PK BH 2001/120
PK BH 2001/120
2001.03.01.
A kötelező felelősségbiztosítás alapján a biztosító a károsult vagyonában olyan helyzetet köteles teremteni, mintha a káresemény be sem következett volna. Ezért gépkocsi-részletvétel esetén az eladó által a kereskedelmi hitel ellenértékeként kikötött ügyleti kamat összege a biztosítóra nem hárítható át [Ptk. 355. § (4) bek., 559. §; 58/1991. (IV. 13.) Korm. r.].
A Budapesten, 1994. november 25-én kelt adásvételi szerződéssel a felperes megvásárolta az A. Car Kft. eladótól a Suzuki Swift 1,3 GLX típusú személygépkocsit. A vételárat 2 053 360 Ft-ban határozták meg, melyből a felperes egy összegben teljesített 112 000 Ft-ot, a hátralékot pedig 48 hónapon keresztül, havi 40 445 Ft-os részletekben volt jogosult megfizetni. Rögzítették, hogy e kereskedelmi hitelműveletre tekintettel a kikötött vételár magába foglalt 934 360 Ft kamatot is. A felperes gépjárműve 1996. augusztus 18-án idegenhibás közúti balesetet szenvedett el, amelynek következtében totálkárossá vált. A károkozó német állampolgár helyett a kárt az alperes rendezte. Ennek során a járműnek a káresemény idején fennállott forgalmi értékét 1 139 000 Ft-ban határozta meg, amelyből a maradványérték levonása után 807 000 Ft-ot fizetett ki. A felperes a káresemény bekövetkezéséig 1 695 000 Ft vételárat fizetett meg az A. Car Kft. eladónak. Ezért keresetében ennek, valamint a peren kívül megtérített összegnek a különbözeteként mutatkozó 556 000 Ft és kamatai megfizetése iránt támasztott igényt az alperessel szemben.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó ítéletét megváltoztatta, és a felperes kérelmét elutasította. Úgy foglalt állást, hogy a káreseménnyel oki összefüggésben a felperes vagyona csak a jármű tényleges forgalmi értékével csökkent.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt. Ebben azt sérelmezte, hogy az alperes elzárkózott a kárt szenvedett személygépkocsi kamattal növelt vételárának megtérítésétől.
Az alperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a peres felek jogszabályban előírt határidőn belül bejelentett, tárgyalás tartására irányuló kérelme hiányában, a Pp. 274. §-a (1) és (2) bekezdéseinek a folyamatban lévő ügyekre is irányadó módosított szabálya szerint tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az nem alapos.
A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést tartalmilag az alperes helytállási kötelezettsége terjedelmének téves megállapításában jelölte meg [Pp. 270. § (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. § (2) bekezdése].
A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Kormányrendelet mellékletének 1. §-a úgy rendelkezik, hogy a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési követeléseknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kárigényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése értelmében kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. Az alperesnek a kárt szenvedett személygépkocsival kapcsolatos kötelezettségeit a törvény idézett rendelkezései határozzák meg. Ebből a szempontból közömbös, hogy a felperes azt milyen kereskedelmi konstrukcióban vásárolta meg, a biztosító kötelezettsége ahhoz igazodik, hogy a káresemény a károsult vagyonában milyen csökkenést idézett elő.
A perbeli személygépkocsi megvásárlásával kapcsolatban, a Budapesten, 1994. november 25-én létrejött adásvételi szerződésben a felperes 2 053 360 Ft vételár megfizetésére kötelezte magát. Ez magába foglalt 934 360 Ft ügyleti kamatot, a fennmaradó rész pedig a gépkocsi vételára volt. Ebből az következik, hogy a felperes az adásvételi szerződésben kétféle kötelezettséget vállalt: egyrészt a gépkocsi ellenértékének, azaz a vételárnak a megfizetését, másrészt pedig a kereskedelmi hitel ellenértékének, azaz a kamatnak a megfizetését. E kettő ellenében juthatott 112 000 Ft egyösszegű megfizetése ellenében egy olyan személygépkocsihoz, amelynek forgalmi értéke az 1 millió forintot meghaladta. A felperes tehát a gépkocsi megszerzésére olyan kereskedelmi konstrukciót választott, amellyel 2 053 360 Ft-nak nagyobb részt részletekben történő megfizetésével a saját vagyona csak 1 millió forint körüli értékkel gyarapodott.
A Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése alapján a biztosító a károsult vagyonában olyan helyzetet köteles teremteni, mint ha a káresemény be sem következett volna. A felperes pedig a baleset elmaradása esetén is köteles lett volna arra, hogy az eladó részére a kikötött ügyleti kamatot megfizesse. Ez ugyanis nem a gépkocsinak, hanem a részletvételhez felvett kereskedelmi hitelnek az ellenértéke volt. Ezért ezt az összeget kártérítés jogcímén nem háríthatja át a biztosítóra.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 21.463/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás