13/2001. (ÜK. 11.) LÜ u t a s í t á s
az ügyészségi szolgálati viszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ utasítás módosításáról*
2001.12.01.
Az ügyészségi szolgálati viszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ utasítás
(a továbbiakban: Ut.) módosítására – a 7. §-ban foglalt rendelkezéseket illetően az Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezetével és az Ügyészek Országos Egyesületével egyetértésben – a következő utasítást adom ki:
[Tisztviselői munkakör különösen:]
„m) a műhely gazdasági ügyintézője,
n) a munka- és tűzvédelmi felelős”
[A munkáltatói jogkör gyakorlója eltérő rendelkezés hiányában:]
„a) a legfőbb ügyész: a legfőbb ügyész helyettes, a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész és osztályvezető, az Országos Kriminológiai Intézet (a továbbiakban: OKRI) igazgatója, a fellebbviteli főügyész, a fellebbviteli vezető ügyész, a megyei főügyész, a fővárosi főügyész (a továbbiakban a megyei főügyész és a fővárosi főügyész együtt: főügyész), a területi katonai ügyészség vezetője és a Kabinetirodába beosztott ügyészségi alkalmazott,”
[Egyes tisztviselői, írnoki munkakörök betöltésének jogszabályban nem említett feltételei, különösen:]
„d) pénzügyi, gazdálkodási, számviteli és műszaki tisztviselői munkakörökben:
da) költségvetési ügyintéző, könyvelő esetében:
– szakirányú középfokú iskolai végzettség vagy
– középiskolai végzettség és szakirányú felső- vagy középfokú pénzügyi, számviteli képesítés,
db) bér-, létszám- és társadalombiztosítási ügyintéző esetében:
– szakirányú középfokú iskolai végzettség vagy
– középfokú iskolai végzettség és szakirányú felső- vagy középfokú szakképesítés,
dc) üdülővezető esetében:
– szakirányú középfokú iskolai végzettség vagy
– középfokú iskolai végzettség és szakirányú felső- vagy középfokú szakképesítés,
dd) műszaki ügyintéző esetében:
– szakirányú felsőfokú iskolai végzettség vagy
– középfokú iskolai végzettség és szakirányú felsőfokú szakképesítés,”
[Az ügyészségi alkalmazottak kinevezésének jogkörét a következő vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottak gyakorolják:]
„a) a legfőbb ügyész nevezi ki: a legfőbb ügyész helyettes és a katonai ügyészségi csoportvezető ügyész kivételével az ügyészeket, ideértve a magasabb vezető állású és a vezető állású ügyészeket; a magasabb vezető állású tisztviselőket, a Legfőbb Ügyészség és az OKRI vezető állású tisztviselőit az irodavezetők kivételével; az ügyészségi titkárokat, fogalmazókat, nyomozókat, valamint a Kabinetirodába beosztott ügyészségi alkalmazottat;”
„(1) Az ügyészségi alkalmazott kinevezési okiratának tartalmaznia kell:
a) a munkáltató megnevezését és az ügyészségi alkalmazott nevét, továbbá az ügyészségi szolgálati viszony szempontjából lényeges adatait,
b) a kinevezés időpontját,
c) a munkakört (a munkaköri elnevezést),
d) a szolgálati helyet, illetőleg változó szolgálati hely esetén e kikötést,
e) határozott idejű ügyészségi szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon, továbbá ha az időtartam meghatározása nem naptárilag történt, a szolgálati viszony várható időtartamát,
f) részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaidőt,
g) az alapilletményt és pótlékokat,
h) a besorolást a fizikai alkalmazott kivételével,
i) a besorolásnál figyelembe vett szolgálati idő kezdő időpontját és a soros előrelépés időpontját az ügyészségi fogalmazó kivételével,
j) az életpálya-különbözet összegét,
k) az általános munkarendtől eltérően foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottaknál a munkarendet, a munkaidőkeretet,
l) a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezését,
m) az ügyészségi ügyviteli, titkos ügykezelői, illetőleg statisztikai vizsgához kötött munkakörben a vizsga letételének határidejét.”
[A munkáltatói jogkör gyakorlójának jogkörébe tartozik, törvény keretei között:]
„d) jogszabályi rendelkezés folytán az illetményben bekövetkező változás,
e) fizikai alkalmazott illetményének emelése.”
„14/A. § (1) A munkáltató utasítása alapján az ügyészségi alkalmazott eredeti munkaköre helyett történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot, az eredeti munkakör mellett a más munkakörbe tartozó feladatok ellátása pedig naptári évenként a százhúsz munkanapot. Az átirányítás együttes tartama sem lehet több naptári évenként százharminc munkanapnál. (2) Egy naptári éven belül a kiküldetés időtartama nem haladhatja meg a nyolcvannyolc munkanapot, a nyomozó hivatalba beosztott ügyészségi alkalmazottak esetében pedig a százhúsz munkanapot.
(3) Az átirányítás és kiküldetés együttes tartama egy naptári éven belül nem haladhatja meg a 150 munkanapot.”
„A munkaidő számításakor az Mt. 151. §-ának (2)bekezdésében megjelölt távollétet és a keresőképtelenség időtartamát az ügyészségi alkalmazottra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.”
„(5) A rendkívüli munkavégzésről – ha annak ellenértéke szabadidő vagy díjazás –, illetőleg az ügyeletről és a készenlétről névre szóló bizonylatot kell kiállítani.
(6) Öt munkanapig a munkáltatói jogkör gyakorlója, e mérték fölött pedig a legfőbb ügyész állapíthat meg szabadidő-átalányt.”
„(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az ügyészségi alkalmazott kiküldetésével és átirányításával, ezen belül eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatok ellátásával töltött idő nyilvántartásáról.”
„A munkaidő számításakor az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollétet és a keresőképtelenség időtartamát a gépkocsivezetőre irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.”
„(2) A legfőbb ügyész mellé beosztott gépkocsivezető a IV. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított alapilletmény (a továbbiakban: legalacsonyabb tisztviselői alapilletmény) harminc százalékának, a legfőbb ügyész helyettes mellé beosztott gépkocsivezető pedig a legalacsonyabb tisztviselői alapilletmény huszonöt százalékának megfelelő összegű illetménypótlékban részesül havonta.”
13. § (1) Az Ut. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontjában „a legalacsonyabb ügykezelői alapilletménynek” szövegrész helyébe „a legalacsonyabb tisztviselői alapilletménynek” szövegrész lép.
„35/A. § A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályt, illetőleg katonai ügyészségi alkalmazott esetében a Személyügyi és Információs Önálló Osztályt, ha az ügyészségi alkalmazott bejelenti, hogy nyugdíjasnak minősül.”
„Szakirányú felsőfokú szakképesítés:
– OKJ szerinti Építési Műszaki Ellenőr I. szakképesítés vagy
– műszaki egyetemen, műszaki főiskolán elért végbizonyítvány.”
16. § (1) Az Ut.-ban ügykezelő alatt írnokot kell érteni.
(2) Az Ut.-ban Pénzügyi Főosztály alatt Pénzügyi és Műszaki Főosztályt kell érteni.
(3) Az Ut.-ban Személyügyi és Továbbképzési Főosztály alatt Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályt kell érteni.
17. § (1) Ez az utasítás a 7. §-ban foglaltak kivételével 2001. december 1-jén lép hatályba.
(2) 2002. január 1-jén lép hatályba az utasítás 7.§-a.
(3) 2001. december 1-jén hatályát veszti:
Dr. Polt Péter s. k.,
legfőbb ügyész
