)645 aki – amennyiben természetes személy – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,

b)646 aki – amennyiben nem természetes személy a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a nála vezető tisztségviselői beosztásban lévő személlyel szemben a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn és a vezető tisztségviselő a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,

c) aki (amely) elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes irányítani, illetve befolyásolni – mind szakmai, mind pénzügyi, gazdálkodási szempontból – a tőzsde megbízható, stabil, versenysemleges működését, és

d) akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.

(3)647 Köteles a Felügyelettől előzetesen engedélyt kérni, aki tőzsdében részesedést úgy kíván szerezni, vagy azt úgy kívánja módosítani, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt, vagy a száz százalékos határértéket. A Felügyelet tulajdonszerzésre vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

(4) A tőzsde – a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező – tulajdonosa a tulajdon-, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó jogokat és előnyöket csak a Felügyelet engedélyével, az engedélyben foglalt mértékig gyakorolhatja.

(5)648 A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a (8) bekezdés figyelembevételével:

a) a kérelmező természetes vagy jogi személy megnevezését;

b) a megszerezni kívánt részesedés mértékét, arányát;

c) jogi személy társasági szerződését, alapító okiratát, alapszabályát, harminc napnál nem régebbi cégkivonatát;

d)649

e) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a vásárolni szándékozó személy törvényes jövedelméből származik;

f) a kérelmező közvetlen és közvetett tulajdonában álló egyéb vállalkozások megjelölését;

g)650

(5a)651 Természetes személy kérelmező, valamint a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja azt a tényt, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(6) A tulajdonszerzésre adott felügyeleti engedély harminc napig hatályos. Az engedély hatálya különösen indokolt esetben egy alkalommal további harminc napra meghosszabbítható.

(7) Ha a tőzsde tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

(8)652 Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (5) bekezdés c) és f) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

308. § (1) A tőzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező személy kettő napon belül köteles a Felügyeletnek és a tőzsdének bejelenteni, ha

a)653 minősített befolyását teljes egészében megszüntette, vagy

b)654 tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt vagy száz százalékos határérték alá csökkent.

(2) A bejelentésnek – az (1) bekezdés b) pontja esetében – tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, illetve a szavazati jog mértékét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a cégbírósághoz való bejelentéssel egyidejűleg köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezető tisztségviselőt választott.

309. § (1) A tőzsdében tulajdont szerző személy hét napon belül köteles a tőzsdét értesíteni a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

(2)655 A tőzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.

310. § (1) A Felügyelet megtagadja a tőzsdében történő részesedés szerzését, illetőleg a 307. § (3) bekezdésében meghatározott tulajdoni arányt elérő, illetve meghaladó tulajdonrész utáni jogok, illetve előnyök gyakorlására az engedély megadását, ha a kérelmező (ideértve tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének)

a) tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását vagy

b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(2) Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy

b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága, illetve

c) természetes személy esetén a 357. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn.

(3)656 Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével szemben vagy a természetes személy kérelmezővel szemben a 357. § (3) bekezdése szerinti bűncselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig. A Felügyelet az eljárást ezt követően folytatja.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tény, illetőleg körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet az (1)–(2) bekezdésben felsorolt személyektől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.

(5) Ha az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

XXXIV/A. Fejezet657

A PIACMŰKÖDTETŐ VEZETŐ TESTÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

310/A. § (1) A piacműködtető vezető testülete minden tagjának mindenkor jó üzleti hírnévvel, a feladatai ellátásához és a piacműködtető tevékenységeinek, illetve a tevékenységeiben rejlő fő kockázatoknak a megértéséhez elegendő tudással, készséggel és széleskörű tapasztalattal kell rendelkeznie.

(2) A piacműködtető megfelelő humán- és pénzügyi erőforrást biztosít a vezető testület tagjai képzésére.

(3) A vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a piacműködtetőnél vállalt funkciójuk ellátására. A vezető testület tagjai integritással és befolyástól mentesen cselekednek, hogy szükség esetén az ügyvezető vagy ügyvezetők döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék a döntéshozatalt.

(4) A vezető testület tagjai számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani azokhoz az információkhoz és dokumentumokhoz, amelyekre szükségük van a vezetői döntéshozatal felügyeletéhez és ellenőrzéséhez.

(5) A piacműködtető vezető testülete meghatározza és felügyeli azon irányítási rendszer működtetését, amely biztosítja a szervezet hatékony és körültekintő vezetését, beleértve a szervezeten belüli feladatok elkülönítését és az összeférhetetlenség megelőzését, olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását.

(6) A vezető testület figyelemmel kíséri, és rendszeres időközönként értékeli a piacműködtető irányítási rendszerének hatékonyságát, és megteszi az esetleges hiányosságok kezeléséhez szükséges intézkedéseket.

(7) Ha a piacműködtető tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a piacműködtetőnél a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:

a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, két nem ügyvezetői tisztség, vagy

b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül

a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy vezető testületben betöltött, nem ügyvezetői tisztség,

b) együttesen azon ügyvezetői és vezető testületben betöltött nem ügyvezetői tisztség, amelyet olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben a (7) bekezdésben meghatározott piacműködtető befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.

(10) A Felügyelet engedélyezheti a (7) bekezdésben meghatározott piacműködtető vezető testületének tagja számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.

(11) A jelölőbizottság által a vezető testületi tagságra történő jelöléseket a vezető testületnek kell jóváhagynia.

310/B. § (1) Ha a piacműködtetőnek a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a piacműködtető jelölőbizottságot állít fel a vezető testület olyan tagjaiból, akik nem látnak el ügyvezetői feladatokat a piacműködtető szervezetében.

(2) A jelölőbizottság feladata:

a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,

b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,

c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,

d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,

e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,

f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,

g) a piacműködtető ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján a vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint

h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.

(3) A jelölések során törekedni kell arra, hogy a vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a piacműködtető belső politikát dolgoz ki.

(4) Ha a piacműködtetőnek a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a piacműködtető közzéteszi a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(5) A jelölőbizottság számára a piacműködtető biztosítja a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.

XXXV. Fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

311. § (1)658 A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és érdemi ügyintéző.

(2)659 A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és érdemi ügyintéző, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír vagy állampapír kerül a tőzsdére bevezetésre.

(3)660 A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója tőzsdei kereskedőben közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.

XXXVI. Fejezet

A TŐZSDE MŰKÖDÉSE

A tőzsdei kereskedés

312. § (1)661 Tőzsdei kereskedő befektetési szolgáltató lehet, valamint olyan személy, aki rendelkezik

a) jó üzleti hírnévvel,

b) kereskedésre való alkalmassággal és tapasztalattal,

c) megfelelő szervezeti megoldásokkal és

d) tevékenységéhez elegendő erőforrással, figyelembe véve azokat a pénzügyi eljárásokat is, amelyeket a tőzsde adott esetben létrehozott az ügyletek megfelelő teljesítésének biztosítására,

azzal, hogy a tőzsde szabályzatában megkülönböztetés-mentes alapon meghatározza azon feltételeket, amelyek alapján az adott személy tőzsdei kereskedési joggal rendelkezhet.

(2) A tőzsde a szerződéskötésre irányuló ajánlatot harminc napon belül elbírálja és a döntésének megfelelően a kérelmezővel szerződést köt.

(3) A tőzsde köteles a kérelmezővel szerződést kötni, ha az megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(4) A tőzsdei kereskedők száma nem korlátozható.

(5)662 A nem befektetési szolgáltató tőzsdei kereskedő ügyfelei vonatkozásában alkalmazza a Bszt. ügyfélvédelemre, az ügyfélmegbízások kezelésére és a legkedvezőbb végrehajtásra vonatkozó szabályait, kivéve, ha ügyfele ugyanazon tőzsdén tőzsdei kereskedőnek minősül.

(6)663 A tőzsde rendszeresen, de havonta legalább egy alkalommal továbbítja a tőzsdei kereskedők jegyzékét a Felügyelet részére.

313. §664 A szabályozott piacot működtető piacműködtető nem végezhet saját eszköz terhére ügyfélmegbízást, illetve egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedést (matched principal trading).

314. §665 A kereskedési jog tartalmát és gyakorlásának módját – ideértve a befektetési szolgáltató közvetlen vagy távoli részvételére vonatkozó előírásokat – a tőzsde szabályzata határozza meg.

315. § (1) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedőktől azok tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos, illetve azt befolyásoló információk kérésére, gyűjtésére.

(2) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedők tőzsdén folytatott tevékenységének, valamint tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos adatok, nyilvántartások helyszíni ellenőrzésére.

(3) A tőzsde köteles a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt a vizsgálat tényéről, tárgyáról, várható időtartamáról a Felügyeletet értesíteni.

(4) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdésekor a vizsgálat tárgyáról, várható időtartamáról tájékoztatja a tőzsdei kereskedőt.

(5) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megállapításai alapján a szabályzatában meghatározott intézkedéseket tehet.

(6) Ha a tőzsde feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, akkor haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

(7)666 A tőzsde tájékoztatja a Felügyeletet arról a tagállamról, amelyben a tőzsde olyan eljárásokat kíván biztosítani, amelyek elősegítik abban a tagállamban székhellyel és távoli részvétellel rendelkező tőzsdei kereskedők hozzáférését a tőzsdéhez.

A tőzsdei kereskedési jog megszűnése

316. § (1) A tőzsdei kereskedési jog megszűnik

a) a tőzsdei kereskedő megszűnésével, halálával;

b) a tőzsdei kereskedési szerződés lejártával;

c) a tőzsdei kereskedési szerződés felmondásával; vagy

d) a tőzsdei kereskedő kereskedési tevékenység folytatására jogosító engedélyének a hatósági visszavonásával.

(2) A tőzsde a tőzsdei kereskedővel kötött szerződést felmondja, ha a tőzsdei kereskedő a tőzsde szabályzataiban előírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követően sem teljesíti. A felmondással kapcsolatos döntés ellen a tőzsdei kereskedő, annak közlésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A perindításnak a felmondásra nincs halasztó hatálya.

A rendszerek rugalmassága, szüneteltetési mechanizmusok és elektronikus kereskedés667

316/A. §668 (1) A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer biztosítja, hogy kereskedési rendszerei rugalmasak, rendelkeznek elegendő kapacitással csúcsterhelések esetére a megbízások és az üzenetek volumenét illetően, valamint képesek a szabályos kereskedést biztosítani jelentős piaci stressz esetén. A kereskedési rendszereket megfelelően tesztelik ezen feltételek teljesítésének ellenőrzése érdekében. A kereskedési rendszer hatékony eljárásokkal rendelkezik meghibásodás esetére az üzletmenet folyamatosságának biztosítására.

(2) A tőzsde biztosítja az alábbiakat:

a) írásbeli megállapodás megkötését a tőzsdén árjegyzési stratégiát követő összes befektetési szolgáltatóval és

b) olyan rendszerek fenntartását, amelyek biztosítják, hogy megfelelő számú befektetési szolgáltató vegyen részt az a) pont szerinti megállapodásokban, amelyek előírják számukra kötelező érvényű, rendszeres és előre tervezhető likviditási kínálatot biztosító jegyzések közzétételét versenyképes árakon, amennyiben ez a követelmény összhangban áll az adott tőzsdén történő kereskedés jellegével és méretével.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodás legalább az alábbiakat rögzíti:

a) a befektetési szolgáltató likviditás biztosítására vonatkozó kötelezettségeit, és adott esetben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott rendszerben való részvételből adódó bármely egyéb kötelezettséget és

b) a befektetési szolgáltatók számára kedvezményeken keresztül vagy más formában a tőzsde által kínált, a likviditás rendszeres és előre tervezhető biztosítására irányuló ösztönzőket, és adott esetben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott rendszerben való részvételből következően a befektetési szolgáltatót illető bármely jogot.

(4) A tőzsde előírja és nyomon követi a (2) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodások követelményeinek befektetési szolgáltatók általi teljesítését. A tőzsde értesíti a Felügyeletet a kötelező írásbeli megállapodás tartalmáról, és a Felügyelet kérésére minden további tájékoztatást megad a (3) bekezdésben és e bekezdésben foglalt követelmények ellenőrzése céljából.

(5) A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer biztosítja az olyan megbízások elutasítását, amelyek meghaladnak előre meghatározott volumeneket vagy árküszöböket, vagy egyértelműen tévesek.

(6) A tőzsde rendszerei biztosítják a kereskedés ideiglenes leállításának vagy korlátozásának lehetőségét, ha egy tőzsdei termék árában az adott tőzsdén vagy egy kapcsolódó kereskedési helyszínen, illetve rendszeres internalizáló esetén rövid időn belül jelentős változás következett be, valamint – kivételes, a tőzsdei szabályzatban meghatározott esetekben és eljárás szerint – bármely ügylet törlését, megváltoztatását vagy korrigálását. A tőzsde a kereskedés leállítására vonatkozó paraméterek megállapítása során figyelembe veszi a különböző eszközosztályok és -alosztályok likviditását, a piaci modellek jellegét és a felhasználók típusait, és biztosítja a kereskedés szabályszerűségében bekövetkező jelentős zavarok elkerülését.

(7) A tőzsde a kereskedés leállítására vonatkozó paramétereket és az azokban végrehajtott lényeges változásokat következetes és összehasonlítható módon jelenti a Felügyeletnek, és a Felügyelet jelenti azokat az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak.

(8) Ha egy adott pénzügyi eszköz likviditása tekintetében lényeges szabályozott piacnak minősül a tőzsde, és a kereskedést leállítja, a tőzsde a megfelelő rendszerekkel és eljárásokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy értesítse a Felügyeletet és az Európai Unió tagállamaiban hatáskörrel rendelkező érintett felügyeleti hatóságokat

a) az egész piacra kiterjedő válaszintézkedés összehangolása céljából és

b) annak eldöntése érdekében, hogy a pénzügyi eszközzel kereskedő más helyszíneken is célszerű-e leállítani a kereskedést mindaddig, amíg az eredeti piacon a kereskedés nem folytatódik.

(9) A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer – ideértve a tőzsdei kereskedők arra való kötelezését, hogy végezzék el az algoritmusok megfelelő tesztelését, és biztosítsanak megfelelő környezetet az ilyen tesztelés elvégzésének megkönnyítéséhez – hatékonyan biztosítja, hogy

a) az algoritmikus kereskedés rendszerei ne hozhassanak létre rendellenes kereskedési feltételeket a piacon vagy ne járuljanak hozzá ilyen feltételek kialakulásához, és

b) kezelni tudja az algoritmikus kereskedési rendszerek által előidézett rendellenes kereskedési feltételeket.

(10) A (9) bekezdés szerinti algoritmikus kereskedési rendszer az olyan rendszert is magában foglalja, amely lehetővé teszi

a) a nem végrehajtott megbízások arányának korlátozását a rendszerben egy tőzsdei kereskedő által megkötött ügyletekhez képest,

b) a megbízások áramlásának korlátozását, ha fennáll a rendszer határkapacitása elérésének kockázata, valamint

c) a piacon végrehajtható legkisebb árlépésköz kialakítását és betartatását.

(11) A tőzsde közvetlen elektronikus hozzáférés nyújtását befektetési szolgáltatónak engedélyezi. A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer a tőzsde szabályzatában meghatározott feltételek szerint hatékonyan biztosítja

a) e szolgáltatást igénybe vevők alkalmasságának megállapításához megfelelő kritériumok megállapítását és alkalmazását, és

b) a befektetési szolgáltató felelősségvállalását az ilyen szolgáltatás felhasználásával végrehajtott megbízásokért és kötésekért e törvény és a kapcsolódó jogszabályok tekintetében.

(12) A tőzsde a (11) bekezdés szerinti szabályzatában megfelelő kritériumokat állapít meg a közvetlen elektronikus hozzáférésekre vonatkozó kockázatellenőrzésekre és kereskedési küszöbértékekre, amely alapján a tőzsde képes megkülönböztetni, szükség esetén pedig leállítani a közvetlen elektronikus hozzáférést alkalmazó személy megbízásait vagy kereskedését, elkülönítve a befektetési szolgáltató egyéb megbízásaitól vagy kereskedésétől.

(13) A tőzsde megfelelő eljárásokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a (11) és (12) bekezdés be nem tartása esetén a tőzsdei kereskedő által az ügyfél számára biztosított közvetlen elektronikus hozzáférést felfüggessze vagy beszüntesse.

(14) A tőzsde gondoskodik a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások (co-location services) szabályainak átláthatóságáról, tisztességességéről és megkülönböztetés-mentességéről.

(15) A tőzsde – szabályzatában meghatározott módon – biztosítja a díjstruktúráinak átláthatóságát, tisztességességét és megkülönböztetés-mentességét, beleértve a végrehajtási díjakat, kiegészítő díjakat és kedvezményeket is. A díjstruktúrák nem ösztönözhetik a megbízások oly módon történő kiadását, módosítását vagy törlését, hogy az hozzájáruljon a rendellenes kereskedési feltételekhez vagy a piaci visszaéléshez. A tőzsde a megadott kedvezményekért cserébe árjegyzési kötelezettséget ír elő egyes részvényekre vagy arra alkalmas részvénycsomagokra.

(16) A tőzsde a törölt megbízásokra vonatkozó díjait a megbízások fenntartásának időtartamához, valamint az érintett pénzügyi eszközökhöz igazíthatja. A tőzsde a végrehajtott megbízásokhoz képest magasabb díjat számíthat fel a későbbiekben törölt megbízások beadásáért, és a rendszer kapacitására nehezedő többletterhelés figyelembevétele érdekében magasabb díjat számíthat fel a végrehajtott megbízásokhoz képest nagyszámú törölt megbízást beadó tőzsdei kereskedők, valamint a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmazók számára.

(17) A tőzsde a tőzsdei kereskedők által történő megjelölés révén képes azonosítani az algoritmikus kereskedés keretében létrejött megbízásokat, a megbízások létrehozásához használt különböző algoritmusokat és a megbízásokat kezdeményező személyeket. Ezt az információt kérésre elérhetővé teszi a Felügyelet számára.

(18) A tőzsde a Felügyelet számára annak kérésére hozzáférhetővé teszi az ajánlati könyvet vagy az azzal kapcsolatos adatokat a kereskedés figyelemmel kísérése érdekében.

Árlépésközök669

316/B. §670 (1) A tőzsde a részvények, letéti igazolások, tőzsdei kereskedésben részt vevő alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában árlépésköz-rendszereket fogad el.

(2) Az (1) bekezdésben említett árlépésköz-rendszer tükrözi a pénzügyi eszköz likviditási profilját a különböző piacokon, valamint az eladási és vételi ajánlatok átlagos különbségét (bid-ask spread), figyelembe véve az észszerűen stabil árak lehetővé tételét, a különbség további szűkülésének indokolatlan korlátozása nélkül azzal, hogy az egyes pénzügyi eszközök sajátosságainak megfelelően határozandó meg.

Az üzleti órák összehangolása671

316/C. §672 A tőzsde, valamint a tőzsdei kereskedők összehangolják valamennyi jelentendő esemény dátumának és idejének rögzítésére alkalmazott üzleti óráikat.

A tőzsde szabályzatai

317. § (1)673 A tőzsde – törvény által meghatározott keretek között – szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A tőzsde által alkalmazott eljárásnak, rendszernek és megoldásnak biztosítania kell minden, a tőzsdére vonatkozó jogszabályban és a tőzsde szabályzatában foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség, valamint az ehhez szükséges források biztosítását is.

(2) A tőzsde szabályzatainak elfogadására és módosítására kizárólag az igazgatóság jogosult. A (4) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott szabályzatok elfogadása vagy módosítása előtt az igazgatóság köteles kikérni a tőzsdei kereskedők, illetve, ha a d) pontban meghatározott szabályzat értékpapírra vonatkozik, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak vagy azok szakmai szervezetének véleményét.

(3)674 A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy

a) a tőzsde a működésével összefüggésben felmerülő kockázatok kezelésére, csökkentésére megfelelő rendszereket és megoldásokat alkalmazzon,

b) a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét,

c) a tőzsde hatékony mechanizmusokkal segítse elő a rendszereiben végrehajtott ügyletek hatékony és határidőben történő véglegesítését, valamint

d) a tőzsde figyelemmel kísérje a tőzsdei kereskedők által a rendszereik keretében elküldött megbízásokat és törléseket, illetve az általuk végrehajtott ügyleteket annak érdekében, hogy azonosítsák a szabályok megsértését, a szabálytalan kereskedési feltételeket, az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartást vagy a rendszer zavarait valamely tőzsdei termékkel kapcsolatban.

(4) A tőzsde szabályzatában meg kell határozni:

a) a tőzsdei kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének és megszűnésének feltételeit és eljárási rendjét;

b) a szabályzatok hatálya alá tartozó személyekkel szemben a tőzsde által alkalmazható szankciókat, valamint a jogorvoslat rendjét;

c) a tőzsdei kereskedés szabályait;

d)675 a tőzsdei termék bevezetésének, átvezetésének és kivezetésének feltételeit és eljárási rendjét;

e) a kereskedés felfüggesztésének szabályait és eljárási rendjét;

f) az árfolyam és az egyéb tőzsdei információ nyilvánosságra hozatalának módját;

g) a tőzsdei kereskedők, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói adatszolgáltatásának tartalmát, módját és ellenőrzésének rendjét;

h)676 a tőzsdei kereskedési rendszer technikai működésének megalapozott irányítására vonatkozó szabályokat, ideértve az előre nem látható események hatékony kezelésére vonatkozó megoldásokat is, annak érdekében, hogy a tőzsde csökkentse a rendszerleállás kockázatát,

i)677 a tőzsde, a tőzsde tulajdonosai vagy működtetője érdekei és a tőzsde stabil működése között potenciálisan felmerülő összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szabályokat, továbbá a tőzsde vezető állású személyeire és alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat;

j) a tőzsde által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakat.

(4a)678 A tőzsdei kereskedési jogra vonatkozó szabályzatokban megjelölt kötelezettségek megállapítása során legalább a következőket kell figyelembe venni:

a) tőzsde létesítő okirata és működési rendje,

b) tőzsdei ügyletekre vonatkozó szabályok,

c) a tőzsdén működő befektetési szolgáltatók alkalmazottaira vonatkozó szakmai előírások,

d) a nem befektetési szolgáltatóként működő tőzsdei kereskedőkre a 312. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban megállapított követelmények,

e) tőzsdei ügylet elszámolásának és teljesítésének szabályai és eljárásai.

(5)679 A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell a tőzsdei kereskedők számára az elszámolási rendszer megválasztásának jogát, feltéve ha

a) a kiválasztott rendszer és azok között a rendszerek és infrastruktúrák közötti összeköttetések és megállapodások fennállnak, amelyek az érintett ügylet hatékony és gazdaságos elszámolásához szükségesek,

b) a Felügyelet jóváhagyása alapján a tőzsdén végrehajtott ügylet elszámolásának technikai feltételei a tőzsdei kereskedők által kijelölt – a tőzsde által választott rendszertől eltérő – elszámolási rendszerben a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését lehetővé teszik.

(6)680 A Felügyelet (5) bekezdés b) pontban előírt értékelése során figyelembe veszi a vizsgált elszámolási rendszer felett központi bank által felvigyázói szerepkörében végzett tevékenységét annak érdekében, hogy az ellenőrzés szükségtelen megkettőzését elkerülje.

(7)681 A tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátója nem kötelezhető a (4) bekezdés g) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésére, ha az általa kibocsátott értékpapír adott tőzsdére történő bevezetése a hozzájárulása nélkül történt meg. Ebben az esetben a tőzsde tájékoztatja a kibocsátót arról a tényről, hogy az általa kibocsátott értékpapírral az adott tőzsdén kereskednek.

(8)682 A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell

a) a tőzsdére bevezetett pénzügyi eszközzel történő tisztességes, hatékony kereskedést,

b) a tőzsdére bevezetett átruházható értékpapír esetén a korlátozásmentes átruházhatóságot, valamint

c) származtatott ügylet esetén, hogy annak kialakítása egyértelmű árazást és hatékony elszámolást tegyen lehetővé.

(9)683 A tőzsde szabályzatának az egyes tőzsdei kereskedőre, illetve kibocsátóra nézve meg kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét.

(10)684 A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.

(11)685 A tőzsde szabályzata – a tőzsdei kereskedő, a kibocsátó, a befektető által – bíróság előtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály előírásaival ellentétes.

(12)686

(13)687 A tőzsde szabályzatában előírhatja, hogy a tőzsdei termék bevezetésének és forgalomban tartásának feltétele, hogy a kibocsátó jó üzleti hírnévvel rendelkezzen; ennek előírása esetén a tőzsde köteles szabályzatában meghatározni, hogy a jó üzleti hírnév fennállása milyen módon igazolható azzal, hogy az MNBtv. 39. § (1) bekezdés c), i), l) és m) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó szervezetek esetében a vizsgálat és az igazolás nem szükséges, mivel az a Felügyelet eljárásának a részét képezi.

(14)688 E § vonatkozásában a jó üzleti hírnév a kibocsátó vezető állású személyeinek a kibocsátó megbízható, gondos irányítására való alkalmasságát, átlátható üzleti kapcsolatrendszerét igazoló feltételek megléte.

(15)689 A tőzsde a tőzsdei termék bevezetésekor a kibocsátó részére átadja a jó üzleti hírnév vizsgálatának pozitív eredményét, hogy azt a kibocsátó a felügyeleti engedélyezési eljárás lefolytatásához a Felügyeletnek be tudja nyújtani.

(16)690 Ha a tőzsde a tőzsdei termék forgalomban tartásának ideje alatt megállapítja, hogy a kibocsátó esetében a (14) bekezdés szerinti feltételek már nem állnak fenn, felszólítja a kibocsátót, hogy 45 napon belül intézkedjen a (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállításáról, a jogsértő állapot megszüntetéséről. A kibocsátónak a felszólítás kézhez vételétől számított 10 napon belül igazolnia kell, hogy a (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállítása érdekében teendő intézkedéseket megkezdte. A (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállítására vagy az igazolásra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén a jó üzleti hírnév hiányát állapíthatja meg a tőzsde.

317/A. §691 (1) Ha a piacműködtető olyan szabályozott piacot működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel kereskednek, pozíciókezelési kontrollmechanizmust alkalmaz.

(2) A pozíciókezelési kontrollmechanizmus legalább az alábbi hatásköröket foglalja magában:

a) a tőzsdei kereskedők és ügyfelek nyitott pozícióinak nyomon követése,

b) hozzáférés a tőzsdei kereskedőktől és ügyfelektől származó mindazon információkhoz – így többek között minden dokumentumhoz is –, amelyek a vállalt pozíció vagy kitettség nagyságára és rendeltetésére vonatkoznak, továbbá a tényleges tulajdonosokra, bármely együttes fellépéssel kapcsolatos megegyezésre, valamint az alapul szolgáló eszközök piacán meglévő bármely kapcsolódó eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó információkhoz,

c) egy adott tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy – a konkrét esettől függően ideiglenesen vagy tartósan – lezárja vagy csökkentse pozícióját, és a megfelelő intézkedés egyoldalú megtétele a lezárás vagy a csökkentés biztosítása érdekében, amennyiben az adott tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak, valamint

d) adott esetben a tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy megállapodás szerinti áron és mértékben ideiglenesen, a jelentős vagy domináns pozíciójából fakadó hatások mérséklésének kifejezett szándékával irányítson vissza likviditást a piacra.

(3) A pozíciókezelési kontrollmechanizmusnak átláthatónak és megkülönböztetés-mentesnek kell lennie, meghatározva, hogy hogyan alkalmazandó az érintett tőzsdei kereskedőkre és ügyfelekre, valamint figyelembe véve a piaci szereplők jellegét és összetételét és azt, hogy hogyan használják a kereskedésbe bevont ügyleteket.

(4) A szabályozott piacot működtető piacműködtetőnek részletesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet az általa alkalmazott pozíciókezelési kontrollmechanizmusról.

317/B. §692 (1) Ha a piacműködtető olyan szabályozott piacot működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott eszközeivel kereskednek, heti jelentést hoz nyilvánosságra a szabályozott piacon kereskedett árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységekre vagy azok származtatott eszközeire vonatkozóan a személyek különböző kategóriái szerint összesített pozíciókról, megjelölve a hosszú és rövid pozíciók e kategóriák szerinti számát, az előző jelentés óta abban bekövetkezett változásokat, az összes nyitott pozíció százalékos arányát kategóriánként és a pozícióbirtokosok számát kategóriánként. A kategóriánkénti bontást a (4) bekezdésnek megfelelően kell értelmezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti heti jelentésre vonatkozó kötelezettséget csak abban az esetben kell teljesíteni, ha a személyek száma és a nyitott pozícióik mértéke meghaladja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletének 83. cikkében meghatározott minimális küszöbértékeket. Ez esetben a heti jelentést a Felügyeletnek és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak is meg kell küldeni.

(3) Ha a piacműködtető olyan szabályozott piacot működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott eszközeivel kereskednek, a Felügyeletnek legalább naponta egyszer átadja az adott szabályozott piacon jelen lévő összes személy – többek között a szabályozott piac tagjai és azok ügyfelei – pozícióinak teljes körű bontását.

(4) A valamely árualapú származtatott termékben vagy kibocsátási egységben vagy annak származtatott eszközében pozícióval rendelkező személyeket a szabályozott piacot működtető piacműködtetőnek a főtevékenységük jellegének megfelelően és az esetleges vonatkozó engedélyeket figyelembe véve, az alábbiak szerint kell csoportosítania:

a) befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek,

b) a Kbftv. szerinti befektetési alapok,

c) egyéb pénzügyi intézmények, ideértve a Bit. szerinti biztosítókat és viszontbiztosítókat és a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeket,

d) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet 2. cikk 8. pontjában meghatározott nem pénzügyi szerződő felek,

e) a kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei esetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti üzemeltetők.

(5) Az (1) és a (3) bekezdésben említett bontásokban meg kell különböztetni:

a) az olyan pozíciókat, amelyekre vonatkozóan megállapították, hogy objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat, valamint

b) egyéb pozíciókat.

(6) Az (1) és (3) bekezdésnek való megfelelés lehetővé tétele érdekében a szabályozott piac tagjai a piacműködtetőnek legalább naponta bejelentik saját maguk, valamint ügyfeleik által és azok ügyfelei által – a végső ügyfél eléréséig – az adott szabályozott piacon végrehajtott ügyletek révén tartott pozíciók adatait.

318. § (1)693 A tőzsde szabályzatainak érvényességéhez – a 317. § (4) bekezdésének j) pontja szerinti szabályzat kivételével – a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2)694 A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály, illetve más tőzsdei szabályzat rendelkezésének, vagy ellentétes a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzatával.

(3)695 A tőzsde szabályzatai, illetve azok módosításai a 317. § (10) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatalt követően alkalmazhatók.

(4)696 A tőzsde a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 81. és 82. cikkében meghatározottak figyelembevételével haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, ha szabályai jelentős megsértését, szabálytalan kereskedési feltételeket, az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartást vagy rendszerzavarokat tapasztal valamely tőzsdei termékkel kapcsolatban.

(5)697 A Felügyelet haladéktalanul továbbítja a (4) bekezdésben meghatározott információt az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Unió más tagállamainak hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai számára. Az értesítés előtt a Felügyelet meggyőződik az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartás valódiságáról.

(6)698 A tőzsde indokolatlan késedelem nélkül eljuttatja a vonatkozó információkat a piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálat és vádemelés tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósághoz, és támogatja az erre vonatkozó hatósági eljárásokat.

XXXVI/A. Fejezet699

KISZERVEZÉS

318/A. § (1) A tőzsde – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 318/B. és 318/C. §-ban foglaltakra figyelemmel – tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.

(1a)700 E Fejezet kiszervezést érintő rendelkezéseitől eltérően az algoritmikus kereskedést engedő vagy lehetővé tévő rendszerekkel összefüggésben történő kiszervezés során a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kereskedési helyszínekre vonatkozó szervezeti követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2017/584 felhatalmazáson alapuló rendelete alkalmazandó.

(2) A kiszervezés

a) nem eredményezheti a tőzsde vezető állású személyei hatáskörének átadását,

b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a tőzsde közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a tőzsde ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és

c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.

(3) Ha a tőzsde tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél

a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,

b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,

c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátása során felhasznált vagy keletkező, a tőzsdére vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,

d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a tőzsde számára minden, a Felügyelet eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és

e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

(4) A tőzsde kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.

(5) A tőzsde az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint

a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és

b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között a tevékenység felügyelete tekintetében együttműködési megállapodás van hatályban.

(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a tőzsde e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a tőzsde által folytatott tevékenység végzésének folyamatosságát.

318/B. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.

(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek

a) a megállapodás időbeli hatályáról,

b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,

c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.

(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább

a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,

b) a 318/C. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,

c) a Felügyelet számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,

d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet Felügyelettel történő együttműködésének kötelezettségéről, és

e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételeiben bekövetkezett változás tőzsde felé történő jelentésének módjáról.

(4) A tőzsde az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő három napon belül megküldi a Felügyeletnek.

318/C. § (1) A tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülését.

(2) Ha a tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek,

a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy

b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.

(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a tőzsde tőzsdei tevékenységének vagy tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységének szünetelését vagy minőségének csökkenését.

(4) Ha a tőzsde és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a tőzsde figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.

Az informatikai rendszer védelme

318/D. § A tőzsdei tevékenységet végzőnek alkalmaznia kell a Bszt. 12. §-ában foglaltakat.

XXXVII. Fejezet

TŐZSDEI ÜGYLET

319. § (1) A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén – a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon – tőzsdei termékre vonatkozóan köt.

(2) A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet.

(3)701 A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezenfelül központi értéktár, illetve központi szerződő fél által történő nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.

320. § Ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni (azonnali ügylet).

321. § (1)702 A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet).

(2)703 A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetve számlapénzben történő teljesítéssel. A teljesítésre vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.

322. § (1) Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció).

(2) Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását.

(3) Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi, mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. A tőzsdei szabályzat az opció – egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető – időtartamát és határnapját meghatározhatja.

(4)704

(5) A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti.

323. § A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. Tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy elővásárlási jog átruházható és az örökösökre is átszáll.

XXXVIII. Fejezet

A TŐZSDEI FORGALOM ELSZÁMOLÁSA

324. §705 (1)706 A tőzsde a tőzsdei ügylet elszámolása tekintetében a 648/2012/EU rendelet előírásainak figyelembevételével központi értéktárral, illetve központi szerződő féllel köteles szerződést kötni.

(2) Ha a tőzsdei ügylet tárgya értékpapír, akkor a tőzsde köteles központi értéktárral az ügylet teljesítésére szerződést kötni.

A tőzsdei termékkel való kereskedés felfüggesztése és a tőzsdei termék kereskedésből való törlése707

325. §708 (1) A tőzsde felfüggesztheti a tőzsdei termékkel történő kereskedést vagy törölheti a kereskedésből azt a tőzsdei terméket, amely nem felel meg a tőzsde szabályzatainak, kivéve, ha ez a felfüggesztés vagy törlés jelentősen sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését.

(2) A felfüggesztést vagy törlést elrendelő tőzsde adott esetben felfüggeszti vagy törli a kereskedésből az adott tőzsdei termékhez kapcsolódó vagy azon mint alapterméken alapuló, a Bszt. 6. § d)–k) pontjában meghatározott származtatott eszközt (a továbbiakban: kapcsolódó származtatott eszköz) is. A tőzsde nyilvánosságra hozza a felfüggesztésre vagy törlésre vonatkozó határozatát, és tájékoztatja erről a Felügyelet.

(3) A további, kereskedésben érintett magyarországi székhelyű tőzsde is felfüggesztést vagy törlést ír elő a Felügyelet rendelkezéseinek megfelelően ugyanazon tőzsdei termék vagy a kapcsolódó származtatott eszköz vonatkozásában.

(4) A magyarországi székhelyű tőzsde is felfüggesztést vagy törlést ír elő a Felügyelet rendelkezéseinek megfelelően azon tőzsdei termékre vagy kapcsolódó származtatott eszközre, amelyre vonatkozóan más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága bármely kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizáló vonatkozásában felfüggesztést vagy törlést rendelt el.

(5) E Fejezet rendelkezései megfelelően alkalmazandók a felfüggesztés visszavonása esetén.

(6) A befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését jelentősen sértő körülmények meghatározása a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 80. cikkében foglaltak figyelembevételével történik.

326–329. §709

XXXIX. Fejezet

A TŐZSDE GAZDÁLKODÁSA, BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK

330. § (1)710 A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve teljesítését végző központi szerződő fél, külföldi elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint a külföldi elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.

(2) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti a 307. § (2) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonosa által kibocsátott értékpapírba, ide nem értve az állampapírt.

(3) A tőzsde ingatlant kizárólag tevékenysége ellátásához szükséges mértékben szerezhet.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a tőzsde tevékenysége ellátásához szükséges ingatlannak minősül az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a tőzsde saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.

(5) A tőzsde működése során csak olyan gazdasági társaságot alapíthat, illetve csak olyan gazdasági társaságban lehet tulajdonos, amely tőzsdei tevékenység, illetve azt segítő kiegészítő tevékenység megvalósítását hivatott elősegíteni.

(6) A tőzsde nem szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel.

(7)711 A tőzsde saját tőkéje nem csökkenhet a jegyzett tőke alá a tőzsde alapításának engedélyezésétől számított második évtől kezdődően.

XL. Fejezet

A TŐZSDE MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA

331. § (1) A tőzsde a tőzsdei kereskedők és a befektetők tájékoztatása érdekében köteles biztosítani a tőzsdei adatok nyilvánosságát. A nyilvánossá tétel a tőzsde vagy vele szerződéses kapcsolatban álló más szervezet által történhet.

(2)712 A tőzsde jogosult a tőzsdei adat – szabályzatában meghatározott időn, de legfeljebb húsz percen belüli – átadásáért ellenértéket kérni olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg a tőzsdei adathoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye). A szabályzatban meghatározott időt követően a tőzsdei adat bárki által szabadon felhasználható.

(3)713

(4)–(5)714

332. § (1)715 A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozni

a) a tőzsdei tevékenység megkezdését;

b) kereskedési szünnap elrendelését;

c) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat;

d)716 a 307–308. §-okban, valamint a 356. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;

e) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat;

f) a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést;

g) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;

h) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult;

i) ha valamely, a szolgáltatásához kapcsolódó tevékenységet nem önállóan végzi, hanem annak elvégzésére tőle szervezetileg független, önálló gazdasági társaságot bíz meg.

(2)717 A tőzsde bejelentési kötelezettségét a döntés meghozatalát, az esemény bekövetkeztét követő öt napon belül teljesíti.

XLI. Fejezet

A TŐZSDEI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK
MEGSZŰNÉSE718

333. § (1)719 Tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a bíróság kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki. Tőzsde felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(2) A tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a kijelölését követő legalább hat hónapig a tőzsdei tevékenység folytatását biztosítania kell.

(3)720 Tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsdén kötött tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció átvihető az e törvény alapján működő más tőzsdére, a tőzsdék, illetve a központi szerződő fél szabályzatában meghatározott feltételekkel

(4)721 A tőzsdei kereskedő a tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsde utolsó kereskedési napját legalább 45 nappal megelőzően köteles írásban értesíteni az ügyfelet a tőzsdei tevékenység folytatásának megszűnéséről. A tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció másik tőzsdére történő átvitelével összefüggő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.

TIZEDIK RÉSZ722

KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI ÉS KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉG

Központi értéktári tevékenység

334. § (1) Központi értéktár a központi értéktári tevékenység végzésére a 909/2014/EU rendeletben meghatározott feltételekkel jogosult.

(2) Központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza a 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek és e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(3) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet a Magyarország területén székhellyel rendelkező legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adja meg.

(4)723 Központi értéktár a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult.

(5) A szakosított hitelintézetként működő központi értéktár

a) legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet,

b)724 nem kaphat engedélyt a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységen kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére.

335. § Központi értéktár szolgáltatást nyújthat

a) tőzsdének,

b) külföldi elszámolóháznak,

c) központi értéktárnak,

d) központi szerződő félnek,

e) befektetési vállalkozásnak,

f) hitelintézetnek,

g) árutőzsdei szolgáltatónak,

h) befektetési alapkezelőnek,

i)725 jogszabály által meghatározott szervezett piac szereplőjének,

j) értékpapír-kibocsátónak,

k) a magyar állam számára,

l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára,

m) az MNB számára,

n) betétbiztosítási rendszer számára,

o) befektető-védelmi rendszer számára,

p) szanálásfinanszírozási rendszer számára,

q) pénzforgalmi intézménynek és

r) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek.

336. § (1)726 Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 19. pontja szerinti résztvevő fél (a továbbiakban: résztvevő fél) számára biztosítania kell saját értékpapírjaik ügyfelek értékpapírjaitól történő elkülönítését.

(2)727 Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében olyan nyilvántartási és számlavezetési rendet kell kialakítania, amely a résztvevő fél számára lehetővé teszi annak biztosítását, hogy ügyfele kérelme esetén az ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán különítse el, amely egyéni alszámla a résztvevő fél által bejelentett, az ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok nyilvántartására szolgál.

(3) A résztvevő félnek fel kell ajánlania az ügyfél számára a központi értéktárnál egyéni alszámlán történő elkülönítést, és tájékoztatnia kell a lehetőségekhez kapcsolódó költségekről és kockázatokról.

(4) A Felügyelet az intézményi befektető ügyfél értékpapírszámláját vezető résztvevő felet kötelezheti, hogy az intézményi befektető ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán történő elkülönítésére alkalmas módon jelentse.

Központi értéktári tevékenységhez szükséges szabályzatok

337. § (1) A 909/2014/EU rendeletben foglalt központi értéktári tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott – a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott – üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.

(2) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.

(3) A Felügyelet engedélyét követően a központi értéktár az üzletszabályzatát és szabályzatait a saját honlapján közzéteszi.

Központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok

338. § (1) Központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. Központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § szerinti alapításnak minősül.

(2) Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(3) Központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.

(5) Ha a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységet is végző központi értéktárra vonatkozó prudenciális szabályok a Hpt. és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet), valamint a 909/2014/EU rendelet tekintetében nem koherensek, akkor a Hpt.-t és az 575/2013/EU rendeletet kell alkalmazni.

(6) Központi értéktár által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.

Központi szerződő fél tevékenység

339. § (1) Központi szerződő fél a 648/2012/EU rendeletben meghatározott tevékenység végzésére az ott meghatározott feltételekkel jogosult.

(2) Központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult

a)728 árura kötött ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalni,

b)729 árura kötött ügyletet elszámolni,

c) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában teljesítést végezni,

d) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezni,

e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos teljesítés lebonyolítása érdekében végezni.

(3) Központi szerződő fél a (2) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult. A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet.

(4) Központi szerződő fél tevékenységi engedély iránti kérelmének benyújtási időpontjára vonatkozó – a 648/2012/EU rendelet 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott – indulótőke összegét a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtását megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(5) A Felügyelet központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a pénzügyi eszközben megkötött ügyletek elszámolását és az ügyletek teljesítésének garantálását más központi szerződő fél átvette.

Központi szerződő fél tevékenységhez szükséges szabályzatok

340. § Központi szerződő fél tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott – a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott – üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.

Központi értéktárra és központi szerződő félre vonatkozó közös rendelkezések

341. § (1) Központi értéktárral, valamint központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – kivéve a vezető állású személyként megbízási jogviszonyban álló személyt – befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél – kivéve a szakosított hitelintézetként működő értéktárat –, központi értéktár, továbbá központi szerződő fél ügyfelénél, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál és szabályozott piac működtetőjénél – ide nem értve központi értéktárban, valamint központi szerződő félben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot –

a) nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban; és

b) nem lehet vezető állású személy.

(2) Központi értéktárnál, valamint központi szerződő félnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, központi szerződő félben, központi értéktárban közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.

342. § Központi értéktár, valamint központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, és nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. Központi szerződő fél befektetései kapcsán a 648/2012/EU rendeletben foglaltaknak meg kell felelni.

343. § (1) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.

(2) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.

(3) Központi értéktár, központi szerződő fél működése során az üzleti titokra, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(4) Ha központi értéktár, központi szerződő fél feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

344. § Központi értéktár és központi szerződő fél – a 648/2012/EU rendeletben, a 909/2014/EU rendeletben foglaltakra figyelemmel – tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.

345. § (1) Központi szerződő fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi szerződő fél felszámolási vagyonába a 648/2012/EU rendeletben meghatározott biztosíték, valamint az általa létrehozott garanciaalap.

(2) Központi szerződő féllel szembeni számlakövetelések kielégítésére – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.

(3) Központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő. Központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik központi értéktár felszámolási vagyonába a 338. §-ban meghatározott óvadék.

(4) Ha az ügyfelek tulajdonát képező, a (3) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően központi értéktár vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.

(5) Nem kell alkalmazni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott előírást központi értéktár minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében.

(6) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.

(7)730 Központi értéktár felszámolása esetén az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.

346–354. §731

TIZENEGYEDIK RÉSZ

A TŐKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

LI. Fejezet

RÉSZVÉNYKÖNYV VEZETÉS

355. § (1)732 A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, központi szerződő fél, illetve központi értéktár részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a)733 a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy esetén székhelyét;

b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait;

c) a részvény értékpapírkódját, valamint sorozatát és névértékét;

d) a részvény fajtáját;

e)734

f) a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;

g) a felülbélyegzés időpontját;

h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és

i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.

(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen minden változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.

(3)735 Befektetési vállalkozás, tőzsde részvénykönyve mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban, tőzsdében fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A befektetési vállalkozásban, tőzsdében ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a befektetési vállalkozásban, tőzsdében birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását – az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével – köteles a befektetési vállalkozásnak, a tőzsdének bejelenteni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos szavazati jogát a kötelezettség teljesítéséig e törvény erejénél fogva nem gyakorolhatja.

Vezető állású személyekre és minősített befolyással rendelkezőkre vonatkozó feltételek736

356. §737 (1)738 Szabályozott piacnál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki,

a) aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik;

b) aki legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;

c)739 aki – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(2) A pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személynek az választható meg, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

357. § (1)740 A 307. § alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki

a)741 tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős vagy végleges határozat megállapította;

b)742 súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság öt évnél nem régebben végleges vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott, illetőleg akit a tőzsde vagy más szervezet etikai bizottsága, tanácsa öt éven belül súlyos etikai vétség elkövetése miatt elmarasztalt;

c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a személyre szóló bírságot csak akkor kell kizáró okként figyelembe venni, ha erre az elbírálást megelőző öt év alatt legalább három esetben került sor.

(3)743 E törvény szabályozott piacot és tőzsdét, központi szerződő felet, valamint központi értéktárat érintő rendelkezéseiben előírt büntetlen előélet az alábbi bűncselekményekkel kapcsolatos büntetlenséget jelenti:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b)744 az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)–(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1) és (2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.

(3a)745 Akinek e törvény a büntetlen előéletet előírja, annak az (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti bűncselekmények vonatkozásában kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt

a) magyar állampolgár esetén a Felügyelet által beszerzett vagy az ügyfél által szolgáltatott – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány szerinti tartalmú – adatok igazolják,

b) nem magyar állampolgár esetén az általa beszerzett, és a Felügyelet számára a kérelemmel együtt megküldött, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, az a) pontban foglalt hatósági bizonyítványnak megfelelő okirat igazolja.

(4)746 Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell.

(5)747

Könyvvizsgálat

358. § (1)748 A tőzsde, a nem befektetési szolgáltató tőzsdei kereskedő, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár által – a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.

(2)749 A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó által – a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálókra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére adható megbízás, amely rendelkezik kibocsátói minősítéssel.

(3)–(4)750

(5)751

(6)752 Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy – egyidejűleg – legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóktól, hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi szerződő féltől és központi értéktártól, illetve a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.

(7)753 Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól, hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi szerződő féltől, valamint központi értéktártól és a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének harminc százalékát.

359. §754

360. § (1)755 A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, vagy a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

c) e törvény vagy más jogszabályok, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

d) a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;

e) a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;

f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezetése között a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

(2)756

(3)757 Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is

a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetőleg a Felügyeletet tájékoztatni,

b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

361. §758 Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a tőzsdét, a központi szerződő felet, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóját, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a tőzsde, a központi szerződő fél, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, kibocsátói, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.

362. §759

363. §760 (1)761 A tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2001. december 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2001. december 25.

2

Az 1. § a 2007: CXXXVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. § a) pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

Az 1. § b) pontja a 2011: CXCIII. törvény 176. § a) pontja szerint módosított szöveg.

5

Az 1. § c)–e) pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

6

Az 1. § f) pontja a 2015: LXXXV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

Az 1. § g) pontja a 2015: LXXXV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

Az 1. § k) pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: LXIX. törvény 5. §-a iktatta be.

9

Az 1. § l) pontját a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

10

Az 1. § m) pontja a 2011: CXCIII. törvény 176. § a) pontja szerint módosított szöveg.

11

Az 1. § n)–p) pontját a 2014: XVI. törvény 298. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

12

Az 1. § q) pontja a 2015: LXXXV. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

13

Az 1/A. §-t a 2018: CXXVI. törvény 2. §-a iktatta be.

14

A 2. § a 2007: CXXXVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

15

A 3. § a 2007: CXXXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

16

A 3. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

17

A 3. § (2) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

18

Az 5. § (1) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

Az 5. § (1) bekezdés 2a. pontját a 2017: LXIX. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be.

20

Az 5. § (1) bekezdés 4. pontjának a) alpontja a 2009: CL. törvény 65. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

21

Az 5. § (1) bekezdés 6. pontja a 2017: LXIX. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

22

Az 5. § (1) bekezdés 6a. pontját a 2017: LXIX. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be.

23

Az 5. § (1) bekezdés 7. pontja a 2017: LXIX. törvény 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

24

Az 5. § (1) bekezdés 8. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

25

Az 5. § (1) bekezdés 10. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (3) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 239. § b) pontja szerint módosított szöveg.

26

Az 5. § (1) bekezdés 11. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

27

Az 5. § (1) bekezdés 12. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (4) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 239. § b) pontja szerint módosított szöveg.

28

Az 5. § (1) bekezdés 13–14. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

29

Az 5. § (1) bekezdés 15. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (6) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 239. § b) pontja szerint módosított szöveg.

30

Az 5. § (1) bekezdés 16. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

31

Az 5. § (1) bekezdés 17. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

32

Az 5. § (1) bekezdésének 21. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

33

Az 5. § (1) bekezdésének 22. pontját a 2007: CXXXVII. törvény 99. § (5) bekezdése alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

34

Az 5. § (1) bekezdés 22a. pontját a 2016: LIII. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.

35

Az 5. § (1) bekezdés 22b. pontját a 2016: LIII. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.

36

Az 5. § (1) bekezdés 23. pontja a 2014: LXXXVIII. törvény 455. §-ával megállapított szöveg.

37

Az 5. § (1) bekezdés 24. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

38

Az 5. § (1) bekezdés 25. pontja a 2013: XCVIII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

39

Az 5. § (1) bekezdés 28. pontját a 2015: CLXII. törvény 12. §-a hatályon kívül helyezte.

40

Az 5. § (1) bekezdése 30. pontjának a) alpontja a 2009: LVI. törvény 269. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

41

Az 5. § (1) bekezdés 30. pont b) alpontja a 2009: CXV. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

42

Az 5. § (1) bekezdés 33a. pontját a 2017: LXIX. törvény 6. § (5) bekezdése iktatta be.

43

Az 5. § (1) bekezdés 35. pontja a 2013: CCLII. törvény 151. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

44

Az 5. § (1) bekezdés 36. pontja a 2014: XVI. törvény 206. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

45

Az 5. § (1) bekezdés 36a. pontját a 2018: CXXVI. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

46

Az 5. § (1) bekezdés 37. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

47

Az 5. § (1) bekezdés 38–39. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.

48

Az 5. § (1) bekezdés 39a. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a.

49

Az 5. § (1) bekezdés 40. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

50

Az 5. § (1) bekezdés 44a. pontját a 2018: CXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

51

Az 5. § (1) bekezdés 44b. pontját a 2018: CXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

52

Az 5. § (1) bekezdés 47. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

53

Az 5. § (1) bekezdés 48. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

54

Az 5. § (1) bekezdés 49. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

55

Az 5. § (1) bekezdés 54. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: LXIX. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

56

Az 5. § (1) bekezdés 59. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

57

Az 5. § (1) bekezdés 60. pontja a 2014: XVI. törvény 206. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

58

Az 5. § (1) bekezdés 62. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

59

Az 5. § (1) bekezdés 64a. pontját a 2016: LIII. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.

60

Az 5. § (1) bekezdésének 65. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

61

Az 5. § (1) bekezdés 65a. pontját a 2017: LXIX. törvény 6. § (6) bekezdése iktatta be.

62

Az 5. § (1) bekezdés 67. pontja a 2013: CCLII. törvény 151. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

63

Az 5. § (1) bekezdés 68. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

64

Az 5. § (1) bekezdés 69. pontja a 2009: CL. törvény 65. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

65

Az 5. § (1) bekezdés 70. pontja a 2013: XCVIII. törvény 20. § (5) bekezdésével megállapított, a 2017: LXIX. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

66

Az 5. § 71–74. pontját a 2014: XVI. törvény 298. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

67

Az 5. § (1) bekezdés 76. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (8) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 239. § b) pontja szerint módosított szöveg.

68

Az 5. § (1) bekezdés 77. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (9) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 239. § b) pontja szerint módosított szöveg.

69

Az 5. § (1) bekezdés 77/A. pontját a 2013: CXXXV. törvény 45. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCLII. törvény 151. § (31) bekezdés a) pontja.

70

Az 5. § (1) bekezdésének 78. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

71

Az 5. § (1) bekezdés 80a. pontját a 2014: CIV. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 8. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

72

Az 5. § 81. pontja a 2011: CXXII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

73

Az 5. § (1) bekezdés 82. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

74

Az 5. § (1) bekezdés 83. pontja a 2013: XCVIII. törvény 20. § (6) bekezdésével megállapított, a 2017: LXIX. törvény 28. § a) pontja szerint módosított szöveg.

75

Az 5. § (1) bekezdés 85a. pontját a 2017: LXIX. törvény 6. § (7) bekezdése iktatta be.

76

Az 5. § (1) bekezdés 86a. pontját a 2018: CXXVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

77

Az 5. § (1) bekezdés 91a. pontját a 2017: LXIX. törvény 6. § (8) bekezdése iktatta be.

78

Az 5. § (1) bekezdés 92. pontja a 2012: CLI. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

79

Az 5. § (1) bekezdés 93. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

80

Az 5. § (1) bekezdés 94. pontja a 2013: XCVIII. törvény 20. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

81

Az 5. § (1) bekezdés 97. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.

82

Az 5. § (1) bekezdés 99. pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (11) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 239. § a) pontja szerint módosított szöveg.

83

Az 5. § (1) bekezdés 100. pontja a 2013: CCLII. törvény 151. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

84

Az 5. § (1) bekezdés 101. pontja a 2017: LXIX. törvény 6. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

85

Az 5. § (1) bekezdés 102. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

86

Az 5. § (1) bekezdés 104. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: LXIX. törvény 6. § (10) bekezdése iktatta be.

87

Az 5. § (1) bekezdés 107. pontja a 2013: XCVIII. törvény 20. § (8) bekezdésével megállapított, a 2017: LXIX. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

88

Az 5. § (1) bekezdés 108. pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 44. § a) pontja szerint módosított szöveg.

89

Az 5. § (1) bekezdés 109. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

90

Az 5. § (1) bekezdés 111. pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

91

Az 5. § (1) bekezdés 113a. pontját a 2018: CXXVI. törvény 3. § (4) bekezdése iktatta be.

92

Az 5. § (1) bekezdés 114. pontja a 2010: CLIX. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.

93

Az 5. § (1) bekezdés 114. pont a) alpontja a 2012: CLI. törvény 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

94

Az 5. § (1) bekezdés 115. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.

95

Az 5. § (1) bekezdés 116. pontja a 2017: LXIX. törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

96

Az 5. § (1) bekezdésének 117. pontja a 2008: CIII. törvény 45. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

97

Az 5. § (1) bekezdés 118. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: CXXVI. törvény 3. § (5) bekezdése iktatta be.

98

Az 5. § (1) bekezdés 118a. pontját a 2013: LXXXIII. törvény 22. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a.

99

Az 5. (1) bekezdés 119. pontja a 2018: CXXVI. törvény 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

100

Az 5. § (1) bekezdés 119a. pontját a 2015: CCXV. törvény 32. §-a iktatta be.

101

Az 5. § (1) bekezdés 120. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

102

Az 5. § (1) bekezdés 122. pontja a 2009: CL. törvény 65. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

103

Az 5. § (1) bekezdés 129. pontját a 2015: LXXXV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

104

Az 5. § (1) bekezdés 130. pontja a 2015: LXXXV. törvény 8. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

105

Az 5. (1) bekezdés 130a. pontját a 2018: CXXVI. törvény 3. § (6) bekezdése iktatta be.

106

Az 5. § (1) bekezdés 131. pontja a 2009: CL. törvény 65. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

107

Az 5. § (1) bekezdés 132–133. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.

108

Az 5. § (1) bekezdés 135. pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

109

Az 5. § (1) bekezdésének 136. pontját a 2008: CIII. törvény 45. § (7) bekezdése iktatta be.

110

Az 5. § (1) bekezdésének 137. pontját a 2008: CIII. törvény 45. § (8) bekezdése iktatta be.

111

Az 5. § (1) bekezdésének 138. pontját a 2008: CIII. törvény 45. § (9) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a.

112

Az 5. § (1) bekezdésének 139. pontját a 2008: CIII. törvény 45. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIX. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.

113

Az 5. § (1) bekezdés 140. pontját a 2009: CL. törvény 65. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

114

Az 5. § (1) bekezdés 141. pontját a 2012: CLI. törvény 30. § (4) bekezdése iktatta be.

115

Az 5. § (1) bekezdés 142. pontját a 2017: LXIX. törvény 6. § (11) bekezdése iktatta be.

116

Az 5. § (1) bekezdés 143. pontját a 2017: LXIX. törvény 6. § (11) bekezdése iktatta be.

117

Az 5. § (2) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

118

Az 5. § (2) bekezdés 4. pontja a 2013: CXLIII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

119

Az 5. § (2) bekezdés 5. pontja a 2013: CCLII. törvény 151. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

120

Az 5. § (3) bekezdését a 2007: CXXXVII. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be.

121

A 6. § (5) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

122

A 7. § a 2014: XVI. törvény 207. §-ával megállapított szöveg.

123

A 8. § (1) bekezdése a 2012: CLI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

124

A 9. § a 2014: XVI. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.

125

A 9. § (6) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 33. §-a iktatta be.

126

A 9/A. §-t a 2015: CCXV. törvény 34. §-a iktatta be.

127

A 10. § (1) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 76. § (1) bekezdésével megállapított és a 2005: LXII. törvény 153. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

128

A 10. § (3) bekezdése a 2008: CIII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.

129

A 10. § (4) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 76. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

130

A 11. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

131

A 11. § új (3) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 77. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

132

A 11. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 77. § (2) bekezdése.

133

A 12. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

134

A 12. § (2) bekezdése a 2012: CLI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

135

A 12/A. §-t a 2013: CCLII. törvény 151. § (6) bekezdése iktatta be.

136

A 12/A. § (8) bekezdését a 2014: XVI. törvény 209. §-a iktatta be.

137

A 12/A. § (9) bekezdését a 2014: XVI. törvény 209. §-a iktatta be.

138

A 12/B. §-t megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 151. § (7) bekezdése iktatta be.

139

A 12/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 151. § (7) bekezdése iktatta be.

140

A IV. Fejezet címe a 2005: LXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

141

A 13. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 13. § e módosító törvény 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 13. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

142

A 14. § a 2005: LXII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

143

A 14. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CLI. törvény 51. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

144

A 14. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CLI. törvény 51. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

145

A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CLI. törvény 51. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

146

A 14. § (1) bekezdés e) pontja a 2012: CLI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

147

A 14. § (1) bekezdésének f) pontját a 2006: XXII. törvény 1. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 6. § (2) bekezdését.

148

A 14. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: CLI. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

149

A 14. § (2) bekezdésének e) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

150

A 14. § (3) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

151

A 14. § (4) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LII. törvény 79. § (4) bekezdésének a) pontja.

152

A 15. § a 2013: XCVIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

153

A 16. § a 2005: LXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

154

A 17. § a 2005: LXII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

155

A 17. § (2) bekezdése a a 2007: LII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

156

A 18. § a 2005: LXII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

157

A 19. §-t a 2012: CLI. törvény 52. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

158

A 20. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 11. §-a iktatta be.

159

A 20. § a 2005: LXII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

160

A 20. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

161

A 20. § (3) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

162

A 20. § (4) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

163

A 20. § (5) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 5. §-a iktatta be.

164

A 21. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 21. § e módosító törvény 13. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 21. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

165

A 21. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

166

A 21. § (1a) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 4. §-a iktatta be.

167

A 21. § (1b) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 4. §-a iktatta be.

168

A 21. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

169

A 21. § (2) bekezdés c) pontját a 2018: CXXVI. törvény 16. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

170

A 21. § (4) bekezdését a a 2007: LII. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be.

171

A 21. § (5) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.

172

A 21. § (6) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.

173

A 21. § (7) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 7. §-a iktatta be.

174

A 21. § (8) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 7. §-a iktatta be.

175

A 21. § (9) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 7. §-a iktatta be.

176

A 21. § (10) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 7. §-a iktatta be.

177

A 21. § (11) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 7. §-a iktatta be.

178

A 22. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 22. § e módosító törvény 14. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 22. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

179

A 22. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

180

A 22. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja a 2014: CIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

181

A 22. § (3) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

182

A 22. § (4) bekezdés a) pontját a 2017: CXLV. törvény 7. §-a hatályon kívül helyezte.

183

A 22. § (4) bekezdés d) pontja a 2012: CLI. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

184

A 22. § (4) bekezdésének f) pontja a a 2007: LII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

185

A 22. § (4) bekezdés g) pontját a 2017: CXLV. törvény 7. §-a hatályon kívül helyezte.

186

A 22. § (6) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

187

A 22. § (7) bekezdését a a 2007: LII. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 269. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

188

A 23. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 23. § e módosító törvény 15. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 23. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

189

A 23. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

190

A 2005: LXII. törvény 160. § (8) bekezdése alapján az a kibocsátó, aki 2005. július 1-jén a Felügyelet által jóváhagyott és érvényes kibocsátási programmal rendelkezik, az érvényes kibocsátási programok számával megegyező számú új kibocsátási program engedélyezési eljárása során mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése alól, amennyiben a 2005. július 1-jét követő három hónapon belül kezdeményezi a kibocsátási program engedélyezését.

191

A 24. § a 2005: LXII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

192

A 25. § a 2013: XCVIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

193

A 26. § a 2005: LXII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

194

A 26. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

195

A 26. § (5) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

196

A 27. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 27. § e módosító törvény 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 27. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

197

A 27. § (1) bekezdése a 2012: CLI. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

198

A 27. § (1a) bekezdését a 2012: CLI. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XCVIII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

199

A 27. § (1a) bekezdés a) pontja a 2015: CLXII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

200

A 27. § (6) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

201

A 27. § (7) bekezdésének b) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

202

A 27. § (7a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

203

A 28. § a 2005: LXII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

204

A 29. § a 2005: LXII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

205

A 29. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

206

A 29. § (3) bekezdése a 2012: CLI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

207

A 30. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte. A 30. § szövege a 2007: LII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

208

A 31. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 31. § e módosító törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

209

A 31. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

210

A 31. § új (2) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdésének számozását (3)–(4) bekezdésre változtatta.

211

A 31. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése, szövege a 2012: CLI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

212

A 31. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CLXXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése, szövege a 2012: CLI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

213

A 32. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 32. § e módosító törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

214

A 32. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

215

A 32. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

216

A 33. § a 2005: LXII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

217

A 33. § (1) bekezdése a 2014: CIV. törvény 5. §-ával megállapított, a 2017: LXIX. törvény 29. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

218

A 33. § (3) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

219

A 34. § a 2005: LXII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

220

A 34. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

221

A 34. § (3) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

222

A 34. § (3) bekezdés c) pontja a 2018: CXXVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

223

A 34. § (4) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

224

A 34. § (4) bekezdés b) pontja a 2015: CLXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

225

A 34. § (5) bekezdését a 2012: CLI. törvény 52. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

226

A 34. § (6) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

227

A 34. § (7) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

228

A 34. § (10) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

229

A 2005: LXII. törvény 160. § (6) bekezdése alapján a kibocsátó, illetve a befektetési alapkezelő az általa kezelt alapok vonatkozásában az általa igénybe vett közzétételi helyet a 2005. július 1-jét követő hatvan napon belül bejelenti a Felügyeletnek. Ennek elmulasztása esetén a Felügyelet a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok szerint jár el.

230

A 35. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte. A 35. § a 2008: XLVII. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 53. § (10) bekezdésének a) pontját.

231

A 35. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 34. §-ával megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

232

A 35. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

233

A 35. § (5) bekezdése a 2016: LIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

234

A 35. § (6) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

235

A 36. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 36. § e módosító törvény 28. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 36. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

236

A 36. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: CXLIII. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

237

A 36. § (4) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

238

A 37. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 37. § e módosító törvény 29. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 37. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

239

A 37. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

240

A 38. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 38. § e módosító törvény 30. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 38. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

241

A 38. § (1) bekezdés f) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.

242

A 38. § (1) bekezdés i) pontja a 2013: XCVIII. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

243

A 38. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

244

A 38. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 270. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

245

A 38. § (4) bekezdése a 2016: LIII. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

246

A 38. § (4a) bekezdését a 2016: LIII. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

247

A 38. § (4b) bekezdését a 2016: LIII. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

248

A 38. § (5) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 37. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

249

A 38. § (6) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 42. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (10) bekezdésének b) pontja alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1. napját követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

250

A 38. § (7) bekezdését a 2009: LVI. törvény 268. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 211. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

251

A 39. § a 2005: LXII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

252

A 39. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.

253

A 40. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 40. § e módosító törvény 32. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 40. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

254

A 40. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.

255

A 40. § (3) bekezdése a 2012: CLI. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

256

A 41. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.

257

A 41. § (2) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.

258

A 42. § a 2011: CXCIII. törvény 159. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

259

A 43. § a 2005: CLXXXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

260

A 43. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

261

A 43. § (5) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

262

A 43. § (6) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

263

A 43. § (7) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

264

A 43/A. §-t és címét a 2002: LXIV. törvény 89. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja.

265

A 44. § előtti cím a 2005: LXII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

266

A 44. § a 2005: LXII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

267

A 44. § (1) bekezdése a a 2007: LII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

268

A 2005: LXII. törvény 160. § (8) bekezdése alapján az a kibocsátó, aki 2005. július 1-jén a Felügyelet által jóváhagyott és érvényes kibocsátási programmal rendelkezik, az érvényes kibocsátási programok számával megegyező számú új kibocsátási program engedélyezési eljárása során mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése alól, amennyiben a 2005. július 1-jét követő három hónapon belül kezdeményezi a kibocsátási program engedélyezését.

269

A 45. § a 2005: LXII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

270

A 45. § (1) bekezdése a a 2007: LII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

271

A 45. § (2) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

272

A 45. § (2a) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

273

A 45. § (3) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

274

A 46. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 46. § szövege a 2005: CLXXXVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

275

A 47. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 40. §-a iktatta be.

276

A 47. § a 2005: LXII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

277

A 47. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.

278

A 47. § (4) bekezdése a 2016: LIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

279

A 47. § (8) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 35. §-a iktatta be.

280

A 48. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a 48. § e módosító törvény 42. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján a 48. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

281

A 48. § (4) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 15. §-a iktatta be, szövege a 2016: LIII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

282

A 49. § a 2005: LXII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg. A 49. §-t megelőző alcímet a 2007: LII. törvény 79. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

283

A 49. § (2) bekezdése a 2007: LII. törvény 11. §-ával megállapított, a 2016: LIII. törvény 48. § a) pontja szerint módosított szöveg.

284

Az 50. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, az 50. § e módosító törvény 44. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján az 50. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

285

Az 51. § előtti címet a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, az 51. § e módosító törvény 45. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 160. § (3)–(4) bekezdése alapján az 51. § rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg az ezt követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni. A rendelkezések nem érintik a 2005. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.

286

Az 52. §-t megelőző fejezetcím a 2007: CXXXVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

287

Az 52. § a 2007: CXXXVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.

288

Az 52. § (1) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

289

Az 52. § (1a) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

290

Az 52. § (1b) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

291

Az 52. § (1c) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

292

Az 52. § (1d) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

293

Az 52. § (3) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

294

Az 52. § (4) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 39. §-a iktatta be, szövege a 2015: CLXII. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

295

Az 52. § (5) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 39. §-a iktatta be.

296

Az 52. § (6) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 39. §-a iktatta be.

297

Az 52/A. §-t a 2005: LXII. törvény 47. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése.

298

Az 53. §-t a 2014: CIV. törvény 21. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

299

Az 54. §-t megelőző alcím a 2007: CXXXVII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

300

Az 54. § a 2007: CXXXVII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.

301

Az 54. § (1) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

302

Az 54. § (2) bekezdése a 2017: CXLV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

303

Az 54. § (2a) bekezdését a 2015: CLXXVIII. törvény 31. §-a iktatta be, szövege a 2016: LIII. törvény 48. § b) pontja szerint módosított szöveg.

304

Az 54. § (3) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

305

Az 54. § (3a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

306

Az 54. § (4) bekezdése a 2014: CIV. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

307

Az 54. § (5) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

308

Az 54. § (6) bekezdés a) pontja a 2013: CXLIII. törvény 54. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

309

Az 54. § (7)–(8) bekezdését a 2016: LIII. törvény 49. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

310

Az 54. § (9) bekezdése a 2009: CL. törvény 67. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

311

Az 54. § (11) bekezdését a 2009: CL. törvény 67. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LIII. törvény 49. § b) pontja.

312

Az 55. §-t megelőző alcím a 2007: CXXXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

313

Az 55. § a 2007: CXXXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.

314

Az 56. §-t megelőző alcím a 2007: CXXXVII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

315

Az 56. § a 2007: CXXXVII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.

316

Az 56. § (4) bekezdése a 2012: CLI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

317

Az 56. § (5) bekezdését a 2012: CLI. törvény 52. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

318

Az 57. § a 2007: CXXXVII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.

319

Az 58. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Az 58. §-t újonnan beiktatta a 2007: CXXXVII. törvény 13. §-a, egyidejűleg a §-t megelőző VI. Fejezet megjelölést, címet és alcímet a 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.

320

Az 58. § (3) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

321

Az 58. § (5) bekezdése a 2014: CIV. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

322

Az 58. § (5a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

323

Az 59. §-t megelőző alcímet a 2007: CXXXVII. törvény 14. §-a iktatta be.

324

Az 59. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXXVII. törvény 14. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.

325

A 60. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXXVII. törvény 15. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 99. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.

326

A 60. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 269–270. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

327

A 61. §-t megelőző alcímet a 2007: CXXXVII. törvény 16. §-a iktatta be.

328

A 61. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXXVII. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2008: CIII. törvény 50. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.

329

A 61. § (4) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

330

A 61. § (5) bekezdés a) pontja a 2009: CL. törvény 68. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

331

A 61. § (6a) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

332

A 61. § (7) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (24) bekezdésével megállapított szöveg.

333

A 61. § (8) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (25) bekezdésével megállapított szöveg.

334

A 61. § (9) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

335

A 61. § (9a) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be.

336

A 61. § (9b) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be.

337

A 61. § (11) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

338

A 61. § (11a) bekezdését a 2015: CLXII. törvény 7. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LIII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

339

A 61. § (12) bekezdés a) pontja a 2015: CLXII. törvény 7. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

340

A VI. Fejezet a 2011: CLVI. törvény 279. §-ával megállapított szöveg.

341

A 62. §a 2011: CLVI. törvény 279. §-ával megállapított szöveg.

342

A 62. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (8) bekezdésével megállapított, a 2015: CCXV. törvény 41. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

343

A 62. § (2a) bekezdését a 2016: XLIV. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be.

344

A 62. § (2b) bekezdését a 2016: XLIV. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be.

345

A 62. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

346

A 62. § (3a) bekezdését a 2016: XLIV. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.

347

A 62. § (3b) bekezdését a 2016: XLIV. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.

348

A VI/A. fejezetet (62–63/A. §) a 2010: CLIX. törvény 96. §-a iktatta be.

349

A 63. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLIX. törvény 96. §-a iktatta be.

350

A 63/A. §-t a 2010: CLIX. törvény 96. §-a iktatta be.

351

A 63/A. § (3) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

352

A 63/A. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 212. § a) pontja szerint módosított szöveg.

353

A 63/A. § (9) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

354

A 64. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

355

A 65. § a 2005: CLXXXVI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

356

A 65. § (3) bekezdését a 2007: CXXXVII. törvény 18. §-a iktatta be. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

357

A 65/A. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 18. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

358

A 65/A. § (1) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

359

A 65/A. § (4) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

360

A 65/A. § (5) bekezdését a 2012: CLI. törvény 43. §-a iktatta be.

361

A 66. § előtti címet a 2005: CLXXXVI. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta be.

362

A 66. § a 2005: CLXXXVI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

363

A 67. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

364

A 68. § a 2005: CLXXXVI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

365

A 68. § (2) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

366

A 68. § (4) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

367

A 68. § (5) bekezdését a 2009: CXV. törvény 73. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés h) pontja, újonnan a 2015: LXXXV. törvény 11. §-a iktatta be.

368

A 69. § (1) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

369

A 69. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

370

A 69. § (2) bekezdésének b) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

371

A 69. § (2) bekezdésének f) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

372

A 69. § (2) bekezdésének j) pontját a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

373

A 69. § (2) bekezdésének k) pontját a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

374

A 69. § (2) bekezdésének l) pontját a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LII. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

375

A 69. § (2) bekezdésének új m) pontját a 2007: LII. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti m) pont jelölését n) pontra változtatta.

376

A 69. § (2) bekezdésének m) pontját a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be, jelölését n) pontra változtatta a 2007: LII. törvény 14. § (2) bekezdése.

377

A 69. § (3) bekezdése a 2003: CXXV. törvény 61. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

378

A 69. § (4) bekezdése a 2009: CL. törvény 69. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

379

A 69. § (5) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

380

A 69. § (6) bekezdésének felvezető szövege a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

381

A 69. § (6) bekezdésének c) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

382

A 69. § (6) bekezdésének e) pontját a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LII. törvény 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

383

A 69. § (7) bekezdésének b) pontja a 2007: LII. törvény 14. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

384

A 69. § (7) bekezdésének c) pontja a 2007: LII. törvény 14. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

385

A 69. § (8) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 22. § (5) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

386

A 70. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 269. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

387

A 70. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 269. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

388

A 70. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 270. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

389

A 70. § (5) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

390

A 70. § (7) bekezdése a 2007: LII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

391

A 70. § (8) bekezdését a 2006: XXII. törvény 6. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

392

A 71. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 100. §-ával megállapított szöveg.

393

A 72. § előtti címet a 2005: CLXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

394

A 72. § a 2005: CLXXXVI. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

395

A 72. § (1) bekezdése a) pontjának ac) alpontja a 2007: LII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

396

A 72. § (1) bekezdése a) pontjának ae) alpontja a 2007: LII. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

397

A 72. § (1) bekezdése a) pontjának af) alpontja a 2007: LII. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

398

A 72. § (1) bekezdése a) pontjának ag) alpontját a 2007: LII. törvény 16. § (4) bekezdése iktatta be.

399

A 72. § (1) bekezdése b) pontjának bd) alpontja a 2007: LII. törvény 16. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

400

A 72. § (1) bekezdése b) pontjának be) alpontja a 2007: LII. törvény 16. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

401

A 72. § (1) bekezdése b) pontjának bf) alpontját a 2007: LII. törvény 16. § (7) bekezdése iktatta be.

402

A 72. § (2) bekezdése a 2007: LII. törvény 16. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

403

A 72. § (3) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

404

A 72. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 212. § a) pontja szerint módosított szöveg.

405

A 72. § (5) bekezdését a 2007: LII. törvény 16. § (9) bekezdése iktatta be.

406

A 72. § (5) bekezdés a) pontja a 2012: CLI. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

407

A 73. § a 2005: CLXXXVI. törvény 25. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

408

A 73/A. § előtti címet a 2005: CLXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be.

409

A 73/A. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

410

A 73/A. § (1) bekezdése a 2007: CXVI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

411

A 73/A. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: CXVI. törvény 8. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

412

A 73/A. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

413

A 73/A. § (8) bekezdését a 2009: CXV. törvény 73. § (4) bekezdése iktatta be.

414

A 74. § előtti címet a 2005: CLXXXVI. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

415

A 74. § (4) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

416

A 76. § a 2007: CXXXVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

417

A 76/A. §-t és címét a 2005: CLXXXVI. törvény 28. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) és (7) bekezdését.

418

A 76/A. § (3) bekezdése a 2007: LII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

419

A 76/A. § (4) bekezdését a 2007: CXVI. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 2. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. október 24. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

420

A 76/B. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 29. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) és (7) bekezdését.

421

A 76/B. § (2) bekezdésének a) alpontja a 2007: LII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

422

A 76/B. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

423

A 76/B. § (6) bekezdését a 2007: CXVI. törvény 5. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 2. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. október 24. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

424

A 76/C. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 30. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

425

A 76/D. §-t és címét a 2005: CLXXXVI. törvény 31. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

426

A 76/D. § (1) bekezdésének b) alpontja a 2007: LII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

427

A 76/D. § (4) bekezdése a 2015: CLXXVIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

428

A 76/D. § (6) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 99. § (5) bekezdése alapján rendelkezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2007. december 1. napját követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a fenti időpontot megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

429

A 77. § a 2005: CLXXXVI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (2) bekezdését.

430

A 77. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 49. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

431

A 78. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 181. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: XXII. törvény 4. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 6. § (3) bekezdését.

432

A 79. § (1) bekezdése a 2007: LII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. A 79. § (1) bekezdésének harmadik mondatát a 2007: CXVI. törvény 5. § (5) bekezdése iktatta be.

433

A 80. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

434

A 80/A. §-t és címét a 2005: CLXXXVI. törvény 33. §-a iktatta be.

435

A 80/A. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 270. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

436

A 80/A. § (3) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (26) bekezdésével megállapított szöveg.

437

A 80/A. § (3) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 159. § (27) bekezdése iktatta be.

438

A befektetési szolgáltatók, árutőzsdei szolgáltatók, valamint tevékenységük engedélyezése című Negyedik Részt [VIII–IX. Fejezet, 81–107/A. §-ok] a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

439

A befektetési szolgáltatók és az árutőzsdei szolgáltatók működési szabályai című X. Fejezetet [108–112. §-ok] a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

440

Az Összeférhetetlenség című XI. Fejezetet [113–114. §-ok] a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

441

A befektetési szolgáltatók és árutőzsdei szolgáltatók tevékenységi szabályai című XII. Fejezetet [115–137. §-ok] a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

442

A 139. § új (1) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 122. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (1)–(2) bekezdés számozását (2)–(3) bekezdésre változtatva.

443

A 139. § eredeti (1) bekezdésének számozását (2) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 122. §-a.

444

A 139. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 122. §-a.

446

A 140. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

447

A 142/A. §-t a 2015: LXXXV. törvény 13. §-a iktatta be.

448

A 142/A. § (3) bekezdése a 2016: LIII. törvény 48. § c) pontja szerint módosított szöveg.

449

A 142/A. § (7) bekezdése a 2016: CIV. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

450

A 142/A. § (8) bekezdését a 2015: CCXV. törvény 36. §-a iktatta be.

451

A 144. § (7) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 151. § (13) bekezdése iktatta be.

452

A 145. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

453

A 145. § (2a) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 151. § (14) bekezdése iktatta be.

454

A 145. § (2b) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 151. § (14) bekezdése iktatta be.

455

A 146/A. §-t megelőző alcímet a 2014: XIX. törvény 5. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

456

A 146/A. §-t a 2014: XIX. törvény 5. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

457

A 146/B. §-t a 2014: XIX. törvény 5. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

458

A 146/C. §-t megelőző alcímet a 2015: CXCII. törvény 7. §-a iktatta be.

459

A 146/C. §-t a 2015: CXCII. törvény 7. §-a iktatta be.

460

A 146/D. §-t a 2015: CXCII. törvény 7. §-a iktatta be.

461

A 146/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXIX. törvény 28. § d) pontja szerint módosított szöveg.

462

A 147. § a 2007: CXXXVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

463

A 147. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

464

A 147. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

465

A XV. Fejezet címe e a 2006: IV. törvény 354. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

466

A 149. §-t megelőző alcím a 2006: IV. törvény 354. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. A 149. § a 2014: XVI. törvény 210. §-ával megállapított szöveg.

467

A 149. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

468

A 150. §-t a 2006: IV. törvény 364. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.

469

A 151. § (1) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 126. §-ával megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

470

A 151. § (2) bekezdésének második mondata a 2006: IV. törvény 354. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

471

A 152. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 127. §-ával megállapított szöveg.

472

A 153. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 128. §-ával megállapított szöveg.

473

A 153. § (3) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

474

A 153. § (5) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.

475

A 154. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

476

A 155. § (1) bekezdése a 2005: LXII. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.

477

A 155. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

478

A 156. § a 2005: CLXXXVI. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

479

A 157. §-t megelőző alcímet a 2005: CLXXXVI. törvény 46. §-a iktatta be, az alcímet és a 157. §-t hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

480

A 157/A. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 48. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

481

A 157/B. §-t megelőző alcímet a 2005: CLXXXVI. törvény 49. §-a iktatta be.

482

A 157/B. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 49. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 22–23. §-át.

483

A 158–159. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

484

A 160. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

485

Az értékpapír letét speciális szabályai című XVII. Fejezetet [161–167. §-ok] a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

486

A 168. § a 2005: CLXXXVI. törvény 53. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 180. § (5) bekezdését.

487

A 168. § (1) bekezdése a 2014: XVI. törvény 211. §-ával megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

488

A 169. § a 2005: CLXXXVI. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

489

A 170. § (1) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

490

A 170. § (2) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

491

A 170. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVIII. törvény 192. §-ával megállapított szöveg.

492

A 171. § a 2005: CLXXXVI. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

493

A XIX. fejezet címét a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

494

A 172. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

495

A 172/A. §-t a 2005: LXII. törvény 72. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése.

496

A 173. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

497

A 174. §-t a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

498

A 175. §-t megelőző alcímet és a 175–177. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

499

A 177/A. §-t a 2007: LII. törvény 29. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés b) pontja.

500

A 178. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

501

A 178/A. §-t megelőző alcímet a 2007: LII. törvény 31. §-a iktatta be.

502

A 178/A. §-t a 2007: LII. törvény 31. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése.

503

A 179. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

504

A 180. §-t megelőző alcímet és a 180–181. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

505

A XIX/A. fejezet megjelölést és a fejezet címét a 2003: XL. törvény 16. §-a iktatta be.

506

A 181/A. §-t és az előtte lévő címet a 2003: XL. törvény 17. §-a iktatta be. A 181/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.

507

A 181/B. §-t a 2003: XL. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a.

508

A 181/C. §-t és az előtte lévő címet a 2003: XL. törvény 19. §-a iktatta be. A 181/C. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.

509

A 181/D. §-t és az előtte lévő címet a 2003: XL. törvény 20. §-a iktatta be. A 181/D. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.

510

A 181/E. §-t és az előtte lévő címet a 2003: XL. törvény 21. §-a iktatta be. A 181/E. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.

511

A 181/F. §-t a 2003: XL. törvény 22. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a.

512

A 181/G. §-t és az előtte lévő címet a 2003: XL. törvény 23. §-a iktatta be. A 181/G. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.

513

A 181/H. §-t és az előtte lévő címet a 2003: XL. törvény 24. §-a iktatta be. A 181/H. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.

514

A 181/I. §-t és az előtte lévő címet a 2003: XL. törvény 25. §-a iktatta be. A 181/I. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte.

515

A 181/J. §-t a 2003: XL. törvény 26. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a.

516

A 181/K. §-t a 2003: XL. törvény 27. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 45. §-a.

517

A XIX/B. fejezetet a 2004: LXXXIV. törvény 42. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja.

518

A 182. §-t és az azt megelőző címet a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

519

A 183. §-t megelőző alcímet és a 183–187. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

520

A 188. §-t megelőző alcímet és a 188–197. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

521

A 198. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

522

A Hatodik rész címe a 2005: LXII. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.

523

A XXI. fejezet (199. §) a 2016: LIII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

524

A 199. § (2) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

525

A XXI/A. fejezetet a 2005: CLXXXVI. törvény 60. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LIII. törvény 49. § c) pontja.

526

A XXII. fejezet (200–206/C. §) a 2016: LIII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

527

A 207. §-t a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

528

A 208. §-t a 2008: CIII. törvény 175. § (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

529

A 209. §-t a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

530

A 210. § (1) bekezdése a 2009: CL. törvény 72. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

531

A 210. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 141. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

532

A 210. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVIII. törvény 197. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

533

A 210. § (4) bekezdését a 2004: XLVIII. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2005: LXII. törvény 91. §-ával megállapított, a 2011: CXCIII. törvény 176. § d) pontja szerint módosított szöveg.

534

A 211. § e törvény 407. § (3) bekezdése alapján az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

535

A 211. § (1) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 142. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

536

A 211. § (2) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 138. § (1) bekezdése alapján az Országos Betétbiztosítási Alapnak a 2004. június 10-én folyamatban lévő kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.

537

A 211. § (3) bekezdésének f) pontját a 2002: LXIV. törvény 142. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

538

A 211. § (4) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 138. § (1) bekezdése alapján az Országos Betétbiztosítási Alapnak a 2004. június 10-én folyamatban lévő kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.

539

A 211. § (5) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 142. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

540

A 211. § (6) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 142. § (6) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XLVIII. törvény 38. § (3) bekezdése állapította meg, e módosító törvény 138. § (1) bekezdése alapján az Országos Betétbiztosítási Alapnak a 2004. június 10-én folyamatban lévő kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.

541

A 211. § (7) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 142. § (7) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XLVIII. törvény 38. § (3) bekezdése állapította meg, e módosító törvény 138. § (1) bekezdése alapján az Országos Betétbiztosítási Alapnak a 2004. június 10-én folyamatban lévő kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók. A (7) bekezdés a 2005: LXII. törvény 153. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

542

A 211. § (8) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 142. § (8) bekezdése iktatta a szövegbe.

543

A 212. § (6) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

544

A 213. § (1a) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 7. §-a iktatta be.

545

A 213. § (2) bekezdésének második mondatát a 2002: LXIV. törvény 143. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

546

A 213. § (3) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 143. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

547

A 213. § (4) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 143. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja.

548

A 214. § (1) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

549

A 214. § (3) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 144. §-ával megállapított szöveg.

550

A 214. § (4) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 42. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

551

A 215. § (1) bekezdésének záró szövegrésze a 2002: LXIV. törvény 145. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

552

A 215. § (1) bekezdés c) pontját a 2018: CXXVI. törvény 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

553

A 215. § (1) bekezdésének f) pontja a 2002: LXIV. törvény 145. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

554

A 215. § (1) bekezdésének h) pontja a 2002: LXIV. törvény 145. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

555

A 215. § (1) bekezdés k) pontja a 2015: LXXXV. törvény 49. § (1) bekezdés d) pontja, a 2018: CXXVI. törvény 16. § c) pontja szerint módosított szöveg.

556

A 215. § (1) bekezdés l) pontja a 2009: CL. törvény 73. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

557

A 215. § (1) bekezdés m) pontját a 2018: CXXVI. törvény 8. §-a iktatta be.

558

A 215. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 145. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: CXXVI. törvény 15. §-a szerint módosított szöveg.

559

A 215. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 173. §-a szerint módosított szöveg.

560

A 215. § (4) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 138. § (1) bekezdése alapján az Országos Betétbiztosítási Alapnak a 2004. június 10-én folyamatban lévő kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.

561

A 216. § a 2015: LXXXV. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

562

A 216. § (4) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 9. §-a iktatta be.

563

A 217. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

564

A 217. § (3) bekezdését 2002: LXIV. törvény 299. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: LXXXV. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

565

A 217. § (4) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 146. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

566

A 217. § (6) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 146. § (2) bekezdésével, első mondata a 2008: CIII. törvény 55. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.

567

A 217. § (9) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 146. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

568

A 218. § a 2007: CXXXVIII. törvény 198. §-ával megállapított szöveg.

569

A 219. § (3) bekezdése a 2016: LIII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

570

A 219. § (4) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 49. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

571

A 221. § (1) bekezdése a 2009: CL. törvény 74. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

572

A 221. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

573

A 222. § (1) bekezdése a 2009: CL. törvény 75. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

574

A 222. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 147. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

575

A 222. § (3) bekezdésének második mondatát a 2002: LXIV. törvény 147. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

576

A 222. § (4) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (40) bekezdésével megállapított szöveg.

577

A 222. § (5) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (40) bekezdésével megállapított szöveg.

578

A 222. § (6) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

579

A 222. § (7) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

580

A 222. § (10) bekezdését a 2005: CLXXXVI. törvény 68. §-a iktatta be.

581

A 223. § a 2013: CXLIII. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.

582

A 223. § (1) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 41. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

583

A 223. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

584

A 223. § (2) bekezdés c) pontja a 2016: LIII. törvény 48. § d) pontja szerint módosított szöveg.

585

A 223. § (2a) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

586

A 223. § (6) bekezdése a 2016: LIII. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

587

A 223. § (7) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 20. § (3) bekezdésével megállapított és 48. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

588

A 223. § (9) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 41. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

589

A 223. § (10) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LIII. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

590

A 223. § (11) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LIII. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

591

A 223. § (12) bekezdését a 2016: LIII. törvény 42. § (3) bekezdése iktatta be.

592

A 224. § (1) bekezdés b) pontja a 2016: LIII. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

593

A 224. § (1) bekezdés c) pontját a 2015: LXXXV. törvény 49. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: LIII. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be.

594

A 224. § (2) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 49. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

595

A 225. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (41) bekezdésével megállapított szöveg.

596

A 225. § (2) bekezdésének második mondata a 2003: CXXV. törvény 61. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

597

A 225. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

598

A 225. § (4) bekezdését a 2012: CLI. törvény 46. §-a iktatta be, szövege a 2013: CXLIII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

599

A 226. § a 2015: LXXXV. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

600

A 227. § (1) bekezdését a 2009: LXXXV. törvény 65. § (4) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

601

A 227. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 117. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

602

A 227. § (3) bekezdését a 2011: LXVI. törvény 38. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

603

A 228. § (1) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

604

A 228. § (2) bekezdését a 2008: CIII. törvény 175. § (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

605

A 228. § (3) bekezdése a 2009: CL. törvény 76. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

606

A Nyolcadik rész (229–238. §) a 2018: CXXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

607

A 239–296. § a 2018: CXXVI. törvény 10. §-a alapján hatályát vesztette.

608

A Nyolcadik/A. Részt (296/A–296/Q. §) a 2014: XVI. törvény 298. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

609

A 297. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.

610

A 298. § a 2015: LXXXV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

611

A 298. § (1) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

612

A 298. § (2) bekezdése a 2016: LIII. törvény 44. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

613

A 299. § (3) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 175. §-ával megállapított szöveg.

614

A 299. § (4) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (46) bekezdésével megállapított, a 2016: LIII. törvény 48. § e) pontja szerint módosított szöveg.

615

A 300. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 212. § b) pontja szerint módosított szöveg.

616

A 300. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CCLII. törvény 151. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.

617

A 300. § (1) bekezdés d) pontja a 2013: CCLII. törvény 151. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

618

A 300. § (2) bekezdésének nyitó szövegrésze a 2008: CIII. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 212. § b) pontja szerint módosított szöveg.

619

A 300. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: CCLII. törvény 151. § (30) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

620

A 300. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CXCIII. törvény 159. § (47) bekezdésével megállapított szöveg.

621

A 300. § (2) bekezdés d) pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

622

A 300. § (2a) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 159. § (48) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 211. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

623

A 300. § (3) bekezdése a 2008: CIII. törvény 56. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.

624

A 300. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 268. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 211. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

625

A 300. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 268. § (3) bekezdése iktatta be, a 2017: L. törvény 213. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

626

A 301. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CCLII. törvény 151. § (30) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

627

A 301. § (1) bekezdésének b) pontja a 2005: LXII. törvény 153. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

628

A 301. § (1) bekezdésének d) pontja a 2005: LXII. törvény 153. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

629

A 301. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: LIII. törvény 86. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

630

A 302. § e törvény 407. § (3) bekezdése alapján az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

631

A 302. § (2) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

632

A 302. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

633

A 302. § (4) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

634

A 303. § (2) bekezdésének a) pontja a 2008: CIII. törvény 57. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a folyamatban lévő engedélyezési eljárásban; (3) bekezdése alapján az engedéllyel rendelkező szervezetnek 2009. március 31-ig kell megfelelnie a 303. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak; (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani a szabályzatait.

635

A 303. § (2) bekezdés c) pontja a 2015: LXXXV. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

636

A 303. § (2) bekezdésének f) pontja a 2008: CIII. törvény 57. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a folyamatban lévő engedélyezési eljárásban; (3) bekezdése alapján az engedéllyel rendelkező szervezetnek 2009. március 31-ig kell megfelelnie a 303. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltaknak; (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani a szabályzatait.

637

A 304. § a) pontját a 2008: CIII. törvény 175. § (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: LXIX. törvény 10. §-a iktatta be.

638

A 304. § b) pontja a 2015: LXXXV. törvény 49. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

639

A 304. § (4) bekezdés c) pont 5. alpontját a 2015: LXXXV. törvény 49. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

640

A 304. § h) pontja a 2017: L. törvény 212. § d) pontja szerint módosított szöveg.

641

A 305. § a 2017: LXIX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

642

A 306. § c) pontja a 2007: CXXXVII. törvény 36. §-ával megállapított, a 2017: LXIX. törvény 28. § e) pontja szerint módosított szöveg.

643

A 307. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 151. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.

644

A 307. § (2) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 159. § (49) bekezdésével megállapított szöveg.

645

A 307. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: L. törvény 211. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

646

A 307. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: L. törvény 211. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

647

A 307. § (3) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 178. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

648

A 307. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 212. § e) pontja szerint módosított szöveg.

649

A 307. § (5) bekezdés d) pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

650

A 307. § (5) bekezdés g) pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

651

A 307. § (5a) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 159. § (50) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 211. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

652

A 307. § (8) bekezdését a 2017: L. törvény 211. § (6) bekezdése iktatta be.

653

A 308. § (1) bekezdésének a) pontja a 2008: CIII. törvény 58. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.

654

A 308. § (1) bekezdésének b) pontja a 2002: LXIV. törvény 179. §-ával megállapított szöveg.

655

A 309. § (2) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

656

A 310. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 172. §-ával megállapított szöveg.

657

A XXXIV/A. Fejezetet (310/A–310/B. §) a 2017: LXIX. törvény 12. §-a iktatta be.

658

A 311. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 60. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.

659

A 311. § (2) bekezdése a 2008: CIII. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.

660

A 311. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

661

A 312. § (1) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

662

A 312. § (5) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

663

A 312. § (6) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

664

A 313. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: LXIX. törvény 14. §-a iktatta be.

665

A 314. § a 2017: LXIX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

666

A 315. § (7) bekezdését a 2017: CXLV. törvény 2. §-a iktatta be.

667

A 316/A. §-t megelőző alcímet a 2017: LXIX. törvény 16. §-a iktatta be.

668

A 316/A. §-t a 2017: LXIX. törvény 16. §-a iktatta be.

669

A 316/B. §-t megelőző alcímet a 2017: LXIX. törvény 16. §-a iktatta be.

670

A 316/B. §-t a 2017: LXIX. törvény 16. §-a iktatta be.

671

A 316/C. §-t megelőző alcímet a 2017: LXIX. törvény 16. §-a iktatta be.

672

A 316/C. §-t a 2017: LXIX. törvény 16. §-a iktatta be.

673

A 317. § (1) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

674

A 317. § (3) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

675

A 317. § (4) bekezdésének d) pontja a 2008: CIII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.

676

A 317. § (4) bekezdés h) pontját a 2015: LXXXV. törvény 49. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: LXIX. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be.

677

A 317. § (4) bekezdés i) pontja a 2010: CLIX. törvény 100. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

678

A 317. § (4a) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 17. § (4) bekezdése iktatta be.

679

A 317. § új (5) bekezdését a 2009: CL. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatva. A 317. § (5) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 100. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

680

A 317. § új (6) bekezdését a 2009: CL. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

681

A 317. § új (7) bekezdését a 2009: CL. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (11) bekezdésre változtatva. A 317. § (7) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 100. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

682

A 317. § új (8) bekezdését a 2009: CL. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8) bekezdés számozását (12) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

683

A 317. § (5) bekezdése a 2003: CXXV. törvény 61. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2009: CL. törvény 85. § (2) bekezdése.

684

A 317. § (6) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (10) bekezdésre változtatta a 2009: CL. törvény 85. § (2) bekezdése.

685

A 317. § eredeti (7) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2009: CL. törvény 85. § (2) bekezdése.

686

A 317. § (8) bekezdését a 2007: CXXXVII. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (12) bekezdésre változtatta a 2009: CL. törvény 85. § (2) bekezdése. A 317. § (12) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 29. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

687

A 317. § (13) bekezdését a 2016: LIII. törvény 45. §-a iktatta be.

688

A 317. § (14) bekezdését a 2016: LIII. törvény 45. §-a iktatta be.

689

A 317. § (15) bekezdését a 2016: LIII. törvény 45. §-a iktatta be.

690

A 317. § (16) bekezdését a 2016: LIII. törvény 45. §-a iktatta be.

691

A 317/A. §-t a 2017: LXIX. törvény 18. §-a iktatta be.

692

A 317/B. §-t a 2017: LXIX. törvény 18. §-a iktatta be.

693

A 318. § (1) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 183. §-ával megállapított szöveg.

694

A 318. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.

695

A 318. § (3) bekezdése a 2009: CL. törvény 86. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 170. § (8) bekezdése alapján a tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait az új rendelkezésnek megfelelően.

696

A 318. § (4) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 19. §-a iktatta be.

697

A 318. § (5) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 19. §-a iktatta be.

698

A 318. § (6) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 19. §-a iktatta be.

699

A XXXVI/A. fejezetet (318/A–318/D. §) a 2015: LXXXV. törvény 27. §-a iktatta be.

700

A 318/A. § (1a) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 20. §-a iktatta be.

701

A 319. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

702

A 321. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

703

A 321. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

704

A 322. § (4) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 85. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

705

A 324. § a 2015: LXXXV. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

706

A 324. § (1) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

707

A 325. §-t megelőző alcím a 2017: LXIX. törvény 28. § b) pontja szerint módosított szöveg.

708

A 325. § a 2017: LXIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

709

A 326–329. §-t a 2017: LXIX. törvény 29. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

710

A 330. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

711

A 330. § (7) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 23. §-a iktatta be.

712

A 331. § (2) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 102. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

713

A 331. § (3) bekezdését a 2007: CXXXVII. törvény 47. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: LXIX. törvény 29. § (2) bekezdés c) pontja.

714

A 331. § (4)–(5) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 102. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: LXIX. törvény 29. § (2) bekezdés c) pontja.

715

A 332. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: CXXXVII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

716

A 332. § (1) bekezdésének d) pontja a 2005: LXII. törvény 125. §-ával megállapított szöveg.

717

A 332. § (2) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

718

A 333. § előtti cím a 2004: XLVIII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

719

A 333. § (1) bekezdése a 2010: CLVIII. törvény 128. § (7) bekezdésével megállapított, a 2013: CXLIII. törvény 65. § a) pontja szerint módosított szöveg.

720

A 333. § (3) bekezdését a 2004: XLVIII. törvény 49. §-a iktatta be, szövege a 2013: XCVIII. törvény 46. §-ával megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

721

A 333. § (4) bekezdését a 2004: XLVIII. törvény 49. §-a iktatta be.

722

A Tizedik rész (334–345. §) a 2015: LXXXV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg. A XLII–L. fejezet megjelölése e módosító rendelkezés alapján hatályát vesztette.

723

A 334. § (4) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 41. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

724

A 334. § (5) bekezdés b) pontja a 2015: CCXV. törvény 41. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

725

A 335. § i) pontja a 2017: LXIX. törvény 28. § c) pontja szerint módosított szöveg.

726

A 336. § (1) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 41. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

727

A 336. § (2) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 41. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

728

A 339. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: LXIX. törvény 29. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerint módosított szöveg.

729

A 339. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: LXIX. törvény 29. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerint módosított szöveg.

730

A 345. § (7) bekezdése a 2016: LIII. törvény 48. § h) pontja szerint módosított szöveg.

731

A 346–354. § a 2015: LXXXV. törvény 32. §-a alapján hatályát vesztette.

732

A 355. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 66. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2015: LXXXV. törvény 49. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

733

A 355. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: CIV. törvény 19. § e) pontja szerint módosított szöveg.

734

A 355. § (1) bekezdés e) pontját a 2014: XVI. törvény 298. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

735

A 355. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

736

A 356. §-t megelőző alcím a 2008: CIII. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.

737

A 356. § a 2007: CXXXVIII. törvény 209. §-ával megállapított szöveg.

738

A 356. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 67. §-ával megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.

739

A 356. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: L. törvény 211. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

740

A 357. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2007: CXXXVIII. törvény 210. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: LIII. törvény 48. § i) pontja szerint módosított szöveg.

741

A 357. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: L. törvény 212. § f) pontja szerint módosított szöveg.

742

A 357. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: L. törvény 212. § g) pontja szerint módosított szöveg.

743

A 357. § (3) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: LIII. törvény 46. §-a iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 213. § b) pontja szerint módosított szöveg.

744

A 357. § (3) bekezdés b) pontja a 2017: XXXIX. törvény 34. §-a szerint módosított szöveg.

745

A 357. § (3a) bekezdését a 2017: L. törvény 211. § (8) bekezdése iktatta be.

746

A 357. § (4) bekezdése a 2007: CXXXVIII. törvény 210. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

747

A 357. § (5) bekezdését a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

748

A 358. § (1) bekezdése a 2014: XIX. törvény 6. §-ával megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 9. pontja, a 2017: LXIX. törvény 28. § f) pontja szerint módosított szöveg.

749

A 358. § (2) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: LXXXV. törvény2016: CXXV. törvény 307. §-ával megállapított – 34. § (1) bekezdése iktatta be.

750

A 358. § (3)–(4) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

751

A 358. § (5) bekezdését a 2016: XLIV. törvény 59. §-a hatályon kívül helyezte.

752

A 358. § (6) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 68. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

753

A 358. § (7) bekezdése a 2014: XVI. törvény 224. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.

754

A 359. §-t a 2007: LXXV. törvény 227. § (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte – e módosító törvény 201. § (1) bekezdése alapján – 2008. január 1. napjával.

755

A 360. § (1) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

756

A 360. § új (2) bekezdését a 2003: XL. törvény 51. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdést a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

757

A 360. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2003: XL. törvény 51. §-a, szövege a 2011: CXCIII. törvény 159. § (59) bekezdésével megállapított szöveg.

758

A 361. § a 2017: LXIX. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

759

A 362. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

760

A 363. § a 2014: XVI. törvény 227. §-ával megállapított szöveg.

761

A 363. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

762

A 363. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.

763

A 363. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg.

764

A 364. §-t megelőző alcím a 2007: CXXXVII. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.

765

A 364. § a 2007: CXXXVII. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.

766

A 365. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

767

A 366. §-t a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

768

A 367. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

769

A 368. § a 2007: CXXXVII. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.

770

A 368. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 76. §-ával megállapított, a 2018: LIV. törvény 28. §-a szerint módosított szöveg.

771

A 368. § (2) bekezdése a 2014: XVI. törvény 228. §-ával megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

772

A 368. § (4) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 43. §-a iktatta be.

773

A 369. § a 2007: CXXXVII. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

774

A 369. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.

775

A 369. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg.

776

A 370. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

777

A 371. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.

778

A 371. § új (4) bekezdését a 2003: XXIV. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva.

780

A 371. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XXIV. törvény 29. § (2) bekezdése. Az (5) bekezdés szövege a 2007: CXXXVII. törvény 77. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

781

A 372. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XCVIII. törvény 72. §-a iktatta be. A 372. § a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg.

782

A 373. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XCVIII. törvény 73. §-a iktatta be.

783

A 373/A. §-t a 2015: CCXV. törvény 39. §-a iktatta be.

784

A 374. §-t a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XIX. törvény 7. §-a iktatta be. [Ez utóbbi módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

785

A 374/A. §-t a 2015: CXCII. törvény 8. §-a iktatta be.

786

A 375. § a 2011: CXCIII. törvény 159. § (63) bekezdésével megállapított, a 2016: LIII. törvény 48. § j) pontja szerint módosított szöveg.

787

Az LII. fejezetet (376. §) a 2017: LX. törvény 69. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

788

A 377. §-t megelőző alcímet a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. A 377. §-t a 2013: CXLIII. törvény 66. §-a hatályon kívül helyezte.

789

A 378. §-t a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

790

A 379. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

791

A 380. § a 2007: LII. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.

792

A 380. § (1) bekezdése a 2014: XVI. törvény 229. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

793

A 380. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 19. pontja szerint módosított szöveg.

794

A 380. § (4) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 79. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

795

A 380. § (4) bekezdés a) pontja a 2014: XVI. törvény 229. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

796

A 380. § (4) bekezdés b) pontja a 2014: XVI. törvény 229. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

797

A 381. § a 2007: CXXXVII. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.

798

A 381. § (1) bekezdését a 2014: XVI. törvény 298. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

799

A 381. § (2) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

800

A 381. § (4) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

801

A 381. § (5) bekezdése a 2014: XVI. törvény 230. §-ával megállapított szöveg.

802

A 381. § (6) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 49. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

803

A 382–385. §-t a 2007: LII. törvény 79. § (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

804

A 386. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.

805

A 387. §-t a 2007: LII. törvény 79. § (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

806

A 388. §-t a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXCIII. törvény 159. § (67) bekezdése iktatta be.

807

A 389. § (1)–(2) bekezdését a 2005: CXIII. törvény 35. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

808

A 389. § új (3) bekezdését a 2005: LXII. törvény 135. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva.

809

A 389. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: LXII. törvény 135. § (2) bekezdése. A (4) bekezdést a 2005: CXIII. törvény 35. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: LII. törvény 70. §-a iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2015: LXXXV. törvény 49. § (1) bekezdés f) pontja.

810

A 389. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: LXII. törvény 135. § (2) bekezdése.

811

A 390. §-t a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

812

A 390/A. §-t a 2002: LXIV. törvény 206. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXIII. törvény 35. § f) pontja.

813

A 391. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

814

A 391. § (2) bekezdését a 2003: XL. törvény 55. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A 391. § (2) bekezdése a 2004: LXXXIV. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

815

A 392. § (2a) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

816

A 392. § (3) bekezdése a 2005: LXII. törvény 138. §-ával megállapított szöveg.

817

A 394. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: XVI. törvény 232. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 20. pontja szerint módosított szöveg.

818

A 394. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: XCVIII. törvény 76. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

819

A 394. § (1) bekezdés c) pontja a 2014: XVI. törvény 232. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 20. pontja szerint módosított szöveg.

820

A 394. § (1) bekezdés d) pontja a 2013: XCVIII. törvény 76. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

821

A 394. § (1) bekezdés e) pontja a 2013: CXLIII. törvény 61. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

822

A 394. § (1) bekezdés f) pontja a 2015: LXXXV. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

823

A 394. § (1) bekezdésének g) pontját a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

824

A 394. § (1) bekezdésének i) pontját a 2003: XL. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: LXXXIV. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

825

A 394. § (1) bekezdésének j) pontját a 2003: XL. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: LXXXIV. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

826

A 394. § (1) bekezdésének k) pontját a 2003: XL. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: LXXXIV. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

827

A 394. § (1) bekezdésének l) pontját a 2005: LXII. törvény 139. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLI. törvény 52. § (1) bekezdése.

828

A 394. § (1) bekezdésének m) pontját a 2005: LXII. törvény 139. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

829

A 394. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 76. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

830

A 394. § új (3) bekezdését a 2003: XL. törvény 56. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: CIV. törvény 19. § f) pontja szerint módosított szöveg.

831

A 394. § (4) bekezdését a 2003: XL. törvény 56. § (3) bekezdése iktatta be.

832

A 394. § (4) bekezdésének a) pontja a 2008: CIII. törvény 78. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.

833

A 394. § (4) bekezdésének e)–i) pontját a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

834

A 394. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XL. törvény 56. § (3) bekezdése.

835

A 394. § (5) bekezdés c) pontja a 2013: XCVIII. törvény 76. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

836

A 394. § (5) bekezdésének d) pontja a 2005: LXII. törvény 139. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

837

A 395. § (1) bekezdése a 2014: XVI. törvény 233. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2015: LXXXV. törvény 49. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

838

A 395. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

839

A 395. § (5) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

840

A 395. § (6) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

841

A 395. § (8) bekezdését a 2003: XL. törvény 57. §-a iktatta be, szövege a 2004: LXXXIV. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

842

A 395/A. §-t megelőző alcímet a 2007: LII. törvény 72. §-a iktatta be.

843

A 395/A. §-t a 2007: LII. törvény 72. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése.

844

Az LV. Fejezetet a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

845

Az LV. Fejezet címe a 2004: XLVIII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

846

A 396. § (1)–(2) bekezdését a 2005: CXIII. törvény 35. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

847

A 396. § új (3) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 208. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdést a 2005: CXIII. törvény 35. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

848

A 396. § új (4) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 208. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta. A (4) bekezdést a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

849

A 396. § (5) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

850

A 396. § eredeti (3) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 208. § (3) bekezdése. A (6) bekezdést a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

851

A 396. § eredeti (4) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 208. § (3) bekezdése. A (7) bekezdést a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

852

A 397. § (1)–(2) bekezdését a 2005: CXIII. törvény 35. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

853

A 397. § (3)–(7) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

854

A 397. § új (8) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 209. § (5) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (8)–(9) bekezdés számozását (9)–(10) bekezdésre változtatva. A (8) bekezdést a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

855

A 397. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 209. § (5) bekezdése. A (9) bekezdést a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

856

A 397. § eredeti (9) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 209. § (5) bekezdése. A (10) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

857

A 398. §-t a 2005: CXIII. törvény 35. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

858

A 398/A. §-t a 2002: LXIV. törvény 211. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXIII. törvény 35. § f) pontja.

859

A 398/B. §-t a 2004: XLVIII. törvény 62. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének f) pontja.

860

A 399. § (1) bekezdését a 2005: CXIII. törvény 35. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

861

A 399. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.

862

A 399. § új (3) bekezdését a 2005: LXII. törvény 141. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCIII. törvény 159. § (77) bekezdésével megállapított szöveg.

863

A 399. § (4) bekezdését a 2005: LXII. törvény 141. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCIII. törvény 159. § (77) bekezdésével megállapított szöveg.

864

A 399. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: LXII. törvény 141. §-a.

865

A 399/A. §-t a 2007: LII. törvény 73. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése.

866

A 400. § (1) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 79. § (1) bekezdésével, nyitó szövegrésze a 2017: LXIX. törvény 28. § g) pontjával megállapított szöveg.

867

A 400. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: CCXV. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: LIII. törvény 48. § k) pontja szerint módosított szöveg.

868

A 400. § (1) bekezdés b) pontja a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg.

869

A 400. § (1) bekezdés d) pontja a 2017: LXIX. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

870

A 400. § (1) bekezdés e) pontja a 2014: XVI. törvény 234. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 23. pontja szerint módosított szöveg.

871

A 400. § (1) bekezdés f) pontja a 2014: XVI. törvény 234. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 24. pontja szerint módosított szöveg.

872

A 400. § (1) bekezdés g) pontja a 2015: CCXV. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

873

A 400. § (1) bekezdés i) pontja a 2015: LXXXV. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

874

A 400. § (1) bekezdés j) pontja a 2014: XVI. törvény 234. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 23. pontja szerint módosított szöveg.

875

A 400. § (1) bekezdés k) pontját a 2016: LIII. törvény 49. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

876

A 400. § (1) bekezdés l) pontja a 2014: XVI. törvény 234. § (3) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 25. pontja szerint módosított szöveg.

877

A 400. § (1) bekezdés o) pontja a 2015: CLXII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

878

A 400. § (1) bekezdés q) pontja a 2014: XVI. törvény 234. § (4) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 26. pontja szerint módosított szöveg.

879

A 400. § (1) bekezdés r) pontja a 2014: XVI. törvény 234. § (4) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 24. pontja szerint módosított szöveg.

880

A 400. § (1) bekezdés u) pontja a 2015: LXXXV. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

881

A 400. § (1) bekezdés w) pontját a 2015: CLXII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.

882

A 400. § (1) bekezdés x) pontját a 2017: LXIX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.

883

A 400. § (1) bekezdés y) pontját a 2017: LXIX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.

884

A 400. § (1) bekezdés z) pontját a 2017: LXIX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.

885

A 400. § (1) bekezdés zs) pontját a 2017: LXIX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.

886

A 400. § (2) bekezdését a 2017: L. törvény 213. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: CXXVI. törvény 12. §-a iktatta be.

887

A 400. § (3) bekezdését a 2005: CXIII. törvény 35. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

888

A 400. § (4) bekezdése a 2005: CLXXXVI. törvény 166. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 27. pontja szerint módosított szöveg.

889

A 400. § (5) bekezdésének d) pontját a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

890

A 400. § (7) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 212. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 40. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

891

A 400. § (8) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 212. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 28. pontja szerint módosított szöveg.

892

A 400. § (9) bekezdését újonnan a 2017: LXIX. törvény 25. § (3) bekezdése iktatta be.

893

A 400. § (10) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 25. § (3) bekezdése iktatta be.

894

A 400. § (11) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 25. § (3) bekezdése iktatta be.

895

A 401. § (1) bekezdése a 2014: XVI. törvény 235. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg.

896

A 401. § (2) bekezdése a 2013: XCVIII. törvény 80. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

897

A 401. § (2) bekezdés a) pontja a 2014: XVI. törvény 235. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 30. pontja szerint módosított szöveg.

898

A 401. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVII. törvény 86. § (3) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 31. pontja szerint módosított szöveg.

899

A 402. § (1) bekezdése a 2014: XVI. törvény 236. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 28. pontja szerint módosított szöveg.

900

A 402. § (2) bekezdése a 2007: LII. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.

901

A 402. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 211. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

902

A 402. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

903

A 402. § (5) bekezdését a 2007: LII. törvény 79. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

904

A 403. §-t megelőző alcímet a 2015: LXXXV. törvény 42. §-a iktatta be.

905

A 403. §-t a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: LXXXV. törvény 42. §-a iktatta be.

906

A 404. § e törvény 407. § (3) bekezdése alapján az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

907

A 404. § (1) bekezdése a 2014: XVI. törvény 237. §-ával megállapított szöveg.

908

A 404. § (2) bekezdése a 2005: LXII. törvény 153. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

909

A 404. § (3) bekezdése a 2003: XL. törvény 59. §-ával megállapított és a 2005: LXII. törvény 153. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

910

A 404/A. §-t megelőző alcímet a 2017: CXLV. törvény 3. §-a iktatta be.

911

A 404/A. §-t a 2005: LXII. törvény 143. §-a iktatta be.

912

A 404/A. § (1) bekezdésének e) pontját a 2007: CXXXVII. törvény 89. §-a iktatta be.

913

A 404/A. § (2) bekezdése a 2017: CXLV. törvény 5. §-a szerint módosított szöveg.

914

A 404/A. § (3) bekezdését a 2017: CXLV. törvény 4. §-a iktatta be.

915

A 404/A. § (4) bekezdését a 2017: CXLV. törvény 4. §-a iktatta be.

916

A 405. § a 2007: CXXXVII. törvény 90. §-ával megállapított szöveg.

917

A 405. § (1) bekezdése a 2015: CLXII. törvény 9. §-ával megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 48. § (2) bekezdés 33. pontja szerint módosított szöveg.

918

A 405. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 255. §-ának 2. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XCVIII. törvény 83. §-a iktatta be.

919

A 405. § (3) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 13. §-a iktatta be.

920

A 405. § (4) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 13. §-a iktatta be.

921

A 406. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.

922

Az LVI/A. Fejezetet (406/A. §) a 2008: XLVII. törvény 42. § (6) bekezdése iktatta be.

923

Az LVI/A. Fejezet címét a 2008: XLVII. törvény 42. § (6) bekezdése iktatta be.

924

A 406/A. §-t a 2008: XLVII. törvény 42. § (6) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 53. § (10) bekezdésének d) pontja alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1. napját követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

925

A 407. § (1) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 215. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

926

A 407. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 215. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

927

A 407. § (3) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 215. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

928

A 407. § (5) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 215. § (4) bekezdése iktatta be.

929

A 407/A. §-t megelőző alcímet a 2016: XLIV. törvény 57. §-a iktatta be.

930

A 407/A. §-t a 2016: XLIV. törvény 57. §-a iktatta be.

931

A 408. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLIX. törvény 105. §-a iktatta be.

932

A hatálybalépés napja: 2011. január 1.

933

A 409. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte, újonann a 2012: CLI. törvény 49. §-a iktatta be.

934

A 410. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XIX. törvény 8. §-a iktatta be. [Ez utóbbi módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

935

A hatálybalépés időpontja 2014. május 16.

936

A 411. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 541. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: CIV. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2016: LIII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

937

A 412. § (1)–(3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

938

A 412. § (4) bekezdését a 2004: XLVIII. törvény 64. §-a iktatta be.

939

A 413. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 541. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: LXXXV. törvény 44. §-a iktatta be.

940

A 414. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

941

A 415. § (1) bekezdése a 2003: XL. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

942

A 415. § (2) bekezdése a 2002: LXIV. törvény 218. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

943

A 415. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: LXII. törvény 146. §-ával megállapított szöveg.

944

A 415. § (6) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

945

A 416. § (1)–(2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

946

A 416. § (3) bekezdése a 2004: XLVIII. törvény 65. §-ával megállapított szöveg.

947

A 417. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

948

A 418. § (2) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

949

A 419. § (1)–(2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

950

A 419. § (3)–(4) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 49. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

951

A 419. § új (5) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 220. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatva. A 419. § (5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

952

A 419. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 220. §-a. A (6) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2003: XXIII. törvény 14. § (2) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával.

953

A 419. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 220. §-a.

954

A 420. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

955

A 421–423. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

956

A 424–431. §-t és a 424. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

957

A 433. § a 2008: XLVII. törvény 42. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

958

A 434. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

959

A 434. § (1) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

960

A 434. § (2) bekezdését a 2007: LII. törvény 79. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

961

A 434. § (3)–(5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

962

A 434. § (6) bekezdését a 2007: LII. törvény 79. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

963

A 434. § (7)–(18) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

964

A 434. § (19) bekezdését a 2004: XXII. törvény 39. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

965

A 435. § – amely e törvény 407. § (4) bekezdése alapján 2003. január 1-jén lépett volna hatályba – a 2002: LXII. törvény 106. § (1) bekezdése alapján érvényét vesztette és nem lépett hatályba.

966

A 436. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

967

A 437. § (1)–(10) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

968

A 437. § (11) bekezdését a 2004: XLVIII. törvény 147. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

969

A 437. § (12)–(13) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

970

A 437. § (14)–(15) bekezdését a 2007: LII. törvény 79. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

971

A 437. § (16)–(26) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

972

A 438–439. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

973

A 440. § (1)–(7) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

974

A 440. § (8) bekezdését a 2007: XLIX. törvény 15. § (4) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

975

A 441. § (1) bekezdését a 2007: XLIX. törvény 15. § (4) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

976

A 441. § (2)–(4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

977

A 442. §-t a 2003: LX. törvény 233. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával.

978

A 443. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 181. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

979

A 444–446. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

980

A 447. § (1) bekezdését a 2005: LXVI. törvény 9. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

981

A 447. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

982

A 447. § (3)–(4) bekezdését a 2005: LXVI. törvény 9. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

983

A 448. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte.

984

A 450. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 541. pontja hatályon kívül helyezte, a 450. §-t újonnan a 2012: LXXVI. törvény 54. §-a iktatta be, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 1. §-át.

985

A 450/A. §-t a 2013: CXLIII. törvény 63. §-a iktatta be.

986

A hatálybalépés időpontja 2013. október 1.

987

A 450/B. §-t a 2014: CIV. törvény 18. §-a iktatta be.

988

A 450/C. §-t a 2015: LXXXV. törvény 45. §-a iktatta be.

989

A 450/D. §-t a 2016: XLIV. törvény 58. §-a iktatta be.

990

A hatálybalépés időpontja 2016. június 4.

991

A 450/E. §-t a 2017: LXIX. törvény 26. §-a iktatta be.

992

A 451. § (1) bekezdésének a)–b) pontját a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

993

A 451. § (1) bekezdés c) pontját a 2015: LXXXV. törvény 49. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

995

A 451. § (1) bekezdésének h)–l) pontját a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

997

A 451. § (1) bekezdésének n) pontját a 2005: LXII. törvény 147. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CLXXXVI. törvény 172. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

998

A 451. § (1) bekezdésének o) pontját a 2007: LII. törvény 77. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése.

999

A 451. § (1) bekezdésének p) pontját a 2007: LII. törvény 77. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése.

1000

A 451. § (1) bekezdésének q) pontját a 2007: LII. törvény 77. § (1) bekezdése iktatta be.

1002

A 451. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (8) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg.

1003

A 451. § (2) bekezdés a) pontját a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

1004

A 451. § (2) bekezdés b) pontját a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

1005

A 451. § (2) bekezdés c) pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

1006

A 451. § (2) bekezdés d) pontját a 2012: CLI. törvény 52. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1007

A 451. § (2) bekezdésének e) pontja a 2007: CXXXVII. törvény 92. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1009

A 451. § (2) bekezdésének f) pontját a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CIII. törvény 80. § (1) bekezdése iktatta be.

1010

A 451. § (2) bekezdés g) pontját a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

1011

A 451. § (2) bekezdés h) pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

1012

A 451. § (2) bekezdésének i) pontját a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CIII. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés b) pontja.

1013

A 451. § (2) bekezdés j) pontját a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

1014

A 451. § (2) bekezdés k) pontját a 2015: LXXXV. törvény 49. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

1015

A 451. § (2) bekezdés l) pontját a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

1016

A 451. § (2) bekezdésének m) pontját a 2002: LXIV. törvény 299. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: LII. törvény 77. § (2) bekezdése iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés c) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

1017

A 451. § (2) bekezdésének n) pontját a 2005: CLXXXVI. törvény 181. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXXVII. törvény 92. § (2) bekezdése iktatta be.

1018

A 451. § (2) bekezdésének o) pontját a 2004: LXXXIV. törvény 63. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: LXXXIII. törvény 27. § b) pontja.

1019

A 451. § (2) bekezdésének p) pontját a 2005: LXII. törvény 147. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés c) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

1020

A 451. § (2) bekezdésének q)–s) pontját a 2005: LXII. törvény 147. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LIII. törvény 49. § e) pontja.

1021

A 451. § (2) bekezdés t) pontját újonnan a 2013: CXLIII. törvény 64. § (1) bekezdése iktatta be.

1022

A 451. § (2) bekezdés u) pontját újonnan a 2013: CXLIII. törvény 64. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1023

A 451. § (3) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 128. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CXLIII. törvény 64. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1025

A 451. § (3) bekezdés b) pontja a 2015: LXXXV. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1026

A 451. § (3) bekezdés e) pontját a 2015: LXXXV. törvény 46. § (3) bekezdése iktatta be.

1028

Az 1. számú melléklet a 2007: CXXXVII. törvény 93. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1029

Az 1. számú melléklet 1. pontját a 2017: CLIX. törvény 108. §-a hatályon kívül helyezte.

1030

Az 1. számú melléklet 2. pontja a 2011: CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

1031

Az 1. számú melléklet 3. pontja a 2014: LXXXVIII. törvény 466. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

1032

Az 1. számú melléklet 5. pontja a 2012: CCXXIII. törvény 284. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1033

Az 1. számú melléklet új 9. pontját a 2008: XLVII. törvény 42. § (8) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 9–18. pont számozását 10–19. pontra változtatva.

1034

Az 1. számú melléklet eredeti 9. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 42. § (8) bekezdése 10. pontra változtatta. A 10. pontot a 2013: CCLII. törvény 151. § (31) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: LXXXV. törvény 47. §-a iktatta be.

1035

Az 1. számú melléklet eredeti 10. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 42. § (8) bekezdése 11. pontra változtatta, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 44. § c) pontjával megállapított szöveg.

1036

Az 1. számú melléklet eredeti 11. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 42. § (8) bekezdése 12. pontra változtatta.

1037

Az 1. számú melléklet eredeti 12. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 42. § (8) bekezdése 13. pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 213. § d) pontja.

1038

Az 1. számú melléklet eredeti 13. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 42. § (8) bekezdése 14. pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2011: CCVIII. törvény 78. § (2) bekezdés a) pontja, újonnan a 2013: CXLIII. törvény 67. §-a iktatta be.

1039

Az 1. számú melléklet eredeti 14. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 42. § (8) bekezdése 15. pontra változtatta, szövege a 2017: LIII. törvény 86. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1041

Az 1. számú melléklet eredeti 15. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 42. § (8) bekezdése 16. pontra változtatta. Az 1. számú melléklet 16. pontját a 2013: CXLIII. törvény 66. §-a hatályon kívül helyezte.

1042

Az 1. számú melléklet eredeti 16. pontjának számozását 17. pontra változtatta a 2008: XLVII. törvény 42. § (8) bekezdése, szövege a 2013: CCLII. törvény 151. § (29) bekezdésével megállapított szöveg.

1043

Az 1. számú melléklet eredeti 17. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 42. § (8) bekezdése 18. pontra változtatta.

1044

Az 1. számú melléklet eredeti 18. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 42. § (8) bekezdése 19. pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2017: LX. törvény 69. § c) pontja.

1045

Az 1. számú melléklet 20. pontját a 2011: CXCIII. törvény 159. § (93) bekezdése iktatta be.

1046

Az 1. számú melléklet 21. pontját a 2011: CXCIII. törvény 159. § (93) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 240. §-ával megállapított szöveg.

1047

A 2. számú melléklet 1. cím 9. pontja a 2009: LXXXV. törvény 117. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

1048

A 3. számú mellékletet a 2016: LIII. törvény 49. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: CXXVI. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

1049

A 4. számú melléklet c) pont 7. alpontja a 2009: CXV. törvény 73. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

1050

A 4. számú melléklet e) pont 16. alpontja a 2009: LXXXV. törvény 117. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

1051

A 4. számú melléklet f) pontját a 2002: LXIV. törvény 225. §-a iktatta be.

1052

A 4. számú melléklet f) pontjának 1. alpontja a 2008: CIII. törvény 81. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.

1053

A 4. számú melléklet f) pontjának 4. alpontja a 2008: CIII. törvény 81. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (4) bekezdése alapján a tőzsde 2009. március 31-ig köteles az új rendelkezéseknek megfelelően módosítani szabályzatait.

1054

Az 5–6. számú mellékletet a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1055

A 7. számú melléklet 13. pontja a 2009: LXXXV. törvény 117. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

1056

A 8. számú melléklet a 2005: CLXXXVI. törvény 173. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

1057

A 9. számú melléklet a 2007: LII. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1058

A 10. számú mellékletet a 2008: CIII. törvény 175. § (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

1059

A 11–13. számú mellékletet a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

1060

A 14. számú mellékletet a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1061

A 15–21. számú mellékletet a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

1062

Az új 22. számú mellékletet a 2002: LXIV. törvény 226. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 22. számú melléklet számozását 25. számú mellékletre változtatva. A 22. számú mellékletet a 2007: CXXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1063

A 23. számú mellékletet a 2002: LXIV. törvény 226. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja. A 23. számú mellékletet újonnan a 2007: LII. törvény 78. § (8) bekezdése iktatta be.

1064

A 23. számú melléklet 19. pontját a 2017: LXIX. törvény 27. §-a iktatta be.

1065

A 23. számú melléklet 20. pontját a 2017: CXLV. törvény 6. §-a iktatta be.

1066

A 24. számú mellékletet a 2002: LXIV. törvény 226. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: LXII. törvény 161. § a) pontja. A 24. számú mellékletet újonnan a 2007: LII. törvény 78. § (9) bekezdése iktatta be.

1067

Az eredeti 22. számú melléklet számozását 25. számú mellékletre változtatta a 2002: LXIV. törvény 226. §-a, szövege a 2016: LIII. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

1068

A 25. számú melléklet 6. pontja a 2018: CXXVI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1069

A 25. számú melléklet 7. pontja a 2018: CXXVI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

1070

A 25. számú melléklet 8. pontját a 2018: CXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1071

A 25. számú melléklet 10. pontja a 2017: LXIX. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

1072

A 25. számú melléklet 11. pontját a 2018: CXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1073

A 25. számú melléklet 14. pontját a 2018: CXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1074

A 25. számú melléklet 15. pontját a 2018: CXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1075

A 25. számú melléklet 16. pontja a 2017: LXIX. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

1076

A 25. melléklet 29. pontját a 2017: XLIV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

1077

A 25. számú melléklet 30. pontját a 2017: LXIX. törvény 27. §-a iktatta be.

1078

A 26. számú mellékletet a 2005: CLXXXVI. törvény 173. § (13) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyeztea 2014: XVI. törvény 298. § (1) bekezdés b) pontja.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére