KK BH 2001/147
KK BH 2001/147
2001.03.01.
Nem minősíthető hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére irányuló közhasznú tevékenységnek a magyar áruk, termékek, szolgáltatások piaci fogyasztásának fellendítése, a versenyképesség elősegítése, közreműködés az érdekvédelem biztosításában, együttműködés hasonló szervezetekkel [1997. évi CLVI. tv. 26. § c/11. pont; 1989. évi II. tv. 3. § (1) bek.].
A kérelmezőt az elsőfokú bíróság 1995. november 23-án kelt végzésével vette nyilvántartásba.
A kérelmező 1998. május 29-én közhasznú szervezetté minősítését kérte.
Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmező közhasznúsági nyilvántartásba vételét megtagadta. A végzés indokolása értelmében a kérelmező alapszabályának I. fejezetében írtak szerint az egyesület célja tagjainak összehangolt tevékenysége útján a magyar áruk, termékek, szolgáltatások piaci fogyasztásának, vásárlói keresletének fellendítése, a nemzeti termékek vásárlói kultúrájának megbecsülése. Az egyesület elő kívánta segíteni a hazai gyártású termékek versenyképességét a bel- és külföldi piacokon, ennek érdekében felvilágosító marketing- és reklámtevékenységet kívánt végezni, és vállalta, hogy közreműködik olyan szervezetekkel, amelyek részt vesznek a magyar termelők érdekvédelmének biztosításában. Végül az egyesület hasonló célú kezdeményezésekkel, érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködést is célul tűzött ki.
Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a kérelmező közhasznú tevékenységét a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 26. §-ának c/11. pontjában felsorolt hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésében jelölte meg. Kifejtette, hogy a kérelmező alapszabályában rögzített céljából nem következik a Kszt. 26. § c/11. pontjában írt közhasznú tevékenység végzése, cél szerinti tevékenységként az egyesület hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítését nem végzi, tevékenysége ilyen csoportokra egyáltalán nem terjed ki, ezért közhasznú szervezetté nem minősíthető.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező nyújtott be fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását és közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét kérte, hivatkozással arra, hogy az egyesület célja olyan termelői és szolgáltatói szféra támogatása, amely magában hordozza a magyar jelleget, nemzeti sajátosságot, ennek során olyan termelői és szolgáltatói csoportokat igyekszik támogatni és piacra jutásukat, illetve piacon maradásukat elősegíteni, amelyek a nyitott európai piacon hátrányban vannak, amelyeknek a termelési, szolgáltatási, kereskedelmi feltételei nem vehetnék fel a versenyt más, külföldi jellegű, illetve a külföldi befektetők által itthon termelt vagy szolgáltatott termékekkel, szolgáltatásokkal. Az egyesület a gazdasági vagy politikai okok miatt hátrányos helyzetbe kerülő, de értékes nemzeti jelleget hordozó gazdálkodók támogatását igyekszik felvállalni.
A kérelmező álláspontja szerint a kitűzött cél és a kifejtett tevékenység a törvény rendelkezéseivel és előírásaival teljes összhangban áll. Vitatta, hogy a nyilvántartásba vételt végző bíróság hatáskörébe tartozna annak vizsgálata, hogy a kérelmező folytat-e közhasznú tevékenységet, amely nem is lehet a bejegyzés feltétele.
A fellebbezés nem alapos.
A Kszt. 26. § c/11. pontja szerint e törvény alkalmazásában közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő – a szervezet létesítő okiratában szereplő – cél szerinti tevékenységek:
hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 3. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
A kérelmező alapszabályának VIII. pontja szerint az egyesület az egyesületi célok szerint a törvény 26. §-ának c) pontjában rögzített, 11. alpontjában megjelölt hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlősége célmegvalósítása érdekében működik.
A Kszt. 26. §-ában rögzített közhasznú tevékenységeket a törvényalkotó célja szerint a tevékenységi absztrakció vonatkozásában kiterjesztően kell értelmezni, és az egyes kategóriák tartalmává a köztudat szerint általában oda sorolt fogalmakat kell tenni.
A közfelfogás hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésén olyan nyilvánvaló és egyértelmű ismérvek alapján felismerhető csoportokat ért, mint pl. a fogyatékosok, a munkanélküliek, a sokgyermekesek csoportja. A társadalmi esélyegyenlőség elősegítése a társadalom más csoportjaihoz mérten a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását jelenti. Ehhez mérten az egyesület céljaként megfogalmazott tevékenység (a magyar áruk, termékek, szolgáltatások piaci fogyasztásának fellendítése, versenyképesség elősegítése, közreműködés az érdekvédelem biztosításában, együttműködés hasonló szervezetekkel) nem tekinthető a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére irányuló tevékenységnek.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytálló álláspontot foglalt el, amikor a kérelmező közhasznú nyilvántartásba vételét megtagadta.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának (3) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a szerint a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Kny. VI. 29.170/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás