2001. ISÉ. 7. szám ISM határozat 2
A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 40. § (1) bekezdése alapján az alábbi
HATÁROZATOT
hozom.
A 2001. május 26-án megalakult Nemzeti Sportszövetséget kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestületként 1/2001. számon nyilvántartásba veszem.
A szervezet neve: Nemzeti Sportszövetség
Székhelye: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 1.
Közhasznú jogállása: kiemelkedően közhasznú szervezet
Az elnök neve: dr. Berényi János
Lakcíme: 1037 Budapest, Seregély u. 23.
Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (2) bekezdése alapján a határozat indoklását és a jogorvoslatról való tájékoztatást mellőztem.
Budapest, 2001. július 6.
dr. Deutsch Tamás s. k.,
NEMZETI SPORTSZÖVETSÉG
ALAPSZABÁLYA
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
(1) A Nemzeti Sportszövetség (a továbbiakban: szövetség) a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Stv.) alapján létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező kiemelkedően közhasznú köztestület. A szövetséget alkotó szervezetek a szövetség létrejötte után is megőrzik szervezeti, működési és gazdasági önállóságukat.
(2) A szövetség neve: Nemzeti Sportszövetség
Rövidített neve: NS
Működésének területe: a Magyar Köztársaság
Alapításának éve: 2001.
(3) A szövetség székhelye: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 1.
(4) A szövetség az ifjúsági és sportminiszter által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, az alakuló közgyűlés időpontjára visszamenőleges hatállyal. A szövetség jogi személy.
(5) A szövetségre mint az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tagjára, e szervezet alapszabálya és egyéb szabályzatai is irányadóak.
(6) A szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.
(7) A szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Stv. 41. §-ában meghatározott tevékenységre fordítja.
(8) A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat; általános és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
A szövetség pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és azoktól támogatást nem fogad el.
(9) A szövetség befektetési tevékenységet nem folytat, ezért befektetési szabályzat készítésére nem köteles.
(10) A szövetség mint kiemelkedően közhasznú szervezet működése, szolgáltatásai igénybevételének módja és beszámolói nyilvánosak.
(11) A szövetség működése felett az ifjúsági és sportminiszter gyakorol törvényességi felügyeletet.
(12) A szövetség a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban Khtv.) 26. §-ának 1., 4., 14. pontja szerint kiemelkedően közhasznú szervezet, amely sporttevékenységet folytat az egészségmegőrzés, a lakossági sport és az azzal kapcsolatos ismeretterjesztés terén.
A szövetség tagja lehet minden, általa nyilvántartásba vett
a) az Stv. 24. §-a alapján létrehozott sportági országos szakszövetség,
b) azon országos sportszövetségek, amelyek adott sportágban szakszövetség hiányában ellátják a szakszövetségi feladatokat, (továbbiakban: szakszövetség), valamint
c) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége.
II.
A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI
(1) A szövetség célja tagjai tevékenységének összehangolása, céljaik és feladataik könnyebb megvalósítása, közös érdekeik védelme érdekében.
(2) A szövetség feladata:
a) gondoskodik az állami támogatásnak a szakszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége közötti felosztásáról;
b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a szakszövetségek közös érdekeit;
c) koordinálja a szakszövetségek tevékenységét;
d) sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;
e) együttműködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel a magyar sport fejlesztésében;
f) véleményt nyilvánít a sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket;
g) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében;
h) működteti a Sport Állandó Választott Bíróságot;
i) segíti az utánpótlás-nevelést;
j) nyilvántartja a versenyszerű sporttal foglalkozó sportszövetségeket;
k) végzi a szakszövetségek minősítését és azokat sportági országos szakszövetségként nyilvántartja;
l) könyvvizsgálója által ellenőrzi a szakszövetségek gazdálkodását és az állami támogatás szakszövetségek által történt felhasználását, aminek keretében korlátlanul betekint a szakszövetségek könyveibe;
m) javaslatait és határozatait továbbítja tagjaihoz és más szervezetekhez;
n) információt szerez és információt nyújt a tagok részére;
o) kapcsolatokat létesít és fenntart a hasonló tevékenységet folytató külföldi szövetségekkel, szervezetekkel;
p) közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve gazdasági-vállalkozási, kommunikációs és marketing tevékenységet folytat;
q) a hazai versenynaptárt összeállítja, a hazai rendezésű világversenyek, időpontját, helyszínét egyezteti;
r) közreműködik a sportszakember képzésben, valamint továbbképzésben;
(3) A szövetség közgyűlése esetenként más célkitűzéseket és feladatokat is meghatározhat.
III.
A SZÖVETSÉG TAGSÁGA
(1) A szövetségnek – önkéntes belépés alapján – tagja lehet minden, a 2. §-ban meghatározott szervezet, amelyet a reá irányadó jogszabály szerint nyilvántartásba vettek és
a) egyetért a szövetség célkitűzéseivel,
b) elfogadja a szövetség alapszabályát,
c) tevékenysége és alapszabálya nem állnak ellentétben a szövetség alapszabályával, céljaival és tevékenységével,
d) felvételét írásban, alapdokumentumainak egyidejű benyújtása mellett kéri,
e) megfizeti a közgyűlés által megállapított mértékű egyszeri hozzájárulást, valamint az évente nyújtott központi költségvetési támogatás alapján százalékos arányban meghatározott éves tagdíjat.
(2) A szakszövetség bírósági nyilvántartásba vétele után a szakszövetséget, annak írásbeli kérelmére a Nemzeti Sportszövetség is nyilvántartásba veszi. Egy sportágban csak egy szakszövetség vehető nyilvántartásba.
A Nemzeti Sportszövetség nyilvántartási eljárása díjköteles, a díj mértékét külön jogszabály határozza meg.
(3) A tagfelvétel kérdésében a szövetség elnöksége határoz, a kérelemnek az elnökséghez történő beérkezését követő legközelebbi elnökségi ülésen. A felvétel nem tagadható meg, ha a szervezet megfelel az (1) bekezdésben rögzített feltételeknek. A felvételt megtagadó határozat ellen a szövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni.
(1) A tagok jogai:
a) részvétel a szövetség tevékenységében és rendezvényein,
b) részvétel a szövetség közgyűlésén és határozatainak meghozatalában,
c) javaslattétel és választás a szövetség vezető tisztségeibe, illetve testületeibe,
d) képviselője választható a szövetség tisztségeibe, illetve testületeibe,
e) észrevételt, javaslatot tehet a szövetség vagy annak szerveit érintő kérdések megtárgyalására.
(2) A tagok kötelezettségei:
a) a szövetség alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint határozatainak betartása,
b) a szövetség, valamint tagszervezetek tevékenységeinek segítése,
c) az éves tagdíj határidőben történő megfizetése,
d) az egyszeri hozzájárulás, valamint a nyilvántartásba vételi díj megfizetése,
IV.
A SZÖVETSÉG SZERVEZETE
(1) A szövetség szervezeti felépítése:
a) a közgyűlés,
b) az elnökség,
c) az ellenőrző testület.
(2) A szövetség tisztségviselői:
a) a tiszteletbeli elnök,
b) az elnök,
c) az alelnökök,
d) az elnökség tagjai,
e) a főtitkár
f) az ellenőrző testület elnöke,
g) az ellenőrző testület tagjai,
(3) Tisztségviselőnek csak olyan felsőfokú végzettségű személy választható, aki nem tartozik a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény személyi hatálya alá, nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
(4) Nem lehet tisztségviselő az a személy, aki a szövetség tagszervezetével munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha egyben a tagszervezet közgyűlése által megválasztott tisztségviselő (elnök, elnökségi tag) is.
(5) Megválasztása esetén a tisztségviselő köteles 30 napon belül az összeférhetetlenségi okot megszüntetni, ellenkező esetben a szövetségben betöltött mandátuma megszűnik.
(6) Nem lehet tisztségviselő az a személy, aki a Sport Állandó Választott Bíróság elnöke, alelnöke vagy tagja, valamint, aki a Sport Állandó Választott Bírósággal munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(7) A tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles előzetesen tájékoztatni a szövetséget arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A KÖZGYŰLÉS
(1) A szövetség legfelsőbb szerve a tagok egy-egy képviselőjéből álló közgyűlés. Minden tag képviselője egy szavazattal rendelkezik.
(2) A szövetség közgyűlésein az ifjúsági és sportminiszternek, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnökének képviselői tanácskozási joggal vesznek részt.
(3) A közgyűlést a szövetség elnöke évenként legalább egyszer, annak kitűzött
időpontja előtt legalább 30 nappal a tagok, azok képviselői és valamennyi meghívott részére küldött, napirendi pontokat is tartalmazó meghívóval köteles összehívni.
(4) Amennyiben a tagot nem a sportági szövetség elnöke képviseli, a közgyűlés
megkezdésének időpontjáig írásban kell bejelentenie a képviselő személyét.
(5) A szövetség közgyűlése nyilvános.
(1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az elnök, az alelnök (alelnökök) és az elnökség tagjainak, valamint az ellenőrző testület elnökének és tagjainak megválasztása, valamint visszahívása;
c) az elnökségnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolójának és szakmai beszámolójának, a közhasznúsági jelentésnek és az elnökség következő évi pénzügyi és szakmai tervének elfogadása, amelyhez szükséges az ellenőrző testület és a könyvvizsgáló írásbeli jelentése;
d) az állami támogatás szakszövetségek közötti felosztásáról szóló döntés;
e) a tagdíj és a tagok által fizetendő egyszeri hozzájárulás összegének megállapítása;
f) döntés a szövetség egyesülését, szétválását és feloszlását illető ügyekben,
g) a szövetség feladatainak ellátásához, jogi személyiségű megyei (fővárosi) szervezeti egységek létrehozása;
h) a tagfelvételi kérdésekben hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása, valamint a tag kizárása;
i) a tiszteletbeli elnöki tisztség adományozása az elnökség javaslata alapján.
(2) A tagszervezet által beterjesztett egyéb javaslatot a közgyűlés akkor tárgyalja, ha a javaslatot a tagszervezet a közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal az elnökség részére eljuttatta;
(3) A közgyűlésen a jelenlévő tagok kétharmados többségi döntése alapján a közgyűlés felvehet az eredeti napirendi pontok között nem szereplő új napirendi pontot.
(4) A közgyűlés a 8. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetekben akkor dönthet, ha a szövetség elnöke a közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 90 nappal, a közgyűlés e napirendi pontjáról a minisztert írásban értesíti.
(1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok képviselőinek több mint a fele jelen van.
(2) A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlést 30 napon belül bármikori időpontra össze lehet hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes. E tényre a közgyűlés résztvevőinek figyelmét a számukra kézbesített meghívóban kifejezetten fel kell hívni.
(3) Egyebekben a megismételt közgyűlés esetén a rendes közgyűlés szabályait kell alkalmazni.
(1) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő szavazásra jogosultak egyszerű többségű szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés levezető elnöke ismételten szavazásra bocsátja a kérdést. Újabb szavazategyenlőség esetén a szövetség elnökének, távollétében a közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, az alakuló közgyűlés kivételével.
(2) A közgyűlés levezető elnöke kizárólag a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező személy lehet.
(3) A közgyűlés titkos szavazással határoz a tisztségviselők megválasztásáról, valamint bármely kérdésben, ha azt a jelenlévő szavazásra jogosultak legalább egyharmada kéri.
(4) A 8. § bekezdés a), d), e) és f) pontjaiban foglaltak esetében a jelenlévő szavazásra jogosult tagok kétharmadának többségi döntése szükséges.
(5) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges javaslatokat és észrevételeket, valamint a meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írják alá, és a közgyűlés kezdetén megválasztott két személy hitelesíti.
A tisztségviselők megválasztása:
(1) A választást napirendre tűző közgyűlést megelőző harminc nappal az elnökség három tagú jelölőbizottságot választ, amely köteles a szövetség tagjai számára a tisztségviselőkre történő jelölés lehetőségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölőbizottság a tisztségre jelöl vagy a közgyűlésen a jelenlévő szavazásra jogosultak egyszerű többségének ,,igen'' szavazatával a jelölőlistára felkerül.
(2) Az elnököt, alelnököt (alelnököket) és az elnökség tagjait, valamint az ellenőrző testület elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre választja.
(3) A választás tisztségenként külön-külön történik. Ha a testület meghatározott létszámának megfelelő számú tagot jelöltek megválasztásra, együttesen is lehet a megválasztásról dönteni.
(4) Ha valamely tisztségre csak egy jelöltet állítanak – kizárólag személyenként külön-külön történő – nyílt szavazással is lehet a megválasztásról dönteni.
(5) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak egyszerű többségének szavazatát megszerezte. Ha több jelölt esetén a közgyűlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt, valamint az a jelölt, aki a jelenlevő szavazásra jogosultak 15 százalékának szavazatát sem kapta meg, már nem vesz részt. A választást addig kell ismételni, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerzi.
(6) Az elnököt, alelnököt (alelnököket) és az elnökség tagjait, valamint az ellenőrző testület elnökét és tagjait a miniszter tisztségükben megerősíti. A tisztségviselők újraválaszthatók.
(1) A tisztségviselő mandátuma megszűnik:
a) mandátumának lejártával,
b) mandátumáról való lemondással,
c) a tisztségviselő halálával
d) a közgyűlés általi visszahívással,
e) az összeférhetetlenség megállapítását követő 30 nap elteltével, ha a tisztségviselő az összeférhetetlenség okát nem szünteti meg.
(2) A tisztségviselő közgyűlés általi visszahívását bizalmatlansági indítvánnyal a szövetség, valamint a javaslattevő szekció tagjainak legalább egyharmada kezdeményezheti a szövetség elnökének benyújtott írásbeli kérelemmel. Ebben az esetben a kérelem kézhezvételét követő legközelebbi közgyűlés határoz a tisztségviselő visszahívásáról.
(1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni
a) az elnökség határozata alapján,
b) a tagok egyharmadának írásbeli kérésére az ok és a cél megjelölésével,
c) az elnök mandátumának megszűnése esetén,
d) a felügyelő biztos kezdeményezésére (Stv. 51. § (1) bekezdés)
e) ha törvényességi felügyeleti szerv elrendeli,
f) ha az elnökségi tagok vagy az ellenőrző testület tagjainak létszáma több, mint felére csökken,
g) ha az ellenőrző testület, az alapszabályban rögzített esetben azt kezdeményezi,
(2) Az előző bekezdésben foglalt esetekben, az elnök 15 napon belül köteles a közgyűlést összehívni legfeljebb 60 napon belüli időpontra. A meghívóban meg kell jelölni a közgyűlés összehívásának okát és célját. A rendkívüli közgyűlésen csak a kiküldött meghívón szereplő napirendi pontok tárgyalhatók.
(3) Egyebekben a rendkívüli közgyűlésre is a rendes közgyűlés szabályai az irányadók.
AZ ELNÖKSÉG
(1) A szövetség ügyintéző-képviselő szerve az elnökség, amely tizenöt tagból áll.
(2) Az elnökség tagjai:
a) az elnök,
b) a 4 alelnök,
c) az elnökség további 10 tagja.
(3) Az elnökség feladat- és hatáskörébe tartozik:
a) a szövetség törvényes, alapszabály szerinti működésének biztosítása,
b) a szövetség tevékenységének irányítása a közgyűlés határozatai alapján, a végrehajtás ellenőrzése,
c) az Sztv. alapján készült beszámoló, a szakmai beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a következő évi pénzügyi és szakmai tervek elkészítése és közgyűlés elé bocsátása.
d) egyes feladatok ellátására állandó vagy időszakos bizottságok létrehozása, megbízása, megszűntetése,
e) a szövetség érdekképviseletének ellátása, kapcsolatteremtés és – fenntartás az érdekelt állami és társadalmi, valamint a nemzetközi szervezetekkel,
f) a szövetség ügyrendjének és egyéb szabályzatainak, valamint saját munkatervének jóváhagyása,
g) a főtitkár kinevezése, felmentése és díjazásának megállapítása,
h) a tiszteletbeli elnök személyére javaslatot tenni
(4) A szövetség elnökségének legalább öt tagját az olimpiai sportágakat képviselő szakszövetségek, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége elnökségéből kell választani.
(5) Az elnökség szükség szerint – de évente legalább hat alkalommal – tart ülést, amelyet a szövetség elnöke az elnökségi ülés kitűzött időpontja előtt legalább nyolc nappal az elnökségi tagok és a meghívottak számára küldött meghívóval köteles összehívni.
Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a főtitkár vagy az elnökségi tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza.
(6) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az ülés résztvevőit, helyét, idejét, a napirendet, az elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. Az utóbbiakról a tagokat az emlékeztető megküldésével kell értesíteni.
(7) Az elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű többségű szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(8) A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést 15 napon belüli időpontra össze lehet hívni. A megismételt ülés az eredeti napirendek vonatkozásában a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(9) Az elnökség a jelenlévő tagok kétharmadának szavazatával hoz határozatot a közgyűlés elé terjesztendő kérdésekben, valamint akkor, ha a közgyűlés által átruházott hatáskört gyakorol.
(10) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot személyi kérdésekben, azonban a tagok többségi döntése alapján nyílt szavazással is határozhat az elnökség. Az elnökség jelenlévő tagjai legalább egyharmadának kérésére bármely kérdésben titkos szavazást kell tartani.
AZ ELLENŐRZŐ TESTÜLET
(1) A szövetség működésének és gazdálkodásának ellenőrzését a közgyűlés által választott ellenőrző testület végzi, amely öt tagból áll. Tagjai az elnök és a megválasztott tagok, mely tagokat a jelen alapszabály 16. § (1) bekezdésében felsorolt két szekció jelöli fele-fele arányban.
(2) Az ellenőrző testület elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre választja. A választhatóság feltétele, hogy a jelölt felsőfokú szakirányú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkezzen.
(3) Az ellenőrző testület elnöke és tagjai nem tartozhatnak azokhoz a tagszervezetekhez, amelyek képviselőit a szövetség elnökévé, alelnökévé, elnökségi tagjává megválasztották, illetve nem lehetnek azoknak hozzátartozói.
(4) Az ellenőrző testület elnöke és tagjai a szövetségben más tisztséget nem viselhetnek, illetve munkakört nem tölthetnek be.
(5) Az ellenőrző testület elnökének és tagjainak különböző tagszervezetekhez kell tartozniuk.
(6) Az ellenőrző testület ellenőrzi a szövetség munkáját és erről írásbeli jelentést készít. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(7) A közgyűlés az ellenőrző testület írásbeli jelentésének hiányában nem dönthet az elnökség által az Sztv. alapján készített beszámolójáról, szakmai beszámolójáról, a közhasznúsági jelentésről és az elnökség következő évi pénzügyi és szakmai tervének elfogadásáról.
(8) Az ellenőrző testület feladatai és hatásköre:
a) ellenőrzi a szövetség gazdasági, pénzügyi és számviteli tevékenységét,
b) megállapítja saját ügyrendjét,
c) az általa előterjesztett indítvánnyal kapcsolatos elnökségi intézkedés elmaradása esetén kezdeményezheti a rendkívüli közgyűlés összehívását,
d) írásbeli jelentést készít a közgyűlésnek az elnökség számviteli jogszabályok szerinti, illetve szakmai beszámolójáról, a közhasznú jelentésről és az elnökség következő évi pénzügyi és szakmai tervéről,
e) köteles a közgyűlést, illetőleg az elnökséget tájékoztatni, illetve azok összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő mulasztás történt, amelynek megszüntetése és a következmények elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés, illetőleg az elnökség döntését teszi szükségessé vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
f) köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó minisztert, ha az intézkedésre jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
(9) Az intézkedésre jogosult szervet az ellenőrző testület indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen letelte esetén az ellenőrző testület jogosult az elnökségi ülés összehívására [Khtv. 11. § (4) bekezdés].
(10) Az ellenőrző testület elnöke vagy megbízott tagja állandó meghívottként részt vesz a közgyűléseken és az elnökség ülésein.
A SZEKCIÓK
(1) A szövetség szekciói
a) a nyári és a téli olimpiai játékok műsorán szereplő sportágakban tevékenységet folytató tagok szekciója, és
b) az a) pontba nem tartozó sportágakban tevékenységet folytató tagok szekciója.
(2) A szekciók a szövetség véleményező, javaslattevő és – egyes kérdésekben – döntéshozó szervei. A szekciók feladata és hatásköre:
a) a szekció véleményének, javaslatának kialakítása mindazon kérdésekben, amelyekben a közgyűlés vagy az elnökség arra felkéri,
b) a szekció álláspontjának kialakítása – a szekcióhoz tartozó tagok speciális érdekeinek figyelembevételével – mindazokban a kérdésekben, amelyek a szövetség feladatainak megvalósításához szükségesek,
c) a szövetség elfogadott alapkoncepciójának figyelembevételével mindazoknak az elveknek a meghatározása, amelyeket a szekciót vezető alelnök képviselni köteles a szövetség elnökségében, illetőleg azokban a szervezetekben, amelyekben a szövetség képviseletére az alapszabály, a közgyűlés vagy az elnökség a képviselettel megbízza.
d) a szekciót vezető alelnök tisztségre történő jelölése és visszahívásának kezdeményezése.
(3) A szekcióüléseket szükség szerint, de legalább három havonta össze kell hívni. A szekcióülés helyéről, időpontjáról és a tervezett napirendekről az érintett tagokat legalább az ülés előtt egy héttel értesíteni kell.
A szekcióüléseken az érintett tagokat 1–1 fő képviseli. A szekcióülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a szövetség tiszteletbeli elnökét, elnökét, főtitkárát és az ellenőrző testület elnökét.
(4) A szekcióülés határozatképes, ha azon az érintett tagok legalább fele jelen van. A szekcióülés határozatait a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének ,,igen'' szavazatával hozza. A személyi kérdések kivételével halaszthatatlanul sürgős esetben a szekciók rövid úton írásban (telefax és e-mail útján) is hozhatnak határozatot.
V.
A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI
A TISZTELETBELI ELNÖK
(1) Az elnökség tiszteletbeli elnöki tisztség betöltésére személyi javaslatot tehet, a tisztséget a közgyűlés adományozza. A tiszteletbeli elnöki tisztség betöltése nem kötelező. A tiszteletbeli elnök nem lehet a szövetség tagjának tisztségviselője.
(2) A szövetség tiszteletbeli elnöke
a) képviseli a szövetséget az állami szervek és más szervezetek rendezvényein,
b) ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott, a szövetség célkitűzéseivel és tevékenységével kapcsolatos feladatokat
(3) A tiszteletbeli elnök feladatait társadalmi megbízatásban, az elnökség javaslata és a közgyűlés döntése alapján látja el. A tiszteletbeli elnök nem tagja az elnökségnek. A közgyűlés, az elnökségi ülések és a szekcióülések munkájában, a rendezvények állandó meghívottjaként, tanácskozási joggal vesz részt.
AZ ELNÖK
(1) A szövetség legfőbb tisztségviselője az elnöke, aki irányítja az elnökség munkáját.
(2) Az elnököt a közgyűlés öt évre választja. Az elnök visszahívása ugyancsak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) Az elnök feladatai és hatásköre:
a) a szövetség képviselete,
b) a közgyűlés összehívása, az elnökség üléseinek vezetése,
c) a szövetségi szabályzatok, valamint a közgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
d) két elnökségi ülés között a testület hatáskörébe tartozó sürgős ügyekben való döntés, melyekről a következő elnökségi ülésen beszámol az elnökség tagjainak,
e) a szövetség törvényes, alapszabály szerinti működésének biztosítása, a főtitkár munkaszerződéseinek megkötése, felette a munkáltatói jogok gyakorlása, a kinevezés, díjazás és felmentés kivételével,
f) az elnökség által hatáskörébe utalt feladatok ellátása,
g) aláírási, utalványozási és bankszámla feletti rendelkezési jog a főtitkárral együttesen,
h) kapcsolattartás az ifjúsági és sportminiszterrel, valamint a nemzetközi sportszövetségekkel.
(4) Az elnököt eseti akadályoztatása során az általános alelnök vagy a főtitkár helyettesíti.
AZ ALELNÖKÖK
(1) A szövetség négy alelnöke
a) a közgyűlés által választott általános alelnök,
b) a két szekciót vezető alelnök, akiket a szekciók jelölése alapján a közgyűlés választ,
c) a FONESZ elnökségének jelöltje, akit a közgyűlés választ..
(2) Az alelnököket a közgyűlés 5 évre választja és visszahívásuk ugyancsak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) Ha a szövetség elnöke valamelyik szekcióhoz tartozó személy, az általános alelnököt a másik szekció jelöltjeiből kell választani.
(4) Az alelnökök a szövetség elnöksége által meghatározott területeken közreműködnek a szövetség irányító tevékenységében. Ennek körében ellátják a közgyűlés, az elnökség, illetve a szekciók által reájuk bízott feladatokat. A szekciókat vezető alelnökök
a) vezetik a szekciót,
b) képviselik a szekció határozatait és álláspontját az elnökségben és mindazokban a szervezetekben, amelyekben arra az alapszabály, a közgyűlés vagy az elnökség felkéri őket, valamint
c) érvényesítik a szekcióban a közgyűlés és az elnökség határozatait.
(5) Az általános alelnök – huzamosabb akadályoztatása esetén – az elnökség által
meghatározott körben helyettesíti az elnököt.
AZ ELNÖKSÉG TOVÁBBI TAGJAI
(1) Az elnökség további tagjait a közgyűlés öt évre választja meg. Az elnökség további 10 tagja közül 5 főt az olimpiai sportágak, 5 főt a nem olimpiai sportágak képviselői közül a szekciók javaslata alapján kell megválasztani.
(2) A szövetség elnöksége további tagjainak jogai és kötelezettségei:
a) részvétel az elnökségi üléseken és a határozatok meghozatalában,
b) megbízás alapján a szövetség képviseletének ellátása.
A FŐTITKÁR
(1) A szövetség hivatali szervezetének vezetője az elnökség által kinevezett, a szövetséggel munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló főtitkár.
(2) A főtitkár feladatai és hatásköre:
a) önálló képviseleti jogkör gyakorlása,
b) a szövetség hivatali szervezetének irányítása a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően,
c) a jogszabályok változásainak figyelemmel kísérése és azok végrehajtásának biztosítása,
d) a közgyűlés és az elnökség üléseinek előkészítése,
e) gondoskodás a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásáról,
f) a szövetség hivatali szervezetének kialakítása és vezetése, a munkáltatói jogkörök gyakorlása a munkaviszonyban álló dolgozók felett,
g) az állandó és eseti bizottságok munkájának figyelemmel kísérése,
h) az aláírási és utalványozási jogkör, valamint a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása az elnökkel együttesen,
i) az elnök és az elnökség rendszeres tájékoztatása a határozatok végrehajtásáról,
j) a hírközlő szervek tájékoztatása a szövetség tevékenységéről,
k) a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.
(3) A főtitkárt akadályoztatása esetén az elnök által megbízott személy helyettesíti.
(4) A főtitkár tanácskozási joggal részt vesz az elnökségi ülésen. A főtitkár tevékenységéért az elnökségnek felel.
A KÖNYVVIZSGÁLÓ
(1) A szövetség köteles könyvvizsgálót alkalmazni (választani) gazdálkodásának ellenőrzésére. A könyvvizsgáló működésére a külön jogszabály rendelkezései irányadóak.
(2) A könyvvizsgáló írásbeli jelentést készít a közgyűlés részére az elnökség számviteli törvény szerinti beszámolójáról, a közhasznúsági jelentésről és a következő év pénzügyi tervéről.
(3) A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az elnökség törvény szerinti beszámolóiról nem dönthet.
A SPORT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTT BÍRÓSÁG
(1) A Sport Állandó Választott Bíróság az Stv.-ben megállapított eltérésekkel a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény rendelkezései szerint működik, a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján az alábbi ügyekben:
a) a szakszövetségek egymás közötti, illetve a Nemzeti Sportszövetséget, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséget, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét vagy a Magyar Olimpiai Bizottságot érintő, sporttal kapcsolatos jogvitákban;
b) a szakszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti – sporttal kapcsolatos – jogvitáiban;
c) a szakszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban;
d) a sportszervezetek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, valamint a sportszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban.
(2) A Sport Állandó Választott Bíróság tagjaira – a MOB és a nemzeti sportszövetségek elnökei együttes véleményének figyelembevételével – a miniszter tesz javaslatot, amely alapján a Nemzeti Sportszövetség elnöksége választja a tagokat a jogi szakvizsgával és legalább ötéves jogi gyakorlattal, valamint az illetékes ügyvédi, közjegyzői kamara vagy jogászegyleti elnökség ajánlásával rendelkező jogászok közül.
(3) Nem lehet a Sport Állandó Választott Bíróság tagja az, aki sport területén működő köztestületek, közalapítványok döntéshozó, vezető valamint ellenőrző testületeiben tisztséget visel vagy ott munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(4) A Sport Állandó Választott Bíróság a tagok közül négy évre elnököt és alelnököt választ.
(5) A Sport Állandó Választott Bíróság eljárásának alapvető célja a felek kölcsönös érdekeinek figyelembevételével egyezség létrehozása. Ha egyezség nem jön létre, a Sport Állandó Választott Bíróság kötelező döntést hozhat.
(6) A Sport Állandó Választott Bíróság a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalástól számított harminc napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni.
(7) A Sport Állandó Választott Bíróság részletes szabályait – amelyek nem állhatnak ellentétben sem az Stv., sem a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény rendelkezéseivel – ügyrendjében maga állapítja meg. Ügyrendjét az ifjúsági és sportminiszternek tájékoztatásul, és a minisztériumnak, annak hivatalos lapjában való közlés érdekében, annak elfogadásától számított nyolc napon belül megküldi.
VI.
A SZÖVETSÉG VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
(1) A szövetség vagyona a bevételeiből, a rendelkezésére álló ingatlanokból, pénz-, valamint egyéb eszközökből és vagyoni értékű jogaiból áll.
(2) A szövetség az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
(3) A szövetség a tisztségviselőjét, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
(4) A szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
(5) A szövetség bevételei:
a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
e) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
f) az éves tagdíj és a tagok által fizetendő egyszeri hozzájárulás.
(6) A közhasznú szervezet költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(7) A szövetség tulajdonában, illetőleg használatában lévő ingatlanokat, illetve vagyontárgyakat – a tevékenységhez szükséges mértéken felül – bérbeadás útján vagy más alkalmas módon hasznosíthatja.
VII.
KILÉPÉS, KIZÁRÁS, TÖRLÉS
(1) A szövetségi tagság kilépéssel bármikor megszüntethető. A kilépés nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól.
(2) A kilépés haladéktalanul érvénybe lép, amikor az elnök kézhez veszi a tag legfelsőbb szervének erre vonatkozó határozatát. Az elnök ezt a következő elnökségi ülésen, majd a közgyűlésen köteles bejelenteni.
(3) A közgyűlés kizárhatja azt a tagot, aki
a) a szövetséggel szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítését megtagadja,
b) súlyosan és ismételten megsérti a szövetség alapszabályát, belső és egyéb szabályzatait vagy a szövetség érdekeit,
c) a nyilvántartásba vételhez szükséges valamelyik feltételt nem teljesíti és annak a szövetség felhívására hat hónapon belül ismét nem felel meg.
(4) A kizárás ellen a tag a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül, a törvényességi felügyeletet ellátó miniszternél élhet jogorvoslattal.
(5) A szövetség elnöksége törölheti a szövetség nyilvántartásából azt a tagot, aki az éves tagdíjat a közgyűlés által megállapított határidőre, illetve a határidő leteltét követő írásbeli felszólításra sem fizeti meg.
VIII.
A SZÖVETSÉG FELÜGYELETE ÉS MEGSZŰNÉSE
(1) A szövetség működése feletti törvényességi felügyeletet az ifjúsági és sportminiszter gyakorolja. A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy
a) a szövetség alapszabálya jogszerű-e;
b) a szövetség más szabályzatai, a szövetség szerveinek és tisztségviselőinek a határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetve az alapszabályt.
(2) A szövetség az alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra – az elfogadástól, illetve a felhívástól számított tizenöt napon belül – törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter álláspontjáról a szövetséget a döntés, határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja.
(3) A miniszter felügyeleti jogköre nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
(4) Ha a szövetség megszűnése folytán – a hitelezők kielégítése után – a szövetségnek vagyona marad, az nem fizethető ki és nem osztható fel a tagoknak, csak valamely sport területén működő köztestület, illetve közalapítvány céljára fordítható, kivéve, ha törvény másként rendelkezik.
(5) A szövetség megszűnése a köztestületet nyilvántartó szerv nyilvántartásából történő törléssel válik hatályossá.
IX.
TOVÁBBI KÖZHASZNÚSÁGI SZABÁLYOK
(1) A szövetség közgyűlése és elnökségi ülései nyilvánosak, azonban kivételesen indokolt esetben – különösen ha személyiségi jogok vagy bank és üzleti titok védelme indokolja – a jelenlévő tagok több, mint felének döntése alapján zárt ülés rendelhető el.
(2) A közgyűlési és elnökségi ülésről vezetett írásos jegyzőkönyvnek (a továbbiakban együttesen: jegyzőkönyv) tartalmazniuk kell:
a) a keletkezés helyszínét és időpontját,
b) a felszólalások (hozzászólások) tárgyát és lényegét,
c) a közgyűlés és az elnökség döntéseinek tartalmát, a határozatok szó szerinti szövegével,
d) a döntések tárgyi, időbeli és személyi hatályát, a szavazások szám szerinti eredményét, benne a döntéseket támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét), valamint
e) az elnök, a hitelesítő(k) és az esetleges további aláírók személyét.
(3) A jegyzőkönyveket, valamint a szövetség éves közhasznúsági jelentését azokkal a személyekkel, akiket az iratok tartalma személy szerint érint – az őket érintő részekről – a keletkezéstől számított nyolc napon belül, ajánlott levélben értesíteni kell.
(4) A jegyzőkönyveket, valamint a szövetség éves közhasznúsági jelentését és a szövetség működésével kapcsolatban keletkezett további iratokat (együttesen: közhasznúsági iratok) a szövetség székhelyén 1–1 eredeti példányban kell elhelyezni. A közhasznúsági iratokba – az igényének igazolt jelzését követő 15 napon belül – az adat- és titokvédelmi szabályok megtartásával bárki betekinthet és arról vagy annak egyes részeiről saját költségére másolatot készíthet.
(5) A szövetség (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyveit nyilván kell tartani. A szövetség testületi ülésein hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, valamint a szövetség működésével kapcsolatos iratokat (ideértve a közgyűlés és az elnökség határozatait), a szövetség közölt beszámolóit és a szövetség szolgáltatásainak igénybevételének módját a szövetség székhelyén ki kell függeszteni. E kötelezettségek a szövetség főtitkárát terhelik.
(6) A közgyűlés, valamint a rendkívüli közgyűlés összehívására szóló meghívókat a jelen alapszabály szerint meghatározott időpontban, míg a közhasznúsági jelentés, a költségvetés és az éves beszámoló tárgyában hozott közgyűlési határozatokat – az azok keletkezésétől számított 30 napon belül – a szövetség főtitkára a Magyar Nemzet című napilap útján nyilvánosságra hozza.
(1) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk.685. § b)], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) a kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség tagjai által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(3) Nem lehet a szövetség vezető tisztségviselője, aki az e tisztségben történő választást megelőző két éven belül – legalább egy évig – olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerinti tartozását nem egyenlítette ki.
X.
ÉRTELMEZŐ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
A jelen alapszabályból származó
a) általános értelmezési viták eldöntése során, valamint a jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
b) a közhasznúsági kérdések értelmezése során, valamint a közhasznúság körében az itt nem szabályozott kérdésekben a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt kell alkalmazni.
A jelen alapszabályt a szövetség közgyűlése Budapesten 2001. május hónap 26.napján fogadta el.
dr. Berényi János s. k.,
a szövetség elnöke
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás