PK BH 2001/167
PK BH 2001/167
2001.04.01.
Ideiglenes intézkedés meghozatalának van helye, ha a felperes valószínűsíti, hogy az oltalom alatt álló védjegyéhez az összetéveszthetőségig hasonló megjelöléssel hozza a másik fél forgalomba a saját termékét [1997. évi XI. tv. 95. § (2)–(3) bek.].
A felperes a jogosultja az 1995. július 19-i elsőbbségű 640 843 nemzetközi lajstromszámú színes, ábrás védjegynek, amely a 30. áruosztályba sorolt édesipari termékek (cukorkák, csokoládé pasztillák és drazsék) tekintetében biztosít oltalmat. A védjegy hengeres dobozt ábrázol, amelyen színes pasztillák képei láthatóak.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy a Bonibon nevű termékeit színes cukorpasztillákat ábrázoló hengeres dobozban hozza forgalomba, bitorolja a 640 843 lajstromszámú védjegyét. A jogkövetkezmények alkalmazása mellett ideiglenes intézkedés keretében kérte az alperes kötelezését adatszolgáltatásra, illetve kérte a bitorlással érintett Bonibon elnevezésű termékek csomagolóanyagának lefoglalását, és az alperesnek a jogsértő csomagolóanyag használatától való eltiltását. Előadta, hogy az alperes jogsértő magatartásáról 60 napon belül, 1998 júliusában szerzett tudomást, ezért az 1997. évi XI. tv. 95. §-ának (2) bekezdése értelmében különös méltánylást érdemlő jogvédelme szükségességének feltételei törvényi vélelem alapján megállapíthatóak.
Az alperes a kereset és az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az általa forgalmazott termék, illetve annak csomagolása a vásárlók számára nem megtévesztő, a felperes termékétől jól elkülöníthető. A terméken lévő felirat megfelelő eligazítást ad. A henger formájú doboz pedig álláspontja szerint egyetlen termék számára sem „sajátítható ki”. A csomagolóanyagként használt henger mérete egyébként is eltér a felperes csomagolóanyagának méretétől. Arra is hivatkozott, hogy termékeit az 1996. december 11-től oltalom alatt álló Kent Bonibon megjelöléssel forgalmazza, amelyről a felperes már 1996. évben tudomást szerzett. A felperes által hivatkozott törvényi vélelem hiányában pedig a felperes az ideiglenes intézkedés meghozatalához szükséges feltételek fennálltát nem valószínűsítette.
Az elsőfokú bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzésével eltiltotta az alperest attól, hogy cukordrazsé-termékét színes cukordrazsék rajzával díszített hengeres dobozban forgalmazza. Egyúttal elrendelte az alperes Budapesten, K. u. 18. szám alatti székhelyén lévő raktárban fellelhető cukordrazséval díszített hengeres doboz csomagolóanyagok lefoglalását. Az ezt meghaladó ideiglenes intézkedés iránti kérelmet pedig elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes az ideiglenes intézkedés meghozatalához szükséges feltételek fennálltát valószínűsítette. Lajstromkivonattal igazolta, hogy az általa használt csomagolási forma 1995. július 19-től védjegyoltalom alatt áll. Igazolta, hogy ő a védjegy jogosultja, és azt is, hogy az oltalom a 30. áruosztályba tartozó cukorkák, csokoládépasztillák, drazsék megnevezésű termékekre vonatkozik. Valószínűsítette azt is, hogy az alperes magatartásáról 1998 júliusában szerzett tudomást. Ezért álláspontja szerint törvényi vélelem szól amellett, hogy a felperes különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükséges feltételek fennállanak. Az alperes által használt csomagolóanyag és a felperes védjegyének egybevetése alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy azok domináns elemei az ideiglenes intézkedés elbírálásához szükséges mértékben nagyfokú hasonlóságot mutatnak. Álláspontja szerint az ideiglenes intézkedés által esetleg okozott hátrányok a felperesnél jelentkező előnyöket nem haladják meg, miután az alperes nyilatkozatából megállapíthatóan a viszonteladóknál a termékből nincs raktáron álló mennyiség, illetve az alperesnél olyan számottevő mennyiség, amely a hátrányokat növelné. Emiatt az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nagyobb részben alaposnak találta, és az alperest a megjelölt termékeinek színes cukordrazsék rajzával díszített hengeres dobozban történő forgalmazásától eltiltotta, illetve a csomagolóanyagok lefoglalását elrendelte.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását és a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a tényállást, és ezért az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése jogszabályt sért. A felek nyilatkozataiból, illetve a fellebbezés mellékleteként becsatolt levelezés anyagából megállapítható, hogy a felperes már 1996 júliusában tudomást szerzett arról, hogy az alperes a Bonibon elnevezésű termékeit Magyarországon forgalmazza, amely forgalmazás ellen 1996. október 15-től a kereset benyújtásáig nem tiltakozott. A felperes vonatkozásában ezért a különös méltánylást érdemlő jogvédelem szükségessége törvényi vélelem alapján nem volt megállapítható. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen mérlegelte a felperes által elérhető előnyöket, illetve az alperes vonatkozásában mutatkozó károkat, mert figyelmen kívül hagyta, hogy a legyártott és Törökországban csomagolt termék átcsomagolására Törökországban kerülhetne sor, amely a költségeket jelentős mértékben megnövelné.
A felperes a fellebbezésre tett észrevételeiben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Nem vitatta, hogy 1996. évben az alperes által forgalmazott termékek piacra kerülését már észlelte, arra hivatkozott azonban, hogy emiatt tiltakozott, és tiltakozása hatására az alperes 1996-1997. között és 1998. év első felében a sérelmes termékeket nem forgalmazta. Újabb jogsértő magatartást pedig 1998 júliusában tapasztalt. A hosszabb megszakítás miatt pedig álláspontja szerint a határidő újból megkezdődött.
A fellebbezés nem alapos.
A Pp. 156. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben, illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez – többek között – a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (Vt.) 95. §-ának (2) bekezdése értelmében a védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll, valamint hogy ő a védjegy jogosultja, vagy olyan használója, aki jogosult fellépni a bitorlással szemben. A (3) bekezdés értelmében ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegybitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta 60 nap már eltelt.
Az alperes fellebbezéséhez csatolt levelezés alapján valószínűsíthető, hogy a felperes tiltakozása miatt az alperes a felperes által sérelmezett csomagolás alkalmazását Magyarországon 1996. évben megszüntette. Az alperes által írt és 1996. augusztus 6-án kelt levél ugyanis tartalmazza, hogy az alperes egyezség reményében peren kívüli tárgyalást ajánlott. Ezt követően a felek között a korábbi gyakori levélváltás után a levélváltás megszakadt. A felperes által az iratokhoz csatolt „Termék mix” című színes vásárlási magazin alapján pedig az elsőfokú bíróság alappal valószínűsítette, hogy az alperes 1998 júliusától a Bonibon terméket ismét a jogsértő csomagolással hozta forgalomba, amely forgalmazást a közjegyzői okiratba foglalt próbavásárlás jegyzőkönyve is alátámasztotta. A Vt. 95. §-ának (2) bekezdésében foglalt törvényi vélelem alkalmazását önmagában nem zárja ki, ha az alperes a jogsértő magatartással hosszabb ideig éppen a védjegyjogosult tiltakozása miatt felhagyott, és a védjegyjogosult az újabb jogsértést kifogásolja.
Helyesen jutott ezért az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes a törvényi vélelemhez szükséges 60 napon belül terjesztette elő ideiglenes intézkedés iránti kérelmét. Nem tévedett tehát akkor, amikor arra a következtetésre jutott, hogy az ideiglenes intézkedés meghozatalának feltételei az adott esetben fennállanak.
Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes az ideiglenes intézkedés meghozatalához szükséges valamennyi feltételt valószínűsítette. Igazolta, hogy a védjegy oltalom alatt áll, és igazolta azt is, hogy ő a védjegy jogosultja. Valószínűsítette azt is, hogy különös méltánylást érdemlő jogvédelmi helyzete fennáll. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a raktáron lévő kisebb mennyiség átcsomagolása még a romlandó élelmiszer-ipari termékek esetén sem okozhat olyan hátrányt az alperesnek, amely az intézkedéssel elérhető előnyöket meghaladná.
Az ideiglenes intézkedés egyik feltételeként meghatározott különös méltánylást érdemlő jogvédelmi helyzet fennálltának valószínűsége az adott esetben törvényi vélelem hiányában is megállapítható volt. Az átlagos fogyasztó számára a védjeggyel összetéveszthető csomagolásban forgalomba hozott termék a védjegyjogosult érdekeit sérti, mert alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult termékébe vetett bizalmat gyengítse. Ennek elkerülése különös méltánylást érdemlő jogvédelmi helyzetet jelent. (Legf. Bír. Pf. IV. 25.34/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás