121/B/2001. AB határozat
121/B/2001. AB határozat*
2002.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a 2001. évi népszámlálásról, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVIII. törvény 2. § a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a népszámlálás leállítására vonatkozó kérelmet visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó több beadványt nyújtott be az Alkotmánybíróságnak. Beadványainak lényege, hogy a 2001. évi népszámlálásról, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 2. § a) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés sérti az Alkotmány 59. §-ában foglaltakat. Az Alkotmány 59. § (2) bekezdése szerint ugyanis a személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ezzel szemben az Ntv. csak egyszerű többséggel került elfogadásra. Indítványában hivatkozott még a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ára is, amely nézete szerint nem tette volna lehetővé a személyes adatokra vonatkozóan a népszámlálás törvényi elrendelését. Ennélfogva pedig az Alkotmány 59. § (1) bekezdésének sérelme is megvalósult. Mindezek alapján pedig „a népszámlálás azonnali leállítását, felfüggesztését” is kérte.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése:
„59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.
(2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
2. Az Avtv. vizsgált rendelkezései:
„2. § E törvény alkalmazása során
1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;
2. különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre
vonatkozó személyes adatok;”
„3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
(2) Különleges adat akkor kezelhető, ha
a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy
b) a 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;
c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli.”
3. Az Ntv. vizsgált rendelkezései:
„2. § A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakó- és üdülőegységek, valamint a közösségi elhelyezést szolgáló intézetek (pl. diákotthon, kórház) következő adatainak összeírására terjed ki:
a) a természetes személyekre vonatkozóan: nem, születési időpont, lakóhely, családi állapot, családi állás, termékenység, iskolába járás, iskolai végzettség, személyek és háztartások megélhetési forrása, foglalkozás, munkáltató és munkahely, közlekedés, utazás, egészségi állapot, állampolgárság, vallás, nemzetiség, anyanyelv, nyelvismeret, a lakáshasználat jogcíme, üdülőtulajdon;”
„3. § (1) Az adatszolgáltatás – a (2) bekezdésben felsorolt kérdések kivételével – kötelező. Az adatszolgáltatók kötelesek a népszámlálás körébe tartozó adatokat a valóságnak megfelelően, az 1. §-ban meghatározott időszakban megadni.
(2) Az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1.1. Az indítványozó által hivatkozott alkotmányi rendelkezés [Alkotmány 59. § (2) bekezdése] szerint a személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ez a törvény – az indítványozó állításával ellentétben – nem az általa kifogásolt Ntv., hanem az Avtv. Ennélfogva nem helytálló az a következtetése, hogy az Ntv. azért sérti az Alkotmány 59. § (2) bekezdését, mert az Ntv.-t az Országgyűlés csak egyszerű többséggel fogadta el.
1.2. Az indítványozó az Ntv. 2. § a) pontjával kapcsolatban hivatkozott még az Avtv. 3. §-ának, s azon keresztül az Alkotmány 59. § (1) bekezdésének sérelmére is. Az Avtv. 3. §-a szerint a személyes, illetve a különleges adatok kezeléséhez az érintett (írásban) hozzájárulhat, illetve az adatkezelést bármely törvény is elrendelheti.
Az indítványozó azt sérelmezte, hogy az Ntv. 2. § a) pontja szerint a népszámlálás – többek között – az Avtv. 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti különleges adatok szolgáltatására is kiterjedhetett. Az ilyen különleges adatok (egészségi állapotra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozó) szolgáltatása azonban az Ntv. 3. § (2) bekezdése szerint nem volt kötelező. Az érintett ugyanis maga dönthette el, hogy a különleges adataira vonatkozó kérdésekre válaszol-e. A kérdőív kitöltésével tehát az érintett írásban járult hozzá, hogy különleges adatait kezeljék. Ennélfogva az Ntv. 2. § a) pontja szerinti adatkezelés megfelelt az Avtv. 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek, mert a különleges adatok kezelését az érintett írásbeli hozzájárulása alapján végezték. Mindezek alapján pedig a személyes adatok védelméhez való alkotmányos jog [Alkotmány 59. § (1) bekezdés] sérelme sem volt megállapítható.
A fentiekben kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság az Ntv. 2. § a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2. A népszámlálás azonnali leállítására vonatkozó kérelmet az Alkotmánybíróság visszautasította, mert arra vonatkozóan az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-a szerint nincs hatásköre.
Budapest, 2002. február 11.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Németh János s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
Dr. Czúcz Ottó
alkotmánybíró helyett
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás