15/B/2001. AB határozat
15/B/2001. AB határozat*
2003.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a jogi szakvizsgáról szóló, 5/1991. (IV. 4.) IM rendeletnek (a továbbiakban: R.) a megismételt részvizsga díját megállapító 13. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó hivatkozik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. § azon rendelkezésére, amely szerint az egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásainak igénybevételéért előírt díj mértéke nem haladhatja meg az eljárással (szolgáltatással) felmerülő költségeket. Mivel – az indítványozó álláspontja szerint – az R. 13. § (1) bekezdése a megismételt részvizsga díját a részvizsga díjánál magasabb összegben állapítja meg, annak ellenére, hogy a megismételt részvizsga költsége a részvizsga költségét nyilvánvalóan nem haladja meg, az R. ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, vagyis az Itv.-vel. Ezzel sérti az Alkotmány 37. § (3) bekezdését, amely kimondja, hogy a Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki, ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek.
Az indítványozó szerint ezáltal sérül az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével védett jogállamiság elve is.
II.
Az indítvány az Alkotmány alábbi rendelkezéseit érintette:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„37. § (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. …”
Az Itv.-nek az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„67. § (1) Egyes államigazgatási eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat kell fizetni.
(…)
(3) A fizetendő díj mértéke nem haladhatja meg az adott eljárással (szolgáltatással) felmerülő költségeket. (…)”
Az R.-nek az indítvánnyal támadott rendelkezése:
„13. § (1) A jogi szakvizsga díja részvizsgánként 15 000 Ft. A megismételt írásbeli vizsga és a pótvizsga díja 12 000 Ft, a megismételt részvizsga díja 17 000 Ft.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítványozó az R.-nek a megismételt részvizsga díjának összegét megállapító rendelkezését sérelmezi.
Az igazságügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 15. § a) pontjának felhatalmazása alapján az igazságügyminiszter meghatározza a bírósági és az ügyészségi fogalmazók, a közjegyzőjelöltek, az ügyvédjelöltek, a jogi előadók és a más munkakörben dolgozó jogászok jogi szakvizsgájának, valamint egyéb szakmai továbbképzésének alapvető szabályait és feltételeit.
Az igazságügyminiszter ezen felhatalmazás alapján az R.-ben szabályozta a jogi szakvizsga feltételeit, és állapította meg az egyes vizsgadíjak összegét, ennek keretében az indítványozó által kifogásolt megismételt részvizsga díját is. A vizsgák díját az igazságügyminiszter előzetes számítások és kalkulációk alapján – figyelemmel a vizsgák, illetőleg részvizsgák ténylegesen felmerülő költségeire (adminisztratív költségek, rezsiköltségek, vizsgáztatók díjazása, stb.) – állapította meg.
Amint azt az Alkotmánybíróság hasonló kérdésekben már több korábbi határozatában megállapította, önmagában „az igazgatási szolgáltatási és vizsgálati díjak meghatározásának mértéke nem alkotmányossági kérdés, hanem a szolgáltatások és vizsgálatok jellegéhez igazodó, az engedélyezéshez fűződő körülményeket mérlegelő szabályozói döntés. A díjak összegszerűségének indokoltságát ezért az Alkotmánybíróság nem vizsgálja, és nem is vizsgálhatja.” [14/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 338, 340, 1208/B/1995, ABK 2002. március, 149, 150.].
Mindezek alapján megállapítható, hogy a megismételt részvizsga tényleges igazgatási költségeinek összegszerű meghatározása, illetve a számításokon alapuló gazdasági végeredményként kimutatott díjmegállapítás helytállósága és költségarányos volta nem alkotmányossági kérdés, így azt az Alkotmánybíróság nem vizsgálta.
Tekintettel arra, hogy az R. támadott rendelkezése összhangban van az Alkotmány 37. § (3) bekezdésében foglaltakkal, az Alkotmány 2. §-ban védett jogállamiság elvének sérelme fel sem merülhet. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárási díjat meghatározó rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2003. február 26.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás