16/2001. (X. 26.) IM rendelet

1. § (1)² Az önálló bírósági végrehajtói álláshelyek száma 227.

(2)³ Az egyes járásbíróságok mellett rendszeresített önálló bírósági végrehajtói állások számát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. §⁴ A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: Hatóság) elnöke az önálló bírósági végrehajtói állás létesítése előtt beszerzi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) Hivatali szervének javaslatát, és megvizsgálja, hogy az adott bíróság illetékességi területén indult és befejezett végrehajtási ügyek száma indokolttá teszi-e az álláshely létesítését.

3. § (1)⁶ Minden törvényszéknél legalább 2 törvényszéki végrehajtói állást kell szervezni.

(2)⁷ A törvényszéki végrehajtói állások számát a bírósági létszámgazdálkodás keretében kell megállapítani és a szükségnek megfelelően módosítani.

(3)⁸ A törvényszéki végrehajtó-helyettesi és törvényszéki végrehajtójelölti állások számát a bírósági létszámgazdálkodás keretében úgy kell megállapítani, hogy a törvényszéki végrehajtók utánpótlása biztosított legyen.

4. § A végrehajtási ügyintézői állások számát a bírósági létszámgazdálkodás keretében kell megállapítani, és a szükségnek megfelelően módosítani.

5. §⁹ (1) A végrehajtási ügyeket a Kar Hivatali szerve – a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Kar Hivatali szervéhez érkezésük sorrendjében a központi ügynyilvántartó rendszer útján, egyesével osztja ki az ugyanazon járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtók (a továbbiakban: önálló végrehajtó) között.

(2) Az önálló végrehajtók a jelvényük sorszámának növekvő sorrendjében kapják meg az ügyeket.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti sorrend alapján a járásbíróság mellett működő valamennyi önálló végrehajtó kapott ügyet, a kiosztást az e §-ban meghatározottak szerint elölről kell kezdeni.

(4)¹⁰ A végrehajtási ügy kiosztását követően annak a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 33. §-a szerinti érdemi, illetve 34. § c) pontja szerinti ügyviteli befejezéséig érkezett, ugyanazon adós elleni végrehajtási ügyet az az önálló végrehajtó kapja meg, akinek a részére az ugyanazon adós ellen indult másik ügy az (1)–(3) bekezdés szerinti szabályok alapján már kiosztásra került, ebben az esetben az önálló végrehajtó a (3) bekezdésben meghatározott kiosztásból egyszer kimarad.

(5) Ha a végrehajtást kérő Vht. 32. § (3) bekezdése szerinti kérelmére az egyetemlegesen felelős adósok elleni végrehajtási ügyeket egy önálló végrehajtó kapja meg, azon önálló végrehajtó, aki e rendelkezés alapján több ügyet kapott, annyiszor kimarad a (3) bekezdés szerinti kiosztásból, ahány az alapügyhöz kapcsolódó egyetemleges ügyet kapott.

(6)¹¹ Az e § alapján meghatározott ügyelosztás szerint történik a meghatározott cselekmény végrehajtása, a Vht. 31/D. §-a szerinti végrehajtói kézbesítés lefolytatása, a Vht. 33. §-a szerinti végrehajtói megkeresés végrehajtása, valamint a Vht. 204/B–H. §-a szerinti zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése is.

(7)¹² A végrehajtási ügy e § szerinti kiosztását követően a Kar Hivatali szerve tájékoztatja a végrehajtást kérőt az ügyében eljáró önálló végrehajtó nevéről, hivatali helyiségének címéről és telefonszámáról.

6. §¹³ Az adóvégrehajtási ügyek és a közigazgatási végrehajtási ügyek foganatosítására a hatóság a Vht. szerinti illetékességi szabályok alapján érintett járásbíróság mellé kinevezett bármely önálló végrehajtóval szerződést köthet.

7. §¹⁴ A törvényszéki végrehajtók között a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét a törvényszék elnöke a bírósági ügyek elosztásának szabályaira figyelemmel határozza meg.

8. §¹⁵ (1)–(2)¹⁶

(3)¹⁷ A végrehajtási ügyek önálló végrehajtók közötti elosztásának rendjét a járásbíróság hirdetőtábláján ki kell függeszteni, és azt a Kar Hivatali szerve a honlapján is közzéteszi. Az önálló végrehajtó kérelemre tájékoztatást ad a rá irányadó ügyelosztási szabályokról.

(4)¹⁸

9. § (1)¹⁹ Az önálló végrehajtói állásra a Kar Hivatali szerve a Hatóság elnöke egyetértésével az állás létesítésétől (megüresedésétől) számított 6 hónapon belül pályázatot ír ki.

(1a)²⁰ Amennyiben a Kar Hivatali szerve egyidejűleg több állásra ír ki pályázatot, meg kell határoznia a pályázatok elbírálásának sorrendjét.

(2) A pályázati hirdetményben (a továbbiakban: hirdetmény) fel kell tüntetni

(3)²⁵ A hirdetményt a Hivatalos Értesítőben kell közzétenni, valamint a hirdetmény Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követő munkanaptól a pályázati határidő utolsó napjáig a Kar Hivatali szerve honlapján is.

(4)²⁶ A pályázat benyújtásának határideje a hirdetménynek a Hivatalos Értesítőben való közzétételét követő 30. nap.

10. §²⁷ (1)²⁸ A pályázatot a Kar Hivatali szervének vezetőjéhez kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá

(2)³⁰

(2a)³¹ Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, ha a pályázó annak igazolása céljából, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt, az Országos Bírósági Hivatal erre vonatkozó tájékoztatása iránti kérelmét a Kar Hivatali szerve adatigénylésének kezdeményezése útján terjeszti elő, a pályázathoz csatolni kell a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása részletes szabályainak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott kérelmet és a kérelem előterjesztéséért meghatározott díj megfizetésének igazolását.

(3)³²

(4)³³ Nem kell csatolni a pályázathoz a Kar Hivatali szerve nyilvántartásában kezelt adatot igazoló iratot, az e rendelet szerint kiadott bírósági végrehajtói oklevél számának a pályázatban történő feltüntetése esetén a bírósági végrehajtói oklevelet, valamint a pályázat benyújtásának időpontjában önálló bírósági végrehajtó-helyettesként működő pályázónak a magyar állampolgárságát és a választójogát igazoló iratot.

10/A. §³⁴

11. §³⁵ (1)³⁶ A pályázati anyagokat a Kar Hivatali szervének postai úton kell megküldeni vagy a Kar Hivatala vezetőjének titkárságán kell személyesen benyújtani; a pályázati határidő utolsó napján postára adott, a kari meghallgatás napjáig beérkezett pályázatokat határidőben beadottnak kell tekinteni. A pályázaton a Kar Hivatali szerve feltünteti a beérkezésének napját.

(2)³⁷ A pályázati eljárásban hiánypótlásra való felhívásnak és hiánypótlásnak nincs helye. A hiányosan vagy késve benyújtott pályázatot a Kar Hivatali szerve érvénytelennek tekinti és érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(3)³⁸ A Kar Hivatali szerve a határidőben, a kinevezési feltételek igazolására szolgáló és e rendelet szerinti mellékletekkel – ide nem értve a 10. § (4) bekezdésben foglalt iratokat – ellátott pályázatot benyújtó pályázókat meghallgatja. A személyes meghallgatás helyéről és időpontjáról e pályázókat legalább 8 nappal a személyes meghallgatás előtt – rövid úton is – értesíteni kell.

(3a)³⁹ A meghallgatáson a pályázó, a jegyzőkönyvvezető, és a következő tagokból álló bizottság vesz részt: a Kar Hivatali szervének vezetője vagy az általa kijelölt, jogi végzettséggel rendelkező, a Kar Hivatali szervével munkaviszonyban álló személy, a Kar elnöksége által kijelölt elnökségi tag és a Hatóság képviselője. A bizottság a 2. számú melléklet 5. pontjában meghatározott értékelési szempontok szerinti pontozással alkot véleményt. A személyes meghallgatás alapján adott összesített pontszámot a bizottsági tagok által adott pontok számtani átlaga alapján kell meghatározni.

(4)⁴⁰ A Kar Hivatali szerve a véleményét a pályázat tartalma és mellékletei, a pályázó személyes meghallgatása, a kari nyilvántartás adatai és a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány adattartalma alapján alakítja ki.

(5)⁴¹ A Kar Hivatali szerve a pályázati határidő leteltétől számított hatvan napon belül a pályázatokat elbírálja, a pályázókról kialakított véleményét kinevezési javaslatba foglalja és a kinevezési javaslatot a mellékleteivel együtt felterjeszti a Hatóság elnökéhez.

(6)⁴² A pályázat elbírálása során – ide nem értve a Vht. 233. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okokat – csak a pályázat benyújtásakor már fennálló tények és adatok értékelhetőek.

11/A. §⁴³ (1) A pályázat kiírója a pályázati rangsor kialakítása érdekében a pályázók szakmai alkalmasságáról a 2. számú mellékletben meghatározott értékelési szempontok szerinti pontozással alkot véleményt (a továbbiakban: szakmai értékelés). A szakmai értékelés végeredménye az egyes értékelési szempontokra adott pontszámok összege.

(2) A szakmai értékelés eredményét a valamennyi értékelési szempontot és az azokra adott pontszámokat tartalmazó táblázatba kell foglalni (értékelési táblázat).

11/B. §⁴⁴ (1)⁴⁵ Az iskolai végzettséget végzettségenként adott pontokkal akként kell értékelni, hogy a végrehajtói tevékenység során használható ismereteket adó

(2)⁴⁶ A szakmai vizsgákat vizsgánként adott pontokkal kell értékelni. A végrehajtói tevékenység során használható ismeretekről számot adó egyéb szakmai vizsga az oktatási intézmények, illetve szakmai képzésre és vizsgáztatásra feljogosított szervezetek által megtartott vizsgát jelenti, ha az a végrehajtói tevékenység ellátásához hasznosítható jogi, igazságügyi, közigazgatási, adózási, pénzügyi, számviteli, informatikai vagy értékbecslési ismereteket ad. Nem jár pont az érettségi vizsga letételéért, továbbá olyan vizsga letételéért, amelyre pontozásra kerülő iskolai végzettség alapjául szolgáló képzés keretében kerül sor.

(3)⁴⁷ A szakmai gyakorlat számításánál szakirányú gyakorlatként veendő figyelembe a bírósági végrehajtói, valamint a bírósági végrehajtó-helyettesi gyakorlat, a végrehajtási jogterületen végzett bírói és bírósági titkári munka, valamint az adóvégrehajtói, a közjegyzői, illetve a közigazgatásban végrehajtási jogterületen szerzett gyakorlat.

(3a)⁴⁸ A szakmai gyakorlat számításánál egyéb szakirányú gyakorlatként veendő figyelembe a végrehajtáshoz kapcsolódó jogi szakterületen végzett bírói és bírósági titkári munka, valamint a bírósági végrehajtójelöltként, végrehajtási ügyintézőként, továbbá a jogi szakvizsgához szükséges szakmai gyakorlatként figyelembe vett és szerzett olyan gyakorlat, mely a végrehajtáshoz kapcsolódó jogi szakterülettel összefügg. A jogi szakvizsgához szükséges szakmai gyakorlatként figyelembe vett és szerzett gyakorlatot a jogi szakvizsga megszerzését követően egyéb szakirányú gyakorlatként figyelembe kell venni.

(3b)⁴⁹ A (3) és (3a) bekezdés szerinti értékelés során egy kategóriában legfeljebb 10 év gyakorlati idő vehető figyelembe. A szakmai gyakorlatért adott pontok számát a bírósági végrehajtói, végrehajtó-helyettesi és bírósági végrehajtójelölti jogerős fegyelmi büntetés kiszabása esetén csökkenteni kell: figyelmeztetés és megrovás esetén 5 ponttal, egyéb fegyelmi büntetés esetén 15 ponttal.

(4)⁵⁰ A szakmai gyakorlat pontozása az eltöltött gyakorlati idő figyelembevételével történik; minden gyakorlattal eltöltött egész év után jár a 2. számú melléklet 3. pontjában feltüntetett pontszám. A fizetés nélküli és rendkívüli szabadság, szülési szabadság, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély és a táppénz időtartamát legfeljebb összesen hat hónap erejéig lehet beszámítani a gyakorlati időbe.

(5)⁵¹ A nyelvismeretet nyelvvizsgánként adott pontokkal kell értékelni. A szaknyelvi vizsgáért járó pontot kell adni jogi, gazdasági vagy gazdálkodási szaknyelvi anyaggal bővített nyelvvizsga esetén a nyelvvizsga pontozásán túl.

(6)⁵² A bizottság a személyes meghallgatással meggyőződik a pályázónak a végrehajtói tevékenység gyakorlásához, az iroda megszervezéséhez és vezetéséhez, a vállalkozás irányításához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteiről, szakmai tapasztalatáról, kommunikációs képességeiről, tájékozódik a kinevezés esetleges kizártságára utaló körülményekről, valamint a végrehajtói tevékenység megkezdéséhez szükséges szakmai, személyi és tárgyi feltételek biztosításával kapcsolatos elképzeléseiről, ismereteiről.

(7)⁵³

(8)⁵⁴ A szakirányú – végrehajtási jogterületen, illetve gazdasági, pénzügyi vagy számviteli területen szerzett – tudományos fokozat a 2. számú mellékletben meghatározott pontszámmal értékelendő. Szakirányú tudományos eredményként, oktatásként és vizsgáztatásként értékelhető – a 2. számú mellékletben meghatározott pontszám erejéig – a végrehajtási jogterülettel, illetve gazdasági, pénzügyi vagy számviteli területekkel összefüggő tudományos tevékenység, továbbá ilyen szakterületen oktatási intézményben vagy szakmai oktatásra, vizsgáztatásra feljogosított egyéb szervezetben végzett és általa igazolt rendszeres oktatási vagy vizsgáztatási tevékenység; e tevékenységek értékelése összevont pontozással történik.

12. § (1)⁵⁵ A kinevezési javaslatnak tartalmaznia kell

(2)⁵⁷ Az (1) bekezdés szerinti szöveges értékelésben ki kell térni a pályázó alkalmasságára, ennek keretében:

(3)⁵⁹ A Kar Hivatali szerve a kinevezési javaslathoz csatolja

(4)⁶² A Hatóság elnöke az önálló végrehajtói állást a szakmai értékelés során legmagasabb pontszámot kapott öt pályázó egyikének kinevezésével töltheti be; a kinevezésről – a pályázati anyagok visszaküldésével együtt – tájékoztatja a Kar Hivatali szervének vezetőjét, és értesíti arról a törvényszék elnökét is. Ha e öt pályázó közül valamelyik pályázó időközben már másik végrehajtói állásra kinevezést kapott, a szakmai értékelés során következő legmagasabb pontszámot kapott pályázó bekerül a kinevezhető pályázók közé.

(5)⁶³ Ha a pályázat eredményeképpen nem kerül sor kinevezésre, a Hatóság elnöke erről szóló tájékoztatásától számított 30 napon belül újabb pályázatot kell kiírni. Ha a második pályázat is eredménytelen, a végrehajtási ügyek ellátását újabb pályázat kiírásával vagy a Kar Hivatali szervének javaslatára másik végrehajtó illetékességének kiterjesztésével kell biztosítani.

13. §⁶⁴

14. § (1)⁶⁵ Az önálló bírósági végrehajtó-helyettesi (a továbbiakban: önálló végrehajtó-helyettesi) és önálló bírósági végrehajtójelölti (a továbbiakban: önálló végrehajtójelölti) állás betöltése a foglalkoztató végrehajtó vagy végrehajtói iroda kérelmére a kari névjegyzékbe vétellel történik.

(2) Az önálló végrehajtó vagy a végrehajtói iroda az általa alkalmazni kívánt személy önálló végrehajtó-helyettesi vagy önálló végrehajtójelölti névjegyzékbe történő felvétele iránti kérelméhez mellékelni köteles:

(3)⁶⁷ A Kar Hivatali szerve megvizsgálja a benyújtott iratokat és a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt; valamint a 12. § (2) bekezdésében foglalt adatokra, illetve körülményekre vonatkozóan – az elnökség legalább egy tagjának bevonásával – meghallgatja a névjegyzékbe veendő személyt, továbbá meghallgathatja a kérelmező (munkáltatói jogokat gyakorló) önálló végrehajtót is, majd dönt a névjegyzékbe vétel kérdésében.

15. §⁶⁸

16. § (1)⁷⁰ A törvényszéki végrehajtói, törvényszéki végrehajtó-helyettesi, törvényszéki végrehajtójelölti és a végrehajtási ügyintézői állást pályázat útján kell betölteni, amelyet a kinevezésre jogosult tövényszék elnöke hirdet meg.

(2)⁷¹ A hirdetménynek a 9. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(3)⁷² A hirdetményt a pályázati határidő utolsó napját megelőző 15. napig a Bírósági Közlönyben, a bíróságok központi internetes honlapján közzé kell tenni, az illetékes törvényszék és járásbíróság hirdetőtábláján pedig legalább 30 napra ki kell függeszteni, és a pályázati határidő utolsó napjáig kifüggesztve kell tartani.

17. §⁷³ A pályázat benyújtására a 10. § (1) és (4) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pályázatot a törvényszék elnökéhez kell benyújtani és a pályázat benyújtásának időpontjában ugyanazon törvényszéknél törvényszéki végrehajtó-helyettesként működő pályázónak nem kell csatolni a pályázathoz a magyar állampolgárságát és a választójogát igazoló okiratot, valamint a törvényszék nyilvántartásában kezelt adatot tartalmazó iratot.

18. § (1)⁷⁴ A pályázat elbírálását megelőzően meg kell vizsgálni a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány adattartalmát; a pályázat elbírálásánál a 12. § (3) bekezdésében foglalt szempontok megfelelően irányadók, a törvényszéki végrehajtói állásra pályázók szakmai értékelését pedig a 11/A. § szerint kell elvégeznie a kinevezőnek.

(2)⁷⁵ A törvényszéki végrehajtó kinevezéséről a törvényszék elnöke tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Kar Hivatali szervének vezetőjét is.

19. § A bírósági végrehajtói szakvizsga és a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga (a továbbiakban együtt: szakvizsga) célja, hogy a szakvizsgára jelentkező személy (a továbbiakban: jelölt) számot adjon a bírósági végrehajtói, illetőleg a bírósági végrehajtási ügyintézői feladatkör ellátásához szükséges elméleti ismereteiről, gyakorlati szaktudásáról és jogalkalmazási készségéről.

20. § (1) A jelöltnek a szakvizsgára való felkészülését segíteni kötelesek azok a személyek és szervek, akiknél, illetőleg amelyeknél a jelölt a végrehajtási szakmai gyakorlat (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) megszerzése céljából tevékenykedik.

(2)⁷⁶ A szakvizsgára való felkészülést elősegítő rendszeres oktatásról az igazságügyi alkalmazottak esetén a törvényszék elnöke, az önálló végrehajtójelöltek esetén az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája (a továbbiakban: Jogakadémia) gondoskodik.

20/A. §⁷⁷ (1) A Jogakadémia az önálló bírósági végrehajtójelöltek részére a végrehajtói szakvizsgára felkészítő, húsz előadásból álló képzést szervez. A képzésen való részvételről a Jogakadémia tanúsítványt állít ki.

(2) Ha az önálló bírósági végrehajtójelölt négy előadásnál többről hiányzik, akkor a képzést köteles megismételni.

(3) A miniszter látja el az oktatás és a végrehajtói szakvizsga feletti szakmai felügyeletet.

20/B. §⁷⁸ Az önálló bírósági végrehajtójelölteknek a 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott képzésre történő jelentkezését a Jogakadémia képzésszervezést támogató informatikai rendszere útján, vagy írásban postai, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben szabályozott elektronikus úton kell benyújtani.

21. § (1)⁷⁹ A szakvizsgát a Bírósági Végrehajtási Szakvizsga Bizottság (a továbbiakban: Szakvizsga Bizottság) tagjaiból a Jogakadémia által esetenként kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni.

(2)⁸⁰ A Szakvizsga Bizottság tagjait a miniszter nevezi ki 5 évre a bírósági végrehajtási jogterület szakemberei közül.

(3)⁸¹ Az esetenként kijelölt vizsgabizottság 5 főből áll, akik közül az egyik személy ellátja a vizsgabizottsági teendőket. A vizsgabizottságot úgy kell megalakítani, hogy abban a minisztériumnak, a Kúriának, a bíróságoknak vagy az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a Karnak és valamely egyetem jogi karának kiküldöttjei részt vegyenek.

22. § (1)⁸² Bírósági végrehajtói szakvizsgára (a továbbiakban: végrehajtói szakvizsga) az jelentkezhet, aki

(2)⁸³ A szakmai gyakorlat idejébe azt az időt lehet beszámítani, amelyet a jelölt a középfokú iskolai végzettség megszerzése után önálló bírósági vagy törvényszéki végrehajtójelöltként töltött el.

(3) A különböző munkakörökben szerzett szakmai gyakorlatok idejét össze kell adni, és együttesen kell figyelembe venni.

(4) A szakmai gyakorlat megkezdése után a végrehajtói szakvizsgára való jelentkezés szempontjából – a jelölt kérelmére – legfeljebb 1 hónap tartamáig be kell számítani a szakmai gyakorlat idejébe azt az időt, amely alatt a jelölt ténylegesen nem végzett végrehajtási tevékenységet az alábbi ok miatt:

(5) A (4) bekezdés szerint beszámított időtartamok együttesen sem haladhatják meg az 1 hónapot.

(6) Nincs helye a beszámításnak, ha a jelölt a sikertelenség miatt megismételt végrehajtói szakvizsgára jelentkezett.

23. § (1)⁸⁵ A szakmai gyakorlat tartamára vonatkozó adatokat önálló végrehajtójelölt esetén a Kar Hivatali szerve, törvényszéki végrehajtójelölt esetén a törvényszék elnöke igazolják.

(2) Az igazolásnak tartalmaznia kell a jelölt tevékenységének rövid értékelését is.

24. §⁸⁶ (1) A jelölt a végrehajtói szakvizsgára történő jelentkezését a Jogakadémia képzésszervezést támogató informatikai rendszere útján nyújthatja be.

(2) A jelöltnek a jelentkezéssel egyidejűleg a Jogakadémia képzésszervezést támogató informatikai rendszerébe a következő dokumentumokat kell feltöltenie:

25. § (1) A szakdolgozat önálló munkán alapuló, szakmai szempontok szerinti kidolgozása a választott tárgykörnek, amely a jelölt tárgyi ismereteiről és ezek alkalmazásában szerzett jártasságáról tanúskodik.

(2)⁸⁷ A Jogakadémia a képzésszervezést támogató informatikai rendszerén közzéteszi a szakdolgozatok tartalmi és formai követelményeit és azoknak a témaköröknek a felsorolását, amelyek tárgyában szakdolgozat nyújtható be a szakvizsgára.

(3)⁸⁸ A szakdolgozat terjedelme legalább 48 000 karakter, amelybe nem számít bele a fedlap, a tartalomjegyzék, a felhasznált irodalom jegyzéke, a jogszabályok, valamint azon mellékletek szövege, amelyek nem a szakdolgozat szerzőjének szellemi termékei.

26. § (1)⁸⁹ A végrehajtói szakvizsgára bocsátásról a Jogakadémia határoz; kitűzi a végrehajtói szakvizsga helyét és időpontját, kijelöli a vizsgabizottság elnökét és 4 tagját.

(2)⁹⁰

27. §⁹¹ A Jogakadémia félévente egy alkalommal tűz ki szakvizsgát, kivéve ha a szakvizsgára bocsátásukat kérő jelöltek nagyobb száma további szakvizsga kitűzését indokolja.

28. §⁹² A végrehajtói szakvizsga tárgyai a következők:

29. § (1)⁹³ A végrehajtói szakvizsga a Jogakadémia által meghatározott helyszínen megtartott írásbeli és szóbeli vizsgából áll.

(2) A végrehajtói szakvizsga nyelve magyar.

30. § (1) Az írásbeli vizsgán a jelölt a vizsgabizottság egyik tagjának jelenlétében a végrehajtói tevékenységgel kapcsolatos írásbeli feladatot old meg (letiltást, foglalási jegyzőkönyvet, árverési hirdetményt stb. készít).

(2) Az írásbeli feladat megoldása céljából két óra áll a jelölt rendelkezésére.

(3) A jelölt az írásbeli vizsgán jogszabályszöveget használhat.

31. § (1) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság a tagjai által feltett kérdésekre adott válaszok alapján meggyőződik arról, hogy a jelölt rendelkezik-e azokkal a jogi és gyakorlati ismeretekkel, amelyeknek tudása a végrehajtói tevékenység eredményes végzéséhez szükséges.

(2) A szóbeli vizsgán a jelölt szóban ismerteti az írásbeli vizsgamunkájának tartalmát, és válaszol az abban foglaltakkal kapcsolatos kérdésekre.

(3) A szóbeli vizsga nyilvános.

32. § A vizsgabizottság a végrehajtói szakvizsgát az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének együttes mérlegelése alapján, zárt tanácskozásban értékeli, és a végrehajtói szakvizsga eredményét nyilvánosan hirdeti ki.

33. §⁹⁴ A végrehajtói szakvizsgán értékelt szempontok figyelembevételével a vizsgabizottság úgy dönt, hogy amennyiben a jelölt a szükséges ismereteket elsajátította a végrehajtói szakvizsgán megfelelt, ellenkező esetben nem felelt meg.

34. § (1)⁹⁵ Az eredményesen letett végrehajtói szakvizsgáról e rendelet 3. számú melléklete szerinti bírósági végrehajtói oklevelet kell kiállítani, amelyet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírnak.

(2)⁹⁶ Az oklevelet a vizsgabizottság a Jogakadémia bélyegzőjével látja el.

35. §⁹⁷ Ha a bírósági végrehajtói oklevél elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott, a 2016. július 1. napja után teljesített szakvizsga esetén a Jogakadémia, az ezt megelőzően teljesített szakvizsga esetén a minisztérium pótolja az oklevelet.

36. § (1) Ha a jelölt a végrehajtói szakvizsgán nem felelt meg, a vizsgabizottság őt a végrehajtói szakvizsga megismétlésére utasítja.

(2) A végrehajtói szakvizsga többszöri megismétlésének lehetősége nincs korlátozva.

37. § (1)⁹⁸ A végrehajtói szakvizsgáról jelöltenként külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és ebben fel kell tüntetni

(2) A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják.

38. §⁹⁹ A végrehajtói szakvizsga teljes iratanyagát a Jogakadémia őrzi, a vizsgáról készült jegyzőkönyv másolatát megküldi a Kar Hivatali szervének és az Országos Bírósági Hivatal elnökének.

39. § (1) A végrehajtói szakvizsga díja 25 000 Ft, ideértve a megismételt végrehajtói szakvizsgát is.

(2)¹⁰⁰ A jelöltnek a végrehajtói szakvizsga díját a Jogakadémia által meghatározott, és a képzésszervezést támogató informatikai rendszerén közzétett módon kell befizetnie.

(3) A vizsgabizottság elnökét és tagját jelöltenként a befizetett vizsgadíjból 4000 Ft vizsgáztatói díj illeti meg, amelyet a (2) bekezdésben említett számláról kell részére kiutalni.

(4) Ha a végrehajtói szakvizsgán a jelölt – anélkül, hogy előzetesen jelezte volna távolmaradását – nem jelenik meg, a vizsgáztató részére 2000 Ft vizsgáztatói díj jár.

40. § (1)¹⁰¹ A jelölt 6000 Ft halasztási díj befizetése mellett a szakvizsga elhalasztását kérheti.

(2) Ha a jelölt a vizsga időpontja előtt legalább 3 nappal a már kitűzött vizsga elhalasztását kérte, vagy a szakvizsgán nem jelent meg, de távolmaradását a szakvizsga időpontjától számított 8 napon belül kimentette, és újabb szakvizsgaidőpontot kért, a soron következő szakvizsgára kell beosztani további szakvizsgadíj fizetése nélkül. Ha a jelölt a távolmaradását nem mentette ki, vagy a halasztási díjat nem fizette be, a befizetett vizsgadíjat elveszíti.

(3) Ha a jelölt a távolmaradását a (2) bekezdésben megjelölt időpontig kimentette, de újabb vizsgaidőpont kitűzését nem kérte, kérelmére a vizsgadíjat – a vizsgabizottság tagjainak a 39. § (4) bekezdése alapján fizetendő díj levonásával – vissza kell utalni.

41. § A bírósági végrehajtási ügyintézői vizsgára (a továbbiakban: végrehajtási ügyintézői vizsga) az jelentkezhet, aki

42. §¹⁰² A jelöltnek az ügyintézői vizsgára való jelentkezéssel egyidejűleg a Jogakadémia képzésszervezést támogató informatikai rendszerébe a következő dokumentumokat kell feltöltenie:

43. §¹⁰³ A végrehajtási ügyintézői vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgabizottság összetételére a végrehajtói szakvizsgára vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak.

44. § A végrehajtási ügyintézői vizsgán a vizsgázó arról ad számot, hogy a bíróság részéről a bíró feladatkörében eljárva végrehajtási ügyintézőként a végrehajtás elrendelése és foganatosítása terén ismeri és alkalmazni tudja azokat a rendelkezéseket, amelyeket a következő jogszabályok állapítottak meg:

45. §¹⁰⁵ A végrehajtási ügyintézői vizsga lefolytatására, díjára, a szakdolgozat elkészítésére, a vizsgadíj befizetésére, a vizsgáztatók díjazására és a vizsga elhalasztására a végrehajtói szakvizsgára vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

46. § (1)¹⁰⁶ Az eredményesen letett végrehajtási ügyintézői vizsgáról e rendelet 4. számú melléklete szerinti bírósági végrehajtási ügyintézői oklevelet kell kiállítani.

(2)¹⁰⁷ A bírósági végrehajtási ügyintézői oklevélre és a vizsgáról készült jegyzőkönyvre a végrehajtói oklevélre és a végrehajtói szakvizsgáról készült jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy a jegyzőkönyv másolatát a Kar Hivatali szervének nem kell megküldeni.

47–54. §¹⁰⁹

55. § (1)¹¹⁰ A törvényszék elnöke a törvényszéki végrehajtó részére ,,Bírósági végrehajtói igazolványt'', a törvényszéki végrehajtó-helyettes részére ,,Bírósági végrehajtó-helyettesi igazolványt'', a törvényszéki végrehajtójelölt részére ,,Bírósági végrehajtójelölti igazolványt'', (a továbbiakban együtt: igazolvány) állít ki.

(2)¹¹¹ A Kar Hivatali szervének vezetője az önálló végrehajtó részére ,,Bírósági végrehajtói igazolványt'', az önálló bírósági végrehajtó-helyettes részére ,,Bírósági végrehajtó-helyettesi igazolványt'', az önálló bírósági végrehajtójelölt részére ,,Bírósági végrehajtójelölti igazolványt'' (a továbbiakban együtt: igazolvány) állít ki.

(3) Az igazolvány A/7 méretű PES-fólia között lévő papírkártya, amely a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott ,,B'' védelmi kategóriába tartozik.

56. § (1) Az igazolvány a rajta feltüntetett időpontig érvényes, kivéve, ha az igazolványt a 57. § (1) bekezdésének c) pontja alapján ezen időpont előtt bevonják.

(2) Az igazolvány a benne foglalt adatokat – egyéb személyi okmány felmutatása nélkül – tanúsítja, egyúttal a bíróságok épületébe belépőként szolgál. Az igazolványt a tulajdonosa a hivatalos eljárása során használhatja fel.

(3) Az igazolványt a tulajdonosa köteles megőrizni és hivatalos eljárása során magánál tartani, köteles továbbá az igazolvány adataiban történt változást, illetve az igazolvány elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését, érvényességének lejártát haladéktalanul bejelenteni, a megrongálódott vagy lejárt igazolványt pedig haladéktalanul átadni az 55. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti kiállítónak.

(4)¹¹² Az igazolványt a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt a törvényszék elnökének, az önálló végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt a Kar Hivatali szerve vezetőjének adhatja át.

57. § (1)¹¹³ A törvényszék elnöke a 55. § (1) bekezdésében, a Kar Hivatali szervének vezetője a 55. § (2) bekezdésében foglalt jogkörében

(2)¹¹⁵ Az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Kar Hivatali szerve beszerzi az igazolvány kiállításához szükséges technikai felszereléseket, a megfelelő számú kitöltendő igazolványt, és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével ellátja a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben a biztonsági okmány kibocsátója részére előírt feladatokat. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az igazolvány kiállításához szükséges felszereléseket és igazolványokat megküldi a kiállítónak.

(3)¹¹⁶ A minisztérium az igazolvány előállítását megelőzően lefolytatja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál a szükséges engedélyeztetési eljárást.

58. § (1)¹¹⁷ A Bírósági végrehajtói igazolvány előoldalán a ,,BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓI IGAZOLVÁNY'' felirat, Magyarország címere, a bírósági végrehajtó színes arcképe, a bírósági végrehajtó neve, az önálló bírósági vagy törvényszéki, megyei bírósági végrehajtói minőség megjelölése, a végrehajtó szolgálati helye, az igazolvány sorszáma és az érvényesség lejártának időpontja van feltüntetve.

(2)¹¹⁸ Az igazolvány hátoldala a „BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓI IGAZOLVÁNY” feliratot és a következő szöveget tartalmazza:

A bírósági végrehajtó eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező. [A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 162. §, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 225. § (2) bek.]

A végrehajtás során a bírósági végrehajtó – szükség esetén – az adós lezárt lakását, tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja; az adós lakását és egyéb helyiségét, bármely vagyontárgyát és a gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait megtekintheti és átvizsgálhatja. Ellenszegülés esetén a végrehajtó közvetlenül a legközelebbi helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett a végrehajtó intézkedésének befejezéséig. (A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 43–45. §.)

59. § (1)¹¹⁹ A Bírósági végrehajtó-helyettesi igazolvány előoldalán a ,,BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ-HELYETTESI IGAZOLVÁNY'' felirat, Magyarország címere, a bírósági végrehajtó-helyettes színes arcképe, a bírósági végrehajtó-helyettes neve, az önálló bírósági vagy törvényszéki végrehajtó-helyettesi minőség megjelölése, az igazolvány sorszáma, az érvényesség lejáratának időpontja, törvényszéki végrehajtó-helyettes esetén a helyettes szolgálati helye van feltüntetve.

(2)¹²⁰ A bírósági végrehajtó-helyettesi igazolvány hátoldala a „BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ-HELYETTESI IGAZOLVÁNY” feliratot és a következő szöveget tartalmazza:

A bírósági végrehajtó eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező. [A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 162. §, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 225. § (2) bek., 240/D. § (1) bek., 256/A. § (2) bek.]

A végrehajtás során a bírósági végrehajtó-helyettes, a bírósági végrehajtó nevében eljárva – szükség esetén – az adós lezárt lakását, tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja; az adós lakását és egyéb helyiségét, bármely vagyontárgyát és a gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait megtekintheti és átvizsgálhatja. Ellenszegülés esetén a végrehajtó-helyettes közvetlenül a legközelebbi helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett a végrehajtó-helyettes intézkedésének befejezéséig. (A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 43–45. §.)

60. § (1)¹²¹ A Bírósági végrehajtójelölti igazolvány előoldalán a ,,BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓJELÖLTI IGAZOLVÁNY'' felirat, Magyarország címere, a bírósági végrehajtójelölt színes arcképe, a bírósági végrehajtójelölt neve, az önálló bírósági vagy törvényszéki végrehajtójelölti minőség megjelölése, törvényszéki végrehajtójelölt esetén a jelölt szolgálati helye, az igazolvány sorszáma, valamint az érvényesség lejártának időpontja van feltüntetve.

(2) Az igazolvány hátoldala a ,,BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓJELÖLTI IGAZOLVÁNY'' feliratot, az önálló bírósági végrehajtójelölt igazolványának hátoldala pedig a foglalkoztató végrehajtó nevét, önálló bírósági végrehajtói minőségének megjelölését és szolgálati helyét is tartalmazza.

61. § (1)¹²² A Kar Hivatali szerve elrendelheti, hogy a kari tagsággal rendelkező végrehajtó a hivatalos eljárása során sorszámmal ellátott jelvényt viseljen.

(2)¹²³ A Kar Hivatali szerve köteles a jelvényt – rendszeresítése előtt – a Hatóság elnökének jóváhagyás céljából bemutatni.

62. § (1) A bírósági árverési csarnoknak (a továbbiakban: árverési csarnok) az a rendeltetése, hogy megfelelő helyet adjon a bírósági végrehajtás során lefoglalt ingóságok elhelyezésére (raktározására) és árverésen történő értékesítésére.

(2) Ingóság zár alá vétele az árverési csarnok raktárában történő elhelyezéssel is foganatosítható.

(3) Az árverési csarnokban értékpapír, üzletrész és ingatlan árverése is megtartható.

63. § (1) Az árverési csarnokot a közigazgatási végrehajtás szervei is igénybe vehetik saját eljárásuk során a 62. §-ban említett végrehajtási cselekmények lefolytatása céljából.

(2) Az árverési csarnokot árverés céljára bármely szerv vagy személy igénybe veheti.

(3) E §-ban említett szervek és személyek az árverési csarnokot – az árverési csarnok vezetőjének engedélye alapján – akkor vehetik igénybe, ha ez a bírósági végrehajtási feladatok teljesítését nem késlelteti.

64. § (1) Árverési csarnok a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint vagy – egyéni, illetőleg társas – vállalkozási formában létesíthető és működtethető.

(2)¹²⁴ A költségvetési alapon működtetett árverési csarnok a törvényszék szervezeti egységeként – a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat ellátó szerv intézkedése alapján – elsősorban a fővárosban és a törvényszékek székhelyén létesíthető. Az árverési csarnok létesítésére a törvényszék vagy a Kar Hivatali szervének vezetője, illetve a Hatóság elnöke tesz javaslatot.

(3)¹²⁵ A költségvetésből létesített és működtetett árverési csarnok vezetőjét és az ott szolgálatot teljesítő alkalmazottakat a törvényszék elnöke nevezi ki; e személyek a bírósági gazdasági hivatal létszámába tartoznak, és szolgálati viszony keretében látják el feladatukat.

65. § (1)¹²⁶ Az árverési csarnok vállalkozási formában történő létesítésére vagy működtetésére a törvényszék elnöke pályázatot ír ki; ebben közli az árverési csarnok létesítésével, működésével kapcsolatos feltételeket és követelményeket, amelyeket a Kar Hivatali szervével egyetértésben állapít meg. A pályázati hirdetményre a 9. § (3) bekezdése megfelelően irányadó.

(2)¹²⁷ A pályázat elbírálásáról a törvényszék elnöke a Kar Hivatali szerve egyetértésével dönt. A pályázatot elnyert vállalkozó vagy szervezet az általa működtetett árverési csarnokkal kapcsolatos tevékenysége során a ,,Bírósági Árverési Csarnok'' megjelölést használhatja.

(3) Az árverési csarnok vezetője büntetlen előéletű, nagykorú magyar állampolgár lehet.

(4) Az árverési csarnok vállalkozási formában történő létesítése és működtetése nem érinti a végrehajtónak a Vht.-ban és a végrehajtásáról szóló jogszabályokban megállapított feladatait és jogkörét.

66. § (1)¹²⁸ Ha mind a Fővárosi Törvényszék, mind a Budapest Környéki Törvényszék elnöke a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint működő árverési csarnok létesítését javasolja, e célból a fővárosban egyetlen árverési csarnokot kell létesíteni; ez a Fővárosi Törvényszéken működik, de ellátja a Budapest Környéki Törvényszéknél felmerülő feladatokat is.

(2)¹²⁹ Ha mind a Fővárosi Törvényszék, mind a Budapest Környéki Törvényszék elnöke vállalkozási formában működő árverési csarnok létesítését határozta el, mindegyik bíróság mellé önálló árverési csarnokot kell létesíteni. A Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék elnöke ilyen esetben is elhatározhatja a fővárosban egyetlen árverési csarnok létesítését is; ez a Fővárosi Törvényszék mellett működik, de ellátja a mindkét bíróságnál felmerülő feladatokat.

(3)¹³⁰ Ha a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék elnöke egymástól eltérő módon – egyikük a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint, másikuk vállalkozási formában – működő árverési csarnok létesítését határozta el, mindkét árverési csarnokot a rá nézve irányadó szabályok szerint önállóan kell létesíteni.

67. § A lefoglalt ingóságoknak az árverési csarnokba való szállítását – az ügyben eljáró végrehajtó irányítása és felelőssége mellett – az árverési csarnok alkalmazottai, illetőleg más szervek és személyek is elvégezhetik.

68. § Az árverési csarnok vezetője köteles megfelelő intézkedést tenni annak érdekében, hogy az árverésre kerülő ingóságokat az árverezni kívánók megtekinthessék, és becsértékükről (a kikiáltási árról) tájékozódhassanak.

69. § Az árverési csarnokban az árverést a végrehajtási ügyben eljáró végrehajtó – közigazgatási végrehajtás esetén az adóvégrehajtó – tartja meg.

70. § (1) Az árverési csarnok raktárában történő elhelyezésért (raktározásért) és az árverési csarnoknak árverés céljára történő igénybevételéért használati díjat kell fizetni.

(2) A használati díj összegét az árverési csarnok vezetője állapítja meg, figyelembe véve az ingóságok jellegét, mennyiségét, továbbá az árverési csarnok (raktár) igénybevételének terjedelmét és időtartamát.

(3) A használati díjat – végrehajtási költségként – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

71. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)¹³¹

72. § (1) E rendeletet – a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A bíróságokon indult és bírósági végrehajtás útján foganatosítandó közigazgatási végrehajtási ügyek, továbbá a végrehajtási kérelmek elkészítése és az előzetes eljárások tekintetében az ügyelosztási szabályok megállapítására vonatkozó rendelkezéseket 2002. január 1-jétől kell alkalmazni, a 2001. szeptember 1-jétől 2001. december 31-ig terjedő időszakra a megyei bíróság elnöke által a 2001. évre megállapított ügyelosztási rend figyelembevételével kell az ügyek kiosztását végezni.

(3)¹³²

(4) Az éves ügyelosztási szabályok alkalmazása a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyek intézését nem érinti.

(5) Az illetékességi terület kiterjesztésével ellátott önálló bírósági végrehajtói álláshely a 9. § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem minősül újonnan létesített végrehajtói álláshelynek.

(6) Aki 2001. november 30-át megelőzően jelentkezik végrehajtói szakvizsgára vagy végrehajtási ügyintézői vizsgára, illetve megismétlésére, e rendelet szerint köteles végrehajtói szakvizsgát, végrehajtási ügyintézői vizsgát tenni azzal az eltéréssel, hogy

(7)¹³⁴ E rendeletnek a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 2/2011. (II. 3.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően meghirdetett pályázati eljárásokban kell alkalmazni. Ha a Módr. hatálybalépése előtt meghirdetett pályázatra benyújtott pályázati anyagok, illetve a kinevezési javaslat vagy az ahhoz csatolt iratok hiányosak, új pályázatot kell kiírni.

73. §¹³⁵ A 2012. január 1. napján hatályba lépett, és az azt követő jogszabályváltozások miatt az e rendelet alapján kiállított igazolványokon feltüntetett adatok megváltozása nem érinti a bírósági igazolványokról szóló 15/1999. (XI. 10.) IM rendelet és a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 47/2012. (XI. 28.) KIM rendelet hatályba lépését megelőzően kiállított igazolványok érvényességét; ezeket az igazolványokat ebből az okból nem kell bevonni és kicserélni.

74. §¹³⁶ E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2013. (VIII. 7.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését¹³⁷ követően indult pályázati eljárásokban kell alkalmazni.

75. §¹³⁸ (1) E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2013. (XII. 23.) KIM rendelettel (a továbbiakban e §-ban: Módr1.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módr1. hatályba lépését követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.¹³⁹

(2) A 12. § (5) bekezdésének a Módr1.-gyel megállapított rendelkezését azokban a pályázati eljárásokban kell alkalmazni, amelyek esetében a miniszter tájékoztatását a kamara a Módr1. hatályba lépését követően veszi kézhez.¹⁴⁰

76. §¹⁴¹ (1) E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája megalakulásával, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 43/2015. (XII. 30.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépését¹⁴² követően

(2)¹⁴⁴ E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított rendelkezéseit azokra a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, illetve a Kar által nyilvántartásba vett önálló bírósági végrehajtójelöltekre is alkalmazni kell, akik

(3)¹⁴⁵ Azon önálló bírósági végrehajtójelöltek számára, akik 2015. január 1. és 2015. december 31. között részt vettek a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, illetve a Kar által szervezett, a végrehajtói szakvizsgára felkészülést elősegítő oktatáson, a Kar igazolást állít ki. Amennyiben az önálló bírósági végrehajtójelöltek a végrehajtói szakvizsgára történő jelentkezésükhöz csatolják a Kar által kiállított igazolást, úgy mentesülnek a 20/A. §-ban előírt képzési kötelezettség alól.

(4) Azon önálló bírósági végrehajtójelöltek, akik a végrehajtói szakvizsgára történő jelentkezési kérelmüket a Módr2. hatálybalépését¹⁴⁶ megelőzően nyújtották be a miniszterhez a Módr2. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

76/A. §¹⁴⁷ E rendeletnek a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 21/2016. (X. 11.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) módosított 24. §-át, 26. § (1) bekezdését, 28. §-át, 35. §-át, 37. § (1) bekezdését, 39. § (2) bekezdését, 42. §-át, 25. § (2) bekezdését, 29. § (1) bekezdését, 40. § (1) bekezdését, 43. §-át és 76. § (3) bekezdését a Módr3. hatálybalépését¹⁴⁸ követően meghirdetésre kerülő végrehajtói szakvizsgák vonatkozásában kell alkalmazni.

77. §¹⁴⁹ E rendeletnek a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egyes feladatairól, valamint egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2016. (III. 8.) IM rendelettel módosított 5. §-át és 6. §-át 2017. január 1. napját követően elrendelt végrehajtási ügyek vonatkozásában kell alkalmazni.

78. §¹⁵⁰ A miniszter a Szigetszentmiklósi Járásbíróság mellett létesített álláshelyek közül egyet – a Ráckevei Járásbíróság mellett létesített álláshely megszűnésével összefüggésben – a Ráckevei Járásbíróság mellé kinevezett végrehajtó áthelyezésével tölt be 2017. január 1. napjával.

79. §¹⁵¹ A miniszter az Érdi Járásbíróság mellett létesített álláshelyet – a Budaörsi Járásbíróság mellett létesített álláshely megszűnésével összefüggésben – a Budaörsi Járásbíróság mellé kinevezett végrehajtó áthelyezésével tölt be 2019. január 1. napjával.

80. §¹⁵² (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a szóbeli vizsga lebonyolítása során a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti – egyes személyek közötti – legkisebb távolságot biztosítani kell, azonban az egyazon helyiségben egyidejűleg a vizsgabizottság tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül csak a jelölt tartózkodhat.

(2) Ha a szóbeli vizsga az (1) bekezdésben meghatározott módon nem tartható meg, az elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján (videókonferencia) is megtartható.

(3) Ha a vizsgát elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján tartják meg, a vizsgabizottság zárt tanácskozásának a részvizsga eredményét megállapító részéről és az eredményhirdetésről felvétel készül, amelyet a jegyzőkönyv elektronikus példányához kell csatolni. Ebben az esetben a jegyzőkönyvet kizárólag a jegyzőkönyvvezető írja alá.