PK BH 2001/121
PK BH 2001/121
2001.03.01.
I. Az ingatlanajándékozási előszerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges [Ptk. 208. § (1) bek., 217. § (1) bek., 579. § (2) bek.].
II. Ajándékozásra tett írásbeli ajánlathoz való kötöttség megszűnése [Ptk. 211. § (2) bek.].
Az akkor még kk. felperesek szülei házasságának felbontását követően az anyjuk, B. M.-né 1992. február 20-án írásban megállapodott volt anyósával, az I. r. alperessel abban, hogy az M. B. u. 4. szám alatti házas ingatlanból őt illető 1/2. tulajdoni hányadról az I. r. alperes javára lemond. Ennek „ellentételeként” az I. r. alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az M. B. u. 17. II/2. szám alatt lévő önkormányzati bérlakását a felperesek anyjának „rendelkezésére bocsátja”, és megfizet 200 000 forintot. Ugyanabban az okiratban az I. r. alperes vállalta, hogy az önkormányzati lakás cseréje esetén a megszerzett ingatlanhányadot – élete végéig tartó haszonélvezeti jogának fenntartása mellett – unokáinak, a felpereseknek ajándékozza.
A felperesek anyja ugyanakkor megállapodott A. L.-lel és feleségével a lakásaik elcserélésében, így a B.-i utcai lakásba a nevezettek költöztek, míg ő a felperesekkel együtt A.-ék önkormányzati lakását vette birtokba.
Az I. r. alperes tulajdonjogát a földhivatal az említett szerződés alapján 1996. január 10-én az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte, s mikor erről az időközben nagykorúvá vált felperesek tudomást szereztek, az 1996. augusztus 29-én kelt levelükben felhívták az I. r. alperest az ajándékozási szerződés megkötésére. Ezt követően az I. r. alperes fiával, a II. r. alperessel együtt a B. u. 4. szám alatti ingatlan tulajdonjogát az 1996. szeptember 4-én kelt szerződéssel 600 000 forint vételár feltüntetése mellett a II. r. alperes házastársára, a III. r. alperesre ruházták át.
A felperesek keresetükben az I. és a III. r. alperes által kötött adásvételi szerződés velük szembeni hatálytalanságának megállapítását, és az 1992. április 20-án kötött – előszerződésnek tekintett – jogügylet alapján a szóban forgó 1/2. tulajdoni illetőségre köztük és az I. r. alperes között az ajándékozási szerződés létrehozását kérték. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint a hivatkozott okiratot szerződő félként – saját nevében – kizárólag a felperesek anyja írta alá; a szerződésben a felperesek félként megjelölve nincsenek, és arra sincs utalás, hogy anyjuk törvényes képviseletükben járt volna el. Következésképpen az I. r. alperesnek az okiratban tett ajándékozási ígérete ajánlatnak minősül, amelyet a törvényes képviselőnek a Ptk. 221. §-ának (2) bekezdése alapján nyomban el kellett volna fogadnia; e jognyilatkozat megtételét azonban elmulasztotta. Ehhez képest a felperesek által több év elteltével tett ilyen tartalmú nyilatkozatnak már nincs jogi hatása, mivel az I. r. alperes ajánlati kötöttsége megszűnt. Előszerződés létrejötte hiányában pedig a felperesek a kielégítési alapjuk elvonására nem hivatkozhatnak.
A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése és a keresetüknek megfelelő döntés hozatala végett – a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Jogorvoslati kérelmükben sérelmezték, hogy a bíróság az okirat tartalmát a körülményektől elszigetelten értelmezte, figyelmen kívül hagyva a szerződéses láncolatot. Kifejtették, hogy a jogügylet megkötésekor mindenki előtt ismert volt kiskorúságuk, és az is, hogy anyjuk az okirat aláírásakor nemcsak „lemondóként”, hanem törvényes képviseletükben is eljárt; az I. r. alperes ajándékozással kapcsolatos ajánlatát pedig nyomban elfogadta. Erre utal egyébként az a tény is, hogy felszólításuk után az alperesek a fedezetelvonó szerződést nyomban megkötötték. Kifogásolták végül, hogy az ajánlati kötöttség hiányával az alperesek a perben nem védekeztek, így jogszabálysértően bocsátkozott a bíróság e kérdés vizsgálatába.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ptk. 217. §-ának (1) bekezdése szerint jogszabály a szerződésekre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis. Miután a Ptk. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni, s az ingatlanajándékozási szerződés érvényességéhez a Ptk. 579. §-ának (2) bekezdése alapján annak írásba foglalása szükséges, az írásbeliség a perbeli előszerződésnek is érvényességi kelléke lett volna. Az 1992. február 20-án kiállított okirat előszerződésnek minősíthető részéből – miként azt a jogerős ítélet helyesen kifejtette – nem állapítható meg a szerződő felek személye, az anyjuk által kötött szerződésben a felperesek ugyanis nem félként, hanem jövőbeni megajándékozottként szerepelnek. Önmagában az a körülmény, hogy a jogügyletet az anyjuk kötötte – erre egyértelműen utaló adat hiányában – nem következik, hogy a saját személyében kötött szerződéssel egy okiratba foglalt másik jogügylet kapcsán törvényes képviselőként járt el.
A felperesek álláspontjával ellentétben az okirat tartalmából nem következik az sem, hogy az I. r. alperes ajándékozási ígérete a felperesek anyjával kötött megállapodásával összefüggött. Az ingatlanhányad ellenértéke az okirat szerint ugyanis egy önkormányzati lakás bérleti joga és 200 000 forint összegű értékkülönbözet volt.
A bíróság végül a Pp. 215. §-ában meghatározott korlátok között maradva, az előszerződés érvényessége (írásba foglaltsága) kapcsán vizsgálta, hogy a felperesek képviselője az I. r. alperes szerződési ajánlatát a rendelkezésre álló időben és alakban elfogadta-e, és éppen az ajánlat elfogadásának hiánya okából vonta le következtetését, amely szerint a jogügylet érvényesen nem jött létre.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 24.323/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás